Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Bagdy-Emoke-Lelekderunk-Tukre-a-Nevetes.pdf

Bagdy-Emoke-Lelekderunk-Tukre-a-Nevetes.pdf

Ratings: (0)|Views: 35 |Likes:
Published by LI ZA
Lélekderünk tükre a nevetés
Lélekderünk tükre a nevetés

More info:

Published by: LI ZA on Jul 23, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/12/2013

pdf

text

original

 
B
AGDY 
E
MÕK
Lélekderûnk tükre: a nevetés
Akkormegteltaszánknevetéssel,nyelvünkpedigavigadozással (Zsolt126,2)
N
evetnijó,mégafájdalommély-pontjából is szabadító. A nevetésen elmélkedni annyi, mint az em-beri lényegen töprengeni. A szaktudományos közelítésgelotológiának(gelosgörögülnevetés)neveziavizsgálatáraszako-sodott irányzatot, amely magához öleli a filozófiai feltevéseket is.Nevezetesen azokat, amelyek megkísérlik értelmezni az emberitermészet eme kitüntetõ adományát, megnyilvánulási lehetõségét.A mi pszichológiai optikánk szükségképpen szûkös a jelentésvilág összetettségéhez képest, irányvételében pedig szelektív. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nevetés „csillagvilágából” csak néhányatcsodálhatunk meg, mégis felfedhetjük, hogy az igazi lélekderû aTeremtõ ajándéka létbe vetettségünk szorongásának és fájdalmai-nak enyhítésére, egymás vigasztalására, szeretetkapcsolatunk, em-beri szövetségünk megerõsítésére.
A nevetés ezer arca
Végtelen gazdagságú nyelvünk elnevezésbeli sokfélesége is láttatja,hogy anevetés ezerarcú! Az ember kacag, kacarászik, vihog, vihorá-szik, nevetgél, derül valamin, hahotázik, röhög, röhécsel, vigyorog,kinevet, „kibuggyan a kedve” (Áprily Lajos költõi kifejezésével), jókedvre derül, s folytathatnánk a felsorolást. A hasonlatok szár-nyán még messzebbre is juthatnánk. Van, aki gurul a nevetéstõl,halálra neveti magát, nevet, mint a fakutya, nyerítve nevet, bántómódon vigyorog, önfeledten kacag stb. Amin nevetünk, az lehetnevetséges, mulatságos,nevettetõ, komikus, kacagtató,röhejes,hu-moros, tréfás stb.
 
Anélkül,hogyamagyarszinonimaszótármegidézésérevállalkoz-nánk, állíthatjuk, hogy a nyelvi sokféleség a jelenség gazdag sokszí-nûségemellettszól.Különös,hogya„kinevetés”elnevezésszerényenmegbújikapozitívjelentéseksorában,nohaajelentõségekimagasló.Valakin, valamin, néha önmagunkon nevetve nem is szeretünk rá-gondolni, hogy mások is nevethetnek rajtunk. A kinevetés baljósfogalmában a nevetségessé válás, megszégyenülés réme kísért.A nevetés természetes születési helye és környezete az emberiközösség. Kinevetjük az emberi tökéletlenséget, szórakozottságot,túlszabályozottságot, mechanikus gépiességet, figyelmetlenséget,de a „normálistól”, a szabályostól, az elvárható viselkedéstõl valóeltérést is. A küllemi vagy viselkedési rendellenességet szintén a(ki)nevetés büntetése sújtja – ezért fontos büntetõ-szabályozó sze-repet tölt be az életünkben. A „zavarkeltõ” helyzetek, ahol felborulaz élet begyakorolt rendje, a helyzethez oda nem illõ elemek miattifeszültség nevetésre ingerel,amellyel kirekesztjük a„szabálytalant(„hogy kerül a csizma az asztalra?”), megbüntetjük azt, aki kilóg asorból, mert más, mint mi (rezes az orra, csetlik-botlik, nem tud„viselkedni”). De a túlszabályozottat, a merev, gépies, az élet látsza-tát keltõ, valójában nem életrevaló (alkalmazkodásképtelen) rugal-matlanságot,igazodás-képtelenséget isezzelazeszközzel próbáljukkorrigálni.Bergsonszépmetaforájakívánkozikideeredetiszerzõiüzenet-képpen: „a társadalom (…) az alkalmazkodás mind nagyobb rugal-masságát kívánja meg tagjaitól, s folytonosan felszínre dobja az ilynagytömeghezhoztartozózavarokat,ésanevetés,ehullámzások vonalait hangsúlyozva, hasznos feladatot teljesít. Így küzdenek ahullámok is szüntelenül a tenger felszínén, (…) torlódnak, összeüt-köznek, egyensúlyukat keresik. Fehér, könnyû, vidám hab rajzoljameg változó vonalaikat. A menekülõ áram olykor a part homokjánfelejt egy kevéske habot. Az ott járó gyerek a kezébe fogja, s csodál-kozik, hogy pár pillanattal késõbb csak csepp víz marad a kezében,de még sósabb, keserûbb víz, mint ami a hullámmal érkezett. Anevetés is csak úgy születik, mint ez a hab, múló lázongásokat jeleza társadalmi élet felszínén. Mindjárt meg is rajzolja e rezdülésekmozkonyvonalát.Magaissóvaltelített.Pezseg,akárahab.Csupaderû. A filozófus pedig, aki tenyerébe veszi, hogy megízlelje, néhatúlságos keserûséget lel benne cseppnyi anyagához képest.”(Berg-son, 159.)A bergsoni közelítés a kinevetés társadalmi hasznosság-keresõmondhatniértelemkutatóbuzgalmábanazelválasztóéskirekesz-tõ funkciót nagyítja fel – lemondva a nevetés lehetséges pozitív,feloldó, felszabadító és együttes élményadó hatásáról.Heller Ágnes joggal utal arra, hogy a nevetést valamire méltatófilozófusok (jegyezzük meg, hogy mind férfiak!) szívesebben tekin-tenek a „kinevetés” felõl erre az állapotélményre. Hobbes pl. anevetés alapszituációjának azt tartja, amikor a hatalom birtokosa alegyõzött ellenfél nyakára helyezi talpát. A nevetésnek hatalmat,erõszakfunkciót tulajdonít. A nevetés a kinevetettet mintegy meg-
LEKDERÛNKTÜKRE:ANEVE
47
 
semmisíti, de feltétlenül brutalizálja, sérti. A nevetés által a másikfölött szerzett hatalom pszichológiailag az alávetett helyzet megfor-dítása, az így szerzett fölényben gyõztesek lehetünk. Valóságosanugyanis a hierarchia magasabb fokán levõ személy csak nevettetõlehet, kinevetése tilosvagy következményes. A fõnök viccein „köte-lezõ” nevetni, a fõnököt azonban veszélyes nevetségessé tenni.A filozófus optikájából a nevetés figyelemre méltó vonása, hogyegész lényünket igénybe veszi, teljes (testi-lelki-szellemi) valónkatkisajátítja. Ha nevetünk, semmi másra nem vagyunk képesek. Akitörõésszaggatotthangok(konvulzív-kompulzív)paroxizmusábanakaratlan affektív kisülések zajlanak. A megnyilvánulás elementá-ris,egyszersmindválaszvalamire,amirevonatkozik,amivelkapcso-latban áll. Megértéséhez a conditio humanából, az ember sorsábólkell kiindulnunk, állítja Heller.Az emberi lény a világba vetettségében magával hozza egyedigenetikai meghatározottságát (genetikai apriori), benne foglalt azáltalános (emberi) és individuális páratlanság-kódja. Az emberi mo-soly egyforma és mégis egyéni. Az általános és egyedi közti „külö-nös” terrénum az ember szociális meghatározottsága (szociális apri-ori). Létünk kezdetétõl rá vagyunk utalva arra, hogy a genetikaiapriorit hozzáillesszük a szociálishoz. Ezt a funkciót segíti a kultúraésaszocializációfolyamata.Azösszeillesztésazonbansosemsikerülteljesen. A hézagban vagy eresztékekben feszültség generálódik. Anevetés (miképp a paroxizmális tengely másik pólusán a sírás is) azember válasza a hiátusra (hézagra). Kifejezi az emberi sors abszur-ditását, a szakadék átugrási képtelenségét, de még a hiánytalanátívelési lehetõség nehézségeit, olykor megvalósíthatatlanságát is.Aki/ami kiváltja a nevetést, az a szociális apriorihoz tartozik, abbanrejlik (ezért módosul a tartalma). Aki nevetéssel, sírással válaszol,az a genetikus apriori, az egyszeriség ismételhetetlen ötvözete. Azösszeillesztésfeladatának,egyszersmindazembersorsánakabszur-ditását kifejezõ nevetés (de a sírás is!) mégis átugorja a szakadékot,de másként –ellentétesen hajtjavégre (hacsakpillanatokrais)azt,ami lehetetlen. A sírás az egyedül lévõ, magába (magányba) zárkó-zottemberválaszamikéntamegszüleemberilényfelsírása,vagymiképp azelsõéletévek(gyakoribb)sírásai,amelyek részvétet,rész- vételt hívnak elõ másokból. A nevetés viszont kollektív szociális jelenség,atársulásos,valahovátartozástkeresõkorakamaszéletsza-kaszban különösen „természetes” gyakoriságú megnyilvánulás (vi-hognak a kamaszlányok, „röhög az osztály”).Asírásbanamagányegyed(ül)iséggenetikaiapriorija,anevetés-benazegyüttlétszociálisapriorijanézõpontjábólnyilvánulunkmeg.De míg a sírásban „benne vagyunk” és részvétet mozgósítunk ma-gunkban (önsajnálat), sõt másokban is magunk iránt, sírásunkbana másokkal való azonosulás képtelenségén is kesergünk, addig anevetés közösségi
aktus
,
egyszersmind távolságteremtõ, racionális,ítélkezõésnemegyüttérzõ.(Kétségtelen,hogyakinevetettel,esetleg nevettetõvel való együttérzés, netán sajnálat blokkolja a nevetést.Egy iskolás gyermek elmesélte, hogy nem tud nevetni a bohóc
48
BAGDYEMÕKE 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->