Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
P. 1
Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak.pdf

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak.pdf

Ratings: (0)|Views: 7|Likes:
Published by Ujlaki Balazs

More info:

Published by: Ujlaki Balazs on Jan 15, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/15/2013

pdf

text

original

 
Csillagászati tankönyv kezd
ő
knek és haladóknak 
Szerkesztették:Kereszturi Ákos ésTepliczky István (elektronikus változat)Magyar Csillagászati Egyesület
Tartalom
Égi mozgások 
A nappali égboltAz éjszakai égboltA Föld tengelyforgásaA Föld keringése és az évszakok Holdfázisok, fogyatkozások és az árapály
A Naprendszer
A Naprendszert alkotó égitestek csoportjaiA bolygók felosztásaMerkúr VénuszHoldMarsKisbolygók Jupiter SzaturnuszUránusz NeptunuszPlútó-CharonÜstökösök Üstökösfelh
ő
k a Naprendszer külterületénBolygóközi anyag
A csillagok élete
Energiatermelés a csillagokbanEnergiatranszportCsillagok a f 
ő
sorozatonA csillagok fejl
ő
dése a f 
ő
sorozat utánPlanetáris ködök Fehér törpék Szupernóvák  Neutroncsillagok Fekete lyukak Csillagunk a NapA Tejútrendszer A csillagok életkora és a populációk Csillaghalmazok 
A Világegyetem keletkezése
Az
ő
srobbanás bizonyítékaiA felfúvódó VilágegyetemEgyesített kölcsönhatások PárkeltésA galaxisok keletkezéseA Tejútrendszer keletkezéseA csillagok keletkezéseAz elemek keletkezéseA Naprendszer keletkezéseA Világegyetem jöv
ő
 je
Módszertani segédletek 
A Világegyetem arányaiA gravitáció mindenek felettCsillagászat, valamint a részecskefizikaMás világok 
 
2
Égi mozgások 
A nappali égbolt
A nappali égen az egyik leggyakrabban tapasztalt és legkönnyebben megfigyelhet
ő
jelenség,az égbolt kék színe. Ennek kialakulásában két tényez
ő
játszik fontos szerepet: a Föld légköreés központi csillagunk sugárzása. A bolygónkat övez
ő
légburok megváltoztatja a belép
ő
sugárzás összetételét - egyes hullámhossztartományokat átenged, másokat kiolt - valamintmegváltoztatja a belép
ő
sugarak irányát is a fénytörés elvének megfelel
ő
en. (Az alábbiakbancsak a spektrum látható tartományára kifejtett hatásaival ismerkedünk meg.)A Napból érkez
ő
fény belép az atmoszférába, és itt sok atommal, molekulával találkozik. Atalálkozások alkalmával szóródik, kissé eltérül eredeti irányától, a szóródás mértéke pedigfordított arányban áll a hullámhosszal. Tehát minél nagyobb egy fénysugár hullámhossza, azazminél vörösebb, annál kevésbé szóródik. Ennek következtében a rövidebb hullámhossztarto-mányból, a spektrum látható részének kék végéb
ő
l fog a legtöbb szóródni - a légtömegekr 
ő
l isebb
ő
l a színb
ő
l jut legtöbb a szemünkbe, ezért látjuk az égboltot kék szín
ű
nek. Amennyiben aleveg
ő
 ben sok por vagy vízpára van, ezek szemcséinek mérete nagy az atomokhoz ésmolekulákhoz képest, már nem érvényesül az el
ő
 bbi hatás. A szemcsék nagyjából ugyanannyitszórnak minden hullámhosszból, azaz minden szín
ű
fényb
ő
l, így a színek keverékekéntlétrejön a fehér árnyalat: és fehéres színt ölt a égbolt. Ha egy adott helyen nagyobbmennyiség
ű
vízpára csoportosul, a róla szóródó er 
ő
s fehér fény élesen elüt az égi háttért
ő
l -ezek a felh
ő
k. Napközben csak a legfényesebb égitesteket láthatjuk: a Napot, a Holdat esetlega Vénuszt. A halványabb bolygók és csillagok nem figyelhet
ő
k meg, mivel a leveg
ő
 benszóródó napfény sokkal er 
ő
sebb gyenge pislákolásuknál, és elnyomja fényüket. Azokról azégitestekr 
ő
l, amelyek nem rendelkeznek jelent
ő
s légkörrel (mint például a Hold), nappal isugyanúgy láthatók a csillagok, mint éjszaka.A nappali égbolton látványos változásokat figyelhetünk meg, amikor a Nap a horizontközelében tartózkodik - azaz napkelte és napnyugta környékén. Ekkor a központi csillagunkrólérkez
ő
fény már sokkal hosszabb utat tesz meg a légkörben, mint magas napálláskor. Amint afény belép bolygónk s
ű
ű
atmoszférájába, eredeti irányától elhajlik: ez a fénytörés. Minélmélyebben merül a légkörbe, annál s
ű
ű
 bb közeggel találkozik, és annál nagyobb mérték 
ű
leszaz elhajlás. Ennek következtében minden égi objektum (kivéve, amelyik pont a fejünk fölött, azenitben látszik) valójában alacsonyabban van, mint ahogyan azt mi látjuk. Az égitestek képének megemelkedése ott a legnagyobb, ahol a fény a leghosszabb utat teszi meg azatmoszférában, azaz a horizontnál. Ezt derült id
ő
esetén bárki könnyedén megfigyelheti: anapkorong a látóhatár közelében ellapul, mivel az alsó részér 
ő
l érkez
ő
fénysugarak s
ű
ű
 bbközegen haladnak keresztül, mint a fels
ő
részér 
ő
l érkez
ő
k, így jobban elhajlanak. Ezt a jelen-séget refrakciónak nevezik, a refrakció értéke a zenitben nulla, a látóhatár felé fokozatosann
ő
, ahol általában eléri a fél fokot. Tehát amikor a napkorong alja látszólag a horizontot érinti,az a valójában már alatta is van. A légköri fényszóródás hatását ebben az esetben is meg-figyelhetjük: ha a Nap a horizont közelében van, fénye hosszú utat tesz meg a légkörben, afényszóródás is jelent
ő
s. A kék szín nagy része így már nem jut el hozzánk, és a napkorongvörös árnyalatban pompázik.A szürkületi ég színkavalkádjának kialakításában ugyancsak a fényszóródás játszik f 
ő
szerepet.Az alacsonyabb és s
ű
ű
 bb légrétegek többet, a magasabbak és ritkábbak pedig kevesebbet
 
3
szórnak ki a kékb
ő
l - így a horizonttól felfelé haladva a vöröst
ő
l a kékig terjed
ő
színskálátfigyelhetünk meg. A szürkület alatt a fény a légkör távoli részér 
ő
l érkezik a felettünk találhatólégtömegekre. Id
ő
tartama földrajzi szélességenként változó, mivel különböz
ő
szélességeken alátóhatárhoz képest más-más szögben ereszkedik a Nap a horizont alá. A polgári szürkületakkor ér véget, amikor a Nap 6 fokkal, a csillagászati pedig, amikor 
1
8 fokkal süllyed alátóhatár alá - ez utóbbi nálunk kb. két óra hosszú.
Az éjszakai égbolt
Ha a Nap annyira mélyen van a látóhatár alatt, hogy a róla érkez
ő
, a légkörön szóródó fénysem jut el hozzánk, már nincs ami elnyomja a halvány égitestek fényét - véget ér a szürkület,teljesen besötétedik. Az éjszakai égen megfigyelhet
ő
objektumok közül a legfényesebb boly-gónk kísér 
ő
 je: a Hold. Mivel a Hold a Föld körül kering, ezért bolygónkról nézve állandóanváltoztatja a Naphoz viszonyított helyzetét. Ennek következtében jönnek létre a holdfázisok.Felszínének fényvisszaver 
ő
képessége nagyon rossz, a sötét hamuéhoz hasonló, de mivel közelhelyezkedik el hozzánk, a Nap után a második legfényesebb égitest.A Holdat követik a közeli bolygók. Mivel a Merkúr és a Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, így attól látszólag nem távolodnak el 22 illetve 46 foknál messzebb, hol az egyik, hola másik oldalán mutatkoznak központi csillagunknak. A Naphoz közelebb keringenek, így aFöldnél gyorsabban mozognak - megvilágított és árnyékos oldalukat egyaránt látjuk, ezért aHoldhoz hasonlóan fázisokat mutatnak. A nagybolygók az óramutató járásával ellentétesirányban keringenek, így amikor a Merkúr vagy a Vénusz közeledik hozzánk, a Naptól balra,azaz keletre t
ű
nnek fel az esti égen. Amikor távolodnak t
ő
lünk a Naptól jobbra mutatkoznak,így hajnalban, napfelkelte el
ő
tt figyelhet
ő
k meg. A bolygók közül a Vénuszt látjuk a leg-fényesebbnek, mely er 
ő
s ragyogásával könnyen megtévesztheti az embert. A Földnél távolabbkering
ő
bolygók csak kismértékben vagy egyáltalán nem mutatnak fázisokat. Mivel ezek messzebb keringenek, így lassabban mozognak. Bolygónk rendszeresen lekörözi
ő
ket, ebb
ő
lkifolyólag látszólag hurokszer 
ű
mozgást végeznek a csillagos háttérhez képest. A Mars, aJupiter, a Szaturnusz és kivételes esetekben az Uránusz figyelhet
ő
meg közülük szabadszemmel. Mivel a nagybolygók közel egy síkban keringenek a Nap körül, így ugyanabban azégi sávban mutatkoznak. Ennek a sávnak a közepén húzódik az égi ekliptika, amelyet a Nap,Földr 
ő
l megfigyelhet
ő
éves égi útja rajzol ki.Ha jó a légköri átlátszóság és mesterséges fények sem zavarnak, egy derült éjszakán több ezer csillagot is láthatunk szabad szemmel. A csillagok közötti tájékozódást a csillagképek könnyí-tik meg. Már az ókorban kialakította minden nép a saját csillagképeit, ekkor még többnyirevallásos indítékkal. Ezeknek egy része a kés
ő
 bbiekben is fennmaradt, mivel egyszer 
ű
 bbétették az egyes égi objektumok megtalálását és az égen való tájékozódást. Ma 88 csillagképreosztjuk az égboltot. Egy csillagképbe azok a csillagok tartoznak, amelyek a csillagképethatároló vonalakon belül látszanak bolygónkról. Egy adott csillagképhez tartozó csillagok természetesen különböz
ő
távolságokban helyezkedhetnek el, így nem állnak egymással közelikapcsolatban. A csillagképek számának, helyének, méretének, alakjának, határvonalainak,elnevezésének meghatározása teljesen önkényes, egyedül az égbolton történ
ő
könnyebbtájékozódást szolgálja. Az éjszakai égen egy szabálytalan körvonalú, halvány fényszalagot ismegfigyelhetünk: ez a Tejút. A Tejút valójában csillagok millióinak együttese, melyeketszabad szemmel nem tudunk különválasztani, így összefügg
ő
sávnak látjuk 
ő
ket. Galaxisunk, aTejútrendszer anyagának nagy része egy lapos, korong alakú térrészben koncentrálódik, ésmivel Napunk ebben a síkban helyezkedik el, így kitekintve csak a korong metszetét, mint azégen átível
ő
sávot láthatjuk.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->