Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Marton Veronika - Álmos fejedelem neve az ékiratokban

Marton Veronika - Álmos fejedelem neve az ékiratokban

Ratings: (0)|Views: 18 |Likes:
Published by Kovács Keve Gábor

More info:

Published by: Kovács Keve Gábor on Sep 27, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/02/2014

pdf

text

original

 
MARTON VERONIKA
Álmos fejedelem neve az ékiratokban
 
Álmos, magyar fejedelem (Képes Krónika)
 
Álmos fejedelem születésének körülményeit kisebb
-nagyobb
mértékben minden magyar krónika említi. A forrásszövegekben a névírásmódja a használt nyelvtől (latin, görög, magyar) függőenkülönféle. Anonymus és Thuróczy latin szövegében „Almus”.Kónsztantinosz
 
Porphürogennétosz, a X. századi bizánci császár ABirodalom kormányzásáról
 
c. munkájában Szalmü
tesz
(Σαλμούτζης)
[1]. 
Lefejtve a görögös toldalékokat marad az„Almü/Almu” név. A magyarra fordított szövegekben mindenüttÁlmos.
 
 
E nevet századok óta próbálják megfejteni, értelmezni. Anonymusnyomán a mai hivatalosított történetírás, irodalom
-
és nyelvtörténet,s általában minden magyar elfogadja, hogy a Mágóg királynemzetségéből való vezér, Ügyek
és Önedbelia Emes fia Álmosneve az „álom, álmos” kifejezéssel való hasonlatosságon,egybecsengésen alapul.
 
A magyarban az „álmos” kifejezésnek több, „azonos gyökre (al
-mo?)
visszamenő értelme van: 1. „Alunni kívánó, aki alhatnék (A forrónyárban álmos lesz az ember.)…, 2. Sok alvást szerető, gyakran aluvó,illetőleg tunya (Álmos, mint a röst szolga.)…, 3. Álmok fejtegetésévelfoglalkozó (Álmoskönyv)… 4. Mint fő
-
és személynév Ügek fiának ésÁrpád vezér apjának neve…”
A név álommal való egybevetése valóban kézenfekvő, de nemvalószínű, hogy a harcias, előrelátó vezért, bölcs vitézt, mondhatnóknépének legfőbb papját, táltosát a neve alapján álmosnak (mert ez az
 
eredeti jelentés) lehetne tartani, még akkor sem, ha Emese álmában
fogant.
Az „
isteni látomás… turulmadár képében 
” akár meg is történhetett,mégsem támasztja alá az „álom” szóból való eredeztetést. Efféle jelenés, a középkori szerzetes írók kedvelt motívuma, affélevándormotívum. A Bibliától kezdve számos neves történelmi, főlegegyházi nagyságról szóló írásban felbukkan: Szűz Máriának Gábrielarkangyal jövendöli meg a fia születését, Géza fejedelemnek
 gyönyörűséges ifjú képében 
” angyal jelenik meg, „
ki m 
ondja néki,hogy fia születend 
…”
[4]stb.
A krónikáink alapján nemigen merül fel senkiben, hogy a maga korábanaz Álmos méltóságnév is lehetett. Pedig Ibn
-
Roszteh és Gurdézi arabtörténetíró egyértelműen közli, hogy a magyarokkal rokonfajú volgaibolgárok, a „
királyukat Almus 
nak czímezik 
.”
A „czimezik”kifejezés nem arra utal, hogy a bolgár fejedelemnek ez lenne a saját
neve.
 
A két névadás közt az a különbség, hogy a magyaroknál az Álmoskeresztnév, a bolgároknál pedig a „czímezik” megjelölésből kitűnőenméltóságnév, titulus. Az Il
-
Almys (=birodalomszervező) személynévelőfordul a török főemberek nevében. Jobbára személynévnektartják: „…megfelelhet a török Almus (=vétel) személynévnek, amit920 körül egy volgai bolgár fejedelem viselt.”
[6]A magyar
régiségben számos példa akad, hogy méltóságnévből kedveltkeresztnév lett: Gyula (Gyyla), Zolta/Zoltán (Zu
lta, Zolta) stb.
mindenik méltóságjelölő szó.
 
Az „Álmos” név jelentését, eredetét vizsgálandó érdemes térben ésidőben visszamenni. Nemegyszer előfordul, hogy a káld
-sumir, illetvea babiloni-
asszír nyelvből visszaköszön jónéhány, a mai magyarnyelvhasználatban teljesen szokványos, de megfejtetlen kifejezés.Ilyen az Álmos szavunk is.
 
Név és szóhasonlításoknál, különösen, ha több évezred választja elegymástól az összehasonlítandó nyelveket, jelen esetben a káld
-sumir
és a magyar szavakat, soha nem szabad megelégedni a szótári alakkal.A szótári alak szövegkörnyezet nélkül nem ér semmit. Ti. azévezredek folyamán a latin betűkkel átírt hangalak nem fedi azeredeti kiejtést. A beszélt nyelvnek nemcsak a szókincse, hanem ahangzósítása is változik.
 
Arról nem is szólva, hogy a közvetítő nyelvek(asszír, héber, arameus
,kopt stb.) is jelentősen befolyásolták a
han
galakot. Tehát a hangalak mindig feltételes. Aszövegkörnyezetben levő jelentés sokkal biztosabb. Ám még ez semelegendő. Az ék
-
, illetve a vonalas jelek esetében célszerű elemeire,összetevőire bontani a kifejezést; ez lenne a szószerkezet. Ha akifejezés
 
elemeinek össz
-
 jelentése megegyezik a szótár általmegadott jelentéssel, ezen kívül a magyar nyelvben is van hasonlóértelmű kifejezés, akkor lehet kijelenteni, hogy a két nyelv adottszava, kifejezése azonos, legalábbis nagyon közel áll egymáshoz. Nemárt, sőt szükségszerű a megállapítást művelődéstörténetileg isalátámasztani.
 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->