Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Régi tudósítások a székelyek írásáról

Régi tudósítások a székelyek írásáról

Ratings: (0)|Views: 5 |Likes:
Published by Kovács Keve Gábor

More info:

Published by: Kovács Keve Gábor on Sep 27, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/16/2014

pdf

text

original

 
Régi tudósítások
 
a székelyek írásáról
 
Thuróczy János A Magyarok Krónikája című
 
művében (1488)így ir a rovásírásról:
 
„Ők még nem felejtették el a szkíta betűket és ezeket nemis tintával vetik papirosra, hanem botokra vésik be ügyesen,rovás módjára.”
 
Antonio Bonfini Magyar története (1497) :
 
„Szkítiai betűik vannak, amelyeket nem papirosra írnak,hanem rövid fácskára rónak, kevés jeggyel sok értelmetegybefoglalnak.”
 
Oláh Miklós esztergomi érsek Atilla című művében így ir
(1536 k.)
„Fa pálcácskára némi jegyek írnak, melyek közöttük valamit jelentenek, s az így rótt pálcákat barátaikhoz ésszomszédjaikhoz üzenet és levél gyanánt használnak.”
 
A pozsonyi Veit Gailel (XVI. sz.) így ír:
 
„A székelyek … írásukban olyan jelekkel élnek, amelyeknémelyike egész szót vagy egész mondatot jelent.”
 
Benczédi Székely István Világkrónikájában (1559)
olvashatjuk:
„…Még most is különböznek a több magyaroktól törvényekkelés írásokkal, kik Hunniabeli módra székely bötüvel élnekmind e napiglan.”
 
 
Verancsics Antal tudósítása (XVI. sz.) :
 
„Betűk gyanánt bizonyos jeleket metszenek kocka módjáranégyszögletűfaragott botokra.”
 
Szamosközy István „A dáciai régiségekről” (1593) így ír:
 
„Erdélyben van még is bizonyos hazai írásmód, amely régiőseikről a szkítákról sok századon keresztül szállott át amaradékra s ezt az Európába keletről behozott írásukatmáig is fenntartják. Nem mindig írótintával írnak, hanemhosszúkás fadarabokra és négyszögletűre gyalult pálcákrakésheggyel, mint stílussal róják a sűrűn egymásba tapadóbetűket. „
 
Kájoni János ferencesrendi szerzetes 1623
-
ban készített jegyzetéből:
 
„Régi mód szerent való Székely A.B.C., mellyel régenten aSzékelyek éltek, melyeket vissza kell olvasni és irni, mintebből kitetszik. A röviditések közlése után pedig ez áll: Ha
ki
pedig mostani mód szerent akar veletek élni, irja ügyébenőket mint a mostani A.B.C. … de a régi Székelyek igypronunitiálták: A, eb, ecs, ecz, ed, ef, egy, etc. Minden betűelejibe „e” betűt tettek in pronunciando.”
 
Komáromi Csipkés György ( Hungaria
Illustrata 1655):
Van nálunk (Debrecenben) is régi magyar betűkkel írottkönyv… ezt a régi irást olvasni, érteni, sőt még a mai nap istudjuk irni… A tulajdo képpeni magyar irásnak harminckétbetűje van, mert a k
-
t másképpen irják közepett, másképpen
 
végül
 
s elöl, mint kitetszenék a betűk alakjaiból, melyeketörömest adnánk, ha nyomtatásra úgy lennének, mint a hogytollunk és ujjaink vannak írásra.”
 
Lisznyai Kovács Pál 1692
-
ben kiadott Magyar Kónikája:
 
„Ezeknek a Székelyeknek (a mint Atyllának és még az elő
tt
való magyaroknak is) tulajdon magános magyar bötüi és irásivoltanak, és valamint ma irnak a sidok és a napkeleti népek,az ő iráso
kban
 jobb kéz felöl bal kézfelé mentenek, melymagyar betüket és irásokat, hazámban lakván, én magam isláttam, söt Erdélyben és székely földén olyan Praedikátorokis, kik magyar betükkel egymásnak irtanak, s ismertem, ilyenvala Tsulai Erdélyi püspök is….”
 
Lakatos István csíkkozmási plébános 1702
-
ben latin nyelvűkönyvet írt a Székelyföld történetéről, földrajzáról. Atörténeti rész végén a következőket olvashatjuk (Bonfiniközlése nyomán)
 
„Ezek egyéb emlitésre méltó dolgok mellett még nemfelejtették el a szittya
-
írást, és néha azt használják, nemugyan papír igénybevételével, hanem pálcákra való művészirovás formájában, miként az adórovásnál szokásos. Ennek azirásnak sajátos jellege van. Írásjegyeiket itt alant isközöljük, melyekből 34 a főjegy és ezekből 9 a magánhangzó,25 a mássalhangzó.”
 George Hickes 1703-ban egy oxfordban megjelent nyelvtani
tárgyú könyvhöz „régi hun” ábécét csatol, a következőmegjegyzéssel:
 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->