Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
filológia jegyzet

filológia jegyzet

Ratings: (0)|Views: 65|Likes:
Published by tongorip

More info:

Published by: tongorip on Nov 23, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/28/2012

pdf

text

original

 
 1
Szövegkritika és textológia
- Kiss Farkas Gábor -
„A filológia a lassan olvasás mestersége.” 
 A filológia -
 philologia 
 
görög eredetű szó, jelentése a szavak, a beszéd ( 
logoi 
 ) szeretete
 
 philein 
 ).
 Az etimológiával ellentétben,
 
azonban a filológus szavak és beszéd helyett
 
elsősorban írott szövegekkelfoglalkozik, amint arra már Ferdinande de Saussure rámutatott: „A filológia célja mindenekelőtt, hogy megállapítsa, értelmezze, és
 
kommentálja a szövegeket. Ez a helyes érdeklődési kör abba az irányba vezeti
a
filológiát, hogy főképp az irodalom történetével, szokásaival, intézményeivel
 
foglalkozzon.
 
Ezáltalelsiklik a szó egy nagyon fontos eleme, az elhangzó beszéd
 
 vizsgálata felett.”. A filológia (mely nem azonosaz irodalomtörténettel) tárgya
 
ténylegesen a leírt szó, és ezzel szorosan összefüggve, a leírt szó olvasása,értelmezése.
 
Roman Jakobson úgy határozta meg a filológiát, hogy az a lassan olvasás mestersége,
 
(WATKINS, 25) és ezzel kitűnően parafrazeálta azt a filológiai pontosságot,
akribiá 
t,
 
melyre ezekheza szövegvizsgálatokhoz szükség van.
 
 A filológiai kutatás a szövegen
textus 
 ) alapul. Ha a vizsgálat eredménye csak a szöveg 
 
alakját illeti,akkor szűkebb értelemben textológiáról beszélünk. A filológia szó a maga
 
teljességében azonban egy olyanértelem
 
adási kísérletet takar, amely a szöveg történeti és
 
hermeneutikai megértését minden oldalrólmegpróbálja lehetővé tenni. Megállapítja a
 
szöveg:
 1.
hitelességét
 
2.
 
helyességét
 3.
keletkezését
 4.
nyelvi értelmezését
 
5.
 
szemantikai és tárgyi értelmezését
 6. forrásait
 A szöveg hitelességének és helyességének megállapításához szövegkritikai kutatásokra
 
 van szükség. A szövegkritika elsődleges kiindulópontja a szövegforrások megállapítása,
 
azaz annak felkutatása, hogy az adott szöveg milyen formában, módon, és hány példányban és változatban maradt fenn. (TOLNAI, 61)
 
 A szövegforrások alapvetően vagy a szerzőtől származnak, vagy pedig ezekről készült
 
másolatok. A szerzőtől származó, általa papírra vetett kéziratokat (manuscriptum)
 
autográfnak 
 
nevezzük (auto
-
maga, gráf 
-
 írta szavak összetételéből), a szövegről készült
 
másolatokat pedig 
kópiának 
 
 vagy 
transscriptionak 
.
 A másolatok közé természetesen beleértendőek a mechanikus módszerrel készített változatok is, amilyen például a
 
könyvnyomtatás, vagy egy fájl átmásolása és konvertálása másformátumba. A
 
nyomtatásban megjelent szövegek alapját az első kiadáskor általában szintén egy kézirat
 
képezi. Főképp a régebbi korokban ez a kézirat a szedés során megsemmisült, ugyanis a
 
szedőnek sokkalkényelmesebb volt dolgozni egy lapokra szétszedett példányból, mint
 
egy bekötött füzetből vagy 
 
 
2
 
könyvből. Azokat a kéziratokat, melyek a nyomtatott példány 
 
alapjául, vagy tágabb értelemben bármilyenmásolat alapjául szolgáltak,
antigráf
 
(szemben
-
 írott) kéziratnak nevezzük.Nincs olyan kézirat vagy kiadás, amely a másolás során nem változna meg 
 
 valamiképp. A szöveg módosul minden egyes szövegforrásban, gyakran csak egy 
 
helyesírási hiba, vagy egy elírás jelenik meg a szövegben, vagy épp tűnik el, de az is
 
előfordulhat, hogy tévedésből vagy szándékosan teljes oldalak hiányoznak egyes
 
szövegforrásokból, melyek másokban megvannak. Az egyes szövegforrások változatait
 
szövegváltozatnak,
 
 vagy 
szövegvariánsnak 
 
nevezzük. Ha a szöveg olyan formábanmaradt fenn, hogy annak kibetűzése nehézségbe ütközik (tehát pl. régebbi kézirat, papirusz, vagy rovásírás), használhatjuk 
a
varians lectio
, azaz az
eltérő olvasat
 
fogalmát
 
is a szövegvariánsra. A szövegvariánsok származhatnak magától a szerzőtől, a mű eltérő
 
 változataiból, szerkesztéseiből (redakciójából), de lehetnek a másolássorán bekövetkezett
 
szövegromlások is. Először a szerzői szövegvariánsokról szólunk.
 
 A régebbi korok irodalmának esetében többnyire nem rendelkezünk autográf kéziratokkal, bár vannak meglehetősen korai kivételek, hiszen pl. Aquinói Szent Tamás
 
több művének is fennmaradt sajátkezű kézirata. A magyar irodalomban Balassi Bálint az
 
első szerző, akinek legalább néhány versét sajátkezű lejegyzésében ismerjük.
 
Zrínyi
 
Miklóstól is ismert egy 
-
két rövidebb vers autográf kézirata, és az Adriai Tengernek Syrenaia
-
kötet zágrábi kéziratváltozata is tartalmaz Zrínyitől származó javításokat, de
a
szerzői kéziratok a XVIII. század vége előttről nagyon ritkán maradtak fenn
.
 Az autográf kéziratok sok esetben a szövegkiadás alapját képezhetik,
 
hiszen a leghitelesebben rögzítik a szerzői szándékot egy adottpillanatban.
 
 A szerzők azonban, az olvasók örömére és a szövegkiadók bánatára, általában
 
igyekeznek javítania már egyszer leírt szövegen, még akkor is, ha az már nyomtatásban
 
megjelent. Arany János De gustibuscímű, kultúrállapotokat gúnyoló versikéjében (1853),
 
az első változatban ezt írta Magyar Miskáról:
 
„Hallja maga, János deák!
 
Mi van ebben?”
-
Hát ídeák,
 
Költői finom ídeák.
 
„Értem. De mért nem rak tehát
 
Belé vaskosabb ídeát?
 
Én úr vagyok, nem böjtölök;
 
Kolbásszal mártom a theát.”
  — 
 Arany János: De gustibus
 
 A kolbászát teába mártogató Magyar Miska túl provinciális képnek tűnhetett Aranynak,
 
és bára kéziratban is ez szerepelt, és így is jelent meg először a költemény, Összes műveinek kiadásakor,tizennégy évvel később az utolsó sort átírta kolbászról sódorra
 
(sonkára):
 
Sódorral mártom a theát.
 
Szövegvariánsnak tekinthetők a
helyesírási változatok 
 
is, főképp az egységesített
 
helyesírásbevezetése (1832) utáni korszakban, emiatt a kritikai kiadásoknak ezt is fel
 
kell tüntetnie. Példaképpa számtalan lehetőség közül Vörösmarty Mihály Az
 
unalomhoz
 
 írt versét idézzük:
 
 A’ pimasz körökbe
 
Makkfilkózni jársz,
 
Lesben a’ vadászszal
 
Sült galambra vársz.
  — 
 Vörösmarty Mihály: Az unalomhoz
 
 
 3
 A vers
 
első megjelenésekor, 1841
-
ben az Athenaeum folyóiratban még egy k 
-
 val
 
„Makfilkózni”
-
t írta költő (népszerű kártyajáték volt), és ezt csak Minden Munkáinak 1844
-
45
-
ös kiadásában korrigálta.(VÖRÖSMARTY, 227)Nem csak egy 
-
két szöveghelyre korlátozódhatnak ezek a javítások, és nem csak esztétikaiszempontok vezetik a szerzőket ebben. Zrínyi Miklós Syrena
-
kötetének az
 
említett, 1649
-
ből származózágrábi kézirata például, annak ellenére, hogy szerzői
 
autográf javításokat tartalmaz, minden bizonnyalnem a legvégső költői szándékot
 
tükrözi: Zrínyi költői nyelve, szabadsága ugyanis közismerten nehezenengedelmeskedett
 
a felező tizenkettes reguláinak, azaz hogy minden sor tizenkét szótagból álljon,és a
 
hatodik szótag után metszet következzék. A Bécsben, 1651
-be
n megjelent nyomtatott
 
kiadásbanláthatóan javította a hibás szótagszámú és metszetű sorokat, még akkor is ha
 
 így is sok szabálytalanság maradt benne, és a bécsi kiadás nem tükrözi olyan hűen Zrínyi
 
nyelvjárását, ahogy a zágrábi kézirat,amelyet egy vele egy nyelvjárást beszélő írnok ( 
scriptor 
 ) jegyzett le. Másrészt az eposz XIV. énekének elejénszereplő felsorolást, ahol a
 
költő elmondja, hogy kik a barátai, akik nagy örömmel várják munkájának elkészültét,
 
teljesen átírta Zrínyi a nyomtatott kiadásban, kihagyva azokat, akik két évvel később márszemélyes ellenségévé váltak. Ezért ma is mindig a bécsi kiadás nyomán teszik közzé a
 
Szigeti Veszedelemszövegét.
 
 Az egyes szövegváltozatok létrejöttének felderítése is a filológia tárgya. Irodalmi
 
hagyomány, hogy a szerzők gyakran rögzítik a szöveg keletkezésének körülményeit,
 
ihletését, akár a mű szövegében, akár azahhoz fűzött önkommentárokban. Már Janus
 
Pannoniusnál olvashatunk ilyen fiktív, vagy valós vershelyzeteket rögzítő címeket (a
 
Búcsú Váradtól latin címe: Váradról elutazván búcsúzik a szentkirályoktól!), a XVI.
 
században Tinódinál, Balassinál aztán mindennaposak a keletkezési körülmények fikcionált helyzetei: „Hogy Júliára talála...”, vagy „szerzém ezt egy konyhában”. Az első
 
szerző a magyarirodalomban, aki nem csak verseinek ihletét rögzítette az utókor számára, hanem a szövegváltozatok keletkezését is, Kazinczy Ferenc. 1809 és 1811
 
között többször átírta
a
„Mint szerelmes szép párjával”kezdetű szonettjét.
 
Szövegjavításait naplószerűen rögzítette is: „A’ két utolsó rím: engem, zengem, valóban
 
zengő rím, ‘s díszére van Sonettómnak, hogy e két szón végződnek két utolsó sorai.
 
Ellenben úgy járok mint a’ páva, midőn ez tollának örül, ‘s lábait látja meg, az elsősorban ez a’ fatális szó ütvén
-
meg fülemet:
l
yanykájával, hol az itt megjegyzett a
-
nak röviden kellene hangzani...” (GERGYE, 374) Kazinczy perszemegtalálja a tökéletesen
 
odaillő változatot, és a kritikai kiadásnak ezt kell rögzíteni, hiszen ez a szerzőutolsó
 
akarata. Ezt, azaz a szerző végső szándékának követését az
ultima manus
 
(az utolsó kéz)
 
elvének nevezzük. A XIX. és XX. század folyóiratban közült regényei közül (Jókai,
 
Mikszáth, Krúdy) talán nincsis olyan, mely ne esett volna át komoly változásokon a
 
folyóiratbeli és az önálló kötetbeli megjelenésközött
-
ilyenkor természetesen a kritikai
 
kiadások főszövegként a későbbi szövegváltozatot hozzák.Néha nehéz eldönteni, hogy két szövegvariáns közül melyik tükrözi a szerzői utolsó
 
szándékot, ésmelyik csak a nyomdász félreértése, vagy éppen belenézett
-
e a szerző a
 
kézirat leadása után a kiadvány kefelevonatába, és személyesen változtatott
-
e a szövegen.
 
Közismert példa erre Juhász Gyula Anna örök című versének záró
 
sora. Esztétikai
 
szempontok alapján nem biztos, hogy dönthetünk ilyen kérdésekben.Figyelembe kell
 
 venni ugyanis, hogy lehetséges, hogy a szerző csak egy változatot ismert, és
 
szövegromlástörtént: emiatt nem volt alkalma összehasonlítani a két variánst, és az
 
általunk jobbnak ítéltet csak a véletlen szülte. Másrészt egyáltalán nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a szerző, akiről „géniusza”miatt feltételezni szokás, hogy 
 
mindig a jobbat választja, valóban az általunk jobbnak ítélt változatottartotta jobbnak.
 
Egy másik, szintén nevezetes példa József Attila Karóval jöttél kezdetű versének kezdőszava. A retorikus logika szerint talán a ‘kóróval’ változat lehetne indokolhatóbb,
 
hiszen ezantonímia a rákövetkező virággal szemben, a ‘karóval’ változat viszont épp
 
ezért lehet meglepő, mertnyersebb és távolabb áll a virág képétől.
 

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->