Hisz \u00e1lomr\u00f3l besz\u00e9lek,
Amit csup\u00e1n a henye agyvel\u0151 sz\u00fclt
\u00c9s a k\u00e9pzelet koholt
Mert vallom: minden f\u00e9rfi \u00f6l,
Oh, mert b\u00e1rhogy szeress,
Vagy b\u00fas szemed, vagy halk szavad
M\u00e9rgekkel f\u0171szeres
S gy\u00e1v\u00e1k gy\u00f6ng\u00e9d gyilka: cs\u00f3k,
De a b\u00e1tor t\u0151rt keres!
\u00c1lm\u00e1ban j\u00f6tt a hal\u00e1l. Gyermek volt m\u00e9g, aki m\u00e1r feln\u0151tt, \u00e9s egy olyan k\u00eds\u00e9rtettel n\u00e9zett farkasszemet, amit nem lehet elpuszt\u00edtani, nem sz\u00e1m\u00edt, h\u00e1nyszor veszi a v\u00e9r\u00e9t.
A szoba h\u0171v\u00f6s volt, ak\u00e1r egy s\u00edrbolt. A mocskos ablakon \u00e1t be\u00e1rad\u00f3, v\u00f6r\u00f6s, villog\u00f3 f\u00e9ny vil\u00e1g\u00edtotta meg a falakat, a v\u00e9rt \u00e9s a test\u00e9t. Mik\u00f6zben \u00f6sszekuporodva a sarokba b\u00fajt, ott l\u00fcktetett a k\u00e9s mocskos markolat\u00e1n is, amelyet m\u00e9g mindig a kez\u00e9ben szorongatott.
Az eg\u00e9sz test\u00e9t \u00e1tj\u00e1r\u00f3 f\u00e1jdalom hull\u00e1mai teljesen elk\u00e1b\u00edtott\u00e1k, \u00e9s tudta, hogy ennek sohasem lesz v\u00e9ge, mint ahogy nem volt kezdete sem. Csup\u00e1n \u00fajra \u00e9s \u00fajra birtokba veszi minden egyes sejtj\u00e9t. A karja t\u00f6r\u00f6tt csontj\u00e1t, vagy az arc\u00e1t, ahov\u00e1 a pofont kapta. De legink\u00e1bb az er\u0151szakot \u00e9rezte.
Mik\u00f6zben zih\u00e1lt, apr\u00f3 k\u00f6dgomolyagok hagyt\u00e1k el a sz\u00e1j\u00e1t. \u00c9s ezek az apr\u00f3 k\u00eds\u00e9rtetek el\u00e1rult\u00e1k neki, hogy m\u00e9g mindig \u00e9l. \u00c9rezte a felhasadt ajkaib\u00f3l sziv\u00e1rg\u00f3 v\u00e9r \u00edz\u00e9t, az orr\u00e1t pedig megt\u00f6lt\u00f6tte a whisky b\u0171ze, amit m\u00e9g nem tudott elleplezni a nemr\u00e9g \u00e9rkezett hal\u00e1l.
tudata pr\u00f3b\u00e1lta felfogni az \u00e9rtelm\u00fcket.
\u00c9letben maradt. Az apja halt meg.
\u00c9s most \u00fcveges tekintet\u00e9vel \u0151t fodrozza.
Mosolygott.
Ilyen k\u00f6nnyen nem szabadulsz meg t\u0151lem, kicsi l\u00e1ny.
Gyorsabban kezdte kapkodni a leveg\u0151t, \u00e9s legsz\u00edvesebben felvis\u00edtott volna. A tork\u00e1t kaparta a sikoly. De csak egy halk ny\u00f6g\u00e9sre futotta az erej\u00e9b\u0151l.
Szinte hallotta az apja kedvesen cseng\u0151 hangj\u00e1t, amir\u0151l tudta, hogy a legveszedelmesebb a vil\u00e1gon. Nevetett, mik\u00f6zben v\u00e9r fr\u00f6csk\u00f6lt a lyukakb\u00f3l a test\u00e9n, amit \u0151 \u00fct\u00f6tt a k\u00e9ssel.
\u00dagy gondolod?, mozgatta meg az ujjait az apja, aminek l\u00e1tt\u00e1n a gyermek Eve r\u00e9m\u00fclten felny\u00f6g\u00f6tt, mert l\u00e1tta, hogy az ujjak v\u00e9g\u00e9r\u0151l v\u00f6r\u00f6s cseppek z\u00e1poroznak szertesz\u00e9t.
Mert ostoba vagy. Mert nem hallgatsz r\u00e1m! Mert... \u00e9s ez a dolgok m\u00e9ly\u00e9n lapul\u00f3 igazs\u00e1g, mert megtehetem. Azt tehetek veled, amit csak akarok, \u00e9s senkit sem \u00e9rdekel. Senki vagy, egy hatalmas nulla, \u00e9s nem hagyom, hogy ezt elfelejtsd, te kis szutyok.
arc\u00e1t bor\u00edt\u00f3 v\u00e9rbe. Menj el. Csak menj el, \u00e9s hagyj b\u00e9k\u00e9n!
Sohasem foglak b\u00e9k\u00e9n hagyni. Soha.
Legnagyobb r\u00e9m\u00fclet\u00e9re az apja t\u00e9rdre k\u00fczd\u00f6tte mag\u00e1t.
\u00dagy kuporgott, mint egy \u00f3ri\u00e1si varangy, amely egyenesen valamilyen sz\u00f6rny\u0171 r\u00e9m\u00e1lomb\u00f3l sz\u00f6kkent el\u0151. Egyszerre v\u00e9rzett \u00e9s vigyorgott. \u00c9s \u0151t figyelte.
Rengeteg id\u0151t \u00e9s p\u00e9nzt vesztegettem r\u00e1d. Ki biztos\u00edtotta a fejed f\u00f6l\u00e9 azt a kibaszott tet\u0151t? Ki adott neked enni? Ki vitt el mindenfel\u00e9 ebben az \u00f3ri\u00e1si orsz\u00e1gban? A legt\u00f6bb veled egyid\u0151s k\u00f6ly\u00f6k m\u00e9g szart sem l\u00e1tott a vil\u00e1gb\u00f3l, ellent\u00e9tben veled. \u00c9s tanult\u00e1l valamit mindebb\u0151l? Nem, semmit sem tanult\u00e1l. De fogsz. Eml\u00e9kszel m\u00e9g, mit mondtam neked? Csak azt kapod, amit meg\u00e9rdemelsz.
Verejt\u00e9kben f\u00fcrd\u00f6tt \u00e9s reszketett a hidegt\u0151l. Leveg\u0151 ut\u00e1n kapkodott, mik\u00f6zben a hurk\u00e1v\u00e1 gy\u0171rt leped\u0151vel igyekezett felsz\u00e1r\u00edtani a k\u00f6nnyeit, amelyet a r\u00e9m\u00e1lom k\u00f6zepette maga k\u00f6r\u00e9 tekert.
Leave a Comment