Ford\u00edtotta Domokos B\u00e1lint
Szerkeszt\ue000 Dobos Tam\u00e1s
Lektor T\u00f3th Bal\u00e1zs
Szukits K\u00f6nyvkiad\u00f3 Szeged 1997
ISBN 963-902-074-5

Nagy \u00f6r\u00f6mmel \u00edrom a jelen bevezet\ue000 szavakat bar\u00e1tom, Paul Brunton legut\u00f3bbi k\u00f6nyv\u00e9hez. A k\u00f6nyv cselekm\u00e9nye az Indi\u00e1t K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1t\u00f3l elv\u00e1laszt\u00f3 hossz\u00fa \u00e9s h\u00edres hegyl\u00e1ncok k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1t- sz\u00f3dik. A hegyl\u00e1ncok \u00e9s cs\u00facsok, amelyeket a szerz\ue000 \u00fagy \u00edr le, ahogyan \ue000 azokat Tehri \u00e1llamban l\u00e1tta, folytat\u00e1s\u00e1t k\u00e9pezik az \u00e9n szeretett nep\u00e1li Himal\u00e1j\u00e1mnak. Mivel ezek k\u00f6z\u00f6tt a hegyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fclettem, er\ue000s vonz\u00f3d\u00e1s \u00e9l bennem a Himal\u00e1ja ir\u00e1nt, \u00e9s boldogs\u00e1ggal t\u00f6lt\u00f6ttek el azok a percek, amelyeket Bruntonnak a Himal\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 eredeti \u00e9s figyelemrem\u00e9lt\u00f3 pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak olvas\u00e1s\u00e1val t\u00f6l- t\u00f6ttem. Csak azok tudj\u00e1k, akik a Himal\u00e1ja erd\ue000 bor\u00edtotta hegyl\u00e1ncai \u00e9s h\u00f3f\u00f6dte cs\u00facsai k\u00f6z\u00f6tt ne- velkedtek, hogy Brunton nem dics\u00e9rte t\u00fal azokat, hanem puszt\u00e1n az igazat mondta el r\u00f3luk. Tov\u00e1bb- ra is ez \u00c1zsia, s\ue000t a vil\u00e1g legmonument\u00e1lisabb l\u00e1tnival\u00f3ja.

A szerz\ue000, miel\ue000tt t\u00e1vozott volna a hegyek k\u00f6z\u00fcl, n\u00e9h\u00e1ny napig n\u00e1lam id\ue000z\u00f6tt, \u00e9s itteni tar- t\u00f3zkod\u00e1sa sor\u00e1n megmutatta nekem "A Himal\u00e1ja titkai " c\u00edm\ue002 m\ue002v\u00e9nek k\u00e9zirat\u00e1t. Csak akkor fe- deztem fel a k\u00e9ziratban azt a n\u00e9h\u00e1ny oldalt, amelyet annak a v\u00e1ratlan l\u00e1togat\u00e1snak szentelt, amelyet \u00e9n akkor tettem az \ue000 mag\u00e1nyos remetes\u00e9g\u00e9nek helysz\u00edn\u00e9n, amikor, az \u00e1ltalam korunk vall\u00e1si pr\u00f3f\u00e9- t\u00e1j\u00e1nak tekintett emberhez f\ue002z\ue000d\ue000 bar\u00e1ts\u00e1g \u00e1ltal hajtva, l\u00f3h\u00e1ton keltem \u00e1t a hegyl\u00e1ncokon. Ha tud- tam volna, hogy \ue000 kit\ue002n\ue000 eml\u00e9kezet\u00e9ben csendesen \u00e9s titokban elrakt\u00e1rozza mindazt, amit mond- tam, \u00e9s hogy napl\u00f3t vezet, amelybe id\ue000nk\u00e9nt feljegyez n\u00e9h\u00e1ny gondolatot, esem\u00e9nyt \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9st, lehets\u00e9ges, hogy egy kicsit jobban meggondoltam volna kijelent\u00e9seimet! Szerencs\u00e9re b\u00edzhatom az \ue000 az ir\u00e1ny\u00fa diszkr\u00e9ci\u00f3j\u00e1ban, hogy nem fog nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozni olyan dolgokat, amelyek nem tartoz- nak a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre.

Ez az \u00faj k\u00f6nyv, ami nem m\u00e1s mint egy napl\u00f3, sz\u00e1momra \u00e9rdekesebb, mint egy tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott munka, mivel sz\u00fcks\u00e9gszer\ue002en az intimit\u00e1s \u00e9s \ue000szintes\u00e9g azon szelleme \u00e1rad a sorokb\u00f3l, amely csakis napl\u00f3kban \u00e9rhet\ue000 tetten, \u00e9s amely betekint\u00e9st enged a tehets\u00e9ges \u00edr\u00f3 legtitkosabb gondolataiba. A szerz\ue000 elmondta, hogy miel\ue000tt nekem megmutatta volna, \u00e1tn\u00e9zte k\u00e9z- irat\u00e1t, \u00e9s azt "rettenetesen egoista szellem\ue002nek" tal\u00e1lta, \u00e9s hajland\u00f3s\u00e1got \u00e9rzett arra, hogy azon he- gyek al\u00e1 temesse k\u00e9zirata lapjait, amelyek k\u00f6z\u00f6tt azokat meg\u00edrta. \u00c9n azonban biztos\u00edtottam afel\ue000l, hogy az egoizmus minden memo\u00e1r alapvet\ue000 alkot\u00f3r\u00e9sze, \u00e9s hogy az \ue000 Himal\u00e1j\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9let\u00e9r\ue000l sz\u00f3l\u00f3 visszaeml\u00e9kez\u00e9sei nem lehetnek mentesek egy olyan tulajdons\u00e1gt\u00f3l, amely csak fokozza azok irodalmi \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9t \u00e9s vonzerej\u00e9t, m\u00e9g akkor sem, ha az \u00f6nz\u00e9s a t\u00e1rsadalomban visszatetsz\u00e9st kelthet. Azon id\ue000 alatt, amelyet Paul Brunton a Himal\u00e1ja hegyei k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6lt\u00f6tt, \u00fagy hiszem, \ue000 volt az egyetlen feh\u00e9r ember, aki a kev\u00e9ss\u00e9 ismert Tehri \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9n tart\u00f3zkodott. Term\u00e9szetesen csak kev\u00e9s eur\u00f3painak jutna esz\u00e9be, hogy \u00fatra keljen, \u00e9s a civiliz\u00e1lt t\u00e1rsadalom \u00e1ltal frekvent\u00e1lt helyekt\ue000l t\u00e1vol, vad \u00e9s szakad\u00e9kokkal szabdalt hegyek \u00e1ltal elszigetelve \u00fagy \u00e9ljen, ahogyan \ue000 azt tette.

Mindazon\u00e1ltal biztos vagyok benne, hogy \ue000 megkapta tette jutalm\u00e1t, mert m\u00e9g azon r\u00f6vid id\ue000szak sor\u00e1n is, amikor a t\u00e1rsa voltam, mondhatom, csod\u00e1latosnak t\ue002ntek a napok: az ember az egyhang\u00fa mindennapi \u00e9let \u00f6sszes sz\u00f6rny\ue002 realit\u00e1s\u00e1t\u00f3l elt\u00e1volodott, \u00e9s az \u00e1lmok, a b\u00e9ke \u00e9s a lelkis\u00e9g vil\u00e1g\u00e1ba r\u00f6p\u00fclt. Ezen legut\u00f3bbi t\u00e9ma kapcs\u00e1n sz\u00e1momra \u00fagy t\ue002nik, hogy Brunton jelen \u00e9s egy\u00e9b k\u00f6nyveiben kifejtett elgondol\u00e1sai \u00e1ltal\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmasak arra, hogy a nyugati emberek \u00e9s azon n\u00f6vekv\ue000 sz\u00e1m\u00fa keletiek sz\u00e1m\u00e1ra \u00fatmutat\u00e1sul szolg\u00e1ljanak, akik \u00e1tvett\u00e9k a nyugati \u00e9let- \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3dot. \u00c9n szem\u00e9ly szerint k\u00f6nnyebben meg\u00e9rtem a mi saj\u00e1t \u00e1zsiai filoz\u00f3fi\u00e1ink \u00e9s szel- lemi technik\u00e1ink sz\u00e1mos bonyolult finoms\u00e1g\u00e1t, bele\u00e9rtve a j\u00f3g\u00e1\u00e9t is, ha azokat Brunton magyar\u00e1zza el az \ue000 tudom\u00e1nyos, racion\u00e1lis, modern \u00e9s semmilyen vall\u00e1si ir\u00e1nyzathoz nem k\u00f6t\ue000d\ue000 m\u00f3dj\u00e1n, - mintha azokat azon az \ue000si m\u00f3don fejtik ki, ami oly t\u00e1vol esik a huszadik sz\u00e1zadi felfog\u00e1st\u00f3l. A leg- t\u00f6bb vall\u00e1s szent irataiban sok olyan sz\u00f6vegr\u00e9szt lehet tal\u00e1lni, ahol a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\ue000 m\u00f3dokon, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6- z\ue000 nyelvek \u00e9s emberek r\u00e9v\u00e9n megsz\u00f3lal\u00f3 L\u00e9lekr\ue000l t\u00f6rt\u00e9nik eml\u00edt\u00e9s. Meg vagyok gy\ue000z\ue000dve arr\u00f3l, hogy Brunton a k\u00f6zvet\u00edt\ue000k egyikek\u00e9nt arra van kiv\u00e1lasztva, hogy \u00fajra\u00e9rtelmezze a Kelet f\u00e9lig elve- szett b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t azok sz\u00e1m\u00e1ra, akiket a Nyugat elg\u00e9piesedett \u00e9letm\u00f3dja tart fogs\u00e1g\u00e1ban, \u00e9s ily

m\u00f3don az \ue001 \u00fcgy\u00e9t szolg\u00e1lja. Az ilyen k\u00f6nyv azok sz\u00e1m\u00e1ra \u00edr\u00f3dott, akik rokonszenvet vagy v\u00e1gy\u00f3- d\u00e1st \u00e9reznek a bels\ue000 lelki \u00e9let ir\u00e1nt. K\u00e9pes vagyok felm\u00e9rni azon szemle\u00edr\u00f3 m\u00e9lys\u00e9ges tudatlans\u00e1g\u00e1t, aki egy bizonyos eur\u00f3paiak \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott kalkuttai \u00fajs\u00e1gban a szerz\ue000 kor\u00e1bbi "Kutat\u00e1s a titkos In- di\u00e1ban " c\u00edm\ue002 munk\u00e1j\u00e1t hamisnak min\ue000s\u00edtette, \u00e9s tagadta, hogy Indi\u00e1ban b\u00e1rmif\u00e9le lelkis\u00e9g l\u00e9tezne, majd v\u00e9gezet\u00fcl az ilyen jelleg\ue002 kutat\u00e1sok folytat\u00e1s\u00e1val kapcsolatban g\u00fanyol\u00f3dva k\u00e9ts\u00e9gbe vonta a szerz\ue000 kompetenci\u00e1j\u00e1t. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt befoly\u00e1sol\u00f3 legjobb indiai \u00fajs\u00e1gok \u00e9s foly\u00f3iratok azonban a legnagyobb elismer\u00e9ssel \u00edrtak a fent eml\u00edtett k\u00f6nyvr\ue000l, ily m\u00f3don \u00e9les kontrasztot alkotva r\u00e1vil\u00e1g\u00ed- tottak arra, hogy a nyugati sz\u00fclet\u00e9s\ue002 szemle\u00edr\u00f3 mekkora hi\u00e1ny\u00e1t \u00e1rulta el a meg\u00e9rt\u00e9snek az ir\u00e1nt az orsz\u00e1g ir\u00e1nt, amelyben \u00e9l, \u00e9s hogy mennyire h\u00edj\u00e1val van tapasztalatoknak.

Szem\u00e9lyesen tan\u00fas\u00edthatom, hogy Indi\u00e1ban nemcsak a Brunton k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrt j\u00f3gik, azaz rendk\u00edv\u00fcli tanul\u00e1s \u00fatj\u00e1n elsaj\u00e1t\u00edtott k\u00e9pess\u00e9gekkel, csod\u00e1latos hatalommal \u00e9s fennk\u00f6lt lelkis\u00e9ggel rendelkez\ue000 f\u00e9rfiak vannak, hanem m\u00e1s, ugyanennyire szokatlan emberek is, akiket \ue000 k\u00f6nyv\u00e9ben nem eml\u00edtett meg.

M\u00e9gis az \u00e1tlagos eur\u00f3pai \u00e9s a nyugati m\ue002velts\u00e9g\ue002 indiai k\u00f6z\u00f6ny\u00f6sen, len\u00e9z\ue000en \u00e9s megvet\u00e9s- sel tekint \u00e1ll\u00edt\u00e1saira - ily m\u00f3don bizony\u00edtv\u00e1n, hogy nincsenek beavatva a vil\u00e1g leg\u00e9rt\u00e9kesebb tud\u00e1- s\u00e1ba \u00e9s \u00c1zsia legbecsesebb titkos hagyom\u00e1nyaiba.

Nep\u00e1lik\u00e9nt, aki olyan n\u00e9phez tartozik, amely elt\u00f6k\u00e9lten meg\ue000rizte orsz\u00e1ga f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s elz\u00e1rts\u00e1g\u00e1t, azt is tan\u00fas\u00edthatom, hogy a misztikus b\u00f6lcsess\u00e9g ezen \ue000si hagyom\u00e1nyait jobban meg- \ue000rizt\u00e9k Nep\u00e1l hatalmas hegyei k\u00f6z\u00f6tt, mint mag\u00e1ban Indi\u00e1ban. Csak azok rem\u00e9lhetik azonban, hogy bebocs\u00e1t\u00e1st nyerhetnek \u00c1zsia igazi b\u00f6lcseinek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ba, \u00e9s megismerhetik titkaikat, akik ugyan- olyan komoly elsz\u00e1nts\u00e1ggal kutatnak, mint a szerz\ue000.

Kalkuttai kritikus\u00e1ra senki sem figyelne fel, ha nem nyilv\u00e1nuln\u00e1nak meg \u00e1lland\u00f3an ugyan- ilyen igazs\u00e1gtalan el\ue000\u00edt\u00e9letek. \u00cdgy azut\u00e1n volt alkalmam azt hallani, hogy bizonyos eur\u00f3paiak Brun- ton egyiptomi kutat\u00e1sait \u00e9s a nagy piramissal kapcsolatban szerzett lelki tapasztalatait "\u00fcres \u00fajs\u00e1g- \u00edr\u00f3i fog\u00e1s"-k\u00e9nt emlegett\u00e9k! Ism\u00e9t csak tudatlans\u00e1gukat \u00e1rulj\u00e1k el, vagy sohasem tal\u00e1lkoztak Paul Bruntonnal, vagy ha igen, \u00fagy nem kaphattak olyan betekint\u00e9st az \ue000 bels\ue000 \u00e9let\u00e9be, amilyenben ne- kem volt r\u00e9szem. Azok, akik igaz\u00e1n ismerik \ue000t - beismerem, ez nem k\u00f6nny\ue002 dolog -, tudj\u00e1k, hogy \ue000szintes\u00e9g\u00e9hez k\u00e9ts\u00e9g nem f\u00e9rhet, \u00e9s hogy nagy anyagi \u00e1ldozatokat hozott az \u00e9let m\u00f6g\u00f6tt rejl\ue000 ne- hezen megfoghat\u00f3 igazs\u00e1g felfedez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Kevesen ismerik \ue000t igaz\u00e1n, \u00e9s a f\u00e9lre\u00e9rtetts\u00e9g az \ue000 eleve elrendeltetett \u00e9s elfogadott sors\u00e1nak t\ue002nik. \u00d6r\u00f6m\u00f6mre szolg\u00e1l, hogy bar\u00e1tomnak kis szolg\u00e1- latot tehetek ezen bevezet\ue000 meg\u00edr\u00e1s\u00e1val. Az \u00e1h\u00edtott \u00fczeneten, amelynek bels\ue000 f\u00e9nye \u00e1tvillan a k\u00f6- vetkez\ue000 oldalakon, legyen a szent Himal\u00e1ja rejt\ue000zk\u00f6d\ue000 b\u00f6lcseinek \u00e1ld\u00e1sa.

Hogy az olvas\u00f3k nehogy azt higgy\u00e9k, hogy ez egy \u00faj k\u00f6nyv, ez\u00faton s\u00fcrg\ue000sen kijelentem, hogy nem az. T\u00f6bb \u00e9vvel azel\ue000tt \u00edr\u00f3dott, mint amennyire szeretek visszaeml\u00e9kezni. Lapjai az akkori tart\u00f3zkod\u00e1si helyem k\u00f6zel\u00e9ben, Madrasban ker\u00fcltek le a nyomdag\u00e9pr\ue000l, \u00e9s k\u00f6nyv alakj\u00e1ban ker\u00fcl- tek forgalomba. N\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1ny elker\u00fclt Angli\u00e1ba, ahol azokat ugyanolyan alakban terjesztett\u00e9k, de ezek hamarosan elt\ue002ntek a k\u00f6nyvesboltok polcair\u00f3l. Az arra vonatkoz\u00f3 ig\u00e9nyek ellen\u00e9re a "Hi- mal\u00e1ja titkai"-t sosem nyomt\u00e1k \u00fajra. J\u00f3llehet nem t\u00e9rtem vissza arra a Himal\u00e1ja k\u00f6z\u00e9ps\ue000 r\u00e9sz\u00e9n ta- l\u00e1lhat\u00f3 ter\u00fcletre, amelyet a k\u00f6nyv le\u00edr, a h\u00e1bor\u00fa hull\u00e1mai folyt\u00e1n elvet\ue000dtem ezek k\u00f6z\u00e9 a hatalmas hegyek k\u00f6z\u00e9 - el\ue000sz\u00f6r a hegyl\u00e1nc legkeletibb v\u00e9g\u00e9re, Sikkim hat\u00e1r\u00e1ra, majd k\u00e9s\ue000bb annak legnyu- gatibb v\u00e9g\u00e9re, amely Kis-Tibet f\u00f6l\u00e9 magasodik. Az\u00f3ta sem tudtam elfelejteni azt a l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3an nagyszer\ue002 l\u00e1tv\u00e1nyt, ahogyan a napf\u00e9ny megcsillan a felh\ue000kbe vesz\ue000 cs\u00facsok v\u00e9gtelen sor\u00e1n, sem a meredek, szikl\u00e1s v\u00f6lgyek m\u00e9ly\u00e9n rohan\u00f3 patakok vid\u00e1m morajl\u00e1s\u00e1t. Nem lehetett elker\u00fclni azon szempontok n\u00e9melyik\u00e9nek a m\u00fal\u00f3 \u00e9vek bels\ue000 fejl\ue000d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s b\ue000vebb tapasztalatainak f\u00e9ny\u00e9ben t\u00f6r- t\u00e9n\ue000 m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t, amelyek alapj\u00e1n a jelen napl\u00f3ban foglalt \u00e9szrev\u00e9telek \u00e9s megfigyel\u00e9sek \u00edr\u00f3dtak. Az \u00e1ltal\u00e1nos n\u00e9z\ue000pont azonban l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e1ltozatlan maradt, \u00e9s az a lelki b\u00e9k\u00e9nek, az elme \u00e9s a sz\u00edv f\u00f6l\u00f6tti uralom visszanyer\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9ben \u00e1ll. R\u00f6viddel ezel\ue000tt a tr\u00f3pusi \u00e9letform\u00e1t feladva visszat\u00e9rtem keleti utaz\u00e1somr\u00f3l, hogy ism\u00e9t a nyugati f\u00e9ltek\u00e9n \u00e9ljek, azonban mindaz, amit