Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
10Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond

Ratings:

5.0

(2)
|Views: 18,335|Likes:
Published by Péli Sándor
Móricz Zsigmond élete
Móricz Zsigmond élete

More info:

Published by: Péli Sándor on Jan 26, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, DOC, TXT or read online from Scribd
See More
See less

01/14/2013

pdf

text

original

 
Móricz ZsigmondI. Életrajz1. Indulása- szül. 1879. Szatmár megye
szülei szegényparaszti sorból küzdik fel magukat, de hamar tönkremennek
iskolás: Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás
1908.: Hét krajcár c. novellája
nagy siker 
rendszeresen ír Nyugatnak
naturalista novellák: Tragédia, Kis Samu Jóska, Szegény emberek
Renyei:- 1910. Sárarany- 1917. Fáklya (naturalista korszakának legkiemelkedőbb regénye)2. 1919-30
stílusa nyersebb, darabosabb, drámaibb lesz
 jelentős riportjai: Virágnyílás, Új Közönség
1920.: Légy jó mindhalálig
ellenforradalom
zaklatják; felesége öngyilkos lesz
kritikai-realista regények3. 1930-42
szembefordul dzsentri réteggel: Kivilágos kivirradatig (1926), Úri muri (1928), Rokonok
regényeinek témája: szegényparasztság problémái: Barbárok (1931), A boldog ember (1932-35),A betyár (1937), Rózsa Sándor (1940-42)
1942. szept. 4.
4. Parasztábrázolás
rendkívül magas színvonalú
felismeri a parasztban a teljes embert
Móricz + Mikszáth paraszttárgyú lebeszélései jutnak el legszélesebb rétegekhez
Móricz a szegényparasztság fia; átszenvedte annak nyomorúságát
nemcsak együttérez;egy is vele
hangulata ált. tragikus és leverő; parasztság helyzetét tarthatatlannak, elkeserítőnekérezzük
reálisan, néha naturalisztikusan ábrázolja paraszti nyomortMoricz Zsigmond (1879-1842)A XX. sz-i realista próza legnagyobb alakja. A Nyugat elsô nemzedékének tag- ja, aki magába olvasztotta a nagy elôdök elbeszélô örökségét, de túl is lépetta hagyományokon. Elbeszéléseiben és regényeiben, az erôteljes tealizmust natu-ralista vonások is szinesítik. Mľvei zárt szerkezetľ alkotások. Moric a magy.falú és a magy. vidék legnagyobb írója.Tiszacsécsén született, édesapja Moricz Bálint parasztember volt, édesanyjaParlagi Mária. Mind a hét gyermeküket tanittatták. M. középiskolaji tanulmá-nyait Debrecenben, Sárospatakon, Kisújszáláson végezte. Késöbb Pestre kerölt jogot és bölcsészetet tanulni, de tanulmányait nem fejezte be. Śjságírói pá-lyára lépett. 19ö5-ben feleségül vette . Az aszony 1925-benöngyilkos lett. Második szintén sikertelen házasságát egy Simonyi Máriávalkötötte. 1936-ban ismerkedett meg egy árva proletár lánnyal aki a csibe novel-lák és az árvácskák ihletôje. 19ö8-ban jelent meg a Hét krajcár elbeszélése.Amely meghozta számára az igazi sikert, ekkor csatlakozott a Nyugat táborához.Néhány évig 1929-33-ig Babics Mihállyal együtt szerkesztette a lapot, majd anépi írók vezetô egyénisége lett. Kivált a Nyugat-tól és a Kelet népe folyó-irat szerkesztôje lett. 1942-ben halt meg.írói munkássága:
 
I korszak 1919-Pályája kezdetén a Ny-hoz kapcsolódott, a folyóirat kezdetben fontos szerepet játszott önálló irói hangjának kialakításában. Ady-val barátkozott, költészetenagy hatással volt rá. Munkáját paraszti témáju írásokkal kezdte. A parasztáb-rázolásnak nagy hagyományai voltak irodalmunkban Jókai kedves epizódfigurákatrajzolt meg. Mikszáth romantikus bájjal szinezte ki a falusi világot. Az ún.népszíneket idealizált.A Hét krajcár elismerése szinte gátakat szabadított fel benne gazdag termé-kenységgel egymás után írta a novellái, regényeit, színdarabjait.Tragédia (1909)Ezt az elbeszélését a kisszerľ nevetséges célért folytatott hatalmas emberierôfeszítés tragikomikussá, groteszké teszi. Már ebben a korai elbeszélésébenis feltľnik a Moriczra jellemzô drámai szerkesztés. Az eseményeket másfél nap-ba sľrítette, de tömör utalás formájában Kis János egész multját megismerhet- jük. A novella témája az emberi lelket eltorzító nyomor.Kis János alakjának megformálásában tudatosan akarta szétrombolni az addigiparaszt-ábrázolás iluzióit. Egy külsôleg jelentéktelen, gyülölködô az ösztön-élet szintjére korlátozott embert festett le akinek legnagyobb vágya, hogyegyszer jollakjon. Önmagát pusztítja el. Tragédiáját csak fokozza, hogy halá-láról épp úgy nem vesznek tudomást az emberek mint életérôl.Sárarany (1910)A regény fôhôse Túri Dani egy tudatlanságában is tehetséges, de kibontakozniképtelen feltörekvô parasztember, akiben pusztító energiák élnek. Az I. V.H. jelszavai csak rövid idôre tévesztették meg az írót. Ady-hoz hasonlóan nagy e-rôvel tiltakozott a háborús vérontás ellen. Haditudósítóként járta a harctere-ket. Megdöbbentô képeket festett a katonák szenvedéseirôl, de a hátország nél-külözésérôl is.A szegény emberek cimľ elbeszélése 1916 karácsonyán jelent meg. A novella té-mája az, hogy egy szabadságolt katona odahaza nagyobb nyomoruságot talál, minta fronton. Az iró a fôszereplô szemszögébôl látattja az eseményeket. Jelen ésa muét, az othon és a harctér állandóan egybemosódik a katona tudatában. Való- jában tudathasadásos modon viselkedik. Ellenségnek nézi a kisgyermekeket, ésahogy a fronton tanulta, szakszerľen megöli ôket. A szegény emberek megrendítôpéldázat arról, hogy az embert miképp forgatja ki önmagából a háború. A nagyü-zemi öldöklés személytelen és felelôség nélküli, az elvadult lélek nem szorít-ható törvényes határok közé.II. Rokonok (1932)1. Tört. háttér 
1929-es nagy gazdasági világválság határozza meg regény témavilágát
regény először folytatásokban jelenik meg Pesti Naplóban, majd könyv alakban
élesebbtársadalombírálat; nép nyomoráról szóló részletek meggyőzőbbek2. Rövid tart.
főhős: Kopjás István
származása uralkodó osztályhoz, életkörülményei lesüllyedtközéposztályhoz kötik
véletlen folytán lehetősége nyílik felemelkedésre
célja, hogy leszámoljon az úri világpusztító panamáival
karrierizmusa, újdonsült barátainak közbelépése
ő maga is egyre inkább belebonyolódikezekbe az ügyekbe
mindezt érzi, ezért vívódik
észreveszi, hogy akaratlanul, de ellenvetés nélkül végleg csatlakozott a panamákhoz
szükségszerű pusztulásáhozvezet
regény végén nem derül ki, hogy meghalt-e (öngyilkos lesz), de ha fizikailag nem is,erkölcsileg mindenképpen halálraítéltetett
 
aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elkopnak, s a „született gazok” közékerül3. Mondanivaló
forradalmi bátorsággal ábrázolja az ellenforradalom uralkodó osztályainak legtipikusabbalakjait
vmennyien egy nagykorrupció részei
leszámol dzsentri illúzióval: úri világ halálos ítéletét nagy művészi hitellel fogalmazza meg
regény leleplezi hatalmat bitorló feudális uralkodó osztály romlottságát, kártékonyságát;azt sugallja, hogy gyökeresváltozásnak kell elkövetkeznie, mert az ország ilyen körülmények között elpusztul
ellenzék is csak azért ellenzék, mert be akar kerülni ebbe a csoportba
erre mindeneszközt (politikai zsarolást is)felhasználja
bűnszövetkezet mozgatóereje a tőke, mely háttérből irányítja az államgépezetet4. Kordics bankigazgató és a polgármester 
 jellemükben egyesül a rendszer tisztviselőinek és tőkéseinek jelleme
azonosság: mindketten barátságot ajánlanak szövetségesüknek, de azokat, akikszándékaikat keresztezik,kegyetlenül megsemmisítik
barátság mozgatója mindkettőjükben a kegyetlen önérdek és pusztító osztályöntudat
különbség: egymástól való függés (tőke irányítja államgépezetet)
kettőjük szoros barátsága banktőke és államapparátus összefonódottságát fejezi ki
egymás közti barátság mozgatója nyilvánvaló
egymástól való függés megmérgezibarátságot; amely nem lehetmaradandó5. Kopjáss
nehéz körülmények között élt és nevelte gyerekeit
alulról, kritikus szemmel figyelte panamák lápvilágát
képes volt társadalmi jelenségek megítélésére
gondolkodó ember, észreveszi a nép nyomorúságát is
ellentmondásokat Móricz Kopjáss jellemének kettősségével, összetettségével mutatja meg
pozitív vonások: mondanivaló; ő szájába adja társadalom kritikáját is
részletesen elemzett negatív tulajdonságai elhatalmasodnak jók felett; ő is belehullikpanamák világába
felismeri az úri világ becstelenségét, mégis boldog, hogy végre ő is közéjük tartozhat
elveit is hajlandó feladni
sertéstenyésztő ügyének kibogozását nem a társadalomért, hanem az azért megkaphatóelőnyökért teszi
lelkiismereti harcok sem teszik különbözővé azoktól, akik ezt lelkiismeretfurdalás nélkülteszik
kettősséget oldja fel az író a befejezéssel; nem lényeges, hogy Kopjáss életben marad-evagy sem
erkölcsileg halott, ez meghatározza tovább sorsát
bűnét súlyosbítja, hogy amíg kis ember volt, tudta, hogy ami „fent” folyik, az helytelen, ámamikor ő is felkerül,csatlakozik a panamázókhozIII. Szegény emberek1. Keletkezés háttere
Móricz eleinte elfogadja háborút; nem tiltakozik azonnal
hite: háború minden rosszat elpusztít és csak a rosszat pusztítja el; lehetőséget ad újvilágnak
1915.: elmegy haditudósítónak
kijózanodik; háborúellenessé válik2. Bev.
háborúellenes parasztnovella
társadalmi + lélektani novella; hangsúly a lélektanon van

Activity (10)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
Edina Deak liked this
Petra Logó liked this
Batiz Izabella liked this
Ancsy Kovács liked this
Tóth Zsuzsanna liked this
Attila Toth liked this
Mtommy93 liked this
Zsombor Martis liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->