A medit\u00e1ci\u00f3 az a pszich\u00e9s gyakorlatforma, amely k\u00f6r\u00fcl a legt\u00f6bb f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s \u00e9s t\u00e9ved\u00e9s tapasztalhat\u00f3 a k\u00f6ztudatban. E helyen elegend\u0151nek v\u00e9lj\u00fck, ha a medit\u00e1ci\u00f3 hamis \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9t leggyakoribb v\u00e1ltozat\u00e1t igaz\u00edtjuk helyre. T\u00e9ved\u00e9s a medit\u00e1ci\u00f3t sui generis valamilyen misztikus, transzcendent\u00e1lis c\u00e9lzat\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9gnek tartani. Tagadhatatlan, hogy a medit\u00e1ci\u00f3 keleti vall\u00e1sfiloz\u00f3fi\u00e1k gondolatrendszer\u00e9ben fejl\u0151d\u00f6tt ki, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a kereszt\u00e9ny ezoterik\u00e1ban is, szerves r\u00e9sze volt a szerzetes-nevel\u00e9s sor\u00e1n alkalmazott lelki "tr\u00e9ningeknek". Ez azonban nem jelent t\u00f6bbet ann\u00e1l, hogy az adott kult\u00fara \u00e9s ideol\u00f3gia formanyelv\u00e9be \u00e1gyazottan kialak\u00edtottak egy olyan technik\u00e1t, amely messzemen\u0151en alkalmasnak bizonyult az \u00e9n-er\u0151k n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re, az elm\u00e9lyed\u00e9s, a bens\u0151s\u00e9ges \u00e1t\u00e9l\u00e9s fokoz\u00e1s\u00e1ra. A pszich\u00e9s tartalmak t\u00e1rsadalmilag- t\u00f6rt\u00e9netileg meghat\u00e1rozottak. De a pszichol\u00f3giai \u00e9s pszich\u00e9s dinamizmusok, a m\u0171k\u00f6d\u00e9s alapvet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei azonosak, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy melyik t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakban, mif\u00e9le tudattartalmakkal tel\u00edtve \u00e9l az ember. Ez a t\u00e9ny

teszi objekt\u00edve lehets\u00e9gess\u00e9, hogy a t\u00f6rt\u00e9neti-ideol\u00f3giai burkok leh\u00e1nt\u00e1sa ut\u00e1n tiszt\u00e1n hozz\u00e1f\u00e9rhess\u00fcnk a medit\u00e1ci\u00f3 gyakorlati \u00e9rt\u00e9k\u0171 l\u00e9nyeg\u00e9hez, \u00e9s azt a mai civiliz\u00e1ci\u00f3ban \u00e9s kult\u00far\u00e1ban \u00e9l\u0151 ember pszich\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edthassuk. Ennek megfelel\u0151en a medit\u00e1ci\u00f3 irracion\u00e1lis ir\u00e1nyba is ford\u00edthat\u00f3 -

hiszen egyszer\u0171en eszk\u00f6z, amelyet a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb hat\u00e1sok el\u00e9r\u00e9s\u00e9re lehet felhaszn\u00e1lni. Nem tartjuk v\u00e9letlennek, hogy a nyugaton bizonyos divathull\u00e1mk\u00e9nt elterjed\u0151 \u00fan. transzcendent\u00e1lis medit\u00e1ci\u00f3 megkapta jelz\u0151j\u00e9t. Ez mutatja, hogy adott esetben nem \u00e1ltal\u00e1ban van sz\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3r\u00f3l, s ezt a technik\u00e1t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt misztikus vil\u00e1gk\u00e9pbe \u00e1gyazottan is lehet m\u0171velni. Mi nem ezen az \u00faton

A t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9sek m\u00e1sik csoportja egyszer\u0171en \u00f6sszet\u00e9veszti a medit\u00e1ci\u00f3t a koncentr\u00e1ci\u00f3val. Tart\u00f3s gondolat\u00f6sszpontos\u00edt\u00e1st \u00e9rt rajta, amikor a k\u00f6znyelv sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1nak megfelel\u0151en a t\u00f6preng\u00e9s szinonim\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lja: lehets\u00e9gesnek tartja, hogy "valamin" medit\u00e1ljunk. M\u00e1r most le kell sz\u00f6gezn\u00fcnk, hogy a medit\u00e1ci\u00f3 l\u00e9nyege a gondolati t\u00e1rgyn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g pszich\u00e9s \u00e1llapot\u00e1nak

gondolkod\u00e1s fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00fatj\u00e1ra, amely a m\u00e1gikus, majd a mitologikus gondolkod\u00e1s nagy \u00e1llom\u00e1sai ut\u00e1n \u00e9rkezett el a racion\u00e1lis fogalmi gondolkod\u00e1s mai kiteljesed\u00e9s\u00e9hez. E t\u00f6rt\u00e9neti utat nem azonos, de anal\u00f3g m\u00f3don ism\u00e9tli a gyermeki gondolkod\u00e1s fejl\u0151d\u00e9se; s\u0151t a m\u00e1gikus \u00e9s mitologikus gondolkod\u00e1s archaikus maradv\u00e1nyai ma is jelen vannak mindennapi \u00e9let\u00fcnkben: alv\u00e1skor amikor az agyk\u00e9rgi sz\u00fcrke\u00e1llom\u00e1ny egy r\u00e9sz\u00e9nek g\u00e1tl\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9netileg \u0151sibb k\u00e9pletek aktiviz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa m\u00e1gikus \u00e9s mitologikus gondolatform\u00e1kkal tel\u00edtse \u00e1lmainkat; hiedelmeinkben s nem utols\u00f3sorban a m\u0171v\u00e9szetben.

Fel kell tenn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9st: Vajon racion\u00e1lis gondolkod\u00e1sunk jelenlegi fejletts\u00e9gi szintj\u00e9n \u00e1t tudja-e fogni a pszich\u00e9 valamennyi tartom\u00e1ny\u00e1t? A megismer\u0151k\u00e9pess\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel nyilv\u00e1n egyre t\u00f6bbet \u00e9rt meg bel\u0151le, ma m\u00e9g azonban t\u00e1volr\u00f3l sem besz\u00e9lhet\u00fcnk teljess\u00e9gr\u0151l. Az el\u0151\u00edt\u00e9let-mentes vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1snak be kell l\u00e1tnia, hogy \u00e9rzelmi \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00e9let\u00fcnk, s\u0151t sokszor \u00f6tleteink, fant\u00e1ziak\u00e9peink birodalm\u00e1ban is m\u00e9g csak az \u00e9szrevev\u00e9s, a konstat\u00e1l\u00e1s szintj\u00e9ig jutott el racion\u00e1lis gondolkoz\u00e1sunk. Messze vagyunk m\u00e9g a teljes meg\u00e9rt\u00e9st\u0151l, m\u00e9g messzebb az akaratlagos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st\u00f3l. Tudat\u00e1llapotunk \u00e9bers\u00e9ge teh\u00e1t nem azonos szint\u0171 a lelki \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein. Leg\u00e9berebbek az intellektu\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9sek \u00e9s a sz\u00e1nd\u00e9kos cselekv\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n vagyunk.Az

\u00e9rzelmek \u00e9s az akarati funkci\u00f3k szervez\u0151d\u00e9se az "\u00e1lom-tudathoz" hasonl\u00f3 \u00e9bers\u00e9gi szinten t\u00f6rt\u00e9nik, ink\u00e1bb csak tapasztalunk jelens\u00e9geket, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, amelyeket tudom\u00e1sul vehet\u00fcnk, de m\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 vagyunk k\u00e9pesek szab\u00e1lyozni.

(Pl.: rokon- \u00e9s ellenszenvek, szeretetek, vonzalmak, ut\u00e1latok, undorok stb.) V\u00e9g\u00fcl, ami \u00f6szt\u00f6ndinamizmusainkat illeti, ezekr\u0151l legink\u00e1bb k\u00f6vetkezm\u00e9nyeikben: k\u00e9sztet\u00e9seinkben, v\u00e1gyainkban kapunk h\u00edrt, m\u00e9g hi\u00e1nyzik a k\u00f6zvetlen tapasztal\u00e1s \u00e9s megismer\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge. \u00dagy gondoljuk, hogy err\u0151l az \u00e1llapotr\u00f3l besz\u00e9l a m\u00e9lyl\u00e9lektan, amikor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudatszinteket \u00edr le - a tudatos, a tudatel\u0151ttes, a tudattalan, s\u0151t esetleg a kollekt\u00edv tudattalan fogalmaival. Az ut\u00f3bbiakra az \u00e1lomtalan m\u00e9lyalv\u00e1s tudat\u00e1llapota t\u0171nik megfelel\u0151 hasonlatnak.

\u00c9lm\u00e9nyeinket, \u00e9rz\u00e9seinket, \u00e9ppen a meg\u00e9rt\u00e9s ig\u00e9ny\u00e9t\u0151l \u00e1thatva, \u00e1ltal\u00e1ban logikai \u00e9s id\u0151rendi strukt\u00far\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1ljuk rendezni. Ugyanakkor a felt\u00e1r\u00f3 pszichoter\u00e1pi\u00e1k k\u00f6z\u00f6s tapasztalata, hogy ez a felfog\u00e1sm\u00f3d sokszor akad\u00e1lya a t\u00e9nyleges meg\u00e9rt\u00e9snek. Szembe\u00f6tl\u0151, hogy \u00e9lm\u00e9ny- \u00e9s \u00e9rz\u00e9svil\u00e1gunknak van egy szubjekt\u00edv emocion\u00e1lis elrendez\u0151d\u00e9se is, amelyet a kronol\u00f3gia \u00e9s a logika sokszor

meghamis\u00edt \u00e9s elfed. Ami r\u00e9gen t\u00f6rt\u00e9nt, f\u00e1jhat \u00fagy, mintha ma esett volna meg; neurotikus feln\u0151tt megr\u00f6gz\u0151dhet infantilis szinten, \u00e9s ez\u00e9rt sokszor inadekv\u00e1tan viselkedik; vannak \u00e9rz\u00e9seink \u00e9s indulataink, amelyek ellentmondanak a logik\u00e1nak stb.

Csakhogy az ember pszichikum\u00e1nak a pszichoanal\u00edzis szerinti r\u00e9tegez\u0151d\u00e9se a tudatoss\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l esetleg csak a mai emberre jellemz\u0151, aki m\u00e9g t\u00e1volr\u00f3l sem fejezte be intellektu\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t - teh\u00e1t afel\u00e9 is tarthat, hogy pszich\u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek egyre nagyobb ter\u00fcleteit vonja tudatos kontrollja al\u00e1. A tudatoss\u00e1g jelenlegi \u00e9bers\u00e9gi szintjei esetleg csak a fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net aktu\u00e1lis epiz\u00f3dj\u00e1nak tekinthet\u0151k.

Most \u00e9rkezt\u00fcnk el a m\u00e1sodik k\u00e9rd\u00e9shez. Ha az emberi tudat ma is v\u00e1ltoz\u00e1sban, fejl\u0151d\u00e9sben van, mi ennek az \u00fatnak az ir\u00e1nya? K\u00f6vethetik-e a tudat racion\u00e1lis szintj\u00e9t m\u00e1s fejletts\u00e9gi fokozatok? Jogos-e J\u00f3zsef Attila programja: "\u00c9n t\u00fall\u00e9pek e mai kocsm\u00e1n, az \u00e9rtelemig \u00e9s tov\u00e1bb"? Ha nem visszafel\u00e9 a m\u00e1gikus-mitologikus tudatszintekhez, akkor mit jelent ez a "tov\u00e1bb"? Ebb\u0151l ma m\u00e9g tal\u00e1n semmi sem l\u00e1tszik, vagy csak \u00e9ppen l\u00e1tszani kezd. Mindenesetre a m\u0171v\u00e9szi imagin\u00e1ci\u00f3, a k\u00e9palkot\u00e1s vagy a zenei inspir\u00e1ci\u00f3, a hangz\u00e1s; a ma m\u00e9g gyan\u00fas parapszichol\u00f3giai ingov\u00e1nyban fel-felt\u00fcnedez\u0151, sokszor \u00e9rthetetlen \u00e9s tudom\u00e1nyosan magyar\u00e1zhatatlan intu\u00edci\u00f3 - amelyet jobb h\u00edj\u00e1n elnevez\u00fcnk telep\u00e1ti\u00e1nak -, mindezek esetleg az elj\u00f6vend\u0151 tudat\u00e1llapotok cs\u00edr\u00e1inak is felfoghat\u00f3k. A tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9se arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy egykor okkultnak nevezett parapszichol\u00f3giai jelens\u00e9gek - pl. a hipn\u00f3zis, a j\u00f3gik "rendk\u00edv\u00fcli" k\u00e9pess\u00e9gei - az id\u0151k sor\u00e1n elhelyezkedtek a tudom\u00e1nyos ismeretek t\u00e1rh\u00e1z\u00e1ban. A misztikumb\u00f3l tudom\u00e1ny lett. Ez\u00e9rt a tud\u00f3s soha nem helyezkedhet arra az \u00e1ll\u00e1spontra, hogy tagadja egy b\u00e1rmilyen ritka jelens\u00e9g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t csak az\u00e9rt, mert m\u00e9g nem tudja megmagyar\u00e1zni. A kutat\u00e1s \u00e9rtelme \u00e9ppen az \u00e9rthetetlen \u00e9rthet\u0151v\u00e9 t\u00e9tele.

A medit\u00e1ci\u00f3nak az a c\u00e9lja, hogy behatolhassunk a pszich\u00e9s \u00e9let olyan tartom\u00e1nyaiba is, amelyek ma m\u00e9g k\u00f6zvetlen\u00fcl nem megragadhat\u00f3k a racion\u00e1lis meg\u00e9rt\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra. Ez\u00e9rt l\u00e9nyege a gondolkod\u00e1si aktivit\u00e1s id\u0151leges felf\u00fcggeszt\u00e9se, sz\u00fcneteltet\u00e9se. A gondolatilag "\u00fcres ed\u00e9nny\u00e9" v\u00e1l\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get

ad arra, hogy \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1gunk nem tudatos szf\u00e9r\u00e1j\u00e1r\u00f3l k\u00f6zvetlen\u00fcl szerezhess\u00fcnk tapasztal\u00e1st, f\u00e9lret\u00e9ve a logikai \u00e9s kronol\u00f3giai "sz\u0171r\u0151ket". A medit\u00e1ci\u00f3 teh\u00e1t az \u00f6nmegismer\u00e9s egyik legm\u00e9lyebbre hatol\u00f3 eszk\u00f6ze.

A koncentr\u00e1ci\u00f3 annyiban tekinthet\u0151 a medit\u00e1ci\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek, hogy a szabadon \u00e1raml\u00f3 gondolatok, \u00e9rzelmek, asszoci\u00e1ci\u00f3k sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t, gyors v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1tegy tartalomban val\u00f3 elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9sre sz\u0171k\u00edti. A medit\u00e1ci\u00f3 ezt a tartalmat is f\u00e9lreteszi. Olyan lelki-\u00e1llapotba vezet el, amikor nincsenek \u00e9rz\u00e9seink, \u00e9rzelmeink, gondolataink; pszich\u00e9sen teljesen \u00fcresek vagyunk, \u00e9s v\u00e1rjuk, hogy ebbe a "v\u00e1kuumba" milyen tartalom sziv\u00e1rog be. A medit\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n spont\u00e1n