Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
6Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Az óvodás gyermek érzelmi életének jellemzői

Az óvodás gyermek érzelmi életének jellemzői

Ratings:

5.0

(1)
|Views: 303 |Likes:
Published by Anytha0902

More info:

Published by: Anytha0902 on Sep 17, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/23/2014

pdf

text

original

 
 Az óvodás gyermek érzelmi életének jellemzői.
 
1. Az érzelmek kialakulása és jellemzői gyermekkorban. A kötődés. A gyermek és a
szeretet. Félelem, szorongás, agresszió.
 Az érzelmek kialakulása gyermekkorban: szeretet, félelem, szorongás, agresszió:Sokáig az anya az egyetlen emberi kapcsolat, az anya-gyermek kapcsolat ösztönhelyzet,melyben az anyát az ivadékgondozás, a gyermeket a megkapaszkodás ösztönevezérli.(4-
5 hónapos korig.) A baba elsődleges drive
-ja az éhség, mely az anya általelégül ki. Másodlagos drive
 — 
klasszikus kondicionálással
 — 
 
a függőség az anya iránt. 4
hónaposan megjelenik a differenciált mosoly, illetve az anya hangja vigasztaló. /érdekszeretet elmélet/ 
HARLOW szerint a legelső érzelem, ami megjelenik, az a
szeretet, és az anya-gyerekkap
csolatban teljesedik ki. Az így kapott és tanult szeretet, a később jelentkező félelmet
és agressziót megfékezi. Az 1. félelmi reakció néhány hónaposan: a baba összerezzen
hangos csattanásra, vagy erős fényre, de ezt még nem nevezhetjük egyértelműen
félelem érzetnek. Bizonyítható félelmi reakció, 6 hónap körül mutatható ki, amikor
idegen arctól, szokatlantól fél. Nem sokkal később jelentkezik a szülő hiányában átéltszeparációs félelem, majd a következő évben, a félelmek repertoárja, egyre gazdagab
válik.
Ebben az időszakban ún.
konkrét félelmekről
beszélünk. A félelem semmiféle jelképes, átvitt helyzetben nem jelentkezik. E konkrét félelmek idején a félelem és azintelligenciaszint között szabályos összefüggés mutatható ki. Minél intelligensebb 1gyerek, annál több konkrét félelme van. A konkrét félelmek tanulással nagyon gyorsan
terjednek, így alakul ki, pl. víztől, fájdalomtól, orvostól, stb. való félelem. 3 éves kortóla konkrét félelmek száma csökken, a gyerek értelmi fejlődése lehetővé teszi, hogy
fel
ismerje azokat a módosító tényezőket is, amik az eredetileg veszélyes helyzeteket
ártalmatlanná alakítják. (pl. A 3 éves már nem fél az oroszlántól, ha azt 1képeskönyvben látja.)2-3 éves korban megjelenik a
szimbolikus félelem
. Ettől kezdve a
gyerek játékvilága is átalakul.Félelmeiben egyre több szerepet kapnak a szimbólumok. A szimbolikus félelmek
leggyakoribb fajtája: félelem a sötéttől. 1.5
-
2 éves kora előtt egyáltalán nem fél a
sötétben. 2 év körül kezd el félni és ez a fajta félelem kisebb vagy nagyobb mértékbenminden gyereknél van. Nem feltétlenül nevelési hiba. De ha nyílt vagy rejtettkonfliktusai vannak környezetével, akkor a szimbolikus félelmek sokszorosan jelentkeznek.A szorongás a szimbolikus félelemmel rokonjelenség. A legelterjedtebb meghatározása:A szorongás
egy időben távoli veszélyérzettől való félelem. Áttételekben jelentkezik.Vagyis, pl. a fogorvosi székben konkrét félelmet érzünk,, de ha tudjuk, hogy a jövő
héten fogorvoshoz kell mennünk, akkor egész héten át, szorongunk. Pl. tételt húzunk,
tétel kihúzása előtt, intenzív szorongást érzünk. Kihúztuk 1 szót sem tudunk belőle,
amíg ránk kerül a sor = intenzív félelem. Ha tudjuk, a további várakozás = pozitívizgalom. (facilitáló szorongás
= segítő ereje van;
debilizáló szorongás = a cselekvést
tönkretevő /gátló/ szorongás) A szorongás összefügg egyfajta döntésképtelenséggel.(a
szorongó ember általában döntésképtelen)Az irracionális, sokszor értehetetlen, értelmetlen, indokolatlan félelmeket legtöbbszörlátszólag valamilyen konkrét esemény vagy hatás váltja ki. Pl. a gyerek félni kezd a1
mesealaktól, betörőtől, stb. a látszat az, hogy ezek az események – 
melyeket az esti
meséből, szomszéd nénitől hallott, látott, esetleg tapasztalt
- a félelem közvetlen okai. Ez
tévedés. A szülő persze meggyőző érvekkel próbálja gyerekét, „lebeszélni” a
szorongásáról. Ez nem sikerül, mert a félelemnek nem ezek a valódi okai, és azért sem,
mert 1 élményről, 1 megélt érzelmi folyamatról, nemigen lehet senkit sem racionális
érveléssel lebeszélni.
Szabad-e a kisgyereknek mesélni a Piroska és a farkast? Nemfog-e félni?
A szorongó gyerek félni fog, a nem szorongó élvezni fogja a mesét.
Lényeg: nem az esemény váltja ki legtöbbször a félelmet, hanem csak lehetőséget nyújt
 
a gyereknek, hogy tárgyatlan szorongásait konkrét félelmekké változtassa. Ezek aszorongások nem csak a konfliktusokkal telt családoknál jelentkeznek. Hanem a
túlságos féltés ugyancsak azt az élményt alakítja ki a gyerekben, hogy ő kicsi, gyenge ésa világ fenyegető veszélyekkel van tele. Szorongás keltő lehet még a labilis,határozatlan, túl engedékeny, tétova felnőtt környezet, ami nem ad elég határozott
védettségi érzést a gyereknek. A lényeg mindig ugyanaz, az érzelmi elbizonytalanodás,a gyerek helyzetének labilitása. A szorongásnak általában ez az alap oka. A gyerek csak
megéli a szorongást, de tulajdonképpeni okáról mit sem tud. a legnagyobb belső
feszültséget a tárgyatlan szorongások okozzák. Nagyon rossz konkrét dologtól is félni,
de legalább ismerjük miben létüket. Előbb van a gyerek tárgyat
lan szorongása, és ezkapcsolódik azután a kínálkozó konkrét eseményekhez, és válik tárgyilagmegfogalmazható félelemmé. Meg kell keresni, és mag kell szüntetni azokat akörnyezeti, érzelmi okokat, amelyek a gyermek eredeti szorongásait felidézik. Nemritka, hogy a szorongó gyerek agresszivitással válaszol a szorongására. Ezek azagressziók újabb szorongásokat szülnek, hiszen egyrészt ellene hangolják környezetét,
másrészt azt a képzetet keltik, hogy ha ő, a kisgyerek ilyen agresszív, nyilván ez
 jellemzi a
többi embert is, akik nála erősebbek, tehát még inkább félni kell a világtól. Eza hibás körforgás örvényszerű, amiből intenzív és szakszerű segítség nélkül a gyerek 
legtöbbször nem is tud kikerülni.Egy 5 éves szorongó kisfiú =1.
 
tárgyatlan szorongás, fali
szőnyeget kapott szüli napjára.
 2.
 
a tárgyatlan szorongásból konkrét félelem lesz
 – 
 
a mumus (aki a faliszőnyegen
lakott). Ezzel már bizonyos mértékig csökkentette a szorongás feszültségét, mert
legalább érthetővé tette saját magának, hogy mitől fél.
 3.
 
a konkrét félelem feszültségét pedig egy paradox reakcióval csökkentette
tovább, azaz valódi érzelmeivel ellentétesen viselkedett: megsimogatta a gyűlölt
mumust, biztonsága érdekében.A gyerek agresszív viselkedésének néhány kiváltó oka.1.
 
A szülők agresszív visel
kedése. A gyermeki viselkedés és érzelmi reagálás
szempontjából a szülő a legalapvetőbb modell és minta. Ha a gyerek azt látja,hogy a szülő „megoldása” mindig agresszív: csapkod, dühöng, kiabál,
veszekszik, agresszív a gyerekkel, minden problémát szidássa
l, veréssel „oldmeg”, akkor ez követhető modellé válik a gyereknek. Azonos helyzetekben ő ismegpróbál agresszív lenni. A gyerekkel történő agresszivitás során legtöbbször 
nem történik más, mint visszaélés a gyerek testi gyöngeségével,kiszolgáltatottságával.2.
 
elhanyagoló bánásmód.
A gyerek úgy érzi, hogy nem törődnek vele eleget. Ez azállapot arra indíthatja, hogy ún. „rossz gyerekké” váljon. A gyereknek sokkal
fontosabb az a tény, hogy foglalkoznak vele, mint az, hogy ezt milyen jelleggelteszik, dicsérik-
e vagy büntetik. A lényeg a törődés. Ilyen helyzetek keletkezneakkor is, amikor a gyerek úgy érzi, hogy eddigi helyzete kedvezőtlenül
megváltozott, pl. kistestvér születik.3.
 
a felnőtt környezet túlságosan engedékeny, tehetetlen, meghátráló, a gyermeki
vi
selkedés szélsőségeivel szemben.
Ilyenkor sokszor alakul ki agresszív
viselkedés, sőt egyre fokozódó sodrása van. Leggyakrabban az agresszivitásra
agresszivitással válaszolunk. Az agresszivitásra-agresszivitás reakció olyan
 
körforgást indít meg, amely a bajt egyre fokozza.Nevelési módszereinket sokszor jellemzi a büntetés-központúság, ha összeszámlálnánk,mennyit szidunk, tiltunk, büntetünk, fenyegetünk, és mennyit jutalmazunk, dicsérünk,
sajnos az előbbiek javára billenne a mérleg.
 
A kötődés. Kötődésnek nevezzük a csecsemőnek azt a hajlamát, hogy bizonyos emberek 
közelségét keresse, és hogy ezek az emberek mellett biztonságosabban érezze magát. Azanyai viselkedésre adott korai, nem tanult válaszoknak kifejezett adaptív értékük van:
megvédik az élőlényt
 
az elkóborlásból és eltévedésből adódó veszélyektől. A kötődéserőssége arra utal, hogy milyen erős ragaszkodó viselkedést tanúsít az egyén a számárafontos személy iránt, míg a kötődés biztonsága azt jelenti, hogy mennyire bízhat abban,
hogy ez a személy rendelkezésre áll, ha szüksége lesz rá. A ragaszkodó magatartás a12
 —18. hónap között a legerőteljesebb, ami ettől kezdve csökken, teret adva acsecsemőnek a világ megismerésére. A kötődés lehetővé teszi a gyermek számára, hogy
valóságosan, és érzelmileg is el tudjon távolodni az anyától, hogy biztonságban érezze
magát idegen környezetben is. Rutter szerint a kötődés célja a leválás, de ahhoz, hogyez megtörténhessen, a kötődésnek biztonságosnak kell lennie.
 
John Bowlby:
saját megközelítése szerint: a gyerek ösztönösen törekszik a közelség ésa testi kontaktus megteremtésére. Ennek biológiai funkciója: a védelem és az oltalom
keresése. Bowlby szerint az anyában és a csecsemőben is kialakult a biológiai
szükséglet arra, hogy folyamatosan kontaktusban legyenek. Nagyon fontos, hogy azanya érzékenyen reagáljon a gyerek ragaszkodó magatartására. Van egy olyan
szenzitívperiódus
, ami alatt a kötődés létre jön,
-erre nagyon kell figyelni, különben a
személyiség fejlődése súlyosan, sérül. Bowlby szerint a
ragaszkodó magatartás
=veleszületett viselkedési formák + a reakciókészlet összessége, ami arra szolgál, hogy agyerek anyja közelségét megszerezze és megtartsa. Az anya a síró újszülöttetsimogatással, ringatással, stb. nyugtatja meg az etetésen kívül. Látva ennekhatékonyságát, örömmel foglalkozik a gyermekével. Az anyát az ivadékgondozásösztöne készteti, hogy gyermekét megvédje, és minden szükségletét kielégítse.
A kötődés kialakulása és mérése: „idegen helyzet” kísérlet.
 
Korai kötődési mintázatok 
 
Ainsworth
és
munkatársai egyéves gyerekek korai kötődését vizsgálták az „
idegen
helyzet” 
módszerével. Azt figyelték, hogy a gyerek miként reagál, ha az anya játék
közben otthagyja őt, és idegen marad vele, majd az anya visszatér. 3 különböző kötődési
mintát találtak.1.
 
B
iztosan kötődők 
: az anya jelenlétében nyugodtan játszanak, bár kellőtávolságra merészkednek tőle, a kapcsolatot megpróbálják végig tartani vele.
Amikor az anya elmegy, nyugtalanok lesznek, a játékot is képtelenek folytatni.De ha anya újból megjelenik, odabújnak hozzá, és hamar megnyugszanak. A
 biztonságos kötődés csak akkor alakul ki, ha a szülő érzékenyen reagál a gyerek 
 jelzéseire, és így kölcsönösen egymásra tudnak hangolódni. Az ilyen anya képesalkalmazkodni a gyerek hangulatához. Így a gyerek biztos
abban, hogy a szülőelérhető lesz, ha kell.
 2.
 
Bizonytalan elkerülők 
: az anyához bizonytalanul kötődők, közelséget nemkeresők, szinte alig érinti, hogy az anya velük van
-e. ha az anya közelednipróbál, nem tiltakoznak, de nem is próbálják maguk mellett tartani. Ha egyedül
hagyják őket egy idegen, ugyan úgy megfelel arra, hogy megnyugodjanak, mintaz anya. A bizonytalanul kötődők anyja saját kívánsága és hangulata alapján
foglalkozik a gyerekkel. Rosszul értelmezi a gyerek jelzéseit, vagy figyelmen

Activity (6)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
corikira liked this
Urbán Magdolna liked this
csogarpad liked this
csogarpad liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->