You are on page 1of 4

MAD�CH IMRE

�����������

Als�sztregov�n sz�letett 1823-ban, nagy m�ltra visszatekint�


nemesi csal�d sarja. Anyja - rendk�v�l szigor�, az elgesz-
telhetetlens�gig k�vetkezetes, protest�ns �rt�krendet vall�
asszony - kor�n �zvegysorsra jutott. Mad�ch visszah�z�d�,
csendes, meditat�v ember, alkalmas alanya az anyai uralomnak.
Mad�ch szem�lyis�g�nek d�nt� von�sa a bels� aktivit�s. Ehhez
hasonl� alkat jelenik meg f�m�v�ben, az Ember trag�di�j�-ban is.
Itt ker�l kapcsolatba a hegeli gondolatokkal, 1848-49-et k�vet�en
pedig makacsul �rzi a '48 el�tti �lm�nyeket, a parazsat a hamu
alatt. 1849 ut�n Kossuth szem�lyi titk�r�t bujtatja, s ez�rt egy
�vre b�rt�nbe ker�l. Feles�ge, Fr�ter Erzs�bet, a b�rt�n�v alatt
az osztr�k tisztikarral k�t "bar�ts�got". Ily m�don t�bbr�l van
sz� 1849 ut�n, mint a nemzet trag�di�j�r�l.

Az Ember trag�di�ja
�������������������

A t�ma meglehet�sen egyetemes term�szet�, ez�rt �rt�k is


t�mad�sok a szerz�t. Mai szemmel azonban �gy l�tjuk, hogy Mad�ch
jellegzetesen magyar k�rd�seket vet fel, de ezekre csak egyetemes
v�laszt tud adni. A m� t�borokra osztotta a magyar nemzetet.
A trag�dia bels� el�zm�nyei: egyes mot�vumok m�r kor�bban
megjelentek Mad�ch �letm�v�ben.
1. Commodus - elnyom�s, zsarnoks�g - Egyiptom
2. M�ria kir�lyn� - s�v�r, cinikus p�nz �s hatalomv�gy - London
3. F�rfi �s n� - �p�t� �s rombol� szerelem - �d�m �s �va
4. Cs�k v�gnapjai - nagy ember �s a t�meg - Ath�n /Milti�d�sz/

H�rom vil�girodalmi m�vet eml�thet�nk meg k�ls� el�zm�nyk�nt:


1. Byron: K�in - m�faji el�zm�ny - Innen veszi Mad�ch a trag�dia
m�faj�t.
2. John Milton: Az elveszett paradicsom - A m� Lucifere er�sen
hatott a trag�di�ra.
3. Goethe: Faust - A hat�rokat �tl�p�, infinista embert�pus ebb�l
a m�b�l ker�l a trag�di�ba. Visszany�l�s az
eur�pai irodalom gy�kereihez.

Az Ember trag�di�j�-nak m�faja dr�mai k�ltem�ny, a l�rai m�nemhez


�ll k�zelebb. A m�nemek nagyfok� kevered�se figyelhet� meg.
Els�sorban a l�rai �s dr�mai elemek �tv�z�dnek. Ez a kevered�s
m�r a XX. sz�zadot el�legezi meg. K�nyvdr�ma ez a m�, igazi
h�ttere a k�nyv.

Filoz�fiai ir�nyzatok
���������������������

Mad�ch bels� aktivit�sa er�sen be�p�l a trag�di�ba. Mad�ch a


k�ls� cselekv�st, t�rt�n�st intelektussal, gondolattal p�tolja. A
trag�dia tart�oszlopai gondolatok, amelyek k�l�nb�z� filoz�fiai
ir�nyzatokhoz kapcsol�dnak.

A hegeli filoz�fia
������������������
A szerz� fiatalkor�nak eszm�nyk�re ez.
Egyr�szt �d�m az, aki ezt az ir�nyzatot k�pviseli.
"Megy-� el�bbre majdan fajzatom ?..."
�d�m abban rem�nykedik, azt szeretn� l�tni, hogy halad el�re az
emberis�g. Ez a m�lys�ges optimizmus, hit hegeli eredet�. A
t�rt�nelem l�nyegi eleme a halad�s. /A hegeli filoz�fia
alapgondolata./ �d�m hegeli k�rd�seket fogalmaz meg.
M�sr�szt megjelenik a m�ben a dialektika, a hegeli filoz�fia
m�dszere. �d�m abban rem�nykedik hogy az �j szint�zis jobb, mint
a r�gi, Lucifer pedig ennek ellenkez�j�t bizonygatja. A trag�dia
az egyiptomi sz�nt�l az eszkim�sz�nig tart. �sszegezve az l�tjuk,
hogy nam halad el�re az emberi t�rt�nelem, a hanyatl�s
fogalmaz�dik meg. 1848-49 ut�n �rthet� ez a pesszimista gondolat.
A sz�nek k�t t�pusba sorolhat�k:
A keretsz�nek - amik a transzcendens elemeket hordozz�k - fogj�k
k�zre a t�rt�nelmi sz�neket. �d�m k�rd�seire v�gs� v�laszt a
keretsz�nek adnak. A t�zis-antit�zis harc az Ur �s Lucifer -
teremt� �s tadag� elv - vit�jak�nt jelenik meg. Mindkett�
principium, alapelv, ez�rt nem alkothatnak szint�zist. Az Ur sem
tudja bebizony�tani, hogy a teremt�s j�, de Lucifer sem, hogy
rossz. Eszk�z kell sz�mukra, �s ez az Ember. Az emberi t�rt�nelem
felelhet csak a k�rd�sre, ez lehet csak bizont�t�k a vit�ban,
ez�rt szervesen �s logikusan folytatja Mad�ch a keretsz�nben
megkezdett gondolatokat a t�rt�nelmi sz�nekben. Minden sz�nben az
emberi t�rt�nelem hajt�motorj�t keresi a szerz�. Azt az er�t,
amely el�re viszi az emberis�g t�rt�nelm�t.

Az egyiptomi sz�nben a zsarnoks�g ide�lja fogalmaz�dik meg. A


"milli�k egy�rt" elv nem lehet a halad�s el�mozd�t�ja.
Az ath�ni sz�nben az "egy milli�k�rt" elvet vizsg�lja Mad�ch.
Megjelenik az altrurizmus /�nsz�toszt�s/, ez l�p a zsarnoks�g
hely�be. Milti�d�sz mellett megjelenik a t�meg, a hitv�ny
gy�lekezet. E kett� harc�ban a mag�nyos "min�s�g" mindig
alulmarad.
A r�mai sz�nben megjelen� �j elv a hedonizmus, az �let�lvezet.
Mad�ch szerint azonban a t�rsadalomnak szolg�lni is kell az
�letet, nemcsak �lvezni azt.
Konstantin�polyban a hit nev�ben embereket �lnek egy vall�si vita
miatt. Ahogy a t�rsadalom befogadja, asszimil�lja ezt a pozit�v
�rt�ket, �gy el is sil�ny�thatja.
A pr�gai sz�nben a tudom�ny v�lik �j eszm�v�. A t�rsadalom
asszimil�l�s�t�l ez az �rt�k is elsil�nyodik. Kepler �lmodja meg
a tiszta �sz, a r�ci� �ltal korm�nyzott vil�got. A p�rizsi
forradalom kora ez, nem megold�s.
A londoni sz�nben saj�t kor�r�l �r Mad�ch. Az abszol�t
liberalizmus gondolata jelenik meg. Az abszol�t. korl�tlan
szabads�g anarchikuss� teszi a t�rsadalmat.
Ha nem a teljes szabads�g, akkor a korl�tozotts�g �tj�n haladhat
az emberis�g. Ez a falanszter sz�n. Az uniformiz�lts�g ellenkezik
az emberi term�szettel. Ez az eszme elszeg�ny�ti az emberi
lehet�s�geket, korl�tozza az alkot� emberi magatart�sform�t. Az
emberi kreativit�s cs�dje.
Ezzel lez�rultak a t�rsadalmi modellek. A t�rsadalmi v�detts�get
elvesz�t� ember sz�m�ra a term�szeti k�rnyezet is fenyeget�. /A
XX. sz�zad v�lem�nye/
Az eszkim�sz�nnel egy metafor�t fogalmaz meg Mad�ch. Nemcsak a
Nap �s a F�ld h�l ki, hanem az emberi rem�nyek is.
A pozitivizmus
��������������

A filoz�fiai ir�nyzat megtestes�t�je Lucifer. A teremt�s


t�k�letess�g�ben k�telkedik, �d�mon kereszt�l pr�b�lja
bebizony�tani igaz�t. �d�m ill�zi�it, �lmait �jra �s �jra
szembes�ti a k�m�letlen, sz�rke realit�sokkal, a val�s�ggal.
Maradjunk meg azokkal az �rt�kekkel, amik l�teznek, ne t�pl�ljunk
ill�zi�kat. E filoz�fiai ir�nyzat gondolati h�ttere az apr�, de
l�tez� r�szletek, a sz�rke val�s�g, m�g lelki h�ttere a
szkepszis. A vesztes forradalmak ut�n ez a filoz�fiai ir�nyzat
v�lt uralkod�v�.

Az eliteri�nus filoz�fia
������������������������

Mad�ch a t�meget �szt�nnek, indulati kateg�ri�nak tekinti. A


t�meg hitv�nys�g�val, indulatoss�g�val, �rt�ktelens�g�vel szemben
az egy�n �rt�kt�bbletet, az elitben megtestes�lt �rt�ket
hangs�lyozza. Az ir�nyzat a t�megesed�s felt�tel�vel, a
v�rosiasod�ssal egy�tt jelenik meg.

A liberalizmus
��������������

Olyan t�rsadalmi �s politikai ir�nyzat, melynek alap�rt�ke a


szabads�g. A londoni sz�nben jelenik meg ez az eszme. Itt a
szabads�g gondolat�b�l t�rsadalomalkot� er� v�lik. A korl�tlan
szabads�g pedig anarchi�hoz, bels� harchoz vezet. Az ilyen t�pus�
t�rsadalmak alapeleme nem az egy�ttm�k�d�s, hanem a harc, a
k�zdelem. E szeml�let term�szetre val� kivet�t�d�sek�nt jelenik
meg a darwinizmus. A term�szet a fajok harc�ra �p�l.

Az ut�pikus szocializmus
������������������������

A falanszter sz�nben jelenik meg ez a rendszer. /Owen, Fourier,


Saint Simon/ Mad�ch az uniformiz�lts�got ragadja meg.

A term�szettudom�nyos filoz�fia
�������������������������������

Mad�ch a falanszter sz�n ut�n �gy v�li, hogy nincs t�bb


t�rsadalmi modell, amit m�g megvizsg�lhatna. Nincs-e v�lasz /�d�m
k�rd�s�re/ a term�szet t�rv�nyei k�z�tt ? Ekkor �ltal�nos n�zet
szerint a f�ldi �let v�g�n kih�l a Nap �s a F�ld. Az emberi
gondolatok is kih�lnek, eljegesednek. Erre a gondolatra, mint egy
metafor�t �p�ti fel Mad�ch az eszkim� sz�nt.

Jellemek
��������

N�gy alapjellem emelhet� ki, de mindegyik jellem k�t ellent�tes


p�lus k�z�tt fesz�l.
Az Ur a teremt� principium k�pvisel�je, az alkot� er�. � az
egyetlen, aki l�trehoz valamit, �s ez jellem�nek pozit�v von�sa.
Ez azonban p�rosul a mesterember �nel�g�lts�g�vel /nagat�v
von�s/. Nem kapcsol�dik k�telked�s az � munk�j�hoz. Ugy gondolja,
hogy alkot�sa csak j� lehet. Bizonyos m�rt�kig zsarnoki p�zt is
�lt.
Lucifer /"t�zhoz�"/ t�k�letes komplementer jelleme az Urnak. �
az, aki semmit sem teremt. � az egyetlen, aki k�pes az Ur �ltal
l�trehozott vil�got fel�lr�l n�zni, �s k�telkedni benne. A puszta
k�tely teremt�s, alkot� munka n�lk�l nem lehet vil�gmozgat� er�.
Lucifer �s az Ur jellem�ben megjelen� ellent�t teszi e k�t
szerepl�t komplementerr�.
�d�m ellent�tekb�l �sszegy�rt alkat. M�lyen �t�li az �letet, a
val�s�got, de probl�m�z�, elm�ly�l�sre hajlamos ember. Probl�m�t
csin�l mag�nak a t�rt�nelemb�l. A lelkesed�s embere �, ez hegeli
k�ldet�s�b�l fakad. Abban �rdekelt, hogy az emberis�g fejl�dj�n,
s ez�rt k�nnyen, sz�vesen lelkesedik. Ugyanakkor sz�nr�l-sz�nre
csapd�ba esik. Minden sz�nben ki kell �br�ndulnia, �s
valah�nyszor tal�lkozik a val�s�ggal, mindig �sszeomlik. Az, hogy
� hinni akar, s�r�l�kenny� teszi, Es �gy sz�nr�l-sz�nre v�ls�gb�l
v�ls�gba sodr�dik.
�va mer� ellent�te �d�mnak, tiszt�n komplementer jelleme. Nem
csin�l probl�m�t, �gyet mag�nak a dolgokb�l. A felsz�nen suhan
/mint Mad�ch feles�ge/, ez�rt tudja �jra meg �jra kih�zni �d�mot
a v�ls�gb�l. � v�dett, nem probl�m�z� t�pus, ez�rt tudja sokkal
jobban �tv�szelni a k�l�nb�z� korok �s eszm�k kudarc�t. �d�m el
akarja puszt�tani mag�t, de �va megmenti, kih�zza a m�lys�gb�l.
A m� befejez�se enigmatikus, indokolatlan. Adott egy alapvet�en
pesszimista m� �s egy optimista z�rlat, e kett� �ssze-
egyeztethetetlen.
"Mondottam ember: k�zdj �s b�zva b�zz�l !"
Az Ur a v�gs� mondatban semmire sem tesz �g�retet. Am�g k�zd az
emberis�g a sors��rt, addig b�zhat a sikerben �s egy jobb
j�v�ben. Ez a trag�dia v�gs�, legl�nyegesebb �zenete.

A st�lus
��������

H�rom egym�ssal kevered� elemet eml�thet�nk meg:


- meglehet�sen patetikus a trag�dia. L�tv�nyos, igazi romantikus
�rzelmekben gazdag.
- er�sen meditat�v, t�preng�, egysz�val filoz�fikus a sz�veg
- nagy terjedelme ellen�re meglehet�sen t�m�r
E k�t ut�bbi k�vetkezt�ben rengeteg benne az aforizmatikus r�sz,
azok az elemek, amelyek sz�ll�ig�v� v�ltak. Ezek �letb�lcseletet
fejeznek ki.

You might also like