3gyakorló és hatékony államhatalom kiépítése. Anyaországként komoly orientációs tényez
ő
ahatárontúli albánság számára, bár az 1997-es összeomlás komolyan megkérd
ő
jelezte azalbán–albán párbeszédben vezet
ő
szerepét. Koszovóban els
ő
sorban a szerb állammalszembeni önmeghatározás volt a legfontosabb kérdés, azaz Szerbia deszuverenitása, azönállóság elérése, amely 2008 els
ő
felében be is következett. Macedóniában az albánság nemkérd
ő
jelezte meg az állam szuverenitását, hanem az abban való társrészvétel eléréséretörekedett a többségi macedón társadalommal szemben
8
. Napjainkban kb. 6-7 millió albánélhet a Balkán-félszigeten
9
és bár kiforrott nemzeti tudatról itt sem lehet beszélni, az eztkiváltó/pótló etnikai összetartozás érzése roppant er
ő
s. Önmeghatározásukat segíti, hogyanyanyelvük mind a szláv nyelvcsaládtól, mind a görögt
ő
l jól elkülöníthet
ő
.
Macedónia 1991–2000
10
A Jugoszláviáról való leválást követ
ő
en Macedónia 1990 és 1992 között centralizációsfolyamaton esett át. A macedón politikai elit – a horvátországi eseményeket látva – attóltartott, hogy az állam kisebbségei követhetik a szerb felkelések példáját, ezért azönkormányzati jogosítványokat nagyon sz
ű
k keretek közé szorította. Ez többek között azzal a
8
Macedóniai albán értelmiségiek egy csoportja már 1991 végén jelezte az akkori államelnöknek (KiroGligorov), hogy az alkotmányba kerüljenek be a következ
ő
, binacionalitást célzó szabályozások: 1. Macedóniaegységes állam saját határai között; 2. a két legnagyobb nemzetiség egyenl
ő
(államalkotó) alkotmányos jogokatélvez; 3. az albán nyelv állam- és fels
ő
oktatási nyelv; 4. két kamarás parlament; vétójog a következ
ő
kérdésekben: területi/szuverenitási, védelmi, biztonsági, nemzetközi integrációs, nemzetközi szerz
ő
déses,nemzeti/állami szimbólumokat érint
ő
stb. kérdésekr
ő
l; 5. kétéves rotációs rendszerben m
ű
köd
ő
államelnökiposzt (a két nagy nemzet választja); 6. arányos etnikai részvétel az állami szerveknél; 7. Skopje legyenkülönleges státusú; 8. törvényi reformok nemzetközi standardok alapján a diszkrimináció ellen. REKA,BLERIM:
Pax Macedonia 2001. Between the Signing and Implementation of the Political Agreement in the Balkans.
In:
Die Albaner in der Republik Makedonien. 2006
. 111.o. (a továbbiakban: REKA 2006.)
9
Pontos számukat az els
ő
sorban Törökországban él
ő
albánság létszámának ismeretlensége miatt nehéz megadni.Az biztos, hogy Isztambul ma is „a legnagyobb albán város”. HOPPE 1993. 233.o.
10
A témához általános irodalomként lásd. ACKERMANN, ALICE:
Making Peace Prevail: Preventing Violent Conflict in Macedonia. New York, 2000
.; BABUNA, AYDIN:
The Albanians of Kosovo and Macedonia: Ethnic Identity Superseding Religion
. In: Nationalities Papers (Association for the Study of Nationalities) 2000/1. 67–93.o.; BROWN, KEITH S.:
Of Meanings and Memories: The National Imagination of Macedonia
. Chicago,1995, Illinois; BÜSCHENFELD, HERBERT:
Makedonien – Probleme eines neuen Staates
. In: Europa Regional7, Leipzig 1999, 13–21.o.; CASA, GJORGJI:
Status and Rights of Nationalities in the Republic of Macedonia
.In: PETTIFER, James:
The New Macedonian Question
. London, 1999, Routledge; CLÉMENT, SOPHIE:
Conflict Prevention in the Balkans: Case Studies of Kosovo and the FYR of Macedonia
. In: Chaillot Papers 30.Paris, 1997.; HOPPE, HANS-JOACHIM:
Die politische Szene der Republik Makendonien
. Köln, 1995.;LAZAROV, RISTO:
The Albanians in Macedonia: Co-Citizenship or...?
In: Balkan Forum 3, 2/11, 1995, 19–47.o.; LIBAL, WOLFGANG:
Mazedonien zwischen den Fronten. Junger Staat mit alten Konflikten
. Wien,1993.; LORENZ, ELKE – RAAB, ANDREAS (hg.):
Makedonien. Reiches armes Land
. Ulm 1997.; PETTIFER,JAMES – POULTON, HUGH:
The Albanians of Macedonia
. In: The Southern Balkans, Minority Rights GroupInternational. London, 1994.; SCHMIDT-NEKE, MICHAEL:
Präsidentswahl in Makedonien: Die Albaner alsKönigsmacher?
In: Albanische Hefte 28/3, 1999, 18–21.o.; SCHRAMEYER, KLAUS:
Die Rechtstellung der Minderheiten in Mazedonien
. In: BRUNNER, G. – MEISSNER, B. (Hg.):
Das Recht der nationalen Minderheiten in Osteuropa
. Berlin, 1999. és SEJDIAJ, FIQIRIi:
Maqedonia si e kam njohur
. Tirane, 1998,Drituria.
Leave a Comment