Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Református Érmellék 2013/03

Református Érmellék 2013/03

Ratings: (0)|Views: 1,059|Likes:
Református Érmellék 2013./3.
Református Érmellék 2013./3.

More info:

Published by: Érmelléki Református Egyházmegye on Apr 02, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/12/2014

pdf

text

original

 
 
 Minden kedves
olvasónak Áldott Húsvéti
 
Ünnepet kíván a Szerkesztőség!
 
Így élünk mi…
a
„Sámuel” Bentlakásban
 
A micskei Sámuel Szociális Bentlakás aKirályhágómelléki Református Egyházkerületbenműködő szeretetszolgálati intézmények egyike, amelymár tízedik
 
éve végzi jótékony munkáját.
Az
intézmény megalapításának
 
ötlete abból adódott, hogya hátrányos helyzetű nagycsaládosoknak szervezettnyári táborok alkalmával szembesültünk azzal
, hogy a
gyermekek nem tudnak kommunikálni, magatartásiproblémákkal küszködnek, némelyikük iskolába sem jár s azért, hogy teljes értékű felnőttekké váljanak
 
szükségszerű a velük való foglalkozás
.
A bentlakás az ÉRDA
-
hoz (Érmelléki ReformátusDiakóniai Alapítvány) tartozik, egy non–
profit
szervezet, főleg külföldi (holland, német, észak
-
ír,
francia) ado
mányokból tartjuk fenn magunkat
.
Csekély támogatást az egyházmegye néhánygyülekezetéből is kapunk, s mára már azt is elértük,hogy a helyi önkormányzat is támogatja azintézményt. Egy kisebb gazdaságot is kialakítottunk abentlakás részére, hogy magunk állíthassuk
 
elő azétkeztetéshez szükséges alap
anyagokat, ezzel is
csökkentve a kiadásokat. A tavalyi év során 75%
-ban
fedezte ez a gazdaság az élelmiszer
 
szükségletünket.
A
bentlakás fő tevékenysége, hogy szociálisan hátrányoshelyzetű családokból részlegesen „kiemeljen”gyermekeket, hiszen így nem károsul a szülő–
gyermek
érzelmi kapcsolat, részben megmarad a szülőifelelősség, ugyanakkor biztosítottá válnak
a
gyermekek fejlődéséhez
 
szükséges feltételek.
Fontos,hogy az
itt lakó gyerekeknek családias
, szeretetteljes,
keresztyén otthont biztosítsunk.
C
élunk, hogy gyermekeink megtanuljanak sajátdolgaikról gondoskodni, felelősséget vállalni tetteikért,egymásért és magukért, és nem utolsó sorbankialakítani bennük a keresztyén értéktudatot.
 
Programjainkat 5 éve kiterjesztettük a micskei
 
2 Refor 
mátus Érmellék 
 
hátrányos helyzetű nagycsaládok gyerekeire is és ez aprogram a tavalyi év során is folytatódott. Ez abból áll,
hogy
ők
 
iskola után a bentlakásban ebédelnek éstanulnak. Ezen gyerekek egy részének délutánioktatását a micskei református egyházközségtámogatja németországi adományból.
 Jelenleg a
gyerekek létszáma 30, ebből 13
 
bentlakó és 17 helybeli
gyerek,
életkoruk 4 és 16 év között van
. A helybeli
általános iskolában és óvodában, valamint két gyerek a
 
margittai középiskolában végzi tanulmányait, délután
pedig
pedagógus segítségével tanulnak és készítik el aházi feladatokat.
 
A hétvégeken, valamint a vakációkmajdnem teljes egészében családjaikkal vannak. A
 
tavaly nyáron a vakációban minden harmadik hetet abentlakásban töltöttek, ilyenkor szabadidősprogramokban vesznek részt, egy héten keresztül
pedig
keresztyén ifjúsági táborban
nyaralnak. A
gyerekek családjaival
 
az elmúlt évben
is folyamatosan
tartottuk a kapcsolatot, rendszeresen látogattuk őket,családi napokat szerveztünk számukra azért, hogyközösen megbeszéljük az aktuális problémákat ésmegoldást találjunk ezekre. Ilyenkor a pedagógusoktájékoztatják a szülőket
 
a gyermekek tanulmányieredményeiről is.
 
Amikor lehetőségünk van rá a nálunk lakógyerekek családjait ruha és élelmiszer
csomagokkal
támogatjuk
. Sajnos egyre
nagyobb szegénységet élünkmeg és egyre több a szegény, rászoruló gyerek is
.
Rajtuk segíteni csak közös összefogással tudunk
. Ezt
példázza az a szép gesztus is, hogy az elmúlt évbenMikulás napja körül Nt.
Rákosi Jenő
 
esperes úr éskedves felesége látogatott el Bentlakásunkba és
minden gyere
ket ajándékcsomaggal leptek meg
.
Köszönjük nekik mindezt.
 
 Jó volt látni a gyerekek arcán az őszinteörömöt
, mi
közben bontogatták ajándékaikat, tudva
azt
, hogy nagyrészüknek otthon egyáltalán nem jár aMikulás. Ez év február első hetében
 
újabb meglepetésért bennünket, amikor
Vince Judit
, a
Királyhágómelléki Református Egyházkerület misszióielőadó
-
tanácsosa
 
értesített arról, hogy az idénmegszervezett Zsuzsanna Bál egyik részénekbevételével a mi Sámuel Bentlakásunkat akarjáktámogatni. Ez a lehetőség nagyon sokat jelent aszámunkra és köszönjük mind az Egyházkerületnek,mind a szervezőknek, valamint a résztvevőknek
, hogygondo
ltak Bentlakásunk kis lakóira .Is
ten kegy
elmébőlélünk nap mint nap, és Ő gondoskodik arról
, hogymindig
legyenek olyan jólelkű emberek, akik szívükö
n
viselik mások nehéz sorsát is
.
Isten áldja meg ezért őket
!
Bertalan Csilla,
a Sámuel Bentlakás vezetője.
 
A boldogság nem bennünk és nem raj
tunk
kívül, hanem Istenben van. Ha Őt
 
megtaláltuk, mindenünk van
. (Blaise Pascal)
A h
úsvét: örömünnep
!
 A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz,és magukkal vitték az elkészített illatszereket. A követ asírbolt elől hengerítve találták, és amikor bementek, nemtalálták az Úr Jézus testét. Amikor emiatt tanácstalanulálltak két férfi lépett melléjük fénylő ruhában. Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltakhozzájuk:» Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt,hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszéltnektek, amikor még Galileában volt: az Emberfiának bűnösemberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és aharmadik napon feltámadnia.«Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira, és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt atizenegynek és a többieknek.”
 
Lukács 24, 1 –
9A h
ú
s
vét, azaz Jézus Krisztus feltámadásának a jelentőségét többek között az is jól mutatja, hogy azelső keresztények hitéletében először a húsvét lettünneppé. Először csak a húsvétot ünnepelték és csakkésőbb a 4. században csatlakozott
 
a keresztényünnepek sorába a karácsony, majd pedig
a p
ünkösd.Azt olvashatjuk az Újszövetség több helyén, hogyaz első keresztyének naponként összegyűltekházaknál, megtörték a kenyeret, imádkoztak és televolt a szívük örömmel. Örültek annak, hogy Jézus él,feltámadt a halottak közül. Később a naponkéntiösszejövetelt felváltotta a heti egy alkalom, amikor isaz istentiszteleti közösségüket Jézus feltámadásának anapján, ahogyan ők mondták a hét első napjántartották. És végül a harmadik lépésben lett a húsvétévenkénti egyszeri ünnep úgy, ahogyan mi isünnepeljük. Ám nem szabad elfelejtkezzünk arról,
hogy a h
úsvét még í
gy is az egyik legnagyobb
ünnepünk. Sajnos csak egy vagy két napig tart, deakkor is örömünnep, diadalünnep, hiszen Jézuslegyőzte a halált, ma is él és uralk
odik.
A Heidelbergi Káté 45. kérdésében az áll:
 Mit
használ neked a Krisztus feltámadása
? Talán első hallásrafurcsán hangzik ez a kérdés, hiszen a hit dolgait nemszoktuk haszonelvűen
 
megközelíteni, mégis modernvilágunkban, ahol a haszon, a nyereségvágy,
 
a pénzhajt mindenkit előre, talán így
 
sokkal inkábbszemélyessé válik ez a kérdés minden ember számára:Mi hasznom van nekem abból, hog
y Krisztus
feltámadt? És a jó hír az, hogy még a hitből, Jézusbólés az ő feltámadásából
is lehet haszna a mindenkorik
eresztényeknek.Azt mondja a Káté, hogy az
 
egyik haszna Jézusfeltámadásának az, hogy részeseivé tesz bennünketannak az igazságnak, melyet halálával szerzettszámunkra. A halálával
bűnbocsánatot szerzett
 
nekünkés Isten Krisztus áldozatáért igazzá tesz bennünket. Ésnagy szükségünk van erre, mert mindannyianbűnösök vagyunk.
Valaki egyszer azt mondta, hogy ha
van valami a Bibliában
, amit
könnyen be tudunkbizonyí
tani a mai korban is az az, hogy minden ember
bűnös. Elég, ha az ember bekapcsolja a televízió
t,
 
3 2013.
március
 
elolvassa az újságokat, vagy egy kicsit komolyabbanmagába tekint.
 
A Szentírás is azt tanítja a Rómailevélben: „…
Mert
nincs különbség. Mert mindnyájanvétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül”
. Vagy
ahogyan a Zsoltárok könyvében van megí
rva:
„Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem
 
De az az örömhí
r, hogy van
számunkrabűnbocsánat, hiszen Isten elfogadta Jézus nagypéntekiáldozatát, helyettes elégtételét.
Mert a golgotaikereszten kiengesztelte a
z Atyát és a világot,helyreállí
totta mindazt, amit mi emberek elrontottunk;
és ennek a legnagyobb bizonyítéka a feltámadás. Ezértörvendezhetünk, vigadhatunk, mert Jézus hatalmasajándékban részesített bennünket a halála ésfeltámadása által
, a
bűnbocsánatban.
 
Ám abűnbocsánat mellett van még
 
másik haszna is Jézusfeltámadásának. Mégpedig az, hogy
legyőzte a halált
. És
azt
ígéri, hogy ebből a győzelemből részt ad nekünk.
Ez egy olyan
győzelem,
 
amit mi saját erőnkből sohanem tudtunk volna elérni. Mi mindig csak vereségetszenvedhetünk a halállal szemben. Nekünk
nincssemmilyen
fegyverünk,
amell
yel a halált legyőzhettük
volna.
Hiába az orvostudomány fejlettsége, akülönböző gyó
gyszerek,
a szeretteink ragaszkodása
egy
kor meg kell haljunk. 2000 évvel ezelőtt eljött Jézus,megharcolta helyettünk a harcot, legyőzte helyettünk ahalált, és azt mondta: „
 Aki hisz énbennem, ha meghal isél
”. Miénk lett Krisztus húsvéti győzelme. Igaz, hogymég itt élünk, és naponta közelebb kerülünk ahalálhoz, de akkor sincs okunk félni, mert JézusKrisztus által, miénk a győzelem,
 
miénk a diadal, azörök élet.A római katakombákban található kereszténysírokra pálmaágakat festettek vagy véstek. Ezzelszemben a nem hívők sírján csak kesergő, lemondó,elcsüggesztő felira
tok
olvashatók. Csak ho
g
y néhányatemlí
tsek:
Nem voltam - lettem. Voltam -
már nem vagyok.Ez minden. Ha valaki mást mond, hazudik. Én többé élnimár nem fogok.”
Vagy egy másik szerint: „
Fiatal voltál,de elvitt a halál, a szívünk kesereg, sajog és fáj, v
igaszt nem
talál
.” Elkeseredett, csalódott, vigasztalan mond
atok
ezek. Ám a keresztények sírján, a Krisztusban hívőksírján ott a pálmaág a diadalnak
,
a győzelemnek, azéletnek a jelképe. Persze ez nem azt jelen
ti, hogy
nekünk nem kell meghalnunk. A halál
t nem
kerülhetjük el. Egyszer utolsót dobban majd a szívünk,ám a halál sötét kapuján át, átvisz bennünket Isten az őországába. Jézus Krisztus feltámadása a bizonyítékarra, hogy egykor majd mi is fel fogunk támadni. Ezértis örömünnep számunkra ma is a húsvét.
 
Azután a húsvét örömünnep volt régen is, és az
ma is, mert lehetett
és
 
lehet találkozni az élő Krisztussal
,
és aki találkozik vele, annak örö
mteli lesz az
élete.Lehet beteg az illető, lehet sok gondja, baja, félelme,nyomorúsága, de aki egyszer Jéz
us
sal találkozott,
annak nyugalma,
békessége lesz. Aki akar, akár ma istalálkozhat a feltámadott Krisztussal. Pintér Bélánakvan egy éneke, amely í
gy hangzik:
Sokan azt mondják,hogy Isten már nem él, vagy csak kő 
szobor egy kis templom
mélyén, é 
s csak sz
ép mese, hogy elküldte fiát, akikereszthalált halt a Golgotán. Sokan azt mondják, hogy élt
 ,
de messze van, és nem érdekli, hogy az emberrel mi van.Hideg trónter 
e
mben ül magányosan és a földet onnan néziálmosan.
És jön a refrén
: De én tudom, hogy él Úr! Éntudom, hogy él Úr! Honnan tudom, ezt kérdezed, Onnan
 ,
hogy ma reggel beszéltem vele!”
L
átjátok, akár ma is lehetvele találkozni, és bármikor lehet vele beszélgetni.
 A vele
való találkozás meg tudta győzni őketarról, hogy ő valóban feltá
m
adt és él. És bennünket iscsak maga Jézus győzhet meg arról, hogy őt nemtarthatták fogva a halál erői, mert ő legyőzte azokat. Ésa Jézussal való találkozás eltörli minden fájdalmunkat,minden kétségbeesésünket, eloszlatja mindenfélelmünket, és átélhetjük mi is azt az örömet,
melyet
húsvét hajnalán az asszonyok is átéltek. De máshaszna is van a húsvétnak. Egyszer egy idős,egyedülálló asszonytól megkérdezte valaki: „Hányantetszenek ebben a házban lakni?” A válasz ennyi volt:„Ketten. Az én
Uram
 Jézus Krisztus meg én.” Mert azaki hisz a feltámadott Jézusban, az sohasem leszegyedül.
 
A magányosság, társtalanság óriási probléma amostani korban. A férfiak és nők szerte a világonteszik fel a kérdést: „Hol találok egy barátot?
Hol
találok egy társat, aki megért?
Hol ta
lálok valaki
t, aki
törődik velem?” Hol találok valakire
, aki szeret engem,aki nem hagy el?
A bethesdai beteg fájdalmas panaszaemberek millióinak is a panasza:
Uram nincs emberem
!
A modern embernek talán ez a legnagyobb gon
dja:
Uram nincs emberem, egyedül
 
vagyok. Több mint hétmilliárdan élünk a földön, és mégis mennyien élnekmagányosan
, elhagyatva
. Emberek millió
i
félnek ésrettegnek az egyedülléttől. Sokan még egy rossz, nemműködő kapcsolatot is képesek évekig fenntartani,csak hogy meneküljenek attól,
 
ami még rosszabbennél: a magánytól.
 
 Jézus azonban
azt mondja:
Én
ti veletek vagyokminden napon
a világ végezetéig
,
és azt
is mondja:
"Nemhagylak el, sem el nem
távozom tőled
."
 
Vagyis: Jézus él, és
ez azt jelenti, hogy
mindig velünk van
. Társunkká les
z a
magányban, elhagyatott állapotunkban is ott leszmellettünk, és nem hagy el soha. Az ő barátsága nemszűnik meg
,
hanem megmarad mindörökké. És ez is aző feltámadásának köszönhető.
B
ár a naptár szerint
nem
lehet minden nap húsvétot ünnepelni, de én azt
 
kívánom
mindenkinek, hogy a Krisztus
feltámadásából származó húsvéti öröm ne csak ez
alatt
a pár nap alatt járja át a szívünket, hanem életünkminden napján éljünk azzal a hittel, hogy nekünk élőUrunk van. Mert ahogyan az ének is mondja: „
É
l a
 Jézus a mi
 
 fejünk, Keresztyén
ek
énekeljünk, Ülvén húsvétünnepeket, Új győzedelmi éneket
.
 
Ámen.
 
Forró Csaba
 Csokaly
 
Jézus Krisztusnak sok védőügyvédje van, decsak kevés tanúja
. [
Mézcseppek 
]

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->