PLATTHY ISTVAN

A viragba borult csillagok

Csillagkepek megjelentt&faek lehetosegei gyermekrajzokon, a korosi reformdtus templom kazettdi nyomdn

,,Isten az emberhez a lathato teremtesen kereszttil szol. Az anyagi vilag ugy mutatkozik megaz ember ertelme szamdra, hogy belole tercmtoje nyomait olvassa ki. A vildgossdg es az ejszaka, a szel es a tiiz, a viz es a fold, a fa es a gyumolcwk htenrol beszelnek, egyszerre jelkepewe nagysagdi es kozelseget. Ezek az erzekelheto valosagok, mint teremtmenyek, annak az Isteni cselekvesnek kifijezoi lebetnek, amely megizenteli az emben, h az ember azon cstlekvesenek a hordozoi is lehetnek, amellyel hodolatdt bemutatja htennek. Az emberheg nagy valtisai gyakran megkapo modon tanuskodnak a valldsi riiusoknak errol a kozmikus es szimbolikus e'rtelmerol. Az Egybdz liturgidja feltetelezi, magdba felveszi es megszenteli a teremtes es az emberi kulttira elemeit, a kegye/em es a Je'zus Krisztusban megvalosulo uj teremtes jeleinek mehosdgdt adva nekik." (Katolikus Egyhdz katekizmusa)

A Katolikus Egyhaz mai kozponci papal tam'tasat tamasztjak ala Salamon kiraly szavai a Bolcsesseg Konyveben.
,,Adja meg nekem az Isten, hogy bolcsen beszeljek, es ahhoz meltoan gondolkod]am, aminek reszese lettem! Men 6 iranyi'tja a bolcsesseget es vezeti a bolcser. Hiszen a kezeben vagj'unk mi rnagunk, a szavaink, egesz ertelmiink es minden iigyessegiink. Merc o adta nckem a dolgok biztos ismeretet, hogy ertsem a vilagniindenscg szerkezetet es az elemek miikodesec, a?, idok clejer, veget es kozepet, a napfordulatuk valcozasac es az evszakok valtakozasar, az eV lefolyasat es a csillagok allasat, az allacok termeszetet es a vadallaiok indulacair, a szellemvilag hacalmat es az emberek gondolkozasac, a novenyek kiilonbsegeit es a gyijkerek gyogj'ico ere|et. Mindent megismertem, ami el volt rejrve, s ami larhato volt, men a miiideneket muveszien alaki'to bolcsesseg megiam'tott ra. Benne ugyanis lelek van, amely ertelmes, szent, a maga nemeben egyetlen, sokretu, finom, konnyed, mozgekony, athato, tiszta, vilagos, serthctctk'n, a jot kedveli, eles, akadalyt ncm ismcr, jotekony, emberbarat, allhatatos, szilard, bator, mmdcnhato, mindent lat es athatja a szellemt't, a gondolkodo, a tiszta es a legfinomahb lenyeket. Merr a bolcsesseg mozgckoriyabb, mint barmi, ami mozog, tisziasaganal fbgva mindent athatol. Hiszen Isccn crcjcnek lehelete es a Mindenhato dicsdsegenek tiszta kicsordulasa, ezert nem etheti soha semmi foil. Az orok vilagossag kisugarzasa, es az Isten Muktidesenek tiszta tiikre es josaganak kepmasa. Bat csak egy, mindenc megtchet, s |61lehet mag.iban matad, megiiji'tja a mindenseget. Nemzedekrol nemzedekte bete'r a szent lelkckbc, igy formalja meg Isten baratait es a profctakat."

Az Isten altal teremtett termeszet szepsegere, rendjere a muveszet eszkozelvel talan a termeszetes muveltseget hordozo nep rezonalt a legmelyebben. Sajnos a modern ember - es koztiik a materialista kultiiran felnott mai varosi keresztenyseg - nagyon eltavolodott ettol a termeszet misztikus tavlatait lato vallasos vilagkeptol. A termeszet es a misztikus valosag atelheto jelensegei elol spekulati'v modon letrehozott, elvont erkolcsi es filozofiai absztrakciokba menekiil. Sajat egyhazanak 2000 eves - a kozmikus jelensegekhez kotodo unneprendje, egyhazmuveszeti tradi'cioi, a nepi vallasossag formal elott ertetleniil all, melycbb uzenetet keptelen megerteni. Az evkorhoz kotodo egyhazi liturgia, iinneprend hagyomanyai mogott felrejlo termeszeti rend osszefuggeseirol igyekszik nem tudomast venni. Az ember osi vagya a transzcendens vilaggal es magaval az Istennel szemelyes kapcsolatba keriilni. A szemelyesseg Jezus Krisztus megvalto miiveben teljesse valt. A vilagteremto Isten kozenk sziiletett. Krisztus egyszerre szemelyes ember, egyszerre a vilagegyetem ura, es alkoroja. Szelleme egyszerre jelenik meg a vegtelen termeszetben es az emberi tarsadalom eleteben. Isten szemelyessegenek ezt a kectoseget talan Janos Evangeliumanak bevezetoje fogalmazza meg a legszebben:

373

,,KIA1.TS TELYES TOROKAL."

Platthy Istvan: A viragba boruli csillagok

,,Kczdctbcn volt az Igc, Es az Ige Istennel vole, Es Isten volt az Ige. O volt kezdecben Istennel. Mmden 6 altal lett, Es nelkiile semmi sem lett. Ami lett. Benne elet volt, Es az elet volt az emberek vila'gossa'ga. A vilagossag a sotetsegben vilagft, De a sotetseg nem fogta fol. Megjelent egy ember, Akit Isten ktildott. Janos volt a neve. Azert jott, hog;' tamisagot tegyen, Tamhagot a vilagossagrol, Hogy mindenki liiggyen altala. Nem 6 volt a vilagossag, Csak taniisagot kcllett tenme a vilagossagrol. Az igazi vilagossag, Mcly mindcn embert mcgvilagosi't, A vilagba jott. A vilagban volt, A vilag o ahala let:, Megsem ismerte fol 6t a vilag. Tulajdonaba jott, De ovei nem fogadtak be, Mmdannak azonban, aki bcfogadta, Hatalmat adott, hogy Isten fiava legyen, Annak, aki hisz obenne. Aki nem verbol, Sem a test osztoncbol, Sem a ferfi akaratabol, Hanem Istenbol szulctecc. Az Ige testte lett, Es kozottiink lakott. Lattuk dicsoseget, A/. Atya Egj'S/iilottenek dicsoseget, Akit kegyelem es igazsag colt be. Janos taniisagot tes/ rola, es nyiltan megvallja: ,,Orola mondtam: Aki LI tana tn jon, nagyobb nalam. Men elobb volt, mint en." Mindnyajan az 6' teljessege'bol men'tettiink, Kegyelmet kegyelem re halmozva. A torvenyr Mozes altal kaptuk, A kegyelem es az igazsag Jezus Knsztussal valosult meg. Istent sohasem latta senki. Az egysziilott Isten, Aki az Atya keblen nyugszik, O nyilatkoztatta ki."

A rermeszetben elo ember ezt a kettosseget pontosan erzekelte. A mai ember mlntha elfeledkezett volna arrol, hogy a hacalmas univerzumot Isten alkotta. Az Istenhez vezeto lit nem az elvont teologiai spekulaciokon kereszttil vezet. A szemelyes Isten az ember szamara a termeszetben, es az elesett, kiszolgaltatott ember Irdnti szolidaritasban, az on374

felaldozo szeretet jelensegeiben tarul fel. Nem veletlen, hog)' Assisl Szent Ferenc vilagegyhaz-megliji'to eletmiiveben e kettoseg valt eletprogramma. A kozmikus latasmodii kereszteny vallasossag nemcsak a katolicizmus sajatja, hanem a magyar reformatus egyhazmuveszet is gyonyoru peldakat vonultatott fel. A Baranya megyei Koros reformatus templomanak nepi egyhazmiiveszete az egyik ilyen gyongyszem. A reformatus teologia nem engedi meg a kepzomuveszet szamara, hogy a szemelyes Istent, es a hozza kapcsolodo dolgokat (bibliai jelenetek, szentek elete) megjelenitse. Azonban a nep rejtett vagya, a szemelyes Isten megjelem'tese a szakrahs terben lelemenyes formakat talalt. Gyarmati Janos vajszloi asztalosmester i835-ben, Karpat-hazankban elo tarsaihoz hasonloan a termeszeten keresztiil szolo Istent jelenitette meg ,,titkos" viragnyelven Baranya tobb reformatus templomaban. Ahol a ,.turpissagra" rajott a lelkesz ur, ott lefestettette, bevakoltaEta, elbontatta a remek muvu kozmikus viragfestmenyeket. A korosi templomban azonban megmaradt. Az isteni gondviseles azt akarta, hogy maradjon ebbol, az Isten es ember kozri kapcsolat rendki'viil bensoseges es szent hagyatekabol a kesei utodoknak, hogy embertol es Istentol elidegenedett kultiirajanak lijjaszuletesehez legyen mibol szelleml taplalekot men'teme. Aki nehany orat ehdoz ebben a templomban, hagyja, hogy atjarja a kepckbol sugarzo atmoszfera, az tudja, hogy mirol beszelnek. A pecsi Szent Mor Katolikus Iskola Kozpont also tagozata'ban evek ota ki'serletet folytatunk egy olyan, a hagyomanyos tanrendben is mukodo, a Nemzeti Alaptanterv szamara is elfogadhato vizuaIis nevelesi program megteremtesere, mely az eredendo gyermeki latasmodra, a belso latasra, a termeszet valtozasrendjere, az ebbol taplalkozo nepi muveltsegre, osl termeszet-mitologiara, a kozepkori egyhazi tradiciokra epi't. Programunkkal el szeretnenk erm, hogy a gyermekek felnove bensoseges kapcsolatba keriiljenek a termeszettel, az Istennel es oseink rank hagyott kulturalis oroksegevel. Arra tam'tjuk oket, hogy mindebhez alkoto modon viszonyuljanak, egy lij, embenbb kultiira letrehozasa erdekeben. Nem a mult kultiirajat kivanjuk rekonstrualm, konzervalni, hanem a mult gyokereibol taplalkozva a modern tomegkulturanal ertekesebb miiveltseg letrehozasan faradozunk. Ugy gondoljuk, hogy az also tagozatos rajzpedago-

,,KIALTS TELYES TOROKAL

I'latthy Isrvan: A viragba horull csillagok

giat erdemes erre raszentelni, kiilonosen azert, mert ebben az eletkorban erre a fajta szellemisegre a legfogekonyabbak a gyerekek. A programban a rajzmodszertani feladatsorokat a iz-es egysegu termeszeti valtozasrend kore szervezziik, hozza illoen, a kiilonbozo idoszakokban az analogias gondolkozas szabalyai szerint. A tcrrncszeti idoszakokhoz kotheto kulturelmenyek olyankor hassanak a gyermekekre, amikor annak ideje van, amikor a gyermek mikromindensegeben a makromindenseg iddszerii hatasai vannak jelen. Peldaul a Merlegben, oktober tajan a sarkany, novemberben, a Skorpio idejeben a regosenekek csodaszarvasa, a marciusi Halak idejeben a viragnyelven eneklo-szolo csodamadar, a feltamadas aprilisaban, a Kos idejeben pedig a griffmadar, turulmadar stb. a feldolgozando te'ma. Mindezt a nepkolteszet, a targyi nepmuve'szet, es a regeszeti emlekek alkocasain keresztiil mutacjuk be. A szellemi elmenyt a gyermekek alkoto modon dolgoztak fel, megteremtve sajat csodaszarvasukat, griffjiiket, sarkanyukat. A termeszet valtozasrendjehez kotodo katolikus iinnepeket szincen feldolgozzuk. A kiilonbozo Szuz Maria-iinnepek ideje alatt az akcualis Boldogasszony alakjat jelenitjiik meg. (Gyertyaszentelo, Gyiimolcsolto, Sarlos Boidogasszony stb.). Ugyanigy jarunk el a szentek eletenek feldolgozasaban is. Kozben bemuratjuk az ezekhez kotodo gazdag egyhazmuveszeti alkotasokat. Feldolgozzuk a Bibha |eleneteit is. Itt kiilonosen a belso latast niegmozdi'to latomasos kepekre gondolok: Jclenesek kb'nyve, Krtsztus pokolra szallasa, stb. Kb'zben az evkor 12 terido-egyseghez kotott tulajdonsagait is megismerjiik a termeszet valtozasrendjeben. A honapokhoz kotodo fbldi termeszeti viszonyokat egy vilaghiru gotikus mimaturas kodex, az ligynevezert ,,Berry herceg horas konyve" alapjan ertelmezziik, illerve az ezzel analog, a 12 honapot megjelem'to nepi gyermekmondokat hasznaljuk: Jegen jaro januar, havat fuvo februar, rugymozdi'to marcius, agzoldi'to aprilis, viragnyito ma)iis, szarba szb'kello jumus, sarlosuhinto Julius, aranyat izzo augusztus, szoloszagii szeptember, levelet oszto oktober, kodnevelo november, dcres- daras december." Az egi allatov csillagkepeit pedig iv. Karoly ntfmet-romai csaszar csillagaszati kodexe, es eppen a korosi templom mennyezetenek kazettai alapjan ismerjuk meg.

Gyarmati Janos asztalosmester a templom kazettas mennyezetere a csillagos egboltot festette meg, egy-egy csillagkepet nbvenyi mustrak alakjaban megjelem'tve. Az allatov 12 csillagkepen till mas csillagkepeket is megjelenitett, peldaul a Hattyii csillagkepet, de megjelenitett kozmikus kodoket is. Nehany bujdoso csillag is felkeriilt a mennyezetre, es meglepo modon szep szammal jelennek meg galaxis-szerkezetek is. Vannak az allatov csillagkepei kozott atmeneti terido-egyseg kepletek is, mutatva, hogy a termeszetben a folyamatok nem merev szakaszokra bomlanak, hanem fbkozatosan alakulnak at egymasba. A kazcttaknak cgy olyan kozmikus |'elkeprendszere tarul fel, mely alkalmas szimbolikus formaban az iidvtortenet lei'rasara is, mindezzel a szemelyes Isten jelenletet idezve meg a gyiilekezet, a latogato szamara. Most a teljes n terido-egyseg anyagot mutatom be kepek segi'tsegevel, az egyseghez kotodo korosi kazettat, es annak hatasara sziiletett gyermekrajzokat. Az egyes idoegysegeket a kdvetkezokeppen ertelmezziik a gyerekekkel: Aranyat izzd auguszfus, az ev legmelegebb honapja, a Nap uralmanak ideje. Az idoszakhoz kotodo, azt jelblo OroszIan csillagkepet megjelem'to korosi kazetta a csillagkep jelet (l) dolgozza fel, illewe a nyar szi'neit jelem'ti meg. (Nem az asztrologiai hagyomanyoknak megfeleloen, hanem a valosagos termeszeti viszonyokhoz igazodvan rendeli a nepi mondoka a honapokat az adott terido-egyseghez. Jelenleg a tavaszi nap-ej-egyenloseg a Halakban je-

Gyermekrajz az Oroszhin idoszakiirot

375

,K1ALTS TELYES TOROKAL

Platthy Isrvjn: A viragba borult csillagok

lenik meg es nem a Kosban.) Beszeliink meg arrol, hogy az oroszlan nem veletleniil az allatok klralya, es hogy a him oroszlan szi'ne a Napot, sorenye pedlg a Nap sugarait idezl meg. (A csillagkepek regi elnevezeseben nem annyira a csillagkep valodi alakja, hanem az aktualis foldi idoszak jellemzoi jatszotcak szerepet. A csillagkep az aktualis foldi idoszakot ligy jeloll, hogy az adott idoszakban a folkelo nap helye folott jelenik meg az egbolton. Igy a 12 csillagkep egy allandoan korkorosen mozgo ekliptika menten sorakozik fel.) Szoloszagu szeptember, a Szuiz hava a magba, bogyoba suriisodes ideje. llyenkor erik a legtobb gyumblcs. Az elet pusztan potencialis kepessegge, lehetosegge valik, hogy igy visszahuzodva ve'szelje at a teli hideget, hogy majd a kovetkezo tavaszon tb'rjon elo, valosuljon meg lijra. korosi kazettan a viragmerleg, a benyiilo, iteletet oszto Atya Isten kezet is megidezve. A kazetta szfnessege csondes melegseggel arasztja el az osz derekanak szi'nvilagat. Ez a Merleg csillagkep idoszaka

Kodnevelo november a halal ideje. A termeszet teli alomba szenderiil. Az elso bekoszonto fagyok skorpiofullankjukkal csi'pik meg a fak leveleit, mire azok elhalva levalnak a faagrol. Ez a levelhullas ideje. (A levelek szinesedesenek idejet gyakran osszekevenk a levelhullassal, pedig a ket idoszak nem Ligyanaz. A szi'nes falevelek oktober derekan meg sokaig fent maradnak a fan. Ezzel szemben a novemberben bekoszono fagyok idejen szinte egyik naprol a masikra dobjak le magukrol dus lombkoronajukat a fak.} Nem veletlen, hogy ekkor van a halottak napja. A korosi ternplom kazettajan a Skorpio-csil-

A Sziiz-csillagkepet megjelenito kazetta kiilonosen szepen kepviseli ezt a gondolatot. (tip) A kazettan levo viragmagok kore mindeniitt keretet huzott a muvesz, modellezve a mag es a termes viszonyat, nyomatekot adva ennek meg az altal is, hogy a vonalak csomopontjait kiilon kitiintette. A levelet oszto oktober a fak szinesedesenek es az oszi napejegyenlosegnek az ideje. A napejegyenloseg merleg helyzetet teremt az evkor soran, es ezt szepen jelenm meg a

lagkep viragai nem annyira annak jelet,(lU') mint annak valodi alakjat idezik meg. A csillagkep nagyfenyii focsillaga az Antares, melyet gyakran Cor Scorpiinek, a ,,Skorpio szi'venek" is neveznek, a virag-kepen szinten szi'v alakban jelenik meg. A

,,KIALTS TELYES TOROKAL

Pl,mhy Istva'n: A viragba borulr csilljgok

skorpio ket olloja is jol kirajzolodik a fcstmenyen. Hosszii farkat szaggatott vonalkakkal jelolte az alkoto, mivel terjedelmi okokbol nem fert volna ra a kazettara. A farka vege'n kunkorodo me'regfullankjat megduplazva, szimmccrikusan jelenftette meg viragnyelven a mester. A viragok ntokzatos szi'nvilaga kiilonosen fokozza e latszolag dramai helyzetet, azonban atsiit a kepen valami melegseg, hirdetve, hogy a halal nem a pusztulas, hanem az atvaltozas folyamata. Deres-daras december a havazas bekdszonte'nek ideje, az ev legsote'tebb idoszaka. Nagyon erdekesen fiigg ossze a havazas, mint deres-darassag es az e'jszaka fenye, a csillagfeny, mint az egbolt deresdarassaga. Tulajdonkeppen ebben az idoszakban elhetjuk meg legjobban az ejszaka fenyet, a csillagfenyt. A fnssen lehullott ho ugj'ams visszaveri a kozmoszbol hozzank erkezo e]szakai fenyeket. Meg ha nem is siit a Hold, olyan vilagos van ejszaka, hogy a csillagfcnynel akar olvasm is lehet. Latszanak a tavoli hegyck, kornyezo hazak, fak, erdok. Az ejszaka csillagfe'nye varazslatos hangulacot araszt. Ez az advent ideje, a kcizenk sziiletett Megvalto varasanak ideje, akit a Szenriras a Vilag Vilagossaganak nevcz, aki megvilagosi'tja az embereket. Nagyon erdekes, hogy ez az Idoszak egyben a Nyilas csillagkepenek az idoszaka is (**). A Nyilas-csillagkep mogott a Tejtitrendszer koze'ppontja talalhato, ahonnan oriasi mennyisegu fenyenergia aramlik ki Galaxisunkba, melybol csillagok es egitestek sziiletnek, vagyis a koriilottiink levo vilag. A Nyilas csillagkep tehat egyenesen a teremto ero koze'ppontjaba mutat. Ezt a teremto fenyt erzekeljiik csillagfenyke'nt a decemberi ejszakaban. Ez ismet egy nagyon szep pelda a kozmikus iidvtortenetre: egyszerre jelenik meg az anyagi terrneszetben a Teremto Atya elteto fenye es a tarsadalomban az emberi lelkeket meg\'alto krisztusi feny eljovetele. A korosi templom kazettai kozott nemcsak a Nyilascsillagkep talalhato meg, hanem - mint mar emlitettem - a galaxisok megfogalmazasa is viragnyelven. Ezeknek a viragnyelven megfogalmazott galaxis-a'braknak a szerkezete dobbenetesen hasonh't a csillagaszati muszerekkel megfigyelt spiralgalaxisok szerkezetehez. (Ez azert meglepo, mert ezeknek a galaxlsoknak a szerkezete't szabad szemmel nem lehet latni. Azonban mar ebben a korban tudtak letezesukrol spiralkodok ne'ven, sot Kant fel

is ismerte igazi lenyegiiket, melyet a xx. szazad elejen igazolt is a csillagaszat. Gyarmati Janos olvasott ember lehetett es ismerhette koranak csillagaszatot ne'pszerusi'to kony\'eit. Abban a korban nem volt valamirevalo falusi kalendarium, melyben ne lett volna hosszabb-rovidebb csillagaszati resz. Az is lehet, hog)' amator csillagaszati tavcsoben tanulmanyozhatta az e'gboltot, mivel abban a korban ez igen divatos dolog volt s mar az akkori tavcsovekkel lathatok voltak ezek az egi objektumok mas kozmikus kodokkel eg)'Utt. (A ne'pi muveltseget letrehozo re'gi embcrckrol hajlamos a mai ember reltetelezni, hogy oszionos alkotokrol van szo, azonban a korosi kazettak mustraiban fellelheto szerkezetek annyira dobbenetesen es pontosan analogok a kozmikus objektumokkal, illerve termeszeti jelensegekkel, hogy ebben az esetben mindenkeppen tudatos alkotot kell felte'telezni.) Jegen jdro janudr az ev leghtdegebb es legehr'nsegesebb honapja. Mindeniitt a jeg, a ho az tir, a fold csontosra fagyott. A fak latszolag elettelenek, csak csontvaz agazatuk meredezik. Az allatok nagy resze vagy elpusztult, vagy elbtijt es szinte'n teli almot alszik. Az ilvenkor is ebren levo allatok sokat eheznek, nelkii-

377

,,KIALTS TELYES TOROKAL

Platthy Istvan: A viragba borult csiltagok

Havat fuvo februdr az enyhulet, a hoolvadasi ideje. A Nap creje ekkor erzodik eloszor. A kemeny, fagyott, kristalyszerkezetii vilag felolvad, feloldodik, es hullamtermeszetuve valik. A Vi'zonto-csillagkep elnevezese itt is az aktualis foldi termeszeti viszonyokra utal. A korosi kazettan jol lathato a kristalyracsszerkezet elhullamosodasa. (=). A hurkolt farkii ketoldalii Bak-jel is felbomlik, a szetoszlo hullamok mar eppen csak hogy emlekeztetnek az elmiilt idoszakot jelolo Bak-jel-szerkezetre. Ilyenkor van a farsang idoszaka is. A tel befele fordulo szorongasabol hatalmas jokedwel tb'rnek ki az emberek. Az idaig orzbtt belso fesziiltseg elemi erovel tor fel, mulatozasban, tobzodasban oldodik fel. A torveny szigorabol a torveny athagasaba valt at. Ez az idoszak egyben a termeszet megujulasanak kezdete is. A valtozas eloszor a fizikai let si'kjan kovetkezik be: a szilard halmazallapotbol folyekony halmazallapot lesz.

loznek a termeszetben. Igaz, hog)' karacsonykor a teli napfordulo idejen megsziiletett a feny, a nappali orak szama egyre hosszabbodik, azonban a Napnak senimilyen ereje nines. Az egesz termeszetben a szerkezet, a vaz a meghatarozo, a fagyott taj merev, kristalyszerkezetii letben nyugszik. A gondolatot nagyon szepen fejezi Id a korosi templom Bakcsillagkepet kifejezo kazettaja. Zarojelben jegyzem meg, hog}' a Bak csillagke'pet a koszali kecskerdl neveztek el, mlvcl olyan allat, mely a leginse'gesebb es legzordabb kdriilmenyek kozott is cud letezni. A kazettan ket, szimmetrikusan elhelyezett, viragnyelven megfogalmazott Bak csillagkepjel jclenik meg. (^) A ket Bak-jel kozott lenyugvo csillagot es eg)f folfele csirajat bonto napviragot latunk. Az egesz azsiai kultiirkorben elterjedt jelkep, hog)' hurokfarkii Bak-sarkanyok 6'rzik kozepen a napot. Szep peldait lacjuk ennek a ki'nai miiveszetben, de rendkiviil elterjedt a sze'kelytoldi kapufaragasokon is. A sarkanyok 6'rizte Nap a teli napfbrdulora utal. Az uj feny mar mcgszulctctt, csi'rat is boncott, azonban ereje meg nines, ezt fejezi ki a sarkany alakok eros ketoldali onzete. A lenyugvo csillag pedig arra utal, hog)' az e'jszaka uralma mar lealdozoban van, ideje egyre rb'vidiil. 378

Rugymozdito mdrctus. Az ido tovabb melegszik, azonban a farsang (6kedve lecsendescdik. Latszolagos csend, nyugalom alakul ki, de - tokepp a novenyi let belsejeben oriasi eletfolyamatok indulnak be. Beindul a fak nedvkeringese, a riigyek elkezdenek duzzadni, riigyezni. Ez a keszialeti idoszak viszonylag eleg hoszszu. Ez az idoszak egyben az aldozati halal idoszaka is. A meleg hatasara a telen elpusztult allati tetemek, novenyi maradekok bomlasnak indulnak. Vegsd pusztulasuk tragyava teszi oket, amely azon-

,,KIALTS TELYES TOROKAl"

Phmliy Isrvan: A viragba borult cslllagok

szempontbol a megvaltas beteljesedese, az orok elet lehetosegenek eljovetele. A termeszet ujjasziiletese minden evben Krtsztus feltamadasat idezi meg szarnunkra. Kazettankon a Kos-csillagkep jelet lathatjuk (T), amely szetnyi'lo ket szaraval a riigyfakadast, a feltamadast idezi meg. Ez a Halakcsillagkep jelebol (H) fakad, annak ketiranyiisaga megszunik, az also resz a felsobe csiiszik at es tor elo. Tulajdonkeppen olyan, mintha a Halak-csillagkep jelenek az also reszet elhagytuk volna, illetve atfordult volna a felsobe. A sarga hatter a teli hideget vegkepp legyozo fenyt, az ilyenkor kibontakozo oriasi energiakat jeleni'ti meg. A termeszetben ez az ujjaszuletes a biologiai let sikjan tortenlk meg, s ezzel minden evben ujra megidezodik a foldi evoliicio harom fo allomasa a vizontotcil kezdodoen. ban taptalaja az uj elet megindulasanak. Nem veletlen, hogy a nagybojt idoszaka erre a kozmikus udvtorteneti idoszakra esik. Krisztus kereszthalala olyan aldozat, amely az emberiseg szamara az orok eletet hozta el. A kazettankon a Halak csillagkep jelkepenek kozponti viragcsomoja erre a megkocozottsegre, csendes varakozasra, ugyanakkor a novenyi let belso eresere, a rugyezesre utal. (K) A termeszet megujulasa most a biokemiai let si'kjan kcivetkezik be. Agzoldito, fiittyosszavii dprilis. Az ujjasziiletes, a riigyfakadas ideje ez. Rendkiviil rovid ido alatt oriasi energlak szabadulnak fel a tcrmeszetben. A riigyek kipattannak, a fak kizoldiilnek. A termeszetben minden eles, harsany, friss iidezold. Ez egyben a feltamadas, a hiisvet ideje is. Kozmikus iidvtorteneti Virdgnyito majus. Megint egy nyugodtabb idoszak ter vissza. Ez a novenyi let kiteljesedesenek, a Fak kigb'nibb'lyodesenek az ideje. Ilyenkor diis lombkoronat, eros levelzetet fejlesztenek a fak, erosodnek toviikben a lagyszarii novenyek. csupa illat, vlrag, ilyenkor vir^gzik a legtobb noveny. Feltamadnak a pillangok, koverre hiznak az allatok. A Kos csillagkepjel ketoldalt, kivtilrol viszszagombolyodik, visszacsatolodik onmagaba, hogy letrehozza kazettankon ezt az idoszakot jelolo BSkacsillagkep jelet. (tJ)
.*4& '

v,
0

579

,,KIALTS TELYES TOROKAL

I'latthy Isivan: A viragba horult csillagok

SzArbaszokellS j&nius a novekedes ideje, a nyar kezdete. A reteken szmte embernagysagiira no a fu, a fak lombkoronaja megnyiilik. Az elolenyek, es igy az ember kedve is az eg fele torekszik. Nem veletlen a punkosd, a Szentle'lek eljovetelenek ideje. A regi ember hite'ben ilyenkor az eg megnyilik. A csiksomlyoi bucsiiban piinkosd hajnalan a felkelo Napban a Szentlelek lathato tiizmadar kepeben. ,,Ezt csak az lathatja meg, aklnek a lelke arra erdemesiilt"mondjak a moldvai csangok. Az idoszakhoz kotodik az Ikrek-csillagkep kitUntetett helyzece. (I) Az

atfolynak egymasba. Mint mar utal tain rd, VLinn.ik olyan kazettak is a korosi templom mennyezeten, ahol eppen a kct allapot kozotti atmeneti szakaszt jelenitik meg, mutarva ezzel az alkoto tudatos felismereset a termeszet orokke folytonos rcndjerol. Sarl6suhint6 jiilius a termeszet bosege'nek, e'rlelodesenek ideje. Ilyenkor erik a legtobb gabonafele, a taplalek gazdagsagat szor\'a a termeszet teremtmenyei ele. Ez az idoszak az orb'k termeszetanyasag megidezesenck ideje. Ahogy az anya testevel taplalja gyermeket, igy taplalja a termeszet is gyermekeit. Nem velerleni.il kepviseli ezt az idoszakot a Rakcsillagkep, hiszen a rak testen hordozza ezernyi kikelt fiat. A Tejiit a Nyilas-csillagkep utan a masik oldalon ilyenkor kapcsolodik be az ekliptika korrendszerebe. Erre utal a Rak-csillagkep jele, (<} mely a Galaxisunk forgasar idezi meg. De megidezi a Holdat is, allandoan valtozo sarlo alakjaval, amely osidok ota a noi minoseg szimboluma. Nem veletlen, hiszen a nok termekenyseghez kotodo ciklusvaltasai a Hold ciklusvaltasahoz kapcsolodnak. Ez a Rak-csillagke'pjel jelenik meg a kazettankon is.

Ikerseg is a foldi termeszeti viszonyokra utal. Az ikrek, bar egy torol fakadnak, rmndig versengenek egymassal, es ezzel a nemes versengesukkel valojaban egymast segi'tik abban, bogy minel hamarabb felnojenek, magasabb szinrre jussanak. Az ernber nagysagii fuszalak Is igy versengenek egymassal, bogy a Nap tele torjenek. Kazettankon a Bika-csillagkep jele feliil kinyillk, es ket szarra bomlik, amely azonban alul ivesen tovabbra is 6'szszekapcsolodik. Az egen az Ikrek-csillagkep is hasonld alakzatot mutat. A viragnyelven megszolalo csillagkep mogott hatterkent mar a nyar sarga tiize fenylik. A Bak-csillagkepet megjelenito kazettabol kiindulva jol lathatjuk, hogy az egyik csillagkep alakzata hogyan alakul at, fbrma'lodik at a masikba. Az alkoto ezzel zsenialisan utal arra, hogy a termeszetben a folyamatok egj'masbot alakulnak ar a folytatolagos rend szerint, nem pedig idoszakaszonkenti fazisok jelennek meg. Az egyik dolog a masikba megy at orokosen. Az ido fazisokka valo szakaszolasa az ember mesterseges teremtmenye. A termeszetben a folyamatok nem tornek meg ig}', hanem 380

,,K1ALTS TELYE.S TOROKAL

Platthy Istvan: A viragbs borulr csillagok

Az idaig egymasbol kovetkezo jelek kazettamkon most hirtelen megpordulnek, megfordulnak, utalva ezzel a nyari napfordul.it ideje're is, hiszen czutan mar elkczdenek rfividiilni a nappalok meg akkor is, ha a Nap tuze augusztus eleje're meg erosebbe, mar aszallyal pusztitova valik. A Nap meg utoljara kitombolja magat. Ez mar egy ferfi termeszetii idoszak, az Oroszlan idejc. Ezzel ujbol visszatertiink e'vkoros utazasunk elejerc. Onmagaban az a gondolat, hogy az alkoto a viragokat e's a kozmosz objektumait kapcsolja ossze, megidezve ezzel egyszcrsmind a foldi termcszeti idoszakokat is, arrol a felismere'srol canuskodik, hogy a termeszetben mennyirc egyseges szervezodesi rend uralkodik, mennyire ossze van nangolva a mikromindcnsegamakromindenseggel, mutawa a minden mogocr allo egyetlen teremtd szellemisegec, az latent.
148. Z.soltar

A gyerekek az elozoekben vazolt gondolatokat kozos megbeszeles utan, tudatosan togalrnazzak meg rajzaikon. Meglepo szamomra, hogy 9-10 eves gyerekek mennyire konnyen megertik ezekct a gondolatokat, pedig sok felnott ember szamara elso hallasra igen csak elvontaknak tiinnek. Miutan tudatosult a g\'erekekben a kiilonbozo honapok foldi tcrme'szeti viszonyainak es egi csillagkepeinek melyebb ertelme, megismertek, es elmenys'/.cruen ateltek a hozza koto'do sajatos formaes szi'nvilagot, hozzalatnak sajat alkotasaik elkeszitesehez. Arra nevelem oket, hogy ne masoljak le a kazettakat, hancm beliilrol eljek at, es tovabbgondolva teremtsek meg sajat kazettajuk kepi vilagat. A modszert Pap Gabor muve'szettortenesz es Molnar V. Jozsef neple'lckrajz-kutato konyvei, eloadasai nyoman, es a veltik folytatott szeme'lyes konznltaciok alapjan fejlesztettem ki.
Felhasznalt irodalom:

,,[)icf.cr]ctek az Urar a mennyliol, dicserjetek a magassagban! Dicscrjetek, angyalai mind, dicscrjccck, egi seregek! Dicserjetek, Nap L;.S Hold, dicserjecek, fenylo csillagok] Dicserjetek, egeknek cgci, dicserjetek, mindun vizek az eg feletc! Dicserjek az Ur nevcc, men az 6 parancsara Icttck! Oda;illico[[a tiker mindun idokre, tiirvenyt szabon nekik, amely el nem eviil. Dicserjetek az Urat a foldrol, tengL'i'i szornyek tender melysegei! Tiiz es jegeso. felho ts ho, diiborgo viharok, melyek akaracac celjesi'titek. Mind ti heg\ck e's halmok, i;yiim6lcsfak es mind ti tedrusok. Mind ti crdci es me'/ei alhuok, maszu fergek es izarnyas madarak. Fold kiralyai es mind ri nemzctek, fejedelmei cs birai a tcildnek. Mind ci ifjak es Icanyok, oregek ts gyermekek, Mindnyijan clicser|ecck az Ur nevee, mert egj'ediil az o neve magaszios! Fonsege fdiilmulja az egci cs a foldei, folcme'te nepe fejec. Dicsosegere valik mmdenkinek, aki hi'iseges liozza. Izrael fiainak, a nepntk, amclv kozel van hozza."

Biblia. Oszb'vetsegi es Qjszovets^gi Szcnti'ra's, Szenc Istvan Tarsuku, Budapest, 1979. A Katolikus F.gyhaz katekizmusa. Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 1994 Molnar V. Jpzset: Kalendarium, Az esztendo korenek szokasrendsr.erc. Orokseg KBnyvmflhely, 1998. Donald H. Menzel: Csillagaszat. Gondolat, Budapest. 1980. David J. Eichcr: Az univerzum. A csillagkepek. ahogy a foldrril la'tjuk. Garbo kiado, Budapest, 1993. f-azekas Mihaly: Debreceni Magyar Kalendarium 1^19-1928. Fazekas Mihaly miivci. Szepirodalmi konyvkiado Budapest, 1982. Pap Gabor: Csak tisita fbrrasbol. Adalekuk Bartok Cantata proranajanak ertelmczesehez (2. kiadasl Maganyos Kiado, Debrecen, 1999. Ormansag. Fcstett famennyezecCi retormatus templomok. Tajak, korok, mlizeumok kiskdnwtara. 266. szam, 1986. Trcs riches nturcs du due dc Berry, lext by Raymond Gazelles 1984, 1988. Horae bealae Manae Virgmis. Helikon/Gorvma 1976. Flamand kalendarium. Helikon 1983. Horaskonw: Jean Colombe. Akademia K6n}-vtar, K 429. Kepzomiives7.eti Kiado, 1988. Der Tierkreis: Vartislav Jan Zizka. Artia, Praha, 1979. Ahi'tatossag oraji a valodi kercszryensegnek es a hazi isteni tiszteletnek elomozdi'ta'sara. Otodik rc'sz: A/. Isten a' termeszetben. Magyar Kiralyi Univerzitas. Buda, 1829. Bihari Gyermekmondokak. Farago JozseK Fabian Imre (szerk.) Kriterion Konyvkiadd, 1982.