• Embed Doc
  • Readcast
  • Collections
  • CommentGo Back
Download
 
Épült most Velencén egy hatalmas hotel a VelenceResort & Spa és rebesgetik, hogy készül egy négy-milliárdos beruházás is az északi parton…Nem je-lentenek egymásnak konkurenciát ezek a hatalmasszállodák?
Nem. Ellenkezőleg, egy pontig erősítjük egymást. Il-letve, ha az északi parton megvalósul ez a négyszáz-milliárdos beruházás, az inkább húzóerő, minthogy konkurenciát jelentene. Egymást támogatva lehetelőrébb lépni. A tó kis méretéből adódóan itt nagyonrövid idő alatt nagyon komoly sikereket lehet elérni.Ha már itt van a Velencei szálloda, meg mi is meg-nyitunk, akkor talán oda tudunk csábítani egyébberuházásokat: éttermet, kávézókat, szabadidőstevékenységeket akár egy élményparkot vagy egy szabadidő-parkot, csúszda-parkot, vagy bármi i-lyesmit, ami már nem feltétlenül a hetvenes éveket,hanem mondjuk a 21. századot mutatja. De sok munka van vele ez kétségtelen.
Milyen a kapcsolatuk a gárdonyi önkormányzattal?
Az önkormányzattal szerintem nagyon egy irány-ban gondolkozunk. Tóth István polgármester úr-ral, és a Tourinform irodával: Somossy Eszterrel ésKovács Henriettával is nagyon jól tudunk együttdolgozni, úgyhogy én azt gondolom, hogy a kap-csolatban van perspektíva. Akár négy-öt éven belülis olyan látványos sikereket lehet elérni, ami ad máregy alapot ahhoz, hogy tudjunk fejlődni, elindulni valamerre. Ebben a rövid időszakban először le kellhozni azt a vendégkört, ide kell csalogatni, meg kellmutatni mit szeretnénk, mit csináltunk már meg ésakkor ők utána talán ideszoknak.
Van igény, hogy itt a tóparton 20-30 percre a na-gyobb városoktól ennyi szálloda legyen? Nemmegy ez a vendégéjszakák rovására, ha belföldi tu-rizmusban gondolkodunk? Lejön, eltölt egy klassznapot, aztán hazamegy?
Nem hiszem, ennyi erővel akár innen Siófokról ishazamenne, 50 perc alatt otthon van. Inkább az jellemző, hogy az a réteg aki szeret kirándulni az aszabadidejének a rövid időszakait is teljes mérték-ben ki akarja használni, ezért ezt inkább előnynek foghatjuk fel. A rendezvények és a konferencia-tu-rizmus tekintetében pedig szintén nem hátrány a városhoz való közelség, hiszen inkább az a tenden-cia illetve azokat az információkat kapjuk buda-pesti rendezvényszervező cégektől, hogy ki akarják  vinni városhatáron kívülre a programjaikat. Ha városhatáron belül bonyolítja le a rendezvényét, arésztvevő eljön, belenéz az előadásokba és utánahazamegy. Ha már városon kívül van, mindegy hogy 20 km-re vagy 50-re, akkor már lennt alszik, el lehetneki adni egy programot, végigüli az előadást, részt vesz mindenen, kvázi sokkal sikeresebb a rendez- vénye. Tehát ilyen szempontból nem hiszem, hogy hátrány a közelség a nagyobb városoktól, sőt inkábbelőnynek látom. Nagyon jó helyen van a Velencei-tó, nagyon könnyen elérhető igazából bárhonnan,és Budapestről is. Számítunk is nagyobb budapestifelvevőpiacra.
Hogyan írná le ezt a projektet, milyen lesz az újszállodánk itt a gárdonyi partoknál?
85 szobánk lesz, ebből négy luxus-apartman, ami egy tényleg magas színvonalon, nagyon sok szolgáltatás-sal, luxus kivitelben készül el, ahonnan gyönyörű pa-noráma nyílik a tóra. Tehát a két épületünk a legfelsőemeleten hatalmas teraszokkal rendelkezik, ahon-nan gyönyörű panoráma nyílik a tóra, és az apart-manok saját szaunával, pezsgőfürdővel, zuhannyal, jószínvonalon lesznek megvalósítva. Egyébként szolgál-tatások szempontjából, tehát amennyi szolgáltatásbennt van a házban, ez inkább 200 szobás szállodákra jellemző, hogy ennyi minden van. Külső medence,belső medence, különböző masszázsok, sőt nagyonsokféle masszázs. Bowling pálya, bár, grill-terasz,squash-pálya, konferencia-termek, négy darabösszesen 100 négyzetmétertől a 240 négyzetméterig.Nagyon sok szolgáltatásuk lesz. Próbálunk minden-féle igényt kielégíteni mind a konferencia-vendégek részére, mind az üdülővendégek részére. Egymásba-nyitható szobák, pótágyazható szobák, apartmanok,kisebb szobák, nagyobb szobák. Rengeteg dolograúgy gondolom, hogy felkészültünk.
Gárdonyi
Fiatalok Lapja
 Világítótorony Gárdony partjainál
Behán István úrral, a Vital Hotel Nautis **** igazgatójával ülünk egy impozáns szálloda halljában, Siófokon vagyunk a Balaton partján,a Panoráma Hotelben. A Velencei-tavat szeretők örömére, jóvoltukból nekünk is lesz egy gyönyörű szállodánk a tóparton, Gárdony partjainál.
A Gárdonyi Fiatalok Lapját agárdi gimnazista diákok, helyi fiatalok írták, vagyis a Chernel Press (gim-náziumunk Chernel Istvánról kapta a nevét, a Press meg azt jelenti, hogy van önbizalmunk). A célunk az volt, hogy bemutassuk Gárdonyt, a Velencei-tavat, és magunkat is, akik ott élünk. Kedvet szeret-nénk csinálni a Velencei-tó felfedezéséhez. Sokan segítettek minket, hogy ezt az újságot meg tudjuk csinálni: a helyi vállalkozók, Gárdony Város Önkormányzata, a Tourinform-iroda, és nagyjából minden-ki, akit megkértünk erre. Valahogy természetes volt, hogy szeretnénk készíteni egy lapot Gárdonyrólmi diákok, az utazási kiállításra. Fogadják szeretettel ezt az újságot. Az idei II. Velencei-tavi Hal-vad-bor és pálinka fesztiválra pedig izgatottan várunk mindenkit, azért is, mert a helyi fiatalok a fesztiváltársszervezői és közreműködői lesznek!
 
Időpont: 2009. 04. 30-05.03. Helyszín: Agárd
Ocsenás Kati, főszerkesztő, Chernel Press
 A Chernel Press diákújságíróinak lapja városukról (újrapapírra nyomva)
5
 A sárkányrepülő gárdonyilelkész  A mi pálinkánkSéta a Velencei-tó partján Gárdony város polgármesterével Tóth Istvánnal 
„Egy cigányzenekar zenéjérefürödtünk, majd one-steppettáncoltunk a tóparton a réten.A cigányzenekar (5 ember,bőgős is volt, a nyéki vendéglő
Velencei-tavi Hal-Vad-Pálinka- és Borfesztivál 
Gárdony, világfürdő!
Régi szép idők a Velencei-tónál 
zenekara), elkísért minkethaza, folyton muzsikált. Óriásifeltűnést keltettünk mindenütt.Csupa virág volt a sapkánk,mire hazaértünk. Bizonyos,hogy katonák így még nemmasíroztak ezen a vidéken”– írta haza Kis Velencéről,a mai Velencefürdőről egy itt állomásozó katona 1915augusztusában. Eszerint vidám fürdőzők már ek-kor is megmártóztak a Ve-lencei-tóban, bár tömegeketmég nem vonzott a náddalbenőtt, bársonyos fövenyű vadvíz. Legfeljebb néhány pesti család nyaralt itt, szobátbérelve gárdonyi gazdáknál.A tó „felfedezését” ösz-tönözte, hogy a trianonibékével az ország elvesztette a virágzó erdélyi, beregi, bánátifürdőhelyeket, s így megnőtt azérdeklődés a még kihasználat-lan, Budapesthez közel esőés főleg: olcsó vízpart iránt.Az első strandot 1923-bannyitották a velencei Hajdú-testvérek. Már a nyitás utánihétvégén 5-600 fizetővendégük  volt, s még a vonat is megállta Budapestről és Székesfe-hérvárról ideutazó fürdőzők kedvéért. Gárdonyban va-lamivel később, 1926-ban nyíltaz első strand, amelyen 140fakabin és egy nagy étterem várta a vendégeket. Melletteépült fel két évvel később a jellegzetes, tornyos épületűSirály strand, amely a délipart legelegánsabb fürdőhelye volt a háború előtt: étterem-mel, tetőnapozóval, homokosparttal, tornaszerekkel,hosszan benyúló mólóval.„Gárdony, világfürdő!”, kiál-totta tulajdonosa, BónéGyula a vonatról leszállóknak.Az egyik helyi földbirtokos,Beck Lajos aztán a húszas évek  végén elkezdte parcellázni aparthoz közel eső birtokát,s ezen jött létre az első vil-latelep Gárdonyban: 1930-ramár 230 család mondhattamagát gárdonyi nyaralótu-lajdonosnak. A szomszédosAgárdon nemsokára a Ná-dasdy család is felszabadítottaaddig legelőnek használt partiterületeit a fürdőélet előtt,kiparcellázva 1500 telket; éslétrehozva a telektulajdono-sok strandját a tó akkor legna-gyobb nádmentes part-szakaszán, a mai Nap-sugár strand helyén.„Napfény, víz, levegő” – „Itt vegyen telket” - „Megy a gárdaAgárdra!” szóltak a korabelireklámszövegek. A fővárosiérdeklődőket a parcellázó tár-saság budapesti irodájábantájékoztatták a részletekről, scsoportos utazásokat szervez-tek a terület bemutatására.Így nem véletlen, hogy azagárdi telkek vásárlói több-nyire pestiek közül kerültek ki, akik hamarosan meg iskezdték az építkezéseket.Agárdon 1938-ig körülbelül500 nyaraló épült fel, Gár-donyban pedig körülbelül 350.Nagy részük kis típusház volt.Főként az úri középosztály tagjai, hivatalnokok, katona-tisztek, orvosok, vendéglősök,művészek találtak ittmaguknak nyári menedéket.
6314
Ajánló
(folytatása következik a 2. oldalon)(folytatása következik a 3. oldalon)
 
2
 
Gárdonyi Fiatalok Lapja
(folytatás az 1. oldalról) Világítótorony Gárdony partjainál
Ezt az újságot fiatalok írják javarészt diákok és városi fiatalok,és megbíztak azzal a kérdéssel, hogy feltétlenül kérdezzek ráerre a világítótoronyra, hogy egyrészt tényleg lesz-e és milyenlesz majd…
Lesz világítótorony, ha jól emlékszem olyan 12 méter magas leszés ez konkrétan egy olyan, mint amit az északi országokban, vagy Norvégia partjainál látni: piros-fehér csíkos, fölül forog afény, tehát viharjelző funkciójais lesz. Eredetileg úgy indult eza projekt, hogy a torony tetejénegy na-gyon exkluzív helyetalakítsunk ki, ahol egy asztalnyi vendéget ki tudunk szolgálni:megva-csoráztatni, megregge-liztetni – akár egy ilyen Valentin-nap jelleggel, vagy akár egy há-zassági évforduló vagy eljegyzésalkalmával vagy bármiért, de ah-hoz túl nagy építményt kellenemegépítenünk. 12 méter magaslesz, lépcső vezet fel rá, és egy csúszda jön le róla, ami belefut amedencébe. A túlpartról is, szinte a tó teljes kontúrjáról minden-honnan látni lehet majd egyrészt a piros-fehér festés miatt meg atetején lévő világítás miatt, úgyhogy ez nagyon hangulatos dologlesz. Hamarosan kezdődik ennek is a kivitelezése.
A teljes beruházás mikorra valósul meg?
Mi azt szeretnénk, ha idén július 1-jén ki tudnánk nyitni. Azidőjárástól is függ egyébként, talán most már nem, mert kezdünk belülről dolgozni, de azért a fagy, az eső, a szél, az ónos eső nagy szerepet játszik egy építkezésnél. Most ott tartunk, hogy kívülrőlszinte kész a ház szerkezete és mostmár folynak a benti munkála-tok, és reméljük, hogy tudjuk tartani ezt a július elsejét. Jó lennemindenképpen, egy jó kezdés lenne, ha szezonra megnyitnánk és meg tudnánk tölteni idén nyárra a házat. Akik megismernék a nyáron a szállodát, azok talán már a hosszú hétvégékre megegy-egy évközi pihenésre, karácsonyra, szilveszterre már vissza- jönnének, úgyhogy az nagy előny lenne, ha július elsején meg-nyílnánk, mi ezen vagyunk.
Milyen lesz az épület építészeti szempontból, milyen lesz astílusa, hogy fog kinézni?
Az épület kívülről úgy van megtervezve, hogy egy hajó formátalkot. Egy nagyon modern épület, de mégis próbálunk olyan a-nyagokat bevinni az épületbe, hogy egy természetes, meleg hatástkeltsen, hogy otthon érezze magát benne az ember. Nagyon sok fa lesz, nagyon sok üveg. A tűz és a víz játéka lesz belehozva. Énazt gondolom, hogy mind az építész csapat, mind a belsőépítészcsapat nagyon jól dolgozott, nagyok kreatívak, nagyon ötletesek,úgy kellett visszafogni őket, hogy ezt nem fogjuk tudni meg- valósítani, de tényleg nagyon jó ötleteik vannak. Minden vá-gyunk már, hogy elkészüljön és lássuk egyszer az összképetbelülről. Jó hangulatot, melegséget, bensőségességet, egy köz- vetlen kapcsolatot próbálunk vele kialakítani a vendégekkel,amennyire lehet. Túlzás, hogy családi, de mégis ezt a szót kell,hogy mondjam, hogy családiashangulatot szeretnénk odava-rázsolni, hogy szívesen jöjjön a vendég, hogy jól érezze magát, visszajöjjön akár hétről-hétre, vagy minden nyáron ott legyen.Ez a cél mindenféleképpen.
A tulajdonos úr és Ön ismerték már előtte is a Velencei-tavat?Milyennek látták régebben?Egy hely ahová jó menni vagy nem olyannak?
Hát, 10-15 évvel ezelőtt vagy mégrégebben volt egy másik vállalkozása a tulajdonosnak, már nememlékszem, hogy mi, ő onnan ismeri már a tavat. Most viszontszerintem újból beleszeretett ő is, meg én is. Ha lemegyünk és ott vagyunk az épület tetején, akkor csak csodálkozunk, hogy mi-lyen gyönyörű és hogy ez kell nekünk, és ez nagyon jó. Ha a Ve-lencei-tó és a Balaton feeling-jét egymás mellé tesszük, egész mása kettő. Egész más a Velencei-tó hangulata a sok nádassal és ma-daraival, és egész más a Balaton. Tehát, ha egy tőzsgyökeres bala-toninak említema Velencei-tavatakkor általábannem érdekli. Ha viszont leviszem,és megmutatomneki, akkor kivételnélkül azt mondja,hogy hú ez nagyon jó, ez gyönyörű,ez szép. Azért leszmég vele munkanyilván, ténylegfel kell zárkóztatniinfrastrukturálisanaz egész tavat, be-leértve a bicikliutakat, autóutakat, a nyaralóházakon keresztüla vendéglátóegységeken át mindent. De ebben partner az ön-kormányzat és polgármester úr. Ő nagyon keményen dolgozik rajta és minden pályázati és egyéb lehetőséget megragad, hogy előrébb vigye ezt a várost.
Ez a készülő partszakasz-felújítás érinti az Önök szálloda-részét is. Ha ez megvalósul, és nincs is messze ez az idő, akkoraz Önök vállalkozása szempontjából is előnyös lesz
Így van. Ebben is biztosan lesz egyfajta összefonódás. Az ön-kormányzat nyilván pályázni akar, de az önerőt meg kell teremte-ni és mi itt, akár a mellettünk lévő étteremmel karöltve is szeret-nénk támogatni ezt, hogy sikerülni tudjon. Ez mindenkinek jó aszállodának értelemszerűen, az önkormányzatnak és a városnak megintcsak, és az egész tóra nézve is ez egy pozitív dolog.
Önök a belföldi turistákra építenek elsősorban?
Igen. A nyári turistaforgalom 60% belföldi és 40% külföldi turistaarányban oszlik meg, a többi időszak az egyértelműen a belfölditurizmusé, éves viszonylatban olyan 85% biztos, hogy belföldi vendég jön. Gondoltunk a létrejövő Aba-Sárvíz természetvédel-mi területtel való városi összefogás kapcsán a vadászokra is, atermészetvédelmi terület látogatóira, kutatóira, ők is azok akik a hasonló kategóriájú szállodákat keresik. Nyáron gondolunk aszörfösökre, hogyha befagy a tó, mint idén is, arra megint le-het programokat szervezni. Nyilván ezekben az esetekben csak hétvégékről van szó, de sokat jelent, a legkisebb szegmenseketis meg kell találnunk, és rájuk hangolódni, mindenkit meg kelltalálnunk ahhoz, hogy jó menjen a ház, míg ők is megtalálnak minket.
Ocsenás Kati,Chernel Press Agárdpusztán, Gárdonyi Géza szülőháza mellett már évek óta áll egy magtár, ami igen rossz ál-lapotban van. Ennek a régi épületnek a felújításiterveivel foglakozik most édesapám, Marczell Kolos, aki statikus tervező. Egy pályázaton si-került pénz nyerni arra, hogy megmenthessék ezt a régi épületet. Egy csésze tea mellett beszélget-tem apával erről.
Mit foglalmagába a sta-tikus munka?
A statikus nemépítész. Ez egy fontos dolog,mert sokak-ban ez tévesenfogalmazódik meg. Az építészaz épületnek aküllemét, funk-cióját találja ki,a statikus pedigmagyarra fordít- va azzal fog-lalkozik, hogy mitől áll meg egy épület. Alapozás, teherhordófalak, födémek, tetőszerkezetek. Kizárólag azépületek tartószerkezeteivel foglalkozik.
Miért lettél statikus?
Engem gyerekkorom óta foglakoztat azépítkezés. Már egész kiskoromban a karácsonyiajándékom fándli és kőműveskanál volt. A nyáriszünetre szüleimtől egy zsák cementet kértemés ezzel játszottam egész szünetben. Az évek során pedig építőipari iskolákba mentem.
Örültél-e a feladatnak, hogy megtervezheteda magtár felújítását?
Örültem a feladatnak, mert ez a magtár márrégóta foglakoztat. Még gyerekként biciklivel jártunk arra bátyámékkal és láttam, hogy amagtár előtt zsákban gabonát lehet kapni. Ki voltírva a nyitvatartás az ajtóra. A magtárak engemalapvetően nagyon vonzanak. Ennek a magtár-nak én már végzett mérnökként kb. 15 éveutána érdeklődtem, hogy kinek a tulajdonába van, vagy kinek a kezelése alatt,mert láttam,hogy az álla-pota egyre csak romlik és nemtörténik velesemmi.
Mi a történeteennek azépületnek?
A Magtára Gárdonyiszülőház és azAnna kápolnakörnyezetében van így műemlékikörnyezetben áll. Levéltári kutatást azt nem végeztem, de annyit azért ki tudtam deríteni,hogy az 1800-as évek végére tehető amikorépült. Mindig is magtár célját szolgálta. Az ot-tani majorságban learatott gabonát tárolták benne. A 90-es évek óta üresen áll.
Miért újítják fel ezt a romos épületet nemlenne egyszerűbb teljesen újat építeni?
Jó a kérdés. Teljesen egyszerű lenne ledózerolniaz egészet. Nyilvános fórumokon ezt a kérdéstmeg is kaptam, hogy miért foglakozunk ezzelegyrészt nem is műemlék, minek vesződni veleépítünk egy teljesen újat abból a pénzből, amibőlfelújítjuk. Igen ám, de ennek a régi épületnek az arculatát nem fogjuk tudni visszaadni. Egy akkori épület jelen esetben ez a magtár 70 cm-es falakkal rendelkezik, ma már a teherhordófalak maximum 30-40cm-esek tehát kb. a fele.A vastag falak a régi épületeknél sugallják azépület tömegét, melybe jó érzés bemenni és azablakán kinézni a vastag falakon keresztül. Ilyetbiztosan nem tudnánk ma már építeni.
Előreláthatólag mikorra fog elkészülni ez afelújítás?
Jövő év tavaszára-nyár elejére szeretnénk haelkészülne.
Milyen funkciója lesz, ha majd elkészül?
Az épület hivatalos neve: Velencei-Tavi Galéria.Ez a név mindent elmond. Az alkotók kiál-lítást szervezhetnek benne. Kiállítások mellettkézműves foglalkozásokat is lehet majd bennetartani, de koncertek lebonyolítására is al-kalmas lesz a hátsó alkalmi szabadtéri színpad-dal. A Polgármesteri Hivatal ilyen szándékkal isszeretné ezt felújítani.
Hányan és kik vesznek részt a tervezésimunkában?
Az építész tervező: Callmeyer László, gépésztervező: Huszár Gyula, elektromos tervező: Rus-ka László, rehabilitációs szakmérnök: FarkasZsuzsa és jómagam statikus tervezőként fogomössze a kollégákat. Most fogom össze előszörilyen formában a kollegákat és teszem ezt azért,mert szívemen viselem a magtár sorsát.
Milyen elvárásnak kell megfelelni a tervezéssorán?
Ahhoz, hogy a Galériát mozgáskorlátozott tár-saink is meg tudják nézni két mozgáskorláto-zott emelőt terveztünk be. Illetve minden úgy lesz kialakítva, hogy mindenhol elférjenek ésmeg tudjanak fordulni.Az épület külseje az elkészítés után is úgy fogkinézni mint egy magtár. Az ablakok az al-kalmazott színek a vakolat, forma teljesen meg-marad egyedül a tetőn lesz változás. A tetőretetőablakokat és napkollektorokat helyezünk el. Belülről teljesen a mai kornak megfelelőenlesz kialakítva. De azért belül is meghagyjuk a régies külsőt, mégpedig úgy, hogy jelenleg amagtár két fa födémmel rendelkezik. Ezeketa födémeket teljes egészében elbontjuk de visszaépítjük úgy, hogy látványban szerepelnek de tartószerkezeti funkciót nem kapnak.A melegvizet a tetőn lévő napkollektorok biz-tosítják, a fűtést pedig egy nagyméretű cserép-kályhával oldjuk meg.
Milyen épületek fogják meg különösen a fi-gyelmedet?
Engem a régi épületek fognak meg. A nagyon újdolgoktól azt nem mondom, hogy elborzadok,de nem fognak meg. Kedvenceim a régi pa-rasztházak. Nagyon fáj a szívem, amikor egy újtulajdonos azzal kezdi, hogy a régi paraszthá-zat egy brigáddal két nap alatt elbontatja és he-lyette építi az új tájidegen „mediterrán” házat.Ez nagyon bánt. Ha még egyszer építkeznék saját magamnak, egy tornácos parasztházatépítenék Nejemmel egyetértésben.
Milyen más épület felújításában vettél résztitt Agárdon vagy Gárdonyban?
Agárdon a Gárdonyi ház felújításábantervezőként és felelős műszaki vezetőként vet-tem részt 2006-ban. Gárdonyban a ReformátusTemplom felújításában vettem részt tervezőként,ha ott is nyer a pályázat, amit a tavalyi évben ad-tunk be remélhetőleg lesz folytatása is.
 Marczell Bernadett, 7.g, Chernel Press
Magtár Agárdpusztán
 
Gárdonyi Fiatalok Lapja
 
3
 
Olyanok mint atengerészregényeiről híresíró, Dékány András, akiAgárdon épített kis házat;a neves operettszerző, Ei-semann Mihály, aki Gár-donyban lett villatulajdonos, vagy az ismert kávésok, Ge-bauerék, kik szintén Gárdony-ban telepedtek meg. Sokat járt le itteni barátaihoz JávorPál is, kiről kevesen tudják,hogy nagy természetrajongóés szenvedélyes horgász volt.A nyaralótulajdonosok hozták létre aztán az elsőfürdőegyesületeket. Legelőszöra gárdonyi alakult 1930-ban,majd az agárdi 1933-ban, sa velencei 1934-ben. Ezek képviselték a fürdőtelepiek érdekeit akár a községgel, akára parcellázó birtokosokkal,akár az állami szervekkelszemben. De ügyeltek atelep rendezettségére, csi-nosítására is. Tagdíjaik, bér-leti bevételeik és kapcsolataik révén az egyesületek elégerősek voltak ahhoz, hogy a nyaralótelep fejlődéséthatásosan ösztönözzék.Fasorokat telepíttet-tek, templomot építtettek,szobrokat állíttattak, rendbentartották a strandjaikat. Nekik köszönhető például AgárdonGárdonyi Géza szobra és azelső országzászló, valamint akét templom. Nem különbena gárdonyi katolikus temp-lom. Programokat is szervez-tek: táncmulatságokat, kiál-lításokat, víziversenyeket. Ők  járták ki, hogy a tó déli partjánépüljön meg 1935-ben az újbalatoni út. Megszervezték az átkelőhajózást. Beleszól-tak a vasúti menetrendbe.Olykor magas rangú vendégetis fogadtak, mint példáulJózsef Ferenc főherceget, ahazai fürdőélet patrónusát.Már az első évektől rendeztek kajak- és vitorlásversenyeket,sőt tóátúszó versenyt is. Azegyik legemlékezetesebb versengés, a Siófok-Gárdony kajakverseny volt 1938-ban,amelyet a Sió-csatornán és aKajtor-csatornán bonyolítot-tak le a két tó között, s a Kara-kán Kajak Egylet nyerte meg.Az akkori fürdőkultúra mégsok mindenben eltért a maitól.Például abban, hogy a harmin-cas évek végéig a férfiaktól ismegkövetelték a fürdőruhafelsőrész viseletét. És mivel atónak még természetes partjai,lehetett akár iszapfürdőzni is.Ne feledkezzünk meg a vidám, zenés vendéglátóhelyekről.A gárdonyi Grillbenpéldául jazz-zenekar játszott és már aharmincas évekbenneon világított a ka-puja fölött. A Babay-ban cigányzenekarhúzta. A Karsay cukrászdában pedigegy ideig Eise-mann Mihály zongorázott,bár ő odaült a billentyűkhöza Grillben is, ha a táncolni vágyó ifjúság erre kérte.Már akkor népszerű vízikirándulóhely volt a pákoz-di szúnyog-sziget. Faludy György, a költő így emlékezetta Velencei-tavi szép időkre:„Egy remek kocsma voltPákozdon, ahol vadkacsát,fürjet, mindenféle halatlehetett kapni vacsorárakandallótűz mellett, rendkívülolcsón. Budapestről a Déli vasúton lementem, megva-csoráztam, ottis aludtam, ésmásnap haza- jöttem – mintsokan mások.”Igen, mintsokan má-sok a velen-cei-tavi régiszép időkben.
Csordás Lajos
Ön 1977-ben járt előszöra városban. Milyen benyo-másai voltak a településről?Milyen volt itt akkor a ve-lencei-tavi élet? Forgalmasüdülőváros, vagy egy csen-des üdülőfalu volt?
Valóban 1977-ben kezdtemtanári pályámat az agárdiiskolában, de nem akkor jártam itt először. 1972-benmég tinédzserként jöttemagárdi kedvesemhez, maifeleségemhez látogatóba.Csodálatos, emlékezetes na-pokat töltöttem a tóparton.Buliztam a régi Nádasban,csónakáztam a még mesterséges szigetek nélküli ősnádasban, ésettem soha nem felejthető halászlevet Velencén, a „Gödörben”.Első agárdi napjaimat aztán a búcsúnap eseményei tették em-lékezetessé. A Napsugár-strandi fürdőzés után indultam volnahaza vonattal Komáromba, azonban a program módosításárakényszerültem. Az utolsó mártózás után cuccainkhoz vissza-térve meglepetés fogadott bennünket. A pléd alá tett ruháimat– táska, cipő, nadrág, ing, stb. – ellopták. Egy fürdőnadrág ésmás semmi. Agárd egy része – valószínűleg párom helyi hódolói– levetkőztetett, Agárd másik része az Úttörő utcában felöltözte-tett. Azóta ilyesmi, átvitt értelemben már megismétlődött velemGárdonyban. Agárd a 70-es években varázslatos hangulatú nya-ralóhely volt.
A település képe sokat változott, a város lakossága azóta 9ezer körülire emelkedett. Ön pedagógusként kezdte itt apályafutását és most a település első embere. Mi hajtja, mittart fontosnak ami miatt vállalja a napi küzdelmekkel teli ki-hívásokat?
Sportember vagyok és nagy küzdő. Tanárként, iskolaigazgatókéntés edzőként is megtaláltam azokat a társakat, akik tehetségesek,csapatjátékosok és keményen tudnak dolgozni a sikerért. Meg-tanultam, hogy szorgalmas munka, kitartás, összefogás nélkülnincs eredmény. A kisebb közösségekben elért eredményeimalapján vállalkoztam a polgármesteri feladatokra. Természetesenég bennem a bizonyítási vágy is, hisz kisvárosunk az elmúlt év-tizedekben lehetőségeihez képest alul teljesített.
A város egyrészt nyugodt időszakát éli ami a lakók közérzetétilleti, viszont izgalmasat is, hiszen nagy változások előtt va-gyunk. Sikeres pályázatok útján kapott lehetőséget a város ateljes megújulásra, indulhat a Napsugár projekt. Ez a partsza-kasz teljes átalakítását jelenti majd?
Hosszú évek útkeresése után eljött az alkotás ideje. Valóbannagy változások előtt állunk. A gárdonyi tóparton 35-40 évemegállt az idő. A szocialista realista tünetegyüttes megkopva, deszinte érintetlenül áll a tóparton. Megérett a változtatásra. Nagy terveink első részét tartalmazza a Napsugár projekt. Túljutvaa pályázat első fordulóján, a konkrét tervezés időszakában va-gyunk. Júniusban adjuk be a pályázatunkat a második fordulóra.Sikerünk esetén ősszel megindul a munka a tóparton.
Milyen új funkciók kialakítását tartottak fontosnak a tópar-ton?
Az agárdi hajókikötőtől kiindulva közel 2 km-es partszakaszt újí-tunk fel. Kiemelt helyszínek lesznek a kikötők környéke, a Napsu-gár strand és környéke, az agárdi vasúti átjáróval szembeni kikötőés a szabad strand, valamint az elkeskenyedő tóparti szakasz.Többek között szép sétányok, parkok, esztétikus épületek, partfalnyitások, víziszínpad és wellness medencék épülnek. A fejlesz-tések eredményeként a következőkre számíthatunk: kapunk egy szép, hangulatos tópartot, ahová érdemes lesz lemenni, jelentősbevétel-növekedést érünk el a felépített házak bérleti díjaiból, aNapsugár strand forgalmának növekedésével számolunk és ezzelarányosan a létesítmény nyereségesebb üzemeltetése is várható,a program által közvetlenül érintett területek felértékelődnek,újabb fejlesztések motorja lesz ez a beruházás.
A mai kor embere szinte egyszerre várja el ugyanattól a helytőla kényelmes kiszolgáló hátteret, a modern szállodát, a külön-leges éttermet és azt, hogy a természet zavartalan csendjét,nyugalmát is élvezhesse. Nyertünk egy másik pályázaton is,aminek eredményeképpen megújul majd a dinnyési település-rész, hagyományőrző központot, tanösvényt alakítanak ki adinnyési Fertő területén, és lesz új madárvártánk is. Hogyanképzeljük el a beruházást, milyennek valósul majd meg?
Városi szintű szolgáltatás, lehetőleg jól fizető helyi munkahelyek és szinteérintetlen természeti környezet. Ez így lenne szép, de a világ nagyon kevéspontján tudták ezt megvalósítani. XX.századi örökségünk sem könnyíti meghelyzetünket ezen a téren. Az egyik nyertespályázatunk keretében olyan színtereketépítünk fel, melyek joggal számíthatnak aturisták és a helyi lakosság érdeklődéséreis. A düledező magtárból Velencei-taviGaléria és Alkotótábor lesz. Újjá építjük a Chernel István Madárvártát, Dinnyésenpedig Hagyományőrző Központ épül és a város egy részét behálózza majd a MadárdalTanösvény. Mindegyik helyszínen tájba illő,az eredeti értékeket megtartó szép épületek készülnek. Nyáron kezdődnek az építkezések és a jövő nyárra minden elkészül.
Gárdonynak gyönyörű természeti értékei van-nak, kiválóan alkalmas a szabadtéri sportokra.rosunkban népszerű a futás, a tenisz és a kerékpáro-zás, de nemcsak a helyiek, hanem a hozzánk látogatók isminden évszakban megtalálhatják a természetben űzhetősportokat. Ha minden fejlesztés megvalósul, a tájfutók, akerékpárosok ugyanúgy élvezhetik majd a természet zavar-talanságát, vagy egyre több helyen küzdeniük kell a turisták sokaságával?
Adottságaink kiválóak ezen a területen. Pályáink, létesítményeink azonban gyors felújításra szorulnak. Sajnos uniós pályázat sport-tárgyú fejlesztésekre nincs. Több sportot érintő programunk állkidolgozás alatt, de konkrétumokat még nem mondanék.
Jellemzővé vált Gárdonyra az összefogás a többi Velencei-tavitelepüléssel a turizmus, az érdekképviseletünk tekintetében.Ezek új keletű szövetségek, vagy régebben is megvoltak ennek a formái?
A Velencei-tó környékének dr. Springer Ferenc tevékenysége ótanem volt igazi érdekérvényesítő ereje. Újabban látok jó jeleket.A kistérségi személetmód még csak kialakulóban van. Mindentókörnyéki településekkel jó kapcsolatokra törekszünk és a turiz-mus területén már körvonalazódik az összefogás.
Ön szerint mik azok a szemléletbeli dolgok, amin változtatnikell a turizmus szereplőinek, ha sikeresek szeretnének lenni?
A Velencei-tavi turizmusból az elmúlt évtizedek alatt sokansokat vettek ki. Visszaforgatni, befektetni azonban nem nagyonakartak. Nézzük csak meg a tóparti büféket, és ide sorolnámaz ÁFÉSZ birodalom létesítményeit is. Ezen a személetmó-don azonnal változtatni kell. Harminc évvel ezelőtti felújítatlanépületekben, harminc évvel ezelőtti stílusban ma már nem lehetszolgáltatni. Igaz vannak üdítő kivételek is. Helyenként a sokatemlegetett magyaros vendégszeretet is hiányzik.
Városunkkal kapcsolatban egyre többször hangzik el, hogy öko-város. Mit jelent ez?
Gárdony még nem mondhatja el magáról, hogy öko-város. Aszándék az, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak is. Szemlélet-módunk gyökeres átalakítása jelenleg a legfőbb feladatunk. Afölösleges szemétgyártás, a zöldanyagok újrahasznosítása (kom-posztálás), az energiával való pazarlás megszüntetése, megújulóenergiaforrások felhasználása, az autóforgalom racionalizálá-sa, növény- és állatfajaink fokozott védelme és az új, korszerűtechnológiák bevezetése mind-mind elősegítheti öko-várossáalakulásunkat.
Milyen tervei vannak polgármester úrnak, mit szeretne meg- valósítani a már megnyert pályázatokontúl, milyen fejlesztésekre lenne szükség?
Az eddig elnyert pályázati forrásokhozszükséges önrész szinte minden tar-talékunkat és hitelünket leköti. Így aztánötleteink és terveink megvalósítása attólfügg, hogy a közeljövőben tudunk-e pluszforrásokhoz jutni. A gyógyfürdőnkkel in-dulunk uniós pályázaton, s siker eseténa fürdő állja majd az önrészt. Városunk  jövőjét jelentősen befolyásolja hazánk sorsa.
Mire készül most a város programok tekintetében?
Jelenleg legnagyobb feladatunk a májusiHal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál si-keres előkészítése. Újabb ötletekkel, gazdagprogrammal készülünk a jeles napokra. Örömszámomra, hogy városunk ifjúsága is szerepet vállal a szervezésben és lebonyolításban.
A város nagyon jó oktatási színvonalú iskolákat,óvodákat tart fenn. Hogyan bírja a település ezt a szép,de anyagilag nagyon megterhelő feladatot?
Településünk oktatási intézményei valóban magas színvonalúszolgáltatást biztosítanak városunk lakosai számára. Városunk  vonzerejét is növelik, hiszen sok család lakóhelye kiválasztása-kor figyelembe veszi, hogy gyermekeik milyen nevelésben ésoktatásban részesülnek a lakóhelyül választott kisvárosban. Többilyen családdal találkoztam iskolaigazgatóként. Az oktatás ál-lami finanszírozása az elmúlt években folyamatosan csökkent.A fenntartás költségei – fűtés, elektromos áram, víz – azonban jelentősen nőttek. Az értékek megtartása mellett több területenracionalizálásra, az éves munka átgondolására lesz szükség.
Ha lenne rá lehetősége, mit változtatna meg az önkormányza-tok állami támogatásával kapcsolatban?
Az állami feladatokat, melyek most bizonyos önkormányzatokhoz– pl. Gárdony – vannak telepítve, önkormányzatoktól függetlentérségi központokba kell vinni és a központi költségvetésbőlkell finanszírozni. Kis települések önkéntes - kölcsönös előnyök alapján – összefogásával csökkenthető lenne az önkormányzatok száma.
Ha teljesülhetne három kívánsága a várossal kapcsolatban milenne az?
Minden gárdonyi polgárnak jó egészséget, biztos megélhetést éstöbb boldogságot kívánnék.
Ocsenás Kati, Chernel Press
Séta a Velencei-tó partján Gárdony város polgármesterével, Tóth Istvánnal
(folytatás az 1. oldalról) Gárdony, világfürdő!
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...