Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Hülyegyár

Hülyegyár

Ratings: (0)|Views: 4 |Likes:
Published by lunyacska
"Hülyéket gyártunk"
"Hülyéket gyártunk"

More info:

Published by: lunyacska on Jan 19, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/08/2014

pdf

text

original

 
1
H Ü L Y E G Y Á R
A francia iskolától a társadalom hagyományosan a társadalmiigazságosság megteremtését, nemzeti integrációt, a tudás közvetítését, azegyén fejlıdését, kibontakozását várta. Ezt az ideált a XIX. század végén
Jules Ferry 
teremtette meg, hogy kikovácsolja Franciaországot és aköztársaságot. Ebben a köztársasági iskolában lettek franciákká a bretonok,elzásziak, flamandok. Az iskola a társadalmi felemelkedés eszköze és motorjavolt, a szülık arra törekedtek, hogy gyermekük többre vigye, mint ık.A francia oktatás, még negyedévszázada is, elismerten a világ legjobbjaiközé tartozott. 1981-82-ben, egy felmérés szerint, melyet húsz országszázezer tizenhárom éves tanulójával végeztek, a francia diákok teljesítménye jóval meghaladta a nemzetközi átlagot, geometriában, számtanban ésnyelvtanban 25 százalékkal többet teljesítettek. A nyolcvanas évek reformja a„kompetenciákra” összpontosított, a tanítás célja már nem az ismeretekátadása, a matematikai, nyelvtani (logikai) szerkezetek megtanítása, agondolkozás pallérozása és fejlesztése, hanem gyakorlati szabályokbesulykolása; a tanulónak nem gondolkoznia kell, hanem „helyes válaszokatadni”. A reform eredménye? A tanulók képtelenek elemi gondolatimőveleteket elvégezni, nem tudnak következtetni, levezetni egy bizonyítást,képtelenek az absztrakcióra. A francia tanulók teljesítménye a PISA 2000 ésPISA 2006 felmérései között tovább romlott, nem ismerik fel az elolvasottszövegben közölt egyszerő információt, nem tudják egybevetni másismeretekkel. Életük során tehát nem lesznek képesek olvasás (megértés)útján bıvíteni az ismereteiket.Hülyéket gyártunk – állapította meg
J.-P. Brighelli 
irodalomtanár nagyport kavart könyvében. A francia iskola ideológusai az elmúlt években azonvitáztak, érdemes-e 5-10 gyereknek, ha igényli, görögöt tanítani, vagy inkábba bukdácsolóknak, a lemaradóknak szervezzék meg a „kísérést”, a délutánifoglalkozást, amelynek során a házi feladatot tanári segítséggel oldják meg.Az oktatási miniszteri ambíciókat dédelgetı, balliberális oktatásideológus,
R.Descoings 
meghirdette a pozitív diszkriminációt. Elveti az elitista képzést:Háttérbe szorítaná a humán tárgyakat. Arra hivatkozik, görögül, latinul afelsı-középosztály gyermekei akarnak tanulni, ık szeretnének tanárok,mérnökök, orvosok lenni, ık készülnek értelmiségi pályára, ık igénylik azirodalomtanítást, a történelmet, míg az alsó középosztály és a „nép”gyermekei, ide tartoznak a bevándorlók is, a gazdaság különbözıszektoraiban fognak elhelyezkedni, ahol nincs szükségük humánismeretekre. Olyan iskolát vázol fel, ahol nem az irodalom tanítása vagy asikeres történelem-földrajz érettségi a fontos, hanem hogy a kikerülı gyerekmegfelelı munkaerıvé váljon az iparban, vagy a gazdaság más szektorában.A régi iskolában a tanulók erıfeszítéseket tesznek a tudás érdekében,arra tanítják ıket, hogy képességeiket kibontakoztatva magukból a legjobbatadják. Az „új”, egységesítı iskolában nincs erıfeszítés, kényszerítés. Ez aziskola lefelé nivellál. A végeredmény? Motiválatlan diákok, elviselhetetlenlégkörő osztályok, egymás ellen és gyakran a tanárok ellen irányuló verbálisvagy nyílt erıszak. Gyakran megfélemlítik, kiközösítik azt, aki tanulni akar.
 
2
 Tizennégy éves gyerekek úgy kerülnek ki az iskolából, hogy 17 százalékuknem tud se írni, se olvasni vagy számolni: ık a frusztrációt kerülı,könnyített tananyagú iskola áldozatai.2008-ban a cannes-i filmfesztiválon Aranypálma-díjat nyert a Négy falközött címő film, ez az iskolai Való Világ. Egy éven át kísérte a kamera atanítást a mi felsı tagozatunknak megfelelı collège-ban, a kisgimnáziumban.A tizennégy éves diákok egymást lökdösve, lármázva érkeznek a tanterembe,ide-oda ülnek óra alatt, ahogy éppen kedvük tartja, egymással beszélgetnekés megállás nélkül, fennhangon kritizálják a tanárt. Khemba nem hajlandóolvasni, mert „nincs hozzá kedve”. A színes bırő Esmérelda, akimegengedhetetlen hangon beszél a fiatal tanárral, anélkül, hogy az rendreutasítaná, odavágja: „Francia vagyok, de nem vagyok rá büszke!” A tanár, a’68-as hagyományok jegyében, egy szintre helyezi magát a gyerekekkel,bizalmaskodik velük, nincs tekintélye, azt a hamis érzést erısíti adiákjaiban, hogy köztük és közte nincs semmi különbség. A gyerekek otthonsem tanulják meg tisztelni a szüleiket, a felnıtt nem tekintély, miért volna aza tanár? A filmben a tanárt a nemi életérıl faggatják, és a tanár, ki tudja,miért, úgy érzi, válaszolnia kell a tapintatlan kérdésekre. A tanév eltelikvalahogy és év végén az egyik, mellesleg végig rendetlenkedı diáklány a tanárszemébe vágja: semmit nem tanultam magától!A film nagy vitákat kavart pedagógus körökben, de a rendezı talánéppen azt akarta bemutatni, hová vezetett az új koncepció. A filmmeggyızıen illusztrálja, hogy a tekintélyétıl és hivatásától megfosztottpedagógus szánalmas figura a gyermekek uralta térben, ahol butaság ésanarchia uralkodik.Ez volna a cél? Az új iskolában a tanár nem ismereteket ad át, hanemkompetenciákat alakít ki, áll a francia Tanítóképzı Intézetek alapelveiben. „Agyerekeknek nincs szükségük a maga tudására ahhoz, hogy felépítsék asajátjukat!”, róttak meg egy fiatal, ügybuzgó tanítónıt. Tilos kívülrılmegtaníttatni verset vagy szövegeket (pedig milyen jó módja ez a szókincsfejlesztésének, a helyes nyelvtani fordulatok megtanulásának, s az elmét isélesíti), nem kell erıltetni a helyesírást, nem szabad buktatni, egyáltalán,mindent meg kell könnyíteni,
Montaigne 
helyett ismert slágerénekeséletrajzát elemezzék az érettségin a tanulók.Egy Toulouse melletti kisgimnáziumban egy diák késsel támadt atanárnıjére. A gyerek az elızı évben bukásra állt matematikából, de az újrendszerben a szülık hozzájárulása nélkül nem lehetett megbuktatni.Onnantól kezdve, az osztály nagy gyönyörőségére, megállás nélkülszemtelenkedett a tanárával. İ „gyızött”. Hogy a felsıbb osztályokban semfogja tudni megállni a helyét, a nehézségei csak növekedni fognak, s ezzelegyütt az agresszivitása is, az elıre látható volt, de a szülıket ez nemérdekelte. A harmincnégy éve tanító tanárnı szerint néhány évemegváltoztak a gyerekek. İk akarják eldönteni, mi legyen az órán, csak aztcsinálják meg, amihez kedvük van, mindent megkérdıjeleznek, a tanulást, abüntetést, a feladatot. „Nem érdekel!”, mondják, és kész. Félreneveltenérkeznek az iskolába otthonról, abból a televízióból, számítógépes játékokból,lejátszókból álló virtuális térbıl, amelyet a szülık, semmiféle anyagiáldozattól vissza nem riadva, építenek köréjük.
 
3
A rómaiak humanóriáknak, humán tudománynak nevezték az irodalomés a szabad mővészetek tanulmányozását, melyek révén az embermegkülönbözteti magát az oktalan állattól és természetének valódiméltóságára emelkedik, írja 1887-ben a Dictionnaire de pédagogie etd’instruction primaire (A pedagógia és az elemi oktatás szótára). A humán,vagyis az emberre vonatkozó tudományokat tanulni hosszú évtizedeken át agimnáziumba járást jelentette, ahol a tanuló emberre vonatkozó ismereteitbıvítették, és ıt magát emberségre tanították. A franciákat megdöbbentette
Nicolas Sarkozy 
kirohanása 2006-ban a XVII. században írt remekmő, aClèves hercegnı ellen. Még aki netán nem olvasta, az is tudta, hogy ez aregény a francia nemzeti örökség része; aki megkérdıjelezi, aztulajdonképpen a mőveltséget közvetítı Iskolát, a francia kultúrát vonjakétségbe, teszi nevetségessé. Az akkori belügyminiszter az érettségi rendszertkritizálta, s az általános felhördülést látva nem gyızött magyarázkodni, deazóta a Clèves hercegnı jelkép lett: a regény kilépett a tankönyvek és azérettségi tételek kereteibıl, állásfoglalás a nemzeti örökség, az érték mellett.A regényt azonnal megfilmesítették, a szerelmi történetet modernkörnyezetbe helyezték, egy gimnázium falai közé, óriási nézettséggel játszották. A tanárok és az értelmiségiek meg elgondolkoztak azon, hogy meglehet-e még menteni valamit abból, amit az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájalerombolt.A szülı régen azért küldte iskolába a gyermekét, hogy átadják neki amőveltséget, az elıdök által felhalmozott tudást, és megtanítsák neki,hogyan viselkedjék a társadalomban, a közösségben. A tudás, amit az iskolaközvetített, közbizalmon alapult, közmegegyezés övezte. Az emberközpontú,humán kultúrát váltotta fel a gúny, az erıszak, a lázadás kultúrája, mely azinternetbıl, az elektronikus játékokból, a durvaságot és az emberiméltóságot, minden magasabb rendő embereszményt nevetségessé tevı éssértı televíziós sorozatokból és úgynevezett valóság-showk-ból táplálkozik.Ez az új kultúrának eladott kulturálatlanság rombolja és rohasztja szét atársadalom és az egyén egészséges életéhez nélkülözhetetlen eszményeket ésaz emberi kapcsolatokat. Az iskola, régen is, jelenlegi formájában is, akörülötte lévı társadalom tükre.Vita indult, a pedagógusok kezdeményezésére, nemcsakFranciaországban, arról, mik a középfokú képzés feladatai. A középiskolánaknincs más feladata, mint hogy kialakítsa azokat az alapkompetenciákat,amelyeket a szakképzettséget nem kívánó új munkahelyek követelnek meg,mint ezt az Európai Bizottságban
Nico Hirtt 
sugallja? Vagy a felhalmozotttudás, a mőveltség közvetítésével a társadalmi és kulturálisegyenlıtlenségeket kell enyhítenie, felkészítve az értelmiségi létre, a szellemimunkára?
Androulla Vassiliou,
az oktatásért felelıs európai biztos mondataikeményen kopognak: „növelni a kompetenciákat, az oktatáshoz valóhozzáférést, a piacok szükségleteire összpontosítva”, „Európát abbansegíteni, hogy részt vegyen a globális versenyben”, „a fiatalokat ellátnimindennel, ami napjaink munkaerıpiacán kell”, „feletet adni a gazdaságiválság következményeire”. (http://ec.europa.eu) Szó sincs itt Homéroszról,közös múltról, regényolvasásról, hısies vagy nemes eszményekrıl! AzEurópai Bizottság komisszárjainak egy céljuk van: a „kompetenciák”elsajátításával rugalmas, szakképzetlen munkaerıt termelni, hogy

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->