Embed Doc
Copy Link
Readcast
Collections

CommentGo Back

Download

-1 -

NNCL1029-44Fv1.0MÜLLER PÉTERBoldogságÉDESVÍZ KIADÓBUDAPEST2003Szerkesztette Dobi IldikóCopyright © Müller Péter, 1977Hungarian edition © Sweetwater Publisher Establishment, 1997, 2002, 2003Cover design © Sweetwater Publisher Establishment, 1997, 2002, 2003ÉDESVÍZ KIADÓ, BUDAPESTFelelős kiadó a Kiadó igazgatójaMűszaki vezető Erdélyi AnnaSzámítógépes tördelés SZŰCS BT., DunakesziBorítót készítette El Greco Kft.Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt,. DebrecenFelelős vezető György Géza vezérigazgatóA Jiadó on-line támogatója az OrigoISBN 963 528 680 5

-2 -

Boldogok a szellemben szegények, mert övék a mennyek országa.Boldogok a szomorúak, mert ők vigaszt kapnak.Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert eltelnek majd vele.Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak majd.Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.Boldogok a békességet teremtők, mert Isten fiainak hívják majd őket.Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.MÁTÉ V / 3-10

-3 -

BevezetésHamvas Béla egyszer azt mondta: „A feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy azostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyvelveszne, az emberiség irodalmának vonalát nagyjából helyre lehetne állítani.”Száz könyv súlyos, nagy csomag, különösen annak, aki egy ostromlott városból menekül.Magam is menekültem már, s jól emlékszem arra a pánikra, amikor le kellett mondani mindenről, ésvillámgyorsan kellett dönteni: mi az, ami fontos, s mi az, ami nem.Apámnak volt egy különös barátja. Józan, precíz és rendkívül értelmes gépészmérnök, aki nemcsaka gőzkazánokat, de az életét is igyekezett előre megtervezni.Amikor közeledett a front, láttam, hogy gondosan csomagol.- Ebben mi van? - mutattam két hatalmas ládára.- Ebben azok a szükséges holmik, melyeket akkor viszek magammal, ha módomban lesz autóvalvagy vonattal menekülni.Rengeteg ruha, pulóver, ing, cipó, kolbász, szalonna, sajt és szardínia volt a ládákban, azonfelül mégszámos szakkönyv, szótár, logaritmustábla, körzőkészlet és vonalzó.- És ebben? - mutattam egy kis kézikofferre.- Ez a B variáció! - mondta. - Arra az esetre, ha nem lesz vonat és gyorsan kell menekülni!Ebben már csak meleg holmik, aranygyűrűk, láncok s különféle konzervek voltak.Láttam, hogy íróasztalán egy spárgával átkötött ócska bőrtárca hever.- És ez? - kérdeztem kíváncsian.- Ez a C variáns - felelte. - A legrosszabb esetre.Egy hajfürt volt benne, feleségének, gyermekeinek fényképei, s egy Biblia.Ez a történet jutott eszembe, amikor munkámhoz hozzáfogtam.Azt tapasztaltam ugyanis, hogy az „ostrom” erősödőben van. Nem az életünket ma már mindenoldalról fenyegető veszélyekre gondolok, hanem arra, hogy az ember rohamos gyorsasággal veszti el„emberi” mivoltát; lélektelenné válik, üressé, értéktelenné, könyörtelenné, vakká... és boldogtalanná.Megfeledkezünk nem a „kultúráról”, hanem arról, hogy kik vagyunk, s mi végre élünk itt a Földön.Ebben a helyzetben már nem a könyveket kell megmenteni, hanem legfontosabb szavainkat,amelyek nélkül csakugyan nem lehet élni.Nincs sok ilyen szó.Lao-ce számára csak egy volt: a Tao.Buddha számára: a Szenvedés.Mohamednek: Allah.Jézus két szót tesz a menekülő ember csomagjába. Az egyik: a Szeretet.Amikor apám barátja egy hajfürtöt tett a tárcájába, maga sem tudta tán, hogy a szeretetet próbálta alángoló világból megmenteni. Fronton, lövészárokban, börtönben, lágerben, vagy éppenséggel kivégzés előttegyetlen hajfürt többet mond a szeretetről, mint az egész világirodalom. Sűrűbb és töményebb lett, mint aBiblia.Ez a C variáns.Van azonban egy másik jézusi szó is.Ez az a szó, amit először kimond, amikor tanítani kezdi az emberiséget.Boldogság.Éppolyan lényeges és alapvető szó, mint a szeretet. És éppen olyan rejtélyes is.Rejtélyes azért, mert miközben lelkünk legmélyén mindannyian sejtjük vagy érezzük, hogy mit jelent -valójában mégsem ismerjük.Ha ismernénk, nem lennénk boldogtalanok.Legtöbbször éppen a hiányát éljük meg, s amikor néha-néha fölbukkan bennünk, már közben s főlegutána is azt érezzük, hogy ez valami olyasmi... hasonlít hozzá... de nem AZ.Én most ezt az egyetlen szót szeretném megfejteni.S aztán - ha sikerül - beleteszem a tárcámba, mint egy hajfürtöt, hogy soha senki, még a halál setudja elvenni tőlem.Igyekezetemben rendkívül sok segítséget kaptam nemcsak a hagyomány könyveiből, hanemelsősorban a Szent Szellemiségtől, aki vezet és tanít. Később majd beszélek róla.Itt most csak annyit, hogy amikor tanításai időnként túlságosan „nehéznek” és „elvontnak” tűntek,arra kért, ha rövid időre is, de tegyem félre hétköznapi gondjaimat, azokat, amelyek itt és most rendkívülimódon izgatnak, mert ugyan ezek a gondok fontosak, sőt, gyakran olyan alapvető „szent” problémák,amelyek megoldására egész életsorsommal vállalkoztam, mégsem tudok mit kezdeni velük, ha nem látom átaz egészet, ha nem látom a távlatokat.Önmagában a kicsit nem lehet megérteni, csak ha látjuk a nagyot is.Ha sűrű erdőben jársz, sohase találsz ki, ha nem tudod merre van észak és dél. Ha nem fejted mega fákra írt jelképeket, ha nem nézel föl a napra s a csillagos égre, ha nem érted meg a kozmikus éstermészeti jelenségek nagyobb összefüggéseit, már a következő lépésedet sem tudod jó irányban megtenni,mert nem tudod, hogy jó irányban mész-e.