Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
A zenei nevelés hatása a gyermek személyiségének fejlődésére

A zenei nevelés hatása a gyermek személyiségének fejlődésére

Ratings:

5.0

(1)
|Views: 971|Likes:
Published by Anytha0902

More info:

Published by: Anytha0902 on Sep 17, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/11/2013

pdf

text

original

 
 Zenei nevelés
A zenei nevelés hatása a gyermek személyiségének fejlődésére, kapcsolata más tevékenységi
formákkal. A zenei képességek fejlesztésének területei és konkrét módjai. A természeti és társadalmikörnyezet hatása a zenei nevelésre.A zenei nevelé
s elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat agyermekre. Felkeltheti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését és esztétikai
fogékonyságát. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, és szívesen hallgat zenét.
A népdalok és a komponált gyermekdalok éneklése közben fejlődik hallása, éneklési készsége,
ritmusérzéke, harmonikus szép mozgása.
A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene
fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását.
A zenei nevelést már születéstől kell kezdeni. A szülői ház, bölcsőde, óvoda feladata, hogy agyermeket korán, tervszerűen fejlessze, és érdeklődővé tegye a zene iránt.
 Kodály az éneklést tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának és a hangszertanulás
előkészítőjének is. Neveléssel az éneklés mindenkinek örömet szerez, belőle társas éneklés, társas
zenélés virágozhat ki.
1. A zenei nevelés hatása a gyermek általános fejlődésére:
 Zenehallgatásnál, ha nem is érti pontosan a szöveget, átérzi a dallam hangulatát: szomorúságát,humorát, feszültségoldást.A zenei nevelés a gyermek érzelmére is hat. A zenei fogalompárok megértése összpontosítottfigyelmet, pontos megfigyelést kíván.A dalok és játékok megtanulása a gyermek emlékezetét is fejleszti. A nagyoknál a figyelem
szándékossága is erősíti az emlékezést és a gyorsabb tanulást. A szöveg összefüggését megértve a
dalt is gyorsabban tanulják meg a gyerekek, de óvodáskorban az emlékezetben tárolt tapasztalatok
nehezen ellenőrizhetők.
 A gyermek általában sokkal többre emlékezik, mint amit énekel. Minél több dalt tanul, annál jobban
fejlődik az emlékezete.
 
A belső hallás és képzelet az alapja a gyermek zenei alkotókedvének. A már sok ismert
dallamból, játékformából, ritmusból kevet kap arra, hogy maga találjon ki egy-egy dallamot. Ez fejleszti aproblémamegoldó gondolkodást is, pl. amikor énekelve lehet köszönni, egymás nevét énekelni,mondókára dallamot kitalálni.A zenei nevelés az irodalommal, az anyanyelvi neveléssel van legszorosabb kapcsolatban. Az új
szavak a szókincset bővítik.
 
Az énekesjáték a szocializációt is elősegíti, amikor mindent egyszerre csinálunk, egy időben,
egyforma mozgással.
A testi fejlődést is természetes módon segíti
az énekesjáték. A zene lüktetése hat a koordinált
mozgásra, az énekléstől nő a légzéskapacitás; a lüktetés, a folyamatosság szabályozott mozgást
igényel. A laza, de rugalmas járás, tapsolás, játékos mozdulatok a gyermek egyensúlyérzékétfejlesztik.A zenei
nevelés alapja az énekesjáték, mert általa nemcsak a zenei készségek fejlődnek, hanem a
gyermek teljes személyisége is.A zenei nevelésnek kiemelt szerepe van az anyanyelvi nevelésben, így szoros kapcsolatban áll azirodalommal is.A mondókák és dalok eg
yszerű gondolatokat művészi módon fejeznek ki, hatással vannak a prózai beszédre, Szép kiejtésre, a szókincs bővülésére és az alkotókedvre A dalok által megvalósuló
egyenletes lüktetés ugyan eltér a természetes beszédhangsúlyozástól, de segíti a folyamatos beszédkialakulását.A dalok ritmus szerinti tagolása megmerevíti az éneklést, ez azonban általában
kifjezetten csak a ritmus kiemelésénél történik, s a későbbiekben elősegíti a szavak szótagok 
szerinti tagolását. Játék közben a dalok szövege általában a természetes beszédritmushoz igazodik.
Az óvónő megfelelő éneklése, mondókázása példát nyújt szép kiejtésre. A játék ismétlődő
mozdulatai, a dallam által lelassult ritmus segítik a megértést és a mélyebb elsajátítást, s az így
 
ismételt szövegek fejlesztik a
gyermek szóbeli kifejező készségét is.A szavak, és a szöveg összefüggéseinek megértését nagyban segítik a játékhoz kötődő kifejező
mozgások.
Az új, ismeretlen szavak, valamint a megismert fogalompárok bővítik a gyermek szókincsét, s
mindezek mellett mé
g a magyar nyelv alapvető törvényszerűségeit is észrevétlenül elsajátítja(kérdés, felszólítás, ragok, jelzők, stb.)A testi fejlődést is segítik az énekes játékok. Ezek. mozgásformái fejlesztik a nagymozgásokat és
egyensúlyérzéket (forgás, guggolás, egye
nletes járás, bújás), a finom motorikát (p1 kendő fogasa,szöveghez kötődő kézmozdulatok,játékhoz tartozó eszközök átadása,stb) s a koordinált
mozgásalakulását segíti az egyenletes lüktetéshez igazodó szabályos játék. Mindezek együttesenalakítják az esztétikus mozgást is.
2
.
A zenei nevelés kapcsolata más tevékenységi formákkal
 1. JátéktevékenységgelAz óvodában az éneklés eleve játékos helyzetben történik, kell hogy történjen. A dalos játékok
kellemes játéklehetőséget nyújtanak a közös játékhoz, melyben a gyermeki személyiség fejlődésemellett a gyermekek ismereteket is szereznek az őket körülvevő világról, s ezt aztán fel tudják 
használni játékukban, kapcsolni tudják az ismereteket.
A játékok nélküli dalok lehetőséget nyújtanak egyéni játékötletekhez,
 
s ha ebben az óvónő is példátmutat, felkeltheti a gyermekek kedvét is, mindeközben fejlődik fantáziájuk, képzeletük,
gondolkodásuk, stb.
Ha megfelelő a zenei nevelés légköre, a gyermekek szívesen énekelnek majd maguk is,
kezdeményezik a közös éneklést, saját játékötletek kitalálását.2. tanulási tevékenységekkel.Az óvodai nevelésben más és más területeket különböztetünk meg, mégis az óvodai nevelést azegyes területek szoros összefüggése jellemzi. (komplex foglalkozás is!) Így a zenei nevelés isrendkívül sok ponton találkozik az egyéb nevelési területekkel. Egyrészt a zene, mint motiváció,
másrészt a zenében megjelenő más témájú tartalmak által: pl. Matematika: kiszámolók, relációk 
(halk-hangos, mély-magas ,stb.), Anyanyelvi nevelés irodalom: mondókák, dalok (fentiekbenkifejtettem) Testi nevelés: a dalos játékok mozgásaival (fentiekben) Vizuális képzelet fejlesztése:elképzelt játék-
kiegészítők, tárgyak, dal tartalmába való beleélés által. Környezet megismerése: a
zenei nevelés anyaga-mint a környezet
megismerésének egyik lehetősége, a máshol szerzettismeretek feldolgozásának, mélyítésének lehetősége. (Lásd: Az óvodai zenei nevelés anyaga,
lejjebb!)
3. Munka jellegű tevékenységekkelEgyes dalokban munkatevékenységek megismerése, p1.: csősz, kertész,
hidasmester, béreslegény,stb.
A játékokban ezek eljátszása, régi vagy ma is élő tevékenységek megismerése. Az óvodai munka jellegű tevékenységekhez kapcsoltan énekek, p1.: Én kis kertet... Ismeretek összekapcsolása,
mélyítése.3. A zenei képességek fejlesztése általában:Óvodában az éneklési képességeket az éneklési, ritmikai, hallási és zenehallgatási készségekterületére szoktuk bontani.
A készségek fejlesztése folyamat. Sokféle, hosszú ideig tartó, sorozatos hatásra történő változás a
gyermekben.Az óvoda feladata, hogy a gyermek zenei képességeit játékkal és játékos módszerekkel úgyfejlessze, hogy az iskolai neveléshez alapot adjon. A hangsúly az érzelmi nevelésen van, a zene
iránti fogékonyságon, érdeklődésen, aminek természetes következménye lesz a
cselekvéssel,utánzással való tanulás.A zenei képességek fejlesztésének területei:
 
Az éneklési készség fejlesztése
 
 
Az éneklési készség alakulása az óvodában a gyermek utánzási vágyán alapszik. Az óvónő gyakoriénekléssel kelti fel a gyermekek érdeklő
sét, akik fogékonyságuk, kedvük szerint kapcsolódnak beaz éneklésbe. Az óvodában hallás után tanítjuk a dalokat.A tiszta, pontos utánzáshoz pontos hallásképzet szükséges, ezt követi az éneklés, a hangszálak (nemtudatos) irányításának helyes mechanizmusa
. A kettő együttes eredménye a tiszta éneklés.
 
Az éneklési készség fejlődéséhez sokszori ismétlés, sokéves gyakorlás szükséges. Ezért is kell szemelőtt tartanunk azt a tényt, hogy a legtöbb gyerek a három év folyamán tanul meg tisztán énekelni.
 
 
A tiszta éneklésA tiszta, szép éneklést segíti, ha
 
A gyermekek értelmi, és fizikai adottságainak megfelelő rövid, kishangterjedelmű dalokat tanítunk.
 
 
Megfelelő hangmagasságon énekelünk. Ez a kiscsoportban a d
-h;nagycsoportban a c-
d’ abszolút hangok közötti hex
achord hangterjedelmet
 jelenti. Kezdőhang megfelelő megválasztása a dal hangkészlete alapján.ha az óvónő nem biztos a helyes magasságban, használjon segédeszközt, adjameg magának a kezdőhangot hangvillával, hangsíppal, szólaltassa meg
furulyán. Hangszer
ről nem könnyű átvenni a hangot. A segítség mindig csak az óvónőnek szól, a gyermekek már az óvónő énekéből vegyék át akezdőhangot.
 
Az óvónő mutasson jó példát, mindig énekeljen tisztán, szép szövegkiejtéssel, élvezhetően.
 
Törekedjünk az egyöntetű, középerős éneklésre, a jól artikulált, szép szövegkiejtésre, a tiszta ének 
és a mozgás szép együttesére.
 
A gyenge hallású gyermek
Minden gyermek zenei hallása fejleszthető.
 A hamis éneklés oka lehet a gyakorlatlanság, ami abból adódik, hogy a gyermeknek nem volt még
módja énekelni, környezetétől nem szerzett ilyen élményeket. A gátlásos, zárkózott, szorongó
gyermek bátortalanul és hamisan, vagy egyáltalán nem énekel. Nem mer énekelni, akinek csúnya,rekedt vagy mély a hangja, és hallja, hogy az más, mint a töb
 bieké. Néha a hangosan éneklőgyerekek magasabban énekelnek, és nem is hallják, hogy ők mást énekelnek, mint a többiek.Ritkább eset a csökkent hallás vagy a hangképző szerv fejlődési rendellenessége, ilyen esetbenhelyes a gyermeket orvosi ellenőrzésre kü
ldeni.
A hamisan éneklő mindig énekeljen együtt a csoporttal. Ha együtt énekelhet a többiekkel, kedvet
kap az énekléshez és szívesen vállalja a javítgatást is.
Soha ne mondjuk, hogy tiszta, szép volt az előadása, ha hamisan énekelt.
 
A tisztán éneklő csoportot állandóan ellenőrizni kell, ugyanis a gyerekek együtt tisztán énekelnek,de egyenként sokszor hamisan. Ezért kell alkalmat adni az egyéni éneklésre is, középső csoportban
még csak önkéntes jelentkezés alapján, nagycsoportban már rendszeres szoktatással, egyénifejlesztéssel.
 
A gyermekhang ápolása és fejlesztése
Első feladatunk a gyermek hangjának védelme és megóvása. A túlerőltetés, a túl hangos vagy túl

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->