Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Borbola János a Nilusparti hieroglifak magyar nyelvű olvasata

Borbola János a Nilusparti hieroglifak magyar nyelvű olvasata

Ratings: (0)|Views: 243|Likes:
Published by ultrabox
egyiptom magyar
egyiptom magyar

More info:

Published by: ultrabox on Jul 16, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/21/2013

pdf

text

original

 
Borbola János
A Nílus-parti hieroglifák magyar nyelvű olvasata
Gondolatok, elemzések a tények tükrében
I. A bölcsek írása
 
Az emberiség ébredésének hajnalán csodálatos írásrendszer jelent meg a Nílus- parti szentélyek, sírboltok falain. Készítői a természet valóságát ábrázolták, képeiket – részleteiben mindmáig megfejthetetlen – sorokba, oszlopokba rendezték.Ezeket a jeleket
hieroglifák 
nak nevezzük. Az egyiptológia mindmáig elfogadott vélekedéseszerint az akkori nyelv utód nélkül tűnt el a népek és nyelvek nagy süllyesztőjében,ezért ma csak szótani, mondattani elemssel lehet az ősi gondolatokatmegközelíteni. A megfejsi rletek son a hieroglik lső jegyeitsodlagosnak minősítetk, így a feltételezett jeleket, jelcsoportokatcsak 
megfeleltetni
lehetett.[3]Az ősi hangalakok – azaz az ősi nyelv – ismeretének hiányában ma már senki sem tud közvetlenül olvasni.
 
 Pedig zseniális írást örököltünk.
 
Mindmáig képekben gondolkodunk, azokat szeretnénk társainkkal megosztani, ill.írásunkkal rögzíteni. Legalkalmasabb eszköz ehhez természetesen a szóban forgóképek közvetlen bemutatása. Gondolati képeink másfajta, pl.
ábécés
leírása már sokkal bonyolultabb feladat, sőt képeink/gondolataink részleteinek teljes ismertetéseírásunk látszólagos pontossága ellenére egyszerűen lehetetlen. Ezért sok a félreértés,a „belemagyarázás”, a szavak, gondolatok kiforgatása.
 
 
Olvasni akkortájt
elvenni
mindenki tudott, ezt nem kellett tanulni. Mainyelvünkben nemcsak vázuk, de jelentésük is összevethető: oLVaS→eLVeSz.[4]Írni viszont csak az írástudók tudtak. Feladatuk a képecskék logikus sorrendberendezése volt, így a szaktudomány hiedelmével ellentétben az olvasónak nemkellett a bonyolult mondattani elemeseket elsajátítani, hanem a mairendszerünkhöz hasonlóan elég volt képről-képre haladni. A képek kettős bölcseletethordoztak. Nemcsak a szemléltetés volt feladatuk, hanem kimondható hangértékkelis rendelkeztek. Persze minden gondolat melkülön képet rendelni hatalmas jelrendszert eredményezne, a tisztán képírásnak éppen ez az egyik alapvető hátránya.A Nílus partján helyette az ún. „rébusz” rendszert alakították ki. Lényege, hogyugyanaz a jel bb értelemmel rendelkezhetett: egyrészt, mint pecske(ideogramma) megtarthatta eredeti p~ és hangért (ilyenkor áltabanggőleges vonalat ztak utána), srészt megkülönztető jele lkülmássalhangzós vázát újabb magánhangzókkal lehetett kiegészíteni. Így ugyanaz a jelteljesen más gondolatot, esetleg csak szótagot (vagy hangot) közvetített, pl.: a K S R pe K S R értelművé lhat. A hieroglis írás vegyes írás: a s, aszótagírás, és…a 24 hieroglifából álló ún. önálló mássalhangzók ötvözete.
A Nílus partján ugyanakkor nem jelölték külön a „valódi” magánhangzókat. Nem is volt rászükségük, hiszen a képek önmagukért beszéltek. Mindenki a saját nyelvjárásának megfelelőenejthette ki a jelek hangalakjait, következésképpen az esetleg vidékenként eltérő magánhangzók nem akadályozták a képek közvetlen olvasását. Az ábécés íráshoz képest ez az írásmód csak a fele,harmada helyet igényelte.
 Joggal nevezhetjük a bölcsek írásának 
. 
 Az írás követéséhez akkortájt elég volt a hieroglifák nyújtotta látvány, valamint a képek kimondott hangalakjainak ismerete.
Az őslakósság számára ez nem lehetett gond, hiszen a képeket látvaazokat csak az anyanyelvükön kellett megnevezniük.Másrészt az ősi nyelv ismerete nélkül ez az írásrendszer a kívülállóknak elérhetetlen maradt. Másnyelvre lehetetlen volt átültetni, mert nemcsak a szavak p~ és hangérke ttimegbonthatatlan egység akadályozta azt, de a ragozási, szóképzési rendszerek, és a mondatok felépítése is különbözött minden más nyelvtől. A hieroglifás írás tehát az ősnyelvhez kötődött,használóinak elpusztításával írásuk is „halálra ítéltetett”.Idegen ajkúak csak a rendszer legegyszerűbb alkotóelemeit, az önálló mássalhangzók jelöléséttudták vetni. Lemondva a tny utolérhetetlen kifejezőképesl csupán amássalhangzókból álló ún. ábécé-t vették át, s egészítették ki a nélkülözhetetlen magánhangzók  jeleivel. Gyakorlatilag a gondolatátvitel másodlagos eszközét, a
beszédet bontották le hangjaira
.Jóval gyengébb adottságai ellenére ma is ezt a rendszert követjük.Elgondolkodtató tény az is, hogy a modern technika birtokában a szakirodalom még mindigcsak 
megfeleltet 
, hangzósítani, azaz az ősi nyelven olvasni/beszélni szerintük senki sem tud.Az
 Egyptian Grammar 
(
magyarul: Egyptomi Nyelvtan
) nyelvtani rendszerének kidolgozója, Sir Alan H. Gardiner, 1927-ben ugyan felismerte a „rébusz” rendszert, ám a nyelv ismeretének hiányában használni már nem tudta azt. Így fogalmazott: „… shortly before the end of the Pre-dynastic period, the Egyptians discovered the principle of the
rebus
or 
charade
.” Fordításunkban:’…, röviddel a Predinasztikus időszak vége előtt az egyiptomiak felfedezték a rébuszt, azaz aszótagrejtvény alapelvét.’
Kár, hogy Gardiner nem tudott magyarul. Azóta sorozatban jelentek meg
elemző rendszer 
ének továbbfejlesztett változatai, viszont az alapvető hiányosságokat ezek sem oldották meg. Fogalmazzunk kereken: a szakirodalom a mondatelemzésre alapozott útján már elérte a csúcsot. A hieroglifákat jobban megközelíteni a hangtan, a „rébusz” rendszer, és a képek külső jegyei nélkül nem lehetett. Ez tehát zsákutca.
 
A fentiek ismeretében a hieroglif írás megfejtését távolról sem tekintjük lezártnak. Kételyünk még akkor is érvényes, ha ma már nincs (vagy még nincs) nemzetközi fórum, ahol ezt a kérdéstújra napirendre lehetne tűzni.Hacsak…, hacsak rá nem találunk az ősi nyelv utódjára, melynek segítségével szükségtelennéválik az áttekinthetetlenséggel határos elemzés/megfeleltetés további erőltetése.A hieroglifák egyedül helyes megszólaltatásához az írás látható, külső jegyei, a képek közvetlenmondanivalója, és az általuk képviselt szavak, szótagok, hangok vezetnek. Megértésükhöz anemzetközi
beszerinti
átírásos (transzliterács) jelrendszer komoly setséget nyújt.Tapasztalatunk szerint a ssalhangzós zak óbirodalmi érkeit használva a magyamagánhangzók közbeiktatása rendre (ős)magyar szavakat eredményezett.
Sőt, ezek értelme ahieroglifák nyújtotta látvánnyal egybeesik 
!” Az
eLVeVéS 
során a szakirodalom által félretett„rébusz” rendszer érvényesül, sőt a mássalhangzós írás sajátosságait is figyelembe véve az ősi írásépítkezése mai nyelvünkhöz hasonló nyelvtani szerkezetről tanúskodik.
 A keresett kulcs tehát a magyar nyelv őse
!Utunk során csodálatos világ tárult elénk. Őseink mindennapi gondolataival, a teremtésről, atúlvilágról alkotott – már régen elfelejtett – hittételekkel, közöttük a
két kör tanával 
ismerkedtünk meg, sőt a magyar olvasatok alapján a már ismert fogalmak, mint az őSTaN-iSTeN-SáTáN nyerték vissza eredeti értelmüket. De nemcsak a hangtani, szótani és szerkezeti azonosságok igazolják tételünket. Magyar nyelven olvasva értelmessé váltak a matematikai papiruszokra írt – eddigmegoldatlan – ősi szöveges példák is, így a szakirodalom által gyenge másolóvá alacsonyítotthajdan volt írnokokat rendre felmenthetjük. Nem ők hibáztak, hanem a 180 éves, mindmáigérvényes
elemzési/megfeleltetési rendszer 
bukott meg ezen a vizsgán. Csak „ősmagyarul” olvasvalehetett a példákat matematikailag is hibátlanul megoldani.
Mindez kötelez. Semmi okunk örömtáncot járni, hiszen hatalmas feladat vár még ránk. Mi,magyar anyanyelek lettünk az igazi vesztesek. Számunkra az
ábécés írás
bevezetésegondolataink rögzítésének visszafejlődését eredményezte. Képekre és mássalhangzókra alapozottírásunk 
magánhangzósítás
át, s ezzel szavaink kerékbetörését mindmáig nem tudtuk kiheverni.A
bölcsek írásához
ma már nem lehet visszatérni. Mégis ősi örökségünk feltárása nemcsak kötelességünk, hanem az egyetlen lehetséges kapaszkodó anyanyelvünk megismeréséhez, páratlanszépségének megtartásához. * * * A következőkben vizsgáljuk meg részletesebben is a Nílus-parti hieroglifás írás és a mai magyar nyelv közös gyökereit. 
Bevezetés az egyiptomi hieroglifák magyar nyelvű olvasatába
 
A köztudatban kialakult szemlélet szerint a Nílus-parti hieroglifás írás titkát napjainkra már megfejtették, ezt az
ügyet 
tehát
ad acta
lehet tenni. Valóban! Miért is kell mindezt újra napirendretűzni? Miért nem hiszünk a tudós egyiptológusok immár két évszázad óta tartó nyelvészetikutatásainak? Ráadásul mitől ez a meglepő fordulat, pontosabban mit keres a közismerten uráli, ill.ugor eredetre visszatekintő magyar nyelv őse a Nílus-parti hieroglifák között?

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->