Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword or section
Like this
4Activity
P. 1
Nemzetgyülési almanach, 1920-1922; a nemzetgyülés tagjainak életrajzi adatai. Szerk. Vidor Gyula

Nemzetgyülési almanach, 1920-1922; a nemzetgyülés tagjainak életrajzi adatai. Szerk. Vidor Gyula

Ratings: (0)|Views: 135|Likes:
Published by szubotaj
"Nemzetgyülési almanach, 1920-1922; a nemzetgyülés tagjainak életrajzi adatai. Szerk. Vidor Gyula"
"Nemzetgyülési almanach, 1920-1922; a nemzetgyülés tagjainak életrajzi adatai. Szerk. Vidor Gyula"

More info:

Published by: szubotaj on Mar 21, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/14/2014

pdf

text

original

 
Gróf Andrássy Gyula.Gróf Apponyi Albert.Gróf Bethlen IstvánDr. Dömötör Mihály ( dr jur!)Ferdinándy Gyula dr. (jur, főjegyző)Gróf Klebelsberg Kunó.Dr. Kószó István.Dr. Tasnádi Kovács József.NEMZETGYŰLÉS1920-1922 A NEMZETGYŰLÉS TAGJAINAKÉLETRAJZI ADATAISzerkesztette :VIDOR GYULABUDAPEST,Nyomatott a Magyar Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság kő- és könyvnyomdájában11., Zita királyné-ul I. szám.f/\'\BRA7? > ,r Ainv 1972?^50Ri 1/5v^ELŐSZÓ.
 
 A szokottnál jóval későbbi időpontban jelenik meg ekönyv a nyilvánosság előtt. Nyomdatechnikai s egyéb, amai nehéz viszonyokkal összefüggő akadályok okai enneka késedelenmek, s azokat csak jelentékeny nehézségek áránsikerült leküzdenünk. De ez a késés talán előnyére szolgálta könyvnek, mert az tette lehetővé, hogy az egyes kép-viselők életrajza keretében ez ő nemzetgyűlési szereplésük-kel is foglalkozva, a nemzetgyűlésnek közel másfélévestörténete is hiven visszatükröződjék a műből.Még igy is olyan időben kellett lezárnunk a könyvet,amikor a legutóbbi napoknak még olyan fontos eseményé-ről sem vehettünk már tudomást mint az, hogy FriedrichIstvánnal szemben a Tisza-bünpörben elejtették a vádat.Budapest, 1921 július hó. A Nemzetgyűlési Almanachszerkesztősége.Digitized by the Internet Archivein 2010 with funding fromUniversity of Torontohttp://www.archive.org/details/nemzetgylsiaOOvidoGróf Ambrózy-Migazzi István.(Felső-Eőr.)1869 március 5-én Nizzában született. Egyetemi tanulmá-nyainak befejezte óta Bars megyében, Malonyán gazdálkodottés különösen a Felsomagyarországi Közművelődési Egyesületkebelében fejtett ki nagy tevékenységet. Neje született Ivligazzigrófnő. Tartalékos kapitány volt az 5. sz. huszárezredben.Tagja volt a főrendiháznak. A nemzetgyűlési választásokon afelső-eöri kerület választotta meg képviselőjének a KeresztényNemzeti Egyesülés pártjának programmjával. Andaházi-Kasnya Béla.(Mindszent.)Festőművész, született 1888-ban Budapesten. Középiskolaitanulmányainak befejezte után az iparművészeti iskolát láto-gatta, majd a velencei és római Scuola Liberá-t végezte el.Müvei a Képzőművészeti Társulat és Nemzeti Szalon kiállítá-sain szerepeltek. Elnyerte a Magyar Állami Tájképfestészetidijat. A Magyar Képzőművészek Egyesületének 3 éven át voltagilis titkára, aki teljesen átszervezte az egyesületet. Választ-mányi tagja az Országos Képzőművészeti Társálatnak és egyikalapitó tagja a Magyar Királyság Pártjának. A háború kitöréseután rögtön bevonult és tart. főhadnagyi minőségben teljesí-tett szolgálatot. Két izben sebesült meg, majd betegsége utána román békekötés idején futári szolgálatot teljesített. Jelenlegszolgálaton kivüli főhadnagy. A nemzetgyűlésbe a csongrád-
 
vármegyei mindszenti kerület Reök Iván lemondása után küldtea Csizmadia Sándor vezetése alatt álló Magyarországi Munkás-párt programmjával. Többizben felszólalt. Emlékezetes az azülés, amelyen egy közbeszólása miatt az ülésteremből eltávolí-tották. Ebből az incidensből több lovagias ügye támadt.Gróf Andrássy Gyula.(Miskolc, I. kerület.)Néhai Andrássy Gyula grófnak, Magyarország volt minisz-terelnökének és az Oszták-Magyar monarchia volt külügymi-niszterének a fia. Tőketerebesen született 1860 június 30-án.Diplomatának készült és tanulmányainak befejezése utáii attasévolt a berlini és konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövetsé-gen. 1885-ben tűnt fel a magyar politikai életben, amikor a csik-szentmártoni kerület szabadelvüpárti programmal képviselővéválasztotta. Ez a kerület küldte a képviselőházba 1887-ben is.Parlamenti működése ebben az időben túlnyomóan a honvé-delmi tárca Körül forgott s egyideig előadója is volt a honvédelmiköltségvetésnek. Az 1892-iki általános választások alkalmával afőváros terézvárosi kerülete választotta meg. Még ebben az esz-tendőben államtitkára lett Hieronymi Károly belügyminiszter-nek, 1894 június 10-én pedig Tisza Lajos gróf halála után a ki-rály személye köfüli miniszterévé nevezte ki. Ebben az állásábanrendkívül fontos szerepe volt az egyházpolitikai reformja körül,mert mint emlékezetes, Wekerlének ebben a kérdésben nagyonnehéz^ volt a helyzete az udvarral szemben. Mikor a Wekerle-kormány 1895 januárjában megbukott, egyidöre visszavonult apolitikai élettől. Az 1896-iki választásokon fellépett ugyan, denem kapott mandátumot és csak Andrássy Géza gróf lemondásaután választották meg időközi választáson Rozsnyón. Ebben azidőben főként publicisztikai és történelmi tanulmányokkal fog-lalkozott és 1896-ban adta ki az „1867-iki kiegyezés" cimü mun-káját, amelyet az Akadémia a Bródy-dijjal koszorúzott meg. Andrássy a 3000 forintos dijat nem fogadta el, hanem az Aka-démia rendelkezésére bocsátotta, pályadíjul Deák Ferenc élet- és jellemrajzára. A politikai élethez a Bánffy-kormány ellen meg-indult obstrukció idején 1897-ben tért vissza. Élénk részt vett azösszeférhetetlenség kérdése körül kifejlődött mozgalomban s1898 decemberében a Tisza-lex benyújtása miatt a disszidensekélén kivált a szabadelvüpártból, ahová csak Bánffy bukása s aSzéll-kormáry m^egalakulása után 1898 februárjában tért vissza.1899 óta valóságos belső titkos tanácsos s ugyanezen év ótalevelezőtagja az Akadémiának. 1901-ben jelent meg másodikmunkája: „A magyar állam fennmaradásának és alkotmányosszabadságának okai." Az akadémia ezt a munkáját is pályadíjjalkoszorúzta és 1904-ben rendes tagjává választotta. 1902-től1907-ig a társadalomtudományi társaság elnöke volt. 1901-benLosonc város mandátumával került a képviselőházba. Politikaisúlya ettől az időtől kezdve egyre nagyobb és állásfoglalása, ki-vált a Széli-kormány bukása (1903 június 16) után sok kérdés-ben döntő fontosságúvá vált. Tagja volt annak a bizottságnak,amelyet a képviselőház 1903-ban a Khuen-Héderváry-kormánypolitikai természetű vesztegetéseinek (Papp Zoltán 10.000 koro-nája) vizsgálatára kiküldött, a chlopyi hadi parancs (1903 szep-tember 21) után pedig tagja lett a szabadéi vüpárt kilences bi-zottságának, amelynek az volt a feladata, hogy uj katonai pro-grammot állítson fel. Időközben Tisza István lett a miniszter-elnök (1903 október 28). Andrássy támogatta, mert elitélte azobstrukciót, hozzájárult a párhuzamos ülésekhez és hozzájárultvolna a házszabályok szigorításához is, de nem értett egyetTisza Istvánnak az ellenzék erőszakos letörésére irányuló ter-

Activity (4)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
llanyi_254253833 liked this
szubotaj liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->