Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Sánta Kristóf: Életünk a fősodorban. A fogyasztói társadalom mediatizálódása és a kultúrához fűződő viszonyának alakulása

Sánta Kristóf: Életünk a fősodorban. A fogyasztói társadalom mediatizálódása és a kultúrához fűződő viszonyának alakulása

Ratings: (0)|Views: 31|Likes:
Published by Kristóf Sánta
Sánta Kristóf, 2012.
Sánta Kristóf, 2012.

More info:

Categories:Types, Research
Published by: Kristóf Sánta on May 03, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/11/2013

pdf

text

original

 
Sánta Kristóf 
Életünk a fősodorban
 A fogyasztói társadalom mediatizálódása és a kultúrához fűződő viszonyának alakulása
2012
 
Életünk a fősodorban
 A fogyasztói társadalom mediatizálódása és a kultúrához fűződő viszonyának alakulása
Amikor 2008 szeptemberében a Lehman Brothers amerikai nzügyi órscégcsőddelmet rt, egy olyan gazdasági krízis vette kezdetét (illetve ltnyilvánvalóvá), melynek vége egyrészt e tanulmány írásakor sem látszik még, másrésztamely globális hatásait tekintve már most csak az 1929-es világválsággal mérhető össze.A „Great Depression” és nyolc évtizeddel későbbi kiadása, bár persze okaikban éskövetkezményeikben sem teljesen azonosak, alapvetően mégis hasonló kulcsfogalmak köré rendezhetők: túltermelés, elhibázott hitelezések, a pénzügyi szektor értelmetlenkörbetartozásai…
1
Ekkor kellett a ’nyugati’ (amely e kontextusban tulajdonképpenamerikait jelent) világnak először szembesülnie azzal, hogy az az újfajta, addiglátványosan prosperáló társadalmi berendezkedés, mely még az 1918-ban hátrahagyottkihívásokon virágzott ki, és amelyet fogyasztói társadalomnak nevezünk, a vártnálsokkal sebezhetőbb. Mindez ehelyütt azért érdekes, mert az elmúlt évek, évtizedek eseményeit látva és átélve ismét felerősödtek azok a hangok, melyek a ’nyugati’, jólétiállam, annak gazdasági és szociális struktúrái hanyatlását és közeli végét hirdetik. Ezek ma r bőven nem csun es fantázszektaverek és álmisztikusszenzációhajhászok szájából erednek, hiszen ha egy olyan helyzettel szembesülünk,ahol (1) a legnagyobb és legstabilabbnak lt rendszerek látszanak a legmélyebbalapjaikig megingani, (2) semmilyen megnyugtató magyarázat, véleményszintézis nemképes hosszú időn át kialakulni, valóban hajlamosak lehetünk hollywoodi apokaliptikusnyelvezettel felvázolni a lehetséges következményeket. A kapitalizmus ostorozásáhoztobbi muciót szolltatnak ökológiai (glolis felmelegedés, kimenyersanyagbázis) és szociológiai (közel-keleti forradalmak, migrációs problémák stb.) jelenségek, de a vészjósló forgatókönyvek nemcsak azt felejtik el megemlíteni, hogy2000-ben sem tt el a vigvége, hanem az a rengeteg szempont is elsikkad,amelyekből nézve az emberi civilizáció és kultúra immár több mint fél évszázadanagyobb törések nélkül fejlődik – miközben a ’modell’ alapjai lényegileg változatlanok.
2
1 Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 6, Reáltanoda, 2004
 
Igazgot tenni persze nem torkodom, és szerintem elfogulatlanul nem islehetséges, az azonban biztos, hogy a legtöbb kihívást tartogató, a legtöbb újdonsággalszembesítő, és a legkevésbé áttekinthető évszázadán vagyunk túl történelmünknek.Dolgozatomban azt kísérlem meg felvázolni, az emlegetett fogyasztói társadalomalapterminusa, vagyis a fogyasztás (az emberek fogyasztási szokásai, mégpedigspecifikusan a kultúrára vonatkoztatva) miben és hogyan változott meg a 20. század 40-es éveinek második fele óta. Milyen stratégiák mentén menedzselte, közvetítette,miképp adta el a ’termelői oldal’ a kulturális javakat, szolgáltatásokat a fogyasztóknak,hogyan alkalmazkodott a két fél egymáshoz, illetve a változó piaci, gazdasági klímához.Ez indukálja az egyik központi kérdést, azaz hogyan befolyásolta az emberek életébenegyre kiterjedtebb diajelent e folyamatokat, és mint alakult ki az egyestömegmédiumok összefonódásával az egész világot átéinformációs hálózat. Atömegkultúra trendjeit vajon egyes kitüntetett jelentőségű események határozzák meg,vagy hosszas, összetett folyamatok eredménye azok állandó, minden korábbinálfrekventáltabb váltakozása. Ily módon megjósolható-e, merre tart a jövő popkultúrája,
3 
és történnek-e kísérletek hasonló prognózisok felállítására.Az esszében tárgyalt időintervallumot két főbb szempont előtérbe helyezésévelszabtam meg. Egyrészt, bár fenntartom (és később forrásokkal alátámasztom), hogy afejlett világ mai társadalmi berendezkedésének alapjait már 1918 után lerakták, desemmiképp sem tartom figyelmen kívül hagyhatónak a második világháború okoztamély és mindent átható traumát, viszont úgy vélem, történelmünk ezt követő szakaszasok szempontból viszonylag lineárisan ábrázolhaelismerve, és a dolgozatbanérintve is a posztmodern multipoláris világképének érvényesülését; másrészt pedignagyszabásúbb vállalkozást sem kutatásaim spektruma, sem a terjedelmi szempontok nem tesznek lehetővé. Hasonló megfontolásokból az írás ’térbeli’ dimenzióit is határok közé szorítom. A téma hozadéka, hogy a nyugati, ’fejlett’ világ kultúrájára fókuszálok,egész kontinenseket hagyva látókörömön kívül, ám még a kapitalista Nyugat szereplőiközül is elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vizsgálatára szorítkozom,
2 A t fogalom pontos és kimerítő megkülönböztetését adja Raymond Williams (Williams: A kultúraelemzése, in: A kultúra szociológiája, Osiris, 1998, szerk.: Wessely Anna)3 A popkultúra a 'popular culture' angol kifejezés rövidítésének bevett magyar megfelelője, így atömegkultúrával azonos értelemben szerepeltetem.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->