Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
3Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
A XIX. Századi Francia Regény Egy Jellegzetes változata - Stendhal Vörös és Fekete című művének Elemzése

A XIX. Századi Francia Regény Egy Jellegzetes változata - Stendhal Vörös és Fekete című művének Elemzése

Ratings:

4.43

(7)
|Views: 7,166|Likes:
Published by Péli Sándor
A XIX. Századi Francia Regény Egy Jellegzetes változata - Stendhal Vörös és Fekete című művének Elemzése
A XIX. Századi Francia Regény Egy Jellegzetes változata - Stendhal Vörös és Fekete című művének Elemzése

More info:

Published by: Péli Sándor on Jan 26, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, DOC, TXT or read online from Scribd
See More
See less

05/12/2010

pdf

text

original

 
23. a tétel: A XIX. századi francia regény egy jellegzetes változata: Stendhal Vörös és feketecímű művének elemzése.
A francia realista reny kialakítói Stendhal és Balzac. veikben a Napóleon busa utáni korszak kesekiábndultságát ábzolják. Atársadalmat mozgató legfőbb erő a pénz lett, a legfőbb érték az érvényesülés, akarrier. E kapitalizálódó világ "új hőseiről" szólnak Stendhal és Balzac regényei.Henri Beyle, álnevén Stendhal Franciaországban, polgári családban született,a család konzervatív vallási szelleme hamar lázadásra késztette. Napóleonseregében bejárta Olaszországot, Németországot, Ausztriát, még Moszkvába iseljutott. 1831-ben konzuli állást kapott, ezt élete végéig betölti. Írói nagyságátéletében író barátján kívül csak Balzac és Goethe ismerte el. Leghíresebbregényei a Vörös és fekete (1830) és A pármai kolostor (1839).Az író magát "romantikusnak" tartotta, de ha elolvassuk a Vörös és feketecímű regényt, tanúi lehetünk a realizmus kialakulásának. Stendhal stílusaszenvtelen, rideg, a tárgyilagos megfogalmazás híve. Gondos megfigyelő volt,de a színhely, a körülmények és alakok leírásában rendkívül szűkszavú, kerüli azaprólékos bemutatást, a lényegtelent elhagyja. E módszeréért a lélekábrázolásmélysége kárpótolja az olvasót. Csodálatos pszichológiai érzékkel rendelkezett,meg tudja magyarázni a különös önellentmondásokat a lélekben.A Vörös és feketével Stendhal teremtette meg az analitikus lélektani regényt.A műben az emberi szenvedélyeket, büszkeség, szerelem, érvényesülési vágy,szabadságvágy, a lélek bonyolult érzelmeit szedte ízekre. Szereplői nemcsak  beslnek, cselekednek, hanem gondolkodnak, elmélkednek. Vizsgálönmagukat, latolgatk tetteik indokait, rható vetkezményeit. Ez aregényben belső monológok formájában valósul meg. Alakjainak gondolkodásáta restaució konak tipikus rvényei szabk meg. Stendhal e korsza jellemző vonásait meghatározott embertípusok lelkivilágába, lélekrajzába sűríti,így lesz a Vörös és fekete realista regény.A reny t tféleképpen is magyarázhatjuk. A s jelentheti aforradalom és a hadsereg színét, szemben a papság sötét öltözékére utaló feketeszínnel. De jelenthetik a rulettjáték két színét is, a sors két lehetőségének  jelképét, amelyeket a regény hőse, Julien Sorel egyaránt megjátszik.
 A mű cselekménye
De Renal úr, Verrieres városka polgármestere Julien Sorelt fogadja felnevenek fiai mellé. Ennek oka, hogy atl tart, ellenfele, Valenod, aszegényház igazgatója hasonló célból elveszi előle a fiatalembert. Julien Sorel
 
 papnak készül, kiváló latinista, betéve tudja az Újszövetséget. A fiút a plébános,Chélan abbé pártfogolja. Az öreg Sorel nem könnyen adja fiát, de a polgármester évi 400 frank és egy rend ruha segítségével "meglágyítja" az apa szívét, akivalójában örül, hogy megszabadul haszontalan fiától, aki csak a könyveket bújja. Julient paraszti származása, megaláztatásai gőgössé, nagyravágyóvátették. Forradalmár lélek, rajong Napóleonért. A papi pálya felé a felemelkedésgya sodorja. Szívesebben lenne katona, de Naleon busa után ezreménytelennek látszik.A fiatal nevelőt a gyerekek szeretik, Renálné szánja, csodálja büszkeségét.Amikor Julien visszautasítja a komorna szerelmét, maga is megdöbbenten vesziészre, hogy szerelmes fiai nevelőjébe. A család vergyi villájában egy esti beszélgetés során Julien keze de Renálné kezéhez ér. Mivel az asszony elhúzza akezét, elhatározza: el kell csábítania az asszonyt. Szándéka először az, hogymegalázza a polgármestert. A szerelmes éjszaka során szinte elfelejtette, hogyszerepet játszik, s csak néhány nap múlva döbben rá, hogy beleszeretett azasszonyba.Amikor a kily Verrieres-be togat, Relné eléri, hogy Julien sztvehessen a szőrgben. Az egyházi szertartáson is szt vesz, ekkor atványtól megrészelve elharozza, hogy gis pap lesz, mert ez afelemelkedés útja.Elisa, a szerelmes komorna beárulja Julien Renálnéval folytatott kapcsolatát,Juliennek el kell hagynia a házat. Pártfogója, az abbé a besaconi szemináriumbaküldi, így kerül a kisvárosból először egy nagyvárosba. Besaconban első útjaegy kávéházba vezet, itt majdnem kalandba keveredik egy pénztárosnővel. Aszemináriumban már tudnak róla, itt tökéletesen társtalan. Csakhamar kitűnik szellemi fölénye, gőgösnek, hivalkodónak tartják. Legnagyobb bűne az önállógondolkodás, elfogják leveleit, átkutatják holmiját.Julient Pirard abbé veszi pártfogásába, az ő révén lesz de la Mole márkititkára. Julien így hagyja el a szemináriumot és veszi útját Párizs felé. Eleinteállandó zavarral küzd az előkelő környezetben. A márki udvarias hozzá, Norbertgróf barátságos, Mathilde gőgös és hideg. Julien gőgjében újra szerelemrőlálmodik, lassan Mathilde is felfedezi magában a fiú iránti érzelmeit. A lánylevélben vallja meg érzéseit, majd találkára hívja. Később bevallja, hogy próbáraakarta tenni Julien bátorságát. Inkább csak mímelik a szerelmet. Julien egy nekidiktált lelből tudja meg, hogy zeledik Mathilde és Croisenois rkiesküvőjének napja, Mathilde azonban lángolóan szerelmes a fiúba, és mindentmegír apjának. A márki az első harag után elhatározza, hogy a legfényesebb pált futtatja be Juliennel. Birtokot ad neki, de la Vernaye lovag venhuszárhadnaggyá nevezteti ki. Mathilde sürgeti az esküvőt - gyermeket vár.Relné gyóntaja tacsára levelet ír a rkinak Julienl. A rkielhatározza, hogy soha nem engedi meg, hogy lánya Julien felesége legyen. Afiú elkeseredésében Verrieres-be utazik, és a templomban kétszer rálő de

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->