• Embed Doc
  • Readcast
  • Collections
  • CommentGo Back
 
Városból cityNem figyel a pr a városkommunikációra
Kreatív c. kommunikációs szaklap, 2002.12.19.
 A gazdasági fejlõdés elõbb-utóbb lépéselõnyhöz juttatja azokat, akik felismerik avároskommunikáció fontosságát – állítja
Gábor kommunikációs szakember. Az európai szintû kommunikációs és marketingirodák létrehozása alapvetõ ahhoz, hogy a városnagy hasznot hajtó, piaci termékké váljon, sõt az elõrelátó polgármesterek székét akár többciklusra is bebiztosíthatja.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon inkább a fejlett városok vezetõire volt jellemzõ, hogy atelepülésmarketing eszközeivel tudatosan alakították településimázsukat, erre pedig a versenyélesedése ösztönözte õket. Sok magyar városban azonban még a kiadványterv is hiányzik,amely alapján leporellók vagy szóróanyagok készülhetnének a város nevezetességeirõl vagyeseményeirõl. Ahol pedig megvannak, változó a színvonaluk és korlátozott aterjeszthetõségük.
Önkormányzati sansz
 A város integrált kommunikációjában az önkormányzaté a koordinátori szerep. Egy település polgármestere vagy kormányzója akár több ciklusra is hatalmon maradhat, ha európai szintû,modern és interaktív kommunikációs csatornákat sikerül kiépítenie, amelyek biztosítják akölcsönös információáramlást a lakosság és az önkormányzat között. A városi kommunikációsés marketingirodák a külvilág és a lakosság felé is küldik az információkat amellett, hogyellátják a város pr- és marketingügyeit. Angliában és Németországban évtizedek óta sikerrelmûködik ez a gyakorlat.A városi szintû kommunikáció általában három dimenzióban zajlik: a helyi médián, illetve azönkormányzati kulturális alapintézményeken keresztül, valamint az egyéb kommunikációslehetõségek segítségével. A helyi médiának a rendszerváltás óta egyre fontosabb szerepe van alakók tájékoztatásában, ugyanis az embereket sokkal jobban érdekli a szûkebb lakóhely sorsa,mint az, ami az országban összességében történik. A legtöbb információt a városi lapból, ahelyi tv-bõl és rádióból szerzi a lakosság, bár néhol fontosabb szerepet tölthet be a személyes(face-to-face) kommunikáció. A képviselõ-testület és a városháza munkáját illetõen háttérbeszorulnak a regionális és országos adók, valamint sajtótermékek.Több önkormányzat végez vagy végeztet országos sajtófigyelést és sajtóelemzést a városrólmegjelent hírekrõl és tudósításokról (a polgármester és a képviselõ-testület tagjainak nyilatkozatairól vagy például a velük készített riportokról, interjúkról). A tudatos sajtópolitikaazért fontos, hogy az önkormányzat visszajelzést kapjon a város imázsának alakulásáról,valamint hogy lehetõség szerint elérje a két fõ, országhatáron belüli célcsoportját: a turistákatés a befektetõket. A sajtókapcsolatokon kívül az idegenforgalom, az online kommunikáció, asportesemények és az eseménymarketing eszközei is hatásosak az elérésükhöz.Az önkormányzatok egyéb kommunikációs megmozdulásai közé tartoznak a lakosságifórumok, a képviselõ-testületek tagjainak beszámolói a választókerületben, a fogadóórák, atájékoztató kiadványok, a brosúrák, valamint a fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók,vállalatok részvételével.
 
Kapcsolódási pontok 
 Az önkormányzatokat segíthetik más helyi alapintézmények, például a mûvelõdésiközpontok, egyéb marketingirodák, a könyvtárak, az információs központok vagy olyanintézmények, mint például az állatkertek. Mindezeknél lehetõség van arra, hogy a városivezetés plakátot helyezzen el az épületeikben, vagy rajtuk keresztül akár célirányos DM-leveleket is eljuttathatnak egyes munkahelyekre, forgalmas szolgáltató és kereskedelmiegységekbe vagy a magánszemélyekhez.Az iskolákban és néhány munkahelyen eredményesen mûködik a személyes kapcsolatokraépülõ szervezõmunka. Sok helyen van saját információs iroda az egész országra kiterjedõinformációs adatbázissal, ingyenes turisztikai kiadványokkal. Ezek az intézmények szervezhetnek lakossági fórumokat, közmeghallgatásokat, választási tájékoztatókat, valamintmegrendezik és lebonyolítják a városi és állami ünnepeket.Az irodákban az érdeklõdõk információt kaphatnak az önkormányzat tevékenységérõl,összetételérõl, valamint elérhetõek az önkormányzati rendeletek, határozatok, jegyzõkönyvek és pályázatok. Ugyanott friss információkat szerezhetnek a városról, a helyi rendezvényekrõl,a helyi intézményekrõl, az önkormányzati alapintézményekrõl és civil szervezetekrõl, a városkulturális, sport-, rekreációs, vendéglátási és szórakozási lehetõségeirõl, a helyi médiáról, azidegenforgalmi politikáról, valamint a város marketing- és pr-tevékenységérõl is. Sok esetbenaz iroda koordinálja a város online kommunikációját.Fontos, hogy a kommunikáció interaktív legyen. A „panaszdobozokon” keresztül azönkormányzathoz eljuttathatók a panaszok és sérelmek, az „ötletdobozokba” pedigérkezhetnek javaslatok a város kommunikációs és pr-tevékenységét illetõen. Hasznos lehet,ha az irodában mûködik egy ’call center’, vagy egy ingyenesen hívható telefon.
Idegenforgalom
A helyi hungaricumokra – az országszerte ismert szalámira, kolbászra, csipketerítõre,hímzésre, csípõs paprikára, káposztára – jól lehet támaszkodni a kommunikáció során, hiszenkuriózumnak számítanak. A termékeket be lehet mutatni országos élelmiszeripariszakkiállításokon vagy rendezvényeken, ahol akarva-akaratlanul szóba kerül a város neve is,sõt akár rövidfilm is készülhet a településrõl, amely az országos televíziós csatornákon adásbakerülhet. Több városban már évek óta mûködnek olyan rendezvények, amelyek csak arra atelepülésre jellemzõek (X. Y. Napok, X. Y. Hetek, X. Y. Várjátékok vagy Tavaszi Fesztivál).Több város részt vesz az „UTAZÁS” nemzetközi kiállításon, a Budapesti NemzetköziVásáron (BNV), és eljuttatja szórólapjait, kiadványait nyugat-európai idegenforgalmivásárokra is, valamint információt ad az utazási irodáknak. Az idelátogató külföldieket idegennyelvû szórólapokkal, térképekkel és egyéb kiadványokkal tájékoztatják. A városok ezenkívülrészt vesznek különbözõ idegenforgalmi rendezvényeken (kiállítással, filmmel, elõadással),valamint próbálnak bekapcsolódni különbözõ országos turisztikai, idegenforgalmiszervezetekbe is. Az idegenforgalom kommunikálása érdekében gyûjtik és eljuttatják a Nemzeti Turisztikai Adatbankba a település és a térség turisztikai kínálatának ésrendezvényeinek adatait. A kommunikációban partner lehet az országos média, ahol híreket éscélirányos hirdetéseket helyeznek el a városok. A települések általában szorosanegyüttmûködnek különbözõ utazási irodákkal, szervezetekkel és online utazási portálokkal.(többek közt Magyar Turizmus Rt., Utazási Irodák Szövetsége, Falusi Turizmus Centrum,travelport.hu, utazas.lap.hu, tura.lap.hu, nu.hu, fesztival.hu oldalak).
 
Országhatáron kívülre
 Egy-egy település külföldi célcsoportjába elméletileg mindenki beletartozik, aki valamilyenmódon bekapcsolódhat a város „áramkörébe”, például átutazik rajta, beszélget valakivel, akionnan való vagy részt vesz valamilyen, a települést érintõ döntés meghozatalában.A nemzetközi kommunikáció épülhet kifejezetten a testvériskolai vagy testvérvárosikapcsolatokra, a külföldi sajtópolitikára és eseménymarketingre, a sportkapcsolatokra, azidegenforgalomra, az online kommunikációra, vagy a külföldi befektetésösztönzésre is. Atestvérvárosi kapcsolatok például felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Elõsegítik a lakosok kapcsolatteremtését, közremûködnek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében,lehetõségeket adnak a közigazgatási szakismeretek kölcsönös megismerésében a tûzoltóság, aközrend és a közbiztonság területein. Segítik azt is, hogy bõvüljenek a városok köztiegészségügyi, szociálpolitikai és sportkapcsolatok. Mindezek együttesen támogatják azidegenforgalom kialakulását.A nemzetközi sajtókommunikáció is fontos, bár nem mindegy, hogy az önkormányzat magagenerálja-e a híreket, vagy pedig egy megtörtént eseményre reagál a média. A régióbairányuló program- és kulturális turizmus fejlesztésének érdekében egy mûvelõdési központvagy egy integrált kommunikációs iroda például tehet lépéseket. A kommunikáció kiterjedheta mûvelõdési központ vagy iroda által szervezett és az önkormányzat által támogatottkulturális, mûvelõdési és szórakoztató rendezvényekre, eseményekre és a helyilátványosságokra, kuriózumokra. Nagyon sok, a városokról szóló információt közvetítenek azok a sportolók, akik nemzetközisporteseményeken vesznek részt, ezért a nemzetközi sportkapcsolatok szinténmarketinglehetõségeket nyitnak a települések számára.Végül pedig fontos a külföldi befektetésösztönzés is, amelyben például külföldön tartottesemények megszervezésével segíthetnek a külföldi kereskedelmi és iparkamarák, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) és egyéb befektetésösztönzõ szervezetek.
Online
Bár sok város sok közintézményének és civil szervezetének van weboldala az interneten, ámezek egy része szét van szórva a világhálón, nem frissül kellõképpen, hiányos és esetenkéntfélrevezetõ adatokat tartalmaz.Kevés példa akad itthon az online pr-tevékenységre, és a városok most ismerkednek azelektronikus pr-lehetõségeivel, és gondolkodnak azon, hogy költsenek-e rá pénzt. Atelepülések weboldalán kevés a sajtóközlemény, pedig ha több lenne, akkor az újságírók igényeik szerint kiszolgálhatnák magukat tudnivalókkal, és ez a város sajtó- és pr-munkatársait is nagymértékben tehermentesítené.A legfõbb követelmények egy város weboldalával szemben, hogy nívós, designos legyen, ésha megoldható, flash-es technológiával készüljön. Fontos, hogy átlátható legyen alinkszerkezet, az interaktivitás (fórumok, vendégkönyvek, posta, szavazások), és a gyorsletölthetõség. Praktikus, ha a tartalomhoz több nyelven is hozzá lehet férni. A weboldalakatnemcsak tájékoztatásra, hanem marketingkommunikációra is fel lehet használni. A helyivállalkozásokat az önkormányzatnak meg kell gyõznie arról, hogy egy város weboldalánszerepelni presztízsértékkel bír.
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...