Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
5Activity
P. 1
A cionista kulturális marxizmus uralomra kerülése

A cionista kulturális marxizmus uralomra kerülése

Ratings: (0)|Views: 1,069 |Likes:
Published by TomeToenner
1. Bevezető
2. A cionista hatalom globalizálódása
3. A zsidó-cionista hegemónia Amerika kulturális és politikai életében
4. Van-e alternatíva a cionista hegemóniával szemben?
5. Ellenezni kell kettős-állampolgárok kinevezését a kulcsfontosságú kormányzati állásokba
6. A frankfurti filozófiai iskola és a kulturális forradalom
7. A Frankfurti Iskola viszonya a judaizmushoz
8. Mi a zsidó identitás lényege?
9. Jonathan Sachs főrabbi a zsidó identitásról
10. Goldwin Smith professzor a zsidókérdésről

(...) A legutóbbi genetikai kutatások megállapították, hogy nincs különleges, egyedülálló zsidó gén. A zsidó közösségekben ma domináló askenázi zsidósághoz tartozók nagyrészt a közép-ázsiai kazároknak az utódai. A kazárok időszámításunk után a 8. században vették fel a zsidó vallást. Ma már egyre többen tudják Amerikában is, hogy ezt a zsidó vallásra áttért népet a mongol hódítás kényszerítette Kelet-Európába. A ma élő izraeliek tehát nem az ókori zsidók leszármazottai, akik az egykori Kánaánban éltek. Az ókori zsidó nép egy jelentős része áttért a keresztény hitre, később pedig sokan az iszlám követőivé váltak. A mohamedán palesztinok valójában az ókori zsidók mai utódai. Ezt nem más, mint David Ben Gurion ismerte el abban a könyvben, amit Itzhak Ben-Zvi-vel közösen írt, amikor New York-ban tartózkodott 1918-ban. Ez a könyv az 'Eretz Izrael a múltban és a jelenben' címet viselte és második fejezete a palesztinai fellahokról szól. Itt a következőt olvashatjuk erről a kérdésről:
„A fellahok nem az arab hódítók leszármazottai, akik a 7. században elfoglalták Eretz Izraelt és Szíriát. A győztes arabok nem támadtak a földműves lakosságra, csak a bizánci uralkodóréteget űzték el. Az arabok nem telepedtek le az országban, ahogyan korábbi lakhelyükön sem foglalkoztak földműveléssel... Nem kerestek új földeket a parasztságnak, amely szinte nem is létezett társadalmukban. A meghódított területek iránti érdeklődésük politikai, vallási, anyagi jellegű volt.”
A történelmi logika alapján világos, hogy az a népesség, amely a 7. századig jelen volt és amelyet a muzulmán hódítók e vidéken találtak, az ókori Júdea földműveseinek a leszármazottja. Az az állítás, hogy miután Titus meghódította Jeruzsálemet, a zsidók nem művelték meg Eretz Izrael földjét, téves állítás. Ben Gurion és szerzőtársa azt állítja: „A zsidó földműves, akárcsak bármely más gazdálkodó, nem könnyen szakadt el földjétől, amelyet az ő és felmenőinek verejtéke áztatott... Az elnyomás és a szenvedés ellenére a helyi lakosság összetétele változatlan maradt.”
Ebből csak annyit emelnénk ki, hogy még a tekintélyes cionista politikusok is tudták, hogy a mai palesztinok az ókori zsidók leszármazottai (...)
1. Bevezető
2. A cionista hatalom globalizálódása
3. A zsidó-cionista hegemónia Amerika kulturális és politikai életében
4. Van-e alternatíva a cionista hegemóniával szemben?
5. Ellenezni kell kettős-állampolgárok kinevezését a kulcsfontosságú kormányzati állásokba
6. A frankfurti filozófiai iskola és a kulturális forradalom
7. A Frankfurti Iskola viszonya a judaizmushoz
8. Mi a zsidó identitás lényege?
9. Jonathan Sachs főrabbi a zsidó identitásról
10. Goldwin Smith professzor a zsidókérdésről

(...) A legutóbbi genetikai kutatások megállapították, hogy nincs különleges, egyedülálló zsidó gén. A zsidó közösségekben ma domináló askenázi zsidósághoz tartozók nagyrészt a közép-ázsiai kazároknak az utódai. A kazárok időszámításunk után a 8. században vették fel a zsidó vallást. Ma már egyre többen tudják Amerikában is, hogy ezt a zsidó vallásra áttért népet a mongol hódítás kényszerítette Kelet-Európába. A ma élő izraeliek tehát nem az ókori zsidók leszármazottai, akik az egykori Kánaánban éltek. Az ókori zsidó nép egy jelentős része áttért a keresztény hitre, később pedig sokan az iszlám követőivé váltak. A mohamedán palesztinok valójában az ókori zsidók mai utódai. Ezt nem más, mint David Ben Gurion ismerte el abban a könyvben, amit Itzhak Ben-Zvi-vel közösen írt, amikor New York-ban tartózkodott 1918-ban. Ez a könyv az 'Eretz Izrael a múltban és a jelenben' címet viselte és második fejezete a palesztinai fellahokról szól. Itt a következőt olvashatjuk erről a kérdésről:
„A fellahok nem az arab hódítók leszármazottai, akik a 7. században elfoglalták Eretz Izraelt és Szíriát. A győztes arabok nem támadtak a földműves lakosságra, csak a bizánci uralkodóréteget űzték el. Az arabok nem telepedtek le az országban, ahogyan korábbi lakhelyükön sem foglalkoztak földműveléssel... Nem kerestek új földeket a parasztságnak, amely szinte nem is létezett társadalmukban. A meghódított területek iránti érdeklődésük politikai, vallási, anyagi jellegű volt.”
A történelmi logika alapján világos, hogy az a népesség, amely a 7. századig jelen volt és amelyet a muzulmán hódítók e vidéken találtak, az ókori Júdea földműveseinek a leszármazottja. Az az állítás, hogy miután Titus meghódította Jeruzsálemet, a zsidók nem művelték meg Eretz Izrael földjét, téves állítás. Ben Gurion és szerzőtársa azt állítja: „A zsidó földműves, akárcsak bármely más gazdálkodó, nem könnyen szakadt el földjétől, amelyet az ő és felmenőinek verejtéke áztatott... Az elnyomás és a szenvedés ellenére a helyi lakosság összetétele változatlan maradt.”
Ebből csak annyit emelnénk ki, hogy még a tekintélyes cionista politikusok is tudták, hogy a mai palesztinok az ókori zsidók leszármazottai (...)

More info:

Published by: TomeToenner on Jun 18, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
See more
See less

05/12/2014

 
Dr)Drâ`gk Oâihs
2
B Cghigstb Fbtblmg Struktÿrb çs b kulturâlgsmbrxgzmus urblhmrbkerülçse
&B kettŒs-âllbmphlnârsân çs kettŒs-lhoblgtâs c) tbiulmâiy mâshdgk rçsze'
B
Cghigstb Fbtblmg Struktÿrb
,
CFS
&
_ghigst Qhwer Chijgnurbtghi
,
_QC
'sgkere bz Enyesült Âllbmhk phlgtgkâoâibk bz blbkítâsâ`bi ibnyrçszt bzhi mÿlgk,fhny b fbtblmg struktÿrb szerves rçszçt blkhtó szupernbzdbn zsgdó pçizem`erekmekkhrb tâmhnbtâs`bi rçszesítgk) B pçizfbtblmg elgt fgerbrcfgâoâ`bimenfbtârhzó szerepet túlteiek `e b ibny`bikhk çs khrphrâcgók grâiyítóg, bkgkszhrhs kbpcshlbtht tbrtbibk jeit bz âllbmg szervezetek jelsŒ`` vezetŒgvel) Bcghigstb bktgvgstâk kbrrgeroç`ei jhiths szerepe vbi biibk, fhny mglyeivgszhiy`bi vbiibk b fgerbrcfgb jelsŒ szgitoçvel) Bzhk b bm`gcgózus phlgtgkushk,bkgk oól mçrgk jel b felyzetet çs kellŒei felyezkediek, reidszergit oeleitŒspçiztâmhnbtâsrb çs szçleskúrŲ mçdgbszereplçsre szâmítfbtibk) Bz Gzrbelszâmârb dhlnhzó fâlózbthk iúvelgk b zsgdó-cghigstb presztízst ÿny, fhny kúz`eiemhcghiâlgs kgelçnülçst gsiyÿotbibk b `eiiük rçsztvevŒkiek) Bmgkhr GzrbelnyŒzelmeket çr el çs sgkeresei teroeszkedgk, bkkhr bz b jbog úitudbt çs `üszkesçnçrzçsçvel túltg el Œket))Mâr eny kbrrger kezdetçi gs jhiths szerepevbi b kbpcshlbthk çpítçsçiek,s erre oó blkblmbt iyÿotbibk b felyg çs hrszânhs cghigstb tblâlkhzók) Ezkülúiúsei bkkhr elŒiyús, bmgkhr bz enyç`kçit kúzçpszerŲ pâlyâzóibk khmhlyverseiytârssbl kell szem`eiçzige bkâr phlgtgkbg, bkâr tudhmâiyhs területei)Glyei eset`ei ibny elŒiyt oeleit b fbtblmbs cghigstb szervezetfez vbló tbrthzâs,bmely iemcsbk b kúzçpszerŲ, de bz blulteloesítŒ szemçlyt gs enzgszteicgâlgsvçdelem`ei tudob rçszesíteig) @gzhiyhs enyetemg hktbtóg âllâshkiâl pçldâulelçn brrb fgvbtkhzig, fhny pert gidítbibk bz enyetem ellei bz bitgszemgtgzmusvâdoâvbl, fb bz bdhtt zsgdó szârmbzâsÿ hktbtó szerzŒdçsçt bz enyetem vezetçseiem fhsszb``ítob men)B jbog blbphi iyunvó
cghigstb gdehlóngb
, bmely brrb çpít, fhny b zsgdókkülúilenes içpet blkhtibk, bmelyet
b Tórb túrzsg Gsteie kgvâlbszthtt mbnâibk
,`âthrítob bz enyç`kçit csbk bz blsó kúzçphsztâlyfhz tbrthzó zsgdókbt) B mçdgbâltbl sunblmbzhtt etigkbg-vbllâsg
jeisŒ``reidŲsçn
thvâ`` erŒsítg b zsgdógdeitgtâst çs ússzetbrtâst, brrb úsztúiúzve Œket, fhny lelkesei âruloâk bz gzrbelgâllbmkútvçiyeket, túmenesei írobibk leveleket phlgtgkushkibk, çs fbtçkhiybizbklbssâk b zsgdó âllbm `írâlógt, mgkúz`ei leinetgk bz gzrbelg zâszlót) UnybicsbkŒk bz blulról oúvŒ úitevçkeiysçn bktív rçsztvevŒg, bkgk ibnyhi sgkeresei tudoâk
 
Dr)Drâ`gk Oâihs
0mhznósítbig Gzrbel çrdekç`ei csbdtbnobgkbt,szhmszçdobgkbtçsmuikbtârsbgkbt)B cghigstb elgtek fbtblhmnybkhrlâsb bzhkhi b
vertgkâlgs kbpcshlbthkhi
iyunszgk, bmelyek b vezetŒk çs bz Œket kúvetŒ túmenek kúzútt vbi) B
fgerbrcfgkus szervezettsçn
`gzthsítob eiiek b jelülrŒl lejelç tbrtó grâiyítâsibk bfbtçkhiysânât) Ez menkúiiyítg, fhny sgkeresei mhznósítsbibk GzrbelelsŒdlenesiek tekgitett cçlobg çrdekç`ei) Glyei pçldâul bz, bmgkhr Gzrbelttâmhnbtoâk b menszâllt területek `etelepítçsçt elleizŒ bmergkbg phlgtgkâvblszem`ei, vbny bmgkhr ^bsfginthi szót emelb phlnârg lbkhssân ibnyh```gzthisânb çrdekç`ei)B
cghigstb fenemóigb
hlybi vblósân, bmely bzhi`bi tú`` vhibtkhzâs`bigs se`ezfetŒ) Szâmhs jeolemçiy brrb utbl, fhny ez b jeitrŒl lejelç túrtçiŒ, bzblâ-çs júlçreideltsçn blbpoâi mŲkúdŒ kbpcshlbtreidszernyúinítfetŒ) 011> ótbenyre tú`` Gzrbelt `írâló ÿosâncgkkiek, kúiyviek çs vgdeóibk sgkerült âttúrigebz erŒs cghigstb ceizÿrât) Lçtreoútt tú``
bitgcghigstbzsgszervezet,
çskg`hitbkhzhtt eny szçleskúrŲ `hokhtt gs bz gzrbelg termçkekkel szem`ei, bmelyâtteroedt bzhkrb b kulturâlgs gitçzmçiyekre gs, bmelyek senítsçnçvel b CFS bvçlemçiyfbtblmbt nybkhrhlob) Szem`esülve ezzel b iúvekvŒ cgvgl elleiâllâssbl, bCFS gs jhkhztb erŒjeszítçsegt) Sgkerült `etgltbtigb b krgtgkus szerzŒk pu`lgkâcgógt,eltâvhlítbigb bzenyetemekrŒl bz úiâllóbi nhidhlkhdó hktbtókbt çsmenjçlemlíteige ÿosânírókbt, vblbmgit phlgtgkushkbt)B CFS mhznósíthttb bz enyetemekei çs b tudhmâiyhs gitçzmçiyek`ei
gdehngbgjrhitem`eregt,
fhny eljhotsb b krgtgkus eszmecserçket hlybikçrdçsekrŒl, bmelyek h`oektívei elemzgk Gzrbel âllbm phlgtgkâoât) El kell terelig bjgnyelmet brról, fhny Gzrbel
Nâzâ`bi
kçtszer gs túmennyglkhssânht kúvetett el,çs b iemzetkúz ohn semmg`evevçsçvel erŒszbkhsbi teroeszkedgk b menszâlltpblesztgi területekei)B
CFS
jhkhzhttb``bi elleiŒrzg b pçizfbtblmg vglânelgt tulbodhiâ`bi lçvŒnlh`âlgs mçdgât çs kúzvetleiül giyítob b vçlemçiyjhrmâló-çselemzŒmŲshrhkbt, külúiúsei b kúzel-keletg kçrdçsek vhibtkhzâsâ`bi) Errekülúi gs kçrte bz gzrbelg külünymgigsztçrgum bz
BGQBC
-t) Bz .
Gsrbel-jgrster
.-ekmhihpólgumb lett b vezçrcgkkek çs b vçlemçiyjhrmâló khmmeitârhk írâsb b
^bsfginthi Qhst
-`bi, b
Murdhcf mçdgb`grhdblhm`bi,
b
^bll Street Ohuribl
-`ei, b
Iew Whrk Tgmes
-`bi, b
Lhs Bineles Tgmes
-`bi, b
Cfgcbnh Trg`uie
-`bi,b
Iews ^eek
fetglbp`bi çs mçn içfâiy mâs hlvbshttb`` sbotótermçk`ei)Mgideiiek bz eredmçiyekçit úioelúlt szbkçrtŒk, bkgkiek ibnyhi gskçtsçnes bz Bmergkb grâitg lhoblgtâsb, unybibkkhr erŒs szâlbkkbl kútŒdiekGzrbelfez çs b cghigstb prhpbnbidbgitçzmçiyekfez, hlybi írâshkbt
 
Dr)Drâ`gk Oâihs
3kçiyszeríteiek kg, bmelyek vçdelem`e veszgk bz gzrbelg rezsgm lenjelfâ`hrító``fâ`hrÿs `Ųiegt çs b pblesztgihk sçrelmçre elkúvetett területjhnlblâsbgt) Eiiektudfbtó `e, fhny szâmhs enyetemg tbiâr mçn b lentekgitçlyese``iek szâmítóenyetemekei gs vçdelmç`e vette Gzrbel
Nâzb elleig
menthrlóbkcgógt bz
gnbzsânhs fâ`hrÿ
” elmçletçre fgvbtkhzvb) Bmgkhr
Ietbiobfu
mgigsztereliúkiek szem`e kellett içzige b
Nhldsthie-oeleitçs
enyetemeselutbsítâsâvbl bz EIS_-`ei, bkkhr Ietbiobfu utbsíthttb b CFS-t, fhny oârbssbleNhldsthie jŒ`írót, vhiob kçtsçn`e bz âltblb kçszített oeleitçs túrvçiyessçnçt çsfbmgsítsb men biibk tbrtblmât)Bz elmÿlt çvtgzed`ei szgite iem vhlt hlybi Gzrbel âltbl elkúvetett`Ųicselekmçiy, bmgt b
Fbrvbrd,
b
Wble,
b
Qrgicethi,
vbny b
Ohfis FhpkgisEnyetem
cghigstb hktbtóg ie lettek vhlib kçszek meitenetig, szervglgseiteloesítve b zsgdó âllbm vezetŒgiek b kívâisânbgt) Krgtgkâtlbiul gsmçtelnettçk bztb ievetsçnes âllítâst, fhny bmgkhr Gzrbel `hm`âztb b
khiceitrâcgós tâ`hrfhzfbshilóbi
kúrülzârt
Nâzât
&bfhl b lbkhssân iem vhlt kçpes sem elmeieküligsem vçdekezig', iem tett mâst, mgit b ’ohnhs úivçdelemfez” vbló ohnâtnybkhrhltb)Csbk gnei kevçs zsgdó çs iem-zsgdó enyetemg çs tudhmâiyhs szemçlygsçnmerte `írâlig Gzrbel terrhrphlgtgkâoât) Mgidússze içfâiybi kgjhnâshltâk bz 52ibnyh``
_sgdó Bmergkbg Szervezet
eliúkçiek bz eljhnultprhpbnbidbtevçkeiysçnçt) B .terrhrgzmust vçdelmezŒ cghigstb bphlhnçtâktudhmâiyhs teloesítmçiye menlefetŒsei sekçlyes, sŒt seleotes., âllbpítob men
Obmes Qetrbs
prhjesszhr b ’
Tfe Oewgsf _ghigst Qhwer gi tfe ^hrlds Echihmy,Medgb, Mglgtbry, Qhlgtgcs)))
-_sgdó Cghigstb fbtblhm b nbzdbsân, b mçdgb, bfbdseren çs b phlgtgkb vglânâ`bi)))” címŲ tbiulmâiyâ`bi &0120) hktó`er 0',bmelyiek b jŒ`` menâllbpítâsbgrb tâmbszkhdtuik)Bz
BGQBC-ibk
elkútelezett kutbtók çs hktbtók çrvelçse iyíltbi eljhnult çserŒltetett biblóngâgk lhngkbglbn fg`âsbk) MennyŒzŒ ereoük bzhi blbpul, fhnyâllítâsbgkbt uihs-uitgn gsmçtlgk b túmentâoçkhztbtâsg gitçzmçiyek çs b CFS bzŒt kgszhlnâló kbrbkternyglkhshk rçvçi szgite mgideikgre râkçiyszerítg bzâllâsphitoât) E nybkrbi gnei sekçlyes ’tudóshkibk çs szbkçrtŒkiek” çsvçlemçiyükiek bz bd `gzhiyhs lengtgmgtâst, fhny shkbt szerepeliek btúmentâoçkhztbtâs`bi) @gzthsíthttâk b lengtgmâcgó lâtszbtât b iemzetkúzg ohndurvb menszençsçiek b vçdelmezçsçfez gs) Mgvel tekgitçlyes enyetemekeitúlteiek `e phzícgókbt, ez b szbkçrtelem çs b tudâs lâtszbtâvbl rufâzzb jel Œket,ihfb tçtelek`Œl gidulibk kg? b iem `gzhiyítfbtó vbllâshs leneidâkbt çs bnybrmbthsító mgthlóngb elkhptbthtt kúzfelyegt gsmçtelnetgk) B cghigstbtârsbdblhmtudóshk çs enyetemg hktbtók gly módhi b
cghigstbexpbizghigzmus

Activity (5)

You've already reviewed this. Edit your review.
Baumont Srl liked this
1 thousand reads
1 hundred reads
Istvan Vig liked this
Istvan Vig liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->