Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
EFS_in_EU2020_lekt

EFS_in_EU2020_lekt

Ratings: (0)|Views: 782|Likes:
Published by MunkaugyiSzemle

More info:

Published by: MunkaugyiSzemle on Apr 06, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/08/2013

pdf

text

original

 
1
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) integrációja azEurópa 2020 Stratégiába
1
 
2011. január 1-t
ı
l új stratégiája van az Európai Uniónak Európa 2020 címmel, bárezúttal a lisszaboni ünnepélyes aláíráshoz hasonló küls
ı
ségek elmaradtak. A 2000-2010között irányadó Lisszaboni Stratégiát (LiS) többszöri felülvizsgálat (2005, 2008) és ebb
ı
lkövetkez
ı
egyszer
ő
sítés után is csak részben sikerült teljesíteni. A foglalkoztatási területa régi és az új stratégiáknak egyaránt kiemelt alkotóeleme volt és maradt. Az újstratégia és annak végrehajtási rendszere – az Európai Szemeszter – kapcsánátformálódott a nyitott koordináció modelljére épül
ı
egyik els
ı
közösségikezdeményezés, az Európai Foglalkoztatási Stratégia. Az új id
ı
szak céljainakmegvalósítására válságos gazdasági társadalmi és politikai környezetben kezdett hozzá aközösség. Jelen áttekintés szándéka, hogy a közösségi foglalkoztatási stratégia új helyétbemutassa az Európa 2020 részeként, egyszersmind kitekintést nyújtson afoglalkoztatási célok elérését meghatározó társadalmi-gazdasági és politikai környezetreés a végrehajtásból adódó hazai feladatokra.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) – más kés
ı
bb csatlakozó területekkel együtt (pl.oktatáspolitika, ifjúságpolitika) technikailag a maastrichti (1992) és az amszterdami (1997)szerz
ı
déseknek köszönheti a létezését. A hivatalosan 1997-98-tól létez
ı
EFS-r
ı
l aluxembourgi foglalkoztatási csúcstalálkozón hoztak döntést és 1998-ban az akkori tagállamokmár elkészítették a stratégia végrehajtását szolgáló els
ı
Nemzeti Akcióterveket
2
(NAP), a maiNemzeti Reformprogramok
3
(NRP) el
ı
djeit. Ha nem is az Európa 2020-ban 2011-12-t
ı
lismert módon, de a közösségi foglalkoztatáspolitika területén a 90-es évek végét
ı
l, a ma azEurópa 2020 keretében alkalmazott koordinációs eljárásrend készen állt. További évekbetellett azonban az irányvonalak számának és tartalmának ésszer
ő
sítése és a közösségiintézmények vs. tagállami kormányok közötti egyeztetések eredményeként a számszer
ő
síthet
ı
 és így mérhet
ı
indikátorok kialakítása. 2011-t
ı
l részben építve a LiS implementációskudarcaira – amelynek minden elemét aligha lehet a válságra fogni – az Európa 2020országokra lebontott
4
és számszer
ő
sített céljaiban pontosan ennek a szakpolitikai és politikaitanulási folyamatnak az eredményei fedezhet
ı
ek fel. Olyan
 zsinórmérték 
jött tehát létre,amelyet 2000-ben a Lisszaboni Szerz
ı
dés a foglalkoztatáspolitika területén is meger
ı
sített, samely tízéves stratégia, ma már ismert, látható kudarca nem jelentette a kiérlelt módszertankudarcát. S
ı
t, inkább annak tökéletesítése, finomhangolása zajlott a 2010-20-as id
ı
szakstratégiájának megalapozásakor. A második – s immáron sikeres – ír referendumot követ
ı
en2009 végén életbe lép
ı
Lisszaboni Szerz
ı
dés a 2005-ös holland majd francianépszavazásokon elbukott Európai Alkotmányt (2004) pótolva új lendületet és lehet
ı
ségeketteremtett a közösségi politikák számára is.
1
Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors, szakmai tanácsadó, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2
 http://www.eurofound.europa.eu/areas/industrialrelations/dictionary/definitions/nationalactionplans.htm 
3
2011-12-t
ı
l idehaza Széll Kálmánt Terv keretében jelenik meg a dokumentum
4
EU-27 Európa 2020 célok követése az EUROSTAT honlapján:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/europe_2020_indicators/headline_indicators; vonatkozómagyar adatok ugyanitt:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/europe_2020_indicators/headline_indicators 
 
2
Átmeneti évek?
Miel
ı
tt az Európa 2020 stratégia és az Európai Foglalkoztatás Stratégia technikaiviszonyrendszerér
ı
l ejtenénk szót érdemes kitérni az új stratégia megalkotásánakkörülményeire. A 2000-es évt
ı
l eltér
ı
en 2010-ben egyre jelent
ı
sebben éreztette hatását avilággazdasági válság, amely er
ı
teljes hatást gyakorolt nem csak a társadalmakra, de a világ,s ezen belül az európai tagállamok, politikai gondolkodására is. 2008-ban az EU-27-ek GDP- je gyakorlatilag stagnált (0.3%-os növekedés) és 2009-ben 4.3%-kal csökkent. A 2010-es és2011-es évek szerény növekedése együttesen sem pótolta a 2009-es év veszteségét és 2012-13-ra újabb stagnálás várható. (Eurostat, 2012
5
). A 2008-as évre közösségi szintengyakorlatilag teljesített f 
ı
lisszaboni foglalkoztatási cél, a „
teljes foglalkoztatás
” azaz a hetvenszázalékos foglalkoztatási ráta (15-64 évesek) a válság hatására a következ
ı
években1.4%ponttal csökkent
6
.A válság hatására a központi területek, államok és a peremvidék közötti különbségtagállamokon között és tagállamokon belül is jól láthatóvá váltak. S bár az Európai Bizottság,s annak második mandátumát tölt
ı
elnöke értékel
ı
beszédeiben egyre dinamikusabban sürgetia közösség reformját, egyben mélyebb integrációját, egyre többen a gazdasági válságelhúzódására számítanak. Ez a válsághelyzet, amely messze több már, mint gazdasági-foglalkoztatási kérdés, olyan újszer
ő
gazdaságpolitikai és politikai reakciókat vált ki,amelyekb
ı
l csak néhányat emelünk itt ki.Elég csak Európán kívüli példaként a mai Japánt felhoznunk; a 2012 decemberébenválasztásokat nyert régi-új japán miniszterelnök,
Shinzo Abe
a Liberális Demokrata Pártszíneiben a Japán Nemzeti Bank (BOJ) politikáját támadja. A jelenleg alkalmazottmódszerekkel szemben a közmunka felfutását, az infláció (a jelenlegi japán defláció helyett)elengedését jelöli meg a gazdasági kilábalás lehetséges útjának. Az Európai Unióravisszatérve például a lengyel jegybank volt elnöke,
 Leszek Balcerowicz
, akit jegybankitevékenysége alapján anti-Bernanken ként is aposztrofálnak, (The Wall Street Journal 2012.december 17. 17. old.) szembeállítja egymással a PIGS és a BELL államokat Európában. A„PIGS” (Portugal, Italy, Greece, Spain) államokban a válságkezelés nem elég határozott, afolyamatos hitelek nem hoznak stabilizációs pályát, amíg a „BELL” országok esetében(Bulgaria, Estonia, Latvia, Lithuania) a határozott válságkezelés nyomán már látszanak egazdaságok meger
ı
södésének jelei. A brit Munkáspárt volt miniszterelnöke
Tony Blair 
7
 (2011) emlékirataiban a 2008-as válságot úgy aposztrofálja, amely megtörte a piacgazdaságésszer
ő
ségébe vetett bizalmat (Blair, 2011 678 old.), s utóiratában az állami szabályozáskudarcaként fogja fel a piac kudarcát, er
ı
sebb keynesiánus beavatkozásokat sürgetveEurópában. Vallja, hogy nem a piacok, de az állami szabályozók és különösen az államokfeletti szabályozók, ill. azok hiányai vezettek a cs
ı
dhöz (im. 680 old.). Tapasztalható, hogy apiac és állam közötti viszonyrendszer újraértelmezésére, az új egyensúly keresésérekülönböz
ı
modellek értékel
ı
dnek fel, a nemzetek bezárkózását javasoló hangoktól a valóbanföderális Európát, s ezen belül a globális pénzpiacokkal szemben érdemi fellépésre képesb
ı
vebb közösségi gazdaságpolitikát keres
ı
kig.
8
 
5
 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tec00115 
6
 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&language=en&pcode=tsdec420&tableSelection=3&footnotes=yes&labeling=labels&plugin=1 
7
Tony Blair {2010} Utazás, Kossuth kiadó, Budapest, 2011
8
EKB Az EMU történetehttp://www.ecb.int/ecb/history/emu/html/index.hu.html 
 
3Az Európai Unió és el
ı
dszervezeteinek történetében a jelenlegivel összevethet
ı
 
válsággal
és
átmenetiséggel
egyszerre jellemezhet
ı
helyzetben aligha állt még szemben a szupranacionálisközösség.1.
 
táblázat
Az Európai Unió szerz
ı
déseinek fejl
ı
déstörténete 1948-2009forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Maastrichti_szerz%C5%91d%C3%A9s 
A gazdasági válság mára lényegében kiszélesedett problémakezelési alapot képez és apropótad a közösség felépítésének, ügykezelési mechanizmusainak felülvizsgálatára. (ld. példáulválságkezelést a bankszektorban és a közös bankfelügyelet kialakítására tett lépéseket
9
) 2012
ı
szén egyszerre zajlik az unió következ
ı
, hét éves költségvetésének (2014-2020) vitája, aötödik éve tartó gazdasági (2008-2013), majd napjainkra munkaer
ı
-piaci és szociális válsággámélyült krízis kezelés és a közösségi integráció elmélyítésének örökélet
ő
vitája
10
. A jelenlegihelyzetben mindezen, politikai, gazdasági és társadalmi kérdések egymást átsz
ı
ve, negatívhatásukat gyakorta feler
ı
sítve jelennek meg. Az itt közreadott áttekintés célja a közösségifoglalkoztatáspolitika 2010-t
ı
l bekövetkezett átalakulásának a bemutatása, amely leíróismertetést az aktuális politikai, gazdasági viták utalásszer
ő
kiegészítésével teszünk közzé,hiszen gyanítható, hogy a megfogalmazott új stratégia aligha maradhat változatlan avégrehajtására szánt évtizedben, avagy a tagállamok kormányzását, szakpolitikaimegvalósítási mechanizmusait kell hamarosan átalakítani és képessé tenni az Európa 2020célok pontosabb követésére.
A Lisszaboni Stratégia tanulságai, mint el
ı
zmény
Az els
ı
Barroso-bizottság (2004-2009)
11
2005-ben meglehet
ı
sen önkritikusan fogalmazott aLisszaboni Stratégia felülvizsgálatakor; „
a közösség 28 célt, 120 részcélt fogalmazott megönmaga számára. Mindezekhez 117 indikátor és majd 300 fajta tagállami jelentés társulévente,-
valljuk meg, kezdi a Barroso-jelentés összefoglalója,
szinte senki sem olvassa elezeket.”
(Barroso-jelentés, 2005) Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) szintén részétképezte a LiS-nek, s ebben az értelemben a 2005-ös kritikát a foglalkoztatáspolitika területénis relevánsnak kell tekintenünk. A jelentés kitért a foglalkoztatási irányvonalak (FI) számánakáttekintésére és a számszer
ő
síthet
ı
ség, azaz elszámoltathatóság kérdéskörére is. Ezen
9
 http://ec.europa.eu/news/economy/120606_hu.htm 
10
Ld. például Barroso közösséget értékel
ı
beszédét 2012. szeptember 12.-én 'We will need to move towards afederation of nation states’http://www.euractiv.com/priorities/barroso-seeks-public-space-launc-news-514761 
11
 http://ec.europa.eu/archives/commission_2004-2009/index_hu.htm 

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->