BALOGH PTER

174(?)-1818 TORONTL VRMEGYE FISPNJA 1792-1802 A csald a 17. szzadban tnt fl a magyar trtnelemben. Adomnyknt kaptk a Pest megyei cst, s innen vettk nemesi elnevket az csai Baloghok. Fleg Ngrd megyben voltak tisztsgviselk, mint pldul Dniel, a balassagyarmati vr kapitnya, vagy ksbb Zsigmond, aki 1760-ban tblabr, ill. Mihly, aki 1770-ben szolgabr volt ott. Balogh Pter 1773-ban fszolgabr, s 1793-ban helyettes alispn volt Ngrd vrmegyben. Ksbb a htszemlyes tbla lnke lett. Megkapta a valdi bels titkos tancsosi cmet, s 1792-ben beiktattk Torontl vrmegye fispni tisztsgbe. Tz vig volt els embere a megynek, majd 1802-tl Zlyom vrmegye fispnja lett. Johanna testvrnek frje, losonczi Gyrky Istvn kvette t Torontl vrmegye fispni szkben. Balogh Pter hivatali plyafutst az udvari kancellrin fejezte be. Kzben 1789-ben az evanglikus felekezet fgondnokv vlasztottk, s mint ilyen az 1790/91 -i orszggylsen hathatsan vdte egyhznak jogait. 1818. oktber 16-n hunyt el Ngrd megyben. Cmere: Kk pajzsban lebeg leveles koronn ktfej sas kiterjesztett szrnyakkal. A sisak koronjn ugyanez a motvum szerepel. A csald egyes tagjai nmi klnbsggel viseltk a cmert. Pldul Mihly 1770-ben a pajzson kt fl sas kztt koront s fell csillagot hasznlt. A sisak fltt pedig a kiterjesztett kt sasszrny kztt kar knykl kardot villogtatva. Takark: fekete-arany, vrs-ezst. A kp az 1950-es vekben kerlt a mzeumba. Korbban Torontl vrmegye szkplett dsztette, s mint ilyet Nagybecskerekrl az I. vilghbor utn menektettk a vrmegye megmaradt rszbe, Kiszomborra. Onnan kerlt 1924-ben Csand vrmegye szkhzba. Leltri szma: 82.8.1. Mrete: 110><89,5 cm. Anyaga: olaj s vszon. A kpet Bruty Mria a Nemzeti Kulturlis Alap tmogatsval restaurlta 1997-2000ben.

12

Balogh Pter