A FORDITAST Az BREDETIVEL OYBEVETETTE BENYHE JANOS f A TRAGIKUS ELETERZES | ‘TRAGIKUS ELETERZES i | FORDITOTTA FARKAS GEZA MIGUEL DE UNAMUNO 5 1 AZ EMBERBEN ES A NEPEKBEN EUROPA KONYVEIADO 19891 A HUS-VER EMBER Homo sum; nihil mania me aliens puto,* mondta latin vig jtékiré. En inkibb azt mondaném, hogy mullum hominem a me atiemum puo; ember vagyok és egyetien més embert sem vélek tlem idegennek. Mert a humanut melléknév ugyanolyan gyantis rnekem, mint elvontfénévivéltozata, a humanitas, az emberiség. Hagyjuk hat az embert i, az emberiséget is, az egyszert mellek- nevetis és f6névi vélrozatt is; ne trddjink massa, csak azegyér- teim@ fOnévvel: az emberrel. A his-vér emberrel, aki sziletik, szenved és meghal —féleg meghal ~ aki eszik és iszik és jitszik és alszik 6s gondolkozik és szeret, az emberrel, aki thats és hall- hhat6, a testvérre, az igazitestvérrel. ‘Mert van mésvalami is, amit szintén embernek hivnak,s amijo cgynéhény tobbé-kevésbé tudoményos csiés-csavaris térgya. (Ore van a legendabeli tollatlan kétlibé, az arisztotelésci (ov nohiruxév.* Rousseau térsadalmi szeraSdést kot embere, aztén a manchesteriek* homo oeconomicu-a, Linné* homo sapiens-, vagy, ha tgy tetszk, a fggGleges emlés. Olyan ember ez, aki nem innen vagy onnan szdrmazik, aki nem ebben vagy abban aKorban él vagy dit, akinek sem neme, sem hazdia nine, egys26- val nem més, esak eszme, Vagyis nem ember. "Nos. a mésik a mi embertink. a hs-vér ember: én te.olvasém. vagy amott egy harmadik, mindannyian, akiket hord a Fold. Es ez az érzHkelhetS, his-vér ember minden flozsfignak ala- raya és egyben legfSbb tirgya,akir akarjak bizonyos Gigynevezett filozsfusok, akér nem. ‘A legtobb dalam ismer filoasfiabrténetben tigy mutatiak be ‘nektink az egyes rendszereket, mintha egyik a mésikb6l eredne, szerzbik, a filoz6fusok, pedig alg tGnnek egyébnek, mint egy- 3szerd Grigynck. A flozifus, a filozofilé ember maginéletének {Grténcte mésodlagos helyct foglal el. Mérpedig éppen ez a ma- énélet magyarizza meg 2 legtObbet Hadd jlentsik ki mindenekel6tt, hogy afiloasfia kizelebb él a kéltésethez, mint a tudoményhoe. Hisba jot lire akéchény clyanflozéfiai endszer, amely valamely korscak tudoményainak végeredményeit Osszegeze,j6val kevesebb en és élet volt ben- nak, mint azokbanarendscerekben, melyekre szerasikszlleme, caységteremt6 szenvedélye nyomtaré a beiyegtt. ‘Hiszen a rudoményok, melyek oly fontosak nekink, s egyene- sen nélkilldzhetetlenck az letinkhéz 6s a gondolkodésunkhoz, bizonyos értelemben idegenebbek tink, mint a filozofia. Té- syiasabb célt szolganak, vagyis tévolabb dlinak bensGnkt6l. Lényegében gazdasigidolgoka tudoményok. Az j—elméletinek nevezett tudoményosfefedezés olyan, mint exy maszakifelf- dezés; yen a g6zpép, a telefon, a fonogrf, a repildgep felfede- és, vagy olyan dolgoke, amelyck j6kvalamire. A telefont pél- dul ara hasznathatjuk, hogy beszéigetink ative v6 szeretet vel. Esa szeretet 6 mire j6? Az ember villamosraszll, hay clmenjen az operkba; és fltesziakérdést: mia hasznosabb ebben azesetben, a villamos vagy a opera? A filoestia saikségletet legit ki, ata szikségletinket, hogy caységes 6 tlie elméletet alkossunk a vildgrl és az eet, és ~ennek az elméletnek a kévetkezményeként — olyan érzelmet, amelybl valamely bens6 magatartés é5 mi tobb— valamely cse- lekvéssuérmazik. Csakhogy ez az érzelem az emit elméletnek nem KGvetkezménye, hanem oka. A ozsfink, vagyis az améd, showy értitk vagy nem értiikavldgot és az leet, abl azérze- ‘miinkb6 fakad, meliyel az let iréntviseltetink. Bs ezaflozSfia, mint minden érzelmi, a tudatalariban, esetieg a tudattlanban ‘sybkeredzik. ‘Altalaban nem az eseméink tesznek derilétovi vagy bordlatové i benndnket, hanem az élettani vagy talén ros ~eseleg mind J ‘lettani, mind pedig kéros —eredetf derilétésunk vagy bordlété- sunk alakitja ki eseméinket. i] li | | | i ‘Azt szoktik mondani, hogy az ember értelmes Alla Nem ‘idem, née nem mond ah, hogy nagy éeeinesa— ezeinetalat—}| \ fisz meglehet, hogy az érzelem az: jobban megkilonboz- -! tea t0bbi alata. Gyakrabben Item toprengS, mint nevets ‘gy si macs. Talan bef ir vagy nevet de bl talén ark {smfsodiokd egyenleteket old meg. Ezét sikseges hit, hogy az ember legyen a legfontosabb ckink sfiloasfusban Tit van peldéul Rant, Immanuel Kant, az ember, aki Konigs- bergbensrileter és lo XVII. szad vege, sft XIX, oiend Keseober is alepe. Kantzak, a2 embernek, ennck a siv- ‘szembernek~ vagyisembernek ~ floasisaban van egy jelene ‘ékeny ugrs, ahogy Kierkegnard, egy mis ember ~érmicroda tember! —~mondta vlna, gy urs A ist és ithdi@-6lA wa ora: ih Ex wsbiban at Ep flr, amit =e smondjanak amit akarnak, akik nem liték az embert~ az el6bb- ten ledontt. Miutin megvizgata, es clemaes tn frt-por ize Isten ~ az arsrotelee ten, a ov rohITKOY iene “Taezésnek hagyominyosbizonytckit, a cvont Istenby az clésaie volt mordulatlan 6erdbdl tra elepiiIstent,esakhogy ‘most mr a elkiismeretIstenét, az exkélesi rend Alka -agy= = ‘26%al atthe rea «Kai ugrinak aia mar ‘Tutherans toga benne van. ‘AzegyikIsten, az éseerIsten az embernek, min olyannak, vagysaz elvont embernck, a nem ember embernck a Kilsleges kivetitése a végtelenbe, a mésk Isten pedi, az Graal vagy ak rat Isten az eleven, a megfoghat6, a hs-ver ember beadleges Kiveuteseavéstlenbe ‘Kanta sivvel fete us aztamitaejévelrombolt le. Tsme- rsscinelevallomésaibl ajdt vallomésaibol~ levleibsl ‘maginjellegd megnyilatkozdsaib6l — tudjuk, hogy Kant, az tember, ez ksseon26 agglegeny, aki lone tanitott Kénigs- bergben az Enciblopédia € Eszstenn6 szicadsnak végén, olyan ember volt, akit nagyon fogllkoztatort ez a Keres. Vagyis az cayetlen gti, cletbevag keds, a, amelyalegmelyebben éint 7