You are on page 1of 4

PET�FI S�NDOR

�������������

Olyan irodalmi szem�lyis�g, akit a vil�girodalom is befogadott.


1823. janu�r 1-�n sz�letett Kisk�r�s�n. �let�nek szinte minden
mozzanata vitatott, mert Pet�fi rendk�v�l szabadon kezelte
�let�nek t�nyeit. Egy k�l�n�s, de a magyar irodalomban
jellegzetes csal�db�l sz�rmazik �n. szociol�giailag k�ztes
csal�db�l. Az ilyen csal�dnak paraszti, falusi az �lettere, de
polg�ri csal�dk�nt jelenik meg. E k�ztes �llapotban �l�k k�z�tt
�ri�siak az amb�ci�k, amelyek az oszt�lyv�lt�sra ir�nyulnak.
Az apa, Petrovics Istv�n, tudat�ban volt egy jelent�s
gondolatnak: a t�rsadalmi boldogul�s egyetlen m�dja az
iskol�ztat�s. Ez a gondolat polg�ri �rt�krendre utal. Az �reg
Petrovics v�llalkoz�sainak k�vetkezt�ben a csal�d anyagi helyzete
hull�mz�. Ez a magyar�zata annak, hogy az ifj� Pet�fi kilenc
helyen j�rt iskol�ba. Ha j�l ment a csal�dnak, Pet�fit is egy
n�v�sabb, magasabb tand�j� iskol�ba iratt�k be, viszont ha a
csal�d sorsa rosszra fordult, �t kellett iratni egy gyeng�bb
iskol�ba. Ez szem�lyis�gform�l� elemk�nt hat Pet�fi �let�ben.
Benne is megvan a becsv�gy, ami arra sarkalja, hogy els� legyen
iskolat�rsai k�zt, de mikor m�r el�rn� ezt a helyet, sz�lei
�tiratj�k egy m�sik iskol�ba. Igy m�r gyerekkor�ban
megfogalmaz�dik egy fontos konzekvencia: � a helyzet�n�l fogva a
hivatalos hierarchi�ban nem tud boldogulni. Enn�l fogva
felemelked�se a hivatalos hierarchi�n k�v�l t�rt�nt meg. /A
forradalmi mentalit�s m�r kiskor�ban megjelenik./
Pet�fi eleinte a sz�nh�zban pr�b�l kit�nni, azonban
tehets�gtelen, rossz sz�n�sz. 1844 tel�n Debrecenben elhat�rozza,
hogy felhagy a sikertelen sz�ni p�ly�val �s k�lt�k�nt pr�b�l
meg�lni. Eddigi verseinek gy�jtem�ny�vel indul el Debrecenb�l
Pestre. Ett�l kezdve k�lt�i p�ly�ja t�retlen, eg�szen hal�l�ig.

N�pies k�lt�szet
����������������

A J�nos vit�z 1845 tavasz�n jelent meg. Ori�si m�rt�k�


megosztotts�got teremtett az olvasni tud� magyar t�rsadalom
k�r�ben. Rajong�st �s gy�l�letet sz�tott, mint Hugo Hernani c�m�
m�ve.
A romantik�ban jelenik meg a nemzeti gondolatok kisz�lesed�se.
Ezeknek a gondolatoknak az eszt�tikai vet�lete az irodalmi
n�piess�g, ami m�r Katon�n�l �s K�lcseyn�l is megjelenik, de csak
Pet�fin�l jut a tet�pontra.
A J�nos Vit�z a benne megfogalmaz�d� politikai tartalom r�v�n
aratott sikert, �s kavart viharokat.

"Ha a n�p uralkodni fog a k�lt�szetben, k�zel �ll ahhoz, hogy a


politik�ban is uralkodj�k, ez a sz�zad feladata."

A Pesti Divatlapban jelenik meg a J�nos Vit�z a szerkeszt�, Vahot


Imre seg�ts�g�vel.
Sok �jszer� dolog tal�lkozik �ssze e terjedelmes m�ben. /pl. a
n�pi hang �s a n�pi h�s/ A m� legink�bb a n�pmes�k vil�g�val tart
rokons�got. Sz�k�szlet�ben, uralkod� mondatt�pus�ban �s
dramaturgi�j�ban /cselekm�ny szerkeszt�s/ a n�pmes�hez �ll
legk�zelebb. A n�pmes�k alapja a fokoz�d�, er�s�d� pr�bat�telek
sora, ami itt is megjelenik. A m� k�zep�n Pet�fi elhelyez egy
fordul�pontot, meseszer�en megfogalmaz�d�, de evil�gi gondolatot.
Igy a t�rt�net a mesevil�gb�l egy teljesen transzcendens vil�gba
l�p �t. A fokoz�s ez�ltal m�g nyilv�nval�bb� v�lik. A t�rt�net
legjelent�sebb elemei metafora �rt�k�ek. Kukorica Jancsi nem
�nsz�nt�b�l, hanem sors�t�l k�nyszer�tve indul el.
Gy�zelme, harcai, pr�bat�telei az eg�sz n�p�vel egyen�rt�k�ek.
Egy k�z�ss�g tagjak�nt cselekszik, ez�ltal e k�z�ss�g rem�lt
sorsa val�sul meg.
Kukorica J�nos a boldogs�got, Julisk�t keresi.
A boldogs�g egy emberhez m�lt�bb vil�g megteremt�je, metafor�ja.
Megjelenik a m�ben a n�pi mor�l is: van fontosabb �rt�k a
vagyonn�l �s a hatalomn�l.
Mindenkinek saj�t haz�ja �s boldogs�ga �tj�t kell k�vetni.
A J�nos Vit�z a viharok ellen�re sikert arat. M�gis 1846 febru�r
�s �prilis k�z�tt v�ls�g jelentkezik Pet�fi �let�ben. Ebben az
id�szakban csak szil�nkok sz�letnek, terjedelmes m�vek nem.
Hatvanhat verst�red�k eredm�nyek�nt j�n l�tre a Felh�k ciklus.
Pet�fi �letm�v�nek fontos szakasza ez. A J�nos Vit�zzel eljutott
az eszt�tikai n�piess�g cs�cs�ra, ez az �t tov�bb m�r nem
folytathat�.
Megk�zd a neh�zs�gekkel, �s a harcb�l meger�s�dve ker�l ki. 1846
�prilis�ban �let�nek �s �letm�v�nek �j szakasza indul el. Az
eszt�tikai n�piess�g hely�re a cselekv�, politikai n�piess�g l�p.
Pet�fi annak szenteli �let�t, hogy a n�p uralkodjon a
politik�ban. Ett�l kezdve a k�lt�szet sz�m�ra eszk�z t�rsadalmi
�s politikai c�ljainak megval�s�t�s�hoz.
�letm�v�t a t�jleir� k�lt�szet, a szerelmes versek �s a
forradalmi k�lt�szet jellemzi a szabads�gharcig.
T�jszeml�let�nek k�z�ppontj�ban az Alf�ld �ll. A szabads�g
eszm�ny�t testes�ti meg sz�m�ra e s�k vid�k. T�jleir�
k�lt�szet�nek jellemz�it j�l mutatja A puszta t�len c�m� verse.
/1848 janu�r/ A m�ben egy saj�tos szerkeszt�elem jelenik meg: a
mikro- �s makrok�pek v�ltakoz�sa, ami �ltal egy bels� ritmus
jelenik meg. Pet�fi az Alf�ld jellegzetes figur�it �br�zolja. A
vers v�g�n monument�lis megszem�lyes�t�s jelenik meg. A kir�ly
lehull� v�res koron�ja Pet�fit, mint kir�lys�got gy�l�l�
szem�lyis�get mutatja. Egy t�jvers is alkalmas lehet politikai
mondanival� megjelen�t�s�re.
1846-ban Vahot Imre �s Vahot S�ndor a Pesti Divatlap szerkeszt�i
kiadj�k a k�lt� versgy�jtem�ny�t. Ebben az �vben ismerkedik
meg################### ##
Szendrey J�li�val, akit 1847-ben feles�g�l vesz. Jellegzetes
szerelmi k�lt�szete hal�la ut�n iskol�t teremt. Szerelmi
k�lt�szet�nek k�t jellemz�je: nincs erotikus mozzanat �s szerelme
mened�k az �let viharai el�l.

Forradalmi k�lt�szet
��������������������

N�gy jelent�s t�mak�r k�l�n�thet� el.


- A vil�gszabads�sg gondolata.
Pet�fi nem �rzi �gy, hogy a szabads�g csak egyetlen nemzet
tulajdona lehet. Ugy v�li, hogy a nemzeti �s az egyetemes /vil�g/
szabads�g elv�laszthatatlan. /Romantikus gondolat/ K�s�bb ez
kieg�sz�l az egy�ni szabads�g gondolat�val.

- J�k �s gonoszak harca.


Pet�fi t�rt�nelemszeml�lete a francia forradalom naiv
t�rt�nelemk�p�n alapoz�dik. A forradalom alatt Pet�fi vezet�
szem�lyis�gg� v�lik, azonban a forradalom ut�n ink�bb a politikai
�letben kell tev�kenykedni. Kider�l, hogy nincsenek j�k �s
gonoszak, �rdekek sz�ved�ke van a politik�ban. Pet�fiben nincs
meg a politikusi tehets�g, a taktikai �rz�k.

- Hal�l ut�n igazolt �let mot�vuma.


A romantik�ban kialakult egy jellegzetes zsenikultusz. A
k�lt�nek v�teszi /l�tnok/ adotts�gai vannak. Pet�fi J�vend�l�s
c�m� vers�ben eml�ti, hogy nagy k�lt� lesz, fiatalon fog meghalni
�s nagy dics�s�gben lesz r�sze. Sz�mos olyan t�nye van �let�nek,
amelyet verseiben el�z�leg megfogalmazott. Sz�vesen foglalkozott
j�v�j�vel, de nem rendelkezett transzcendens tehets�ggel.

- A k�na�n
A zsid� hitvil�g r�sze e fogalom, az �g�ret f�ldje. A nemzetet,
benne a n�pet pr�f�t�k vezetik e f�ldre. A k�lt�k a pr�f�t�khoz
hasonl�that�k. A k�lt� is egy l�ngoszlop, pr�f�ta. Kapcsolat a
hegeli gondolattal: a t�rt�nelem egy t�k�letes t�rsadalom fel�
halad. A pr�f�t�k nem jutnak el az �g�ret f�ldj�re.

A XIX. sz�zad k�lt�i


��������������������

A m� ars poetica, de ink�bb a forradalmi hitvall�s jelenik meg. A


vers a forradalmi j�slatot emeli ars poetic�v�. A k�pi vil�g
kev�ss� eredeti, meglehet�sen k�zhelyszer�: bibliai l�ngoszlop,
b�s�g kosara, szellem napvil�ga. A vers k�zpontj�ban nem a
k�piess�g, hanem a forradalmi elsz�nts�g �ll. Sz�mos olyan pont
van, ahol a gondolatokat Pet�fi szenved�lyes felki�lt�sokkal
fejezi ki.
R�gt�n a vers elej�n megfogalmaz�dik a k�lt�k feladata.
A################### ##
k�lt�szet k�z�gy, aki csak a mag�n�gyeir�l tud �rni, annak nincs
joga a k�lt�szethez. Magyarorsz�gon nem alakultak ki a politikai
int�zm�nyek, ez�rt bizonyos k�z�leti szerep h�rult az irodalomra.
A k�na�nmot�vum �s a pr�f�t�k szerepe a m�sodik str�f�ban jelenik
meg. A n�pvez�rek hitelesen magfogalmazz�k azt, hogy a n�p�rt
vannak. A pr�f�ta elk�l�n�l a t�megt�l, hiszen el�tte halad. Az
elvegy�l�s �s a kiv�l�s minden n�pvez�rre jellemz�.
V�r�smarty A Guttenberg-albumba c�m� vers�vel rokon gondolatok
jelennek meg. Mindk�t k�ltem�ny egy jobb vil�g l�t�nek
felt�teleit fogalmazza meg. Pet�fi �rt�krendje vil�gos, tiszta:
anyagi javak /b�s�g/, kult�r�lt, civiliz�lt jog�llam.
/�llameszm�ny/ Az egyenl�s�g elve mark�nsan hangs�lyoz�dik Pet�fi
�rt�krendj�ben, ami egy n�pt�l j�tt k�lt� eset�ben term�szetesnek
vehet�.
Utols� versszak: a pr�f�t�k nem jutnak el a k�na�nba. Az ap�k
belerokkannak a harcba, de az ut�dok igazolj�k, hogy volt �rtelme
a k�zdelemnek.

Az 1848 j�liusi parlamenti v�laszt�sokon nem v�lasztj�k meg


k�pvisel�v�, menek�lnie kell. Ellene fordul a kis�jsz�ll�si
v�laszt�ker�let. Pet�fi azonban nem a n�pet tartja b�n�snek.
Szerinte e n�p gyerek, aki but�that�. Nem megtagadni, hanem
nevelni kell a n�pet. Ez a gondolat jelenik meg Az apostolban,
ami Pet�fi vil�gszeml�let�nek �jrafogalmaz�sa. Elbesz�l�
k�ltem�ny, az epikai m�nem r�sze. Er�sen �letrajzi ihletetts�g�.
A f�h�s, Szilveszter, �s Pet�fi nagyon k�zel �ll egym�shoz, �gy
megjelenik a l�rai elem, els�sorban a gondolati l�ra. A k�lt�
bels� monol�gokat, t�preng�seket fogalmaz meg, elfogultan figyeli
h�s�t, teljesen azonosul vele.

Az apostol vil�gk�pe �s programja


���������������������������������

Szilveszter egy saj�ts�gos, a kelet-eur�pai, legink�bb a szl�v


t�rt�nelemben megjelen� anarchista forradalm�rt k�pviseli.
Jelk�pes �rtelemben Szilveszter egy hivatalos hierarchi�ban l�v�
t�rsadalmat akar sz�trobbantani, sz�trombolni. Pet�fit nem
azonos�thatjuk Szilveszterrel. A m�vet �titatja az ir�nia. Az
alkot� a mor�lis f�l�nytudat birtok�ban mond b�r�latot a
vil�gr�l. Az ir�ni�hoz �nir�nia is kapcsol�dik az elbesz�l�
k�ltem�nyben. Szilveszter elbukik, munk�ss�ga eredm�nytelen, az
ut�kor azonban megeml�kezik r�la. A hal�l ut�n igazolt �let
mot�vuma jelenik meg.

A m� eszt�tikai �rt�ke
����������������������

Pet�fi nagyon r�vid id� alatt �rja meg m�vet, ez�rt sz�nvonala
egyenetlen. A legjobb r�szek nem epikai, hanem
l�rai################### ##
term�szet�ek. Pet�fi nem cselekm�nyt form�l, hanem Szilveszter
gondolatainak bels� filozofikum�t jelen�ti meg. Ezekre a r�szekre
jellemz� a l�tom�soss�g. T�bb helyen sz�rrealista v�zi�kat form�l
a k�lt�. Ebben V�r�smarty ut�dj�nak tekinthetj�k. /pl. a f�ld egy
sz�l�szem/
A m� id�m�rt�kes versel�sben �r�dott, a sorok jambikus lejt�s�ek.
Ezeken k�v�l semmilyen formai k�t�tts�g nincs. Pet�fi
sor�tk�t�seket alkalmaz, hossz� k�rmondatokat fogalmaz meg,
teljesen szabadon b�nik a versmondatokkal.
�letm�v�ben itt fejez�dik ki legjobban a szabads�g gondolata. Az
apostol fontos el�zm�nye Charles Dickens Twist Oliv�r c�m�
reg�nye.

Az apostolt k�vet�en Pet�fi �letm�ve gyakorlatilag lez�rul. 1849


nyar�n �r v�get k�lt�i p�ly�ja, beteljes�ti azt, amit
megj�vend�lt:

You might also like