A palánkai VECSERA SÁNDOR Magyar M vel dési Egyesület folyóirata

V. évfolyam 11. (54.) szám 2008. november Ingyenes példány

VIVE
1956

SZI BÁL

GÁLAEST

A tartalomból:

2. oldal: Kisebbségben
3. oldal: Megemlékeztünk az 1956-os népi forradalomról
4. oldal: VIVE 2008 – Vitkay vetélked Havilapunk e
5. oldal: Vegyes kórusunk csúcsot ért számát
6. oldal: A tradicionális szi bál Palánkán a Szekeres László
7. oldal: Barangoló Budiszaván, A Kátai tanyán Kishegyesen
alapítvány
8-9. oldal: N k oldala
10. oldal: A palánkai Magyarzó Pistike messéi segítségével
11. oldal: Mindannyian gyerekek voltunk....valamikor adtuk ki
12. oldal: Keresztrejtvény, Viccsarok
2 2008. november

KISEBBSÉGBEN

A mai modern világban, a parlamentáris demokráciában a

hatalomváltás megszokott folyamat. A polgárok szavazatukkal kreálják a
politikát, voksolnak azokra, akikr l azt gondolják, hogy képzettek a
vezetésre. Ez jól m ködik minden szinten a legfels bbt l a helyi
önkormányzatig. Ezekben a napokban a mi községünkben is
hatalomváltás történt, az egyik irányzat elbukott, a másik fölkerült.
Mindegyiknek megvan a maga elképzelése a vezetésr l és ezt gyakorolja
is, rajtunk, polgárokon áll, hogy a választásokon osztályozzuk ennek sikerességét. A
normális hatalom állandóan a polgárok szolgálatában áll, függetlenül ezeknek a politikai
nézetét l. És ez így van rendjén. De, hol vagyunk itt mi kisebbségiek? A fejlett
demokráciában létszámukhoz arányosan, a kisebbségieknek biztosítva van a
hatalomban való részvétel, hogy ügyes-bajos dolgaikat nyilvánosságra hozz(hass)ák.
Sajnos, itt nálunk Szerbiában, ez még nem honosodott meg minden szinten, úgyhogy, itt
Palánkán nem nagyon hallathatjuk szavunkat a községi parlamentben. Ezért, „jóban”
kell lennünk minden hatalommal, ha érvényesülni akarunk. Ez f leg érvényes
egyesületünkre, amely non-profit szervezet és sokban függ az önkormányzat
adományaitól is. Hogyha minden rendben van, akkor ez igen jól m ködik és a
kisebbségiek érdekszervezetei nagyobbára zökken mentesen m ködnek. De, ha nincs
rendben... nos, olyankor az új hatalom orrol az említett kisebbségi szervezetekre, mért
ködtek együtt az el hatalommal. Ekkor, a politikusokra jellemz agyafúrt módon,
különféle kifogásokkal csökkentik az adomány nagyságát, s t, esetenként meg is
szüntetik azt. Hosszabb utánajárás után a föls bb fórumoknál mégiscsak ki lehet
harcolni a segélyt, ám ez id be és idegekbe kerül, s az élet kis urai arra számítanak,
hogy a jogait követel el bb-utóbb belefárad és feladja a küzdelmet. Azért a dolgok
mégsem olyan borúsak, Európa felé tántorgó országunknak biztosan nincs érdekében
feszegetni a kisebbségi kérdést, s reméljük, s t biztosak vagyunk benne, hogy az új
hatalom is segít kész lesz velünk szemben.
Valahogy úgy t nik, hogy a remény igen fontos tényez je a kisebbségben való
életnek.
2008. november
MEGEMLÉKEZTÜNK AZ 1956-OS NÉPI
FORRADALOMRÓL
Az asszimiláció következményei
M int minden évben idáig, az idén is
egyesületünkben megemlékeztünk
az 1956-os magyar
forradalomról. Ám, ezúttal nem csak a
népi
rendezvényr l akarok beszámolni, hanem az
evvel kapcsolatos aggasztó jelenségr l is. A
rendezvény el tti napokban olyan
hangok csendültek fel, mely
részemre megbotránkoztató, a
leggyöngédebben kifejezve
aggasztó érzelmeket váltott ki.
Egyes személyek olyan kérdést
tettek fel, hogy: „Miért kell nekünk
ITT megemlékeznünk arról, hogy
OTT Budapesten az emberek
meghaltak?” Magyarán mondva:
miért kell nekünk magyaroknak itt
megemlékezni arról, hogy ott a
magyarok a vérüket adták a
nemzet szabadságáért vívott
harcban? Hát létezik az, hogy a
kérdez k úgy érzik, hogy nekünk,
magyaroknak, tényleg egyáltalán
semmi közünk nincs ahhoz, hogy
a magyarok f városában miért
vérzett a magyar nép 1956-ban?
Levonhatjuk a következtetést. Az
asszimiláció óriási károkat tett a szórvány
magyaroknál (nálunk és máshol). A nemzeti
identitás teljes elvesztése ez már
folyamatossá vált. Az 1956-os forradalom ez
a magyar történelem (a legújabb) egy részét
képezi, de a szórvány magyaroknál már ez
nem fontos. Itt már nem fontos a magyar
3
zenem vészet sem, a magyar festészet, a
magyar irodalom, a magyar tudomány és már
sok minden más, ami magyar. Pedig ez a
nemzeti identitás alapja. Nagyon sok személy
részére még egyedül csak az a fontos, hogy
magyarul tudjon makogni (már akik még
tudnak). Sajnos, de való.
Mák István zenetanár
vezényletével felzengett az
egyesület vegyes kórusának harsogó
dala mely megnyitotta a
rendezvényt. Ifj. Vecsera Sándor, az
irodalmi szak-csoport vezet je,
megjelent a közönség el tt és él
szóval dokumentálta az 1956-os
események zajlásának okait és
folyamatát. A Magyar Szó 1956
októberében és novemberében
megjelent számai közölték Apró
Mátyás tudósító cikkeit, melyekben
beszámolt a for-radalom minden
mozzanatáról. Kovácsevity Gabriella
felolvas-ta a bontakozó forradalom
leg-jelent sebb dokumentumát, amit
1956 október 22-én fogalmaztak
meg a M szaki Egyetem hallgatói és
ami 16 pontos követelésb l állt.
Utána Gabriella felolvasta a H sök voltak
cím verset, mely az 1956-os forradalom
seinek emlékéra íródott meg. Andriga
Gizella felolvasta a halálra ítélt Nagy Imre
szavait a szentencia kihirdetése után. E
szavakat maga a bíróság rögzítette a
dokumentációban, melyet mind a rendszer-
váltásig 1988-ban, nem volt szabad
nyilvánoságra hozni.
A felszólalók fellépéseik
között a vegyes kórus énekesei
mindég elénekeltek egy-egy
dalt. A rendezvény nagyon
méltóságteljesen zajlott le. A
rendezvény után a közönség
társalgásra lett invitálva.
Sütemények és italok fogyasz-
tása között az emberek
elbeszélgettek egymással.
GION Antal
4 2008. november

VIVE 2008 – VITKAY VETÉLKED

TORONTÁLVÁSÁRHELYEN – DEBELYACSÁN

Egy régi álom megvalósult. Egy szerény amat r énekes, aki több mint
ötven évet várt, hogy egyszer színpadon, igazi profi zenekarral és egy
kimagasló rendezvényen énekeljen és bemutassa adottságát.
Andriga Gizelláról van szó, aki nagyon régen, már 15 éves korában
elkezdett énekelni a valamikori palánkai Pet fi Sándor m vel dési
egyesületben, és énekelt egész annak megsz néséig. Az éneklés mellett a
színjátszást is kedvelte, úgyhogy kabarékban és operettekben énekelt, noha a magyar
nótáért rajongott els dlegesen. Nagyon sok magyar nótát tanult meg az anyukájától és
csodálatos memóriájával rengeteget tart közülük a fejében.
A népdalokban sem sz kösködik, mert azon a téren is
vannak sikerei (a Durindón való fellépések). A palánkai
Vecsera Sándor magyar m vel dési egyesület
megalakulásával (2001.V.8.), újból aktiválódott, a vegyes
kórusban énekel és szóló énekesként is fellép.
A VIVE-re el ször pályázott ebben az évben, mert az
idén el ször írtak ki olyan pályázatot, ahol nem korlátozták a
jelentkez k korosztályát. Ez kapóra jött neki, hogy végre
próbáljon valamit, amit olyan régen szeretett volna. Az
újvidéki rádióban tartották meg a hangpróbát (audienciát) és
a 12 jelentkez közül a 8 kielégít között maradt. Örült is
neki. A kiválasztott amat r énekeseknek, június végén
Nótatábort szervezett a VIVE fesztivál vezet sége és az
újvidéki rádió, hogy végleg kiválasszák a VIVE-re való
fellép ket (már írtunk róla). A zs ri úgy ítélte meg, hogy
mind a 8 énekes megfelel és mindannyian részt vehetnek a Fesztiválon.
A VIVE el lett odázva, tulajdonképpen az el 12 VIVE, szeptember végén volt
megtartva, az ideit meg anyagi gondok miatt október végére sikerült megszervezni. A
fesztivál október 24-én volt megtartva és két részb l állt: az els ben az amat r énekesek
vetélkedtek, a másodikban pedig az új nóták és csárdások szerz iknek vetélked je volt.
Az els részben szerepelt Gizella is. A második rész a zeneszerz k vetélked je volt,
ahol profi énekesek mutatták be az újonnan alkotott magyar nótákat és csárdásokat. A
gy ztesek másnap, október 25-én vettek részt, az úgynevezett Gála m soron.
Az els részben Gizella jól énekelt, de nem eléggé, hogy a díjazottak közé
sorakozzon. Az els díjazott Cseri János lett, a második Jegercsik Mária, a harmadik
pedig Lévai Piroska, aki a közönség díját is elnyerte. Szerintem, Gizella a negyedik volt,
habár err l senkit l sem kaptam véleménynyilvánítást. Mindannak ellenére meg lehetünk
elégedve az ilyen helyezéssel, mert hát ott voltunk, felléptünk és be lettünk írva a XIII.
VIVE fesztivál kiskönyvébe. Jöv re jobban fogunk felkészülni erre a rendezvényre (ha
megérjük), ha valami meg nem változik a szabályokban, ami szintén lehetséges.
A mi egyesületünk és a palánkaiak is büszkélkedhetnek azzal, hogy közülünk is részt
vett valaki egy ilyen rangos fesztiválon és ezáltal ismertebbé váltunk a zenei körökben.
Gizellát a közeljöv ben nótaestre invitálták, de err l majd kés bb.

ANDRIGA Sándor
2008. november 5

VEGYES KÓRUSUNK CSÚCSOT ÉRT

2001-ben még nem voltunk érettek, hogy a Durindóra jelentkezzünk, mert alakulásunk
csak az év május 8-án történt meg, a Vajdasági magyarok hagyományos népdal és néptánc
szemléje, pedig már június elején volt megtartva. Ez egy nagyszabású rendezvény, amelyen mi
is résztvev k akartunk lenni nagyon, és a jöv , 2002-ik évben azok is lettünk, nem is olyan kis
sikerrel. Ezt annak köszönhetjük, hogy a mi palánkai magyarjaink nagyon szeretnek énekelni és
van egy Mák István nyugalmazott zenetanárunk, aki komolyan és fegyelmezetten, nekifogott a
kórus kialakításához.
Az els évek igazi nehéz kezd évek voltak, mert nem volt helyiségünk, ami csak a
harmadik évben lett félig-meddig megoldva, a mostani bérbe kapott székhelyünkkel. Nehezen
jutottunk pénzhez és az egyesület válságos helyzetben m ködött, a kórus is, ahogy az összes
szakcsoportok is. 2005-ben a karmesterünk úgy látta jobbnak, hogy többet foglalkozzon a
kórussal, és kevesebbet a népdalénekléssel. Mi, a népdalénekl -csoport nem hagytuk fel a
munkát és abban az évben is elmentünk a Durindóra, mi 17-en, és sikeresnek mondhatjuk ezt a
fellépést is, mert akkor el ször figyeltek fel ránk, s t meg is dicsértek bennünket.
Ezek után meggyógyultunk. Kezdtek hívni minket több helyre is, amely rendezvények
nem voltak olyan tömegesek, de min ségesebbek voltak. A karmesterünk újból bekapcsolódott
a munkába, még odaadóban csinálva a munkáját. Vajdasági kórus találkozóra voltunk invitálva
és a Zombori október 5-ki 1848-as vértanúk kegyelet adására, ahol már rendszeresen föllépünk.
Hírnevet szereztünk és ha valahova nem tudunk elmenni, hiányolják részvételünket (mint ebben
az évben is).
Ellenben, éppen az idén
nagyon lelkesen készültünk a
Durindóra és meg is lett a gyümölcse
munkánknak, akaratunknak és
els sorban karmesterünk türelmének
a legjobbak közé soroltak bennünket.
Fölül 120 fellép közül, mi elértük azt,
hogy a 19 legsikeresebb fellép vel
együtt ott lehettünk a Törökbecsei
Durindó-gálán, október 26-án. Ennek
az eseménynek még július végén
kellett volna megtörténnie, a Palánka
melletti Bács várában, de ismeretlen
okokból el lett halasztva októberre.
Büszkeségünk nagy volt,
amikor odautaztunk, csupán a
szervezése ennek a gálának nem volt
a megfelel szinten, nem foglalta
magába a felvételezést (TV, Rádió) és mindazt a pompát, amit mi elvártunk. Valahogy
szegényes volt az egész és nem is ültünk össze, hogy egy társalgás közben, véleményt
cseréljünk. Hiányzott valami, amit nem tudok megmagyarázni.
Azért a buszban, hazafelé menet, jó hangulat kerekedett az énekesek közt és daloltunk
egész hazáig, már ahogy meg is szoktuk ilyen alkalomkor. Mindannak ellenére jól éreztük
magunkat és örültünk, hogy mi is a legjobbak között voltunk hét évi munka után. Remélem, hogy
nem maradunk el ezután sem.

ANDRIGA Sándor
6 2008. november

A TRADICIONÁLIS SZI BÁL PALÁNKÁN

. zenekarának tagjai. A tizenegy

tagból álló zenekar bele is zendített

A
levelek már
lehúltak a fákról, a a nótába, de úgy istenigazából.
fecskék már délre Óriási tapsvihar követte a
költöztek, régen volt már, zeneszámokat úgy, hogy k
hogy az sz beállt. Eljött az kénytelenek voltak tovább húzni a
ideje bedobni a tervbe a muzsikaszót. Sári Bélával, az
hagyományos szi bál egyesület elnökével és Börcsökné
megrendezését. Dosztán Kis Erzsébettel, az egyesület
Mihály, az szi bál titkárával állandóan össze-
szervez je somolygott a köttetésben vagyunk interneten,
bajusza alatt, mondván, postalevélen és telefonon keresztül.
hogy már a nyár végén A mélykútiakkal nagyon
megcsinálta a tervet, csak összebarátkoztunk és gyakran
arra várt, hogy az ellátogatunk egymáshoz. Ez
egyesület elnöksége jelzést adjon az indulásra. A zöld alkalommal k voltak a mi vendégeink, mi pedig már e
lámpa kigyulladt és az szi bál terve az asztalra került. hó 29-én náluk, Mélykúton fogunk fellépni a vegyes
Az elnökség azt elfogadta és annak megvalósítása kórussal. Nagyon reméljük, hogy ez a barátság sokáig
2008. november 8-án jött sorra. fog tartani.
A csárdás élénk Megérkezett a vacsora. Dosztán Misi ezúttal egy
ritmusa fogadta az érkez igazi betyár rostélyos porciót
vendégeket. Lehocki Tibor, készített
a szintetizátoron játszás minden vendégnek. Azért betyáros,
mestere, kollégájával mert külön tányérban összevágott
nagyszer csapatot hagymát szervírozott, ami a
alakítottak a közhangulat rostélyosnak a kimaradhatatlan
magas szinten való kelléke. Ám, sokan (különösen a
fenntartásában. Tibi k) fitymálódva néztek ere a
mindenkor univerzális „betyár köretre”. Misi az ilyeneket
repertoárral rendelkezik, bevárta a „kanyarnál” és orosz
amiben ott van minden féle salátát dugott az orruk alá. Na,
tánc zene: tangó, valcer, most már mindenkinek helyén volt a
rumba, szamba, csárdás és szíve
kóló. Evvel kapcsolatban Egész id alatt szólt a zene.
idáig még csak pozitív kritikát hallottunk. Lehocki Tibi fáradhatatlanul húzta a muzsikát és –
Miután a vendégek elfoglalták helyüket sós énekelt. A „fehér nép” pedig ropta a táncot. Szintén
sütemények lettek felszolgálva. Ez nagyon jól jött fáradhatatlanul. Voltak akik már majd összeestek a
mindenkinek, mert a fáradságtól, de miel tt még ez
vacsorára csak két órán megtörtént volna, úgy határoztak,
belül kerül a sor és senkinek hogy el bb majd folytatják a táncot
sem kellemes, ha addig a és csak utána esnek össze.
muzsikaszó és a Az italokat mindenki a saját
gyomorkorgás versenyeznek „szakállára” rendelte meg és annyit
egymással. Ezért az ötletért ihatott, amennyit csak akart. Ám, a
sokan dicsérték a szervez szivarozással már nem ment ilyen
eszét. könnyen. Az elnökünk nagyon
Horvát Tibor, szépen megkérte a vendégeket,
egyesületünk elnöke, hogy a szivarozást a termen kívüli
megjelent a színpadon és helyiségben intézzék.
üdvözölte a vendégeket. Ez Mindennek után az a
alkalommal a vendégek benyomásom, hogy a vendégek
kellemes meglepetésben részesültek, mert megtudták, úgy távoztak el a bálról, hogy a következ alkalommal
hogy a bál megnyitása után fellépnek a magyarországi biztosan újból eljönnek. Itt voltak Újvidékr l,
vendégeink Mélykútról a Szederinda Népzenei Vajszkáról, Bácsból és Szabadkáról is.
Egyesület citera A viszontlátásra!
GION Antal
2008. november 7

BARANGOLÓ BUDISZAVÁN

Szombaton, november 8-án, Budiszaván megtartották a Dél-bácskai körzet magyar

egyesületeinek versmondó szemléjét. Ezen a jeles találkozón részt vett egyesületünk
anyanyelvápoló csoportja is, Baranyi Béla tanító vezetésével. A kis versmondóink becsületesen
megtanulták verseiket, és a föllépésen igen jó benyomást keltettek. A gyermekek, Vajagi Anja,
Risti Sofija, Tót Valéria, Koleszár Dávid, Faragó Krisztián és Tót Kovinka, noha többségük
nem beszél otthon magyarul, mégis megállták a helyüket, s bebizonyították, hogy a
nevelésükbe fektetett er feszítés nem volt hiábavaló. Ezek után, már der látóan nézhetünk a
2009. tavaszán sorra kerül községi szavalószemlére, mert egyre többen és egyre jobban
sajátítják el szüleik-nagyszüleik anyanyelvét.

Vajagi Anja Risti Sofija Koleszár Dávid Tót Valéria Faragó Krisztián Tót Kovinka

A KÁTAI TANYÁN KISHEGYESEN

Kicsinyeink körében a kishegyesi Kátai tanya igen nagy népszer ségnek örvend. Az idén,
november 9-én, immár harmadszor látogattak el ide az elmúlt két évben, már el re örülve a
szamár- és lólovaglásnak, a játszótérnek, a
csúszdának, a háziállatoknak, a kiadós
ebédnek, egyszóval mindannak, amit az
említett tanya nyújt. Emellett, még az is
szebbé tette a kirándulást, hogy a palánkai
gyerekekhez Újvidéken társultak a Nikola
Teszla általános iskola magyar
tagozatainak alsósai és, mint ahogy azt a
gyerekek szokták, gyorsan meg lettek
kötve a barátságok, ki lettek cserélve a
telefonszámok. Az emlékezetes kirándulás
után, fáradtan, de elégedetten a lelkes
gyermekcsapat a kora esti órákban
hazaérkezett Palánkára.
8 2008. november

Faragó Mária: ÚRI HÍMZÉS III

A X-XI. században az úri hímzést egyszín en, esetleg két

árnyalatban készítették. A közepe sötétebb, s mint kisér arany
vagy ezüst járt hozzá (a meleg színekhez arany, a hideg színekhez
ezüst). Majdnem minden létez öltést használtak:
Száröltés
Laposöltés
Segbeöltés
Boszorkányöltés
Rácsozás
Kockázás
Tolöltés
T füles
T festés
S a többi számtalan öltés.

Az úri hímzésben az a különleges, hogy a mintában csak a kontúrokat kapjuk

meg, a bels részeket mindenki egyedül szervezi, így egy mintából sok
különböz t kapunk.

Megoldások a gránátalma közepéhez:

Ezeken a rajzokon bemutattam néhány megoldást, de ilyen hasonló és mégis

másfajta megoldás még számtalan lehet séget ad.
2008. november 9

Kovácsevics Gabriella: A MAGYAR PÁLINKA TÖRTÉNETE

A pálinka társadalmunk egyik legrégibb italai közé tartozik, melyet a világ minden
táján fogyasztanak. Alapanyaga országonként igen eltér . A változatosság oka az
id járás és a természeti adottságok.
A legízletesebb pálinkafélék a Kárpát-medencében találhatók, ahol a gyümölcsb l
készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon.
A világ leg sibb pálinkái a tejpálinkák, pl. a mongol kumisz, kamüköknél a raki, mely Ázsiában még
mindig a legkedveltebb italféleség.
A VIII. században a bor lepárlásával foglalkozó arabok borszeszt állítottak el , mely Paracelsus
nevéhez f dik. Az égettbor készítésének módja Európában görög, olasz közvetítéssel terjedt el.
A kelták 1170-ben Skóciában már gabonapálinkát készítettek.
A pálinkafélék hazai megjelenése a XIV. századi királyi udvarhoz f dik. Károly Róbert király és
felesége Erzsébet királyné köszvényét gyógyították aqua vitae-val. A történet majd 100 év múlva
folytatódott 1656-ban a frankfurti Joannes Praevotius kiadta az Opera medica cím könyvét, melyben
említi a magyar királyné vizét (aqua vitae reginae Hungarie). Ez a gyógyszer tulajdonképpen
rozmaringgal aromásított borpárlat volt. Itáliai eredetét egyértelm en bizonyítja a Buda környékén talált,
a XIII. századból származó égett boros (pálinkás) üveg, mert üveget akkoriban csak Itáliában
készítettek. A pálinka szó szlovák eredet . A „tótpálinka” kifejezést használták Magyarországon az
égetett szesz megnevezésére, ami még gabonapárlatot takart. Kés bb a gyümölcspárlatot illették evvel
a névvel, a gabonaszesz krematúra elnevezést kapott, így megkülönböztethet vé vált a gyümölcspárlat
a gabonapárlattól. A pálinka babinka változatban 1572-ben fordul el Debrecenben.
A XVI. századig az égetett szesz gyógyszernek számított. A gyógyszer szerepet igazolja az európai
terminológiában az aqua vitae (az élet vize) és az aqua vini megnevezések.
A XV. században m köd sernevel házak és
pálinkaf zdék együttm ködtek. Maga a f zés földesúri
el jog volt, a paraszti f zést ezért korlátozták. Tiltották a
felhasználását f zés céljaira, és istentiszteletek idején is
tilos volt a f zés. Az Egyház felügyelete alatt mégis folyt
zés. A f zés véd szentje sz. Miklós volt. Ez id tájt már
tankönyvek kiadványok jelentek meg a pálinkaf zésr l.
Az 1799-t l kialakult kisüzemek, szesz, pálinka és
lik rgyárak termelése elvezett a pálinkaf zés központi
szabályozásához. 1836-ban a földesúri el jog gyakorlatát
törvényer re emelték, majd bevezették a pálinkaadót és
1850-t l a szesz állami monopólium lett. 1920-ban 260,
1970-ben 1070, 1982-ben 815 f zde m ködött
Magyarországon. Közben olyan intézkedések f dtek a
zéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején,
a feles f zés a termés fele a gazdáé fele az államé 1952 és
1970 között.
A zugpálinka f zés a XVIII. században a paraszti
serf zdék megsz nése után alakult ki.
A pálinka fogyasztása a töményitalok között napjainkban csak 10%-ot tesz ki. Ma a divatos külföldi
italok hódítanak, f leg a fiatalok körében. 2004-ben megalakult Budapesten az els Pálinka lovagrend. A
pálinka elfoglalta méltó helyét a hungarikumok között, országszerte pálinkaversenyeket, fesztiválokat
szerveznek az ital népszer sítésére. A legtöbb látogatót a kecskeméti és a gyulai fesztivál vonzza. Ez
utóbbi helyen állították be a 8000 f s együtt koccintás világrekordját.
10
A p a l á n k a i
Kezit csókolom!
Minden köztiszteletre
érdemes személyt a magam
módján szeretnék
köszönteni, ugyanis amama
felhívta a figyelmem, hogy a zél populációt egész
évben lehet köszönteni, üdvözölni, míg a
zelhúnytakról november 1-én Mindenszentekkor
illetve november 2.-án a Halottak napján szoktak
nyilvánosan megemlékezni, felfrissiteni a beszélgetnek a zatya észreveszi, hogy a zasztalon
sirhantokat, virággal disziteni és gyertyát gyujtani.
- Pista bácsi és Róza néni is temet látogatásról
igyekeztek haza felé és lassan bandukolva kicsit
elemezték a zéletüket, hogy sokat dolgoztak,
gürcöltek és már ½ lábbal a sir szélén állnak, de
bizony nagyon szerencsétlenül alakult a zéletük,
mert a szerencse mindig elkerülte ket. Hazaérve
telefon csörgésre figyeltek fel. Pista bácsi emelte
fel a kagylót és megtudta, hogy sorsolás útján rá
esett a vállasztás, hogy részt vehet a TV-ben 1
vetélked n és ha jól válaszol 3 kérdésre akár a
nyereményt is megkaphatja, ami 1 Földkörüli
utazás volna.
- Nézd csak, nézd - mormolja az öreg -
nyugdijas vagyok, ráérek, hát megpróbálom.
A riporter felteszi neki az 1.- kérdést:
- Mi az: 2 kereke van, és lábbal kell hajtani?
A zöreg gondolkodás nélkül rávágja:
- Hát ez csak kerékpár lehet.
- A válasz nem egészen pontos, mert mi a
sebváltós, tömörgumis MOUNTIN BIKE-re
gondoltunk. De sebaj most jön a 2.-ik kérdés. 4
kereke és 1 kormánya van, Mi az?
- Ó, hát ez csak a zautó lehet.
- A válasz nem egészen pontos, mert mi a
zOPEL VEKTRÁ-ra gondoltunk ... No, akkor a 3.-ik
kérdés: 2 szárnya van, motor hajtja és repül. Mi
az?
- Ó, ez csakis a repül lehet.
- A válasz nem egészen pontos, mert mi a
BOEING 757-re gondoltunk. Sajnos nem nyert, a
viszont látásra!
- Nó, várjál csak, fiacskám, válaszolnál te is 1
kérdésre?
- Szivesen, Pista bácsi.
- Mi az? Sarkon áll, és a testét árúba bocsájtja?
- Ó, hát ez csak a zörömlány lehet!
- A válasz nem egészen pontos, mert én a te jó
(k...) örömlány anyádra gondoltam.
2008. november
Ámazonban vannak öregek, akik már nem
tudnak kijárni a temet be, k otthon gyujtanak
gyertyát és csendben emlékeznek a zelhunyt
hozzátartozóikra.
A lelkipásztor alkalomadtán látogatja a zilyen
öreg betegeket, hogy elbeszélgessen velük a:
hitr l, a világról, a zelmúlásról és lelki táplálékkal
látja el ket. Igy a lelkészatya elkerül 1 magányos
id s hölgyhöz is aki azonnal hellyel kinálja. Ahogy
1 nagy tál mogyoró van.
- Vehetek egy pár szemet? - kérdezi
- Tessék csak, ha gondolja ...
Beszélgetés közben a lelkész észre sem veszi,
szinte a zegész tál mogyorót elrágcsálja. Azt
mondja a búcsúzkodásnál:
- Ne haragudjon rám - megettem a zösszes
mogyorót, pedig tényleg csak néhány szemet
akartam volna venni bel le.
- Ne menteget zzék, nem probléma - feleli erre
a zid s hölgy – tudja, amióta kihullottak a fogaim
csak a csokoládét tudom leszopoggatni róluk ...
Ámazonbban a két öreg megrokkant barát
Szabó és Kovács a gyógyfürd szanatóriumába
kerülnek. A zorvos mindkett jüknek masszázst ir
el a fájós lábukra. Mig Kovács fájdalmában
hangosan orditott, amikor a massz r gyúrta a
combját, Szabó egykedv en t rte.
Amikor magukra maradtak Kovács
megkérdezte:
- Hogy tudott ennyire közömbösen t rni ezt a
pokoli fájdalmat?
- Hogy? Hát te azt hiszed, ha megöregedtem
olyan bolond is vagyok, hogy a fájós combomat
nyújtottam oda?
A zöreg Zacsek meg azzal feszitett, hogy neki
a fürd helyett gyógyirként hat ha elmegy a z szi
bálba és a jó zene mellett megmozgatja a
zizületeit.
Szerintem is a jó zene, még ha néhány órára
is, de feledtetni tudja a kinokat és 1 kis felüdülést
nyújt.
Ennek reményében búcsúzok és maradok
tisztelettel
A palánkai Magyar Zó Pistike,
szerény nebuló
DOSZTÁN Mihály
2008. november 11

Mindannyian gyerekek voltunk . . .

- valamikor -

1 9 5 6 – 5 7.
II. osztály

Fiúk, balról jobbra

1. Sisa Péter
2. Szalai András
3. Nagy István
4. Rajda Sándor
5. (.)(.)
6. Posta Pista
7. Pécsi Pál
8. Gerbács Péter
9. Kovács József
10. Majlát József
11. Zárity István

Lányok, balról jobbra:

1. Pelvai Irén
2. Német Klári
3. Sisa (Molnár) Teri
4. Mészáros Vica
5. Biszega Katica
6. Vakula Rozi
7. Zetkó Manci
8. Kárász Rozi
9. (.) (.)
Tanitón : Varga Ilonka 10. (.) (.)
11. Vecsera Kati
12. Ivanek Ilona
13. Bélik Ilona
14. Farkas (.)
15. Bakter Ilona
12 2008. november

EGY KIS GOND

Havilapunk e számát
a TARTOMÁNYI
VEL DÉSI ÉS OKTATÁSI
TITKÁRSÁG segítségével
adtuk ki

MAGYAR NYELV
SOR A PALÁNKAI
BAP RÁDIÓBAN,
95,1 MHz
Vasárnap, 8.00-9.30 óráig
a Nefelejcs

MAGYAR NYELV
SOR A PALÁNKAI
BAP TÉVÉBEN,
59. CSATORNA
Hétf , 18.30-kor a
Dunakanyar, ismétlés
szombaton 15.00-kor

PONTOS KÖNYVELÉS

A városi sz keség a barátaival egy állattenyészt

farmra látogat. Megállnak egy bekerített térség el tt.
- Mondja, ennek a tehénnek miért nincs szarva? –
kérdezi a szöszi a gazdától.
- Nos, hölgyem – kezdi magyarázni türelmesen a
gazda – a marhák elég nagy károkat tudnak okozni
a szarvukkal. Ezért el fordul, hogy inkább f résszel
levágjuk. Aztán van olyan módszer is, hogy
bizonyos savval bekenjük a fejüket, és akkor nem
ki a szarvuk. Aztán vannak olyan
szarvasmarhafajták is, melyek egyáltalán nem
növesztenek szarvat. Ennek, amelyikre maga Rozika néni, a nagymamám kéri
gondol, viszont azért nincs szarva, mert ez egy ló. vissza azt a négy tojást, amit 1970-
ben kölcsön adott.

Kiadja a Vecsera Sándor Magyar M vel dési Egyesület, Palánka. * Felel s szerkeszt : Horvát Tibor *
F szerkeszt : Vecsera Sándor * Munkatársak: Gion Antal (Riportok), Andriga Sándor (Riportok),
Dosztán Mihály (Humor), Ballangó István (Fényképek)
E-mail: vecsera2001@yahoo.com A szerkeszt ség címe: Kralja Petra I 9/I. postafiók 19. 21400 Palánka, tel/fax: (021)751-862.