2maradék 85% pedig hulladéklerakóinkban került lerakásra (
KvVM, 2006
). Az OrszágosHulladékgazdálkodási Terven belül a települési szilárd hulladék-gazdálkodás 2008 utánkövetkez
ő
id
ő
szakra vonatkozó céljai között szerepel a települési szilárd hulladék lerakásiarányának 50%-ra való csökkentése (
KvVM, 2006
).
Az eldobható pelenkák becslések szerint a kommunális hulladékok 3%-át jelentik Budapesten(
Barótfi, 2000
). Ez évente Magyarországon kb. 100 000 tonna plusz kommunális hulladékot jelent. Az Egyesült Királyságban a háztartási hulladék 2-3%-át teszik ki az eldobható pelenkák, mennyiségük 400 ezer tonna évente (
Aumônier – Collins, 2005
).Egy kisgyermek pelenkás korában kb. 4000 db pelenkát használ el, ami 500-800 kg(
Aumônier – Collins, 2005
) illetve 850 kg (
Olive, 2004
) hulladékot jelent gyermekenként.Mivel átlagosan 2,5 éves korukra válnak a kisgyermekek szobatisztává, ez a pelenkásid
ő
szakra vonatkoztatva évi 200-340 kg használt pelenka-hulladékot jelent, ami meghaladjaaz egy f
ő
re es
ő
éves háztartási hulladék mennyiséget (242,5 kg/f
ő
/év (
VKSZ, 2007
)).Mivel ez utóbbi érték a szelektív hulladékgy
ű
jtést és komposztálást végz
ő
családokban jóvalkevesebb, így az ilyen háztartásokban különösen kiemelked
ő
a pelenkahulladék aránya. Atöbb pelenkás gyermeket nevel
ő
családokban is fokozottan jelentkezik pelenkahulladék hatása. Ezekben a családokban a mosható pelenkákra való áttérésnek jelent
ő
s környezetihatása lehet.Az eldobható pelenkák alternatíváját jelent
ő
mosható pelenkák használatával lecsökken alerakást igényl
ő
hulladék mennyisége, ám mosásuk során vízre, mosószerre és energiára vanszükség.A fentiekb
ő
l kit
ű
nik, hogy id
ő
szer
ű
dolog a mosható, ezáltal újra használható pelenkák alkalmazásának kérdésével foglalkozni. Kérdésével – hiszen azért joggal merül fel az akérdés: vajon az eldobható vagy a mosható pelenkák jelentenek kisebb környezetterhelést, haaz el
ő
állításuktól egészen a használatból történ
ő
végs
ő
kivonásukig tekintjük végigéletútjukat. A kérdésre tudományos alapossággal kerestük/keressük a választ, ezértkörülnéztünk a világban: hol foglalkoztak már ezzel a problémával, hol készítették el a pelenkák életciklus elemzését (LCA).Bár az 1990-es évek elejét
ő
l kezdve több elemzés is készült (
Vizcarra et al., 1994; Sauer et al. 1994
), különösen az eldobható pelenkák életciklusáról, jelent
ő
s részük nem tekinthet
ő
pártatlannak, és az akkori amerikai viszonyokból indulnak ki (pl. egészen más transzporttávolságok, energiapazarló háztartási eszközök jellemz
ő
ek). Ráadásul az elmúlt évtizedbenmindkét pelenkatípus gyártásában jelent
ő
s technológiai változások történtek.Figyelemre méltó Rachel Olive (2004) Queenslandi Egyetemen készített dolgozata, melybenaz eldobható, a komposztálható és a mosható pelenkákat hasonlítja össze. Az elemzés ugyannem tekinthet
ő
teljesnek, de sok, az életciklus kimenetelét befolyásoló tényez
ő
re kitér, és akorábbi munkákról is összehasonlító áttekintést ad.A legfrissebb átfogó életciklus elemzést a Nagy Britannia és Észak-Írország EgyesültKirályság Környezetvédelmi Ügynöksége készítette, amely az eldobható és a mosható pelenkák életciklus elemzését végezte el (
Aumônier – Collins, 2005
), kétféle kezelést (otthoniés mosodai mosást) figyelembe véve. Jelen tanulmányunk els
ő
sorban ezen az elemzésenalapul.
A pelenkák életciklus elemzésének alapjai
Az életciklus elemzés a leltár fázisból, a hatásbecslésb
ő
l és a fejlesztés analíziséb
ő
l áll.A pelenkák életciklus elemzésének elkészítésekor az alábbi paraméterek jelentették akulcselemeket, amelyek adatai bekerültek a leltárfázis vizsgálatába (
Aumônier – Collins,2005
):
Add a Comment