Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
6Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
A kognitív képességek fejlesztése

A kognitív képességek fejlesztése

Ratings:

5.0

(1)
|Views: 2,643|Likes:
Published by Anytha0902

More info:

Published by: Anytha0902 on Sep 17, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

09/03/2013

pdf

text

original

 
7. A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
7.
 
A kognitív képességek fejlesztése
 
az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás fiziológiai és pszichológiai alapjai
 
a kognitív műveletek struktúrája
 
 
a kognitív folyamatok mozgásának irányítása (absztrahálás, strukturálás, transzferálás,kombinálás)
 
a kognitív képességek fejlődésének zavarai
 
 
a kognitív képességek diagnosztikus eljárásai
 
az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztési lehetőségei
 
I. AZ ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS, FIGYELEM, EMLÉKEZET, GONDOLKODÁS
 
FIZIOLÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI1. Érzékelés, észlelés
A megismerés első lépcsőfokai. Az információ feldolgozásban az elemi szintektől a magasabbak irányábahalad, de az inger környezete, az előzetes tudás, motivációs tényezők i
s szerepet kapnak a folyamatban.
Az érzékelés
a környezet fizikai-
kémiai energiáira adott megkülönböztető idegi válasz, az információ
regisztrálása.
Az észlelés (percepció)
 
az érzékszervi benyomások tárggyá, jelentéssé szerveződése.
 
Egymásra épülő folyamatok, ahol az előbbi az alacsonyabb rendű, szenzoros folyamatokat jelenti,
majd az észlelés eredményeként alakul ki a világ reprezentációja, jelentése.
A bennünket körülvevő világ felfogását, az arról való tudás elemeinek megszerzését jelenti.
Megkülönbözte
tünk haptikus (tapintási), ízlelő, szagló, halló, látó perceptuális rendszereket, valamint a test belső állapotáról tájékoztató homeosztatikus és „komfort” észlelési rendszereket.
 
Látás:
A felvehető ingerek 75
-80%-
a vizuális eredetű. A vizuális információ
forrása a tárgyakról
visszaverődő fény, amely a szem fénytörő közegein átjutva a retinán kétdimenziós képet alkot. Alátórendszer ebből a képből alkotja meg a világ háromdimenziós mását. Fényinger révén információkat
kapunk a tárgyak világosságáról, színér
ől, alakjáról és térbeli elhelyezkedéséről. A retinára vetülő képfordított irányú, kicsinyített, mert a szemlencse gyűjtőlencsének felel meg.
 
Hallás:
 
A hallás ingere a levegő rezgése, amelyet a hallószerv hangként érzékel. A hanghullám rezgései a
dobhárty
án át a hallócsontok közvetítésével a belső fülbe jutnak, ahol az ún. Corti
-féle szerv receptoraira
tevődnek át. Érzékelő elemei a szőrsejtek. A belső fülben található szerv, a csiga csúcsán az
alacsonyabb, alapján pedig a magasabb hangokat érzékeljük. Van
nak frekvenciaszűrők, melyek bizonyos
frekvenciákat átengednek, bizonyosakat nem.
Szaglás:
Az állatvilágban a tájékozódás, a kommunikáció fontos forrása, az embernél jelentősége
csekély.
 
A szaglás pályája a legrövidebb az agyhoz. Ingere valamilyen kémiai a
nyag a levegőben oldva.A levegő közvetítő szerepe elengedhetetlen a szagláshoz. 16 szaganyagot képes az ember elkülöníteni.
 
Ízlelés
: A nyelv ízlelőbimbói által felvett információ részben a parietális lebeny, részben a limbikusrendszer működése által kap jelentést. A négy alapíz az édes, a savanyú, a sós és a keserű. Ízek és illatok együttese a zamat, az aroma. A nyelv tájékoztat még bennünket a hőmérsékletről és a táplálék anyagáról.
 
Bőrérzékelés:
A bőr mint érzékszerv számos független ingert képes felven
ni, ami a test
szomatoszenzoros rendszerét alkotja. Hő, vibráció, fájdalom ill. az ujjak által a tárgyak alakja, nagysága,
anyaga. A tárgyak letapogatása során képesek vagyunk arról mentális reprezentációt alkotni. A taktilisinformáció átfordítható vizuál
is élménnyé (zsebünkben kiválasztjuk a megfelelő kulcsot).
 
A vesztibuláris percepció
: A belső fül félkörös ívjárataiban levő érzőhám a fej mozgásváltozásait
érzékeli, így a test egyensúlyát, a térbeli tájékozódást segíti a vizuális rendszer kontrollja mellett. Atestkép észlelésében is kitüntetett szerepe van.
A perceptuális tanulás alapjai:
Behaviorista érv alapján az észlelési teljesítmény is tanulási folyamat,látens tanulásnak nevezi. Miszerint megtanuljuk észrevenni azt, amit korábban nem voltunk képesek,elsajátítjuk a finom különbségképzést.A szenzoros integráció (több érzékszervi tapasztalat összekapcsolódása) a perceptuális tanulás elemi
teljesítménye, amely az egyedfejlődés igen korai szakaszában megjelenik.
 
 
2. Figyelem
 
Érzékszerveinket minden pillanatban ingerek ezrei bombázzák. Azonban csak egy kis részéthasználjuk fel, azt, amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk. Ebben az esetben a
 figyelemszelektivitását 
kell megoldani. Vannak azonban olyan helyzetek is, amelyekben éppen a környezet
ingerszegénysége okozza a gondot. Amikor monoton háttéren ritkán megjelenő ingerekre kell reagálni,nehéz ébren tartani figyelmünket. Könnyen elálmosodunk, és az idő előrehaladásával gyakran hibázunk is.
Ekkor
a figyelem tartósságát 
kell szabályoznunk.
Szelektív figyelem:
 
Mindkét fülbe fülhallgatón keresztül különböző szöveget játszunk le, és csak az
egyik fülben hallottakat kell hangosan ismételni. Ilyenkor a nem figyelt fülben hallottak tartalmára nem
emlékszik, de olyan fizikai jellemzőket, mint női va
gy férfi hang, azt meg tudta mondani. Képesek vagyunkleblokkolni a nem figyelt információcsatornát. De ha sokkal lassabb a megfigyelt szöveg a megszokottnál,
akkor fel tudunk idézni a másik fülben hallottakból is. A szűrés nem minden vagy semmi alapon műk 
ödik,
hanem a nem figyelt csatornán jövő jelek csillapításával.
 
 
Szűrőelmélet
 
A szűréssel kapcsolatos problémákat
Stroop
 
kísérlete világította meg. Színes betűkkel írt szavak 
színének megnevezése a feladat. Ez nem nehéz, de amikor a szavak a színek szavai voltak, de más színnelíródtak, többet hibáztak. --PIROS; --ZÖLD; --KÉK; --SÁRGA
Nem kiszűrjük a nem figyelt ingert, hanem a figyelmi kapacitásunk korlátozott.
 Automatikus és kontrollált folyamatokKontrollált figyelem
, amikor a személy szándékosan irányítja figyelmét bizonyos ingerekre.
Automatikus figyelem
, amely tudatos odafordulás és erőfeszítés nélkül zajlik. Az új dolgok tanulásakor 
tanúsított kontrollált figyelmet az elsajátítás és begyakorlás után felválthatja az automatikus figyelmi
működés. Ennek n
yeresége a figyelem megoszthatósága, hátránya, hogy új helyzetekben nem vagy csakkorlátozottan alkalmazható. A kontrolláltnak hátránya a kapacitáskorlát és hogy bizonyos automatikusfolyamatok megszakítják, megzavarják. Pl.anya abbahagyja az olvasást, ha
a csecsemője sír.
 
 
Tartós figyelem
Radarmegfigyelés során a katonák hajlamosak kihagyni a jelzést, vagy téves riasztást adnak. Kiállítunk egyelvárást az ingerek gyakoriságáról s ennek alapján egy döntési kritériumot. Ritka ingerek esetén ez szigorúbblesz. A kritérium szint határozza meg, mit tekintünk ingernek és mit háttérzajnak.
3. Emlékezet
Korai elmélet:
A memória két részből
, egy rövid és egy hosszú tartamú emlékezeti tárból áll. Az érzékszervekből jövőinformáció először a
rövid tartamú memóriába (RTM)
 
kerül, és ha elegendő ideig ott tartjuk, pl
ismételgetjük
, akkor átíródik a
hosszú tartamú memóriába (HTM
). Ha ez nem történik meg, elfelejtjük.Ismételgetésb
emenő információ
rövid tartamú memória hosszú tartamú memória
HTM korlátlan ideig őrzi az infromációt;
-RTM kapacitása 7+2 egységSperling kísérlete
4x4 betű (16) felvillantása utána a vsz. szintén 7
+
2 elemet tud visszaismételni (pl. hármat az első sorból,
 
kettőt
-
kettőt a második és harmadik sorból). De a felvillantás utáni másodpercben, megvillantanak 
egy fényt 
 az egyik sor mellett és a vsz feladata most csak azt az egy sort visszaismételni.
Feltételezés
: ahhoz, hogy az adott sort vissza tudja idézni, meg
kell jegyeznie rövid időre mind a 16
elemet, mert nem tudhatja, melyik sort kell felidéznie.
Tehát 
a kéttáras modell kiegészül
egy harmadik tárral
, amit
szenzoros tárnak
nevezünk. Aszenzoros tár
kb. egy másodperc tartamú
, melynek
kapacitása jóval nagyobb
, mint az RTM-
é. Működése
az érzékszervekhez kötött, és az általuk felvett információmennyiséget képes tárolni.
Szeriális pozíció hatás
 
 – 
értelmetlen szótagokból álló lista elolvasása után jóval több tételt tudunk felidézni
a lista elejéről és végéről, mint a közepéről. Ok: a végén lévő tételek még az RTM
-ben vannak, az elejérenagyobb figyelmet szentelünk, ill. az már átíródott a HTM-
 be. A lista közepén lévő elemek elvesznek.
Konszolidációs időszak 
 
 – 
az információ stabil beépülése a HTM-be konszolidációs
időszakot igényel
(tanulás utáni pihenés).
Negatív interferencia
 
 – 
 
az anyag megtanulását követően újabbat tanulva a két anyag gátolja egymásfelidézhetőségét.
 A tények tárolása mellett másfajta tudásunk is van.
Procedurális tudás
tartalmazza, hogyan kell valamit csinálni (tudni hogyan)
 – 
hogyan kell autót vezetni
 
Deklaratív tudás
 
két alrendszerből áll:
-
 
szemantikus emlékezet
 – 
jelentésviszonyokat tartalmazza (autó fogalma)-
 
epizódikus emlékezet
 – 
 
a személyes színezetű eseményeket foglal magában (egy saját
élményem, amikor az autóban ültem)A
sémák
 
megkönnyítik a mindennapi élethelyzeteket. Séma a tudásszervező tudás, az ismereteketrendszerbe szervező szabály. Minél több és jobban szervezett sémánk van, annál jobb lehet a
teljesítményünk.
Az emlékezet konte
xtus függő
. A külső és a belső környezet, a memorizálandó anyag
kontextusa
 
erőteljesen befolyásolja azt, hogy mi kerül be az emlékezetbe, és azt is, mi hívható elő belőle.
A
hangulatszelektivitás
 
 – 
 
a hangulatunkkal összhangban lévő információkat hajlamosa
bbakvagyunk kiemelni (szomorúság
 – 
 
negatív tulajdonságok a filmből).
A
hangulafüggő előhívás
 
 – 
kellemes hangulatban kellemes emlékeket tudunk felidézni és fordítva
II.
A KOGNITÍV MŰVELETEK STRUKTÚRÁJA
 
A kognitív képesség tanulási folyamat eredménye. A kognitív képességek fejlesztése az iskolaioktatás valamennyi területén lehetséges és szükséges. A tanulásban akadályozott gyermek a kognitív
képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutat. Az elmaradás csökkenthető, a fejlődéselősegíthető a kog
nitív képességek rendszeres fejlesztése során.
III.
 
A KOGNITÍV FOLYAMATOK MOZGÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA (ABSZTRAHÁLÁS,STRUKTÚRÁLÁS, TRANSZFERÁLÁS, KOMBINÁLÁS)Kognitív folyamatok
: Az észlelés, emlékezés, gondolkodás és információfeldolgozás mentális folyamatai.A kogn
itív folyamatok kölcsönhatásban mennek végbe, műveletek történnek, „mozgásban” vannak.
 
Absztrahálás (elvonatkoztatás) absztraháló képesség
A közvetlen érzékelés, észlelés szintjéről egy magasabb, a közvetlen érzékletek nélkülözni tudó
(általánosabb) szintr
e emelkednek a kognitív alapműveletek. Ez teszi lehetővé az összefüggések felismerését(matematika). A gondolkodásnak szüksége van arra, hogy az általánosítások szintjéről visszatérjen a
közvetlen tapasztalás szintjére. Ez a mozgás biztosítja a gondolkodás
tapasztalati ellenőrzését és agondolkodási eredmények sokféle helyzetben történő alkalmazását.
 
Strukturálás (Strukturáló képesség)
A tagolódás, kiterjedés a gyarapodó ismeretek és a fejlődő képességek területén figyelhető meg. A
képességek fejlesztése te
remti meg a lehetőséget az újabb ismeretek befogadására.Az elvonatkoztatássalmagasabb szintre emelkedő kognitív működés a fogalmak struktúrájában, a fogalmak tartalmában, afogalmak egymás közötti kapcsolatában idéz elő változást. A létező ismeretek rendk 
ívül rohamos
gyarapodásával szemben a képességek fejlődése lassúbb ütemű.
 
Transzferálás (Transzferáló képesség)
A transzfer- folyamatban megtanultak átvitele történik egy új tanulási helyzetre, vagyis végbe megy akorábban megtanultak felhasználása. A tanulási technika megtanulásához tartozik hozzá, az ismeretek,készségek minél változatosabb feladatokban való alkalmazása. A kognitív folyamatoknak az ilyen mozgása
elősegíti a gondolkodás rugalmasságát, amelynek több megjelenítési formája van: átalakítás, vi
sszafordulás,
álláspontváltozás, viszonyítás, több szempont egyidejű figyelembe vétele.
 
Kombinálás (kombinálási képesség)
Kombinatív műveleti képesség az az állandósult pszichikus szabályozási rendszer, "amelynek működése
révén az ember képes dolgok vagy e
semények megadott összegségéből meghatározott feltételek szerint bizonyos számút kiválasztani, és létrehozni ezek összes különböző, megadott feltételeket kielégítőösszeállítását. A kombinatív képesség fejlesztése érdekében célszerű az iskolai oktatásban n
emcsak amatematika tantárgyra korlátozni a kombinációk megalkotásának gyakorlását. A kombinatív képesség
fejlettsége hozzájárul ahhoz, hogy a felkínált választási lehetőségeket mérlegeljük, illetve saját magunk felismerjük a választási lehetőségeket, és e
záltal döntésünket bízzuk átlátható ismereteinkre.
IV.
 
A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSÉNEK ZAVARAI
 Az értelmi fogyatékosok érzékelése
-
 
színérzékelés, színmegnevezés zavara; --
érzékelési idő megnövekedése
 -
 
az érzékleti kép alacsonyabb szerveződési szinten alakul k 
i; --a formalátás területén az elemiszintézis zavara tapasztalható; --analízis zavara, alak-háttér észlelés nehezítettsége-
 
integráció zavara; --érzékelési rigiditás, az érzékelési folyamatok változékonyságának zavara
Az értelmi fogyatékosok figyelme
1.
 
figye
lmének terjedelme szűk;
--nem tartós, fáradékony; --csapongó, szétszórt, hullámzó2.
 
a mennyiségi teljesítménnyel együtt növekszik a hibaszám is, és viszont: amikor a teljesítmény
minőségileg jobb, mennyisége csökken
 

Activity (6)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 thousand reads
1 hundred reads
corikira liked this
Melinda Bota liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->