Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
7Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
A motoros képességek fejlesztése

A motoros képességek fejlesztése

Ratings:

5.0

(1)
|Views: 668 |Likes:
Published by Anytha0902

More info:

Published by: Anytha0902 on Sep 17, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/09/2013

pdf

text

original

 
11.
 
A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
11. A motoros képességek fejlesztése
 
a mozgás fejlődésének folyamata
 
 
a mozgás értelmezése a különböző tudományokban
 
 
zavarok a pszichomotoros fejlődés során
 
 
a nagymozgások és a finommozgások fejlesztési lehetőségei
 
I.
 
A MOZG
ÁS FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA
 
Mozgásfejlődés:
 
 
mozgásminták kialakulása, finomodása, a mozgásszabályozás tökéletesedése
 
a csecsemő és a gyermek általános, a környezettel kölcsönhatásban változó magatartásnak része.
 Összefoglalva: A
mozgásfejlődés
az egyén motoros képességeinek, továbbá mozgásformáinak és
mozgáskészségeinek individuális fejlődése a születéstől a haláláig. A mozgásfejlődés az érés és a tanuláskölcsönhatásában megy végbe, átfogja az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek 
(kúszás, mász
ás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás) egyéni fejlődését, valamint akondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) ill. a koordinációs képességek (téri tájékozódás,
ritmus, egyensúlyozás) kialakulását.A korai életszakaszban
 a mozg
ásaktivitás befolyásolja a teljes organikus fejlődést.
Éppen ezért, ha a
mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, akkor az ehhez kapcsolódóérzékelő és irányító központok sem fejlődnek megfelelően.
 
A mozgásfejlődés szakaszai és azok jellemzői:
 
 jszülöttkor(1-3. hó):
Az irányítatlan tömegmozgások (öröklött reflexmozgások) a jellemzők. Amozgások többnyire globális jellegűek és differenciálatlanok Speciális
ingerhelyzetben viszont kiválthatók az elemi mozgásminták, amelyek összetett,
szabályozott mozdulatsorokból állnak (impulzív mozgások, belső ingerekre
reagálva)
Csecsemőkor 
 (4-12. hó):Az elemi mozgásminták gátlás alá kerülnek és megjelennek a humán specifikusmozgások; fogás, felegyenesedés, önálló helyváltoztatásSzándékos, célirányos mozgás megjelenése; látás-mozgás kapcsolata)MozgástapasztalatokKisgyermekkorban(1-3. év)Sokoldalú mozgásformákat tanul a gyerek, biztos egyensúlyozás, ritmikus léptek,karok harmonikus együttlengése. A legfontosabb mozgásformák a járás, a fel-lemászás, az egyensúlyozás, a leugrás, a futás, a szökkenés, és az ugrás
folyamatosan fejlődnek, alakulnak. A hengeredés, a gurulás, a függeszkedés,
ugyancsak nagymértékben segíti a mozgások finomodását, összerendezettségét.Óvodáskorban(3-6-7. év)
További összetett mozgásformákat sajátít el és az első mozgáskombinációkat
tanulja, fokozott mozgásigény, kézmozgásai egyre differenciáltabbakKorai kisiskoláskorban(6-7-10. év)
Új aspektus lép előtérbe a motoros képességek fejlődése. Ezek a képesség
ek teszik
lehetővé a motorikus fejlettségi szintnek megfelelő mozgás
-kivitelezést A motoros
tanulási képesség igen gyorsan fejlődik, mozgásai differenciálódnak, ügyesednek.
 
Késői iskoláskorban
 
A legjobb motoros tanulási képesség időszaka, lendületes harmo
nikus mozgás
Az első érési időszak 
 (pubertás)
A motoros készségek átstrukturálódásának időszaka. Karok, lábak hirtelenmegnövekedése→megbomlik a mozg. harmóniája, a serdülő ügyetlenné válik,
mozgása darabos, suta, szögletes leszA második érési
időszak 
 A nemi mozgásspecifikus különbségek stabilizálódása és a mozgásos karakter
kialakulásának időszaka
 
A környezethez való alkalmazkodás folyamatában, zavartalan fejlődés estén, a gyermek megfelelőidőben és minőségben sajátítja el az alapvető mozgásmintákat
. A központi irsz. érésével fokozatosan
megszűnik a mozgások agytörzsi ir 
ányítottsága, belépnek, majd érvényre jutnak az agykérgi gátlások.
A mozgásfejlődés, a motoros képességek fejlődése azonban nem minden gyermeknél zavartalan.
 A gyermekkorban mindenfa
 jta akadályozottság hátrányosan befolyásolja az alapvetőmozgásminták elsajátítását. A zavarok gyakran több tényező együttes hatására jönnek létre, s amozgásfejlődés legkülönbözőbb területeit érinthetik.
 
A motoros fejlődés elmaradásának vagy nem megfelelő
 
fejlődésének okai:
 
 
1.)
 
Környezetből származó okok 
:
 
Az alapvető mozgásminták megtanulásához az szükséges, hogy akülvilágból elegendő számú és gyakoriságú észlelési és mozgás stimulus érkezzen. Ezeknek ahiánya, vagy korlátozott volta a mozgásfejlődés elmaradá
sát okozhatja.
2.)
 
A kognitív terület zavarai
:
Ennek a területnek a sérülései megnehezíthetik, ill. korlátozhatják abonyolult mozgásminták megtanulását.
3.)
 
Zavarok a szenzoros funkció rendszer területén
:
Az észlelési, érzékszervi zavaroknagymértékben megváltozt
atják a mozgásfejlődés természetes menetét.
 
4.)
 
Zavarok a motoros rendszer (funkciórendszer) területén
: Ezek a zavarok a mozgás
megfelelő kivitelezését akadályozzák meg.
 
Nehézségek a mozgásfejlődésben: (a tanulásban illetve értelmileg akadályozott gyermeknél
)
 
aránytalan testalkat; kisebb testméretek- szomatikus reterdáció; -- testséma fejletlensége
 
egyensúlyi funkciók zavara pl.: lépcsőjárás;
--testséma fejletlenség; --lateritászavar
 
testtartási hibák; --járulékos mozgásfogyatékosság pl.: görcshajlam
 
értelmetlen mozdulatok ismételgetése; --
koordinálatlan, célszerűtlen mozgások 
 
 
mozgásváltozatok hiánya; --kisgyermekes motorika; -- ritmikai, dinamikai szegénység
 
lassú mozgástempó; ---
szegényes idő
-
, és erőbeosztás
 
Mozgásfejlődés és értelmi fejlődés kapcsolata
 
 
a mo
toros készségek fejlődési szintje lényeges szerepet játszik a percepció fejlődésében a percepciósfejlődés – 
 
előfeltétele a fogalmi gondolkodásnak 
 
 
a tanuláshoz szükséges pszichikus fejlettségi szint kialakulásához és megerősítéséhez
-
elsősorban a
motoros
funkciókat és készségeket kell fejleszteni a mozgás kiemelt jelentőséget kap – 
általánostranszferhatása miatt
 
 jelentős szerepet játszik a mozgásfejlődés – 
a testkép és én-kép kialakulásában
II.
A MOZGÁS ÉRTELMEZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYOKBAN
 
 Egyes irányzatok szerint:
a mozgásfejlődés → mozgásminták kialakulása, finomodása, a mozgásszabályozás
tökéletesedése
 Mások szerint:
A mozgásfejlődés → a csecsemő és a gyermek általános, a környezettel kölcsönhatásban
változó magatartásnak része. A gyermek mozgásos tev
ékenysége és ennek eredményeként fejlődése,
alkalmazkodási válasz, ugyanakkor a megismerés sajátos formája.
 Értelmező kéziszótár:
Az a cselekvési folyamat, amelyben valaki vagy valami mozog. A világegyetemben
végbemenő mindenfajta változás mozgás. Helyzetváltoztatás, cselekvési lehetőség.
 
 Motoros képesség fogalma:
A testi képességek valamely meghatározott mozgásos cselekvés
végrehajtásának feltételeként fogható fel, és visszavezethető velünk született, tanult összetevőkre.
 
1. )Filozófiai ért
.-ben:
 
A termész
etben és a társadalomban végbemenő minden változás
 
 
az anyag létezési módja, leglényegesebb tulajdonsága.
 2.)
 
 Hétköznapi ért
.
 – 
ben: Hely-, helyzetváltoztatás, manipuláció
A mozgás minden élőlényre jellemző életjelenség, amely a szervezet helyzet
-, v helyváltoztatásábannyilvánul meg. Az aktív mozgás energiaigényes.
 3.) Humánbiológia:
alapvető emberi funkció, tartó és mozgató szervrendszer egészséges működése
 
(csont, izom, izület, központi idegrendszer összehangolt működése) A mozgás a legalapvetőbb
biológiai folyamat, az alkalmazkodási készség része. Az alkalmazkodás mozgás nélkülelképzelhetetlen. Központi irányítása (kp.-i idegrsz.) van.
5.)
 
 Fizika:
erőhatás következtében létrejövő hely
- v. helyzetváltoztatás
6.)
 
A mozgás a cselekvés látható része, amelyben a személyiség teljesen megnyilvánul. Ilyentekintetben a cselekvés eszköze a mozgás
III.
 
ZAVAROK A PSZICHOMOTOROS FEJLŐDÉS SORÁN
 Motorika:
 
nemcsak a mozgások minőségét és mennyiségét jelenti, hanem az ember tudatos és nem tudatos
tartás- és mozgásegységét, mint az érzékelés, tapasztalás és cselekvés funkcióegységét.
Pszichomotorika
: (
mozgásfolyamatok megélése
; a mindenkori szituációtól függő motoros akció, beleértve a
pszichés állapotot, a szociális feltételeket és személyiségjegyeket)
A pszichomotoros fejlődés zavar
ai
Pszichomotoros zavarok
Az egész személyiséget érintő, tanulási és/ vagy magatartási tüneteket okozó
zavarok köre. Tünetei:
 
 
motoros magatartás területén fellépő zavarok 
- túlzott aktivitás v. gátoltság
 
finommozgásban v. nagymotorikában jelentkező tünetek 
(kéz- ujj- szájmozgásnál; az írásmozgásfolyamatában; tartás- testhelyzet- egyensúlyi eltérések)
 
mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok (nem megfelelő erőkifejtés, szem
-kéz, szem- lábkoordinációs problémák)
 
dyspraxia- a mozg. terv. ter. mutatkozó eltérések; -a lateralizáció, dominancia zavarai
 
szenzoros-taktilis- kinesztetiku, vizuális , auditív perc. zavarában megnyilv. tünetek
 
Gestalt- és térészlelési nehézségek, alak-háttérdiszkriminációs nehézségek, alakkonstanciaelégtelensége,
Motoros képessége
k fejlődésének zavarai
 Az észlelés /input
 – 
bemenet/ zavarai1. Az egyensúlyrendszer zavarai vesztibuláris rendszer
egyensúlyozás szerve a belső fülben található –infókat közvetít a fej helyzetéről a köpi idegrendszer felé
 érzékeli a forgó mozgást, a forgás gyorsaságát
 – 
minden lehetséges irányú tengely körül
érzékeli az egyenes irányú mozgást, valamint a fej eltérését a függőleges helyzettől(azaz a nehézségi erő okozta ingereket)
 
a vesztibuláris rendszer működőképessége alapvető jelentőségű – 
a motorikus
fejlődés egésze, a
térészlelés és téri tájékozódás szempontjából
Ayres
 – 
a zavarok 3 típusát különbözteti meg
:
1.
 
zavart működés
-
bizonytalanság a nehézségi erő észlelésében
 
 – 
a gyermek csak
gyengén érzékeli a nehézségi erőt – 
fél attól, hogy felemelje a lábát a talajról, hogy
felmásszon egy székre, hogy felmenjen egy lépcsőn, hogy felálljon a földről
 
2.
 
alulműködés
-
elégtelen működés
 – 
a gyermek túlságosan kevés egyensúlyingert
érzékel, forgás közben nem szédül, nincs veszélytudata, „vonzza a baleseteket”
 
3.
 
túlműkö
dés
 – 
a gyermek túl sok egyensúlyingert érzékel, forgásnál azonnal elszédül,kerüli a hintázást és ringatást
2. Taktilis-kinesztétikus rendszer zavarai
 
a bőr érzékeli a nyomást, az érintést, a vibrációt (mindez együtt jelenti a tapintást), továbbá ahőmérs
ékletet és a fájdalmat
 – 
 
ebben az esetben felszín érzékelésről beszélünk 
-(taktilis)
 
 belső – 
proprioceptív -
érzékelés: izmokban, ízületekben, inakban lévő receptorok által közvetített
ingerek érzékelése
 – 
(kinesztétikus)
 
felszíni(taktilis) érzékelés zavarai:
o
 
túlműködés
: taktilis ingerek hárítása
 – 
a gyermek kellemetlennek érzékeli a taktilis
ingereket, ezért kerüli őket
 
o
 
alulműködés:
taktilis távolságtartás hiánya
 – 
a gyermek folyamatosan keresi a taktilis
ingereket, valósággal lóg a felnőtteken
 
o
 
zavart működ
és
: a jel a kp-i irsz.-
 be jut, de nem tudja a beérkező jelet értékelni
 
 
belső érzékelés (kinesztetikus) zavarai:
 
o
 
alulműködés:
saját test észlelésének hiányosságai
 – 
a gyermek kevésbé észleli önmagát,
erősen meg kell őt fogni, ill. ő is erősen ragad meg mindent → konfliktusforrás lehet
osztálytársakkal való érintkezésben
o
 
túlműködés
: kinesztétikus észlelés hiányosságai
 – 
a gyermek pontatlanul észleli a sajátízületei helyzetét, ill. a testtartást
o
 
zavart működés:
alak-háttér észlelésének hiányosságai
 – 
a gyermek az érintési ingereketpontatlanul fogja fel, rosszul lokalizálja
3. Auditív rendszer zavarai
 
irányhallás hiányosságai
 – 
nem tudja a gyermek a hangokat lokalizálni
 
differenciálás hiányosságai
 – 
nem tudja a hangokat magasságuk, mélységük, illetve a beszédhangokzöngésségük alapján megkülönböztetni
 
alak-háttér észlelés zavarai
 – 
háttérzajból nem tudja a beszédhangokat kiválasztani
 – 
szerialitászavarai
 – 
 
nem jegyzi meg a különböző hangok, beszédhangok sorrendjét
 
 
nagyothallás
4. Vizuális rendszer zavarai
 
optikus differenciálás hiányosságai
 – 
hasonló képek sorából egy adottat nem ismer fel
 
alak-háttér zavar
 – 
 
nem tudja kiválasztani a kért betűt
 
 
alak-és térészlelés hiányossága
 – 
 
egyes betűk megkülönböztetésének nehézsége

Activity (7)

You've already reviewed this. Edit your review.
Eszter Ruff added this note
.
1 thousand reads
1 hundred reads
corikira liked this
Prem Ingrid liked this
Tamara Fehér liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->