Börtönártalmak Bevezetés:

1. A börtönközeg

A börtönközeg a börtönbeli szelfek összessége. A szelf a szerepeink összessége. Tehát a börtönközeg az összes börtönben tartózkodó személy szerepeinekösszessége. A börtönközeg következésképpen nem lehet pozitív, mert:- a legtöbb fogvatartotti szerep negatív (pl. kannibál, csicska, köcsög)- a bűnözői szerepeket a társadalom deviánsnak minősíti- a bűncselekményt a bíróságe elítéli- a börtönőrök hivatalos szerepei jogszabály által korlátozó jellegűekA börtönközeg minden órában, napról-napra, heti lebontásban, havirendszerességgel és évszakoknak megfeleően változik, mert:- a rabok a börtönben mozognak, más szerepek keletkeznek,- az őrök is mozognak a börtönben,- éjjel más állomány van bent a börtönben, mint nappal,- a szállítások miatt hetetne több rab érkezik a börtönbe,- minden hónapban más az időjárás, és ennek megfelelően mások a munkahelyikörülmények, és másmilyen programok szervezhetők- a bíróságok nyáron és télen ítélkezési szünetet tartanak,- a személyzet nyáron és télen hosszabb tartamra szabadságra megy.A fenti körülmények a világ összes börtönére igazak, ezért a börtönközeg általános jelenség, és összehasonlítható. Ebből az következik, hogy ha egy bizonyos országbörtönében történik valami, akkor azzal hasonló helyzet a világ másik börtönében iselőállhat.

2. A börtönártalmak definíciója

A börtönártalom a börtön diszfunkcióinak felülkerekedését jelenti, és annak hatását a személyiségre.

Tehát a börtönártalom mindig jelen van a börtönben. Nem csak arabokra hat a börtönártalom, hanem a hozzátartozóikra, a börtönökőrökre, és azokhozzátartozóira is.

A börtönártalom az a közeg, amelyen keresztül a rab személyisége a börtönközegnegatív részével áll interakcióban

. Ebből is az következik, hogy a börtönártalomfolyamatosan jelen van a börtönben. Mivel a börtön zárt társas közeg, mindig ésminden rab érintkezik a börtönártalmakkal. Ha egy börtönártalom megszűnik, másiklép a helyébe.

3. A börtönjelenség

A börtönjelenség több, mint a börtön maga, összességében a börtön, társadalmikövetkezményeit, és társadalmi interpretációit jelenti. A börtönjelenség része az is,hogy a bűnözők mit gondolnak a börtönről, a börtön szerepéről és hatásáról.Ugyanígy a média vélekedése is nagyon fontos része a börtönjelenségnek.A pozitivista jog képtelen leírni a börtönjelenséget, csupán a börtön rendszerétképes szabályozni. A börtönrezsim jóval több, mint az adott körketrészre vonatkozóformális szamályok összessége. informális szabályok is meghatározzák a börtönt.Erkölcsi értelemben tehát nem lehet értelmezni a börtönrendszert,

a börtönbeli

igazságtalanságok

jogi értelmezése és erkölcsi megítélése között éles különbségekadódhatnak. A fenálló jog nem azonos az elvárt joggal.A börtöngépezet minden eleme működik a börtönrendszerben, de abörtönjelenségnek megfelelően is.

Klasszikus börtönártalmak

Olyan ártalmak, amelyeket már a múlt század harmicas éveitől leírtak, elsősorbanamerikai kutatók.

A börtönártalom neveegyszavas jelentése ésmagyarázat megjegyzés

prizonizáció

börtönegyetem

- a börtönben afogvatartottak újabbbűncselekményekelkövetését tanulják megegymástól- a börtönben afogvatartottak gengekbetömörülnektovább él a szabadulásutántáplálja a kintigengaktivitástdepriváció

megfosztottság

ellene ható kompenzációstörekvés az informálisstruktúraellentmond az importmodellnekstigmatizáció

megbélyegzés

az identitás ellenifenyegetésa szelf szankcionálkásaanalóg a falcolással

Hozott (inherens) börtönártalmak

Olyan ártalmak, ami az elkövető életében már a börtön előtt jelen voltak, de abörtönben súlyosbodnak, és csökkentik a fogvatartott reintegrációs esélyeit.

A börtönártalom neveegyszavas jelentése ésmagyarázat megjegyzés

alacsony SES –szocioökonómiai státusz

társas szegénység

- a börtön miatt a családSES-e tovább csökkentársas szegénységtapasztalható aslumokban,romatelepeken, szegregáltfalvakbanmentális deficitértelmi fogyatékosság- a börtönben speciáliskezelést igényel- egyre több ilyenfogvatartott vantesti sérülés eredménye islehetaz anya alkoholizmusa ishozzájárulhataz anya kábítószerezése isnövelheticsaládon belüli erőszak- a súlyos esetekre kell az egykori áldozat nagy2

gondolni- magatartásmintákelsajátításaeséllyel erőszaktevővéválikáldozattörténet- nagyjából azonos aviktimizációvalbullying- kortárs bántalmazás- IPV – fogvatartottakközötti erőszakszorosan összefügg aziskolai szegregációval és agengjelenséggelgengjelenség- bűnözői éredekcsoportbavaló tartozásszinte soha nemtalálkozunk olyan súlyosesetekkel, mint a filmekenkábítószer-fogyasztása börtönviseltség és azIVU együttjárásabizonyította hepatitis C fertőzöttségés a börtönviseltségegyüttjárása bizonyítottinstitúciónacionalizáció

intézeti kör

- árvaház, nevelőintézet,drogambulancia, kórház,elmegyógyítóintézet,elmeszociális otthon,menekült státusz,hontalanság stb.a fogvatartottak többségemár más intézetikörülmények között élt abekerülés előttAz inherens börtönártalmakat – szinte minden fogvatartott esetében - el lehetolvasni az ítéletkiadmányokban.

Immanens börtönártalmak

Fogalmilag jelenlévő, érezhető, nem bevallott börtönártalmak, amelyeket a 2000-esévek után írtak le a jellemzően szintén amerikai kutatók. Ezek az ártalmak atársadalom számára nem nyilvánvalóak, de érezhetőek. A fogvatartottak is érzikmagukon ezeket az ártalmakat. Gyakran kifejezik verseikben, firkáikban,tetoválásaikban.

1. Foucault

Foucault szerint a a középkortól kezdve a büntetések színpadiassága egyrecsökkent, azonban napjainkban is fennáll. Már nincsenek vesztőhelyek, azonban aszégyellt személyeket falak mögé kell zárni. A börtön ezért jött létre.A régebben kézzel fogható módon látható büntetések (pl. botozás) ma márlátensek, és a falak mögött történnek, ilyen például a gumibot excesszív (túllépő)használata.A korábban alkamazott büntetések egy adott közösség tudatos tevékenységénektermékei voltak (pl. inkvizíciós vallatás), ma ez nem teljesen tudatos (pl. bézbólütőkalkalmazása rendőrségeken, vagy vipera a börtönökben, kulcstartónak álcázottkínzóbütykök stb.) és/vagy jogszabályilag megengedhetetlen.3