Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
A tapasztalat és ismeretszerzési folyamat óvodai sajátosságai

A tapasztalat és ismeretszerzési folyamat óvodai sajátosságai

Ratings:

5.0

(1)
|Views: 101 |Likes:
Published by Anytha0902

More info:

Published by: Anytha0902 on Sep 18, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/11/2013

pdf

text

original

 
A tapasztalat- és ismeretszerzési folyamat óvodai sajátosságai
 Az értelmi nevelés feladatai az óvodában:
 
Az értelmi képességek fejlődése és fejlesztése az óvodában a szemléletes és élményvezéreltgondolkodáson alapuló, a kíváncsiságot kielégítő, cselekvése
n és érzékelésen, észlelésen alapulótapasztalatszerzést, változatos tevékenységeket biztosító hatásrendszer, amelyben a kisgyerekviláglátása-
kompetenciája formálódik érdeklődéssé, tanulási képességekké. Ebben elsődleges jelentőségű az anyanyelv fejleszt
ése, a beszédmegértés és a beszédkedv, a beszédgondolkodás,
fogalmi gondolkodás fejlődése és fejlesztése, valamint a konkrét műveletek kialakulásával alapozzaa matematikai gondolkodás fejlődését is.
 
 A spontán és szervezett tap.szerzés lehetőségei, feltéte
lei, folyamata, tartalma, módszerei, megszervezése az óvodában
:Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátos szervezett
tevékenység. Az óvodában a gy. spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvónő a gy.
megismerési vágyára, érzelmi beállítottságra, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa atapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát. Különösen érdekesek számukra azok a foglalkozások,amelyekben összefüggéseket fedezhetnek fel, maguk oldhatják meg a feladatot. Az óvodai tanulás
cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tap.okra épüljön. Mivel a fejlődés nemegyenletes, fontos, hogy minden gy. önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Az óvónő ezt segítseelő, de ne erőltesse. Ezért a gy.t egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadássalkésztesse sokoldalú tev.re. Az óvónő biztosítja a tanulás tap.szerző, képességfejlesztő,ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. A szervezett tanulási folyamatokban képessé válnak 
arra, hogy tev.i vágyu
kat, érdeklődésüket a céloknak alárendelve érvényesítsék, elfogadják óvónőjük javaslatait, ötleteit. A helyzettől függően képesek lesznek az óvónő által kínált megoldási
módok között választani, és megvalósítsák saját elgondolásaikat is.
 Anyanyelvi nevelés
: hanglejtés,
hangsúlyozás, hangképzés, beszédritmus, hangerő, szünettartás, beszédkészség, metakommunikác
fejlesztése, mondatalkotás. Irodalmi nevelés: mondókajáték, vers, verses mese, próza. Ritmus,
hangzás elsődleges. Ismétlés fontos. Hangsúlyozás.
 Zenei nevelés
: Halk-hangos közötti megfigyelés, magas-mély hangok felismerése, egyenleteslüktetés érzékelése, tempótartás. Tiszta éneklés, magasabb és mélyebb hangok megkül. térbenmutatással, szövegmotívumok visszaéneklése, halk-hangos fogalompár megértése, dal felismerés,egyenletes lüktetés kifejezése mozgással, ritmuskiemelés. Hangterjedelem d-l és sz-m.Dallambújtatás, hangszínek megfigyelése, megkül.,egyenletes lüktetés és dalritmus megkül.,dallamkitalálás.
Vizuális nevelés
: Plasztikai munkák készítése: agyagból, gyurmából, termések felhasználásával.
Építés: Tornyok, kerítések, kuckók. Téri viszonyok ábr., plasztik munkák: forma tagoltság, főbb
részformák. Képalakítás: alatt, fölött, mellett, festékoldás, színfolt. Bábok, díszek, játékok,modellek készítése; hajtogatás, tépés, nyírás, ragasztás, varrás, kötözés, fonás, szövés, stb. Építés:
homok, hó; kül. makettek készítése, ágyasok, utak, szegélyek létrehozása kavicsból, kövekből.Műalkotások nézegetése.
Környezet megismerésére nevelés
: 3→4 éves: ism
erkedjenek a körny.ükkel, testükkel, évszakok
vált., időjárás és öltözködés közötti összefüggések, közlekedés, gyümi, virág, zöldségféle, állatmegfigy. Rácsodálkoztatás, bemutatás, megfigyelés. 4 → 5 éves: beszélgessenek a családról,
testápolásról, term.
évszakonkénti változásairól, időjárás
-öltözködés, gyakorolják a közlekedést,hajtogassanak virágot, gyümölcs, zöldségféle, állat megfigyelése. Játékhelyzetek a családról,
felnőttek munkájának megfigyelése, emberi testrészek megnevezése, közlekedés gyakorlá
sa,napszakok, évszakok megfigyelése, állatok csoportosítása hol élnek. Tevékenységek szervezése,megfigyelés, tapasztalatok megbeszélése.
 Matematikai nevelés
: Összehasonlítás: szétválogatás, sorba rendezés. Számfogalom előkészítése:
mennyiségek , halmazok összemérése, megszámlálás. Geometria: építések, alkotások szabadon ésmásolással. Tevékenység tükörrel. Szétválogatás, sorba rendezés. Számfogalom alakulása:mennyiségek, halmazok (15-
20ig) összemérése, sorszámok. Mérések különböző egységekkel.
Geometria: építés szabadon. Tájékozódás térben és síkban.
 
Testnevelés
: Mindennapos tesi: szerep- és utánzó játékok, futójátékok sorban, körben, szétszórtan,
fogójátékok körben, házzal, 1 fogóval. Zárt lábbal áll, egyenes testtartás, nyújtott kar, befelé néző
tenyér, emelt fej, járjanak, fussanak, álljanak meg, üljenek egymás mellé, alakítsanak körtkézfogással. Gimnasztika, Járás Futás. Guruljanak egyenes irányba a test hossztengelye körül.Ugrás, Labdagyakorlatok: labda fogása, tartása, gurítása. Két kezes alsó és
felső dobás,
labdavezetés, labdaátadás.
 A tanulás értelmezése az óvodában; feltételei, lehetséges formái, folyamata, tartalma, módszerei, megszervezése és megtervezése:
 
 A tanulás a gyerekek fő tevékenységi formája
 A tanulás sikeressége, sikertelensége, a gyerekek tanulásból származó élményei hatnak a gyermek
iskolai karrierjére, személyiségfejlődésére, életpályájának alakulására.
 Hogyan tanul az óvodás gyermek?
A tanulás módja függ az értelmi fejle
ttségtől (Piaget)
 0-
2; két éves koráig tanulását elsősorban érzéki és mozgásos tapasztalatai irányítják 
2-7; óvodáskorban tanulását közvetlen szemlélet irányítja;
 – 
utánzás alapú.7-
kisiskoláskorban: elkezdődik a közvetlenül elsajátított tapasztalatok ny
elvi kódolása.A tanulásának hátterében:

 belső (intrinzik) motiváció: nincs külsőjutalom, maga a tevékenység jutalmazó jellegű
 

a világra való nyitottság (megismerési vágy, explorációs motivum) )
 – 
nagy kedvvel kutat, keres, próbál, kísérletezik

kompetenciára való törekvés
 – 
 
a beavatkozás, a cselekvő átalakítás igénye
 

utánzási késztetettség (késleltetett utánzás: a korábban látott cselekvés megismétlése)
 A késleltetett utánzás
megjelenése: az első életév végén (a szerepjáték alapja). A gyermek 
spontán utánzás során
 – 
 
reprodukálja a másoktól látott mozdulatokat
;
 nem tudatosan vesz át viselkedései mintát, szabályokat, szerepeket;egyre pontosabban közelít a valósághoz.
 játékában azokat utánozza, akik 
 – 
 
érzelmileg közel állnak hozzá (szülő, óvónő...)
 t
ekintéllyel rendelkeznek (lányok: tanítónő, fiúk: tűzoltó, rendőr...)
 
ismétlődő vagy tartós kapcsolatban állnak vele.
 
 A játék a gyermek tanulási terepe
 
(nem időtöltő tevékenység)
 

kötődik a mindenkori individuális tapasztalati és fejlettségi állapothoz
 játékban a gyermek úgy mozdul, ahogyan neki a legjobb
onnan indul, ahol éppen ő tart (fizikai és mentális területen egyaránt)
 addig vesz részt, ameddig érdekli, ameddig dolga van vele

lehetőség ad a nem szándékos tanulásra (intuíciók)
 

lehetőség a cselekvő megismerésre ad módot (komplex tanulás: mozgásos, érzékszervi...)
 

lehetőség arra, hogy a csoport hatására változzon a gyermek viselkedése (társas facilitáció) a
mindenkire érvényes játékszabályok önmagára vonatkoztatásával.
 Mit tanulnak a gyerekek játék során?
 
 A mozgásos játékok 
(járás, kúszás, mászás, csúszás, ugrás, dobás...)

hozzájárulnak a testséma és a testtudat kialakulásához, megerősödéséhez
 

elősegítik az elemi mozgások összerendezését
 

a térbeli tájékozódást szolgálják (irányfelismerés és iránykövetés)

fejlesztik az egyensúlyérzéket

segítenek az érzékszervi tapasztalatok szervezésében
 A manipulációs, konstruáló játékok, kézimunka, barkácsolás
(tárgyi játékok) során a gyermek

folyamatosan gyakorolja a finommozgásokat (a szem és kézmozgások összehangolása)

tanulja a dolgok elemekre bontását és összerakását

tanulmányozza az elemek tulajdonságait, az egész és a részek viszonyát

rendez (csoportosít, sorakoztat...) módosít, alkot és újraalkot
 

átéli a létrehozás örömét, sikerrel nyugtázhatja a létrehozott produktumot.
 A szerepjáték, bábozás, dramatizálás
 

elindítja a fantázia működését
 

segít a szociális világ bonyolult rendszerének kitapogatásában

a gyermeknek megtanítja tanulja élményei átfordítását

gyakoroltatja a társas igazodást, a szociális szerepeket

fejleszti a nyelvi és a kommunikációs képességeket
 A szabályjáték 
(a speciális játékfeladaton kívül elsősorban )
 

az önkontroll, a szabálytudat erősítésében meghatározó.
 
 Melyik játékban tanul legtöbbet az óvodáskorú gyermek?
 

amelyet örömmel és lelkesen csinál (izgalom, várakozás, beteljesülés...)

amelynek jó az érzelmi klímája
 – 
átélheti az elfogadást, elismerésben részesül...

amely személyes, neki/róla szól, őt foglalkoztatja, beleviheti egyéni élményeit...
 

amely mozgá
sos vagy mentális erőfeszítést kíván
(le kell küzdeni az önként vállalt kihívásokat, a játékfeladat megpróbáltatásait).
 A különböző tevékenységekbe (játék, gondozás, munka jellegű tev.) ágyazott tanulás alapelvei,
 módszerei:
 
Az óvónő gondoskodjék arról,
hogy a gy. minél jobban megismerjék környezetüket.Törekedjék arra, hogy a tap.- és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék.
Tervszerűen, tudatosan alakítsa úgy az óvoda életét, hogy a tap.okat, élményeket nyújtson a gy.
számára. Élje
nek a séták, kirándulások, látogatások lehetőségeivel. Igyekezzék megismerkedni a z
óvodán kívüli tapasztalataival. A játékban gyakran megjelennek az óvodán és a családon kívülszerzett élmények, események is. A gy. közti kül. a tap.szerzés folyamatában is jelentkezhetnek ésez a játékukban is megmutatkozik. A munka végzése közben a gy. megfigyeléseket végeznek,
tap.okat, ismereteket szereznek term.i, társ.i körny.ükről. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a
munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése,fontosságának és hasznosságának értelme, felébred a gy.ben a dolgozó ember szeretete.
Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.
Az óvodás gy. sajátos igényeihez igazított, d
ifferenciált tap.szerzési lehetőségei
:
Ahhoz, hogy atanulás szüks.ként lépjen fel a gy.ben, próbálkozzunk olyan tev.et, elfoglaltságot kínálni, abbanérdekelté tenni, amelyben minden 1es gy. 1élni szüks.ei kielégítést nyernek.A motivált állapot atanulás
 pszichés feltétele. Csak a motivált állapotban történő tanulással tud a gy. érdekelté válni atanulás folyamatában. A tanulás motívumainak kialakulása és fejlődésének elősegítése az óvodainevelőmunka során jelenik meg előx. Az óv.ped. 1ik legfontosabb fel
adta, hogy eljutassa az óvodásgy.et a szándékos megtanulni akarás vágyáig, kialakítsa benne a megismerés vágyát úgy, hogyközben figyelembe veszi 1éb szüks.eit és a reá jell. tanulási sajátosságokat. Az óv. gy. tanulásimotívumainak jell.: Minden gy. rendelkezik sajátos, csak rá jell. motívumrendszerrel. Minden gy. 1
adott időben a meglévő aktuális állapotától függően motiválható. Ez azt jelenti, hogymotívumrendszeréből csak bizonyos motívumok aktivizálódnak. Mi pedagógusok tudjuk, hogy agy. fejlődése akkor a leghatékonyabb, ha saját fejlődésének aktív részese, aktív átélője, s ígyönmaga formálója is. Ahhoz, hogy a gy. sajátos fejlődésének valóban aktív részesévé válhasson,
érdekelté kell tenni benne. Amennyiben a gy. szüks.eit felfogjuk, tudnunk kell arra olyan pedagógiai
hatásrendszert megválasztani, amely előhív olyan motivált vis.t és tev.et, ami nevelési célunk felétart. Vis elősegíti azt, hogy az 1én saját fejlődésével fejlődjön a szociálisan és individuálisan is
értékes alkotó személyiség irányába
. Szervezési módok, amelyek elősegítik a gy. szabad alkotó
megnyilvánulásait: az önálló tev.ek, amelyek engedik a gy. számára a próbálkozást, az 1énimegoldások keresését, kipróbálását az 1énre szabott tev., amelyek a gy. sajátos szüks.éhez, aktuálisállap
otához, fejlettségi szintjéhez megfelelő: csoportos munkaforma, ahol mód van 1éni és társasmunkára, páros munkaforma, ahol a pár elképzelésein, összedolgozásán, szociális 1üttműködésen ésmeg1ezésen múlik. Óvodapedagógusi szerepek: segítőkész, biztonságot
 
ad, érdeklődésére,elfogadására, elismerésére számíthatnak, ösztönző, bíztató, bátorító, tanácsadó.
 Fogalmak:
 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->