Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Benedek Elek - Nagy magyarok élete

Benedek Elek - Nagy magyarok élete

Ratings: (0)|Views: 6 |Likes:
Published by Keve

More info:

Published by: Keve on Oct 19, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/19/2012

pdf

text

original

 
BENEDEK ELEK
NAGY MAGYAROK ÉLETE
TARTALOMZÁGONI MIKES KELEMENKÖRÖSI CSOMA SÁNDORKÖLCSEY FERENCWESSELÉNYI MIKLÓSSZÉCHENYI ISTVÁN
 
2
ZÁGONI MIKES KELEMEN
Ha egy fest
ő
emberi formában akarná megörökíteni a h
ű
séget, ajánlanám: rajzolja le MikesKelemen arcképét. Ha valaki a h
ű
ségnek személyi nevet akarna adni, ajánlanám: nevezzeMikes Kelemennek. Íme, egy ember, aki megható h
ű
ségével tette halhatatlanná a nevét. Akigyermek-ifjú korában kerül II. Rákóczi Ferenc udvarába s többé el nem marad ura mell
ő
l,követi bús vándorlásaiban, megosztja vele a számkivettetés keserveit, zokog ravatala mellett s
ő
maga is, hosszú évek múltán, ott hunyja örök álomra szemét, ahol ura: az idegen földön,tenger partja mellett... „Egyedül, egyedül, a bujdosók közül - nagy Törökországban!”Három évvel Rákóczi Ferenc halála után tette Mikes Kelemen e megható vallomást: -„énnekem soha semmi egyéb okom nem volt hazámat elhagyni, hanem hogy igen szerettem azöreg fejedelmet”. Valóban, Mikes Kelemennek Rákóczi szabadságharcában csak annyi részevolt, hogy apródi szolgálatokat végzett a fejedelem udvarában.
Ő
neki csak annyi része volt anagy nemzeti megmozdulásban, hogy rajongó szeretettel csüngött Rákóczi fenséges alakján.Vért nem ontott, vért nem hullatott,
ő
csupán szeretett,
ő
h
ű
volt, megindítóan h
ű
lélek. Mikor Rákóczi Lengyelországba ment segítségért, követte. Mikor a fejedelem reménye füstbe ment,s folytatta útját Franciaországba, nem fordult vissza Magyarországba, holott akkor mégkegyelmet kaphat vala, élhet boldogan, békén szép szül
ő
falujában, Zágonban, melyet annyiraszeretett, melyért kés
ő
 bb, Rodostóban, sóvárogva epedett - s akkor sem hagyta el a fejedelmet.H
ű
séges lelkének örök emléke az a 207 levél, melyet az idegen földön írt, s mely amellett,hogy becses adatokat szolgáltat Rákóczi életének utolsó fejezetéhez, jeles íróvá is avatja aderék Mikes Kelement. Akár a h
ű
embert nézem, akár a kedves tollú írót: mindenképpen biztosította
ő
neve halhatatlanságát s megszerezte magának a kés
ő
nemzedékek szeretetét. Az
ő
életével való foglalkozás nem közönséges gyönyör 
ű
ség, nevel
ő
hatása, termékenyít
ő
erejemindig megmarad az id
ő
knek végéig.
1
.A keleti határon, rengeteg havasok alján van egy szép, nagy székely falu: Zágon a neve.Három oldalról erd
ő
s hegyek veszik körül a falut, mely egy háromágú csillaghoz hasonlófennsíkon fekszik. Mint egy gyönyör 
ű
kert, olyan Zágon, melynek legszebb pontján állottMikes Kelemen szül
ő
háza, tölgyes erd
ő
közepén. Ennek a háznak romjait nemrég találták meg: s
ű
ű
bozóttól eltakart domb alatt. Tölgyes erd
ő
közepén állott hát a ház, melyben MikesKelemen
1
690. augusztus havában született. A falu felett rengeteg fenyves erd
ő
k. A faluközött a Zágon vize szalad. Körül erd
ő
, bent a faluban is erd
ő
: költ
ő
i lélek kívánhat-e szebbhelyet ennél?Régi székely nemes család a Mikes család, de országos szerepet csak a
1
7-ik század elejénkezdett játszani. Az egyik ág, a zabolai, id
ő
vel grófi rangra emelkedett. A mi Kelemenünk azágoni ág sarjadéka. Apja, Mikes Pál, h
ű
embere volt Thökölynek, de h
ű
ségeért szörnyenmeglakolt: a császáriak kezére került, s Fogaras várában kegyetlen kínzásokkal végezték ki. Nem bizonyos, hogy melyik esztend
ő
 ben esett Mikes Pál kivégzése, valószín
ű
en
1
692-95között, s így Kelemen aligha ismerte édesapját. Néhány évig bús özvegységben élt azédesanyja, Torma Éva, azután férjhez ment Kövesdi Boér Ferenchez. Ebb
ő
l a második házasságból egy leány- és egy fiúgyermek született. A leány korán elhalt, a fiú, József, kés
ő
 bbanyja tanácsára, ki anyai ágon a Huszár család sarjadéka volt, felvette a Huszár nevet, majd báróságot is kapott.
 
3
 Nyolc-kilenc éves lehetett Mikes Kelemen, mikor édesanyja másodszor férjhez ment, de talánmondanom sem kell, hogy az anyai szív mélységes szeretetén ez a körülmény nemváltoztatott. Az a levél, melyet az édesanya kés
ő
 bb fiának Rodostóba írt s melyben hívja haza,közben meg minden követ megmozgat, hogy hazatérhessen az édes szül
ő
földre: megható bizonyságai az anyai szív soha el nem múló szeretetének. Kit
ű
nik e levélb
ő
l, hogy az apjátvesztett fiút félt
ő
gonddal
ő
rizte; ha csak a szomszéd faluba bocsátotta is, „micsoda bánatotnem vitt végbe érette”. Úgy látszik, hogy édesanyja férjhezmenetele után sem érezte, hogyédesapja helyét mostohaapa foglalta el. Öregkorában szeretettel emlékezett meg amostohaöccsével együtt töltött napokról, a „szürke lóról”, a „fürjészésr 
ő
l”, Huszár Józsefnek egy levele pedig arra emlékezteti az öreg bujdosót, hogy egyszer valami csínnyel nagyonmegbántotta
ő
t.Gondtalan, szép gyermekkora lehetett Mikes Kelemennek. Tíz-tizenkét éves koráig otthon, afalusi iskolában tanult, s akkor vitték Kolozsvárra, a jezsuita kollégiumba, zabolai MikesFerenccel együtt, kivel azonban, úgy látszik, nem volt jó barátságban. Három évig tanult a jezsuita kollégiumban, de a tanítás eredményével, mint kés
ő
 bbi leveleib
ő
l kit
ű
nik, nem voltmegelégedve. Akkoriban a latin nyelv tudása volt a f 
ő
, egyébre kevés gondot fordítottak, sakik az iskolából kikerültek, ékesen beszéltek s írtak latinul, de egyéb tudományokból vajmikevés ragadt rájuk. De ha keveset tanult a jezsuita kollégiumban, életének egy nevezetesfordulata ide f 
ű
z
ő
dik: itt tért át a protestánsnak született Mikes a katolikus vallásra.Mostohaapja katolikus volt: nyilván ennek tulajdonítható az áttérése, aminthogy édesanyja, a protestáns Torma Éva is áttért. A protestáns fiúból buzgó katolikus lett: erre vall akollégiumban készült Hit, Remény és Szeretet jelképes rajza, mellyel névnapi üdvözletül gróf Petky Dávidnak kedveskedett s melynek hátsó lapjára azt írta latinul, hogy Petky Dávid lelkiüdvösségeért háromszor gyón és áldozik, háromszor elimádkozza a rózsafüzért, négyszer testsanyargatást végez, ötször elmondja a lauretanumi és hatszor a Jézus nevér 
ő
l szóló litániát.Tizenhét éves volt Mikes Kelemen, mikor II. Rákóczi Ferenc udvarába került. Nagybátyja,Mikes Mihály, ki Rákóczinak egyik tábornoka volt, ajánlotta be Kelement Marosvásárhelyen,
1
707 tavaszán, mid
ő
n ott Rákóczit nagy ünnepségek közt a fejedelmi székbe ültették. Mintapród, vagyis „bels
ő
inas” lépett a fejedelem szolgálatába, s két év múlva lett „bejáró”, vagyis bels
ő
palotaapród. Ebben a min
ő
ségében jutott a megnyer 
ő
külsej
ű
ifjú a nagyfejedelemközvetlen szolgálatába. - Kolozsvárról csekély tudományt hozott magával, ráfért a palléro-zódás, de itt erre b
ő
alkalma is nyílt. Belekerült az udvari leveg
ő
 be, mely magyar és el
ő
kel
ő
volt; érintkezhetett m
ű
velt emberekkel, s mert sok francia tartózkodott Rákóczi udvarában, bizonyára tanulgatott franciául, ébredezni kezdett lelkében a vágy: megismerkedni a franciairodalommal. Nyilvánvaló, hogy a fejedelem udvarának nagy nevel
ő
hatása volt az ifjúMikesre, de a legnagyobb hatással, természetesen, maga a fejedelem volt reá. Mint óriásiszálfa a rengeteg s
ű
ű
 jéb
ő
l, úgy emelkedett ki a fejedelem alakja az
ő
szemében. Csoda-e, haaz ifjú lelkét valósággal hatalmába ejtette Rákóczi fenséges jelleme, nemes önzetlensége, amaga javával nem tör 
ő
d
ő
önfeláldozása, mikor az öregebbeket is, mindazokat, akik közelébenélhettek, valósággal megbabonázta?Földi istent látott
ő
Rákócziban, kiben nincs gyarlóság, ki maga a földre szállott tökéletesség.Ez az az ember, kiért
ő
kész t
ű
zbe-vízbe rohanni; kinek -
ő
maga sem tudná megmagyarázni,hogyan - halálig tartó h
ű
ségre van eljegyeztetve. Akit
ő
kísér állandóan, nem a fizetésért, hiszsokszor nehéz sanyarúságokat kell szenvednie oldalán, - de kísér, mert nem tud elválni t
ő
le.Kíséri, „nem mint az árny az utazót, csak jó id
ő
 ben”. Behunyt szemmel követi a fejedelmetLengyelországba, habozás nélkül Franciaországba, majd Törökországba, s bár sírva sír a szíveaz édes anyaföld után, mint ahogy a h
ű
kutyát nem lehet elverni gazdája küszöbér 
ő
l,
ő
t semmozdítja el Rákóczi mell
ő
l sem honvágy, sem szegénység, sem semmiféle földi hatalom.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->