Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
0Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Baktay Ervin a Diadalmas Joga

Baktay Ervin a Diadalmas Joga

Ratings: (0)|Views: 63|Likes:
Published by Forex Trader
Amióta nyugati világunk megismerkedett a keleti szellemiség értékeivel, ezek szakadatlanul
hatottak gondolkozásunkra. Amikor a Nyugat el
ő
ször találkozott India tanításaival, a felfedezés
ujjongó örömével fogadta az új eszméket. Goethe, majd Schopenhauer sokat tett azért, hogy a keleti
gondolat meghonosodjék az európai talajban. Más kiváló elmék is munkálkodtak ezen már a múlt
század els
ő
felében. Kétségtelen, hogy ismereteik még hézagosak voltak és az indiai szellemiség
egészét nem tekinthették át; ez kiütközik Schopenhauer bölcseletéb
ő
l is, hiszen pesszimizmusa igen
távol áll az indiai filozófia egyetemes felfogásától, amely éppoly kevéssé jellemezhet
ő
a
pesszimizmussal, mint az optimizmussal. India szellemi nagyságai
ő
sid
ő
kt
ő
l fogva arra törekedtek,
hogy a lét egyetemes mivoltát, gyökeres természetét megismerjék, s az ilyen átfogó, mindent
magábazáró szemlélet nem eshet a végletes felfogások egyoldalúságába, mint amilyen egyoldalú
akár az optimista, akár a pesszimista szemlélet.
Amióta nyugati világunk megismerkedett a keleti szellemiség értékeivel, ezek szakadatlanul
hatottak gondolkozásunkra. Amikor a Nyugat el
ő
ször találkozott India tanításaival, a felfedezés
ujjongó örömével fogadta az új eszméket. Goethe, majd Schopenhauer sokat tett azért, hogy a keleti
gondolat meghonosodjék az európai talajban. Más kiváló elmék is munkálkodtak ezen már a múlt
század els
ő
felében. Kétségtelen, hogy ismereteik még hézagosak voltak és az indiai szellemiség
egészét nem tekinthették át; ez kiütközik Schopenhauer bölcseletéb
ő
l is, hiszen pesszimizmusa igen
távol áll az indiai filozófia egyetemes felfogásától, amely éppoly kevéssé jellemezhet
ő
a
pesszimizmussal, mint az optimizmussal. India szellemi nagyságai
ő
sid
ő
kt
ő
l fogva arra törekedtek,
hogy a lét egyetemes mivoltát, gyökeres természetét megismerjék, s az ilyen átfogó, mindent
magábazáró szemlélet nem eshet a végletes felfogások egyoldalúságába, mint amilyen egyoldalú
akár az optimista, akár a pesszimista szemlélet.

More info:

Published by: Forex Trader on Jul 18, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/18/2013

pdf

text

original

 
1
 
2TARTALOM
Mir
ő
l van szó?
 
I. rész: A JÓGA RENDSZERE1.
 
A fogalmak tisztázása2.
 
A szellemtest és a durvatest kapcsolata3.
 
A Szánkhja-rendszer, mint a Jóga bölcseleti alapja
 
4.
 
A Védánta felfogása a lélekr
ő
l
 
5.
 
A tevékenység és a következmények törvénye6.
 
Az elme-közeg szerepe7.
 
Az elme állapotai8.
 
Az anyag min
ő
ségi változatai9.
 
Az éltet
ő
er
ő
árama10.
 
A Prána-áram vezetékei és er
ő
központjai11.
 
Pránájáma: Uralom az életáram fölött12.
 
A Jóga gyakorlásának el
ő
feltételei13.
 
Az ülésmód és a lélekzetszabályozás14.
 
Az összpontosításII. rész: PATANDZSALI „JÓGA-SZÚTRAI"I. A tudatfölötti állapot fokozataiII. A célhozjutás eszközeiIII. A nagy er
ő
kIV. Az egyedülvalóság
MIR
Ő
L VAN SZÓ?Amióta nyugati világunk megismerkedett a keleti szellemiség értékeivel, ezek szakadatlanulhatottak gondolkozásunkra. Amikor a Nyugat el
ő
ször találkozott India tanításaival, a felfedezésujjongó örömével fogadta az új eszméket. Goethe, majd Schopenhauer sokat tett azért, hogy a keletigondolat meghonosodjék az európai talajban. Más kiváló elmék is munkálkodtak ezen már a múltszázad els
ő
felében. Kétségtelen, hogy ismereteik még hézagosak voltak és az indiai szellemiségegészét nem tekinthették át; ez kiütközik Schopenhauer bölcseletéb
ő
l is, hiszen pesszimizmusa igentávol áll az indiai filozófia egyetemes felfogásától, amely éppoly kevéssé jellemezhet
ő
apesszimizmussal, mint az optimizmussal. India szellemi nagyságai
ő
sid
ő
kt
ő
l fogva arra törekedtek,hogy a lét egyetemes mivoltát, gyökeres természetét megismerjék, s az ilyen átfogó, mindentmagábazáró szemlélet nem eshet a végletes felfogások egyoldalúságába, mint amilyen egyoldalúakár az optimista, akár a pesszimista szemlélet.Amint a Nyugat egyre teljesebben és egyre behatóbban megismerte a Kelet, els
ő
sorban Indiatanait, az els
ő
benyomások is módosultak. Kiváló gondolkozók munkálkodtak azon, hogy a hindubölcsesség eredményeit közelebb hozzák eszmélésünkhöz és feltárják azok egységes, szervesrendszerét. így a keletr
ő
l jött tanok sokat vesztettek ugyan regényes exotikumukból, de annál többetnyertek való értékeik kend
ő
zetlen megjelenésével. Kétségtelen, hogy ezt a gondolatvilágot csak
 
3akkor méltányolhatjuk igaz becse szerint, ha egész rendszerét áttekintve, egységes, hiánytalan képetnyerünk róla.A hindu bölcselet nem egyéni állásfoglalások szemszögéb
ő
l vizsgálja a lét tényeit, hanemkezdett
ő
l fogva arra törekedett, hogy éppen az egyéni részletszemszög fölé kerekedjék és megtaláljaa szemléletnek azt a középpontját,ahonnan a tények torzítatlanul, a személyes látásmód színeit
ő
l szabadultan, való mivoltukkristálytiszta színtelenségében, egyetemes központból szétsugárzó vonalak éles rendjében jelennekmeg. Itt van az ellentét, a különbség a keleti és nyugati szemlélet módja közt! Szerencsére, ez akülönbség inkább csak látszólagos, de azért mégis annyira szembeszök
ő
, s olyan nehezenkiegyenlíthet
ő
, hogy a beidegzett nyugati gondolkozás útjaihoz szokott elme nem egykönnyenférk
ő
zhet hozzá a keleti eszmevilág gyökeréhez. El
ő
bb meg kell tanulnia, hogy a maga szemléletimódjától különböz
ő
úton botladozás nélkül tudjon járni és saját értékítéletei ne gátolják ahaladásban.Érdemes némi fáradtságot venni ahhoz, hogy ezt megtanuljuk, mert a hindu bölcselet megtudja adni azt, amit a Nyugat szétágazó, egymástól eltér
ő
irányokba mutató bölcseleti rendszereinem nyújthatnak: a megnyugvást, a célhoztalálást, önmagunk és a világ megismerését. Azt, amit anyugati ember sem a tudományában, sem a bölcseleteiben nem talál meg, hanem egyedül avallásban, ha ugyan keresztül bír törni azon a gáton, amelyet éppen tudományossága és bölcseleteiállítanak a közvetlen, bens
ő
séges vallási átélés elé.Ellentétben ezzel, a kelet bölcsessége nem nehezíti meg a vallásos átélést, hanem el
ő
segíti,alátámasztja. Utat épít az értelem részére, hogy biztos léptekkel haladhasson arrafelé, amerremáskülönben csak a lelki ösztönzés vagy az érzés viheti. S éppen ezért jelent olyan sokat nekünk,nyugati embereknek. Mert mi a gondolkozást, a mérlegel
ő
agy értelmi szemléletét annyirahangsúlyoztuk, hogy hovatovább már csak azt tudjuk elfogadni és értékelni, amit ésszel, logikávaltámogathatunk. Agy-emberek vagyunk és amikor nagy nehezen mégis eljutunk a megnyugtató lelkiátéléshez, a vallásos megbékéléshez, voltaképpen nem a belénkidegzett úton, az ész és az értelmivizsgálódás útján jutunk oda, hanem többnyire éppen ennek a megtagadásával, haszontalanvoltának felismerésével.Pedig ennek nem kell szükségképpen így lennie!
 Az ész, az értelem az embernek legnagyobb, legelemibb kincse;
ez emeli ki a többi él
ő
lény sorából, ez teszi azzá, ami: emberré.Valami hiba van, ha ez a rendkívül becses többlet bens
ő
kibontakozásunknak útjába áll, ahelyett,hogy biztos, szilárd lépcs
ő
t építene ki a magasság felé törekv
ő
lépteinknek. Nem az észben, nem azértelemben rejlik a hiba, hanem — az alkalmazásban. Meg kell tanulnunk, hogy értelmünketirányítani és ellen
ő
rizni tudjuk, hogy felismerjük: eszköz csupán, amely szolgálatunkra, de nemvezetésünkre hivatott! Ha megengedjük, hogy az értelem önkényesen vezessen bennünket, a magasajátos útján, ahelyett, hogy gyökeresebb célkit
ű
zéseink hasznos támogatója, határozott utunkeredményes épít
ő
 je legyen, akkor bámulatos tornamutatványokat tud véghezvinni, de örökön csakvalami „átkozott körben" vezet minket, amelyben mindig újra meg újra visszajutunk oda, ahol máregyszer jártunk, de a körb
ő
l kitörni, egyenes, messzemutató irányba fordulni nem tudunk.Innen van az, hogy tudományosságunk és értelmi szemléletünk módszerei vagyösszeütközésbe kerültek a tiszta szellemiséggel, a vallásos átéléssel, vagy legjobb esetbenkülönváltak ett
ő
l és a maguk független útját követik, amely egyre táguló ívben távolodik el amásiktól. S ezért nem haszontalan dolog megismerkedni egy olyan értelmi szemlélettel, a

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->