Elolvastam a "T\u00f6rt\u00e9nelemfelettis\u00e9g \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem" c. munk\u00e1j\u00e1t, \u00e9s ha t\u00e9nyleg siker\u00fclt
meg\u00e9rtenem, amit \u00edr (csak harmadszori nekifut\u00e1sra alakult ki bennem valami k\u00e9p- ez r\u00e1m nem
jellemz\u0151, b\u00e1r az se, hogy iskol\u00e1ban filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyt olvasok), akkor egyet is \u00e9rtek vele. A
biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt megpr\u00f3b\u00e1lom "leford\u00edtani" valamelyest az \u00e9n nyelvemre.

A mai t\u00f6rt\u00e9nelem oktat\u00e1s "t\u00e9nyeket" k\u00f6z\u00f6l. Miut\u00e1n ma is sikeresen "v\u00e9gig\u00e9lvezhettem" egy
ilyet, biztos vagyok abban, hogy ennek t\u00e9nyleg nem sok \u00e9rtelme van. Egyr\u00e9szt m\u00e9g azok a
dolgok, amiket elmondanak, le\u00edrtak sem biztosak (ott volt valaki k\u00f6z\u00fcl\u00fck?), m\u00e1sr\u00e9szt viszont
csup\u00e1n egy N\u00c9Z\u0150PONT, az ennek megfelel\u0151 h\u00e1tr\u00e1nyokkal, m\u00e9gha (id\u0151ben) megfelel\u0151en
messzi is. A dolgoknak (az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra) pont annyi haszna van, amennyit fel tud bel\u0151le
haszn\u00e1lni. Ezt a fajta t\u00f6rt\u00e9nelem-szeml\u00e9letet ez alapj\u00e1n majdnem teljesen ki lehetne dobni, b\u00e1r
att\u00f3l tartok, sok m\u00e1s tant\u00e1rgy is fakultat\u00edvv\u00e1 v\u00e1lna, a gimn\u00e1zium pedig mint olyan
megsz\u0171nne...

Amennyiben azonban a t\u00f6rt\u00e9netet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egy\u00e9nf\u00fcggetlen dolgok t\u00fckrek\u00e9nt vizsg\u00e1ljuk,
azaz megmutatjuk benne pl. a t\u00e1rsadalmi folyamatokat (mint ahogy tette azt Isaac Asimov az
Alap\u00edtv\u00e1ny sorozatban), konkr\u00e9tabban a bels\u0151 \u00e9s (amennyiben elfogadjuk a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t) k\u00fcls\u0151
szellemi er\u0151k behat\u00e1sait. A magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l vall\u00e1sos neveltet\u00e9s, n\u00e9mi gondolkod\u00e1s az
"\u00c9letr\u0151l" \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 dolgokr\u00f3l, \u00e9s t\u00f6bb \u00e9ves "PSZI-gyakorlat" ut\u00e1n hiszem (vagyis
ink\u00e1bb hiszem, hogy tudom), hogy l\u00e9tezik egy szellemi er\u0151, amely ember feletti, ahogy Jos\u00e9
Silva fogalmaz finoman, m\u00e9gis tal\u00e1l\u00f3an, a Magasabb Intelligencia. Az, hogy ez egy kozmikus
er\u0151, egy bolyg\u00f3-szint\u0171, vagy egy Sheldrake-f\u00e9le "kollekt\u00edv tudatalatti", vagy ezek \u00f6sszhat\u00e1sa,
m\u00e1r nem mern\u00e9k egy\u00e9rtelm\u0171en nyilatkozni. Egyet\u00e9rtek azzal is, hogy az ember alkotta
val\u00f3s\u00e1g MINDEN eleme egy spiritu\u00e1lis vil\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazik, aminek az ember valamelyest
tagja. Ennek alapj\u00e1n k\u00f6nnyen elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy egy magasabb szint, vagy ak\u00e1r az ember
spiritu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztathat\u00f3 MINDEN, azaz az anyag a szellemb\u0151l sz\u00e1rmazik.
Amennyiben a t\u00f6rt\u00e9nelem, mint v\u00edzt\u00fck\u00f6r vizsg\u00e1lat\u00e1val k\u00e9pet kapunk az \u00c9gben t\u00f6rt\u00e9n\u0151
esem\u00e9nyekr\u0151l, az ember, mint szellemi er\u0151 k\u00e9pes lenne besz\u00e1llni ebbe az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g-
hossz\u00fa j\u00e1tszm\u00e1ba. Felt\u00e9telezem, hogy a szellem kihat az anyagra, csup\u00e1n az k\u00e9rd\u00e9s sz\u00e1momra,
az ember mennyire spiritu\u00e1lis l\u00e9ny.

A t\u00f6rt\u00e9nelem alattis\u00e1g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00e1ltalam tudatmentes l\u00e9tnek titul\u00e1lt valamit akarja
jelenteni, amiben az emberis\u00e9g -valljuk be- t\u00f6bbs\u00e9ge van, legal\u00e1bbis elef\u00e1ntcsonttornyomb\u00f3l
\u00fagy l\u00e1tom, a legt\u00f6bben a folyamatoknak csup\u00e1n \u00e1ldozatai, nem pedig l\u00e9trehoz\u00f3i. Ugyanakkor
az is logikus, hogy a folyamatl\u00e9trehoz\u00f3k egy magasabb rend\u0171 folyamat \u00e1ldozatai, a k\u00e9rd\u00e9s
csup\u00e1n az, mi \u00e1ll eme hierarchia cs\u00facspontj\u00e1n, ha egy\u00e1ltal\u00e1n van. A Tan\u00e1r \u00dar eml\u00e9kezetem
szerint felt\u00e9telezte, hogy a fels\u0151bb vezet\u00e9st nem befoly\u00e1solj\u00e1k az als\u00f3bb r\u00e9tegek, a kuty\u00e1t nem
cs\u00f3v\u00e1lja a farka. Szerintem igen (\u00e9s ebben az elemi fizikai lend\u00fclet-t\u00f6rv\u00e9ny is meger\u0151s\u00edt),
csak a kutya nehezebb t\u00f6megileg (ami ugye a tehetetlens\u00e9g, mozd\u00edthatatlans\u00e1g m\u00e9rt\u00e9ke), mint
ahogy a fels\u0151bb vezet\u00e9s is j\u00f3val mozd\u00edthatatlanabb, szellemi f\u00f6l\u00e9nye r\u00e9v\u00e9n.

A t\u00f6rt\u00e9neti t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g annak a tudatszintnek a megny\u00edlv\u00e1nul\u00e1sa lehet, hogy a "t\u00e9nyeket" a sz\u00f3 konkr\u00e9t \u00e9rtelm\u00e9ben felfogom, m\u00e9gsem tudatosul bennem, valami olyasmi, mint amikor valaki s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n sokkot kap- az el\u0151z\u0151n\u00e9l egy fokkal t\u00e9nyleg magasabb l\u00e9tforma.

Sokszor felt\u0171nt nekem, pl. a D\u0171ne, a Hacker-HOWTO, vagy azAg ykon troll olvas\u00e1sa sor\u00e1n,
hogy vannak olyan dolgok, amikre csak hom\u00e1lyos utal\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nnek, amelyekre nincs
magyar\u00e1zat. Amikor \u00e1tl\u00e9ptem azt a tudatk\u00fcsz\u00f6b\u00f6t, ahol ezek a dolgok t\u00e9nylegesen l\u00e1that\u00f3v\u00e1
v\u00e1ltak, megpr\u00f3b\u00e1ltam \u0151ket t\u00e9nyszer\u0171en le\u00edrni, hiszen \u00fagy gondoltam, k\u00f6zelebb tudom hozni
m\u00e1sokhoz. Elolvasva \u00edr\u00e1somat r\u00e1j\u00f6ttem, hogy ez is csup\u00e1n hom\u00e1lyos utal\u00e1sok halmaza a k\u00fcls\u0151
szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171nek tartom, sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai munk\u00e1ss\u00e1gom nagy r\u00e9sze is
csak k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00f3 fogalmakat tartalmaz a laikusnak. Ezekr\u0151l a "k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1sokr\u00f3l" sz\u00f3lnak a
legend\u00e1k, \u00e9s a (f\u0151leg szimbolista) k\u00f6ltem\u00e9nyek, gyakran analogikus form\u00e1ban, ahogy
megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k k\u00f6zelebb hozni az emberhez. A Biblia t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben szint\u00e9n nem m\u00e1s, mint ezek
tal\u00e1n leg\u00e1tfog\u00f3bb halmaza. Egy fels\u0151bb tudatszinten az utal\u00e1sok tiszta k\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lnak, r\u00e1j\u00f6n az
ember, hogy "t\u00e9nyleg \u00fagy van", teh\u00e1t meg\u00e9rti, mit \u00edrt az \u00edr\u00f3, amennyiben felfogja, mi\u00e9rt \u00edrta
(pont) azt. A probl\u00e9m\u00e1kat (vagy pl. a t\u00f6rt\u00e9nelmet) teh\u00e1t az oks\u00e1g vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l kell vizsg\u00e1lnunk,
hogy val\u00f3ban tiszta k\u00e9pet kapjunk. A baj csak az, hogy az okoknak is lehetnek okaik-"a cselek
m\u00f6g\u00f6tt cselek, azok m\u00f6g\u00f6tt \u00fajabb cselek"...

A Tan\u00e1r \u00dar felt\u00e9telezi egy valaha l\u00e9tezett Aranykort, egy ide\u00e1lis vil\u00e1got. Ezt mutatja be a
Biblia Paradicsomnak. \u00c9n -egyel\u0151re- elfogadhat\u00f3bbnak tartom a -mondjuk \u00fagy- egyenes \u00edv\u0171
folyamatokat, pontosabban azt, hogy egy szellemi vil\u00e1g alapj\u00e1n (amelynek valamilyen szinten
mindegyik\u00fcnk r\u00e9sze (volt?) megpr\u00f3b\u00e1lunk felfejleszteni egy "fizikai s\u00edkot", aminek m\u00e9g,
valljuk be, egy\u00e1ltal\u00e1n nem tartunk a v\u00e9g\u00e9n. Amennyiben felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a szellem
\u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3, teh\u00e1t ha nem is volt el\u0151bb, mint a test, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9l, vagyis t\u00fal\u00e9li azt, egy esetleges
"Vil\u00e1gv\u00e9ge", amikor m\u00e1r t\u00e9nyleg annyira \u00f6sszeszennyezt\u00fcnk, kiirtottunk stb.. mindent, hogy
m\u00e1r nincs vissza\u00fat, csup\u00e1n eme pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s kudarc\u00e1t jelenten\u00e9...

A 21. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9l\u00fcnk. Az emberis\u00e9g, mint faj, megh\u00f3d\u00edtotta \u00e9s uralma al\u00e1 hajtotta a
F\u00f6ld nev\u0171 bolyg\u00f3t. Az ott \u00e9l\u0151 t\u00f6bbi faj k\u00f6z\u00fcl egyetlen egy k\u00e9pess\u00e9ge tudta csak kiemelni: a
KREATIVIT\u00c1S. Nincs semmilyen m\u00e1s tulajdons\u00e1ga, amellyel t\u00falsz\u00e1rnyalhatn\u00e1 a t\u00f6bbi
\u00e9l\u0151l\u00e9nyt. A Homo Sapiens Sapiens a legelterjedtebb nagy m\u00e9ret\u0171 \u00e1llatfaj a bolyg\u00f3n. Az adott
elemeket (a f\u00e1t, a k\u00f6vet, az \u00e9rcet) m\u00f3dos\u00edtotta, kombin\u00e1lta, ez\u00e1ltal \u00faj elemeket hozott l\u00e9tre
bel\u0151le (a pap\u00edrt, a betont, a f\u00e9met), amelyeknek funkci\u00f3t \u00e9s form\u00e1t adott, \u00edgy lettek bel\u0151le
eszk\u00f6z\u00f6k. Az ut\u00f3bbi 50 \u00e9vben az eszk\u00f6z\u00f6k egy teljesen \u00faj form\u00e1j\u00e1t fejlesztett\u00fck ki, amely a
SZ\u00c1M\u00cdT\u00d3G\u00c9P nevet kapta. Ez felt\u00e9teleket elemez, \u00e9s ezek alapj\u00e1n d\u00f6nt\u00e9st hoz. J\u00f3n\u00e9h\u00e1ny
ember \u00fagy gondolja, hamarosan k\u00e9pesek lesz\u00fcnk olyan g\u00e9peket l\u00e9trehozni, amik
helyettes\u00edthetik az emberi logik\u00e1t, az emberi intelligenci\u00e1t, vagyis az embert. A most
k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1s azt hivatott bebizony\u00edtani, hogy a logika \u00e9s az intelligencia fogalma oly nagy
m\u00e9rt\u00e9kben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s oly kev\u00e9s k\u00f6ze van a kreativit\u00e1shoz, hogy ez a
helyettes\u00edt\u00e9s SOHA nem j\u00f6het l\u00e9tre.

ellenkez\u0151 esetben 0-val jel\u00f6lj\u00fck az adatot. Ezt modellezz\u00fck most egy szalaggal, amin
mondjuk minden centim\u00e9teren vagy kilyukasztunk(1), vagy nem(0).A harmincas \u00e9vek egyik
legnagyobb matematikusa, Alan Turing fel\u00e1l\u00edtott egy elm\u00e9letet, mely szerint ezzel B\u00c1RMELY
matematikai m\u0171veletsor le\u00edrhat\u00f3. Ezt k\u00e9s\u0151bb Neumann J\u00e1nos \u00fcltette \u00e1t a gyakorlatba. A
sz\u00e1mokat kettes sz\u00e1mrendszerben vizsg\u00e1lta, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00f6tt a Boolean \u00e1ltal kital\u00e1lt \u00fan. logikai
kapukat alkalmazta. Ezzel ezek az eszk\u00f6z\u00f6k k\u00e9pesek voltak meg\u00e1llap\u00edtani k\u00e9t sz\u00e1mr\u00f3l, hogy
azok egyenl\u0151ek-e, vagy melyik a nagyobb. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p gyakorlatilag nem csin\u00e1l m\u00e1st, mint
a mem\u00f3ri\u00e1b\u00f3l \u00f6ml\u0151 kettes sz\u00e1mrendszerbeli sz\u00e1mok k\u00f6z\u00f6tt ilyen kisebb-nagyobb-egyenl\u0151
felt\u00e9telelemz\u00e9seket v\u00e9gez, m\u00e1sodpercenk\u00e9nt t\u00f6bbmilli\u00f3szor. Ismeri az \u00f6sszeg \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g
fogalm\u00e1t, \u00e9s ebb\u0151l \u00e9p\u00edti fel az \u00f6sszes t\u00f6bbi programoz\u00e1si \u00e9s/vagy matematikai m\u0171veletet . A
rel\u00e1ci\u00f3jel k\u00e9t oldal\u00e1n legt\u00f6bbsz\u00f6r L\u00c1TSZ\u00d3LAG nem sz\u00e1mok \u00e1llnak, de val\u00f3j\u00e1ban a g\u00e9p
k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 egyezm\u00e9nyes \u00e1talak\u00edt\u00e1sokkal sz\u00e1mokk\u00e1 "v\u00e1ltoztatja" \u0151ket, amik
k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r k\u00f6nnyed\u00e9n elv\u00e9gezheti a m\u0171veleteket. L\u00e1that\u00f3 teh\u00e1t, hogy a g\u00e9p csup\u00e1n primit\u00edv
egys\u00e9gekre bontja le a komplex feladatokat, a legt\u00f6bbsz\u00f6r t\u00f6bb szinten.

Vegy\u00fcnk egy egyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1t! 2+6 az mennyi? Nek\u00fcnk k\u00f6nny\u0171. Valahol m\u00e9lyen az
\u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban bedikt\u00e1lt szab\u00e1ly szerint 6 inform\u00e1ci\u00f3egys\u00e9get k\u00e9pzel\u00fcnk el egym\u00e1s
mellett (......), \u00e9s mell\u00e9rakunk m\u00e9g 2-t (..), majd "megsz\u00e1moljuk" az \u00edgy keletkezett egys\u00e9gek
sz\u00e1m\u00e1t. A g\u00e9pnek ez egy kicsit bonyulultabb. El\u0151sz\u00f6r is elektromos jelekre bontja a k\u00e9t
sz\u00e1mot: I0 ill II0. Ezut\u00e1n megvizsg\u00e1lja a k\u00e9t legutols\u00f3 sz\u00e1mjegyek mindkett\u0151je 0, ez\u00e9rt az
eredm\u00e9ny jelsor\u00e1nak utols\u00f3 tagj\u00e1t is 0-nak hagyja. Ezt k\u00f6vet\u0151en megn\u00e9zi a m\u00e1sodik k\u00e9t
sz\u00e1mjegyet: I \u00e9s I. Ez 0 \u00e9rt\u00e9k\u0171, viszont "bel\u00e9p a k\u00e9pbe" egy harmadik jelsorozat: I00. eddig az
eredm\u00e9ny 00. A I0 fel\u00edrhat\u00f3 0I0-k\u00e9nt is (,valamint 00I0-k\u00e9nt, 000I0-k\u00e9nt, stb...), \u00edgy most a
sz\u00e1mp\u00e1r I \u00e9s 0. Ez I, de ott a harmadik sz\u00e1m, \u00e9s megint az t\u00f6rt\u00e9nik, mint el\u0151bb: az eredm\u00e9ny
0, de l\u00e9trej\u00f6n egy \u00faj sz\u00e1m, ami ez\u00fattal I000. Ezt \u00f6sszehasonl\u00edva az eddigi 000
(=0000=00000...) eredm\u00e9nnyel I000-t kapunk (ami, most m\u00e1r el\u00e1rulom, 8...) Teh\u00e1t a mi
sz\u00e1munkra csup\u00e1n 3 m\u0171velet 3 sz\u00e1mmal (2, 6, ill. 8) a g\u00e9pnek (a kettes sz\u00e1mrendszerbe
alak\u00edt\u00e1st nem sz\u00e1m\u00edtva) 8 m\u0171velet \u00e9s 5 sz\u00e1m. Ezt mi nem \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck t\u00falzottan, hiszen a
neuronok m\u00e1r r\u00e9g lassabbak, mint a tranzisztorok.

M\u00e1r tal\u00e1n itt is felt\u0171nnek alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, de TFH nem ez a dolgok l\u00e9nyege. Sz\u00f3b\u00f3l
\u00e9rt az ember,kezdj\u00fcnk h\u00e1t besz\u00e9lgetni masin\u00e1nkkal! Ez m\u00e1r a 40-es \u00e9vekben is
elk\u00e9pzelhet\u0151nek l\u00e1tszott, a fentebb eml\u00edtett Alan Turing fel is \u00e1ll\u00edtott egy elm\u00e9letet. A Turing-
pr\u00f3ba forgat\u00f3k\u00f6nyve a k\u00f6vetkez\u0151: egy ember egy m\u00e1sik emberrel, \u00e9s egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel
kommunik\u00e1l (term\u00e9szetesen olyan m\u00f3don, hogy csup\u00e1n a v\u00e1laszok form\u00e1j\u00e1b\u00f3l ne lehessen
meg\u00e1llap\u00edtani, melyik-melyik), \u00e9s el kell d\u00f6ntenie, melyik tartozik vele egy fajba.
Mindek\u00f6zben a vizsg\u00e1lt "egyedek" (subjects) igyekeznek minden lehets\u00e9ges m\u00f3don elhitetni
az \u00fan. b\u00edr\u00e1val (interrogator, k\u00e9s\u0151bb judge), hogy \u0151k "az igaziak", az pedig igyekszik min\u00e9l
"emberibb" k\u00e9rd\u00e9seket kital\u00e1lni.

Turing anno \u00fagy gondolta, hogy ezen a teszten kb. 2000 t\u00e1j\u00e1n esik t\u00fal az els\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p.
Az MIT (Massachusets Institute of Technology) m\u00e1r az 1966-os \u00e9vre kifejlesztett egy ELIZA
nev\u0171 programot, amely sokak szerint majdnem k\u00e9pes lett volna \u00e1tesni a vizsg\u00e1laton. Gyakorl\u00f3
pszichoterapeut\u00e1k alkottak r\u00f3la elismer\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyt, Weizenbaum (a program kifejleszt\u0151je)
titk\u00e1rn\u0151je k\u00f6vetelte, hagyj\u00e1k mag\u00e1ra egy kis id\u0151re a g\u00e9ppel "csevegni", a legt\u00f6bb ember
komolyan hitt benne, hogy a program t\u00e9nyleg k\u00e9pes meg\u00e9rteni az emberi nyelvet... Sz\u00f3 sem
volt err\u0151l. Az ELIZA nem csin\u00e1lt m\u00e1st, mint megpr\u00f3b\u00e1lt kulcsszavakat keresni a be\u00e9rkez\u0151
inform\u00e1ci\u00f3ban (amit a hasonl\u00f3 programokba rendszerint mondatonk\u00e9nt "adnak be"), majd az
\u00e1ltala ismert kifejez\u00e9sek egyik\u00e9vel v\u00e1laszolni, esetleg kombin\u00e1lva azok r\u00e9szmondatait. Sokan
\u00fagy gondolt\u00e1k, mi sem csin\u00e1lunk m\u00e1st. A jelenlegi hasonl\u00f3 programok tulajdonk\u00e9ppen erre az