• Embed Doc
  • Readcast
  • Collections
Download
 
6. Elsivatagosodás, éhínség, erdőirtás
Elsivatagosodás
Azokban az országokban, ahol a pesség gyorsan vekszik, szükg van azélelemtermelés gyors növelésére is. A mezőgazdasági termelés növelés két úton ismegvalósítható: ha a meglévő területen alkalmazunk olyan technikákat, berendezéseket,fajtákat, amikkel magasabb termés érhető el, ezt nevezik a mezőgazdaság
intenzív 
növekedésének. A másik lehetőség, hogy az addigi módszerekkel nagyobb területentermelünk, ezt
extenzív 
növekedésnek hívják. Könnyen belátható, hogy az intenzívmezőgazdaság sokkal költségigényesebb, mint az extenzív. Európában, ahol már nemnagyon vannak a művelésbe bevonhatóterületek, csak az intenzív fejlesztésnek van esélye, ennek legjobb példáit Hollandiában ésDániában láthatjuk. A holland tehenek tejhozamát szemlélteti a mellékelt táblázat.évnapi tejhozam(kg)1995 7 5082000 8 4182003 8 7372004 8 788A fejlődő országok számára ez az út járhatatlan, ott elsősorban az extenzív növekedés az,ami könnyen megvalósítható. Az utóbbi egy évszázad gazdasági változásai azonban mégsúlyosabb nyomot hagytak a fejlődő országok mezőgazdaságán: megjelent az exportorientált mezőgazdag és a centralizált termelés. A világkereskedelem fejlődésévelelőnyössé vált olyan árucikkek termelése, amiket távoli piacokon lehet értékesíteni, így akorábban hagyományosan termelt köles és cirok helyett megjelent a búza, a gyapot, akávé. Ezeket nagybirtokokon termesztették. A mezőgazdaság irányításában is megjelent azállam, központilag írták elő, mit és miként kell termelni. A gyorsan növekvő városi népességellátása érdekében a kormányok alacsonyan tartották az élelmiszer árakat, ami a vidékinépességet, minthogy termelni nem volt érdemes, a városokba hajtotta. Mindezen hatásokegyüttesen járultak hozzá a földek leromlásához, degradációjához. A földek termelőértékerohamosan csökkent, ami elsősorban a kiszáradásukban, a tápanyagok kimosódásában, azelsivatagosodásban jelentkezik. Az 1960-as évektől kezdve egyre aggasztóbb jelentésekláttak napvilágot a sivatagok, elsősorban a Szahara terjeszkedéséről. Egyes források szerinta nagy homoksivatag évente 7 kilométert húzodott délre.
 
Az elsivatagosos az egész vigon tapasztalható, amediterrán térségben, Kaliforniában még a magyar Alföldönis. A legérzékenyebben azonban a Szaharától délre található,úgynevezett Száhel-övezetet érinti. A Száhel-övben az évescsapadékmennyiség 200-800 mm közé esik évente, de eznagyon egyenetlenül esik, az év során csak nycsapadékos hónap van. A magas hőmérséklet, a légnyomássajátosságai miatt harmat nem nagyon keletkezik, tehát ateljes csapadékmennyiség ezekben az esőkben jelenik meg.1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazságsúlytotta a Száhel-övezetet, 250 ezer ember halt éhen ésmilliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. 1984-85-benújabb szárazg okozott éhínséget. Egyes modellek szerint ezeket a szárazgokat azeurópai kén-dioxid szennyezés okozhatta. (Erről bővebbenolvashatsz itt.) A nagy éhínségekidején a fejlett világ komoly túltermeléssel küszködött, az európai parasztok ebben azidőben már támogatást kaptak azért, ha semmit sem termeltek és így nem szaporították afelesleges készleteket. Az éhínségekről beszélve nem hagyhatjuk szó nélkül a fejlett világtúlfogyasztását is. Jelen pillanatban a Földön termelt élelem 60%-át a Föld lakosságának30%-a fogyasztja el, igen, mi is benne vagyunk ebben a 30%-ban.Nem az a problématehát, hogy nem terem elég élelem (főként ha felhagynánk a húsevéssel is), hanem az,hogy ez nincsen jól elosztva a Föld lakói között.Kezdetben az elsivatagosodás elsődleges okának atúlnépesedést tartották, de alaposabb vizsgálatokkidetették, hogy nem mutatható ki egrtelösszefüggés az elsivatagosodás és anépességnövekedés között. Vannak olyan területek,ahol nő a népesség, de a talaj nem romlik, míg másholott is egyre szárazabbá válik, aholkifejezetten csökkena pesség. Az elsivatagosos azonban sokkalösszetettebb és sokrétűbb jelenség, mintsemhogy pármondattal magyarázni lehetne. Ökológiai, éghajlati,mezőgazdasági, gazdasági, politikai tényezők egyarántszerepet tszanak a kialakulásában. Az utóbbi kétévtizedben a nemzetközi szervezetek egyre nagyobbfigyelmet fordítanak arra, hogy milyen hagyományosmódszerekkel gazdálkodnak az egyes területek népeiés ebből próbálják meg leszűrni a követendő stratégiát.Az eredmények (úgy tűnik) igazolják ezt amegközelítést. Egyre nagyobb területen kezdik el újra ahagyományos kölest és rcirkot vetni, alacsony kőfalakat építenek, hogy az esővíz ne tudjon
 
elfolyni és ne csökkenthesse tovább a talajréteget, a folyópartokon ligeteket telepítenek,hogy csökkentség az eróziót, felhasználják a szerves trágyát és mindig az adott helynek ésévnek szükgesen haszlják az egyes teleteket, akár a nytermesztést éslegeltetést is váltogatva. Fontos lépés a termelés decentralizációja is, a faluközösségekmaguk ntik el, hogy mit, hol és hogyan termelnek. A hagyományos dszerekfelhasználásán l szinn nagy figyelmet fordítanak a rnyezeti nevesre is, aziskolákban, tanfolyamokon magyarázzák el az embereknek, hogy milyen hatásai vannak atúllegeltetésnek, a bozótírtásnak stb.
Erdőírtás
A trópusi fejlődő országok másik nagy problémája, az esőerdők írtása szintén a népességgyors növekedésével kapcsolatos. Az esőerdők írtása a '70-es évektől kapott lendületre. Jólszemlélteti ezt a következő táblázat is, mely a Braziliában kiírtott területet mutatja be:
of 00

Commenting has been disabled.