a kutatók többsége, akik a kérdéssel foglalkoztak, megegyeznek abban, hogy afogalom bizonyos kimenetekkel írható le leginkább a mentális egészséget és aszociális szférát illetően. Nelles (kiadatlan) negatív definíciót ad: a rezilienciátzavarok, alkalmazkodási problémák és betegségek hiányaként értelmezi.Összességében elmondható, hogy a reziliencia definícióiban vannak közös pontok.Minden szerző kiemeli a kedvezőtlen körülmények, nehézségek vagy rizikótényezőkmeglétét. Rizikómentes vagy alacsony rizikójú környezetben és/vagy körülményekközött rezilienciára nincs sem lehetőség, sem szükség (Smokowski et al, 1999). Areziliencia a rizikónak kitettségen alapul, s nem annak elkerülésén (Jenkins, Keating,1998). Ilyen helyzetben az egyén kialakít egy rá jellemző megküzdési módot, amelyha sikeresnek bizonyul, alkalmazható lesz jövőbeli helyzetekben is (Skehill, 2001).Elfogadott nézet ezen felül a kompetencia megléte, a kedvező fejlődési kimenetek, amegfelelő szintű alkalmazkodás és beilleszkedés, az életkornak vagy fejlődésifázisnak megfelelő fejlődési feladatok betöltésének képessége (Spaccarelli, Kim,1995).A
rizikó
fogalma elválaszthatatlan a rezilienciától, amiről rizikóhelyzet vagyrizikónak kitettség nélkül nem is beszélhetünk. A rizikófaktorok legegyszerűbbenmegfogalmazva olyan tényezők, melyek csökkentik a sikeres fejlődésvalószínűségét. A rizikó legegyszerűbben külső (tehát a környezetből származó) ésbelső (az egyénen belüli) kategóriákba sorolható. A külső rizikótényezőket szokástöbb alcsoportra bontani, így a szűkebb család, az iskola és a tágabb környezet vagyakár a társadalmi szinten megjelenő veszélyeztető tényezőkről beszélnek a kutatók.
Egyénen belüli rizikótényezők
lehetnek többek között:-születés közbeni problémák-hiperaktivitás kisgyermekként-alacsony IQ-alacsony önértékelés-alacsony önértékelés-a devianciát favorizáló hitek vagy attitűdök (Reed-Victor, 2003, Blum,é. n, Rahman, 1999).A
család rizikófaktorai
közé tartoznak például az alábbiak:
Leave a Comment