Processzorok

http://prohardver.hu/teszt/a_2009_eleji_processzorhelyzet/nyomtatobarat/teljes.
html
A 2009 eleji processzorhelyzet

Szerzı: fLeSs | Dátum: 2009-03-02 13:15 | Rovat: Processzor | Típus: Elemzés
Mit tartogat számunkra a középkategória?

Az elmúlt hónapokban a processzorok piacán igen érdekes változások mentek végbe, elvégre az AMD és az Intel
is elırukkolt egy-egy új architektúrával, de talán nem túlzás ha azt mondjuk, hogy ezek idehaza nem túlságosan
borzolták fel a kedélyeket, hiszen a gazdasági válság közepette kevesek engedhetik meg maguknak, hogy pénzt
öljenek a számítógép fejlesztésébe. Egyébként is, már jóideje elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahonnan (ha szabad
így mondani) nincs túl sok értelme a bıvítésnek, hiszen a mostanra már "kivénhedtnek" tekinthetı Core 2 elsı
generációja, illetve az Athlon 64 és a Phenom korábbi változatai bıven kielégítik mindennapi igényeinket. A
processzorok árai küldöldön esnek, idehaza viszont emelkednek a forint gyenge teljesítménye miatt, így ez az
idıszak nem a legideálisabb egy gépbıvítésre. A Core i7 nagyon jól sikerült, nagyon gyors, fantasztikus
újításokat vonultat fel, de egy asztali számítógépbe már feleslegesen erıs, és nem utolsósorban drága. A
Phenom jóval szimpatikusabb árcédulával kerül a boltokba, de a négy mag közül kettı vagy három még mindig
kihasználatlan az esetek 99%-ában. Mégis, ha áttekintjük a középkategóriásnak nevezett processzorok listáját,
a négymagosok már ide is "befészkelték" magukat, ezért nem hagyhatjuk ıket figyelmen kívül, noha találunk
itt még két- vagy hárommagos típusokat is.
Egy kis design, próbálkozni lehet... [+]
Legújabb tesztünk témája tehát a középkategóriában, illetve a csúcskategória legalján található, azaz a most 20
és 65 000 forint közé pozicionált processzorok feltérképezése (ezek nem biztos, hogy érnek ennyit, csak a forint
gyengélkedése miatt ilyen horribilis az ára némelyiknek). Elsıként lássuk az Intel felhozatalát, kezdjük a sort a
még mindig Pentium márkanéven kapható processzorral, annak is E5200-as típusával. Ez a Penryn-alapú, azaz
45 nm-es gyártástechnológiával gyártott, lényegében Core 2-es processzor az E2000-esek következı
generációjának tekinthetı, és nagytestvéreitıl, az E8000-esektıl annyiban különbözik, hogy a gyorsítótár
méretét lenyisszantották 2 MB-ra. A név ne tévesszen meg senkit, ennek a Pentiumnak semmi köze sincs a
régi, Netburst architektúrára épülı Pentium 4-hez vagy D-hez. Emlékezzünk csak, alig 2 éve ez a processzor
még Core 2 Duo néven futott, annak is az Allendale magra épülı, olcsóbb változatai hasonlítottak rá, igaz, azok
még 65 nm-es csíkszélességen készültek, és a rendszerbusz 266 MHz-en futott, míg a kis Pentiumban ezt 200
MHz-re csökkentették. Van még valami, amit ez a processzor nem tud, és ez az SSE4.1-es SIMD
utasításkészlet. Lényegében egy alaposan kiherélt Wolfdale-lel állunk szemben, de ha belegondolunk, ez
valószínőleg nem különösebben nagy probléma, hiszen az SSE4.1-re csak néhány konvertálóprogramnak van
szüksége. A Pentium E5000-es széria ideálisnak tőnik a belépıszintre, hiszen a 45 nm-es Core processzorok
gyorsak, fogyasztásuk alacsony, és nem utolsósorban nagyon jól tuningolhatók, legalábbis a többségük.
A sort a Core 2 Duo E7300 folytatja, ez a már jól ismert és igen népszerő kétmagos E8000-esek megcsonkított,
3 MB-nyi L2 cache-sel rendelkezı változata, amivel az Intel az E4000-es szériát szándékozik leváltani, tehát
ténylegesen a 65 nm-es Allendale alapú processzorok utódjáról van szó. Az E7000-eseken a rendszerbusz
órajelét visszafogták 333 MHz-rıl 266 MHz-re, ez pedig némileg csökkentheti a teljesítményt, amikor a
memóriában kell turkálni (na nem mintha ez óriási veszteség lenne), és hiányzik belıle a virtualizációhoz
szükséges optimalizáció is. Az E7300 az E7000-esek második legalacsonyabb órajelő változata, 2,66 GHz-en jár,
tehát az órajelét tekintve alig gyorsabb, mint a 2,5 GHz-es Pentium E5200. A két most bemutatott kétmagos
(illetve ezeknek az alacsonyabb és magasabb órajelő változatainak) specifikációi láttán senki sem fog szájtátva
http://prohardver.hu/teszt/a_2009_eleji_processzorhelyzet/nyomtatobarat/teljes.html
csodálkozni, hiszen hozzájuk hasonló processzorokkal már korábban is találkozhattunk. Az Intel ezeket
gazdaságossági szempontok miatt adta ki, hiszen a 45 nm-es Penryn olcsóbban gyártható, miközben
részesülhetünk az általa nyújtott elınyökbıl, mint az elızı generációnál magasabb teljesítménny és
alacsonyabb fogyasztás. Meg nem erısített hírek (pletykák) szerint ezekben a 45 nm-es típusokban ráadásul
nem is az eredeti, 6 MB-os L2-vel rendelkezı Wolfdale található, hanem egy már eredetileg is 3 MB-osra
tervezett, mindössze 82 mm2-es variáns, ami a termelékenység szempontjából igazi megváltás az Intel
számára, hiszen a szíliciumlapka mérete további 23%-ot csökkent az eredeti Wolfdale-hez képest.
Penryn alapú Core processzorok: Pentium E5200, Core 2 Duo és Quad [+]
Az Intel termékpalettájának olcsó négymagosait reprezentálja tesztünk két következı szereplıje, a Core 2 Quad
Q8200 és a Q9300. Az igazság az, hogy amíg a Nehalem ellenfél nélküli, és amíg az AMD nem készít a 45 nm-es
Phenom II X4-bıl 3 GHz-nél magasasabb órajelő változatokat, addig az Intel oldaláról ezek a processzorok – az
árazást nézve úgy tőnik – bıven elégségesnek bizonyulnak a rivális ellenében. A Q9300-ról megjelent már egy
teszt a PROHARDVER! hasábjain, tehát ez a típus már nem ismeretlen számunkra, de az AMD azóta, tehát közel
1 év alatt sem tudott az ennél gyorsabb négymagosoknak ellenfelet állítani, így ez a típus továbbra is
alternatíva lehet egy a mostanihoz hasonló processzortesztben. A 2,5 GHz-es, két darab Wolfdale lapka
összedrótozásával (durván fogalmazva: két darab E7300-ashoz hasonló összeragasztásával) létrejött processzor
2 x 3 MB L2 cache-sel és 333 MHz-es rendszerbusszal rendelkezik, megörökölte a Penrynre jellemzı szinte
összes pozitív jellemvonást (sebesség, fogyasztás), de elızı cikkünkben a tuninggal nem volt kibékülve
(legalábbis többet vártunk tıle), így a nagy sikerő 65 nm-es Q6600-zal szemben nem mindenki számára volt
vonzó. A Q9300-nál talán érdekesebb a Q8200, ami még újabb és olcsóbb, nem véletlenül, hiszen ez – a fenti
analógiával élve – két darab E5200-es összetapasztásának köszönhetı, de annál kicsit több, mert az SSE4.1-es
utasításkészletet már támogatja (de a virtualizációs optimalizációkat még mindig nem). 2,33 GHz-en jár, a
rendszerbusz továbbra is 333 MHz, de csak 2 x 2 MB-nyi L2 cache-t találunk benne.
Érdekesség, hogy a nálunk vendégeskedı E5200-as és E7300-as ugyanarra az M0-s steppingre épül, és ez
elmondható a két négymagosról is (M1 stepping), ami arra enged következtetni, hogy ugyanazon gyártósorról
származó processzormagokat tartalmaznak, csak a tökéletesen sikerültek a magasabb modellszámozással
ellátott verzióra kerülnek, míg a hibásak az olcsóbb változaton találnak maguknak helyet. Ezzel az Intel
nemcsak több piaci szegmenst tud lefedni, de jelentısen csökkenti kiadásait is, hiszen így kevesebb alapanyag
vész kárba (nem mintha ez újdonság lenne).
Kétmagosok: Athlon 64 X2 5400+ és Athlon X2 7750 [+]
Lássuk az AMD felhozatalát! A zöldek oldalán ezúttal öt processzor sorakozik fel, ezeket lényegében három
részre oszthatjuk, generációjuk szerint. Az elsı a lassan kifutófélben lévı, ezért olcsó, de sokak számára még
mindig bıven elegendı Athlon 64 X2 5400+ K8-as alappal, annak is a Brisbane magra épülı verziója: 2,8
GHz-es órajele mellé 2 x 512 kB másodszintő gyorsítótár párosul. A mostanság oly divatos K10-esek idejében
egy már szinte elfelejtett típusról van szó, ára azonban a Pentium E5200 ellen pozicionálja, nem utolsósorban
pedig támpontot nyújt majd tesztünkben az AMD vonalon fejleszteni kívánóknak. A K8-as kétmagosnál
érdekesebb a K10-es alappal rendelkezı, Kuma kódnéven megismert Athlon X2 7750, ami igaz, hogy kétmagos,
igaz, hogy 65 nm-es, de ezen kívül szinte semmi sincsen, ami összekötné a régi Athlon 64 X2-vel. A Kuma
kódnevő kétmagosok azokból a félresikerült, Phenomok alapjául szolgáló K10-es Agena magokból kerülnek ki,
melyeken egynél több mag sérült meg a gyártás folyamán, azaz nemcsak hogy Phenom X4-nek, de Phenom
X3-nak sem válnak be. Van egy sejtésünk, miszerint azért késett ilyen sokat ez a processzor, mert a Phenom
gyártása – nagy mérete – ellenére jól megy, és amíg nincs elég felhalmozott, kétmagosként eladható Phenom,
addig nincs értelme megindítani a forgalmazást. Az Athlon X2 (64-es jelzés nélkül) 7750 2,7 GHz-en jár, és 2 x
512 kB L2-es gyorsítótára mellé 2 MB harmadszintő gyorsítótár párosul, tehát ezt a részegységet az AMD nem
hagyta veszni a K10-alapú Athlonoknál sem. Ezenkívül okosabb is a K8-asnál, hiszen egy számolásban is
fejlettebb K10-re épül, ami támogatja az SSE4a-t, az új virtualizációs optimalizációkat, és elvileg az
energiahatékonyság terén is elırébb jár. Igaz, az azonos csíkszélesség ellenére a 7750 hátrányban van, mert
jóval nagyobb a "die" mérete (126 mm2 helyett 285 mm2) a hibás és letiltott magoknak, illetve a harmadszintő
gyorsítótárnak köszönhetıen.
Hárommagosok: Phenom X3 8750 és Phenom II X3 720 [+]
Mint említettük, tesztünk AMD-tıl származó szereplıi három generációból kerülnek ki, eddig megismertük a
K8-as és a K10-es Athlont, hátra vannak még a K10-es és a K10.5-ös Phenomok, melyekkel jó pár korábbi
tesztünkben foglalkoztunk már. Cikkünk K10 köré épülı processzorai a négymagos Phenom X4 9950 és a
hárommagos Phenom X3 8750. Ezekrıl már tudjuk, hogy az AMD nem volt képes velük beérni az Intelt, ezért az
árak leszállításával (illetve a Spider platform beharangozásával) volt kénytelen versenyben maradni, de még
ezek után sem voltak igazán vonzóak a melegedés- és fogyasztásbeli hátrányaik miatt (nem szólva az ominózus
TLB-hibáról). Valószínőleg az AMD sem igazán szeretett bele ebbe a generációba a magas gyártási költségek
miatt, legalábbis errıl tanúskodnak a cég negyedéves eredményei. A Phenom X4 9950 Black Edition a K10-es
processzorok csúcsa, négy maggal, 2,6 GHz-es órajellel és 2 MB harmadszintő gyorsítótárral, míg a Phenom X3
8750 három maggal (azaz a gyártás során az egyik meghibásodott), 2,4 GHz-es órajellel és szintén 2 MB-nyi
L3-as cache-sel a hárommagosok trónján ül. Könnyen belátható, hogy utóbbiak megjelenése – ahogy az Intel
esetében, úgy az AMD-nél is – gazdaságossági és ökonómiai szempontokkal indokolható, hiszen így eladhatják a
defektes processzorokat is (ugyanez igaz a kétmagos Kumára), ugyanakkor ezzel ellenfelet állíthattak a Core 2
Duónak, ami gyorsabb volt az Athlon (64) X2-nél, de nem ért fel a Phenom X4-ig, tehát be kellett tömni egy
lyukat. A másodszintő gyorsítótár mindkét processzoron magonként 512 kB (azaz négyszer, illetve háromszor
512 kB), tehát a magok számát, illetve az órajelet leszámítva semmiben sem különbözik a két típus.
Négymagosok: Phenom X4 9950 és Phenom II X4 940 [+]
A K10-es után jött a K10.5, és mint tudjuk, ez már tényleg versenyképes lett. Valójában olyanra sikerült,
amilyennek az elsı Phenomnak lennie kellett volna: gyorsabb az elızınél, kevésbé melegszik és kevesebbet
fogyaszt, ugyanakkor jobban tuningolható, és az AMD szempontjából is kecsegtetı, mert gyártási költségei
valószínőleg alacsonyabbak, mint az elıdé. A K10.5-alapú Phenom II X4 tehát – úgy tőnik – sikerre van ítélve.
Az új Phenom bemutatásától most eltekintenénk, mert ezzel egy külön cikk keretein belül elég hosszasan
foglalkoztunk. Tesztünkben – miután összehasonlítottuk az árakat – ebbıl a generációból elsıként a Phenom II
X4 920 kapott helyett, amit a Core 2 Quad Q9300 környékére pozicionáltak. Jelen cikkünk szempontjából
azonban érdekesebb a hárommagos K10.5, amit az AMD alig néhány hete mutatott be, kiadása során
valószínőleg ugyanazok a szempontok vezérelték a céget, melyek az elsı Phenom X3 esetében is felmerültek. A
Phenom II X3 720 (kódneve Heka) az X4 920-hoz hasonlóan 2,8 GHz-es órajelen jár, magonként 512 kB L2
cache-sel rendelkezik, és 6 MB harmadszintő gyorsítótárral gazdálkodhat, tehát a letiltott magot leszámítva egy
teljes értékő Phenom II-es. A Phenom II X3 érdekessége, hogy az északi híd és az L3 cache órajelét 1,8-ról 2
GHz-re emelték, és már AM3-as tokozásban kerül piacra, azaz támogatja a DDR3-as memóriákat
(DDR3-1333-ig), ugyanakkor az AMD-nek köszönhetıen az egész platform visszafelé kompatibilis, tehát a
processzor beleilleszthetı az AM2 és az AM2+ alaplaplokba is.
Processzor Pentium Core 2 Core 2 Core 2 Athlon Athlon Phenom Phenom Phenom Phenom
megnevezése Dual-Core Duo Quad Quad 64 X2 X2 X3 X4 II X3 II X4
E5200 E7300 Q8200 Q9300 5400+ 7750 8750 9950 720 920
Processzor 2500 MHz 2666 2333 2500 2800 2700 2400 2600 2800 2800
órajele (12,5 x MHz MHz MHz MHz MHz MHz MHz MHz MHz
200 MHz) (10 x (7 x (7,5 x (14 x (13,5 x (12 x (13 x (14 x (14 x
266 333 333 200 200 200 200 200 200
MHz) MHz) MHz) MHz) MHz) MHz) MHz) MHz) MHz)
Magok száma 2 4 2 3 4 3 4
L2 cache mérete 2 MB 3 MB 2x2 2x3 2 x 512 kB 3 x 512 4 x 512 3 x 512 4 x 512
MB MB kB kB kB kB
L3 cache mérete - 2 MB 6 MB
Támogatott DDR2 / DDR3 DDR2 DDR2 / DDR3
memóriatípus
SIMD MMX, SSE, MMX, SSE, SSE2, SSE3, MMX, MMX, 3DNow!, SSE, SSE2, SSE3, SSE4a,
SSE2, SSSE3, SSE4.1, EM64T 3DNow!, x86-64
SSE3, SSE,
SSSE3, SSE2,
EM64T SSE3,
x86-64
max. TDP 65 W 95 W 65 W 95 W 140 W 95 W 125 W
(G2)
A következı táblázatban összegeztük a tesztben szereplı típusok jellemzıit, ezzel talán sikerül kicsit
világosabbá tenni a képet. Az általános specifikációkon felül néhány szót szeretnénk szólni a fogyasztásról. Az
AMD a K10 megjelenésével egy idıben a fogyasztás megjelölésével kapcsolatos elvein is változtatott. Az addig
ismert TDP (Thermal Design Power) mellé bevezette az ACP-t (Average CPU Power) is, ezzel mintegy válaszolva
az Intel saját TDP-mérési módszertanára, és bár az ACP jó ötletnek bizonyult, a gyártó továbbra is a TDP-t
tünteti fel processzorainak tulajdonságainál. Mint ismeretes, az AMD-féle TDP-érték a processzor órajelét és
feszültségét figyelembe véve, egyfajta elméleti maximális teljesítményfelvételt specifikál, míg az Intel bizonyos
kódrészletek futtatása mellett keletkezı hıfejlıdést tart irányadónak abban, hogy milyen energiaosztályba esik
az adott processzor; márpedig ez az érték sosem egyezik meg a maximális teljesítményfelvétellel, inkább
egyfajta átlagfogyasztásként fogható fel. Tudni kell, hogy az AMD processzorok TDP-értéke egyúttal az északi
híd fogyasztását is tartalmazza, hiszen ez a részegység a processzorban található, míg a Core 2-es rendszerek
esetében ezt külön hozzá kell adni az adott modell fogyasztásához, tehát a két érték már emiatt sem
hasonlítható össze. A lényeg, hogy a különbözı TDP-értékek szerintünk nem mérvadóak, hiszen korábbi
tesztjeinkben már számos alkalommal bebizonyosodott, hogy ezek sokszor köszönı viszonyban sincsenek az
adott processzor fogyasztásával, inkább csak arra szolgálnak, hogy az egyes modelleket, típuscsaládokat
kategóriákba sorolják. Hogy ez végül az AMD-nek vagy az Intelnek kedvez-e, az már más kérdés, mi saját,
fogyasztást mérı tesztjeinket tartjuk hitelesnek ebben a kérdésben.
Az Athlon 64 X2 5400+, Phenom X3 8750 és a Phenom II X3 720 gyári hőtése [+]
És ha már TDP, akkor fogyasztás és melegedés. A tesztünkben szereplı processzorok nagy részét tálcás
kivitelben kaptuk kézhez, de néhány AMD-s dobozos formában érkezett, így szemügyre vehettük az azokhoz
mellékelt hőtést. Az Athlon 64 X2 és a két Phenom X3 hőtése nem sokban tér el egymástól, valójában elég
jellegtelen mindegyik (ugyanez elmondható az Intel processzorok gyári hőtésérıl is), alumíniumból készültek,
és talán csak a Phenom II X3 720-ashoz adott hőtı lóg ki a sorból, mert az láthatóan jobban lamellázott a
korábbi verzióknál, de egyik sem magasabb vagy alacsonyabb a másiknál (ahogy azt az Intelnél is
megszokhattuk). Mint a tesztek során kiderült, ezeknél a rendszereknél nem is nagyon van komolyabbra
szüksége az adott processzornak. Egyedül a K10-es alapú Athlon X2 7750 volt szerintünk szokatlanul meleg, a
ventilátor szinte folyamatosan maximális fordulatszámon pörgött (a gyári hőtés fordulatszáma szabályozható),
holott még csak nem is ez a típus a csúcsmodell.
Kicsit érdekesebb vizekre evezve, ezúttal a szokásosnál némileg nagyobb hangsúlyt fektettünk a tuningra,
hiszen a középkategóriás processzorok célcsoportja valószínőleg inkább kíváncsi az adott modellben fellelhetı
kiaknázatlan tuningpotenciálra, mint egy Core i7 vagy egy egymagos Celeron tulajdonosa. Ez az a kategória,
ami a leginkább kecsegtetı, hiszen a csúcsmodellek sebessége általában elérhetı a gyárilag alacsonyabb órajelő
példányokkal is (egyazon stepping). Minden processzort kipróbáltunk alapfeszültségen, aztán némileg megemelt
feszültség mellett is. Az AMD processzorok túlhajtásához egy Phenom X4 9950-es gyári hőtését, míg az Intel
CPU-k órajelének megemelése során egy régebbi Core 2 Duo hőtıjét vetettük be, amit megtámogattunk némi
friss levegıvel egy 12 cm-es házhőtı által. Nem az volt a cél, hogy minden egyes MHz-et kifacsarjunk belılük,
hanem az, hogy az átlagfelhasználó számára is elérhetı tuningpotenciált tudjuk bemutatni. A tuningra
természetesen nincs garancia, hiszen példányról példányra változhat, tehát reklamációt nem fogadunk el.
Tuning: Athlon 64 X2 5400+ / Athlon X2 7750 / Phenom X3 8750 / Phenom II X3 720 / Phenom X4 9950 CPU-Z [+]
Az AMD processzorok túlhajtása során megpróbáltunk rájönni az ACC, azaz az SB750-es déli híd bevezetése óta
ismert Advanced Clock Calibration jelentıségére is, és úgy vettük észre, hogy a Phenom II-esek esetében már
nincs olyan nagy hatása a túlhajthatóságra (alaplapos tesztünkbıl kiderült, hogy az elsı Phenomnál is segített).
Az Athlon 64 X2 5400+-nak nem a Black Edition verziója járt nálunk, tehát a szorzója nem volt felfelé szabadon
állítható, de így is szép eredményt értünk el vele. Alapfeszültségen, 1,35-1,38 V-on 3,22 GHz-ig jutottunk, és
érdekesség, hogy ennél magasabb feszültség (1,4-1,5 V) mellett sem tudtunk belıle többet kihozni, talán
vízhőtéssel sikerült volna. Az Athlon X2 7750 alapfeszültségen ACC nélkül 2,9 GHz-ig, ACC-vel 3 GHz-ig jutott,
1,5 V-on ACC nélkül nem változott az eredmény, de ACC-vel elértük a 3,1 GHz-et (a képen 3,3 GHz szerepel, de
az nem volt stabil). A Phenom X3 8750-bıl alapfeszültségen (1,25 V) ACC-vel és anélkül is 3,1 GHz-et hoztunk
ki, 1,5 V-on ez megismétlıdött, de ACC-vel sikerült elmenni 3,2 GHz-ig. Még mindig a Phenom I-rıl van szó: az
X4 9950 alapfeszültségen ACC nélkül 2,9-ig ment, ACC-vel a 3 GHz-et is bírta. 1,5 V-on aztán ACC nélkül nem
változott az eredmény, de ACC-vel elértük a 3,1 GHz-et (egy korábban nálunk járt 9750-es 3,2 GHz-re volt
képes). A 45 nm-en készülı Phenom II X3 720 alapfeszültségen 3,5 GHz-et ment, aztán 1,3 V-ról 1,5 V-ra
emelve a feszültséget ACC nélkül 3,6 GHz-ig, azzal pedig 3,7 GHz-ig jutottunk. Ugyanez mondható el a Phenom
II X4 920-ról is, abból is 3,7 GHz-et sikerült kihoznunk.
Tuning: Pentium E5200 / Core 2 Duo E7300 / Core 2 Quad Q8200 és Q9300 CPU-Z [+]
Az Intel processzorok egyik fele kellemes, a másik részük pedig kellemetlen csalódást okozott. Egy dolog biztos:
arra sikerült rájönnünk, hogy feles szorzóval nem lehet túlhajtani a processzorokat. Mint ismeretes, a Pentium
E5200 12,5 x 200 MHz-es gyári órajellel rendelkezik, a túlhajtás során egész számra kellett visszavenni a
szorzót, hogy a tuning sikeres legyen. És végül az is lett, de még mennyire! A 2,5 GHz-es kis processzorból 1,3
V-on 3,66 GHz-et sikerült kipréselni, a Core 2 Duo E7300-zal 1,2 V-on 3500-ig, 1,3 V-on 3900-ig jutottunk. Tudni
kell, hogy mindkét processzor M0 steppinges, míg a két négymagos M1 steppinges, ezekkel 1,35 V-on sem
sikerült 3,15 GHz fölé mennünk, ami azért is csalódás, mert még az elsıként nálunk vendégeskedı C1
steppinges Q9300-zal is sikerült elérnünk 3,4 GHz-et. Úgy tőnik, hogy azóta romlott a kihozatal, vagy az Intel
szándékosan rontja esélyeinket a túlhajtásra.
Összességében tehát jól látható, hogy mit várhatunk az egyes generációktól. A K10-es processzoroknál
léghőtéssel valahol 3,1 és 3,3 GHz környékén van a határ, míg a K10.5-ös egészen 3,7 GHz-ig bírja a strapát.
Az Intel oldalán az M0 steppinges kétmagosok 3,6 és 3,9 GHz környékén vesztik el a fonalat, viszont az M1-es
négymagosokkal a kiábrándító 3,15 GHz-ért is meg kellett küzdeni, ami talán nem is véletlen, hiszen a
legmagasabb órajelő M1-es steppingre épülı Core 2 Quad az a Q9300, a maga 2,5 GHz-ével. Jó lett volna
kifogni egy E0 vagy C1 steppingest, de ilyen sajnos még nem létezik. Kicsit cinikusan fogalmazva: ezen a téren
az AMD továbbfejlıdött, míg az Intel visszafelé – ez persze nem teljesen igaz, mert a kétmagosok nagyon jól
tuningolhatók.
Magyarországi ár AMD Intel

20-25 000 forint Athlon 64 X2 5400+ Pentium Dual-Core E5200
Athlon X2 7750
30-35 000 forint Phenom X3 8750 Core 2 Duo E7300
40-45 000 forint Phenom II X3 720 Core 2 Duo E7500
50-55 000 forint Phenom X4 9950 Core 2 Quad Q8200
60-65 000 forint Phenom II X4 920 Core 2 Quad Q9300
Végül utolsó táblázatunkban a teszt szereplıit láthatjuk magyarországi áruk szerint sorba rendezve, ami, nem
gyızzük hangsúlyozni, boltonként változhat. Mi a partnereink árlistáit, illetve azoknak az átlagát vesszük alapul.
Mint látható, a Pentium E5200 egy árban van az Athlon 64 X2 5400+-szal és az Athlon X2 7750-nel, az AMD
tehát valószínőleg tudja, hogy a "kicsit" elkésett 7750-esnek hol a helye. A Phenom X3 8750 nagyjából egy
árban van a Core 2 Duo E7300-zal, órajelben a Core 2-es felé billen a mérleg nyelve, de a Phenom X3-asban
három mag található. A Phenom II X3 720-as közvetlen ellenfele a Core 2 Duo E7500 lehetne 3 GHz-es
órajelével, de nem láttuk értelmét annak, hogy még egy E7000-est leteszteljünk, az E7300 eredményeibıl
következtetni lehet majd az E7500 teljesítményére is. A Phenom X4 9950, a Phenom elsı verziójának csúcsa a
Core 2 Quad Q8200-at, a Quadok legalját kapta ellenfeléül, áruk közel azonos, órajelben a Phenom jár elırébb,
de a Core 2 képes meglepetést okozni. Végül tesztünk legdrágább szereplıi: a Phenom II X4 920 már nem
piskóta, a Core 2 Quad Q9300-zal vív majd ádáz csatát.
Konfiguráció és fogyasztás
AMD K8, K10 és K10.5 Phenom II X4 920 (14 x 200); Phenom X4 9950 (13 x 200)
tesztrendszer Phenom X3 8750 (12 x 200); Phenom II X3 720 (14 x 200)
Athlon X2 7750 (13,5 x 200) és Athlon 64 X2 5400+ (14 x 200)
Asus M4A79 Deluxe alaplap (BIOS v0801)
ATI Catalyst 8.12 SB driver
2x1024 MB CSX Diablo DDR2-1200
1066 MHz-en 5-5-5-15-2T idızítésekkel (ganged mód)
Intel Core 2 tesztrendszer Core 2 Duo E7300 (10 x 266)
Core 2 Quad Q8200 (7 x 333) és Q9300 (7,5 x 333)
Pentium Dual-Core E5200 (12,5 x 200)
Gigabyte P35T-DQ6 alaplap (BIOS F5c)
Intel Chipset Driver v9.1.0.1007
2x1024 MB Samsung DDR3-1066
266 MHz FSB: 1066 MHz-en 5-5-5-15 idızítésekkel
333 MHz FSB: 1333 MHz-en 7-7-7-21 idızítésekkel
Videokártya Radeon HD 4850
ATI Catalyst 8.9
Merevlemez Samsung Spinpoint T166 500 GB (HD501LJ; SATA; 7200 rpm; 16 MB
cache)
Operációs rendszer Windows Vista Ultimate 32-bit SP1
Tápegység Cooler Master 700 watt
Tesztprogramok
Szintetikus tesztprogramok
Lavalys Everest 4.6
FRAPS 2.9.2
Konvertálás-kódolás
TMPEGEnc XP v4.4 + DivX 6.8
Windows Media Encoder 9 + Advanced Profile

x264 rev. 711
iTunes v7.5
Tömörítés, fotó- és videofeldolgozás

7-Zip v4.57
WinRAR v3.71
Adobe Photoshop CS3
Adobe Premier CS3
Sony Vegas 7.0
Renderelés
POV-Ray v3.7 beta23
Cinebench 10
3ds max 2008
Lightwave 9.3
Maya 2008
Játékok
Crysis
Race Driver GRID

Unreal Tournament 3
Lost Planet: Extreme Condition
World in Conflict
További tesztek
ABBYY FineReader v9
Apache v2.2.6
Reaper v2.019
Sun Java 6.3 + JATMARK
Fritz benchmark
Elıször lássuk az üresjárati fogyasztásértékeket. A táblázatra ránézve azonnal kiderül, hogy az Intel
processzorok köré épülı rendszerek kevesebb áramot esznek, és érdekesség, hogy a két-, illetve négymagosok
között alig van különbség. Végül is már régóta tudjuk, hogy a Penrynek generációja ebbıl a szempontból
nagyon jó lett. Az AMD oldalán a K8-as Athlon 64 X2-es beéri kevesebb árammal is, de ez nem véletlen, hiszen
csak két mag lapul a fedısapka alatt. Érdekesség ugyanakkor, hogy a K10-esek közül a kétmagos Athlon X2
7750 többet fogyasztott még a négymagos Phenom X4 9950-nél is, ami megerısíti a korábbi állításunkat,
miszerint ez a processzor melegedett a legjobban, de hogy mitıl, azt nem tudjuk, hiszen még a steppingek is
azonosak, a 7750-es órajele pedig alacsonyabb, mint az X4 9950-esé. Mindenesetre jól látszik, hogy a K10.5
ezen a téren valamelyest javult, mert a C'n'Q és a C1E bekapcsolását követıen kevesebbet eszik, mint a K10-es
(ilyenkor eleve alacsonyabb órajelen jár alacsonyabb feszültség mellett), de ezek nélkül már egálban van az
elızı generációval.
Terhelésnél sem változott a kép, ezen a téren továbbra is az Intel processzorai a nyerık. Az AMD oldalán az
egyszálas mérések a K8-as Athlon kivételével szinte megegyeznek, ezúttal is egyedül a kétmagos K10-es Athlon
X2 7750 tőnik ki a sorból. Kétszálas terhelés mellett a K10.5 jobban teljesít elıdjénél, és ugyanez mondható el a
három- és a négyszálas mérésekrıl is. Összességében azt kell látnunk, hogy a Penryn fogyasztás tekintetében
egyszerően verhetetlen, és van egy olyan sejtésünk, hogy jó ideig az is marad, ugyanis a Nehalem többet
fogyaszt, és valószínőleg csak a 32 nm-es Intel lapkák lesznek képesek befogni ezen a téren, miközben az AMD
egy generációval le van maradva.
Szokásunktól eltérıen most lemértük a fogyasztást túlhajtott állapotban is, ez ugyanis érdekes lehet a
tuningosok számára. A fogyasztás az órajel és a feszültség szorzatával számolható ki (illetve a feszültség
emelésével logaritmikusan emelkedik), tehát itt az a processzor van elınyben, amelyik alacsonyabb feszültség
mellett képes magasabb órajelre (elég logikus). Az AMD processzorai eleve magasabb feszültséggel
rendelkeznek, így ebben a résztesztben jelentıs hátrányból indulnak, és ez jól látszik a grafikonon is. Egy dolgot
ki szeretnénk emelni, hogy a Phenom II X3 720-ast két módban is lemértük, mert ahhoz, hogy az órajelet 3,6
GHz-rıl 3,7 GHz-re emelve is stabil legyen, további 0,1 V feszültséget kellett adnunk a processzornak, márpedig
itt jól látszik, hogy mennyit számít ez a kis plusz (vagy mínusz, nézıpont kérdése). Fogyasztása 14-21%-ot
emelkedett, miközben az órajelet alig 3%-kal sikerült megemelnünk, ezeket a szempontokat érdemes
figyelembe vennünk, amikor túlhajtjuk a processzort. Hallottuk mi is a pletykákat, melyek szerint a Phenom II
X3-ból az ACC bekapcsolásával négymagosat lehet varázsolni: nekünk ez nem sikerült, az alkalmazástesztek
eredményeibıl ez világosan látszik majd.
Tömörítés, videokódolás
A memóriára, illetve a gyorsítótárakra támaszkodó tömörítıprogramok elég szoros csatát hoztak (fıleg a
7-Zip). Az áruk alapján egymáshoz közel álló processzorok teljesítmény tekintetében is közel voltak, a nyertes a
Phenom II X4 lett. WinRAR alatt az alacsonyabb órajelő rendszerbusszal és kis cache-sel rendelkezı Pentium és
Core 2-es szépen lemaradt, még az Athlon 64 X2 is elverte ıket. A felsıházban is az AMD volt a nyerı, a
megcsonkított gyorsítótárral rendelkezı Core 2-esek nem voltak képesek felvenni a versenyt az AMD
processzoraival. Tuningolva sem változott jelentısen a helyzet, itt az AMD-k domináltak.
A különbözı konvertálóprogramokban elért eredmény nagyban függ attól, hogy ismerik-e az egyes SIMD
utasításkészleteket. A TMPGEnc és a DivX 6.8 már támogatja az SSE4.1-et, de az SSE4.2-t még nem (igaz, ez
elvileg nem tartalmaz olyan utasításokat, amelyeknek a konvertálásban hasznát vehetnénk). DivX 6.8-ban az
Intel Penryn-alapú processzorok a MPSADBW és PHMINPOSUW utasításnak köszönhetıen ilyen gyorsak, az AMD
SSE4a-ja ezeket nem támogatja. Az AMD processzorok az elsı résztesztben még szépen helytálltak, itt ugyanis
még kiaknázatlan a Penryn SSE4.1-ese, ráadásul ez a teszt akár négy magot is képes leterhelni, így a Phenom
X3 is jól szerepelt, a felsıházban minimálisak a különbségek. A DivX konvertálós tesztben viszont elhúzott a
Penryn, kivételt képez a Pentium E5200, ami nem támogatja az SSE4.1-et, a Phenom X4 920 csak a Q8200 és a
kétmagos E7300 közé tudott beékelıdni, ezen a téren az Intel dominál.
A WME9 is képes mind a négy magot leterhelni, viszont az Intel processzorai nincsenek elınyben az SSE4.1
miatt, így az AMD modellek jól szerepelnek, sıt, nagyon is jól, fıleg a felsıházban. Lejjebb kicsit más a helyzet,
és találkoztunk egy megmagyarázhatatlan anomáliával is, hiszen a kétmagos Athlon X2 7750 gyorsabb volt,
mint a hárommagos Phenom X3 8750, hogy mitıl, azt nem tudjuk. Elıször arra gyanakodtunk, hogy
összefüggésben lehet a három maggal (talán ez nem tetszik a konvertáló kódeknek), de a Phenom II X3
720-szal nem volt gond (bár kicsit többet vártunk volna tıle), tehát valami más állhat a háttérben. Az x264-es
konvertálás is egálra hozta ki a versenyzıket, az AMD processzorai gond nélkül hozták az elvárt szintet. A
tuningolt eredmények arra is rávilágítanak, hogy ebben a tesztben az a modell a nyerı, amelyik több
processzormaggal rendelkezik, elég csak ránézni a 3,9 GHz-re tuningolt Core 2 Duo és a 3,2 GHz-en hajtott
Phenom X3 eredményeire. Az iTunes WAV-konvertálónak sosem tetszettek az AMD processzorai, kiváltképp a
K10-esek nem (az Athlon 64 X2 gyorsabb volt az összes K10-es processzornál), és ezúttal sem volt ez másképp.
A konvertálóprogram csak két szálon képes dolgozni, tehát itt inkább az órajel számít.
3D-s tervezés, renderelés

A kép- és animációszerkesztı, renderelı programok kivétel nélkül azt szeretik, ha minél több processzormag
dolgozik alattuk, így ilyen téren nincs is gond a skálázódásukkal. POV-Ray alatt az egyik legszembetőnıbb dolog
a két Phenom X3-as viszonya egymáshoz, mintha két teljesen eltérı processzorról lenne szó. Akár azt is
hihetnénk, hogy a 720-ason négy mőködı mag volt, de ez ki van zárva, mert egyrészt alapórajelen nem volt
bekapcsolva az ACC, másrészt a tuningos eredményekbıl (pl. x264-es teszt) is jól látszik, hogy három mag
mőködött. A Cinebench általában az Intelnek kedvez, de a Phenom II X4 920 most szépen feljött az élbolyba. A
Phenom II X3 720 itt is gyorsabb volt, mint amire számítottunk a 8750-es eredménye alapján. A tuningolt
eredményekbıl még mindig az derül ki, hogy Cinebench alatt az Intel a nyerı, a Core 2 Quad 3,15 GHz-en
verte a 3,7 GHz-es Phenom II X4-et. 3ds Max alatt kiegyenlített volt a meccs, de a Lightwave az Intel felé
billentette a mérleg nyelvét, talán azért, mert a képre ráhúzott "Bloom" hatást a program egy szálon számolja,
és ebben a Core 2-es gyorsabb riválisánál. A Maya renderben ismét feljött az AMD, a kétmagosok felett
mindenhol versenyben volt az Intel processzoraival.
Fotó- és videofeldolgozás, további programok

Az Adobe programok képesek az Intel processzorok minden csepp erejét kihasználni, ugyanakkor az AMD CPU-it
nem különösebben kedvelik (vagy csak nincs meg hozzájuk az optimalizáció), ezért nem is csoda, hogy a
Photoshop és a Premier Pro tesztekben az Intel kerekedett felül. Mindkét program szépen skálázódik a magok
számával (talán a Photoshop action nem minden eleme támogatja a többmagos mőködést), ezért a sorrend is
ennek megfelelıen alakul. A Sony Vegas már nem kivételezik, így az AMD processzorok is nagyon szép
eredményeket érnek el, mint látható, az egyes árkategóriákba tartozó típusok "összepasszolnak". Tuningolva a
sorrend csak a csúcson változik, a hárommagos Phenom II feljött a második helyre, 3,7 GHz-en a Core 2
Quadoknak sem volt esélye ellene.

Néhány további, kevésbé szokványos vagy kevésbé ismert programot is bevetettünk a processzorok közti
különbségek kimérésére, ezek közül a – JATMARK java benchmarkot leszámítva – az összes képes akár 8 szálon
is dolgozni. Az ABBYY Finereader PDF-szerkesztı a fájl beolvasása során nagyon szereti, ha minél gyorsabb a
memóriaelérés, és akkor még nem szóltunk a magok számáról, így a legtöbb esetben az AMD volt a nyerı. A
Reaper viszont a gyors számolást szereti, ebben pedig az Intel áll az élen, a Phenom még 3,7 GHz-en is alig érte
be az alapórajeles Quad Q9300-at. Az Apache benchmarkja ismét csak a memóriaelérésre támaszkodik, amiben
az AMD a gyorsabb. A JATMARK egy szálon számol, így csak a mőveletvégrehajtás sebessége, azaz az órajel
szól bele az eredményekbe, a cache nem számít. A Fritz sakkprogram elsısorban az elágazásbecslések
sebességétıl függ, ezen a téren az Intel processzorai némileg fejlettebbek.
Játékok
A játékok sebessége elsısorban a videokártya sebességétıl függ, ezért egy processzortesztben nem szoktunk
nagy hangsúlyt fektetni erre a kérdésre (még akkor sem, ha sokan csak erre kíváncsiak, csak utána kell nézni),
és most be is mutatjuk, hogy miért. A játékok többsége egy szálon mőködik, fellelhetı néhány unikum, amelyik
akár négy magot is képes kihasználni, fıleg a fizika számolásánál (pl. az UT3 vagy a Race Driver GRID), de a
többség nem, ezért ezeknek alapvetıen magas órajelre, illetve nagy és gyors cache-re van szükségük. De
van-e értelme így megkülönböztetni a processzorokat VGA-limites beállítás mellett? Crysis alatt 800x600
medium beállítás mellett látszik a processzorok közti különbség, de ki játszik ilyen beállítások mellett?
1280x1024-ben – ami közelebb áll egy élvezhetı beállításhoz – már alig van különbség, aztán ha rápillantunk a
tuningolt órajelek mellett elért eredményekre, érthetıvé válik, hogy mirıl beszélünk. Az UT3 motorja gyors, így
elég nehéz 100%-ig VGA-limites szituációt elıidézni, az 1280x1024-es beállítás nem is ilyen. A Race Driver GRID
már komolyabb ebbıl a szempontból, de jól látszik, hogy az 1280x1024-es felbontás egy Radeon HD 4850-nel
nem VGA-limites. A Lost Planet ellenben más tészta, az összes processzor 41-42 fps-t futott. Végül a World in
Conflictot vizsgáltuk meg, túlhajtott órajelen ezúttal a CPU-limites beállítást teszteltük újra, alapvetıen az Intel
processzorai gyorsabbak, de minimálisak a különbségek.
Összegzı grafikonok
Az összesített grafikonokon a Core 2 Duo E7300 teljesítményét vettük alapul, azaz 100%-nak, mert jelenleg ez a
processzor kapható a lélektani határnak tekinthetı 40 000 forint alatti áron (a Phenom X3 8750-nel
egyetemben). Az elsı tesztcsokorban a konvertálóprogramokat találjuk, melyek általában több szálon képesek
számolni, és extrém módon használják ki a(z Intel) SIMD utasításkészleteket, ennek ellenére elmondható, hogy
az összes árkategóriában kiegyenlített volt a küzdelem, az Intel processzorai sehol sem voltak képesek
kiemelkedı elınyhöz jutni.
A fotó és videófeldolgozó programokról is elmondható, hogy több szálon képesek számolni, de itt némi Intel-
dominanciát véltünk felfedezni, jórészt az Adobe programjainak köszönhetıen.
A renderelıprogramok szintén abba a programcsokorba tartoznak, amely kihasználja az összes rendelkezésükre

álló erıforrást (processzormagot), az Intel itt is némileg jobban szerepelt, de az elınye nem volt jelentıs.
Játékok alatt nem lehet túl nagy a különbség egyik oldal javára sem, mert többször VGA-limiteshez közeli
szituációt vizsgáltunk, ezekben az esetekben pedig a processzorok közel azonosan teljesítettek. Összességében
azt látni, hogy itt kiegyenlített volt a verseny, volt pár alkalom, amikor az AMD volt a nyerı, de a különbségek
nem szignifikánsak.
Konklúzió
Az elért eredményeket látva két részre tudnánk osztani a teszt szereplıit. A 20-25 000 forintos ársávban, ahol
az Athlon 64 X2 5400+, az Athlon X2 7750 és a Pentium E5200 található, számunkra az utóbbi tőnik a legjobb
választásnak. A különbözı résztesztekben a legtöbb esetben, ha kicsivel is, de gyorsabb volt, mint az AMD
megoldásai, emellé párosul a rendkívül alacsony fogyasztás és a kimagasló tuningpotenciál. Egy olcsó P35
chipsetes alaplappal megspékelve nagyon jó olcsó gép építhetı köré, amellyel valószínőleg minden szempontból
elégedettek lehetünk. A régi Athlon felett teljesítmény tekintetében már eljárt az idı, de nem is azért szerepelt
tesztünkben, hogy ezt megcáfoljuk, inkább összehasonlítási alapként azoknak, akik váltani készülnek. Az ı
számukra ott van a kétmagos K10 leszármazott, az Athlon X2 7750 is, amit mi nem igazán tudunk ajánlani,
mert alig gyorsabb, mint az X2 5400+, tuningban sem jeleskedik, fogyasztása pedig magas, ezért szerintünk
nekik egy három- vagy négymagos Phenom lenne az ideális választás, azok közül is inkább a 45 nm-es
verziókat ajánljuk.
A 30-35 000 forintos sávban találjuk a Phenom X3 8750-et és a Core 2 Duo E7300-at, szerintünk ebbıl a
párosból is az Intel kerül ki gyıztesen. Az E7300 teljesítménye közel azonos a Phenom X3 8750-ével, miközben
– a Pentiumhoz hasonlóan – versenytársánál jóval kevesebbet fogyaszt, alig melegszik és jól tuningolható.
Persze itt is szempont lehet a fejlesztés, egy AM2-es alaplap tulajdonosa aligha vált majd Core 2-re, ezért nekik
is inkább azt javasoljuk, hogy a K10.5-alapú Phenomok környékén nézelıdjenek.
A felsıházban már jóval kiegyenlítettebb a verseny, hiszen a 45 nm-es Phenomok minden tekintetben
felülmúlják elıdeiket. A Core 2 Quad Q8200 és a Phenom X4 9950 közül még mindig az Intel processzora a
vonzóbb, teljesítménye magasabb, fogyasztása alacsonyabb, tuningban viszont úgy tőnik, nincs különbség.
Persze könnyen lehet, hogy a Q8200-ból (és a Q9300-ból is) pont a legrosszabb példányokat fogtuk ki, elvégre
ezektıl a processzoroktól nem ehhez szoktunk hozzá; de errıl szól a tuning, sosem lehet tudni, hogy mi akad a
kezünkbe. Az biztos, hogy az M1 steppinges Quadok nem tőnnek tuningbajnokoknak. Tehát a Q8200 és az X4
9950 közül a Q8200-at választanánk, persze csak ha fejlesztésrıl van szó. AM2-es alaplaptulajoknak a Q8200
nem alternatíva, a Phenom X4 9950-nel jobban járnak, és ezt annak ellenére állítjuk, hogy a K10-es Phenomok
a mi szemünkben nem túl attraktívak. A Core 2 Quad Q9300 és a Phenom II X4 920 versenyében az
alkalmazásteszteket tekintve egál az állás, fogyasztásban a Core 2-es jobb, de tuningban a Phenom a nyerı.
AM2-es fejlesztıknek a Phenom II-esek (az X3 és az X4 is) kitőnı alternatívát jelentenek, ezért a 920-at is
ajánljuk, remélhetıleg hamarosan megjelenik majd egy még olcsóbb, a Q8200-es mellé pozicionált Phenom II
X4-es, amibıl valódi "best buy" lehet. A Core 2 Quad Q9300 is nagyszerő processzor, és ha valaki "olcsón"
szeretne szerezni egy négymagos LGA775-ös processzort, amit csak alapórajelen kíván használni, akkor ez jó
megoldásnak tőnik (hasonlóan a Q8200-hoz), de tuningban ettıl is többet vártunk volna. A régi Core 2 Quad
Q6600 tulajok számára egyelıre úgy tőnik, nincs igazi alternatíva.
Pentium Dual-Core E5200 Core 2 Quad Q8200/Q9300

Core 2 Duo E7300
Phenom II X3 720 / X4 920
fLeSs
A processzorokat Gianni27-nek köszönhetjük.

Processzorok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Processzorok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

http://prohardver.hu/teszt/a_2009_eleji_processzorhelyzet/nyomtatobarat/teljes.

A 2009 eleji processzorhelyzet

Mit tartogat számunkra a középkategória?

Egy kis design, próbálkozni lehet... [+]

Kétmagosok: Athlon 64 X2 5400+ és Athlon X2 7750 [+]

Hárommagosok: Phenom X3 8750 és Phenom II X3 720 [+]

Négymagosok: Phenom X4 9950 és Phenom II X4 940 [+]

Az Athlon 64 X2 5400+, Phenom X3 8750 és a Phenom II X3 720 gyári hőtése [+]

Magyarországi ár AMD Intel

Windows Media Encoder 9 + Advanced Profile

Tömörítés, fotó- és videofeldolgozás

Sony Vegas 7.0

Race Driver GRID

3D-s tervezés, renderelés

Fotó- és videofeldolgozás, további programok

Quadoknak sem volt esélye ellene.

A renderelıprogramok szintén abba a programcsokorba tartoznak, amely kihasználja az összes rendelkezésükre

Pentium Dual-Core E5200 Core 2 Quad Q8200/Q9300

A processzorokat Gianni27-nek köszönhetjük.

You might also like