• Embed Doc
  • Copy Link
  • Readcast
  • Collections
  • CommentGo Back
 
K 
ULCSÁR
Z
SOLT
- A
NEGYEDIK 
 
ÚT
:
KONNEKTIVIZMUS
A verziószámozott web
A Tim Berners-Lee által megálmodott világháló napjainkban gyökeresváltozásokon megy át. A cyber-társadalom elszánt polgárai szerint a webfejlődését is érdemes verziószámoznunk, mint mindent, ami az kibernetikaégisze alatt zajlik. Így lett a hagyományos honlap-alapú világhálóból egy pontnullás csökevény, és
az új trendekből kettő pont nullás web
. Az előbbi ahonlapok zárt struktúrájára, az utóbbi pedig lazán összefonódóinformációmorzsákra épül.Ma már nem a webes jelenlét mikéntje a kérdés, hanem sokkal inkább az, hogy
miként formálhatunk kommunikációs közeget
, melyben a felhasználókmaguk szervezik a tartalmakat. A Google szemléletmódja szöges ellentétben áll aMicrosoft által képviselt én megtermelem, te megvásárolod üzleti modellel. A maértékét a formálódó kiberközösség adja, a felhasználók számában lehet mérni ahatásfokot.A kettő pont nullás web megformálta a kommunikációra, kooperációra,önkifejezésre épülő szabad kiberteret. A változás első jelei közé tartozott aLiveJournal website megjelenése, valamint a Friendster szociális hálótérképnövekvő népszerűsége. A szociális hálózatokra épülő szolgáltatások egész hada jelent meg rövid idő alatt: Tribe, LinkedIn, Google Orkut, Flickr, Yahoo 360,del.icio.us, Facebook. Tim Berners-Lee honlapkiszolgáló világhálója egy alulrólfelfelé szerveződő, végfelhasználók által megalkotott virtuális közeg felésodródott. A dokumentum alapú Web információ alapúvá lett. A felhasználóktöbbé már nem a régi információforrás után kutatnak, inkább azokat azeszközöket keresik, melyek a saját igényeiknek megfelelően képesek azinformációkat egységes egésszé szervezni (MacManus & Porter, 2005).A blogok elterjedésével a tartalmak soha nem látott burjánzása indult el, az RSSszabvány lehetővé teszi a bloggerek számára, hogy tartalmaikat széles körbeneljuttassák olvasóikhoz. Az online közösségek létrehozása rendkívül egyszerűvévált az olyan eszközök használata révén, mint a Plone és Drupal. Jimmy Wales aWiki kollaborációs technika felhasználásával valóságos mozgalmat hozott létreWikipedia címszó alatt. A hanganyagok RSS-sel való kombinálásával létrejött apodcasting, egy rendkívül gyorsan terjedő jelenség, mely valósággal reformálja arádióról alkotott elképzeléseinket. Mindezen technológiai újítások mellett látnunkkel, hogy a Web 2.0 elsősorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent.
E-learning 2.0
A kettő pont nullás változások végigsöpörnek az iparág teljes spektrumán, és ezalól az oktatás sem képez kivételt. Az oktatási szféra sok tekintetben a globálistrendek mögött kullog, mostanra azonban már számos jel arra utal, hogy
az e-learninget is elérte a kettő pont nullás reform
.A hagyományos e-learning szemlélet lényegében a frontális oktatás virtuálismegvalósítását tűzte ki célul. Mind technológiailag, mind oktatásmódszertanilag aporoszos információátadásra épülő szemléletet valósítja meg: a kibertanulóvirtuális osztálytermében a kibertanár által diktált tanrend szerint tanul. Ezttámogatja a szabványok egész sora (pl. SCORM), melyek a keretrendszer-tananyag közötti kommunikációt hozzák közös nevezőre.
 
A kettő pont nullás forradalom a felülről lefelé építkező, tekintélyközpontúoktatási modellt a feje tetejére állítja:
az új szemlélet középpontjában atanuló áll
, a tanár szerepe az információátadás helyett egyfajta mentorrá lesz. Atanuló maga szervezi a tanulmányi curriculumját, a tudásmenedzsment eszközeittartalomszervezésre használva az e-learning eszközök széles spektruma szolgáljaegyéni kiteljesedését.Az új e-learning trendek az intézmények zárt világát hivatottak fellazítani.Ökölszabályként elmondható, hogy
minél magasabb kompetenciaszinttelrendelkezik a kiberdiák, annál nagyobb hasznát veheti a kettő pontnullás eszközöknek
. A magas tudásszint lehetővé teszi, hogy képes legyenmaga irányítani a tudás megszerzésére irányuló erőfeszítéseit.
Nemzedékek 
A technológiai forradalom az élet minden területére nagy hatást gyakorol. Aversenyhelyzetben való boldoguláshoz ma gyorsaságra van szükség. Asebességet pedig az információ megszerzésének és felhasználásának tempója jelenti. Két féle munkaerő van a piacon:
a technológiai változásokkal élnitudók
, és az internetet figyelmen kívül hagyók tábora.A ma embere a következő tanmese szerint él és dolgozik: „
Valahol Afrikában minden reggel felkel egy gazella. Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leggyorsabb oroszlánnál, különben vége. Valahol Afrikában mindenreggel felkel egy oroszlán. Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leglassúbbgazellánál, különben éhen hal. Mindegy, mi vagy, oroszlán vagy gazella.
Fuss,amint felkel a Nap
.
” 
SzületésiévMunkaTechnológiai változással valószembesülés időszakaVeteránok1925-45Nyugdíjasok, de alegfiatalabbak ismax. 10 évenbelülvisszavonulnakÉletük második felében találkoztakaz internettel. A leggyorsabbannövő internet használó tábor.Bébi-bummnemzedék1946-64Fontos hányadátteszik ki amunkaerőpiacnak.30-40 életév közöttX. generáció1965-79A munkaerőpiacgerinceKamaszként / tinédzserként Y. generáció1980-95Tanulók és kezdőmunkaerőGyermekkorbanZ. generáció1996-Tanulók, öt évmúlva jelennekmeg amunkaerőpiaconNem éltek internet nélküli világban
Konnektivizmus
Három oktatási paradigma köré szervezhető a pedagógiai áramlatok zöme:
 
•
a
behaviorizmus
a viselkedésközpontúságra,
•
a
kognitívizmus
a struktúráló, modellező jellegre,
•
a
konstruktivizmus
pedig a tanulóközpontúságra épül.Ez a három széles körben ismert oktatási paradigma, melyhez negyedikkéntcsatlakozik a konnektivizmus.A konnektivizmus a hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazását jelöli.Minden korszellemnek megvan a saját pedagógiai rendszere, a
tudás alapútársadalom oktatási paradigmája a hálózatalapú tanulásra épül
.Az egyes pedagógiai szemléletek közötti különbségek a következő kérdésekmegválaszolásával körvonalazódnak:
•
Hogyan történik a tanulás?
•
Milyen tényezők befolyásolják a tanulást?
•
Mi a memória szerepe ebben a folyamatban?
•
Mi a tudás?
•
Milyen tanulási módokat magyaráz meg a leginkább ez a paradigma?Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy a négy tanuláselmélet miben különbözikegymástól (George Siemens, 2008 nyomán)
Behaviorizmus Kognitivizmus Konstruktivizmus Konnektivizmus TanulásmódjaMegfigyelő,Viselkedés-központúStrukturáló,modellezőSzociáliskonstruktum,egyéni értelemHálózat alapú,mintázatokfelismerése ésértelmezéseBefolyásolótényezőkFeedback, jutalmazás,büntetésMeglévő sémák,tapasztalatokElkötelezettség,részvétel, szociális,kulturálisA hálózatkapcsolatainakmélysége,erősségeA memóriaszerepeIsmétlés általbevésettismeret.Kódolás, tárolás,előhívásElőzetes tudásrekontextualizálásaAdaptívmintázatokÁtvitelitechnikaInger, válasz A tudásduplikálásastrukturálás általSzocializáció Meglévő csomó-pontokhoz valókapcsolódás TipikustanulásihelyzetFeladatorientált tanulás,frontálisoktatásÉrvelés, világoscélkitűzés,probléma-megoldásNyitott kimenetelűfeladatok, esszéFogalomtérképek, integratív,összegzőtanulmányok
•
George Siemens: http://ltc.umanitoba.ca/connectivism/?p=101
A hálózat alapú tanulás
Képzeljük el, hogy a fejünkben lévő tudás egy hálózat, melyben a csomópontok alegkisebb értelemmel bíró egységek (fogalmak, mondatok), az élek pedig a
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...