Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
0Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Ortega y Gasset Jose A tömegek lázadása

Ortega y Gasset Jose A tömegek lázadása

Ratings: (0)|Views: 2|Likes:
Published by abedecs
:)
:)

More info:

Published by: abedecs on Jul 04, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/04/2013

pdf

text

original

 
JOSÉ ORTEGA Y GASSET
 
A TÖMEGEK LÁZADÁSA
 BUDAPEST 1938KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA
 A spanyol eredeti címe: LA REBELION DE LAS MASAS 
 
(1929)
 
Spanyolból fordította: PUSKÁS LAJOS 
 
26664. — Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest. (F.: Thiering Richárd.)
 
 
EL
Ő
SZÓ
 José Ortega y Gasset, a szellemi Spanyolország vezére sa mai európai gondolkozás egyik legkimagaslóbb egyénisége Madridban, 1883-ban született, de munkássága révén egykorábbi, az úgynevezett 98-as nemzedék körébe tartozik.
 Ε 
csoport,
 — 
a regeneradores,újjáalkotók 
 — 
többi tagja 1898 körül, a Santiago de cubai nemzeti szerencsétlenség 
 — 
a spanyol-északamerikai háború idején fog hozzá Spanyolország szellemi felemeléséhez; az munkájukat folytatja kés
ő 
bb a fiatalabb Ortega y Gasset mindjárt els
ő 
müveiben, a„Meditaciones del Quijote”-ben, a „Vie ja y nueva politica”-ban s az „Espanainvertebrada”-ban, melyek a szinte már hagyományos spanyol problémákkal foglalkoznak s anagy el 
ő 
dök, a portugál Oliveira Martins, a spanyolok közül pedig Pio Baroja és Azorin (José Martinez Ruiz) nemes kezdeményeit követik. A granadai misztikus költ 
ő 
és filozófus, az Idearium Espanol korán, éppen 1898-ban elhalt szerz
ő 
 je, Angel Ganivet tartozik még ekörhöz és a baszk származású Miguel de Unamuno, a nagy író és gondolkozó, kinek munkássága, legalább egy részében, a magyar közönség el 
ő 
tt is ismeretes. A spanyol  problémák gondolatköre azonban Ortega y Gasset munkásságában egyre b
ő 
vül, egyreátjogóbbá válik: az „El téma de Nuestro tiempo”, „La deshumamzación del arte” és f 
ő 
leg a„La rebelión de las masas”, „A tömegek lázadása”, melynek magyar fordítását itt kapjakezébe az olvasó, már a kor és Európa általános kérdéseinek felvetésével és a közös európai feladatok kijelölésével foglalkozik.
 
1923-ban indítja meg a Revista del Occidente folyóiratot, mely valósággal új korszakot  jelent a spanyol szellemi életben. Különben nemcsak mint szerkeszt 
ő 
és az El Espectador köteteinek írója, hanem mint a madridi egyetemen a filozófia tanára is, egész a legutóbbiid 
ő 
kig 
 – 
a forradalom kitöréséig 
 – 
állandó és hatalmas befolyást gyakorol a spanyol szellemiéletre és különösen a madridi egyetemi ifjúságra, melynek haladó csoportja a Residencia de Estudiantes intézmény keretébe tartozott. (E szellemi otthonnak hosszabb-rövidebb ideig olyeurópai egyéniségek voltak a vendégei, mint Chesterton, Bergson és Keyserling.) Ortega nagyhatására jellemz
ő 
 , hogy a Gaceta Literaria és az El Sol cím
ű 
napilap teljesen az
ő 
szellemét követte s az
ő 
célkit 
ű 
 zéseit vallotta magáénak egészen szinte tegnapig, amikor az új Európáért, a spanyol-latinamerikai kapcsolatok ki-mélyítéséért és helyreállításáért küzdött.
 
 Ma… ? Párizsban él s onnan kíséri figyelemmel hazája s Európa eseményeit. A magahelyén végzi a kötelességét: id 
ő 
nkint utazásokat tesz Latinamerikában, el 
ő 
adásokat tart, ír,dolgozik.
 
 Puskás Lajos
 
A TÖMEGEK LÁZADÁSA
 
I.
TÚLTELÍTETTSÉG
 
A mai európai közélet legfontosabb, – biztató vagy fenyeget
ő
? – jelensége a tömegek felnyomulása a teljes társadalmi hatalomig.
1
A tömeg, természete szerint, nem irányíthatja, denem is tudja irányítani a maga sorsát, arra pedig, hogy a társadalmon uralkodjék, mégkevésbbé
:
alkalmas; így aztán elmondhatjuk, hogy Európa ma a legsúlyosabb válságban van,ami csak népeket, nemzeteket, kultúrákat egyáltalában érhet. Ez a válság nem egyszer  jelentkezett már a történelem folyamán. Arculata, következményei egyaránt ismeretesek.Ugyanígy a nevét is tudjuk. A tömegek lázadása ez.Hatalmas dolog, melynek megértésére jó, ha az ilyen szavaknak, mint „lázadás”,„tömegek”, „társadalmi hatalom”, nem tulajdonítunk valamilyen sz
ű
k, vagy éppenkizárólagosan politikai értelmet. A közélet nemcsak politikai, hanem egyszersmind, s
ő
tmindenekel
ő
tt szellemi, erkölcsi, gazdasági és vallásos élet is, mely a közösség mindenszokását magában foglalja, az öltözködés módját éppúgy, mint a szórakozás formáit.Talán úgy közelíthetjük meg e történeti jelenséget a legjobban, ha vizuális benyomásainkra bízzuk magunkat és korunk egy úgyszólván szemmel látható mozzanatára utalunk. Noha egyszer 
ű
 bb csak kijelenteni, mint analizálni valamit, én ezt a mozzanatottúltelítettségnek, túlzsúfoltságnak nevezem el. A városok teli vannak néppel. A házak lakóval.A szállodák vendéggel. A vonatok utassal. A kávéházakat megtöltik a fogyasztók, az utcákata járókel
ő
k. A híres orvosok rendel
ő
i tele vannak beteggel. A különféle látványosságokon,el
ő
adásokon, hacsak nem túlságosan id
ő
szer 
ű
tlenek, hemzseg a közönség. A fürd
ő
helyeketzsúfolásig töltik a fürd
ő
z
ő
k. Ami azel
ő
tt nem szokott különösebb nehézségbe ütközni: helyetkapni valahol, – ma egyre bonyolultabb feladattá válik.Ennyi az egész. Hát van ennél egyszer 
ű
 bb, megszokottabb, állandóbb dolog a maivilágban? De nézzünk e megfigyelés mélyére s csodálkozva látjuk, hogy onnét váratlanulforrás szökken el
ő
, mely a nap, jelenünk napjának tiszta fényét megtöri és egész bels
ő
 színgazdagságára bontja.Mit látunk és min lep
ő
dünk meg annyira? Látjuk a tömeget, a sokaságot mint olyant, amintmegszállja azokat a helyeket és kényelmi eszközöket, amelyeket a civilizáció hozott létre. Dealig töprengtünk ezen egy keveset, máris a meglep
ő
désünkön lep
ő
dünk meg. Hogyan? Hátnem így van jól? A színház székei arra valók, hogy üljön valaki rajtuk, s
ő
t, hogy mindegyikenüljön valaki. És a vasúti kocsik, meg a szállodák szobái is arra valók, hogy tele legyenek. ígyvan, ehhez nem férhet kétség. Mégis, azel
ő
tt az ilyen helyek és közlekedési alkalmatosságok nem szoktak tele lenni, most pedig túlzsúfoltak és a bekívánkozók közül számosankielégítetlenül künnmaradni kénytelenek. A dolog logikus, természetes, de nyilvánvaló, hogyazel
ő
tt ismeretlen volt, ma pedig: valamiféle változás, oly módosulás állott be, mely ameglep
ő
désünket – legalábbis az els
ő
pillanatban – igazolja.A meglep
ő
dés, a csodálkozás a megértés kezdete. A szellemi ember sajátos sportja ésfény
ű
zése. Céhbeli gesztus a számára, hogy ámulásra nyitott szemmel nézze a világot. Atágranyitott szem el
ő
tt a világon minden figyelemreméltó és csodálatos. Ez, a csodálkozás,olyan öröm, mely tilos a futballista számára, de amely, másrészt, a gondolkodót a látnokok örök elragadtatásában vezérli végig a világon. Jele a káprázó szem. Ezért adták a régiek Minerva mellé a baglyot, az örökké káprázó-szem
ű
madarat.
1
 
Ε
s
ρ
a n a invertebrada cím
ű
, 1922-ben megjelent könyvemben; „Tömegek” cím
ű
cikkemben, (El Sol, 1926) és két BuenosAyresben, a M
ű
vészetbarátok körében tartott el
ő
adásomban foglalkoztam e tárggyal. Most felidézem és kiegészítem, amit amagam számára már elmondottam és úgy ismétlem itt el, hogy korunk e. legjelentékenyebb mozzanata fel
ő
l szerves tanításlegyen.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->