• Embed Doc
  • Readcast
  • Collections
  • 1
    CommentGo Back
Download
 
 ─ 1 ─  
KÖZGAZDASÁGTAN
TÉVUTAKON
 ______________________________________________________________________ Bevezetés
Az ember, az emberi társadalom a természet része. Az ember, a társadalom életét atermészet ─ beleértve ebbe az ember saját természetét is ─ alapvetően meghatározza.Az ember és a társadalom élete a természeti anyagcsere folyamatban valósul meg.Kezdetben a külső természet, a föld biztosította az ember számára a neki megfelelőéghajlati viszonyokat, a táplálkozáshoz szükséges, emberi fogyasztásra alkalmastermészeti termékeket, gyümölcsöket, magvakat, gyökereket, vadakat, stb. Ezeket nemkellett termelni, hanem csak leszedni, elfogni és elfogyasztani. Az emberigelszaporodásával azonban a természet ilyen ajándékai egyre kevésbé voltak elegendők az emberek mégoly kezdetleges, primitív szükségleteinek a kielégítésére. Hogy azemberiség tovább szaporodhasson, benépesíthesse az egész Földgolyót, ahhoz ki kellettalakulnia a termesnek, melynek keretében az emberek maguk termelik meg aszükségleteik kielégítéséhez szükséges termékeket, és ehhez tartozó társadalmifeltételeiket, viszonyaikat. Manapság már azt kell megállapítanunk, hogy az emberek szükségleteinek a kielégítése csaknem kizárólag a termelés rendszerében valósulhatmeg, amihez a természet csak az ehhez szükséges természeti erőforrásokat biztosítja, ésazt is csak viszonylag egyre szűkösebben. Ezért a termelés közvetlenül, vagy közvetve,az ember alapvető és csaknem kizárólagos tevékenysége. Enélkül az ember puszta létesem lenne lehetséges. A termelés olyan biológiai, technikai, társadalmi rendszer, amely biztosítja az emberek mindenkori, történelmileg, társadalmilag meghatározott anyagi ésnem anyagi szükgleteinek kielégítésére alkalmas és szükges termékek,szolgáltatások folyamatos előállítását, újratermelésének a fenntartását. A termékeket,stb., nemcsak előállítani kell, hanem biztosítani is kell azok eljuttatását a fogyasztókhoz,a termelők között végbemenő cserefolyamat keretében. Biztosítani kell a termelési-, és acserefolyamat folytonosságát, e folyamat társadalmi biztonsági feltételeit. Azt arendszert, amely a termelési-, és cserefolyamatok fenntartását, újratermelését,szabályozását biztosítja, gazdasági rendszernek nevezzük. Hogy mi a közgazdaságtan,annak két ellentétes meghatározását az alábbiakban mutatjuk be.
1
„A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az embereés a társadalom miként választják meg a szűkösen rendelkezésre álló,alternatív don felhasználhaerőforsok alkalmazását annaérdekében, hogy különböző árukat termeljenek, és hogy elosszák őket atársadalom különböző tagjai és csoportjai között a folyó, vagy a jövőbelifogyasztás céljára.”
1
Paul A. Samuelson/ William D. Nordhaus : Közgazdaságtan 30. old.
 
2 __________________________________________________________________________ Egy másik megfogalmazás:
2
A politikai gazdaságtan rsadalomtudony és a marxizmus-leninizmus egyik alkosze. A termeléssel kapcsolatos rsadalmiviszonyokat, vagy s szóval, a termes társadalmi rendjéttanulmányozza.”
Az elhivatkozás szerinti meghatározás viszonylag szűken értelmezi aközgazdaságtant, hiszen a termelési erőforrások felhasználási módjain és az áruk elosztásán kívül nyilvánvalóan a közgazdaságtan foglalkozik a termelés és az elosztásállami és banki szabályozásának a problémáival, és a termelés, valamint az elosztásegyéb gazdaságtörvényi feltételeinek a meghatározásával is. Továbbá e meghatározásszerint a zgazdaságtan a termelésnek csak a természeti és technikaimeghatározottságait tanulmányozza. Figyelmen kívül hagyja azt, hogy a termeléstezeken kíl a társadalmi meghatározottságok, lul többek között atulajdonviszonyok, vagy a gazdasági egyensúly viszonyai is szigorúan meghatározzák.Emellett a hivatkozott könyv érdemben csak a mai, főleg az amerikai gazdaság problémáit tárgyalja, pedig másfajta gazdasági rendszerek is léteztek, és létezhetnek,melyek gazdasági törvényszerűségeivel érdemben nem foglalkozik. A közgazdaságtanki kell, hogy terjedjen minden olyan gazdasági rendszer tanulmányozására is, amelyek léteztek, vagy létezhetnek, de eltérőek a mi saját rendszerünktől, ahol pedig szinténteznek gazdasági rvényszegek, amelyek hasai elrhetnek a mi satrendszerünk törvényszerűségeinek a hatásaitól. Figyelembe véve azt a tényt, hogy agazdaság nemcsak technikai értelemben, hanem történelmileg is fejlődik (és fejlődött),az egyéb, korábban létezett gazdasági rendszerek tanulmányozása nélkül a moderngazdaságot sem érthetjük meg. Ezek miatt ez a gazdaságtan nem közgazdaságtan,hanem legjobb esetben is csak ennek egyik lfaja. Nevezetesen „polriközgazdaságtan”.A másik hivatkozás szerinti meghatározás kifejezetten „Politikai Gazdaságtan”-ról beszél. De a hivatkozott könyv végülis nem általában politikai gazdaságtanról szól,hanem mint a marxizmus-leninizmus egyik alkotórészéről. Tehát itt kifejezetten aszovjet politikai gazdaságtanról van szó. A könyv ugyan viszonylag nagy terjedelembenfoglalkozik a kapitalizmus gazdaságtanával is, de nem elemző módon, hanem abból aszempontból, hogy a szovjet politikai gazdaságtan hogyan ítéli meg a kapitalista, illetvea monopolkapitalista (imperialista) gazdasági rendszert. Ezért ez a könyv sem felel mega közgazdaságtan elvi alapon nyugvó követelményeinek. Ez az idézet már hangsúlyosanfejezi ki a politikai gazdaságtan társadalmi meghatározottságát, de úgy tűnik, hogy túl ishangsúlyozza azt. Hiszen a gazdaságtan, és a politikai gazdaságtan nemtársadalomtudomány, vagy a társadalomtudományok egyik ágazata, hanem önáltudomány. Amely a termelés, a csere, az elosztás és a fogyasztás gazdasági vonatkozásútermészeti, társadalmi és technikai kérdéseinek tanulmányozásával is foglalkozik, jóllehet, hogy ezek a kérdések szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak atársadalomtudományok által vizsgált egyes (tehát nem az összes társadalomtudományi)kérdésekkel. Helyesebb volna esetleg az a megfogalmazás, hogy a politikai gazdaságtana termeléssel kapcsolatos természeti, technikai és rsadalmi viszonyokattanulmányozza.Az ebben a nyvben ismertetett álspont szerint ugyanakkor szükg van a
közgazdaságtan
tudományra. Olyan tudományra, amely nem egyoldalúan, egy
2
Politikai Gazdaságtan Kossuth Könyvkiadó/ 1980 7.old.
 
 ─ 3 ─  bizonyos (kapitalista, szocialista, stb.) specifikus gazdasági rendszer szempontjábólelfogultan vizsgálja a gazdasági törvényszerűségeket. A közgazdaságtan kifejezettenolyan tudony, amely szoros összefügsben van az emberek és csoportjaiérdekeivel. Az érdekek gyakran fejtenek ki olyan tendenciákat, amelyek az egyeselkötelezett tudósokat arra ösztönzik, hogy a valóságról alkotott képet, adott esetben agazdasági viszonyok jelenségeit, kisebb-nagyobb mértékben eltorzítsák, hogy ezáltalkedvezőbb színben tüntessék fel egy nekik kedves rendszer tulajdonságait, működését,más lehetséges rendszerekkel szemben. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági törvények igen jelentős sze (politikai, gazdagi) rendszerfüggetlen. s specifikustörvényszerűségek pedig, melyek léteznek minden típugazdasági rendszerben,rendszertől függően eltérő specifikus társadalmi-gazdasági hatásokat hoznak létre. Aközgazdaságtan tudománynak a feladata, hogy ezeket a törvényszerűségeket olyanszempontból vizsgálja, hogy az egyes specifikus gazdasági rendszerekben azok milyenobjektív társadalmi-gazdasági hatásokat váltanak ki. A közgazdaságtan feladata az ilyenszükségszerű összefüggések feltárása, nem pedig agitáció kifejtése valamelyik specifikus gazdasági rendszer mellett, vagy ellen. Ezeken belül természetesenlehetségesek, és jogosak specifikus gazdaságtani alrendszerek is, amelyek csak egyspecifikus gazdasági alrendszer, a közgazdaságtan meghatározott részterületeinek atanulmányozására terjednek ki, de azoknak is az objektív valóság feltárására kelltörekedniük, nem csak annak dicséretére, vagy bírálatára.Fontos kérdés a gazdaságtan „pozitív” vagy „normatív” megközelítése.
„A pozitív közgazdaságtan a gazdasági tények, körülmények, viszonyoleírásával foglalkozik.A normatív közgazdaságtanban szerepe van az etikának és az értékítéletnek is. Ezeket (
a megítések helyességét az én kiegészítsem:Sz.L.
) akérdéseket politikai választás útján döntik el.”
3
 „A nyv ja a rténelmileg trejött szocialista rendszervalóságának pozitív elemzése. …A könyv újra és újra arra próbálfelelni : mi az, ami ebben a rendszerben normális, szokványos, általános.Azt a kérdést fel sem teszi, mi az, ami optimális lenne a közjólét és atársadalmi érdek szempontjából.”
4
„A politikai gazdaságtan az emberiség szolgálatába állítja következtetéseit,amelyek helyességét a társadalom gazdasági gyakorlata ellenőrzi.”
5
Ezek az idézetek is rávilágítanak arra, hogy a polgári gazdaságtan a közgazdaságtantáltaban kilag leíró tudonynak tekinti. Elemzi és rendszerezi azokat a jelenségeket, folyamatokat, amelyek a gazdaságban zajlanak, de nem térnek ki arra,hogy hogyan lehetne azokat megváltoztatni, fejleszteni a társadalmi (vagy valamilyencsoport) érdekek hatásosabb érvényesülése céljából. Ezt a feladatot és az erre irányulódöntést a polgári gazdaságtan a politikai választás, a politika számára tartja fenn. Haveszünk szemléltetés gyanánt egy „sánta” példát: a biológia tudomány létrehozta a biológiai rendszertant, amely leírja az ismert fajok jellegzetességeit. De itt a biológianem állt meg, hanem javaslatokat, módszereket dolgozott ki arra, hogy hogyan lehetne a
3
Paul A. Samuelson/ William D. Nordhaus : Közgazdaságtan 60. old.
4
Kornai János: A szocialista rendszer. 44. old.
5
Politikai gazdaságtan. Kossúth Könyvkiadó/1980. 18. oldal.
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...