• Embed Doc
  • Copy Link
  • Readcast
  • Collections
  • CommentGo Back
Download
 
MISKOLCI EGYETEMInnovációmenedzsment KooperációsKutatási Központ
 
MISKOLCI EGYETEM – Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ3515 Miskolc, Egyetemváros Tel./Fax: 46-565-241
 
Klaszterek létjogosultsága, életképessége Európában és hazánkban, mindezek tükrében az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter és innovatív lehet
ő
ségei
 Kovács Attila Tamás-Tóth Tamás
Ph.D. hallgatók, ME-ImKKK 
BEVEZETÉS
Kutatások egyértelm
ű
en alátámasszák, hogy a cégek versenyképessége, sikere egyreinkább az
ő
ket körülvev
ő
környezet min
ő
ségét
ő
l is függ. Ezért is kapnak egyrenagyobb szerepet, a mai gazdaság motorjának is számító, térben koncentrálódóvállalkozási hálózatok, a regionális klaszterek, melyek a földrajzi közelség el
ő
nyeitkihasználó, egymással együttm
ű
köd
ő
vállalkozásokból, illetve ezek beszállítóiból ésaz egyéb kapcsolódó szolgáltatókból állnak. Ezen speciális hálózatnak egykibontakozó félben lév
ő
regionális példája a NOHAC – Észak-magyarországiAutóipari Klaszter, melyet Közép-Európában jelenlev
ő
és a földrajzi közelségbetelepül
ő
autógyárak potenciális igényei ihlettek, ahol az innovatív lehet
ő
ségek ésszolgáltatások kialakítása a közeljöv
ő
feladata. Napjainkban szinte a gazdasági-társadalmi szféra minden területén el
ő
térbe kerültek egymással kapcsoltban álló vállalatok, szervezetek intézetek alkotta hálózatok. Egyrégió, vagy térség versenyképességét nemcsak az egyes vállalkozások sikere,határozza meg, hanem azt egyre inkább egész ipari komplexumok – hálózatok,klaszterek - innovációs képessége határozza meg.
KLASZER FOGALMI MEGHATÁROZÁSA
A KLASZTER az EU-ban használt angol nyelv
ű
szóhasználattal CLUSTER /CLUSTERING jelentése fürt / fürtösödés. A szerepl
ő
k közötti ésszer 
ű
, kölcsönösel
ő
nyökön nyugvó együttm
ű
ködés gondolatát takarja, mely mind a piaci, profitorientált környezetben, mind pedig a non-profit szektorban egyaránt érvényesül.Ez a néz
ő
 pont igen jelent
ő
s, hiszen a gazdasági verseny egyre élesedik és fogyasztóiorientáció er 
ő
södése figyelhet
ő
meg, fokozódik az új megoldások igénye és a kutatók,innovátorok munkájának felértékel
ő
dése. A verseny során t
ő
ke- és tudás-koncentrációmegy végbe, azaz a kell
ő
védekezés elmaradása esetén a kicsik, (de azok a nagyok is),akik termékeiket, tudásukat nem újítják meg, lemaradnak, elvéreznek. Tehát aklaszterek létrehozásában olyan els
ő
sorban kis és közép vállalatok, szervezetek érdekeltek leginkább, akik nem rendelkeznek nagy t
ő
kével, mely a megújulásfeltétele, de mégis nagy mennyiséggel (piaci súllyal) a piacon szeretnének maradni.
Hálózatoktól a klaszterekig:
Mindkét fogalom sarkalatos alapköve és kohéziós eleme a szervezet közöttikapcsolatrendszer. A vállalatok és a kapcsolatok kölcsönösen függnek egymástól.Ennek oka, hogy a kapcsolatok azzal a céllal jönnek létre, hogy a vállalatok igényeinek eleget tegyenek, összekapcsolják er 
ő
forrásaikat és adottságaikat, valamintmegoldják a felmerült problémáikat, továbbá a vállalatok célja kielégíteni beszállítóikkal, ügyfeleikkel fennálló kapcsolataik igényeit is.A hálózatok olyan integrációk, melyek tagjai között a kapcsolatok sem tisztán piaciak,sem tisztán hierarchikusak és ezekben a kapcsolatokban a szociokultúrális elemeknek kitüntetett jelent
ő
sége van, melyben a gazdálkodó szervezetek dominálnak, minttagok. Céljukban is különbözik a klaszterekt
ő
l, hiszen a profitszerzés mellett nem
 
MISKOLCI EGYETEMInnovációmenedzsment KooperációsKutatási Központ
 
MISKOLCI EGYETEM – Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ3515 Miskolc, Egyetemváros Tel./Fax: 46-565-241
 törekszenek tudatosan közpolitikai célok megvalósítására: regionális- vagykisvállalkozás-fejlesztési, esetleg innovációs politikai eredményekre.A hálózat fogalmának további fejl
ő
dése és finomodása hozta létre a klaszter fogalmát.Sokan tévesen a gyakorlatban a két fogalmat szinonimaként használják. Az alábbitáblázat jól érzékelteti a két szervez
ő
dés közötti f 
ő
 bb különbségeket:
Hálózatok 
 
Klaszterek 
 
 
Tagság 
 Meghatározott (zárttagság) Nyílt szervez
ő
dés
 
 Együttm
ű 
ködésalapja
 Szerz
ő
déses kapcsolatokSzociális értékek 
 Együttm
ű 
ködésellege
 Együttm
ű
ködésenalapulnak Együttm
ű
ködésen ésrivalizáláson alapulnak 
 
 Kohézió
Közös üzleti célok Kollektív vízió
 
 Résztvev
ő 
k 
Vállalatok Vállalatok, intézmények,szakmai szervezetek Rosenfeld (2001) alapján saját szerkesztés.A klaszter tágabb és lazább együttm
ű
ködési forma, mint a hálózat, melyben a tagok nem is feltétlenül azonosíthatók. Meg kell jegyeznünk -gyakorlati tapasztalatunk alapján - célszer 
ű
a tagkörét egyértelm
ű
en definiálni a jogok és kötelezettségek,valamint a hatékony m
ű
ködés, információ és egyéb er 
ő
forrás megosztás végett.Közösen élvezik az adott térségben lev
ő
speciális munkaer 
ő
-bázist, infrastruktúrát,innovációs lehet
ő
ségeket, ugyanakkor maguk is versenytársai egymásnak.A résztvev
ő
vállalatok egymástól tanulnak (best practice), mindemellett folyamatosanmegújulásra kényszerülnek. Ennek kiváló gyakorlati példája a PANAC (PannonAutóipari Klaszter általm
ű
ködtetett Benchmarking Klub) [Imreh Szabolcs]Ezzel els
ő
sorban nem költség-, hanem min
ő
ség és tudásalapú fejl
ő
dési stratégiátvalósíthatnak meg.
Valójában mi is a klaszterek el
ő
nye, miért érdemes a vállalatok ezen, akorábbinál több, modernebb új stratégiai szövetségeit létrehozni?
Egyszer 
ű
en úgy tudnánk megfogalmazni, hogy a kisebb vállalatok mindazonel
ő
nyökhöz hozzájutnak, melyet egy nagyvállalatként élveznének (vagy nagy vállalatrészlege, leányvállalata lennének), információk, munka er 
ő
 piaci feltételek, és egyébversenyel
ő
nyök formájában, miközben nem fizetik meg ezeknek a költségeit, ezáltalversenyképesebb árat, és feltételeket tudhatnak magukénak. Egyrészt amunkamegosztás révén javul a vállalatok termelékenysége, meger 
ő
södnek avállalatok versenyel
ő
nyei, és köt
ő
dvén a helyi társadalomhoz és gazdasághozhozzájárulnak a helyi foglalkoztatási, intézményfejlesztési megoldásokhoz.A kisvállalatok foglalkoztatják a munkavállalók harmadát, a kis- és középvállalatok együtt már kétharmadát.
Ő
k állítják el
ő
a GDP felét. Ezek az arányok hasonlóak azEU-ban és Magyarországon. (klaszter konferencia) Azonban a kis- ésközépvállalkozások összefogás nélkül nem tudnak kilépni a globális piacra (a magas belépési korlátok, a jelent
ő
s tranzakciós költségek, a speciális külkereskedelmiismeretek stb. miatt), másrészt nem tudnak versengeni a helyi piacaikon megjelen
ő
 globális cégekkel.
 
MISKOLCI EGYETEMInnovációmenedzsment KooperációsKutatási Központ
 
MISKOLCI EGYETEM – Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ3515 Miskolc, Egyetemváros Tel./Fax: 46-565-241
 A vállalati integrációnak, a globalizációhoz való alkalmazkodásnak számos formájalétezik a megsz
ű
nést jelent
ő
felvásárlás-összeolvadástól a talán legfejlettebb formáig aklaszterig. Minden olyan kezdeményezés, ami a kis vállalkozásokat célirányosanintegrálja, miközben meghagyja azok arculatát, és szervezésével a tagvállalkozásainak többlet jövedelmet tud hozni, segíti a globalizációs folyamatokba való beilleszkedést. Nézzük most egy kicsit tudományosabban mi is az a klaszter: "…olyan horizontálisan,vagy vertikálisan kapcsolódó önálló jogi személyiség
ű
cégek integrációja, melyek akapcsolódó társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak,…Regionálisan közel állnak egymáshoz, piaci versenyz
ő
k és együttm
ű
köd
ő
k,összeköti
ő
ket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizálttevékenységek költség csökkent
ő
és hatékonyságot növel
ő
üzletvitele…" (OECD-LEED, Enterprise DG, Regional Clusters in Europe alapján)Más tudományos meghatározás szerint: „egy adott iparághoz tartozó függetlenvállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok ésintézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymástermékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak,valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani.” (Dr. Szintay István)
Klaszter modell
A klaszter modell szélesebb környezeti kontextusba helyezve jeleníti meg a hálózatim
ű
ködést. Porter modelljeire általánosságban elmondható, hogy azokat a tényez
ő
ketfoglalják össze, amelyek a hazai vállalatokat saját országukban hozzásegítik ahhoz,hogy versenyképesek legyenek. A modellekben tehát a vállalatok versenyképességétmeghatározó, befolyásoló hazai tényez
ő
k szerepelnek (Czakó, 2000). A „
 Nemzetek Versenyel 
ő
nye”
cím
ű
munkájában Porter (1990) négy, egymással kölcsönhatásbanlév
ő
befolyásoló tényez
ő
segítségével modellezte az elhelyezkedés versenyregyakorolt hatását, melyet grafikusan rombusz vagy gyémánt alakban jelenítette meg.A gyémánt modell elnevezés azóta elterjedt az elmélet rövid hivatkozási neveként. Aklaszter modell tulajdonképpen ennek a koncepciónak a továbbfejlesztése és a „ahelyi versenyképesség forrásai” (sources of locational advantage) nevet viseli. Aklaszter modell a földrajzi szempont szerinti hálózat tipológiákhoz kapcsolódik leginkább, mivel a helyi vállalatok és intézmények együttm
ű
ködésén alapul. Az üzletikörnyezet természetét valamely földrajzi területen nehéz meghatározni, mivel atevékenység végzésének helyszíne rengeteg módon befolyásolja a versenyképességetés versenyképesség növekedését. A befolyásoló tényez
ő
k vizsgálatán alapuló modellta szerz
ő
a vállalati klaszterek kialakítására javasolja (Porter, 1998a:211). A modellnégy tényez
ő
 je: (1) az input tényez
ő
k, (2) a vállalati stratégia és a verseny környezete,(3) a keresleti feltételek, és a (4) kapcsolódó és támogató iparágak.Ábra: A helyi versenyképességet meghatározó tényez
ő
k 
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...