Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
3Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Konfliktusok az óvodában

Konfliktusok az óvodában

Ratings:

5.0

(1)
|Views: 1,533|Likes:
Published by Anytha0902

More info:

Published by: Anytha0902 on Sep 18, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

11/24/2013

pdf

text

original

 
Konfliktusok az óvodában

A konfliktus fogalma
 

A konfliktusok (gyerek-gyerek, pedagógus-
gyerek, szülő
-
pedagógus, vezető
-pedagógus,pedagógus-pedagógus, pedagógus-
kisegítő személyzet) hatása a gyermek szocializációjára
 

A konfliktuskezelés és -megoldás stratégiái az óvodai nevelésben (gyerek-gyerek, pedagógus-
gyerek, szülő
-
pedagógus, vezető
-pedagógus, pedagógus-pedagógus, pedagógus-
kisegítő
személyzet)
 
1. A
 
konfliktus fogalma
 - a latin conflictus szóból ered-
 jelentése
: fegyveres összeütközés- tartalma összetettebb,
szinonimái:
 
összecsapás, összetűzés, bonyodalom, nézeteltérés, harc,ellentétes erők összecsapása, perpatvar 
 -
Pedagógiai Lexikon
: „két vagy több ellentétes, egymást kölcsönösen kizáró motívum (vágy,törekvés) egyidejű fellépése, ütközése”
 -
tartalmi jegyei
: közeledési konfliktus, kerülési konfliktus, kerülési-közeledési konfliktus-
nevelésben:
 
„részben a gyermeki fejlődés sajátosságaiból természetesen adódó, részben nevelésifolyamat és nevelői magatartás esetenkénti inadekvát jellege következtében előidézettellentmondás”
 -
összeütközések
: igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek,vélemények és értékek kerülnek egymással szembe- érzelmi töltéssel rendelkeznek-
lejátszódása:
 
függ a szereplők személyiségétől, aktuális lelkiállapottól, környezet minőségétől
 -
gyakoriságának meghatározója
: az általános feszültségi szint, melyben a társadalom, azintézmény, a csoport, az egyén él
a, Fajtái
 
Szintjei szerint: belső (intraperszonális) konfliktus – 
ember belsejében zajlódik
Emberek, csoportok közötti külső (interperszonális) konfliktus
 
Szereplők szerint: egyén
-egyén, egyén-csoport, egyén-intézmény, csoport-csoport, csoport-intézmény, intézmény-intézmény.Tartalom szerint: igény-, értékkonfliktus, realisztikusak vagy hamisak.Relevanciája szerint: látszatkonfliktus (látványos, hatása rövid), peremkonfliktus (hatása nem túl
erős, viszonylag könnyen feloldódik), központi és extrémkonfliktus (hatása hosszan tartó,
megoldása igényes és bonyolult feladat, feloldásához esetenk
ént külső segítség kell).
 
Bekövetkezés indoka szerint: szükségszerű, elkerülő.
 Megjelenés formája szerint: nyílt, rejtett (feloldása és megoldása nehezebb).
Hatásuk szerint: konstruktívak (ha gazdagítják az egyén önismeretét…), destruktív (negatív
következ
ményekkel jár, káosz, erőszak).
 
b, Konfliktusok a pedagógiában
 – 
funkciók
 Ma többet jelent, mint néhány évtizede (aktuális társadalmi változások, pedagógiai elméletek
fejlődése miatt)
 Alapkonfliktus
 – 
tanár-diák konfliktusPedagógiai irodalomban: innováció hatása, iskolások erkölcsi-társadalmi fejlesztésének vizsgálata,stb.Társadalmi környezet beleszólási joga miatt a lappangó feszültségek felszínre kerültek, így
felerősödtek a család
-intézmény, család-pedagógus közötti ellentétekMegjelent: a konfliktus a pedagógiai folyamat szerves része, kezelése a szakmai tudáshoz tartozikFolyamatjellege feltételezi a folyamat szakaszait (nyílt, felszín alatt
 – 
felismerés, kiteljesedés, érzés,csúcspont, következmény, stb.)
 – 
komplex volta miatt egyszerre több folyamat is jelen lehet, ígybonyolult a döntés
A konfliktusok jól hasznosíthatók (kideríthetőek az ellentétek, megoldást lehet keresni rájuk,önismeret, szociális tanulás fejlődhet általa)
 
 
c, A pedagógus szerepe a különféle konfliktusban
 Fontos hogy a pedagógus
képes legyen megfelelően feldolgozni, értelmezni, elemezni,
harmonizálni.Fontos hogy a gyermeket alkalmassá tegyük saját konfliktusaik elkerülésére, önálló megoldására. A
szükségletek eltérőek, belső konfliktus: szerepkonfliktus, külső konfliktus: emberek 
-csoportok
ütköznek. Pedagógus szerepét az aktuális lelkiállapot és az önismeret foka döntően meghatározza.
 
d,
Erőszakmentes konfliktuskezelés
 
Erőszakmentesség elutasítja az erőszak minden formáját – 
gyakorlati megvalósítása igen nehéz.
világunkban az erős
zak a konfliktus megoldásának elfogadott módja (gyermekünk így eltanulja,agresszív lesz, és azt gondolja, hogy érvényesüléshez erre van szüksége).
Erőszak fajtái: fizikai, pszichológiai, intézményi erőszak 
 Fontos, hogy a pedagógus ismerje a viselkedés modelljeit, konfliktus megoldó gyakorlata direkt,
indirekt módon formálja a gyermeket, fontos a megfelelő légkör 
 
Erőszakmentesség alaptételei
:
az ember felelős azért hogyan alakítja környezetét – 
 
meg kell tanulnia legyőzni az erőszakot, éshogy ő maga erőszak nélkül megvalósítsa céljait. Az erőszak ellen fel kell lépni. cél nem lehet az
ellenfél megsemmisítése, különbséget kell tenni személy-szerep, ember és probléma között.
mérlegelni kell, mielőtt valamit tennénk. a másik fél szempontjait is figyelembe kell
venni.valóságos értékekre, szükségletekre és ne pozíciókra hivatkozzunk
e, Konfliktusmegoldás
 A megoldás és kezelésének lehetséges menete segít a megoldás gyakorlásában
Thomas Gordon
 
I. Igénykonfliktusok
 Probléma meghatározása, lehetséges megoldások kere
sése, megoldások értékelése, megfelelő
megoldás kiválasztása (döntés), döntés végrehajtási módjának meghatározása, megoldáseredményességének utólagos értékelése.
II. Értékkonfliktusok
 Az illetékesség meghatározása (csak akkor beavatkozni, ha erre felkérnek, ill. ha jogunk van
hozzá), megfelelő felkészülés az adott témából (hitelesség), tömör, tényszerű közlés, a felelősség„kliensnél” marad (hatalmi eszközökkel senki sem kényszeríthető a másik véleményének 
elfogadására).Egy pluralista demokráciában minde
nkinek joga van a saját értékeihez, meggyőződéséhez, ameddig
az nem sérti mások jogait, érzékenységét.
2. Óvónő és a gyermek, gyermekcsoport közötti konfliktusok jellege, okai
:
csoportdinamikaifolyamatok ütközéseket hoznak létre, feszültségeket indukálhatnak, beszoktatásnál már jól
körvonalazódnak az egyes problémacsoportok, agresszív viselkedés, előítélet, konfliktusokat
okozhat az intézmény kialakult szokásrendje, tárgyi feltételek hiányosságai, türelmetlen, ideges
nevelői attitűd, rossz lelki állapot, feszültség, kapkodás, apró csínytevéstől a legkomolyabb
problémáig jelenhetnek meg különféle konfliktusok.
3. Konfliktusok a gyermekek között:
csoportdinamikai folyamatok, különféle háttér miatt, akonfliktusok tanulási folyamatot jelentenek, agresszivitás a leggyakoribb (frusztráció, szorongás,
antiszociális példák, önzés, feltűnési vágy, figyelemfelhívás), rivalizálás, „másság”, előítéletesség,konfliktusok mérsékelhetőek, hasznosíthatóak.
 A pedagógus szerepe: megfigyelés, észlelés, szükség szerinti beavatkozás, csendes háttérbenmaradás
4. A
 
szülő és a pedagógus közötti konfliktus jellege, okai
:
túlbuzgó szülő/passzív szülő, hiányosegyüttműködés, kommunikáció és bizalom hiánya, meg nem értés és agresszió, magasabb
igényszint megjelenése az óvodával szemben, másság elutasítása, személyiségspecifikus okok,empátia, türelem, szempontváltás.
Iskolaérettség, mint specifikus konfliktusforrás szülő és óvodapedagógus között:
az iskolaiéletre való alkalmasság nem célja, hanem eredménye az óvodai nevelésnek, a szül
ő és pedagógus
megítélés különbsége az iskolaalkalmassággal kapcsolatban konfliktushoz szokott vezetni.
 
5. Szülő és nem saját gyermekével való konfliktus az óvodában
:
gyermekünket ért valós vagy
vélt sérelmek miatt, előítélet – 
igazságtétel, konfliktus lezajlása függ az iskolázottságtól, társadalmi,
anyagi helyzettől, kisebbségi érzésektől, óvodapedagógus közbelépése az ellentétek kialakulásánálsokat segíthet a megelőzésben.
 
6. Konfliktusok a testületben:
óvoda légköre kihat az ott végzett tevékenyég minős
égére, agyakorlat nagyban segít abban, hogy lássuk a problémákat és azokból tanuljunk, a konfliktusokadódhatnak személyes, kapcsolódhatnak konkrét óvodai munkákhoz, a kialakult hierarchiából,információáramlás hiánya, téves megítélés, következetlen nevel
ői magatartás, szakmai hiányosság, pletyka, félreértés, generációk közötti különbség…
 
Vezetők 
-
beosztottak, Óvónők közötti, Óvónők közötti speciális probléma: saját gyermek azóvodában, Óvónő és dajka ellentéte, Egyéb esetek.
 
7. Belső konfliktusok 
 
Konfliktusmegoldó stratégiák:
 
Győztes
-
vesztes (versengő vagy agresszív), alkalmazkodó (önfeladó), elkerülő (ignoráló),kompromisszumkereső, győztes
-
győztes (problémamegoldó).
 Versengés
: a versengő maximálisan önérvényesítő, domináns. A másik szempontjait nem veszi
figyelembe, semmiképpen sem akar veszíteni. Sokféle taktikát lehet használni: hatalom, fenyegetés,
érvelés, mások meggyőzése
 Alkalmazkodás
: az alkalmazkodó feladja célkitűzéseit és hagyja, hogy a másik szempontja
érvényesüljön. Rendszerint igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat, és félnek olyan dolgok
megtételétől, amely az embereket eltávolíthatja egymástól. A konfliktusokat rossznak tartják. Nagylelkűséget, emberiességet vagy engedelmességet tükröz
 Kompromisszum
: a kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint
az alkalmazkodóA cél elérése szempontjából ez félút. Lényege, hogy mindkét fél számára nem a kívánt, de mégelfogadható megoldás születik. A kompromisszumok segítségével fenntarthatók a kapcsolatok Eznagyon gyakori módj
a a konfliktusok kezelésének. Főleg piaci környezetben
 Elkerülés módszere
: többnyire időnyerés a célja, egyik fél se megy bele nyílt konfrontációba,kitérnek a probléma felvállalása alól is. Rendszerint nagyon felkavarja őket érzelmileg az a
feszültség, am
i a konfliktusból ered. Az elkerülő szerint a konfliktus egy rossz dolog
 
Problémamegoldás módszere vagy együttműködés
: a rivalizálást a feladatorientáltság váltja fel.
Kifejezésre juttatják szükségleteiket és céljaikat, komoly és alapos munka különböző meg
oldások,
alternatívák feltárására. Elkezdik tisztelni a másik nézőpontjait. Megerősítheti a kapcsolatot, és
kölcsönös tiszteletet válthat ki
Konfliktusmegoldás egy lehetséges menete
 – 
Becker:
probléma tudatosítása, konfliktusrelevanciájának meghatározása,
első reakciók mérlegelése, okok feltárása, szempontváltás,megoldási lehetőségek összegyűjtése, megoldási lehetőségek elemzése, megoldás koncepciójának 
kialakítása.
Konfliktusmegoldási stratégiák
 
Elkerülő
-
Konfliktuskerülő, nem vállalja nyíltan önmagát.
Kilép, nem oldja meg a konfliktust,
amely vagy megszűnik, vagy többszereplőssé alakul, de nélküle zajlik le. Egy darabig hasznos ez amagatartás, de lesz olyan pont, amikor már nem tudja elviselni a helyzetét. A „mindig meg kellfelelnem” magatartás kisebbértékűség
-érzést gerjeszt. Alacsony önmegvalósítás, alacsony
együttműködés jellemzi
 
Versengő
-
Csak az egyik oldal érdeke érvényesül, az egyik fél el akarja fogadtatni az ő igazságát.Lesz győztes és vesztes. A vesztes helyzetnek negatív önértékelési hatása
lehet. Önmegvalósításbansaját akaratát juttatja érvényre
Alkalmazkodó-
Az egyik fél megváltoztatja vagy föladja az álláspontját. Értékeinek feladásával
teljesen és egyoldalúan alkalmazkodik. Énvédő mechanizmusa megpróbálja elfogadni önmaga
alávetését. Ön
 becsülésének fenntartása félelemből, aszimmetrikus viszonyból vagy tapintatból,
esetleg a másik iránti viselkedéskultúrából adódik. Lehet helyes, káros vagy romboló hatású.
Alacsony önmegvalósítás és magas együttműködés jellemzi
 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->