!"#!$%!&"$'()()()()#!*+,!$#+#+,$&
----))))
.+/ ,0
Ha valami olyasmit alkotsz, ami a ma-ga nemében újdonságnak számít, vagyújszer
en alkalmazol egy, már meglé-v
dolgot, akkor már kreatív vagy. Te-hát nem feltétlenül kell feltalálnod aspanyolviaszt, hanem például be kellcsiszolnod vele a fiókot, hogy köny-nyebben lehessen kihúzni.
1,0
Egy Európai Unió által finanszírozottprojektben veszek részt. Olyan eszközfejlesztése folyik a tanszéken, melypárhuzamosan több kórokozót is ki tudmutatni a vérb
l 10-15 perces mérésiid
alatt. A m
szer ötletével egy egyip-tomi szérumgyártó cég állt el
egy né-met kutatóintézettel karöltve.
2#/''0
Nálunk a laborban a kreativitás tipiku-san „kelet-európai” módon nyilvánulmeg. Ez azt jelenti, hogy kvázi moderndolgokat próbálunk gazdaságosan meg-valósítani, akár még a partnereinknél isolcsóbban. Például, ha kell egy önt
-forma, akkor azt nem biztos, hogy alu-míniumból CNC-vel maratjuk ki, ha-nem pl. gyurmából megformázzuk, ésutána abból öntünk ki gumiformákat.Az így készített darabok ugyanúgyfunkcióképesek de töredékösszegekértmegvalósíthatóak. Egy tanárom mond-ta egyszer, hogy a mérnök egy lusta ál-latfajta, igyekszik mindent a lehet
leg-egyszer
bben megoldani. Ezt többé-kevésbé én is vallom.
.+$$,30
()#!*+)#$245#""6/!67)2""668#&
A leadott anyagmennyiség tekinteté-ben, valamint az oktatók felkészültsé-gében úgy gondolom nincs nagy kü-lönbség, az itteni professzorok viszontkevesebb kutatási eredményt publikál-nak – talán id
hiány miatt –, mint a ha-sonló színvonalú külföldi intézmények-ben dolgozók, ezen lehetne javítani.
#*&
/!#$!#!#0
Ez csak természetes, a mi kutatási pro- jektünkben is részt vesz egy hallgató.Egyébként úgy néz ki nálunk a képzésirendszer, hogy a 8-9. félévben fel kellvenni egy tárgyat, amit úgy hívnak,hogy önálló labor. Ez heti 10-15 órányielfoglaltságot jelent. A lényege, hogy ahallgatónak – a konzulense segítségemellett – önállóan kell produkálnia va-lamit a kiírt témák egyikében, amit az-tán diplomamunkaként is tovább vihet.
9/#!0
Jöhetnék a klisékkel, hogy hány Nobel-díjasunk van. Szerintem a mai magyarkutatók is meglehet
sen kreatívak.Mostanában olvastam arról, hogy egyintegrált áramköröket gyártó cég kiírtegy világszint
termékfejleszt
ver-senyt. A legjobb 32 közé egy magyarfiatalember is bejutott. Hozhatnék ter-mészetesen számos egyéb példát is, alényeg, hogy a közvélekedés ellenérenapjainkban sem állunk rosszul.
:/0
Azt kell mondanom, hogy elég rosszul;szerintem a magyar átlagemberek ter-mészettudományos ismerete közel semelégséges, ráadásul túl sokat tévéznek.Err
l persze nem csak
k tehetnek, ha-nem az elmúlt és a mostani rendszer is.
*3,2+"#!$0
Magyarországon? Nem könnyen, azteljesen egyértelm
, de a finanszírozásegyfajta mozgatórugója is lehet a krea-tivitásnak, mert sokszor muszáj a sz
-kös lehet
ségek miatt egyszer
en meg-oldani bizonyos feladatokat. Az máregy más kérdés, hogy Nyugaton sokkalegyszer
bb a helyzet, ott a támogatás-nak kialakult egyfajta kultúrája, m
-ködnek erre szakosodott intézmények,amelyek még egy jó ötlet mellé is odaállnak, pénzt, hátteret biztosítva a meg-valósításához. Nálunk ez még hiány-zik. Fontos lenne, hogy Magyarorszá-gon is megfelel
ún.
science mana-gement
alakuljon ki a hozzá szükségespénzügyi és infrastrukturális háttérrel.
2$0
Jó, hogy a kezdeményezés által ráirá-nyul a figyelem magára a kreativitásra,de ezen a területen egyszeri alkalmak-kal, vagy rövid távú gondolkodássalnem lehet eredményeket elérni. Nagylépes lenne, ha még több célzott támo-gatásra lehetne pályázni, hiszen amel-lett, hogy jóban kell lenni a technológi-át biztosító ipar szerepl
ivel, ezek aforrások nyújtanak alapot a kreatív öt-letek megvalósításához.
;,++<,=
3!"#!$%!&>*+!&?*'@(#"3$+!!,+A;$*+A6B43!,&
Add a Comment