You are on page 1of 81

Perjés László

Internet helyzetkép
2006
© minden jog fenntartva
Az online megjelenés...................................................................................52
Tartalomjegyzék A megjelenés technológiai háttere.................................................................... 52
Tervezési szempontok................................................................................................. 53
Webhelyek típusai......................................................................................................... 53
Webhelyek értékelése................................................................................................ 54
Bevezető...........................................................................................6 Tartalmi kérdések........................................................................................................... 55
A hiteles megjelenés................................................................................................... 55
Design.................................................................................................................................. 56
Webjövő: szebb jövő?.....................................................................8 Funkcionalitás.................................................................................................................. 56
Technológiai válság........................................................................................ 8 Technológiai kérdések .............................................................................................. 57
Az e-gazdaság lehetséges jövője..........................................................11 A látogatók szempontjai........................................................................................... 58
1. szakasz: Szűk körű ingyenes információcsere............................................11 A webtervezés buktatói............................................................................................. 58
2. szakasz: Széles körű, ingyenes információcsere...................................... 12 Virtuális közösségek.......................................................................................59
3. szakasz: A közösségi jelleg és a gazdasági célú megjelenés Közösségek jelentősége............................................................................................ 59
együttélése....................................................................................................................... 13 Közösségek kialakulása............................................................................................. 60
4. szakasz: A közösségi jelleg felbomlása, „féloldalas” gazdasági Közösségi szolgáltatások........................................................................................... 60
modell gyors kialakulása.......................................................................................... 13 Közösségi szolgáltatások technológiai háttere..............................................61
Mennyiségi növekedés, minőségi mélyrepülés, ellentmondásos Közösségek kézben tartása......................................................................................61
tömegmarketing.............................................................................................................17 Az internet ma..................................................................................................62
Marketing és valóság.................................................................................................. 20 Hogyan változott?......................................................................................................... 62
Kijózanodás, konszolidáció...................................................................................... 23 A konszolidáció időszaka.......................................................................................... 62
Biztonsági kérdések....................................................................................... 27 A visszaesés okai............................................................................................................ 63
Az informatika technológiai válsága................................................................. 27 Nemzetközi helyzet....................................................................................................... 63
Interjú a biztonságról 2001-ben.............................................................................. 28 Hazai helyzet.................................................................................................................... 64
Biztonsági helyzet 2005-ben..................................................................................... 33 Lemaradásunk okai ................................................................................................... 64
Azonnali üzenetküldők – az e-mail alternatívája?........................42
Helyettesítheti-e a levelezést az azonnali üzenetváltás?.......................... 42 A „Napster-jelenség”................................................................... 66
Melyiket használjuk?.................................................................................................... 43 Az erősödő fogyasztói kontroll................................................................................ 66
Mirinda................................................................................................................................ 44 Miért pont a zeneipar?............................................................................................... 67
Rival 3................................................................................................................................... 44
Az elektronikus terjesztés.............................................................................69
Eyeball chat..................................................................................................................... 45
A terjesztő hálózatok jelentősége........................................................................ 70
Trillian.................................................................................................................................... 46
Van megoldás?.............................................................................................................. 72
Összefoglalva.................................................................................................................. 46
Riport Szekeres Tamással............................................................................75
Internetmarketing – ma............................................................... 48
Az e-marketing alapjai................................................................................48
Keresők...........................................................................................81
Melyik keresőt használjuk?....................................................................................... 82
Az e-iparág kialakulása............................................................................................. 48
Tulajdonosi viszonyok, vásárolt adatbázisok................................................. 83
Nem csak reklám.......................................................................................................... 49
Miben különbözik a hagyományos marketingtól?..................................... 50 A keresés technikája.....................................................................................85
A megjelenők lehetőségei....................................................................................... 50 Keresési tanácsok.......................................................................................................... 86
Új kommunikációs szabályok...................................................................................51 A megjelenés nehézségei......................................................................... 87
Bevételi források..............................................................................................................51 PageRank, a találati lista sorrendjének meghatározója......................... 88
Megtakarítási lehetőségek....................................................................................... 52 Tartalmi rész...................................................................................................................... 88
A webhely minőségi mutatója............................................................................... 89 Számlálók......................................................................................................................... 143
A keresés szempontrendszere................................................................................ 93 Java-alkalmazások, chatroomok.......................................................................144
A kereső adatbázisának mérete:......................................................................... 93 Webáruházak................................................................................................................144
A kereső képességei:................................................................................................... 93 Webfórumok.................................................................................................................. 145
A találati oldal:................................................................................................................ 95 Levelezőlisták, hírlevelek.......................................................................................... 147
Webhelyek promóciója..............................................................................96 A webhelyen belüli navigáció könnyítése....................................................148
ROR (Resources of a Resource)............................................................................ 98 További előre telepíthető szerveroldali lehetőségek...............................149
Leértékelődött promóciós módszerek............................................................... 99 A korszerű webhely......................................................................................149
Webhelyek optimalizálása......................................................................101 Portálrendszerek...........................................................................................................150
Webmesterek eszközei.............................................................................................105 Nyilvános naplók......................................................................................................... 151
Közösségépítés.............................................................................................................152
Kereskedelmi alkalmazások..................................................................................153
Webes funkciók részletezése................................................... 107 Egyéb apró programok...........................................................................................154
Általános lehetőségek...............................................................................107
Az FTP-account............................................................................................................. 107
Saját IP-szám..................................................................................................................109
Telnet/SSH-hozzáférés................................................................................................109
Adatforgalom, CPU-idő, sávszéleség, rendszerparancsok................... 110
Crontab..............................................................................................................................111
SSI - Server Side Includes..........................................................................................112
Mesteroldal az Interneten........................................................................ 114
Az SSI (Server Side Includes)...................................................................................114
Szerveroldali feltételek...............................................................................................114
Az SSI parancsok alkalmazása............................................................................ 115
Az SSI további lehetőségei......................................................................................116
Az SSI biztonsági kérdései........................................................................................117
Az SSI funkciók lokális tesztelése.......................................................................... 118
SSL – Secure Socket Layer.......................................................................................119
Multimédia-támogatás............................................................................................ 121
Webes felület.................................................................................................................123
Jelszóval védett alkönyvtárak.............................................................................. 124
Hibaüzenetek egyedire szabása........................................................................125
A levelezőrendszer szolgáltatásai........................................................125
E-mail címek, POP3 -postaládák, levelezőlisták, hírlevelek, sendmail...
125
Domainnevekkel kapcsolatos szolgáltatások...............................129
Subdomainnevek........................................................................................................129
Saját domainnevek.................................................................................................... 131
A webhely programozhatósága.........................................................133
A látogatottság elemzése........................................................................135
Előre telepített szerveroldali megoldások....................................... 141
Form-mailer..................................................................................................................... 142
Vendégkönyv................................................................................................................ 143
nak és a zeneiparnak az egyre könnyebbé és gyorsabbá váló letöl-
Bevezető tések és fájlcserék miatt.
A hazai helyzetet illetően nem lehettem eléggé pesszimista az
E könyv első része több mint öt éve jelent meg „Internetmarke- előző kiadásban. A távközlési piacon még ma sincs igazán ver-
ting magyar szemmel” címen. Az azóta eltelt időben sok minden seny, a szolgáltatók több éves hűségszerződésekkel kötik ma-
megváltozott. Részben lefutottnak tekinthető egy konszolidációs gukhoz a felhasználókat, nehezítik, illetve lehetetlenné teszik a
időszak, másrészt az állva maradt szolgáltatásokból nagyjából felhasználó szolgáltató-váltását. A felhasználók száma évek óta
kialakult egy olyan kép, amelyet stabilnak tekinthetünk. Éppen alig növekszik, mint ahogy a magyar internet közösségi és tartal-
ezért ez a könyv már nem az internetmarketingre koncentrál, ha- mi, funkcionális része is jelentős lemaradásban van. Jelentőségét
nem egyfajta összefoglalót, helyzetjelentést nyújt azoknak, akik- veszti lassan a Sulinet program, és bár szinte minden bank lehe-
nek a sok összegyűjtött információ hasznos lehet. tőséget ad arra, hogy az ügyleteket a felhasználók az interneten
keresztül intézzék, az államigazgatásban késik az internetes ügy-
Az állva maradt szolgáltatások ma egyfajta piacvezető szere- intézés bevezetése.
pet töltenek be, konkurálni velük kis piacról kiindulva lényegében
reménytelen, de azok a régóta működő oldalak, amelyek közös- 2005-2006-ban az internet hazai szemmel nézve jelentős elma-
séget tudtak teremteni, ugyancsak bevehetetlenek a most indulók radásban van mind mennyiségi, mind minőségi mutatóit tekintve.
számára. Manapság egy saját szolgáltatás bevezetése is komoly Mindemellett az offline médiák továbbra is negatív képet sugároz-
feladat, részben a szétesett és felhígult, és emiatt gyenge és kon- nak a médiumról, a felhasználók gyakorlatlanok, illetve európai
centrálódott közösségi jelleg miatt, részben pedig szinte minden összehasonlításban drága, előnytelen feltételekkel fizethetnek elő
témában kialakult uralkodó portálok okán. Jelentősen megváltoz- széles sávra. Így a magyar viszonyok jelentős javulásáról nem szá-
tak a közösségépítés, a keresés, a keresős regisztráció, a hirdetés- molhatunk be, miközben a világ mégiscsak megváltozott ezen a
reklámozás feltételei és lehetőségei. Sokat romlott a biztonsági téren is az elmúlt években. Nézzük meg, vannak-e olyan lehetősé-
helyzet, vírusok, kéretlen reklámok, adatgyűjtő programok elterje- gek, amelyek ismerete hasznos lehet a számunkra is.
désével kell számolnunk. Ezek ellen „vállalati” szinten már régóta
védekeznek, felhasználói szinten viszont komoly támadások érik
az internetezőt.
Sok új, reményteli technológia nem váltotta be a hozzájuk fű-
zött reményeket, részint nem terjedtek el az internethez kapcsol-
ható konzolok (NET-PC-k), az interneten futó, alkalmilag kifi-
zethető szoftveres szolgáltatások, másrészt a mobil internet és a
WAP is érdektelenséggel találkozott. Mindezek mellett jelentősen
nőtt a sávszélesség, amely például problémát okozott a filmipar-
Internet helyzetkép 2005  Internet helyzetkép 2005 

újítás szándéka, vagy csak propagandafogás, marketinghúzás?


Webjövő: szebb jövő? Feltételezhetjük ugyanis, hogy a felismerés elkésett, vagy hogy a
célja csupán a következő generációs hardver- és szoftver-termé-
kek eladása, tényleges minőségi előrelépések nélkül. Fontos azt
Az internet gazdasági és technológiai kérdéseit illetően 2000 is megvizsgálni, hogy minden domináns technológia fejlesztője
és 2005 között a változások időszakát éljük. Elemzők ezt az idő- hajlandó-e megtenni a megfelelő lépéseket a válság megoldására,
szakot többféleképpen, többnyire ellentmondásosan értékelik: mert ha ezt csak egy páran teszik, az iparág egészére ez nem hat
dot.com bukta, konszolidáció, letisztulás stb. Eltérnek a vélemé- elegendően pozitívan. Látszólag egyelőre csak a szoftvergyártók
nyek annak vonatkozásában is, hogy ez az időszak meddig fog „kaptak észbe”, pedig a hardvergyártóknak azonos feladataik van-
még tartani: két évig? Öt évig? Éppen ezért most nem a folyamat nak a technológia biztonságosabbá és stabilabbá tétele ügyében.
időtartamát próbáljuk meg előre jelezni, hanem az okok ismeret- Mi is lényegében az alapja annak, hogy a techológiai folyamatokat
ében végkifejlet lehetséges alternatíváit. ma egyértelműen pesszimistán ítélhetjük meg szoftver és hardver
tekintetében egyaránt?
• Instabilak, inkompatibilisek, egyre bonyolultabbak és sebezhetőbbek
az informatikai rendszerek.
Technológiai válság • Kockázatosak a fejlesztések.
• Óriási a szervízigény, rendkívül nagy a felderíthetetlen és dokumentá-
Az előbbi időszak jellemzőit két részre oszthatjuk. Az egyik latlan inkompatibilitási hibák száma.
rész technológiai jellegű, a másik gazdasági. A technológiai részt • A hibajelenségek jellemzően nem függnek össze a hiba okával.
ekkor a „tecnológiai válság” kifejezéssel illethetjük. A lehetséges • Egyre súlyosabbak és növekvő számúak a biztonsági rések.
jövőkép 2000 környékén tehát egyértelműen romló tendenciát • Egyre aktívabb és agresszívebb tevékenység irányul a biztonsági rések
mutató terület. Az egyetlen pozitívum, hogy végre elkezdett a kér- kihasználására, illetve e tevékenység egyre szélesebb körű dokumen-
tálása a jellemző.
déssel foglalkozni az illetékes iparág is:
• Intézkedések történnek a biztonsági réseket felderítő, dokumentáló
és nyilvánosságra hozó webes közösségek ellen, amely intézkedések
• http://www.latimes.com/business/la-000004336jan17.story oka a biztonsági rést produkáló vállalat jó hírnevének megvédése, nem
• http://www.latimes.com/business/la-000005547jan22.story pedig biztonsági rést kihasználó programok elterjedésének megakadá-
• http://index.hu/tech/szoftver/trustworthy/ lyozása.
• http://www.wired.com/news/business/0,1367,49826,00.html
• http://www.cert.org/stats/cert_stats.html
• Könnyedén terjedő vírusok, illetve az új vírusok, trójai és adatlopó prog-
• http://e-ker.hu/news.php?id=538 ramok előállításának egyre könnyebb lehetősége, nyilvános dokumen-
tálása, egyre jobban terjednek az ezt segítő (hozzáértést sem kívánó)
eszközök.
Ez azt jelenti, hogy egyre több helyen hívják fel a figyelmet • Felületesek a felhasználói ismeretek.
az informatika sebezhetőségére. A kérdés ezek után még min- • A gyártók erőforrásaikat a külsőségek és a marketing irányába kon-
centrálják.
dig nyitott: időben jött-e a felismerés, és elegendő-e – igaz-e – az
Internet helyzetkép 2005 10 Internet helyzetkép 2005 11

• Fölösleges látszatfejlesztések történnek az új verziók eladása tás okán nem egymásra kell mutogatniuk. További fontos feladat
érdekében. lenne a felhasználók oktatása is, hiszen a felületes felhasználói is-
• Meglehetősen nagy pénzügyi hasznot lehet elérni olyan illegális tevé- meretek tovább rontják a technológia helyzetét – részben ennek
kenységekkel, mint például adatlopással, adatgyűjtéssel, a felhaszná-
lók hanyagságának és tudatlanságának kihasználásával, ezért egyre
köszönhető a vírusok jelentős mértékű terjedése is.
többen próbálkoznak ilyesmivel.
• Terjed a spam (kéretlen reklámlevelek) küldése mégpedig a felhaszná-
lók gépeinek erőforrásait igénybe vevő módszerrel, személyes címlis-
táiból kigyűjtött címekre. A spam és azt ezt lehetővé tévő programok
terjesztésében a felhasználók tudtukon kívül is részt vesznek. Az e-gazdaság lehetséges jövője
• A gyártók nem vállalnak felelősséget a felmerülő inkompatibilitási hibá-
kért és biztonsági résekért, valamint az ebből keletkező károkért.
Az e-gazdaság jövőjéről több ok miatt sem lehet ma egyértel-
műen pozitív vagy negatív elrőrejelzést adni. Ennek egyik oka,
A fenti felsorolást tekinthetjük a gazdasági visszaesés egyik fő hogy például az előző részben említett technológiai válság kime-
okának az informatikai iparban: a kockázatos – és tegyük hozzá, netele ekkor még nem jósolható meg, és semmiképp sem lehet
gyakran teljesen fölösleges – szoftveres és hardveres fejlesztések kizárólag pozitív kifutást feltételezni. Ez nyilvánvalóan nagyon je-
miatt a felhasználók elfordulhatnak az iparágtól. Ha a jelenlegi lentős hatással lesz az internetre és az egész informatikára épülő
tendencia nem változik, az iparág könnyen hitelét veszítheti a elektronikus gazdaságra, illetve ennek működőképességére, biz-
vállalati és a magánfelhasználók körében egyaránt. A megoldás tonságára, használhatóságára. A másik ok már nem technológia
elsősorban a gyártókon múlik. Nem kizárólag az operációs rend- jellegű. Az e-gazdaság instabil, több más ok miatt is gyorsan és
szerek gyártóit terheli ez ügyben felelősség, hanem a kisebb alkal- kiszámíthatatlanul változik. Paradox módon ezt a tényt mindenki
mazások fejlesztőit is, különös tekintettel a biztonsági szoftverek elfogadja és hangsúlyozza, ezzel együtt több évre – gyakran 5-10
(tűzfalak, vírusirtók, adware, spyware, trójai keresők) fejlesztőire. évre – előre készítenek üzleti terveket internetes vállalkozások a
Sajnos ezek a programok is beleesnek a változó tendenciát muta- befektetők vagy saját maguk meggyőzése céljából.
tó termékek csoportjába, hiszen több helyről is megerősítést nyert
például az a tapasztalat, miszerint például a Norton Internet Se- Az internetes gazdasági környezet jövőjének lényegi elemzése
curity 2002 tűzfalprogram új verziója kevésbé megbízható, mint elején tekintsünk vissza az internetes múltba, annak érdekében,
a 2001-ben kiadott előző, és ez csak egy példa a sok közül. Fel hogy megfogalmazhassuk, hol és mi borította fel az ésszerű fejlő-
kell tenni tehát a kérdést, amire egyelőre nem lehet egyértelműen dést ezen a területen.
pozitív választ adni: Biztonságosan és stabilan fel lehet-e építeni,
majd üzemeltetni a jövő fogyasztói igényeit kiszolgáló technológi- 1. szakasz: Szűk körű ingyenes információcsere
ákat a jelenlegi rendszereken? Itt hozzátesszük, hogy az iparágnak Elsőként azt kell megemlíteni, miszerint ezt a közeget lege-
nem egyetlen feladata az új termékek kifejlesztése és értékesítése. lőször – eltekintve a számunkra most közömbös katonai célú
Meg kell szerveznie ugyanis a hibák esetén a korrekt szervízt, ami felhasználástól – egy viszonylag szűk réteg használta, és tegyük
gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szervizmunkát nem a vásárlónak hozzá: fejlesztette ki. Ez a réteg az információáramlásért és az
kell elvégezni, mint manapság, és a gyártóknak az inkompatibili-
Internet helyzetkép 2005 12 Internet helyzetkép 2005 13

információért cserébe nem számított bevételre, csupán további ból a szempontból teljesen egészséges volt, hogy mindenki tudta
információkra. Ezt az időszakot nevezhetjük a „kölcsönös infor- a saját helyét.
mációcsere” időszakának, bonyolítói oktatási intézmények és jel-
lemzően kutatóintézetek tudományos munkatársai voltak. Ez az 3. szakasz: A közösségi jelleg és a gazdasági célú megjelenés
ingyenesség mint tendencia az internet egészére ma is erősen jel-
együttélése
lemző, és ma a gazdasági növekedés egyik effektív akadályaként
jelentkezik. Hozzátesszük, a kutatók gyakorlatilag más médiumo- A harmadik szakaszban olyan gazdasági fellendülést tapasztal-
kon is ingyen publikálnak, hiszen eredményeik közzététele és do- hattunk, ami vitathatatlan, csupán ennek mértéke volt többszö-
kumentálása munkaköri feladatuk; így ez a konstrukció a számuk- rösen túldimenzionálva. Itt megpróbálták az előző két szakaszra
ra természetes volt, lényege az információcsere gyorsaságában és jellemző alapvető ingyenességet felváltani a gazdasági szemlélet-
a könnyedségében keresendő. tel, valamint ezzel párhuzamosan csökkenteni az internet közös-
ségi jellegét. Erre mindenképpen szükség volt, hiszen az általában
ingyenes, de erős közösségi kezdeményezésekkel és projektekkel
2. szakasz: Széles körű, ingyenes információcsere a gazdasági élet szereplői pénz birtokában általában képesek ver-
Hamarosan széles körűen elterjedtek az addig csak szűk szak- senyezni, de ez a kialakult helyzetben nehezebb és drágább volt
mai körben használt internetes technológiák. Ebben a szakaszban a számukra. Gondoljunk arra, hogy amíg az ODP mint ingyenes
még nem jellemző a gazdasági struktúra jelentős átformálódása, közösségi projekt alternatívát nyújt a katalógusok és a keresők
vagyis továbbra is a „kölcsönös információcsere” ingyenes idősza- közötti harcban, addig a Yahoo! például nehezebben tud bevéte-
kát éltük, de ennek mérete már akkora volt, hogy az internetet lekhez jutni azonos szolgáltatásaiból. Hasonló hozzáállást tapasz-
nyugodtan nevezhetjük egyfajta növekvő méretű közösségi mé- talhatunk a Netscape/Explorer böngésző háborújában. Hozzá-
diumnak. A legfőbb eltérés, hogy immár nem kizárólag fontos tesszük az ODP és a Google azóta sem értékesíti nyitó lapjának
tudományos vagy oktatási célokra használták a médiát, hanem hirdetésre alkalmas felületeit. A közösség jellege ekkor még erő-
gyakorlatilag bármire, amire ez a technológiailag alkalmas volt. teljesen technokrata volt, és ez a kérdés még csak kismértékben
Például a többség számára teljesen közömbös magán weblapok is okozott problémát, lévén hogy a domináns szolgáltatások jó ré-
megjelentek, elterjedt a magáncélú e-mail használata, vagyis bár- szét gyakran önszerveződő közösségek, néha magánszemélyek
ki használhatta az internetet, akinek ez a konstrukció megfelelő üzemeltették és fejlesztették.
volt, függetlenül a felhasználás céljától és annak jelentőségétől
vagy minőségétől. A kölcsönös és ingyenes információcsere elő-
4. szakasz: A közösségi jelleg felbomlása, „féloldalas” gazda-
nyeit tehát egyre többen felismerték, ez inspirálta őket a rendszer
használatára. Mivel az ingyenességgel mint alapelvvel még itt is
sági modell gyors kialakulása
mindenki tisztában volt, ez a szakasz még nem változtatta meg Minthogy sem a jellemzően közösségi, sem a jellemzően in-
alapjaiban a gazdaságot, viszont fontos megjegyezni, hogy itt már gyenességre épülő modell nem volt alkalmas arra a fajta gyors és
észlelhető volt egy egyértelmű kínálat-kereslet struktúra, de ez ab- erőltetetten torz gazdasági fejlődésre, mint amit az e-gazdaság ez-
után produkált, további fontos változtatásokra volt szükség. Eb-
Internet helyzetkép 2005 14 Internet helyzetkép 2005 15

ben a negyedik szakaszban az történt, hogy a megsokasodott és üzleti sikerét. Gyakori, hogy az üzleti célú megjelenők privát vagy
felhígult közösség a privát profitszerzés reményében felbomlott, non-profit közösségi kezdeményezéseket vásároltak fel saját célja-
és a web elvesztette közösségi jellegét. Erre a jelenségre Jakob Ni- ik megvalósítására vagy a közösségi konkurencia megszüntetésé-
elsen már 1997 augusztusában felhívta a figyelmet, „Community re. A szándéknál érdekesebb a módszer, amivel ezt elérték: azok a
is Dead; Long Live Mega-Collaboration” című cikkében. Ennek szereplők, akik a harmadik szakaszban még tisztában voltak saját
ellenére az egyik leglátványosabb egyesülés, az AOL-Time Warner identitásukkal, itt tömegesen elhitték saját magukról, hogy a kíná-
1,8 milliárd dolláros veszteséggel zárta a 2001-es év utolsó ne- lati oldalt képesek képviselni az éppen kialakuló és mestersége-
gyedévét, részvényei újra mélypontra kerültek. Bár a fenti tenden- sen növekvő elektronikus gazdaságban akkor, ha szakítanak az in-
cia a felvásárlások és egyesülések miatt kétségtelenül jellemző, a gyenes/közösségi formákkal. Hozzátesszük, ez a szereplők egy kis
közösségi jelleg megőrzésére képes, és a gazdasági szerepüket he- részére igaz is volt, de nem mindenkire és nem mindenkor. Továb-
lyesen értékelő szolgáltatások továbbra is fennmaradtak (például bi jellemző, hogy úgy tudták még inkább tömegesen elfogadottá
az ODP, valamint a technokrata közösségek, a hírcsoportok, a fó- tenni ezt a médiumot az addig passzív szemlélők körében, hogy
rumok, az alkalmi projectek). A későbbiekben sem ezek kezdtek a pénzkeresés lehetőségét hitették el az új belépőkkel jellemzően
el „fogyni”, hanem pont a téves stratégiával, túldimenzionált elvá- „small business”-nek nevezett szófordulattal. Az ennek hatására
rásokkal felvásárolt vagy egyesült dot.com cégek. Ez azért fontos, belépő új felhasználók száma tornázta fel a látogatottsági és előfi-
mert lehetséges, hogy a közösségi jelleg magja még létezik valahol zetői statisztikákat, de jellemzőjük, hogy semmiféle közösségi jel-
hírcsoportok, szervezetek, technológiai közösségek formájában, leg nem volt bennük tetten érhető. Ennek kialakítását nem is igé-
és most pont rájuk van a legnagyobb szükség. A fő kérdés ma az, nyelték, hiszen a pénzkeresés reményében privát módon kezdték
hogy mekkora részt kívánnak vállalni a letisztuló internetes gaz- el használni az internetetet, sokszor anoním módon, erkölcsileg
daságban, vállalnak-e ebben újra jelentős szerepet, vagy szeparál- vagy technikailag vitatható módszerekkel. Vagyis eleve kizárólag a
tan és a főbb változásoktól félrevonulva működnek tovább, esetleg kínálati oldalt kívánták erősíteni a maguk módján: jellemzően sze-
megszűnnek. paráltan, alaptalanul és tervezetlenül, önmagukat a jelentős túlkí-
Fontos azt elemezni és megfogalmazni, miért borult fel ekkor nálat közepette is a lehetséges üzleti siker illúziójában ringatva.
az internet eredendően közösségi jellege. Ennek elsődleges oka Felborult továbbá egy eddig egyértelműnek tűnő szabály: olyan
az volt, hogy a gazdaság szereplőinek érdekében állt a közösségek tartalmak és szolgáltatások jelentek meg és maradtak elérhetőek
meggyengítése a saját dominanciájuk könnyebb kiépítése és meg- hosszabb távon is az e-gazdaságban, amire alapvetően nem volt
tartása érdekében. Erre a szakaszra jellemzők a nagy tőkebevoná- semmiféle igény. Ennek oka a megjelenés olcsóságában és egysze-
sok és egyesülések, hiszen ezek biztosították az e-gazdaság üzleti rűségében keresendő. Ennek a jelenségnek a hatására az a mon-
szereplőinek megerősödését a még meglévő, de kisszámú, viszont dat, hogy „amire nincs igény, az megszűnik” vagy „ami elérhető,
meglehetősen domináns és erős közösségi jelleggű csoportokkal arra van igény“, értelmét vesztette. Így azok a megjelenők marad-
szemben, amelyek önmagukban az ingyenességük és spontaneitá- tak életképesek, akik a látogatók vagy a fogyasztók „kritikus tö-
suk miatt nem volt jelentős gazdasági szerepük, de népszerűségük megét” képesek voltak weblapjukra csábítani.
akadályozta az egyéb, vagy azonos bevételorientált tevékenységek
Internet helyzetkép 2005 16 Internet helyzetkép 2005 17

Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a kínálat-kereslet ad- • Alulról építkező, közösségi és privát kezdeményezések szisztematikus
dig egészséges egyensúlya ezen a ponton borult fel véglegesen. gyengítése (például Napster, Mozilla/Netscape, nyílt forráskódú mozga-
lom, biztonsági résekről hírt adó közösségi újságok stb.)
Természetesen az elszeparáltan működő, tervezetlen és átgon-
• Erőteljes, egyre agresszívebb, jellemzően tömeges és személytelen
dolatlan gazdasági törekvések – a nagyszámú résztvevő ellenére webes és e-mailes marketingkampányok, és ezek alacsony, egyre
is – valójában nagyon gyengék voltak. A nyilvánvalóan erősödő csökkenő elfogadottsága a látogatók oldalán. Jellemző, hogy 2002
konkurenciaharc miatt a mennyiségi növekedéssel párhuzamosan januárjának végén a Google kereső ezek miatt közleményt volt kény-
tovább gyengült a szerepük, többek között a közösségi jelleg és telen kiadni „No Pop-up Ads on Google” címmel (http://www.google.
az összefogás teljes hiánya miatt. Ekkor a dot.com cégek valós com/help/nopopupads.html), amelyben más weboldalak agresszív és
értéke és forgalma egy-egy szereplőre lebontva és az off-line gaz- megtévesztő reklámozási módszerei miatt kényszerül magyarázko-
dásra.
daság hasonló ágaihoz képest összességében is kis volumenű volt.
• Tervezetlen és sikertelen megújulási próbálkozások az internetmarke-
2001 októberében ugyancsak Jakob Nielsen ír „The End of Hom- ting területén, például pop-under vagy rich-media hirdetések formájá-
emade Websites” címmel elemzést, amelyben a „házi készítésű” ban.
(személyes, közösségi) webhelyek és szolgáltatások végét jósolja. • Átgondolatlan és általában sikertelen próbálkozások a kisszámú, önál-
Úgy véli, a személyes és a közösségi webhelyek vagy átköltöznek lóan kezdeményező, nehezen felderíthető kereslet vagy a fizető reklá-
majd nagy üzleti szolgáltatók szervereire, vagy a szakosodott, de mozók meghódítására.
kisszámú szolgáltatók által kínált szolgáltatáscsomagokat vesznek • Non-profit közösségek vagy sikeres privát kezdeményezések töme-
majd igénybe. ges felvásárlása, profitorientált környezetbe helyezése (ICQ, Hotmail,
Websitegarage stb.). Mindez nem jelenti azt, hogy a megvásárolt szol-
gáltatás nyereséget hoz az új tulajdonosnak.
Nézzük, mi jellemző erre a szakaszra: • Megszűnik az az alapvető szabály, miszerint az marad hosszabb távon
is elérhető, illetve olyan szolgáltatások terjednek el tömegesen, ame-
• Külső tőkebevonással vagy keresztfinanszírozással mesterségesen, de
lyekre valós igény mutatkozik. Ehelyett a kritikus fogyasztói/látogatói
látszólagosan fellendített, általában háttér nélküli vállalkozások kelet-
tömeg elérése minősíti a gazdasági megjelenés életképességét, amely
keznek.
gyakran nem arányos a szolgáltatás színvonalával.
• A közösségek felbomlanak, meggyengülnek, tagjaik szeparáltan pró-
bálnak meg érvényesülni, üzleti tevékenységüket a kialakuló konkuren-
ciaharc és a túlkínálat jelentősen gyengíti, illetve lehetetlenné teszi.
Mennyiségi növekedés, minőségi mélyrepülés, ellentmon-
• Az új belépők nincsenek tisztában saját identitásukkal, gazdaságilag és dásos tömegmarketing
technológiailag alulképzettek, szeparáltak és gyengék, mindenki elhiszi 2001-2002 környékén a mennyiségi növekedés szakaszában
magáról, hogy a kínálati oldalt képes erősíteni megjelenésével. Sőt: ezt
a tévedést jobb híján idővel egymással hitetik el. Ezzel párhuzamosan
vagyunk tehát, ami nagyon komoly minőségi mélyrepüléssel is
a többi azonos célú megjelenőt potenciális ügyfeleknek tekintik. együtt járt, és lényegében ez a későbbi helyzet egyik olyan jellem-
• Nevetséges gazdasági célú próbálkozások bukkannak fel. Jellemző ző oka, amely nem függ össze közvetlenül a korábban említett
például a tömegeket megmozgató spam-ek, lánclevelek és piramisjá- technológiai válsággal.
tékok, valamint a tervezetlen magán, de üzleti célú weblapok, illetve
olyan ingyenes szolgáltatások, amelyek kizárólag reklámokból próbál-
Az átlagosnak tekinthető színvonal drasztikus csökkenése az
nak profitálni. előző ciklusokhoz képest az egész e-gazdaságot jelentősen leérté-
Internet helyzetkép 2005 18 Internet helyzetkép 2005 19

kelte. Ezt paradox módon maga az e-gazdaság idézte elő azzal, ló növekedésre képes az internet és az informatikai beruházások
ahogyan meggyőzte ügyfeleit, illetve felhasználóit a saját hasz- által. Ez volt az e-gazdaság egyik legnagyobb tévedése, amelynek
nosságát illetően. Most azt vizsgáljuk, mivel foglalkozik, mit hisz következtében a szolgáltatásba bevont, de nem informatikai szol-
a többség, és nem azt, mit tesz az a pár domináns technológiai gáltatók megtalálták egymást, természetesen fölöslegesen – min-
szolgáltató vagy tőkebevonásra és keresztfinanszírozásra, egye- denki értékesítési céllal kezdte használni a médiumot – hallgatva
sülésre vagy felvásárlásra képes webhely, amelynek a fennmara- a „felülről érkező” hívó szóra. Így torzult el az egyébként egészsé-
dáshoz arra a félrevezetett tömegre van szüksége, amely ebben a gesnek indult gazdasági növekedés, miközben a tényleges fogyasz-
torzan növekvő szakaszban azt hiszi magáról, hogy az előfizetés tók száma oly mértékben lecsökkent, hogy már nem lehetett őket
vagy a tervezetlen és gyakran spontán webes megjelenés, az ol- a mesterségesen bevont kínálat tömegében megtalálni.
csó, de rossz hatásfokú, spamszerű e-mail marketing, vagy az ag- Kiegészítésképpen álljon itt egy nagyon érdekes, de tanulságos
resszív webes kampányok őt a kínálat sikeresen növekvő szerep- és jellemző példa.
lőjévé tehetik. Mindennek tovább növeli a jelentőségét az, hogy
a domináns szereplőknek igazi keresletre, fizető vásárlókra vagy A Wired Networks újságírója, Dave Kearns, 2000 júliusá-
látogatóra van szükségük, ugyanígy a hirdetőknek, miközben a ban kelt beszámolójában arról ír (http://www.nwfusion.com/
domináns szereplők fizető ügyfelek hiányában egymás közt nem columnists/2000/0717kearns.html), hogy tíznapos vakációja előtt
lesznek képesek fennmaradni, mégis ösztönzésük éppen ennek lemondta az összes levelezőlistát és hírlevelet, értesítette munka-
ellenkezőjét kommunikálja. Elmondható, hogy az e-gazdaság irá- adóit és ismerőseit arról, hogy nem lesz elérhető e-mailben. Beállí-
nyítói és domináns hangadói a saját hosszú távú érdekeik ellen tott egy automata választ, amely arról értesítette a feladókat, hogy
kommunikáltak a rövid távú felfutás reményében akkor, amikor szabadságon van. Mindezek ellenére, amikor hazaért, több mint
minden új megjelenőnek és előfizetőnek üzleti sikert ígértek. Itt 500 levél várta a postaládájában. Ebből 120 levelet különböző hír-
megjegyezzük, hogy az erőteljes és látványos marketing kampá- levelek digestjeinek tulajdonít, amelyek hatására olvasói és baráti
nyok alacsony elfogadottságának és a megjelenők erős túlértékelt- megjegyzések, valamint PR-cikekk érkeztek. Ezek 75%-a fölösle-
ségének és identitászavarának elsődleges oka az a téves, bárkinek ges volt a számra. Tömegesen kapott vissza (mintegy 50%-ban)
hasznot ígérő stratégia, amellyel a tömegeket az internetre csábí- „kézbesíthetetlen” hibaüzenettel leveleket, hiszen minden bejövő
tották. levélre egy automata választ kapott a feladó, ezek egy része vissza-
pattant. Körülbelül 200 fölösleges, kéretlen spam üzenet várta, jel-
Érdekességképpen megemlítjük, hogy az az iparág, amely a je- lemzően „gazdagodj könnyen, gyorsan”, „szexelj egy jót most”, és
lenségből egyértelműen hasznot húzott, az maga az informatika „kémkedj a szomszédod után” kategóriákban. Mindez további 98
volt, a növekedéshez szükséges hardver- és szoftvertermékek, va- visszapattanó üzenetet generált (például mások automata válasz-
lamint a kapcsolódó szellemi termékek értékesítésével vagy bér- és hibaüzeneteit), amely a továbbiakban végtelen ciklusba kerget-
beadásával. Maga a növekedés ebben az iparágban olyan mértékű te volna a mailszervert, ha az nem úgy van konfigurálva, hogy egy
volt, hogy ez önmagában is demonstrációs célokat szolgált más címre összesen csak egyszer küld „vakáció üzenetet”. Hamarosan
iparágak számára is. Ez alapvetően nem probléma, de ezt azzal az mintegy 400 üzenetet törölt postaládájából a szerző.
ígérettel érte el az info-ipar, hogy bárki bármilyen témában hason-
Internet helyzetkép 2005 20 Internet helyzetkép 2005 21

A fenti történet tanulsága, hogy ebben az időszakban az inter- levelek aránya, kevesebb mint egy év alatt, 6%-ról 27%-ra növeke-
netes aktivitás és megjelenés jellemzően azzal járt együtt, hogy dett, és hogy a tanulmányban szereplő 192 felhasználó közül 153
az üzleti célú megjelenők kölcsönösen egymásra találtak e-mail- valamilyen módszerrel szűrte a kéretlen reklámleveleket, 122-en
ben és a weben, így egymásnak ajánlgatták saját szolgáltatásaikat. szerveroldalon, a többiek egyszerűen a levelezőjüket használták.
Érthető ez alapján az e-gazdaságra jellemző B2B (vállalkozások Fontos, hogy ezek az ellentmondások hogyan hatnak majd az in-
közötti) együttműködések dominanciája. Ezt a jelenséget a több- ternetmarketing többi ágára, például a webes reklámok hatékony-
ség megfelelő számú fogyasztó hiányában mégsem tudta saját ságára és elfogadottságára. Véleményünk szerint ez a hatás min-
hasznára fordítani, így ma már számítani lehet ezek kikopására, denképpen negatív lesz, hiszen már most is jelentős ellenállás ta-
megszűnésére. További jellemző, hogy a mennyiség nem párosult pasztalható ezek elfogadottságával kapcsolatban. Ennek kizárólag
minőséggel, így az e-gazdaság erősségeként reprezentált nagy szá- az érdekelt gyártók és szolgáltatók nyilatkozatai mondanak ellent,
mok jelentőségüket vesztették. Hamarosan észlelhető volt, hogy a a fogyasztói oldalt viszont alapvetően nem vizsgálják. Ezek okai
céges weblapokon már nem voltak kiírva e-mail címek, így véde- az egyre zavaróbb reklámozási módszerek, a követhetetlenné és
keztek a terjedő spam ellen Kapcsolatfelvétel céljára csak űrlap feldolgozhatatlanná vált hirdetésmenyiség és az ezzel párhuzamo-
volt használható. Ez a probléma ma már magát a levelezés egé- san jellemzővé vált személytelenség, valamint az, hogy értelem-
szét is fenyegeti. szerűen ismét csak a kínálat találja meg a kínálatot ajánlatával.
Megemlítjük, hogy az interneten fellelhető információk tökéle-
Marketing és valóság tesen helyettesítik a reklámokat. Ehhez fontos hozzátenni, hogy
A szóban forgó időszakban az internetmarketingre mint tevé- pont a marketingcélú megjelenőknek van arra leginkább technoló-
kenységre több ellentmondás is jellemző. Már említettük a gyors giai lehetősége, hogy védekezzenek a számukra érdektelen és nyil-
változások és a hosszú távú üzleti tervek ellentmondását, még- vánvalóan haszontalan, saját célcsoportjukat értelemszerűen nem
is az egyik legsúlyosabb, és tömegessége miatt a legjellemzőbb, találó kampányok ellen. Ez lehet a magyarázata annak, hogy ará-
ellentmondás a reklámlevelekkel kapcsolatos, miszerint ezek nyait tekintve miért jelentős azoknak száma, akik szerveroldalon
száma elemzők szerint a következő időszakban megduplázódik, képesek védekezni a spam ellen. Érdekesség, hogy marketingcélú
mindamellett személyesebbé is válik. E kettő nyilvánvalóan nem címlistákat általában weboldalakról gyűjtenek a hirdetők, már pe-
teljesülhet egyidőben, hiszen az e-mail marketing személyesebbé dig egy webes megjelenő jellemzően értékesíteni szeretne, hiszen
tételéhez nagyon jelentős mennyiségi csökkenésre van szükség. eredetileg így kommunikálták a többség felé a webes megjelenés
A jelenlegi kutatások szerint mégis a mennyiségi növekedés idő- értelmét és szükségszerűségét. A pontenciális fogyasztókról, akik
szakát éljük. A mennyiségi növekedés a módszer hatékonyságát aktív megjelenés nélkül, gyakran ingyenes postafiókokat vagy egy-
és sikerét jelentősen rontja majd, amennyiben tovább folytatódik, szerűen internet-szolgáltatójukat használva tájékozódnak, nehéz
így még azt sem mondhatjuk, hogy a növekedésnek gazdasági információt szerezni, de ez a törekvés lassúsága, reménytelensé-
jelentősége vagy pozitív hatása is lesz. Érdemes megemlíteni azt ge és erőforrásigénye miatt nem is jellemző, pedig ők azok, akik
a nyilvánosan letölthető tanulmányt, amiből az derül ki, hogy a alacsonyszintű technológiai felkészültségük és szerveroldali lehe-
duplán – ezért értelemszerűen fölöslegesen – kiküldött marketing-
Internet helyzetkép 2005 22 Internet helyzetkép 2005 23

tőségek hiányában könyebben elérhetőek lennének, ha tudnának • Ismeretlen célcsoprt, a küldő oldalán is kezelhetetlen mennyiség,
róluk a reklámozók. amelynek egyik következménye például a duplán küldött reklámok
postázása, ezek számának növekedése.
Az e-gazdaságot érintő ellentmondásokat még sokáig ragozhat- • A zavaró tényezők kiszűrésének viszonylagosan könnyű lehetősége a
nánk. Jelentőségük a jővő szempontjából óriási, mivel tömegeket felhasználók oldalán, az ezzel élők nagy száma.
érintenek. Jakob Nielsen már 1998-ban felhívta a figyelmet a fel- • A felhasználók közönye a technológia fejlődésével kapcsolatban, insta-
használók növekvő konzervatívizmusára a „The Increasing Con- bil, alapvetően fölösleges új technológiák.
servatism of Web Users” című cikkében (http://www.useit.com/ • Ismeretlen felhasználói igények, nehézkes piackutatások, döntések
alertbox/980322.html), amely a parttalan és instabil technológiai hibás következtetések és általánosítások alapján.
fejlődés egyik „ellenszere”. Hasonló a helyzet az újabb elektroni- • A kínálat a saját szűken vett érdekeit kommunikálja és kutatja, miköz-
ben nem veszi figyelembe (nem vizsgálja, nem tudja vizsgálni) a valós
kus technológiákkal, amelyek jelentős része nem váltja be a hozzá- felhasználói oldalt és ennek igényeit, ezek mennyiségi és minőségi
juk fűzött reményeket a látogatók oldalán (Jakob Nielsen: „Flash: mutatóit.
99% Bad, 2000. október, http://www.useit.com/alertbox/20001029.
html). Ugyancsak nehezen egyeztethetők össze a neten népszerű, Kijózanodás, konszolidáció
általában névtelenséget biztosító ingyenes kommunikációs szol-
Milyen következtetéseket lehet levonni a fenti elemzés után a
gáltatatások és a szolgáltatók üzleti céljai (freeamilek, freewebek,
jövőre vonatkoztatva? A jövő kétesélyes. Az e-gazdaság fejlődési
vagy pl. az ICQ és az ehhez hasonló üzenőprogramok).
szakaszai közül az 5. szakasz jellemzője a kijózanodás, a konszo-
Végül leszűrhető, hogy az elektronikus gazdaság az önmaga lidáció. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol vannak ma azok
teremtette ellentmondások miatt nem váltotta be a tömegek felé a szereplők, akik a második és a harmadik szakaszban tisztában
kommunikált gazdasági reményeket, így most, ezeket a tömegeket voltak saját identitásukkal, vagyis tudták, mikor és hogyan kell a
elveszítve, egyfajta jelentős mennyiségi csökkenést kell átélnie. kínálati és a keresleti oldalt képviselniük, mikor hogyan és kivel
kell és lehet üzleti célzattal kommunikálniuk.
Az e-gazdaság sokakat érintő, legfontosabb ellentmondásai: Ezzel kapcsolatban két dolgot feltételezhetünk: a rosszabbik
• A felhasználóra jellemző személytelenség és marketingcélok, kevés eset, hogy ezek a felhasználók kikoptak, elvesztették identitásu-
releváns információ. kat, elhitték, hogy szeparáltan is képesek a gazdasági növekedés-
• A reklám mint kizárólagos „termék” szerepeltetése. re, majd csak jóval később vették észre, hogy mégsem. Ma azt ta-
• A reklámozók személytelensége, akik üzleti szempontból hiteltelen pasztalhatjuk, hogy ezek a téveszmék letisztulnak, vagyis például,
ingyenes e-mail címeket használnak üzeneteik célba juttatásánál. akik azt hitték, hogy domainbrókerkedéssel meggazdagodhatnak,
• Nővekvő mennyiségük miatt feldolgozhatatlan, egymás hatékonyságát ma már egyszerűen nem újítják meg eladásra szánt értéktelen do-
gyengítő reklámok, mégis folyamatosan növekvő mennyiségi mutatók, mainneveiket. Ez pozitív, hiszen az iparág értékének feljavítása-
romló hatásfok, jelentéktelen hatékonyság.
hoz többek között mennyiségi csökkenésre van szükség. Mindez
• A potenciális és tömeges kereslet – könnyen felderíthető, például
webes megjelenés hiányában – alapvetően rejtve marad a kínálat sajnos nem jelenti azt automatikusan, hogy most kikopik az ér-
előtt. téktelen, és marad az értékes, hiszen ez utóbbival egyelőre nem
Internet helyzetkép 2005 24 Internet helyzetkép 2005 25

tudjuk mi történt, csupán visszatekintve annyit tudunk, hogy va- hogy a jelenlegi szakaszban megerősödő szolgáltatók dominanci-
lamikor volt ilyen is. További borúlátásra ad okot az a folyamat, ája mekkora lesz, megélhetnek-e majd ezek mellett a kisebb vál-
miszerint a gazdasági okokból megszűnő, de eredetileg közösségi lalkozások és közösségek. Mert ha nem, akkor a konszolidációs
célú vagy tulajdonú internetes szolgáltatás ahelyett hogy visszatér- időszak végén ők maguk is válságba kerülhetnek. Emiatt az inter-
ne a közösségi vagy privát jellegbe a működés folytatása és fejlesz- net túlzott „elgobalizálódását” nem tarjuk hosszú távon lehetsé-
tése vagy fenntartása érdekében, veszteségesen működő vállalko- gesnek, illetve a fennmaradás érdekében újra helyet kell adni a jól
zásként egyszerűen felszámolásra kerül. A fogyás, a látogatottság működő közösségeknek és a kisebb vállalkozásoknak. Sőt: helyes
csökkenése az egyébként gyakran hasznos, közösségi tulajdonban kommunikációval kezdeményezni kell, hogy újból aktív szerepet
és megfelelően szerény méretekben működőképes ingyenes web- vállaljanak az egészségesen működő e-gazdaság visszaállításában.
helyeket is súlyosan érinti (http://www.theendoffree.com/). Mind- A jelenlegi helyzet egyik érdekes velejárója lesz a fogyasztók je-
ezzel párhuzamosan elképzelhető, hogy a sok megszűnő ingyenes lentős felértékelődése. Az interneten a fogyasztó eddig is komoly
webhely látogatója vagy ügyfele, azok csődje után egy-egy eleve értéket képviselt, lévén többszörös a túlkínálat szinte mindenből.
domináns szolgáltatót erősít. Ezzel párhuzamosan és ennek okán az interneten már ma is önál-
A másik, kellemesebb lehetőség, hogy a második és harmadik ló, rendkívül erőteljes, néha öncélú, a gazdasági érdekektől függet-
szakaszt alkotó közösségek vagy személyek hamarabb kijózanod- lenül működő fogyasztói kontroll tapasztalható. Ezen fogyasztói
tak, de józanul sem ábrándultak ki a fenti folyamatot átélve, és csoportok száma alacsony, de jelentőségük éppen ezért rendkívül
most, felismerve a lehetőséget, esetleg újra visszatérnek az e-gaz- nagy, sőt, egyre növekvő. Ezt a tendenciát mindenképp figyelem-
daság szereplőjeként, annak értékes tagjaként. be kell venni a gazdasági növekedés vagy változás előrejelzésénél.
Szeretnénk hinni, hogy ez utóbbi bekövetkeztének van esélye, A jelenlegi helyzetben a megjelenő már nem képes ellenőrzése alá
de nem lehetünk benne biztosak. Az ellenkező tendencia ma erő- vonni a fogyasztói közösségeket, ezért például a keresők a weben
sebbnek látszik, illetve az optimista feltételezésnek – a mennyisé- publikálóktól próbálnak meg bevételekhez jutni. Jó példa, hogy
gi csökkenésen kívül – egyelőre nincsennek konkrét jelei. Kérdés, az Altavista kereső 2000. június óta nem fogadott el ingyen lin-
hogy az illetékes iparág hogyan kommunikálja a jelenlegi válságot. ket az adatbázisába. Bár ennek a stratégiának az elvi lehetősége
Ha rosszul, a mennyiségi fogyás nem jár majd együtt a minőség látszólag fennáll, a gyakorlatban ez nem működik hosszú távon,
növekedésével, és tudni kell, ez nem csak az egyébként jelentékte- például a másképp gondolkodó konkurens szolgáltatások miatt.
len, de nagyszámú, magukat tévesen kínálatnak képzelő szereplők Mindez annak a jele, hogy a szolgáltatók továbbra is az előzőleg
kikopását eredményezi. Jelentheti például a látogatottság globális tömegesen bevont, de most éppen kikopóban lévő (túl)kínálattal
csökkenését is, amely a korrekt üzleti vállalkozásokat is súlyosan kívánnak B2B jellegű üzleteket kötni minden szegmensben. Azok
érinti. Mint már utaltunk rá, lehetnek olyan domináns szolgálta- a keresők, amelyek nem követik a fenti B2B jellegű stratégiát
tók, ahová a megszűnő, téves stratégiával rendelkező megjelenők- (Google, Nothenlight, ODP), gyors felfutásra számíthatnak. Jel-
től átpártol a többség. Így bizonyos területeken esetleg majd nö- lemző lesz tehát erre az időszakra a gyorsan változó sorrend a
vekedés tapasztalható, de ez nem biztos, hogy hosszú távon is po- szolgáltatás választék csúcsát képező szereplők és portálok kör-
zitív folyamatként értékelhető. További fontos kérdést vet fel az, ében is. Várható például az Infoseek teljes kikopása, a folyamato-
Internet helyzetkép 2005 26

san veszteséges, mesterségesen életben tartott szolgáltatók erőtel-


jes gyengülése, majd megszűnése.
Végül reménykedhetünk abban is, hogy a mennyiségi letisztu-
lás után egy olyan egészséges gazdasági és technológiai környe-
zet marad a még mindig kitartó megjelenők számára, amiben újra
érdemes lesz működni és dolgozni. Erre a kérdésre legkevesebb
egy-két év múlva lehet egyértelmű választ adni. Addig csak biza-
kodhatunk.

Foglaljuk össze a 2000-2002 közötti időszak fontos jellemzőit:


• Nagyszámú, de gazdaságilag jelentéktelen, vagy többszörösen túlérté-
kelt, magukat tévesen a kínálati pozícióba soroló megjelenők folyama-
tos megszűnése, fogyása.
• Kevés számú szolgáltató időleges dominanciája, fellendülése az átpár-
tolások következtében.
• A kikopó réteg űrt hagy maga után a látogatottság és a szolgáltatásvá-
laszték terén egyaránt.
• Túlértékelt bevételi források, például a reklám leértékelődése.
• Hiányzó közösségek.
• A fogyasztók jelentős felértékelődése, folytatódó és erősödő fogyasztói
kontroll.
• Erőteljesen és egyértelműen fogyó mennyiségi mutatók, kétesélyes
minőségi változások.
• Erősödő és egyre éleződő versenyhelyzet a főbb szolgáltatók között.
Internet helyzetkép 2005 27

Biztonsági kérdések
Az informatika technológiai válsága
Az internetben, és egy­ál­ta­lán az in­for­ma­ti­ká­ban rej­lő le­he­tő­sé­
gek ki­ak­ná­zá­sá­hoz ko­moly tech­no­ló­gi­ai is­me­ret­ek szük­sé­gesek,
még ak­kor is, ha a szoft­ve­rek fe­lü­le­te úgy­mond egy­re „ba­rát­sá­go­
sabb”. A tech­no­ló­gi­ai hát­tér mé­lyebb is­me­re­te nél­kül ezen le­he­
tő­sé­gek hasz­ná­la­ta – a fe­lü­let­től füg­get­le­nül – egy­for­mán ne­héz.
Tech­no­ló­gi­ai tu­dás nél­kül nem­csak hi­bás és in­do­ko­lat­la­nul költ­sé­
ges dön­té­se­ket hoz­ha­tunk, ha­nem fel­bo­rul­hat az in­for­ma­ti­kai ter­
mék si­ke­res elő­ál­lí­tá­sá­hoz és ér­té­ke­sí­té­sé­hez szük­sé­ges op­ti­má­lis
arány a tech­no­ló­gi­ai is­me­ret és a mar­ke­ting je­len­tő­sé­ge kö­zött.
A technológia használhatóságát nagyban befolyásolja annak
stabilitása, működőképessége, biztonsága. Az internet elterjedése
sokat rontott a helyzeten. Manapság a tárolt és a közvetített infor-
mációt egyaránt védeni kell, jelentős erőforrásokat áldozva erre a
problémára.
A biztonsági kérdés nagyon összetett. Egyrészt találkozha-
tunk egyes gyártók hibás, inkompatibilis termékeivel, másrészt a
felhasználók nagyfokú tudatlanságával. A ma terjedő biztonsági
problémák, vírusok, trójaik, adatlopó programok nagyrészt a fel-
használók „közreműködésével” terjednek. Hiába érkezik a vírusos
levél angol nyelven, a hazai felhasználó mégis kibontja, lefuttatja,
bár a feladó személyes ismerőse, akivel semmi értelme nem len-
ne idegen nyelven kommunikálnia. Az ilyen programok terjesztői,
feladói végül nem is tudnak a problémáról, a program gyakorlati-
lag a tudtuk nélkül terjed.
Ma a felhasználók saját otthoni gépükön a vállalati szférához
hasonló védelmi intézkedésekre kényszerülnek, beleértve azt is,
hogy az internet egyik legrégebbi kommunikációs eszközét, az e-
mail címüket a saját érdekükben nem hozzák nyilvánosságra saját
vagy közösségi weboldalakon. Az otthoni gépeken spam-, vírus-
Internet helyzetkép 2005 28 Internet helyzetkép 2005 29

szűrő, vírusirtó és tűzfalprogramokat kell működtetni ahhoz, hogy - Nem­ré­gi­ben egy szak­mai kon­fe­ren­ci­án me­rült fel a tech­no­ló­gi­ai
az interneten terjedő biztonsági problémák ne veszélyeztessék a vál­ság prob­lé­má­ja. So­kan sok­fé­le vé­get jó­sol­tak már a szá­mí­tás­tech­
felhasználó adatait, illetve ne terjedjenek tovább. Ezek a feltételek ni­ká­nak és az in­for­ma­ti­ká­nak, nemegy­szer hall­hat­tunk az Internet
sokszor semmilyen formában nem teljesülnek, hiszen a kiskorú- össze­om­lá­sá­nak szük­ség­sze­rű­sé­gé­ről, de a jós­la­tok ez idá­ig nem kö­
akat vagy a kezdő felhasználókat könnyű rávenni arra, hogy biz- vet­kez­tek be. Ho­gyan fo­gad­ta a szak­ér­tő hall­ga­tó­ság a vál­ság­ról szó­
tonsági réseket tartalmazó szoftvereket helyezzenek üzembe, illet- ló hírt, egy­ál­ta­lán: ho­gyan fér be­le az IT-ipar mai op­ti­mis­ta han­gu­la­
ve tudtukon kívül és akaratuk ellenére ilyeneket terjesszenek. Más tá­ba a „tech­no­ló­gi­ai vál­ság” ki­fe­je­zés?
kérdés, hogy a biztonság érdekében elvárható-e a felhasználótól Kür­ti Sán­dor: Az IT-ipar sok szem­pont­ból vizs­gál­ha­tó. Az IT-
hogy pénzt áldozzon védelmi szoftverekre. A védtelen gép egyben ipar­ág, il­let­ve az ál­ta­la elő­ál­lí­tott ter­mé­kek ér­té­ke­lé­sé­re a vi­lág­nak
a biztonságra veszélyes jelenségek terjesztője is. meg­van­nak a klasszi­kus mód­sze­rei, amelyek min­den ipar­ág­ra, és
Egyre több olyan weboldal vagy internetes szolgáltatás létezik, min­den ipar­ág ál­tal elő­ál­lí­tott ter­mék­re ér­vé­nye­sek. En­nek az ér­té­
amelyeken keresztül biztonsági réseket nyitnak a felhasználók gé- ke­lé­si el­já­rás­nak a leg­fel­ső szint­je a tőzs­de. A tőzs­de ér­ték­íté­le­té­
pein, illetve vírusszerű és adatlopó szoftverek települnek. Ezek a vel le­het egyet nem ér­te­ni, de nem el­fo­gad­ni az ma­ga az ön­gyil­kos­
elsősorban a fájlcserélők, illetve a fájlcserélőkön terjesztett szoft- ság. A tőzs­de pe­dig az IT cé­gek ér­té­két 2001 ele­jén igen erő­sen
verek; szoftverekhez használható törések, más szóval crack-ek; le­ér­té­kel­te a ko­ráb­bi idő­szak­hoz ké­pest. Le­het per­sze azon mor­
rendszerbe vagy böngészőbe épülő látványelemek, toolbar-ok, fon­dí­roz­ni, hogy elő­ző­leg volt túl­ér­té­kel­ve, de azt az ér­té­ke­lést
pornográf, illetve összefoglaló néven „warez”-nak nevezett tartal- ak­kor min­den­ki el­fo­gad­ta, és azt tar­tot­ta ter­mé­sze­tes­nek. Eb­ből
makat terjesztő weboldalak. Ugyancsak beálltak a sorba a filmek, a szem­pont­ból a vál­ság azt je­len­ti, hogy a meg­elő­ző idő­szak­hoz
mp3 zenék letöltését lehetővé tévő oldalak. A gyártókat sem kell ké­pest az IT-cé­gek ér­té­ke ugyan­csak je­len­tő­sen csök­kent. Igen lát­
félteni. Audió- és szoftvertartalmak másolásvédelme érdekében vá­nyos volt pél­dá­ul a PSINET pa­pír­ja­i­nak zu­ha­ná­sa 126 dol­lár­ról
vírusszerű, de legalábbis biztonsági réseket tartalmazó szoftveres 76 cent­re. Per­sze ez szél­ső­ség, de egyik óri­ás sem úsz­ta meg a
megoldásokat alkalmaznak nem egy esetben. A fenti felsorolás- drasz­ti­kus le­ér­té­ke­lő­dést.
ból látható, hogy a felhasználó gépét ma több irányból támadják, Mi­lyen ér­zé­kel­he­tő je­lei van­nak ma Ön sze­rint az IT-ipar vál­sá­gá­
mint eddig bármikor. A védekezés ellenük nem magánügy, hiszen nak, és ezek mennyi­re mond­ha­tók sú­lyos­nak?
a megtámadott felhasználó gépe egyben a biztonsági rés terjedé-
sét is elősegíti, illetve elvégzi. K.S.: A fel­ka­pott és gom­ba mód­ra el­sza­po­ro­dott „dot.com-cé­
gek” nagy ré­sze csőd­be ment. Csak az idén, 2001 el­ső fél­évében
Interjú a biztonságról 2001-ben négy­száz fö­löt­ti olyan „dot.com” cég tűnt el az USA-ban, ame­
lyek ezer fő­nél töb­b al­kal­ma­zot­tat fog­lal­koz­tat­tak, és ter­mé­sze­te­
A könyv előző részében Kürti Sándorral készült interjút kö-
sen ma­guk­kal rán­tot­ták a be­fek­te­tő­ik nem ke­vés tő­ké­jét is. Akik
zöltünk. Mielőtt megnézzük, mi a szakember véleménye ma a
ben­ne vol­tak ezek­ben a cé­gek­ben, azok­nak ez sú­lyos vesz­te­sé­get
biztonsági helyzetről, lássuk, mit gondolt ezekről a kérdésekről öt
je­len­tett, akik tá­vol­ról néz­ték, azok szá­má­ra mind­ez csak az új­ság­
évvel ezelőtt:
hír szint­jén je­lent­ke­zett.
Internet helyzetkép 2005 30 Internet helyzetkép 2005 31

Ön sze­rint mi­kor kez­dő­dött a szó­ban for­gó vál­ság, és mi idéz­te mű­köd­tek biz­ton­sá­go­san. Mi­nél na­gyobb há­ló­za­tok ala­kul­tak ki,
elő? an­nál bi­zony­ta­la­nab­bak let­tek. Ez vár­ha­tó volt. A ve­vőt nem csap­
K.S.: A kez­de­tet az in­for­ma­ti­kai rob­ba­nás, az in­for­ma­ti­kai for­ ták be (na­gyon), hi­szen ki sem fi­zet­te a mi­nő­ség­biz­to­sí­tás árát.
ra­da­lom je­len­tet­te még az 1980-as évek vé­gén, il­let­ve az 1990-es Mik a vál­ság leg­főbb okai?
évek ele­jén. Mi­ért ek­kor? Mert ed­dig az idő­pon­tig már ki­ala­kul­ K.S.: Azok az ígé­re­te­k, ame­lye­ket az ipar­ág han­goz­ta­tott, nem
tak, el­fo­ga­dot­tá vál­tak a klasszi­kus ipar­ágak­ra jel­lem­ző disz­cip­lí­ vál­tak va­ló­ság­gá. Ma­gya­rán; mi­nél több in­for­ma­ti­kát hasz­nált egy
nák: cég, an­nál ki­szol­gál­ta­tot­tab­bá vált.
1. A gyár­tást meg­elő­ző tu­do­má­nyos ku­ta­tás Az IT-iparnak me­lyek azok a te­rü­le­tei, ahol ma már jól ér­zé­kel­he­
Gon­dol­junk a vegy­ipar­ra, ezen be­lül pél­dá­ul a gyógy­szer­ipar­ra tő­ek a vál­ság ha­tá­sai?
vagy a gép­ipar­ra, ezen be­lül a jár­mű­gyár­tás­ra. Ar­ra, hogy mi­lyen K.S.: A pénz­ügyi vál­ság az egész ipar­ágat el­ér­te, a tőzs­de nem
szi­go­rú sza­bá­lyo­zást ve­zet­tek be a ter­mék elő­ál­lí­tá­sát meg­elő­ző volt vá­lo­ga­tós.
fo­lya­ma­tok­ra.
Össze le­het-e ma ha­son­lí­ta­ni, mi vál­to­zott meg az IT szak­má­ban
2. Mi­nő­ség­biz­to­sí­tott gyár­tás a va­la­mi­ko­ri „vál­ság­men­tes” idő­szak­hoz ké­pest nap­ja­in­kig?
A hi­bás ter­mék elő­ál­lí­tá­sát el­ke­rü­len­dő­en a szi­go­rú bel­ső sza­ K.S.: Már nem hi­szi el a vi­lág, hogy a mai há­ló­za­ti rend­szer­ele­
bá­lyo­zás kö­ve­tel­ménnyé vált. mek­re biz­ton­sá­go­san fel le­het épí­te­ni a jö­vő tech­no­ló­gi­á­ját. Tíz
3. Jo­gi sza­bá­lyo­zás év­vel ez­előtt ez még hi­he­tő volt.
A vá­sár­lót a jog szé­les­kö­rű­en véd­te, a hi­bás ter­mé­ket vissza­vá­ Mek­ko­ra ha­tá­sa le­het a vál­ság­nak az internetre, il­let­ve mennyi­re
sá­rol­ták, a ve­vőt kár­ta­la­ní­tot­ták. ré­sze és oko­zó­ja a prob­lé­má­nak ma­ga az internet?
Mit ho­zott ez­zel szem­ben az in­for­ma­ti­kai for­ra­da­lom? Lé­nye­ K.S.: Le­egy­sze­rű­sít­ve, az internet tech­no­ló­giája a bol­dog­sá­
gé­ben az itt fel­so­rolt el­vá­rá­so­kat fel­rúg­va egyet­len célt tar­tott gunk és egy­ben bá­na­tunk oko­zó­ja. Mi­re va­ló­ság­gá vált, a le­ra­kott
szent­nek: az el­adá­sok nö­ve­lé­sét. A „for­ra­dal­mi” azt je­len­tet­te, ala­pok nem bír­ták el, mert mi­nő­sé­gük eh­hez a tech­no­ló­gi­á­hoz
hogy az in­for­ma­ti­kai ter­mé­kek re­la­tí­van ol­csók let­tek. De mi­től? már nem volt el­fo­gad­ha­tó.
At­tól, hogy nem köl­töt­tek a tu­do­má­nyos ku­ta­tás­ra, a mi­nő­ség­biz­ Ön sze­rint az IT-ter­mé­kek elő­ál­lí­tá­sa­kor mi len­ne az op­ti­má­lis
to­sí­tás­ra az el­vár­ha­tó szin­ten. Hogy mi az el­vár­ha­tó szint? Az, arány a pénz- és idő­rá­for­dí­tás szem­pont­já­ból a fej­lesz­tés, a tesz­te­lés
ami a klasszi­kus ipar­ágak­ban ki­ala­kult. Vi­szont ép­pen et­től lett és a mar­ke­ting kö­zött? A fel­té­te­lez­he­tő op­ti­mum­hoz ké­pest mi a mai
a for­ra­dal­mi vál­to­zás. Hogy min­den ol­csó, hogy min­den min­den­ gya­kor­la­t?
nel össze­dug­ha­tó. Vol­tak per­sze az in­for­ma­ti­kai ipar­nak is mi­nő­
ség­biz­to­sí­tott ter­mé­kei: az IBM nagy­gé­pek, vagy az Apple Macin- K.S.: Nem hi­szem, hogy a klasszi­kus ipar­ágak­ban csak fa­fe­
tosh kis­gé­pek, de ezek drá­gák vol­tak. Nem is let­tek a for­ra­da­lom jű­ek, az IT-ipar­ág­ban pe­dig csak zse­nik dol­goz­nak. Vissza ké­ne
zász­ló­vi­vői, csak a vesz­te­sei. A vá­sár­ló örült, ol­csón hoz­zá­ju­tott tér­ni a klasszi­kus ipar­ágak­ban el­fo­ga­dott ala­pok­hoz. Ez per­sze
nagy­sze­rű esz­kö­zök­höz, csakhát ezek az esz­kö­zök egy­re ke­vés­bé nem­csak vágy­álom, de be is fog kö­vet­kez­ni, mert a pi­a­ci igé­nyek
Internet helyzetkép 2005 32 Internet helyzetkép 2005 33

ve­zér­lik ezt az ipar­ágat is. Igen, ez le fog­ja las­sí­ta­ni a „fej­lő­dés jo­gi „ha­ta­lom”. Ugyan­ak­kor a pénz­ügyi vál­ság eze­ket a gyár­tó­kat
üte­mét” – de ha jól be­le­gon­do­lunk, ez ed­dig torz fej­lő­dés volt –, is erő­sen érin­ti, te­hát erő­ből ők sem tud­ják már a ter­mé­ke­i­ket
mert ahogy egy gyógy­szerku­ta­tás tíz évig tart, úgy egy nem ke­vés­ le­nyom­ni a ve­vők tor­kán. Et­től a pont­tól pe­dig az ő ér­de­kük is,
bé bo­nyo­lult szoft­verfej­lesz­tés sem tart­hat két-há­rom hé­tig. Vagy hogy a ter­mé­kek az el­várt mi­nő­sé­gű­ek le­gye­nek, ki­épül­je­nek a
ha ennyi ide­ig tart, ak­kor az ma­gán vi­se­li az összes gye­rek­be­teg­ mi­nő­ség­biz­to­sí­tás mű­sza­ki és jo­gi bás­tyái. Csak­hogy ez a fo­lya­
ség je­lét, ahogy ezt ma ér­zé­kel­jük is. mat ke­ser­ves küz­del­met je­lent majd, mert ha­ta­lomát­adás­sal jár.
Mi tör­tén­het az ipar­ág­gal a ma már jól ér­zé­kel­he­tő vál­ság ha­tá­ Ugyan­is a gyár­tók mind­ez­idá­ig ma­gu­ké­nak tud­ták eze­ket a „ha­tal­
sá­ra? mi ága­kat” is, és ezek a klasszi­kus ipar­ágak­ban a gyár­tók­tól töb­
bé-ke­vés­bé el­kü­lö­nül­ten mű­köd­nek.
K.S.: A pi­ac ki­kény­sze­rí­ti a mi­nő­sé­gi ter­mé­ket, efe­lől nincs két­
sé­gem. Más ipar­ágak is át­él­ték a ha­son­ló pe­ri­ó­du­so­kat. Vagy öt­ Ho­gyan össze­gez­né vé­le­mé­nyét?
ven év­vel ez­előtt az au­tók is lép­ten-nyo­mon le­rob­ban­tak. K. S.: Evo­lú­ci­ós fo­lya­mat előtt áll az IT-ipar. Ez a ter­mék mi­
Mit te­het­nek a vál­ság ha­tá­sa­i­nak eny­hí­té­séért azok a vál­la­la­ti nő­sé­gi – mű­sza­ki és jo­g – szín­vo­na­lát fog­ja a klasszi­kus ipar­ágak­
vagy ma­gán­fel­hasz­ná­lók, akik in­for­ma­ti­kai ter­mé­kek­kel dol­goz­nak ban el­ért szint­hez felemel­ni. E fo­lya­mat­nak sok ál­do­za­ta lesz,
mun­ká­juk so­rán? gyár­tók és fel­hasz­ná­lók egy­aránt. De nem két­sé­ges, hogy a fo­lya­
mat vég­be­megy, mert ezt a vi­lág pénz­ügyi sza­bá­lyo­zó rend­sze­re
K.S.: Ma sok­kal több em­be­ri rá­for­dí­tás kell ezen esz­kö­zök vi­ biz­to­sí­ta­ni fog­ja.
szony­la­go­san biz­ton­sá­gos üze­mel­te­té­sé­hez, mint az el­vár­ha­tó vol­
na. Er­re sen­ki sem volt, és saj­nos ma sincs fel­ké­szül­ve. Biztonsági helyzet 2005-ben
Mennyi­re fog­lal­ko­znak szak­em­be­rek a mai vál­ság tech­no­ló­gi­ai 5 évvel később visszatértünk az eredeti kérdéshez, nézzük meg
ré­szé­vel? Van-e már pél­dá­ul en­nek szakiro­dal­ma? mi változott azóta a szakember szerint:
K.S.: Az IT-ipar prob­lé­má­ja nem tech­no­ló­gi­ai vál­ság­ként je­ Körülbelül öt éve optimistán nyilatkozott az informatika bizton-
lent, il­let­ve fo­gal­ma­zó­dott meg, ha­nem pénz­ügyi­ként. Sze­rin­tem sági kérdéseiről. Ma is optimista?
a pénz­ügyi vál­ság alap­ve­tő oka az, hogy az IT ipar ál­tal elő­ál­lí­
Kürti Sándor: Igen. Azóta igen jelentős előrelépések történtek
tott mi­nő­ség leg­alább két lé­nye­ges fel­té­telt nem ért el: a töb­bi
az iparágban. Persze felhasználói oldalról a pozitív események
ipar­ág mi­nő­sé­gi szint­jét, il­let­ve a ma­ga ál­tal ge­ne­rált, ígért mi­nő­
természetesnek tűnnek, és csak a jelenlegi hiányosságok irritáló
sé­gi szin­tet. Mi­vel ezen ipar­ág „mi­nő­ség­sza­bá­lyo­zói” az ipar­ág
jellege az, ami ma megjelenik a felhasználói oldalon.
leg­je­len­tő­sebb gyár­tói (ma egy IT ter­mék at­tól mi­nő­sé­gi, hogy ki
a gyár­tó­ja), és ezen gyár­tók ren­del­kez­nek a leg­na­gyobb gaz­da­sá­ Ma már természetesnek vesszük, hogy nem az informatikai
gi ha­ta­lom­mal is, nem lesz zök­ke­nő­men­tes a mi­nő­ség­ja­ví­tás fo­ eszközök köré épített biztonságra kell helyezni a fő hangsúlyt
lya­ma­ta. Itt van a vá­lasz ar­ra a kér­dés­re is, hogy a fel­hasz­ná­lók (azaz nem az informatikai biztonságra), hanem az információ
hon­nan fog­nak hi­te­les vá­laszt kap­ni a tech­no­ló­gi­ai prob­lé­mák­ra. biztonságára, tudva, hogy az információ legnagyobb részben az
Ma se­hon­nan, mert ez a gaz­da­sá­gi ha­ta­lom igen erős, és mel­let­te informatikai eszközökön létezik, de a biztonság szempontjából
nem tu­dott fel­áll­ni a ve­le azo­nos ere­jű mi­nő­ség­biz­to­sí­tá­si, il­let­ve
Internet helyzetkép 2005 34 Internet helyzetkép 2005 35

sokkal-sokkal tágabb értelmezésű az információbiztonság, mint B) Az információ védelme megjelent a jogban. Ez óriási elő-
az informatikai biztonság. relépés. Büntethető az, aki elektronikus információt lop, illetve
A legjelentősebb előrelépés a globális információbiztonsági egyéb jellegű kárt okoz a digitális világban.
fogalmak meghatározásában és nemzetközi szabvány formájában C) Nem csak a jogban jelent meg az információ védelme, ha-
való megjelenésében történt. nem a joggyakorlatban is. Nehezen, kín-keservvel, de már meg-
Szétválasztható-e a számítógépekkel és az internettel kapcsolatos jelent. A bűnüldözőknek sikerült már azonosítaniuk a cyber tér
biztonság ma? néhány bűnözőjét, és ezek már eljutottak a büntetés-végrehajtó
intézményekig.
K.S.: Igen. Az internettel kapcsolatos biztonság ma az interne-
tet használó bármely két végpont hálózati biztonságáról szól, ami Melyek lennének a legjobb gyakorlat példái?
a biztonságnak egy része, de messze nem a teljes biztonság. K.S.: ITIL-nek hívják azt a ma már nemzetközi szabvány rend-
Ha valaki rátekint a saját gépére, meglepődik, hogy mennyi szert, amely a legjobb gyakorlat példáit gyűjti össze. Pillanatnyilag
„lyuk” van rajta, ahol adatot lehet kivinni, és ezek közül csak az 49 könyvben.
egyik a hálózati kapcsolat. Más megközelítésből, az információ A biztonsági problémák kérdéskörében ma mekkora szerepe van
eltulajdonításának klasszikus módszere a lopás. A lopás klasszi- az internetnek?
kus értelemben a helyszínre való bejutás és a helyszíni eltulaj- K.S.: Hatalmas és egyre növekvő. Arról van szó, hogy az in-
donítás elemeiből épül fel, amelyek a statisztikák szerint ma is a terneten, mint a jelenlegi legolcsóbb kommunikációs csatornán,
biztonsági rések több mint 70%-át jelentik. Ez a biztonsági rés a egyre több értékes információcsomag halad át. Mivel ezt a csator-
számítógép oldalán jelentkezik egyértelműen, és az Internet ebből nát nem az értékek továbbítására találták ki, így utólag történik a
a szempontból nem okolható. csatorna foltozása. Meg a csatorna környezetének a foltozása. Ma
Hogyan lehetne összefoglalni az informatikai biztonsággal kap- az egyik legizgalmasabb kérdés éppen így szól:
csolatos változásokat az elmúlt időszakban, vannak-e tendenciák ez- • tegyük biztonságossá az internetet, vagy
ügyben? • hozzunk létre a meglévő mellett egy biztonságos internetet
K.S.: Ma már információ biztonságról beszélnek a hozzáértők, E kettő közül Ön szerint melyik fog teljesülni, és ennek milyen
és nem informatikai biztonságról. „ára” lesz, a felhasználókat ez hogyan fogja érinteni?
A) A bevezetőben említettem a nemzetközi szabványok meg- K.S.: Bár tudnám erre a kérdésre a választ, minden anyagi gon-
jelenését, amelyeket megelőzött egy sor nemzeti szabvány. Ezek a dom megoldódna. A lényeg: bármely megoldás megvalósulása
nemzetközi szabványok több szempontból specializálódtak: hatalmas összegeket fog felemészteni, hiszen a magas biztonsági
• mit jelent a biztonságos eszköz? szinthez a jelenlegi eszközök nem használhatók.
• mit jelent a biztonságos szolgáltatás? Nekem tetszik az e témával foglalkozóknak az evolúcióval ös-
• melyek a legjobb gyakorlat példái? szehasonlító megközelítése. Ez arról szól, hogy az élővilágban
• melyek a pénzügyi szektor legfontosabb biztonsági szempontjai? nagyszámú életképes faj és egyed létezik, és ez a számosság ép-
Internet helyzetkép 2005 36 Internet helyzetkép 2005 37

pen az, ami az élővilágnak a túlélési képességét maximalizálja. erőforrást szánjunk a védekezésre, amennyit a kockázat mene-
Lefordítva mindezt az informatika nyelvére, a biztonsági szintet dzselésünk szükségesnek és elégségesnek tart;
bizonyára nagyban emelné az eszközök (hardverek és szoftverek) - akik nem ismerték fel az Internet kockázatát, azok vakon ve-
különbözősége és nagyszámú variációja. zetnek, és nem hiszem, hogy az én tanácsomra várnak azért, hogy
A felhasználók már leszámoltak azzal az illúzióval, hogy az megvilágosodjanak.
informatika területén minden olcsó. A biztonság e területen is, A magánfelhasználóktól nem várható el, hogy vállalati szinten
mind mindenhol máshol, sokba kerül. Szelektíven sokba. Minél védekezzenek. Ők mit tehetnek annak érdekében, hogy javuljon a
nagyobb a biztonsági igényünk, annál többe. helyzet?
Az Eurostat jelentése szerint ebben az évben nem súlyosabb a K.S.: A magánfelhasználók biztonsági problémáinak egy részét
helyzet vírusok/trójaik/kémprogramok terjedése terén mint a tavalyi az internetszolgáltatók átvállalják. Itt a vírus típusú védelmekre
év hasonló időszakában volt. Lehetségesnek tartja-e hogy javul, vagy gondolok. Ezek a védelmek általában elérik a megfelelő, vagy in-
legalább nem romlik tovább az internettel/informatikával kapcsola- kább a minimálisan megfelelő szintet. Hogy egy példával rávilágít-
tos biztonsági helyzet? sak a probléma bonyolultságára, a szolgáltató a spam szűrésekor
K.S.: A vírus jellegű problémák szoftver és hardver eszközeink nagy kockázatot vállal, hogy akár egy fontos dokumentumot is
rossz minőségének rosszindulatú kihasználásából adódnak. En- kidob, és valószínűleg meg is teszi, de a több ezer nem kívánatos
nek megfelelően az az állítás, hogy „a helyzet nem súlyosbodott levél kiszűrése arányban lehet az okozott kárral.
jelentősen”, az csak annyit jelent, hogy A magánfelhasználók biztonsági problémáik nagyobb részével
• a szoftver és hardver eszközök minősége nem romlott jelentősen, és/ önmagukra vannak hagyva, vagy hagyatkozva (ez csak nézőpont
vagy
kérdése). És a biztonságnak (vagy inkább bizonytalanságnak) ez
• a rossz minőségű szoftver és hardver eszközök köré épített szabályo-
zásokba több pénzt és energiát fektettek a felhasználók, és/vagy a területe rettentő ingoványos. A számítógép használatához nem
• a jogi szabályozásnak a visszatartó ereje érvényesült. tartozik kötelező számítógép „KRESZ” és „alkalmassági” vizsga.
Azok a jelenségek, amelyek ezeken a vizsgákon kiszűrhetőek len-
Ön szerint a vállalatok ma helyesen védekeznek-e az internetről nének, szűrés hiányában nemcsak az adott felhasználónak okoz-
érkező támadásokkal szemben, és mit javasol nekik? nak kárt, hanem mindazoknak, akik e felhasználóval kapcsolatba
K.S.: Nincs semmilyen javaslatom, mert: kerülnek. Ebből a megközelítésből adódóan a magánfelhasználó,
- akik felismerték, hogy milyen kockázatokat hozott az üzlet- ha nem is jogi, de etikai kötelessége a védekező eszközök és sza-
menetükben az internet, azok megtették az első lépést a kockázat bályozások saját magára nézve kötelező betartása.
menedzselésének irányába. Remélhetően nem álltak meg az első Mennyiben felelős a vállalati és magánfelhasználói szféra a víru-
lépésnél, és e szempontból is szabályozottá tették működésüket sok/trójaik/kémprogramok terjedésének mértékében, és mennyit le-
azzal, hogy figyelembe vették e működési kockázatukat is. A „he-
lyes védekezés” az én szemszögemből azt jelenti, hogy csak annyi
Internet helyzetkép 2005 38 Internet helyzetkép 2005 39

het elvárni annak érdekében e két csoporttól, hogy tegyenek a prob- gyártó is, netán a kiskorútól elvárható az, hogy ne dőljön be a lát-
léma ellen? ványelemeknek?
K.S.: A fentiekben már utaltam rá, hogy ez a probléma a K.S.: A veszélyforrások száma közel végtelen. Miért? Mert az
rossz minőségű hardver és szoftver eszközöknek, valamint a nem internet köré (ezernyi okból) nem raktak korlátozásokat. Mire le-
megfelelő biztonsági szabályozásoknak a következménye. Tudva het használni, és mire nem? Milyen előképzettségek kellenek hoz-
mindezt, a felhasználói oldal etikai felelőssége is egyenlően nagy. zá, esetleg milyen jogosítványok? Milyen korhatárokon belül ér-
A különbség mindössze annyi, hogy a vállalati oldalnak (talán) vényesek a jogosítványok? Más szavakkal az internet nincs, vagy
nagyobb források állnak a rendelkezésére a biztonsági szint elfo- alig van skálázva. A közlekedési rendszerben például gyerekként
gadható mértékének megtartásához. légi utas lehetsz, megkapod hozzá az utasnak járó biztonságot,
Mennyire tartja veszélyesnek azokat a webhelyeket, amelyeken de pilóta nem lehetsz. A légitársaság vigyáz az utas biztonságára,
keresztül ma vírust/trójait/kémprogramot szerezhet be a felhasználó, ha gyerekről van szó, akkor együttműködve a szülővel. Az inter-
és Ön szerint vannak-e elkülöníthető témacsoportok, amelyek kiemelt netnek nincs (vagy alig van) arca, itt az okozott károkért bárkit
veszélyforrások? Elvárható-e, hogy aki ilyen témájú webhelyeket láto- felelősségre vonni szinte lehetetlen. A legtöbb, amit tehet a szülő,
gat, az tudjon is a problémáról, és védekezzen ellene? (Gondolok itt hogy a gyereknek önálló számítógépet ad (az internettől való eltil-
fájlcserélőkre, hacker, mp3-filmes, és pornográf webhelyekre.) tásról nem beszélve).
K.S.: Erről a problémáról már tettem említést, noha nem je- Mekkora a jelentősége annak, hogy vállalatok is alkalmaznak
löltem meg a webhely típusát. Persze, hogy elvárható az internet másolásvédelmi célból biztonságra veszélyes programokat, amelyek
használójától, hogy tájékozott legyen az internet veszélyeiről. kihasználható biztonsági réseket nyitnak? Gondolok itt a Sony má-
Ahogy elvárható egy felnőtt személytől, hogy tájékozott legyen a solásvédelmi eljárására. Ön szerint a jogvédett anyagok (zenék, fil-
HIV fertőzésről. Az más kérdés, hogy nagymértékű a tudatlanság, mek, szoftverek) védelmére a jövőben elterjedhetnek-e hasonlóan ve-
a nemtörődömség ezeken a területeken, így a megelőzés mellett szélyes módszerek, és ezek valódi veszélyt jelentenek-e?
jó sok dolga marad a gyógyítással foglalkozóknak. K.S.: Ma törvénytelennek számít mind a biztonsági rések nyi-
Vannak-e még a kérdésben felsoroltakon kívül potenciális ve- tása, mind az azon való illetéktelen behatolás. Ebből adódóan e
szélyforrások? A válaszban szereplő „felnőtt személy”-rõl most az jut jelenségnek nagy a jelentősége, hiszen a jog is foglalkozik vele.
eszembe, hogy a kiskorúak is használnak sok olyan internetes szol- Ennek ellenére lehetségesnek tartja hogy a módszer elterjed, vagy
gáltatást, filecserélőt, mp3 és klippes webhelyeket, online játékokat, ez az eset csupán egy próbálkozás volt?
böngészőbe vagy rendszerbe integrálódó plugineket, amelyek csupán K.S.: A biztonsági rések kiépítése és használata a gyártók is-
„színesítik” a környezetet, kifejezetten az ő kedvükre készült, de ame- mert gyakorlata.
lyek eközben biztonságra veszélyes elemeket telepítenek a gépekre.
Náluk a szülő vigyázzon az ilyesmire, vagy felelősségre vonható a
Internet helyzetkép 2005 40 Internet helyzetkép 2005 41

Ön szerint lehetséges-e, hogy a felhasználók tudása egyszer eléri Technikailag kivitelezhető-e egy olyan rendszer, amely megvédi a
azt a szintet amikor már nem lesz értelme mai módszerekkel támad- gépeket mindazoktól, amik manapság az adatbiztonságot veszélyez-
ni az internetre kapcsolt gépeket? tetik?
K.S.: Igen. Mindez akkor lesz, amikor vagy szétválik az inter- K.S.: Igen. Efelől semmi kétségem. Az informatikai problé-
net, és lesz egy biztonságos ága, vagy akkor következik be, amikor máknak nem elrendeltetésszerű a megléte, hanem ok-okozati kap-
az internetnek csak biztonságos ága lesz. Arról már van fogalma csolatban vannak a rossz minőségű termék-előállítással és a gyen-
az emberiségnek, hogy mit jelent a biztonság például a közleke- ge színvonalú szabályozottsággal.
désben, például az egészségügyben. Jószerivel az itt említett te- Van-e a ma kialakult helyzetben felelőssége az internetszolgálta-
rületeken bevezetett eszközök és szabályozások keltik azt az ér- tóknak, és ha van, micsoda, illetve mit tehetnének ők?
zetünket, hogy biztonságosak. Analógiájában ugyanezekre van
szükség az információbiztonság területén. A felhasználók tudás- K.S.: Nem ők fújják a passzátszelet, biztonsági szempontból a
szintjében is, meg az összes egyéb területen is. tevékenységük szerintem marginális.
Tekintsünk el az egyéni felhasználóktól, hiszen az ő felelősségük Ön szerint hogyan fog alakulni/változni a jövőben az internetes
ezügyben kétséges. Kiknek és hol kellene védekezni vagy tenni a ma biztonsági helyzetkép?
divatos internetes csalások és támadások ellen? K.S.: Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy az elvárható
K.S.: Ne tekintsünk el az egyéni felhasználóktól, mert az ő fe- és szükséges biztonsági szint növekedni fog. Ennek megfelelően
lelősségük (károkozó képességük) pont akkora, mint a vállalati a gyártók túlsúlya a biztonság területén csökken majd. De ettől
felhasználóknak. nem kell majd őket nagyon sajnálnunk.
A társadalmunkban létező, tömegesen használt, azaz nagy
rendszerek biztonságos működésének kialakulása és működteté-
se össztársadalmi „játék”. Így van ez az információbiztonsággal
is, vagy legalábbis így kéne lenni. Ami látható, hogy a gyártók,
a saját jól felfogott érdekükben, átvettek egy sor szerepet, amely
a társadalom többi szereplője számára keserűvé, de legalábbis
nem könnyen elfogadhatóvá tette a biztonság jelenlegi szintjét. A
gyártók ebben az esetben azért vannak kiemelt helyzetben, mert
olyan (elsősorban tőke és az ehhez tartozó lobby) erőkkel rendel-
keznek, amellyel az emberiség történetében még soha semmilyen
érdekcsoport sem rendelkezett. Mindezt azért mondom, hogy
nem illendő a döglött lovat teljes egészében a felhasználók olda-
lára tolni, van itt még jó néhány szereplő, aki részese e probléma
létezésének.
Internet helyzetkép 2005 42 Internet helyzetkép 2005 43

Azonnali üzenetküldők – az e-mail alternatí- máskor küldünk üzenetet, az akkor is megérkezik, amikor a cím-
zett bekapcsolja a saját üzenőprogramját, és eközben nekünk sem
vája? kell éppen online lennünk. Emellett óriási előny, hogy látjuk a lis-
tánkban, ki az, aki éppen online tartózkodik, és ki az, aki nem. Ez
A manapság terjedő spam- és vírusáradat miatt a levelezés már
nagyon kényelmessé, valós idejűvé teszi a szöveges kommuniká-
nem a régi. Az elektronikus levél az internet egyik legrégebbi,
ciót. Csatolt fájlok küldése is megoldott, ráadásul vírusmentesen,
alapvető kommunikációs formája. Manapság viszont sok bosszú-
hiszen csak attól fogadunk el ilyen csatolásokat, akikkel éppen
ságot okoz. Ismerőseinktől, akikkel így kommunikálunk, csatolt
lebeszéltük hogy küld valamit a számunkra, vagy eleve benne van-
vírusokat kapunk (általában az ő tudtuk nélkül), ha pedig webhe-
nak az ismerősöket tartalmazó listában. A messengereken váltott
lyet üzemeltetünk, és kapcsolatfelvétel céljából kiírjuk oldalunkra
üzeneteknek szöveges archívuma is van, hiszen ezek a programok
az e-mail címünket, kéretlen reklámokkal támadnak meg minket.
automatikusan és elég jól átláthatóan naplóznak. Mint majd a
Manapság már egyre elterjedtebb, hogy a webes megjelenés alkal-
későbbiekben látni fogjuk, bővíthetőségük és valósidejű kommu-
mával az e-mail cím láthatatlan marad, és a tulajdonosnak csak
nikációra alkalmas módszerük miatt sok olyan funkcióval kecseg-
egy űrlapon keresztül lehet üzenni (vagy úgy sem). Egy pár napos
tetnek, amelyekkel a hagyományos levelezők nem. A használha-
nyaralás/távollét után nem ritkán 500-1000 db levél vár minket,
tóság kérdése tehát ma már nem feltétlenül funkcionális kérdés,
amiknek akár 90-99%-a is lehet spam vagy vírus. Rossz esetben
hanem attól függ, ismerőseink rendelkeznek-e ilyen programmal,
ezek mérete átlépi a levelesláda méretbeli korlátját, és emiatt eset-
és ha igen, akkor melyikkel? Ha netán még nincsenek ilyen bará-
leg hasznos leveleket nem kapunk majd meg. Ugyancsak vesztünk
taink, érdeklődési kör, e-mail cím, becenév alapján könnyen ke-
el hasznos leveleket az automata spam- és vírusszűrés során. A
reshetünk a messengerprogramok segítségével.
spamhelyzet reménytelenül romlik, ezért merül fel az ezt kiváltó
kommunikációs forma. Nyilvánvaló, hogy az e-mail mint kommu-
nikációs forma a spamnak köszönhetően „válságba” került. Van- Melyiket használjuk?
e alternatív megoldás? Szakértők szerint van, ez pedig nem más, Mint minden programból, ezekből is bőven van választék. A
mint az azonnali üzenetküldők használata, amely ugyan nem ha- választékból származó előny mégis kétesélyes, mert míg a leve-
sonlít a levelezésre, viszont szöveges üzenetek nagy biztonsággal, lezésnél a levelezőprogramok nagyjából kompatibilisek egymás-
spam- és vírusmentesen küldhetőek vele, valós időben. sal – vagyis mindegy, hogy a küldő és a fogadó melyik levelezőt
használja – addig az azonnali üzenetküldők (továbbiakban mes-
Helyettesítheti-e a levelezést az azonnali üzenetváltás? sengerek) csak saját magukkal hajlandóak kommunikálni. Emiatt,
ha találkozunk valakivel, akinek ICQ messengere van, akkor vele
A kérdés elsősorban az, hogy maga az azonnali üzenetváltás
csak ezt a programot használhatjuk. Ugyanígy járhatunk a Yahoo,
helyettesítheti-e a levelezést mint funkciót. Eredetileg nem erre
az MSN, az AOL üzenőprogramjaival, sőt lehetnek olyanok, akik
lett kitalálva, de kis kompromisszummal és ügyeskedéssel átvehe-
kevésbé elterjedt (pl. Jabber) vagy nehezebben használható (IRC)
ti részben vagy nagy részben a levelezés szerepét. Nem kell ugyan-
kliensprogramot használnak internetes üzenetváltásra. Ha sok
is mindenképpen megvárni azt, amíg a másik fél online lesz, ha
helyről gyűjtünk netes ismerősöket, a vége az lehet a dolognak,
Internet helyzetkép 2005 44 Internet helyzetkép 2005 45

hogy gépünk erőforrásait lekötik a háttérben futó messengerprog- ensprogramról a http://www.jabber.org/ oldalon tájékozódhatunk
ramok. a „Clients” menüpont alatt (http://www.jabber.org/software/clients.
A kompatibilitási problémára jelenleg frappáns megoldást kí- php). Itt képernyőfotók és leírások segítségével informálódhatunk
nálnak azok a messengerek, amelyek képesek kommunikálni több a lehetőségekről, amelyek szinte minden operációs rendszerre
üzenőprogrammal is. Így csak egy szoftvert kell futtatnunk ahhoz rendelkezésre állnak. Ezt a sokoldalú protokollt általában számon
,hogy bárkivel beszélhessünk, attól függetlenül, hogy a másik ol- tartják mindazok a fejlesztők, akik univerzális messengereket fej-
dalon milyen programot használnak. Az ilyenfajta programokból lesztenek, hiszen bár a szoftverek általában egyszerűnek tűnnek,
egyre nagyobb a választék, bőven találunk ingyenes vagy fizetős az azonnali üzenetküldés lehetőségein belül nagyon sokat tudnak,
verziót is. Ezeket folyamatosan fejlesztik, azért hogy lépést tartsa- és rugalmasak. Jelentős szimpatizáns közössége van a rendszer-
nak az eredeti szoftverek változásaival, és hogy minden szolgálta- nek, akiket fórum és levelező lista is segít. Bár a Rival nem, de
tást (hang, kép és fájlátvitelt) biztosítsanak, hogy teljes egészében sok Jabber protokollt támogató szoftver kezeli még az ICQ – Ya-
használhatóak legyenek az eredeti programok helyett. hoo – MSN messengereket is.

Mirinda Eyeball chat


Az egyik legtöbbet tudó, legdinamikusabban fejlődő messen- Ez a chatprogram is kezeli az legnépszerűbb messenger pro-
ger a Mirinda IM. Ráadásul ez ingyenes. Letölthető a http://www. tokollokat, mint Yahoo, MSN, AIM, de elsősorban webkamerás
mirinda-im.org/ címről, sok pluginnal együtt. A kompatibilitást és kommunikációra alkalmas, a saját protokollján keresztül. Haszná-
a program fejlődését úgy biztosítják, hogy a forráskód is letölthe- lata nagyon könnyű, sokféle eszköz segíti a felhasználót abban,
tő. Szerencsére, akik a messengerekhez az eredeti erőforrásokat hogy régiójának vagy érdeklődési körének megfelelő chatszobát
biztosítják, kötelezőek közzétenni a protokollt is, ezért a válto- találjon, és ott kamerás beszélgetésbe kezdjen. Akik ezt a progra-
zások könnyen követhetőek, javíthatóak. A Mirinda erőssége a mot használják, azok nagyrészt kamerával is rendelkeznek, hiszen
rengeteg rendelkezésre álló plugin modul, és a nyílt forráskódból ez a program erőssége. A kamerás képátvitel mellett nem csak
származó előnyök. Spamszűrők, levélfigyelők, időjárás-jelentés, szövegesen, hanem élő hanggal is tarthatjuk a kapcsolatot akkor,
IRC és Jabber kliens, mindez csak a kötelező szolgáltatások fe- ha ehhez van elegendő sávszélességünk. A program sajnos idővel
lett. Stabilitása még javításra szorul, de a Mozilla példája alapján szinte teljesen „felzabálja” gépünk erőforrásait a kommunikáció
bízhatunk benne, hogy a programot gondozó közösségnek végül során. A programot a http://www.eyeballchat.com/ címről tudjuk
majd ezt is sikerül megoldania. letölteni, esetleg itt tudunk újabb vagy hibátlanabb verzióra frissí-
teni. A program kipróbálásra mindenképpen érdemes, mert ingye-
Rival 3 nes. Társaival ellentétben sajnos sem pluginekkel nem bővíthető,
sem különösebben jelentős támogatással nem dicsekedhet, kame-
A Mirindával ellentétben a Rival keveset tud, viszont azt stabi-
rás kommunikációra mégis igen jó választás.
lan és nagy kompatibilitással. A kevésbé ismert Jabber szervereket
használja kommunikációra, amelyekkel több résztvevős konferen-
cia is lehetséges. A rendelkezésre álló, egyébként nagyszámú kli-
Internet helyzetkép 2005 46 Internet helyzetkép 2005 47

Trillian oldalúbb üzenőprogram lehet. Ennek a programnak a forráskód-


ja is hozzáférhető, és talán ennek van a legnagyobb számban
A messengerek piacán meglehetősen ritka a fizetős program.
pluginválasztéka.
A Trilliannak van mindkettő verziója, van egy kevesebbet tudó in-
gyenes, és egy sokat tudó fizetős. Az, hogy a Trillian megenged- A Jabber protokollt arra az esetre lehet ajánlani, ha netán a
hette magának, hogy fizetős programot adjon ki, talán mutatja en- többi program fenntartója, ha nem is a szoftverért, de az üzemel-
nek a programnak a népszerűségét. Sokat tud, szinte minden nép- tetésért pénzt szeretne kérni, ez ugyanis egy, a userek által üze-
szerű chatprogramot képes helyettesíteni (beleértve a Jabber-t is), meltetett peer-to-peer hálózatra épül. Chat szolgáltatásai nagyon
valamint alkalmas videokamerás kép- és hangátvitelre is, a Yahoo sokoldalúak, kliensprogramjaiba gyakran beépítenek más messen-
protokollján keresztül. A Trillian ezen kívül képes még arra, amire gereket is. Ezen az oldalon tölthető le a legnagyobb számban kö-
a legtöbb eredeti messenger sem képes: egy messengeren egyidő- zösségi fejlesztésű, tetszőleges operációs rendszeren futó üzenő-
ben több accountot is kezel egyszerre. Így használhatunk pl. egy- szoftver, amelyek gyakran nem csak a Jabber-t, hanem más nép-
időben egy ICQ számot komolyabb, és egy másikat külön hobby szerű üzenőprotokollokat is támogatnak.
célokra, különböző adatlapokkal. Működik IRC kliensként, plugi- Az Eyeball chat azoknak előnyös, akik webkamerás/hangátvi-
nekkel bővíthető, valamint a felülete is skinnelhető. A gyártó web- teles kommunikációra vágynak. Ingyenes program, és az ICQ ki-
helyén jelentős közösség alakult ki, akiket fórummal is támogat- vételével támogatja a többi népszerű messengert.
nak (http://www.ceruleanstudios.com/). A nagyszámú és részben
A Trillian méltán az egyik legnépszerűbb program, pluginjei
hasznos plugin és a még nagyobb számú skin között mindenki
révén nagy szolgáltatásválasztékkal, webkamerás hangátvitel lehe-
megtalálhatja a neki tetszőt. Ezek segítségével ellenőrizhetjük be-
tőségével, skinnelhető felülettel. Jelentős közösség támogatja, bár
jövő leveleinket, nem csak a POP3-at, hanem a Yahoo és Hotmail
a fejlesztés maga nem közösségi kézben van. Ez az egyetlen olyan
levelezőjét is. Címlistánkat tetszőlegesen bővíthetjük, még IRC-n
most megvizsgált szoftver, aminek ki mertek adni fizetős verzióját
található ismerőseink nevével is. Rugalmas, gyors és viszonylag
is.
stabil, biztonságos, az egyik legjobb választás lehet azoknak, akik
többféle messenger használata helyett egyetlen programmal akar-
ják megoldani problémáikat. A Trillian számít is erre, hiszen az
eredeti ICQ program klienslistáját képes exportálni, a Yahoo és
MSN hasonló listáival pedig automatikusan együttműködik.

Összefoglalva
A többféle messengert egybefogó üzenőprogramok piacán a
legnagyobb funkcionalitást az ingyenes, közösség által gondozott
Mirinda biztosítja, de sajnos egyelőre nem eléggé stabil. Igaz, még
nem érte el az 1.0-s verzióját sem. Javítások után az egyik legsok-
Internet helyzetkép 2005 48 Internet helyzetkép 2005 49

szükség volt a szolgáltatás árának csökkenésére, és a szolgál-


Internetmarketing – ma tatások könnyű elérhetőségét biztosító szoftverekre, pl. grafi-
kus böngészőkre és könnyen kezelhető levelezőprogramokra.
Ezzel párhuzamosan kialakult egy réteg, amely a közös-
A következőkben az e-marketing lehetőségeit vesszük szemügy- ségben a kínálat szerepét próbálta betölteni, több - keve-
re, kialakulásától napjainkig. Az internet gyorsan változó közeg, sebb sikerrel. Eredményekre azok számíthattak, akiket már
technológiailag és gazdaságilag egyaránt, területileg is jelentősen megjelenésük előtt elfogadott a közösség, illetve gyakran
differenciált. Egész más a helyzet Amerikában, Nyugat-Európá- maga a közösség került kínálati pozícióba saját termékével.
ban, Észak-Európában és Közép-Európában, de ezeken a régió-
kon belül is jelentős eltéréseket mutatnak az egyes országok. • http://www.ittk.hu/infinit/2002/0808/muhely.html [Nettörténet 1]
• http://www.puskas.matav.hu/0004/mt/46oazinternet.html [Nettörténet 2]
A mai magyar helyzet nem túl „rózsás”, sok szempont- • http://halovilag.korridor.hu/site/cikk.php?cikk=61 [Nettörténet 3]
ból lemaradtunk, nem csak az élmezőnytől, de saját régión- • http://www.mtsystem.hu/edusystem/itpost/tanfolyam/anyagok/internet/page3.html
kon belül sem dicsekedhetünk előkelő helyezéssel. Az inter- [Nettörténet 4]
netmarketingről ma csak ennek tudatában lehet nyilatkoz-
ni, illetve ennek figyelembevételével lehet gazdasági terveket Nem csak reklám
szőni. A legfőbb problémákat: az alacsony elterjedtséget, az Természetes, hogy egy erőteljesen fejlődő (fejlődni látszó, hi-
ellenzők jelentős táborát, a minden területen jelentkező túl- szen csupán mennyiségi növekedésről beszélünk egyelőre) közeg-
kínálatot nagy súllyal kell figyelembe venni annak, aki még- ben egyre többen szerették volna a kínálati oldalt képviselni. Ter-
is rászánja magát az üzleti célú internetes megjelenésre. mék vagy eladható ötlet híján ez a többségnek nem sikerült. Az
internetes kereslet nehezen befolyásolható, önálló, öntörvényű,
• http://index.hu/tech/uzlet/ensz/ [Internet a nagyvilágban 1.]
• http://www.tnsofres.hu/aktual/kutered.php [Internet a nagyvilágban 2.]
egymást támogató, nyitott, gyakran alkotó közösségben működik,
• http://index.hu/tech/net/tns1028/ [A hazai helyzet] amit hagyományos módszerekkel befolyásolni nehezen lehet. Emi-
• http://index.hu/tech/net/netbiznisz/ [Lemaradtunk] att a fenntartható szolgáltatásoknak nem a hagyományos értelem-
ben vett befolyásolásra (reklámra) kell törekedniük, hanem a kö-
zösséggel való együttműködésre, közösségteremtésre, ezek igénye-
inek felmérésére és kielégítésére kell szakosodniuk, amelyre a kö-
Az e-marketing alapjai zösség tagjaként, illetve létrehozójaként van a legnagyobb esélyük.

• http://www.useit.com/alertbox/20001015.html [“kívánságmarketing”] /angol/


Az e-iparág kialakulása • http://www.useit.com/alertbox/9709a.html
[Miért nem működnek a webes hirdetések?] /angol/
A kezdetben egyértelműen csak közösségi médiumként mű- • http://www.nwfusion.com/columnists/2000/0717kearns.html
ködő közegnek akkor nőtt meg a gazdasági jelentősége, ami- [Visszaküldött üzenetek] /angol/
kor az azt használók száma átlépte a kritikus tömeget. Ehhez
Internet helyzetkép 2005 50 Internet helyzetkép 2005 51

Miben különbözik a hagyományos marketingtól? jon maradni egy szolgáltatás. Veszteségek esetén a tőkebevonás
vagy a felvásárlások segíthetnek időlegesen, amely ma már nem
Látható, hogy az internetes tevékenységek másféle, az offline
jellemző. Ennek egyik oka, hogy a sikeres közösségi termékek
viszonyokhoz képest sokkal inkább összetartó, egymással kommu-
(ICQ, Napster) nem váltották be a hozzájuk fűzött gazdasági re-
nikáló, országhatároktól is független közösségi közegben zajlanak.
ményeket.
Ennek a közösségnek a kezelése a legnagyobb különbség, hiszen
marketingtevékenységet csak a közösség együttműködése és/vagy
• http://index.hu/tech/ihirek/?main:2001.05.11&44263 [100 milliós közösség (ICQ)]
egyetértése esetén lehet eredményesen és jó hatásfokkal végezni. • http://www.icq.hu [ICQ magyar közösség]
Mindamellett azzal is szembesülni kell, hogy bizonyos közössé- • http://index.hu/gazdasag/vilag/aol2/ [A legnagyobb vállalati veszteség]
gek/egyéni szolgáltatók „identitászavarral” küszködnek, vagyis
nem alkalmas a kínálatuk a vevők igényeinek kielégítésére, mégis Új kommunikációs szabályok
megpróbálják a kínálati oldalt képviselni (gyakran erőszakosan, Az interneten a kommunikáció jóval közvetlenebb, mint
agresszíven, viszont szeparáltan). Ezek a megjelenők rövid távon az offline világban. Gyakori a tegeződés ismeretlenek közt is
megszűnnek. A szolgáltatásokkal kapcsolatos hírek (jó és rossz a közösségi forma miatt, még az üzleti és hivatalos kommu-
egyaránt) gyorsan terjednek az internetes közösségekben, az in- nikációban is, hiszen az üzleti szolgáltatások gyakran a kö-
formációk áramlását nem akadályozza semmi. zösségekből növik ki magukat. A kommunikáció maga leg-
gyakrabban írásban zajlik. A forma miatt a kommunikáció
• http://index.hu/tech/uzlet/kozosseg/ [Közösségek az üzleti életben] során lehetőség van „névtelenségben” maradni, de ez az üz-
• http://index.hu/tech/szoftver/xupiter1/ [Agresszív reklám]
• http://hu.bigbrotherawards.org/ph69_6.htm [A Gator] leti levelezésben elfogadhatatlan, így erre gyakorlatilag ingye-
• http://index.hu/tech/uzlet/advergame/ [Játsszon önként reklámmal!] nes forrásokat nem vehetünk igénybe (freemail, hotmail stb).
• http://www.useit.com/alertbox/20011014.html A webes megjelenés során lehetőséget kell adni a látogatóknak
[Az otthon készült webhelyek vége] /angol/
(ügyfeleknek) a könnyű és gyors visszajelzésre (megrendelésre).
Ez alapvetően megkülönbözteti a webes megjelenést a hagyomá-
A megjelenők lehetőségei
nyos reklámtól. Ha szolgáltatásunk megengedi, érdemes helyet
Az interneten megjelenők a fentiek miatt lényegében kö- adni termékünk fogyasztói közösségének arra, hogy megosszák
zösségépítésre – de legalább az ezekkel való együttműködésre egymással tapasztalataikat levelező listák, chat vagy fórumok se-
– kényszerülnek, amely nehezen egyeztethető össze az üzle- gítségével.
ti célokkal. Fontos, hogy ezek a közösségek, illetve közösségi
webhelyek mindenféle kezdeményezés nélkül is kialakulnak, és Bevételi források
működnek. Nem egyszer maga a közösség dönt az üzleti célú Említettük, hogy offline vagy online tartalmi háttér nélküli vál-
megjelenés mellett, amely jelentősen bonyolítja a helyzetet. lalkozások kizárólag reklámból nem tudják fenntartani megjele-
A megjelenőknek szükségük van valamiféle konkrét termékre, ál- nésüket. Reklámbevételek realizálására csak a legnagyobbaknak,
talában offline háttérrel. Ritka az, illetve Magyarországon szinte (hírportálok, keresők, sikeres vertikális portálok, nagyobb közös-
példa nélküli, hogy csak online háttérrel nyereségesen fenn tud- ségi szolgáltatások) van lehetőségük. Éppen ezért a magát fenn-
Internet helyzetkép 2005 52 Internet helyzetkép 2005 53

tartó webhely alapvetően a hagyományos értelemben is eladható A megjelenés érdekében webszervert kell üzemeltetni vagy bérel-
saját termékből vagy szolgáltatásból képes fennmaradni, illetve ni. A webes megjelenés tervezésénél más szempontok szerint kell
színvonalas online tartalomból. Egyre inkább a múlt lehetőségei elkészíteni a tartalmat és a design-t, mint azt például egy nyomta-
között lehet számon tartani a tőkebevonásból és az egyesülések- tott kiadvány esetében, ráadásul a megjelenés fontos részét képe-
ből/felvásárlásokból származó előnyöket. zik azok az interaktív szolgáltatások, amelyek szerveroldali prog-
ramok segítségével valósulnak meg.
Megtakarítási lehetőségek
Megtakarításnak természetesen csak a bevételi források meg- Tervezési szempontok
teremtése után van értelme. Amennyiben az interneten keresztül A webhely tervezését az adott vállalkozás offline profiljának
sikerül terméket vagy szolgáltatást értékesítenünk, a megtakarítás kell és lehet alárendelni, vagy megvalósítható online portáltervvel
jelentős lehet, ha az ilyenfajta kereslet jelentős mennyiségű. Ez kell elindulni. A webes tervezés során elsődleges szempont a tarta-
Magyarországon nagyon ritka. További megtakarítás származhat lom és az interaktív funkciók (szerveroldali programok), a design
a kommunikáció (levelezés) viszonylagos olcsóságából. Ha a kö- általában harmadlagos az előző kettőhöz képest. Mindezek jelen-
zösségekkel kapcsolatos megtakarítási lehetőségeket vizsgáljuk, a tősége természetesen megváltozhat egy látványosabb pl. művésze-
közösségi szolgáltatás üzemeltetése, a tagok közötti vagy vállalko- ti témát feldolgozó webhely esetében. A tartalom tervezésében
záson belüli kommunikáció is jelentős megtakarítást eredményez- nagy szerepet kell vállalnia a webhely üzemeltetőjének, míg a for-
het akkor, ha erre egyébként offline közegben is nagy szükség van, mai megjelenést és a programok elkészítését másra lehet bízni.
illetve ha a közösségi szolgáltatások (fórum, levelező lista, hírle- Azokat a témákat érdemes a tervezés során részletesebben kidol-
vél) hozzájárulnak az online bevételek növekedéséhez. További gozni, amelyekre az internetes közösség leginkább kíváncsi. Ez
jelentős megtakarítás származhat az olcsó kommunikációból ab- gyakran nem függ össze szorosan üzleti céljainkkal, viszont láto-
ban az esetben, ha a vállalkozás nagy területen (több országban) gatók és érdeklődés hiányában a legkisebb erőfeszítés is fölösle-
képviselteti magát. ges. Érdemes első körben eldönteni azt is, hogy webhelyünk kö-
zösségi vagy magánjellegű, vállalati (B2B) vagy vállalkozói (B2C),
vertikális (szakosodott) vagy horizontális (általános) lesz-e.

• http://www.useit.com/alertbox/20020512.html
Az online megjelenés [10 jó tanács a használhatósághoz] /angol/

A megjelenés technológiai háttere Webhelyek típusai


Az online megjelenés részben technológiai kérdés, ezért a A webhelyeket felépítésük és tartalmuk alapján lehet besorol-
megjelenőknek ezekkel legalább olyan szinten érdemes tisztá- ni. A legnagyobb látogatottságúak a keresők, amelyekre az inter-
ban lenniük, hogy kérni tudjanak. A hozzáféréshez általában netezőknek nagy szükségük van. Második vonalba a horizontális
egy havidíjas szolgáltatásra van szükség, lehetőleg szélessávra. és vertikális portálokat sorolhatjuk. A vertikális portál egy bizo-
nyos témát dolgoz fel (általában saját keresőmotorral) a lehető
Internet helyzetkép 2005 54 Internet helyzetkép 2005 55

legnagyobb mélységben, míg a horizontális portál sok mindennel Tartalmi kérdések


foglalkozik, de a vertikálishoz képest egy-egy témával felülete-
A megjelenés során a legfontosabb a szöveges tartalom, amely
sebben. Ezek a webhelyek a tartalom és a design mellett mindig
lényegében helyettesíti a hagyományos értelemben vett reklámot.
nagy jelentőséggel üzemeltetnek interaktív funkciókat. Ezután
A tartalmat hordozó oldalak felépítése „fordított piramis” jelle-
következhetnek a különböző célú és minőségű vállalati webhe-
gű legyen, azaz 2-3 link mélységben helyezzük el az egyre rész-
lyek, amelyek általában B2B célokat szolgálnak, így a látogatott-
letesebb és egyre mélyebb információkat tartalmazó oldalakat.
ság számukra nem elsődleges szempont. Jelentősek a közösségek
Az internetezők a weboldalakat mintegy 20%-kal lassab-
által üzemeltetett vagy létrehozott szolgáltatások és webhelyek
ban olvassák, mint a nyomtatott újságokat. Ezért a tarta-
(ICQ, DMOZ, Mozilla, Linux), majd végül a magáncélú (hobby)
lom formai tagolása nagyon fontos szempont. Ez megvaló-
weblapok, amelyek üzleti jelentősége kicsi, de sok van belőlük.
sulhat jól elhelyezett főcímek és alcímek, színes kiemelések,
• http://www.icq.com [ICQ] /angol/ bekezdések közötti távolságok, listák, linkek formájában.
• http://www.dmoz.org [DMOZ] /angol/ A tartalmat (főleg a mélyebb rétegekben) ne zavarjuk mozgó, fi-
• http://www.mozilla.org [Mozilla] /angol/ gyelemelvonó designelemekkel, és vigyázzunk, hogy a design (pl.
háttérminta, színek) ne zavarja az olvashatóságot. A folyó szöveg
Webhelyek értékelése és a link jól láthatóan különüljön el. Ne használjunk olyan tech-
A webhelyek értékelésénél a tartalom-design-funkcionalitás nológiákat, amelyeknél felmerülhet, hogy inkompatibilitási hiba
hármas rendszerét lehet elsősorban figyelembe venni. Ezek jelen- miatt elérhetetlenné teszi oldalunkat (például menük esetében).
tősége a webhely témájának megfelelően változhat. A jó webhely
a profilnak megfelelő jelentőséggel frissül, archiválja korábbi tar- • http://www.acm.org/sigchi/chi97/proceedings/short-talk/bm.htm
[Szörfözési szokásokról] /angol/
talmát, nyitólapja a felkerülő új témáknak megfelelően aktuális. • http://www.useit.com/alertbox/9606.html [Fordított piramis] /angol/
Jelentős mértékben automatizálja azokat a szolgáltatásokat, ame- • http://www.useit.com/alertbox/9710a.html
lyek működése megtakarításokat eredményezhet a fenntartók [Hogyan olvasnak a látogatók?] /angol/
• http://www.useit.com/alertbox/9703b.html
számára (pl. megrendelések fogadása, ügyfelek kérdéseire küldött [Hogyan írjunk weboldalt? 1] /angol/
válaszok, szerkesztőségi rendszer a tartalom menezselésére). • http://www.useit.com/papers/webwriting/writing.html
Megpróbál közösségi szolgáltatásokat üzemeltetni, leginkább [Hogyan írjunk weboldalt? 2] /angol/
a fogyasztók (olcsóbb) tájékoztatása céljából (hírlevél). És nem
utolsó szempont, hogy a szolgáltatás a megfelelő kulcsszavakkal A hiteles megjelenés
elérhető legyen a legfontosabb keresőkön, hiszen e nélkül nem A megjelenés hitelessége azért fontos, mert maga a megjelenés
számíthatnak látogatókra. rendkívül olcsó, így gyakorlatilag bárki bármit állíthat saját olda-
lán. Üzleti célú megjelenőknél ezért ajánlott olyan információk és
• http://www.useit.com/alertbox/20000109.html [Használható navigáció?] /angol/ szolgáltatások közzététele, amelyek a szolgáltató hitelét erősítik.
Ezek a személyes kapcsolatfelvétel adatai és személyes informáci-
ókat tartalmazó oldalak. Ingyenes szolgáltató tárhely vagy e-mail
Internet helyzetkép 2005 56 Internet helyzetkép 2005 57

megadása a hitelességet erősen rontja. Emiatt fontos, hogy az üz- A webes szolgáltatások akkor működnek biztonságosan, ha azok
leti megjelenéshez rendelkezzünk saját domainnévvel. Teremtsük a webszerveren futnak. Emiatt a megbízhatóan működő és sokol-
meg a lehetőségét annak, hogy ügyfeleink közösségbe szerveződ- dalúan programozható webszerver kiválasztása elsődleges szem-
ve kommunikálhassanak egymással vagy velünk, ha ugyanis ezt pont. Ma már gyakori az adatbázis-alapú webhely, illetve nagyobb
a szolgáltatást mi üzemeltetjük, legalább kézben tudjuk tartani a portálokon a keresők vagy a szerkesztőségi rendszerek is működ-
szolgáltatást, és reagálni tudunk, ha szükséges. Amennyiben ezt nek, amelyek csoportmunka esetében az oldalak feltöltését is egy-
nem tesszük meg, a közösség nélkülünk is megtalálja a módját az szerűsíthetik. Ha magától működő, népszerű szolgáltatást helye-
információcserének. zünk üzembe, webhelyünk sikeres lehet látogatóink körében. Fon-
tos, hogy ezek a programok ne elkülönülten működjenek, hanem
• http://www.useit.com/alertbox/990307.html [A hiteles kommunikáció] /angol/ kapcsolódjanak a webhely eredeti témájához.

Design Technológiai kérdések


A webes megjelenésnél a design jelentősége általában alacsony, Technológiai kérdések a weboldal kialakításánál, a funkciona-
illetve csak akkor emelkedik magasabb jelentőségűvé, ha a téma litás üzembe helyezésénél, és részben a design megtervezésénél is
ezt megkívánja. A design tehát ne zavarja a tartalom olvashatósá- nagy szerepet játszanak. Elemzők szerint a felhasználók alapve-
gát vagy a funkcionalitás működését. A design esetében a leggya- tően konzervatívak, nem fejlesztenek, és általában nem töltenek
koribbak a kompatibilitási problémák (DHTML, Javascript, CSS, le semmit egy-egy webhely kedvéért. Emiatt a tervezés elsődleges
Flash, VRML), ezért bizonyos technológiákat érdemes elkerülni. technológiai szempontja a kompatibilitás, ami azt jelenti, hogy a
A design zavaró lehet, ha méretei miatt lassú a letöltődésük pl. lehető legtöbb böngészővel, képernyőfelbontással, géptípussal és
Flash vagy más multimédiás anyagok esetében. Ilyen esetekben operációs rendszerrel, illetve ezek tetszőleges kombinációjával is
adjunk lehetőséget ezek megkerülésére. Nem szerencsés, ha a rek- működőképes legyen a webhelyünk. Ha olyan technológiát alkal-
lámok túl hivalkodóak, például akadályozzák a tartalom olvasá- mazunk, ami extrákat igényel, ezt mindig írjuk ki, és tegyük köz-
sát, vagy elvonják a figyelmet. vetlenül letölthetővé, hogy a felhasználónak ne kelljen azt külön
keresnie. Gondoljunk azokra is, akik ezt nem teszik meg a ked-
• http://www.useit.com/alertbox/991003.html vünkért, nekik nyújtsunk alternatívákat. Olyan technológiákat,
[Jó dolgok a webdesign-ben] /angol/ amelyek a böngésző oldalán extrákat igényelnek vagy instabilak,
ne alkalmazzunk a menürendszerben és a szöveges tartalomban.
Funkcionalitás
A webes megjelenés természetéből adódóan sok lehető- • http://www.useit.com/alertbox/990418.html [A régebbi böngészőkről] /angol/
ség kínálkozik olyan funkciók kiépítésére, amelyek automati- • http://www.useit.com/alertbox/20001029.html [Flash: 99%-ban rossz] /angol/
zálnak bizonyos folyamatokat. Lényeges, hogy ezek az adott
tartalomhoz jól kötődjenek, fontosak legyenek, mert elő-
állításuk és fenntartásuk nem egyszer meglehetősen drága.
Internet helyzetkép 2005 58 Internet helyzetkép 2005 59

A látogatók szempontjai
• http://www.useit.com/alertbox/9605.html [A 10 legnagyobb hiba 1996] /angol/
A látogatók hozzáállásával kapcsolatban már említettük a • http://www.useit.com/alertbox/990502.html [A 10 legnagyobb hiba 1999] /angol/
spontán szerveződő közösségeket, az önálló (öntörvényű) műkö- • http://www.useit.com/alertbox/990530.html
[A 10 legnagyobb új hiba 1999] /angol/
dést, az erőteljes aktivitást, a névtelenség lehetőségét, a konzerva- • http://www.useit.com/alertbox/990516.html
tív hozzáállást a technológiai újításokhoz, és az igényt a könnyű [Kik követik el a legnagyobb hibákat?] /angol/
kommunikációra. További fontos szempont az oldal gyors letöltő- • http://www.useit.com/alertbox/20021223.html
dése és könnyű átláthatósága. A figyelemfelkeltés és- fenntartás ér- [A 10 legnagyobb hiba 2002-ben] /angol/
dekében az oldalak közötti navigációt könnyűvé és egyértelművé
kell tenni. Ne tervezzünk nehezen átlátható felületet az oldalnak,
ahol például nehéz felismerni a linkeket vagy más fontos elemeket.
A látogató szempontjait természetesen részben meghatározza a Virtuális közösségek
webhely célja. Emiatt a vertikális portálok, a hosszú részletes cik-
kek és elemzések egyre népszerűbbek. Közösségek jelentősége
• http://www.useit.com/alertbox/980322.html [Növekvő konzervatívizmus]
Mint láttuk az eddigiekből, a web és az internet alapvető-
/angol/ en közösségekre épülő médium, amelynek egyik legfontosabb
eleme a nyílt kommunikáció és az interaktivitás. Ezek jelen-
A webtervezés buktatói tősége a marketingben is óriási. A fogyasztói közösségek pél-
A weboldal megtervezésének legnagyobb buktatója, ha a tar- dául megosztják egymással egy-egy termékkel vagy szolgálta-
talom-design-funkcionalitás hármast nem a publikált témának tással kapcsolatos tapasztalataikat, szakvéleményeket adnak,
megfelelően súlyozzuk, vagyis az egyik jelentőségét alábecsül- tanácsokkal szolgálnak egymásnak. Így a gyártó vagy az ere-
jük, a másikat pedig túlhangsúlyozzuk. Ez általában alábecsült deti szolgáltató kommunikációja részben jelentőségét veszti.
funkcionalitásban, és túlhangsúlyozott design-ben nyilvánul meg. Az internetes közösség önszabályzó, kívülről nehezen (vagy
További buktató az inkompatibilitás, amikor csak egy bi- egyáltalán nem) befolyásolható. A közösség tagjai, ha akarnak,
zonyos böngészővel, vagy egy ritka és nehezen telepíthe- névtelenek is maradhatnak, ez új kommunikációs szokások kiala-
tő plug-in segítségével olvasható az oldal tartalmi része, ne- kulásával is együtt jár. Végül megállapíthatjuk, hogy marketing-
tán az alkalmazott technológia miatt a webhely instabil. szempontból a spontán kialakuló önszabályzó közösségekkel az
Gyakori hiba, hogy a navigációhoz szükséges linkeket nehéz felis- együttműködés nagyon eredményes tud lenni, de ennek realizálá-
merni az oldalon, mert az a megszokotthoz képest „designesebb” sa nehéz feladat.
külsőt kapott. A szerveroldali programokat úgy kell megtervezni,
hogy azok könnyen és gyorsan használhatóak legyenek, a látogató • http://www.useit.com/alertbox/9708b.html [A közösségekről] /angol/
nem fog azon gondolkozni, hogyan is működik a szolgáltatásunk • http://www.harmony-central.com [Fogyasztói közösség oldala]
ha az elsőre nem egyértelmű a számára.
Internet helyzetkép 2005 60 Internet helyzetkép 2005 61

Közösségek kialakulása tó küld ki rendszeres időközönként a jelentkezőknek. Második


helyen a levelező lista említhető, amelyre a tulajdonos ugyancsak
Az internetes közösségek, azonos érdeklődésű csoportok alap-
küldhet híreket, de itt a tagok egymással is beszélgethetnek. Végül
vetően spontán módon alakulnak ki, néha ideiglenes jelleggel. A
a webes fórumok és chatroomok következnek.
csoportok jellege többnyire vertikális, azaz egyetlen témára (célra)
szakosodtak. Elképzelhető azonban, hogy a csoport érdeklődési
köre nem behatárolható, ez kívülről nézve néha céltalannak látszik.
A virtuális közösségek elsőként az ún. hírcsoportokban ala- Közösségi szolgáltatások technológiai háttere
kultak ki, amelyek lényegében virtuális hirdetőtáblaként A fent említett szolgáltatások jelentős részét szerveroldali
működtek. Ma már ezek a hírcsoportok nem túl népszerű- programokkal lehet megvalósítani. Ezekre a feladatokra nagyszá-
ek, átvette a szerepüket a webes fórum és a levelező lista. mú alternatívát találunk, ingyenesen már működő, ingyenesen
A közösségeknek sokat köszönhet az internetes társadalom, je- telepíthető, esetleg fizetős változatokban. A chatroom viszont
lentős fejlesztések kötődnek a nevükhöz. Nem egyszer előfordul, gyakrabban fordul elő kliensoldalon futó Java alkalmazásként.
hogy ha azt a közösség méretei lehetővé teszik, kínálati szerepet Hírlevél és levelező lista üzemeltetése a levelező rendszer bevoná-
vállalnak az üzleti életben. Ez gyakran nem váltja be a hozzá fű- sával lehetséges, itt is több programot telepíthetünk saját szerve-
zött reményeket, ekkor a közösség által fenntartott szolgáltatás rünkre, legnépszerűbbek a Majordomo és a ListServ. Ezeket hírle-
általában megszűnik, vagy eladják. velek kiküldésére is használhatjuk, ha megfelelően konfiguráljuk
őket. A közösségi szolgáltatásokhoz a csatlakozás legyen mindig
• http://forum.index.hu/forum.cgi?a=m [“Horizontális” fórumok] egyszerű, weboldalról elérhető. Az itt megadott adatokkal soha ne
• http://www.lx.hu/index.php?lang=hu [“Vertikális” fórumok] éljünk vissza, erről írjunk adatvédelmi szabályzatot (privacy poli-
• http://www.hix.hu/ [Levelező listák] cy-t). A közösségből történő egyszerű kijelentkezést (lemondást)
minden esetben tegyük lehetővé.
Közösségi szolgáltatások
A megjelenőknek tehát érdemes olyan szolgáltatásokat kiala- Közösségek kézben tartása
kítani, amelyeket bizonyos szakosodott csoportok szívesen igény- Ha marketing céllal közösségi szolgáltatásokat indítunk,
be vesznek és használnak, hiszen a látogatók „összevadászása” szükségessé válhat a közösség kommunikációjának szabály-
egyesével szinte reménytelen feladat. Ezek a szolgáltatások alap- zása. Ez a moderálás. A moderátor célja, hogy a témát abban
vetően kommunikációs célokat kell, hogy szolgáljanak. A kiala- a mederben tartsa, amely illik a weboldal profiljához. Mivel
kult közösségek marketingcélú felhasználásával nagyon vigyázni a közösség csak részben hajlandó elfogadni a szolgáltató ál-
kell, mert érzékenyen reagálnak minden vélt vagy valós vissza- tal esetlegesen felállított szabályokat, ezért néha az indula-
élésre, amely a privát szférájukat vagy személyes adataikat érin- tok vagy sértő megjegyzések kezelése is a moderátor feladata.
ti. A legjobb, ha szolgáltatóként minket is befogad a közösség. A moderátor ennek ellenére nem befolyásolhatja alapvetően a
A közösségi szolgáltatások általában webfelületen valósulhatnak közösséget, mert ez esetben az elhagyhatja a szolgáltatást, vagy
meg. Ezek közül a legnépszerűbb a hírlevél, amelyet a szolgálta- teljes passzivitásba vonulhat. Éppen ezért a fenntartó feladata leg-
Internet helyzetkép 2005 62 Internet helyzetkép 2005 63

inkább a felmerülő kérdések és problémák kezelése, nem pedig a az értékek újra a felszínre kerülhetnek. Ez az időszak kedvez a fo-
vállakozás érdekeit sértő vagy kellemetlen megjegyzések kiszűré- gyasztói közösségeknek, amelyek most jelentősen megerősödhet-
se. nek. Az üzleti élet szereplői közül azok maradhatnak fenn, akik
helyesen értékelték saját kínálatukat, és ennek megfelelő beruhá-
zásokkal és fenntartási költségekkel számoltak. A konszolidáció
egyik, már látható, pozitív jele, hogy jelentősen csökken a kéret-
Az internet ma lenül kiküldött reklámlevelek mennyisége, bár az még a hatékony-
ságához képest mindig irreálisan magas.
Hogyan változott? A visszaesés okai
Az internet gyors változásai jelentős hatást gyakorolnak A visszaesés fő okaiként a tervezetlen, spontán, szakérte-
az virtuális üzleti életre is. Utólag azt a következetést von- lem nélküli üzleti célú megjelenők nagy számát, az identitás-
hatjuk le az eddigiekből, hogy a kezdeti várakozásokat az in- zavarral küszködő öntörvényű közösségeket és a technológi-
ternet üzleti jelentősége mélyen alulmúlta. A változás másik ai válságot sorolhatjuk fel elsők között. Ezek nagy része ebben
iránya technológiai jellegű. Ma az egész informatikát érintő az időszakban megszűnik, és ezt pozitívan értékelhetjük. A
biztonsági válságról beszélhetünk. Az internet ebben a terje- mennyiségi fejlődés időszakában viszont megszűntek olyan érté-
dő vírusok, biztonsági rések, valamint az üzleti célokkal szü- kek, amelyek nem feleltek meg az akkori téves üzleti elvárások-
lető spyware/adware programok miatt kiemelten érintett. nak. Fontos kérdés, hogy az ilyen okból megszűnt értékes közös-
A felhasználók számának növekedése, és ezzel együtt a szakértők ségek és szolgáltatások visszatérnek-e az internet vérkeringésébe.
háttérbe szorulása is negatív hatással van az internetre, és az in- A megszűnő szolgáltatások egyik velejárója volt, hogy az ezeket
ternettel összefüggő üzleti tevékenységre. használó látogatók egy-egy ismertebb szolgáltatás körül csopor-
tosultak. Így egy-egy területen megfigyelhetők bizonyos dominan-
• http://index.hu/tech/szoftver/trustworthy/ [Szoftverhibák] ciák, mint például az áruházak közül az Amazon, az árverések
• http://index.hu/tech/szoftver/hapi/ [Biztonsági rések] közül az eBay, a keresőknél pedig a Google. Ugyanilyen folyama-
• http://www.cert.org/stats/cert_stats.html [CERT statisztika] /angol/
• http://www.wigwam.info/ [Biztonsági kérdések] tokat figyelhetünk meg például a hírújságok vagy fontos közösségi
szolgáltatások területén.

A konszolidáció időszaka Nemzetközi helyzet


A túlzott üzleti elvárások és a fent említett technológiai válság Az üzleti célú visszaesés a megjelenők számát befolyásolta iga-
miatt ma a konszolidáció időszakát éljük. Ennek a legnagyobb zán, az internetre kapcsolódók száma ezalatt is világszerte folya-
kérdése nem az, hogy meddig fog tartani, hanem az, hogy hol lesz matosan növekedett. Több európai ország ért el óriási felhaszná-
a mélypontja. A konszolidáció pozitív hatásairól is szólni kell. A lószámot, mint például Svédország, Dánia, Anglia, Németország.
konszolidáció során a szükségszerű mennyiségi csökkenés mellett Minden olyan esetben, ahol a felhasználók száma átlépte a kriti-
Internet helyzetkép 2005 64 Internet helyzetkép 2005 65

kus tömeget, jelentős kormányzati segítségre volt szükség, amely közlési- és internetszolgáltatók által kommunikált technológiai és
kiterjedt a hasznos tartalmak fejlesztésére, az olcsóbb számítógé- üzleti elvárásokat, miközben a szolgáltatás ára olyan drága ma-
pekre, és az olcsóbb szélessávú hozzáférésre egyaránt, valamint a radt, mintha a nem teljesült elvárások igazak lennének.
felhasználók oktatására. A svéd kormány például a tanárok okta- További fontos tényező lehet, hogy a szolgáltatók és a kormány
tására 1,7 milliárd koronát (450 milliárd forint) költött, valamint kommunikációja, ígéretei összezavarják a többségükben tapaszta-
75,000 laptopot osztottak szét ugyanebben a szférában. Ezzel latlan felhasználókat, akik többek között emiatt is elfordulnak, és
Svédország az internet elterjedtség tekintetében Európa élvonalá- ellenszenvvel viseltetnek az internettel kapcsolatban, minthogy az
ba került, és megelőzte az USA-t is. ígéretek pozitív hatásait nem tapasztalják saját bőrükön. Ennek a
fajta kommunikációnak az a következménye, hogy ma gyakorla-
Hazai helyzet tilag nem tud senki hitelesen kommunikálni a bizonytalankodók
A hazai helyzet közel sem ilyen kedvező. Világviszonylatban is felé, illetve az eddigi tapasztalataikra építve a felhasználók nem
drága és lassú a többség számra elérhető internethozzáférés. Az tudják (nem akarják) eldönteni, ki kommunikál igazat az inter-
offline sajtó és a média gyakran riogatja szenzációhajhász, felfújt nettel kapcsolatban. Ezért lehetséges, hogy lemaradásunk egyik
történetekkel a bizonytalankodókat, akiket tapasztalat hiányában fő oka az, hogy ma már azokat az előnyöket és eredményeket sem
könnyen félrevezetnek. A magyar nyelvű tartalom ugyan nagy lehet sikeresen közvetíteni a felhasználók felé, amelyek egyéb-
(elegendő) mennyiségű, de ennek színvolana az idegenyelvű tar- ként igazak.
talmakhoz képest jelentősen alacsonyabb és értéktelenebb. Első-
sorban a hasznos és jól használható szolgáltatások hiányoznak,
aminek egyik oka az alacsony felhasználószám is lehet. Elemzők
szerint a lemaradás fő oka mégsem a szolgáltatás drágaságában
keresendő, hanem a technikától való idegenkedés, a tudás hiánya
és az offline média által táplált ellenszenv.

• http://www.tns.hu/aktual/milesz.php [Mi lesz veled, internet?]


• http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=722&oldal=1 [Kutatási eredmények]

Lemaradásunk okai
A lemaradást illetően egyre kevésbé érv a drága számítógép,
hiszen ezek elterjedtsége sokkal magasabb, mint az internethasz-
nálók száma. A fentiekben már elemeztünk néhány lehetséges
okot az egyébként máshol nem jellemző, internettel kapcsolatos
ellenszenvre. A hazai okok között megemlíthetjük, hogy nem bi-
zonyított az internet itthon, messze alulmúlta az elsősorban táv-
Internet helyzetkép 2005 66 Internet helyzetkép 2005 67

kivonhat termékeket a kereskedelmi forgalomból. A fogyasztói


A „Napster-jelenség” kontrollnál ilyesmi nem létezik, a fogyasztó ugyanis kezdeményez
és cselekszik, sőt: létrehozza a saját igényeit kielégítő eszközöket
és infrastruktúrát. Ez a folyamat az interneten különösen erős, és
Bárkiben jogosan felmerülhet a kérdés, hogyan kerül egy szak- messze túlmutat a zeneipar vagy az MP3-cserélgetés kérdésén.
könyvbe a „Napster-jelenség”. A fiatalok játékszere és zenecse- Gondoljunk csak a hagyományos termékeket minősítő független
rélgető szolgáltatása hogyan illik egy „felnőtteknek” szóló könyv közösségi fórumokra vagy erre szakosodott oldalakra.
profiljába? A válasz nagyon egyszerű: az internet (többek között)
a zeneiparra hat látványosan és jelentősen, de hasonló problémák- Miért pont a zeneipar?
kal találkozhat többek között a filmipar, a hagyományos média né-
hány csatornája – a nyomtatott napilapok, a tv, a rádió – és nem Bár a fájlcserélgetés, jellege miatt, elsősorban a zeneipart érin-
utolsósorban a reklámipar. A jelenség maga már régen túlmutat a ti, a jelenség alapjául szolgáló fogyasztói mentalitás befolyásolhat
zenecserélgetésen, a Napster pedig gyakorlatilag elsüllyedt, tehát még számos más iparágat is. Mégis felmerülhet a kérdés, miért itt
nem maga az eszköz a lényeg. Az elemzés tárgya elsősorban nem érzékelhető a legerőteljesebben?
az MP3-zenék cserélgetése lesz, hanem az interneten e témában Azért, mert a zeneiparban nincs, vagy alapvetően elhanyagol-
rendkívül erős és szokatlan fogyasztói kontroll kialakulása és ha- ható a fogyasztóktól látszólag és időlegesen függetlenebb B2B
tása, a gazdaság szereplőinek reakciója, illetve ezek következmé- konstrukció. Magyarán szólva „ipari” vagy „üzleti” célú felhasz-
nyei. A téma három dolog miatt is különösen aktuális: nálásra csak jelentéktelen mennyiségű hanghordozót lehet eladni,
• A Napstert felváltó alternatív fájlcserélő rendszereken a forgalom ezért ez az iparág közvetlenül és teljes egészében a fogyasztókra
átlépte a Napster fénykorában tapasztalt csúcsot. van utalva. Ebből következik, hogy a jelenség által leginkább ve-
• A fogyasztók Németországban pert indítottak a másolásvédett CD- szélyeztetett egyéb gazdasági szereplők legfőbb ismérve ugyanez
lemezek ellen. a ráutaltság lehet, de ez még azzal is fokozható, hogy maga a ter-
• Megjelentek az autóba szerelhető, asztali és hordozható MP3 CD leját- mék elektronikus formában is tárolható és terjeszthető. A szoft-
szó készülékek.
veripar annyival előnyösebb helyzetben van, amennyivel több
Az erősödő fogyasztói kontroll üzleti felhasználója lehet egy programnak, mint egy zenének, ez
pedig rendkívül jelentős különbséget mutat. Az élelmiszeripart
A fogyasztót elvileg eddig is védték bizonyos szervezetek, és sem fenyegeti a jelenség, hiszen a termék maga nem terjeszthető
megillették bizonyos szolgáltatások. Gondoljunk például a Fo- elektronikus formában. Ezzel szemben a filmipart vagy a multi-
gyasztóvédelemre, vagy a kötelező egyéves garanciára, az áru médiás oktatóanyagok, elektronikus könyvek vagy más elektroni-
három napon belüli feltétel nélküli visszavételére. Az a jelenség kus, információs/képes kiadványok kiadóit, különböző szellemi
viszont, amit fogyasztói kontrollnak nevezünk, nem tévesztendő termékek előállítóit bátran besorolhatjuk a zeneipar mellé.
össze a fogyasztó védelmével. A legfőbb különbség a kettő között,
hogy ez utóbbit egy közbenső szervezet végzi, amely kötött szabá- Felmerül tehát a kérdés, vajon egy olyan iparágban, ahol a kí-
lyok szerint dönt a fogyasztó és a kínálat közötti vitában, és végül nálat (ez esetben a zenész-stúdió-kiadó-terjesztés-fogyasztó lánco-
lat) közvetlenül, más iparágakhoz képest jelentősebb mértékben
Internet helyzetkép 2005 68 Internet helyzetkép 2005 69

a fogyasztóknak van alárendelve, felismerték-e ennek a jelentősé- tipikusan alulról építkező fogyasztói kezdeményezés volt, így az
gét, elgondolkoztak-e a saját lehetőségeiken, reakcióik következ- ugyancsak alulról jövő „válaszlépésekre” az iparág számíthatott.
ményein? Természetesen a kérdést feltehetjük azoknak is, akik Tovább nehezíti a zeneipar helyzetét, hogy az ugyancsak a fo-
alapvetően úgy formálják működésüket, hogy nem közvetlenül a gyasztókat kiszolgáló egyéb iparágak felismerték: hasznot húzhat-
fogyasztó felé értékesítenek, hanem vállalkozásokkal működnek nak a jelenségből, és ezt meg is teszik. Megjelentek tehát az aszta-
együtt. Tegyük hozzá, ez a rendszer jellemzőbb a magyar inter- li és hordozható MP3-at lejátszó készülékek, sőt, egy magyar fej-
netes – esetleg hagyományos – gazdaságra, mint a jól működő fo- lesztésű, autóba szerelhető termék is piacra kerül. Olyan iparágak,
gyasztói társadalmakban, ahol a kínálat képes hitelesen és sikere- amelyeknek nem sok közük van a zenéhez, de jelentős vevőtábor-
sen megszólítani a keresletet B2C célzattal. Ők vajon gondolnak-e ral rendelkeznek, MP3-lejátszókat építenek a mobiltelefonokba,
arra működésük során, hogy ha a B2B együttműködést tartalma- sőt, MP3 lejátszót találhatunk bizonyos alsókategóriás digitális
zó látványosabb és nagyobb forgalmat bonyolító kereskedelmi fényképezőgépekben is (ennek értelme nyilván kétségbevonató,
láncolatok végén nincsenek jól működő B2C konstrukciók, akkor de a jelenség akkor is jól jellemzi az egyéb iparágak hozzáállását).
az egész folyamat működésképtelen lesz idővel? Nyilvánvaló, hogy a zeneipar azzal a törekvésével, hogy az MP3
A válasz röviden az, hogy egyáltalán nem, pedig a történetből népszerűsége visszaszoruljon, nem talál majd iparági támogatót
nem csak a zeneipar vonhat le hasznos vagy éppen haszontalan, sem, és a fogyasztókkal sem képes erről eredményesen kommuni-
de mindenképpen tanulságos következtetéseket. kálni.
Érdemes visszatekinteni arra, mi is történt konkrétan a szóban
forgó iparággal az internet tömeges elterjedése óta. Megjelentek
jól tömöríthető és jó minőségű hanganyagok tárolására és pub-
likálására alkalmas formátumok, amelyekből az MP3 a legfon- Az elektronikus terjesztés
tosabb, de megemlíthetjük az MP3-nál talán valamivel rosszabb
minőségű, de sokkal kisebb RealAudio formátumot is. A fogyasz- Mára már eldőlt, hogy az MP3 mint formátum már nem szo-
tók létrehozták maguknak a Napstert, majd ennek bukása után a rítható vissza, sőt, további támogatottságot élvez különböző ipar-
többi, központi kontroll nélkül működő file-cserélő hálózatot, név ágak részéről, valamint a fogyasztók sem nyitottak a védelmet
szerint például a Gnutellát, Kaaza-t és az ezekre épülő számtalan biztosító formátumok használatára, és továbbra is előállítják a
kliens/szerver programot, mint például a BearShare-t, Gnucleust, terjesztés megvalósítására alkalmas eszközöket. Mindez nehéz
Gnotellát, XoloX-ot, WinMX-et, Sharezát, Lime Wire-t. feladat elé állította magát a zeneipart akkor, amikor elhatározta,
technikailag lehetetlenné teszi a CD-lemezek másolhatóságát. A
Érdemes azt is megfogalmazni, mi az, amit az iparág elért a
másolásvédett CD-lemezek computeren nem dolgozhatóak fel,
Napster megsemmisítésével: egyszerűen elvesztette a kontrollt
ami azt is jelenti, hogy lejátszani sem lehet őket számítógépen.
a fájlcserélgetés felett, és ma már legfeljebb csak sejthetik, hogy
Ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban két fogyasztói és egy ipar-
mekkora adatmennyiség cserél gazdát az ellenőrizhetetlen és
ági reakciót kell kiemelnünk. A fogyasztók első körben kevesebb
kontrollálhatatlan rendszerekben. Hozzátesszük, a Napster is
CD vásárlásával, valamint több reklamációval reagáltak a kísér-
Internet helyzetkép 2005 70 Internet helyzetkép 2005 71

letre. Második körben német nyelvterületen beperelték azokat a tos továbbá, hogy tesztjeink során magyar előadót egyáltalán nem
kiadókat, amelyek nem tüntették fel kiadványaikon a másolásvé- találtunk ezekben a rendszerekben – erre a tapasztalatra jutottak
delem tényét. Itt hozzátesszük, hogy a magyar törvények szerint mások is: csak nagyon ritkán, elvétve bukkanak fel magyar nevek
erre az itthon működő kiadók nem is kötelesek. a fájlcserélgetések során.
Szólnunk kell az iparági reakcióról is. A zenei CD mint név Felmerül a gyanú, hogy a jelenség mögött más hatások is ér-
és szabvány a Philips tulajdona, a kérdéssel kapcsolatban pedig vényesülnek, de ezeket nem kommunikálja senki a nyilvánosság
a Philips kijelentette, mivel a másolásvédelem miatt a lemezek- felé, esetleg a kiadók sincsenek vele tisztában. Sok mindenre gon-
re nem szabványosan kerülnek fel az adatok, az ilyen terméket dolhatunk. Például az unalmas és igénytelen rövid távú zenei pro-
nem lehet CD-nek nevezni. Látható, hogy a zeneipar ezen kez- jectekre, az agresszív marketingre, a fogyasztókat felülről kezelő
deményezése is – a fogyasztói és az iparági reakciók miatt – nagy kommunikációra, a fizetésekhez képest magas CD árakra, a piac
eséllyel kudarcba fog fulladni. A törekvésnek emiatt két kimenete- felvevőképességére, vagy a piaci igényektől függetlenül működő,
le lehet: vagy megjelenik a másolásvédett hanganyag a piacon jól személyes ismeretségeken alapuló rádiós zeneszerkesztésre. Az
megkülönböztethető elnevezéssel, vagy végleg eltűnik. Itt tesszük az érdekes szituáció állhat elő, hogy a „Napster-jelenség” és az
hozzá, a kiadók nem véletlenül szeretnék úgy terjeszteni védett ezzel összefüggő fájlcserélgetés csak az ártatlan bűnbak szerepét
lemezeiket, hogy azokon ezt nem jelzik. A fogyasztók ezt saját ér- tölti be a gazdaságban, a valódi okok felderítése és megszüntetése
tékrendjük szerint nyilvánvaló félrevezetésnek tekintik. A kérdés még teljes egészében hátravan. Természetesen jelen pillanatban
már csak az, hogy jogilag is annak számít-e, bár hozzá kell tenni, nem lehet megállapítani, mekkora lenne a zeneipar forgalma, ha
ez utóbbi a fogyasztók hozzáállását nem fogja jelentősen befolyá- nem léteznének fájlcserélő rendszerek, de nem zárható ki az ezen
solni. rendszerektől független forgalomcsökkenés sem.
Elsőként a Napster megbuktatásában élenjáró két zenekar,
A terjesztő hálózatok jelentősége a Metallica és Madonna nevét ütjük be a keresőmezőbe. Tudni
Több olyan internetes jelenség is van, amely nagy port kavar, kell, hogy az eredménylistában egy zeneszám több példányban is
illetve kavart a médiákban, bár ezek valódi jelentősége megkér- szerepel. Ezt követően aktuális és további népszerű kulcsszavakat
dőjelezhető. Vizsgáljuk most meg az egyik zenecserélő hálózatot vizsgálunk. Videó- és MP3-formátumokat egyaránt keresünk azok-
(WinMX) egy gyorsteszttel. Tudni kell, hogy a WinMX több, tet- nál a témáknál, ahol ez lehetséges:
szőleges hálózathoz is képes csatlakozni. A most következő szá-
mok, amelyek egy hétköznap délutáni időszak adatait mutatják, • Metallica: 2408 tétel audio, 136 tétel videó
valószínűleg jelentősen alulmúlják a zenecserélgetésre alkalmas • Madonna: 2917 tétel audio, 279 tétel videó
hálózatok választékát. Hozzátesszük, hogy bizonyos elemzések • Beatles: 3026 tétel audio, 176 tétel videó
• Rolling Stones: 2563 tétel audio, 33 tétel videó
szerint ott, ahol a fájlcserélgetés a legnagyobb méreteket ölti, • Matrix: 200 tétel videó
Amerikában, a lemezkiadók forgalma nem csökkent jelentősen, • Star Wars: 196 tétel videó
illetve csak a legutóbbi időszak mutat csökkenő tendenciát, tehát
a Napster maga még nem hatott negatívan a CD-eladásokra. Fon-
Internet helyzetkép 2005 72 Internet helyzetkép 2005 73

Végül megemlítjük, hogy 20 véletlenszerűen kiválasztott fel- Ha az MP3-mal kapcsolatos jelenséget vizsgáljuk, esélyt lehet
használó átlagosan és fejenként 286 darab tételt tett közzé a rend- adni egy olyan megoldásnak, amelyben a zenész és a fogyasztó
szerben (olyanokat is vizsgálva, akik éppen letöltéseket végeztek, közvetlen kapcsolatba kerül, a kiadó és a terjesztő megkerülésé-
nekik elvileg nem lenne kötelező ezt engedélyezni). vel, illetve kihagyásával. Erre már vannak példák, igaz, csak kez-
Amikor a fenti számokat nézegetjük, érdemes elgondolkozni, dő, kiadóval amúgy sem rendelkező amatőr zenekarok körében.
hogyan érinti a jelenség a filmipart. A letölthető videó anyagokra Hogy a nagyok hogyan építhetnek ki és tarthatnak fenn egy olyan
utaló kisebb számok megtévesztők, a filmekből a választék is ki- rendszert, amelyen keresztül úgy érik el fogyasztóikat, hogy azok
sebb, mint zenékből. A 20 véletlenszerűen kiválasztott felhaszná- elégedetten fizetnek valamennyit az elérhető hanganyagért, azt
ló mindegyike több tételt is elérhetővé tett saját rendszerén, tehát ma azért nem tudni, mert egyelőre nincs ilyen kezdeményezés,
nem volt olyan a rendszerben, aki kizárólag letöltésre rendezke- ami sikeres, elfogadott és figyelemre méltó lenne. Próbálkozások
dett be. A legkisebb számú letölthető tétel 7 volt, a legnagyobb akadnak, de ezek még nem bizonyították működőképességüket.
pedig 1500 felett. Ez utóbbi magyarázatot ad arra, miért van óriá- Míg a fenti közvetlen, zenész-fogyasztó elképzelés technikailag
si választék az ilyen rendszerekben. Hozzátesszük, hogy a Micro- és szervezetileg egyaránt megvalósítható lenne, szólnunk kell egy
soft kulcsszóra 1725, az Adobe szóra pedig 762, nem MP3-típusú olyan akadályról is, amely a világ különböző részein különböző
találatot kaptunk, de ezek nem mindegyike szoftver, és mint utal- mértékben akadály, de mindenhol befolyásoló tényező, a magyar
tunk rá, a szoftvergyártókat eltartják a vállalati ügyfelek, akik nem viszonyokat vizsgálva pedig jelentősnek mondható. Ez pedig az a
innen szerzik be programjaikat. kérdés, hogy a fogyasztók egyáltalán nyitottak-e a zenészek vagy
egy zenészeket tömörítő internetes szolgáltatás, illetve közösség
Van megoldás? esetleges kezdeményezéseire. Egy ilyen kezdeményezés sikeréhez
Fontos feltenni a kérdést, van-e megoldás. Már csak azért is olyan hiteles, megbízható, fogyasztók által is elfogadott kínálat-
lényeges ezzel foglalkozni, mert nem kizárólag egyetlen iparágat kereslet kommunikációra lenne szükség, amely Magyarországon
érint a jelenség. Első körben azt kell kijelenteni, hogy vannak gyakorlatilag ismeretlen, ezért kicsi az esélye, hogy majd pont
„megoldások”, de ezek jelentős része csak ront a múltbéli hely- ennek az iparágnak sikerül. Jellemző, hogy a másolásvédett CD-
zeten, emlékezzünk a kiadók elhibázott és agresszív reakcióira és ket érintő perre a legnagyobb hazai kiadók vezetői kizárólag saját
ezek tényleges hatásaira. Másrészt figyelembe kell venni a folya- szempontjaikat szem előtt tartva reagáltak, kijelentve, hogy a CD-
matot kézben tartó fogyasztók lehetőségeit és érdekeit, valamit a lemez lejátszására a computer eleve „nem kompatibilis” eszköz,
közvetlenül nem érdekelt iparági reakciókat. így a „vádat” mereven elutasították, arra bíztatva fogyasztókat,
vásároljanak „rendes” CD lejátszó berendezést, ha CD-t akarnak
Olyan megoldás, amelyből mindenki „győztesen” kerül ki, va-
hallgatni. A kiadók reakcióiból természetesen nem az elutasítás
lószínűleg nincs. Arra lehet tehát törekedni, hogy az említett pia-
vagy az erőltetett és szűklátókörű magyarázat mibenléte a lénye-
cok legfontosabb szereplői fenn tudjanak maradni, és nagy esély
ges elem, hanem az, hogy semmilyen formában nem kívánnak
van rá, hogy ennél többre már utólag nincs lehetőség. Vizsgáljunk
kommunikálni a fogyasztókkal, a problémát felülről, kizárólag a
meg néhány alternatívát.
saját szűken vett szempontjaikból vizsgálják és kommunikálják.
Internet helyzetkép 2005 74 Internet helyzetkép 2005 75

Ebben a környezetben elképzelhető, hogy az ez esetben öntör- Riport Szekeres Tamással


vényűnek, de leginkább aktívan önállónak számító fogyasztók is
„süketek” mindenféle felülről jövő kezdeményezésre, még akkor Szekeres Tamás a hazai rockzene ismert gitárosa, aki gitáris-
is, ha az esetleg közvetlenül a zenésztársadalomtól származik. Itt kolát is működtet. Több éve webhelyet tart fenn Guitarmania.hu
megjegyezzük, a kiadók kezdetben kifejezetten a zenészeket hasz- (http://www.guitarmania.hu) címen, így internetes tapasztalatok-
nálták fel érdekeik kommunikálására és közvetítésére, ami tovább kal is rendelkezik. Mivel többszörösen érintett, ezért érdekes le-
rontja a zenészek helyzetét és hitelét, természetesen azokét is, het a véleménye arról, hogy mennyire érinti a zenésztársadalom
akik ebben nem vettek részt. egészét, és ezen belül konkrétan őt magát a „Napster-jelenség”?
Mivel eddig konkrét megoldás vagy kezdeményezés nem szü- - Csak a saját nevemben tudok véleményt mondani. A jelenség
letett, kockázatos lenne megjósolni, mi is lesz pontosan az iparág pontos hatását egyénekre lebontva lehetne kifejteni, de hogy személy
sorsa, és hogy milyen további iparágakat, és mekkora mértékben szerint nekem ez pozitív vagy negatív, erre is nehéz egy szóban vála-
érint majd a kérdés. Mindenesetre a folyamat egyik lehetséges szolni. A probléma gyakorlatilag az, hogy olyan másolatok készül-
megoldása, ha a kiadói és a terjesztői hálózat jelentőségét vagy nek, amelyek jogilag és minőségileg eredeti példánynak tekinthetőek:
szerepét csökkentve (esetleg teljesen elveszítve), olyan közvetlen a legolcsóbb hanghordozó a legjobb minőségű is egyben. Mert az ír-
internetes alternatívák nyílnak meg a kínálat-kereslet viszonyá- ható CD három-ötezer forint helyett kilencven-kétszázhetven forint. Az
ban, amelyek elfogadható árakat és minőséget, valamint plusz MP3 esetében csak a letöltés költsége jelentkezik, esetleg a gyengébb
szolgáltatásokat (egyedileg összerakható CD-lemezek, oktatás, minőség, de jobb, mint amikor a 60-as, 70-es években a bakelit leme-
koncertjegyrendelés, videóklippek publikálása, máshol nem meg- zeket magnókazettára másolták. A hangfelvétel minősége a zenében
jelenő koncertfelvételek, interaktív fórumok stb.) biztosítanak a alapvető követelmény. Az, hogy a felvétel mennyire szól jól, gazdasági
folyamatot jelenleg kézbentartó fogyasztók oldalán, és megfelelő kérdés, a jó felvétel többe kerül. Ezért ma a minőségi hangfelvételt
forgalmat a zenészek oldalán. Ilyen jellegű megoldás részletes ki- nem lehet megfizettetni a vásárlóval. Úgy vélem, minden új techniká-
dolgozására jelenleg látszólag sem a zenészek, sem a fogyasztók nak van pozitív és áldásos hatása, de mint minden újdonság esetében
nem törekednek, pedig leginkább ők illetékesek és érdekeltek eb- döntő, hogy ez hogyan illeszkedik a zenei tevékenységek szövetébe.
ben, nem pedig a témában meglehetősen hangos és agresszív, vi-
szont jó döntést eddig még nem hozó lemezkiadók.
- Vajon jelenleg mindenkire mindenhol egyformán hat az inter-
Sajnos azt kell megállapítani, jelenleg még az első lépés sem netes fájlcserélgetés? Vagy másképp érinthet mindez adott műfa-
történt meg a lehetséges megoldások kidolgozása felé. Ez nem jokat, kiadókat, esetleg lehetnek területi különbségek?
lenne más, mint egy olyanfajta, a fogyasztókat jelentőségüknek
megfelelően kezelő kommunikáció és marketing, amelyre a most - Ez rendkívül fontos kérdés. Minden stílusnak megvannak az
ingyenesen cserélgető felhasználók is odafigyelnének. alapvető sajátosságai. Mások az életviteli szokásai az adott hallgatói
csoportnak. Egyrészről nagyon különböző az a hatás, ami a külön-
böző műfajokat érinti, de az alapprobléma azonos, mert azonosak a
gyökerei. Hogy ez műfajonként mennyi „jót” eredményez, az minden
Internet helyzetkép 2005 76 Internet helyzetkép 2005 77

esetben különböző lesz. A Napster-jelenség szerintem azt hozta fel- volt, és ezért a másolás nem jelentett igazi veszélyt. Azt viszont, hogy
színre, és ez az előnye, hogy az emberek ahhoz a zenei termékhez nem látták előre, hogy a CD megjelenése után öt-hat évvel már olcsó,
juthatnak hozzá, amelyik igazán érdekli őket, és akkor is, amikor mindeki számára megfizethető CD-író berendezések lesznek, ez már
valamit éppen nem lehet kapni az üzletekben. Így megszűnik a zenei, óriási hiba volt. Ez egyben a hagyományos felvételek kereskedelmé-
kiadói és terjesztői menedzsment befolyása, hatása bizonyos területe- nek végét is jelentette a magnókazetták esetében. A második lépcső
ken. Ez mindeképp azoknak a zenészeknek kedvez, akik igényesek. meghatározójónak az internetet tartom, ahol a zeneművek terjesztése
Azok viszont, akik a promóció és a reklám súlyát túlzottan szere- is megvalósult. Úgy látom, a terjesztésben több évszázados múltra
peltetik a produkció bevezetésénél, többet nem tudják erőszakkal visszatekintő hagyomány fog általakulni, függetlenül mindeféle ko-
lenyomni a fogyasztók torkán a munkájukat. Tehát akik igényesen rábbi felfogástól. Ez egyszerűen az „idők szava”.
és elhivatottan csinálják a zenét, azok jól járnak, akik csak a szerep-
lés miatt csinálják, azok idővel valószínűleg kikopnak. Ez szerintem - Lát-e valamilyen lehetőséget a megoldásra? Esetleg létezik-e a
egészséges folyamat, és az internet ezt segíti. zenészek társadalmában valamilyen konkrét kezdeményezés? Ha
nem, kitől várják a megoldást?
- Mi a véleménye a kiadók és a zenészek eddigi reakcióiról?
Vajon mit gondolhat az a többség, amelyik ez ügyben egyáltalán - Arról, hogy a zenészek mit gondolnak, nincs hatásköröm nyilat-
nem szólalt meg nyilvánosan? kozni. Szakmai szempontból nem a zenész feladata, hogy alapvető
menedzsment feladatokat megoldjon. Van egy szakmai réteg, ame-
- Itt is csak a saját véleményemet tudom elmondani. Úgy gondo- lyik elvállalt, hogy ezt a szerepet betölti: a zenei kiadók, a terjesztés
lom, hogy az eddigi megszólalások mögött további szubjektivítások és szervezés. Nem lehet azt mondani hogy a zenész „vár” megoldást
léteznek: a kiadók és a zenészek valamilyen hatás vagy tapasztalat vagy nem. Azt lehet mondani, illetve az lehet a kérdés, hogy a szakma
következtében reagálnak úgy, ahogy reagálnak. Mindeki próbál vala- vár-e megoldást. Saját véleményem szerint a jövőben a computer mint
milyen pozitív jövőképet megjeleníteni a szektorának, és ebben kell, házi média fog szerepelni, bár ma még az ilyen jellegű szolgáltatások
és lehet is bízni. tömegesen nehezebben elérhetőek. De nagyon is el tudom képzel-
ni, hogy egyszer majd odalépünk a computerhez, és beállítjuk, mit
- Zenészként mikor érzékelte először a Napster-jelenség hatá- akarunk aznap csinálni vagy éppen hallgatni. Minden stílusnak és
sát? Mikor és milyen változásokat, tendenciákat fedezett fel ed- igénynek lesz egy olyan online gyűjtőhelye, amely rendelkezésre áll
dig? majd valamennyi havidíjért. Esetleg – mint a videofelvételek esetében
– valamiféle kölcsönzést is el tudok képzelni. Valószínűleg megmarad
- Kétlépcsős folyamatot látok. Az első lépcső az, amikor a másol- azoknak a zenéknek a hagyományos formája, amelyek valami miatt
ható CD-nek hírét vettem. Mindenképpen szakmai hibának tartom, a fogyaszóknak és a gyűjtőknek fontosak lesznek. Ezek tárolására
hogy a CD piacra dobásakor azt hitték, hogy az eredeti hangminő- lesznek majd megfelelő hagyományos, azaz nem online formátumok,
séget másolt hanghordozóval házilag nem lehet majd olcsón előál- de hogy ez hogy néz majd ki, ma még nem tudom.
lítani. A CD térhódításával párhuzamosan terjedni kezdett a DAT
mint másolási lehetőség, de a DAT-kazetta és a lejátszó ára magas
Internet helyzetkép 2005 78 Internet helyzetkép 2005 79

- Mi a véleménye a védett CD-lemezek kiadásáról, az ezeket - Tudvalevő, hogy nagyon kevés az otthonról rendszeresen
megtámadó németországi perről, illetve az erre nyilvánosan is re- internetező előfizető Magyarországon, vállalati gépeken MP3-at
agáló lemezkiadókról? cserélgetni elég kockázatos, és néha a tűzfalak miatt technikailag
is lehetetlen. A nagy mennyiségű letöltéshez szükséges szélessáv-
- Azt gondolom, hogy a védett CD-nek akkor van létjogosultsága, val otthon kevesen rendelkeznek. Netán van még valamilyen más
ha egy új hanghordozóként kezeljük. Az új helyzet, hogy ma a hang- hatás is, ami erősíti vagy kiegészíti a felvetődő problémát? Felme-
minőség szempontjából hallásra nem lehet eldönteni, hogy a vizsgált rülhet-e, hogy a Napster csak a „bűnbak” szerepét játssza, és a
hanghordozó eredeti CD-ről készült másolat, vagy maga az eredeti. valós ok a kiadók által menedzselt projektek dömpingje, a rádiók
Ha a vásárló számára egyértelmű, hogy olyan termékről van szó, megváltozott hozáállása és a magas hazai CD-árak? Vagy olyasmi,
amit nem tud bárhol lejátszani, hogy nem tud róla kópiát készíteni, ami nem függ össze a fájlcserélgetéssel?
akkor a fogyasztó dolga, hogy eldöntse, megveszi-e a terméket, vagy
sem. Ha a kiadók leállnak a nem másolásvédett CD-k gyártásával, ez - Itt az a kérdés, hogy jogi síkon közelítjük-e meg a problémát. Ha
elvileg megtehető. Ekkor azonban az a kérdés, hogy lesz-e olyan ter- igen, nézzünk egy közeli példát. Azt, amikor például rendezünk egy
méke a kiadóknak, amely a vásárlók érdeklődésére számot tarthat, koncertet, amire a közönség egy része „belóg”. A zenei szakma, amibe
hiszen ezzel azokat is erősítik, akik a másolásvédelem feltörésével a kiadó és a zenész is beletartozik, mit tud tenni a jelenség ellen? A
foglalkoznak. Ez a zenész szempontjából technikai kérdés, és egyfajta koncertezés és a CD-felvétel készítése hasonló zenei tevékenység a
technikai versenyfutás. Valószínű hogy ha kitalálják a másolhatatlan zenész számára. Jelenleg például nincs elég megfelelően kinyomtatott
CD-t, ki fogják találni a törését is, még akkor is, ha ez jogi vagy etikai jegy a koncertünkre, amit biztonsággal ki lehetne adni az érdeklő-
kérdéseket is felvet. dőknek. Megpróbálhatunk egy olyan jegyet forgalmazni, amivel csak
azok jöhetnek be a koncertre, akik ezt megveszik, de reagálhatunk
- Mi történhet hosszú távon, ha semmi sem változik, azaz ma- úgy is a problémára, hogy ez van, a saját rajongóinkat nem tudjuk
rad a mostani helyzet? Egy ilyen „megoldás” milyen hatással lesz és nem akarjuk beperelni, mert a vásárlónak nem az a dolga, hogy
az iparágra, és ezen belül konkrétan a zenészekre? a mi jegykiadási, jegykészítési problémánkat megoldja vagy eldöntse.
Nekünk az ő zenei elkötelezettségüket kell és lehet tolerálni. Remé-
- Nem hiszem, hogy arra kéne gondolni, hogy semmi sem fog nyeim szerint a jövőben vásárlónak nem mondják azt, hogy ez vagy
változni. Mert alapjában fog megváltozni a dolog. Azon érdemes az nincs, mert rossz a menedzsment és a terjesztés, vagy mert például
csak gondolkozni, hogy ez milyen formában ölt majd testet, milyen a menedzsment a saját érdekei miatt – az olcsóbb produkció élvez
hozadékai lesznek – minden technikai újításnál ez merül fel ugyan- prioritásokat – az érintett igényesebb és ezért drágább zeneanyag,
is. A probléma mindenképp megoldódik majd – például úgy, hogy rétegzene nem tud elkészülni, és ezért nem lesz kapható vagy nem
mindenféle rétegzenét meg lehet szerezni az interneten keresztül. Ez hallható mindehol. Ez mindeképpen előnyös hatás lesz. Csak idő
például az egyik pozitív hatás lesz. Az más kérdés, hogy ezért hogyan kérdése, hogy mindeki számára optimálisan záródjon le ez a gazda-
fognak fizetni a fogyasztók. sági, etikai, jogi kérdéseket felvető jelenség. Kiderül majd az is, hogy
melyik zeneművész, zenekar marad meg a szakmában, és melyek
azok a költségek, amelyek indokoltak a forgalmazás és a koncertek
Internet helyzetkép 2005 80

szervezésekor. Nyilvánvaló, hogy egyfajta kikristályosodásról van szó.


Jó zenéket kell letenni az asztalra, és arra kell törekedni, hogy szak-
mai szempontból jó produkciók szülessenek.
Internet helyzetkép 2005 81

Keresők

A kereső szolgáltatások helyzete jelentősen átrendeződött az


utóbbi öt évben. Valóban nagy és aktuális adatbázissal gyakorla-
tilag két kereső rendelkezik: a Yahoo és a Google, valamint van
egy meghatározó katalógus, a DMOZ, amelynek adatbázisa szin-
te minden jelentős keresőben megjelenik. A piac e három vezető
szereplője eladja szolgáltatásait, illetve ezek bizonyos részeit és
találati listáját más keresők számára, így ha nem is ezeket hasz-
náljuk, mégis e három vezető oldal találatait látjuk magunk előtt
(részben vagy egészben) más hasonló oldalakon is.
Nehéz dolguk van azoknak a keresőknek, amelyek lépést tud-
tak tartani a fejlődéssel. A Google adatbázisa évente kétmilliárd
új weblappal bővül. Népszerűsége és az adatbázis mérete miatt
(több, mint 8 milliárd oldal) jelentős géppark működteti a kere-
sőt. A keresési szempontokat folyamatosan változtató szolgálta-
tások, a bővülő weblap állomány ellenére is, egyre relevánsabb
oldalakat adnak fel találati listájuk oldalain. Ezzel szemben a
weboldal tulajdonosok sokszor nem a relevancia szerint akarnak
megjelenni, hanem a tartalom módosításával vagy egyéb trükkök-
kel próbálnak az elsők közé kerülni, nem csak megelőzve ezzel
a konkurens oldalakat, hanem figyelmen kívül hagyva más ha-
sonló témájú oldalak színvonalát és jelentőségét, becsapva ezzel
a keresőt és a látogatót is. Mivel eleve kevés fejlődőképes kereső
maradt, a bekerülés a Google és a Yahoo adatbázisába többet ér,
mint az összes többi együttvéve. A Google 8 milliárd leindexelt
oldala jónak mondható, hiszen túlzásokba nem eső kutatások
szerint 15-30 milliárd működő webhely van jelenleg. Mindehhez
képest a DMOZ katalógus 5 millió linkje kevésnek tűnik, de men-
nyiségi szempontból a katalógustól nem várhatunk annyit, mint
egy keresőtől.
Internet helyzetkép 2005 82 Internet helyzetkép 2005 83

Melyik keresőt használjuk? keresője: http://www.radiolocman.com/comp/search-en.html, de


létezik elektronikai témájú kiadványok keresője (adatbázisa) is:
A keresés során fontos lenne feltenni azt a kérdést, melyik
http://www.lib.iup.edu/databases/title.html. Nem ritka, hogy a
szolgáltatást használjuk. Jelenleg azonban a Google annyira
vertikális keresők segítségével további szűkítéseket tudunk végez-
egyeduralkodó és olyan nagy méretű leindexelt adatbázissal ren-
ni az adott témában. Példa: az elektronikával foglalkozó keresők
delkezik, hogy az alternatívák helyett – ha nem vertikális keresést
gyűjteményében (katalógusában) http://www.1choiceelectronics.
akarunk végezni –, kézenfekvő, hogy minden esetben a Google-
com/electronic-components-application-sheet-search-engines.
t választjuk első lépésben. Ritka az olyan szolgáltatás, amely a
html egy, a témához kapcsolódó törvények keresőjét (adatbázisát)
Google-ból hiányzik, és egy konkurens keresőben a hiányzó le-
találhatjuk: http://www.wipo.int/clea/docs_new/en/sg/sg009en.
hetőséget jobban ki lehet használni. Katalógusok tekintetében a
html. Amennyiben a hagyományos keresés során zsákutcába té-
magyar nyelvű oldalak elérése nem túl szerencsés, mert kevés (és
vedünk, érdemes a fent leírt szisztémát más területeken is alkal-
sokszor már nem működő) oldalt tartalmaz mind a Yahoo, mind
mazni.
a DMOZ, így ezek helyett a szépen fejlődő startlap.hu ajánlható.
Mindamellett lényeges, hogy a keresési eredményt elsősorban a Tulajdonosi viszonyok, vásárolt adatbázisok
kulcsszavak megválasztásával befolyásoljuk, ne csak a kereső ki-
választásával. Vizsgáljuk meg a mai keresők tulajdonosi viszonyait, illetve
azt, hogy adatbázisuk vagy annak egy része valójában honnan
Vertikális (egyetlen témakörre szűkíthető) keresésnél érdemes származik.
az adott téma portálját, katalógusát, keresőjét megtalálni, ehhez
használhatjuk a Google-t is a megfelelő kulcsszavakkal (pl.: elec- A jól ismert DMOZ katalógus szolgáltat gyakorlatilag a Yahoo
tronic* search engine). A vertikális keresőkön olyan weboldala- holdudvarán kívüleső összes keresőnek: Google, iwon, HotBot,
kat és adatokat is megtalálhatunk, amelyeket a Google-ben sem AOL, Netscape, Teoma, Lycos. A DMOZ tehát az egyik és majd-
találunk hagyományos keresés során, többek között azért, mert az nem egyetlen olyan központi szolgáltató, amely directory listát
adat nem dokumentumszerűen, hanem adatbázisszerűen áll ren- (katalógust) nyújt sok más keresőbe. A DMOZ ráadásul a listát
delkezésre. Ugyanitt témaspecifikus közösségeket (fórumokat, hír- korlátozás nélkül bocsátja partnerei rendelkezésére. A másik köz-
leveleket, levelező listákat) is találhatunk az esetek nagy részében. ponti szolgáltató a Google, amely a fent felsoroltakon kívül még
Feladat lehet a keresés során, hogy a feldolgozandó téma verti- szolgáltat az AskJevees nevű keresőnek, amely ezen kívül még a
kális portálját (keresőjét) használjuk. A példa kedvéért az ame- Teoma keresőből veszi találati eredményeit (érdekesség kedvéért
rikai népességről szóló statisztikai adatokat a http://www.prb. a Teoma az AskJevees tulajdona, az összefonódás köztük akko-
org/template.cfm?Section=Search címen található „vertikális kere- ra, hogy a két kereső eredménylistája gyakorlatilag megegyezik,
sővel” találhatjuk meg. Amennyiben a keresett téma „adatbázis- sőt ha az egyik cím túlterhelt, automatikusan átirányít a másikra.
szerűen” rendszerezhető, szinte biztos, hogy rengeteg „kereső-t” Emellett az AskJevees még szolgáltat a HotBot, a Lycos, és az
találunk, amelyek, ellentétben a horizontális társaival, más adato- iwon számára is. Látható hogy ebben a körben van két nagyon
kat tartalmaznak. Ilyen téma lehet például alkatrészek, áruházak, jelentős központi adatbázis a Google és a DMOZ tulajdonában.
dokumentációk adatbázisai. Jó példa az elektronikai alkatrészek Ők gyakorlatilag mindenkivel szolgáltatói kapcsolatban vannak.
Internet helyzetkép 2005 84 Internet helyzetkép 2005 85

A Google, a DMOZ-zal ellentétben, viszont sok esetben nem adja által leginkább „manipulált” találati listával rendelkezik. Jövőbeli
át teljes adatbázisát a partner oldalaknak, azok gyakran csak egy alternatívája a rendkívül gyorsan fejlődő, 1 milliárd oldallal ren-
szűrt listát, vagy a fizetett hirdetéseket jeleníthetik meg, kivétel az delkező AskJevees/Teoma páros.
AOL és a Netscape keresője. Ezen kívül szerepet kap még a Teo-
ma/AskJevees páros. Ebben a csoportban a legtöbb szolgáltatást
a HotBot vásárolja a többi katalógustól/keresőtől.
A Yahoo köré épülő keresők: az MSN, az AltaVista, az AllT- A keresés technikája
heWeb, illetve a Yahoo saját katalógusa. A Yahoo katalógusa szol-
gáltat az Altavista-nak, az Inktomi-nak, az AllTheWeb-nek. A leg- Az in­for­má­ció­szer­zés cél­já­ra internetes ke­re­ső­ket kell hasz­
több szolgáltatást az AltaVista veszi igénybe ebben a csoportban. nál­nunk. Ezek olyan spe­ci­á­lis webhelyek, ame­lyek mű­kö­dé­sé­ben
Érdekesség, hogy a két csoport között nincs már további kapcso- a funk­ci­o­na­li­tás ön­ma­gá­ban fon­to­sabb, mint a sa­ját tar­ta­lom
lat (gyakorlatilag egy kereső vagy a Google/DMOZ párost hasz- (http://www.twics.com/~takakuwa/search/). Az Internet leg­
nálja, vagy a Yahoo hasonló szolgáltatásait). Bonyolítja a helyze- nép­sze­rűbb webhelyeiről van szó. Szol­gál­ta­tás­vá­lasz­té­kuk má­ra
tet, hogy a fenti csoportok nem csak használják a legnagyobbak messze túl­nőt­te azt, ami­re a ke­re­sés­kor szük­ség van, de eb­ben a fe­
adatbázisát, hanem saját gyűjtésű adatbázissal is rendelkeznek, je­zet­ben ez­zel nem fog­lal­ko­zunk. A ke­re­sők az ál­ta­lunk meg­adott
amelyet saját szempontjaik alapján rendeznek a találati listában, kulcs­sza­vak alap­ján kí­nál­nak egy ta­lá­la­ti lis­tát. Mi­vel a ta­lá­la­ti lis­
kombinálva azt a partnerektől vásárolt találati listával. ta szem­pont­jai ke­re­sőn­ként kü­lönb­özőek, ez a lis­ta szin­te so­sem
egy­for­ma (http://searchenginewatch.com/).
Ma megállapítható, hogy a látogató szempontjából legreleván-
sabb listát a Google készíti, aminek egyetlen alternatívája rövid- A ke­re­sők­re alap­ve­tő­en azért van szük­ség, mert sem a komp­
távon a AskJevees/Teoma páros lehet, amennyiben adatbázisuk lett webhelyek, sem pe­dig a webhelyeken be­lü­li egye­di ol­da­lak kö­
mérete használhatóvá nő. zött nincs pri­o­ri­tá­si sor­rend. Ha len­ne, ez len­ne a ha­gyo­má­nyos
ér­te­lem­ben vett ol­dal­szám. En­nek el­le­né­re a webhelyeken be­lül
Visszatekintve a keresők fejlődésére, azt láthatjuk, hogy 1995
már van struk­tú­ra, ezt lin­kek­kel va­ló­sít­ja meg a webmester, de sor­
és 2003 között nagyjából kiegyenlített versenyt folyt a legnagyob-
ren­di­ség nincs. A kü­lön­ál­ló webhelyek kö­zött még a struk­tu­rált­ság
bak között. A Google, az AllTheWeb, az Inktomi hármas ekkorra
sem fe­dez­he­tő fel, öt­let­sze­rű­en kap­cso­lód­nak egy­más­hoz, ugyan­
3-3,5 milliárd weboldalt indexelt le, míg a valaha első AltaVista
csak lin­kek se­gít­sé­gé­vel. A ke­re­ső emi­att meg­pró­bál az adott té­ma
ekkor mindössze 1 milliárd oldalnál tartott. 2002-ben elindult a
leg­el­ső ol­da­la len­ni, a té­mát pe­dig az ál­ta­lunk be­gé­pelt kulcs­sza­
Teoma, amely ma egyre népszerűbb, gyorsan fejlődő szolgáltatás.
vak ha­tá­roz­zák meg.
A keresők által leindexelt oldalak száma 1999 és 2002 között meg-
tízszereződött, 160 millióról 1,6 milliárdra nőtt. Ezzel szemben a Egy-egy webhelynek min­den egyes ol­da­la po­ten­ci­á­lis be­já­rat.
használható kereső szolgáltatások száma 2000 végén gyakorlati- A ke­re­ső nem a webhely nyi­tó­lap­ját ajánl­ja ne­künk, ha­nem azt
lag 1-re csökkent (Google) hiszen egymagában 1,5 milliárd webol- a köz­ben­ső ol­dalt, ami tar­tal­mi­lag leg­in­kább meg­fe­lel a ke­re­sett
dalt tett ekkor elérhetővé. Jelenleg a Google 8 milliárd oldallal a kulcs­szó­nak. Ezt el­dön­te­ni igen ne­héz fel­adat, és a ke­re­sők az ol­
legnagyobb, de egyben a legáttekinthetetlenebb, a weblapkészítők da­la­kat más-más szem­pont­ok sze­rint tart­ják meg­fe­le­lő­nek. Ép­pen
Internet helyzetkép 2005 86 Internet helyzetkép 2005 87

ezért, ami­kor ke­re­sünk, ér­de­mes ugyan­azo­kat a szem­pon­to­kat Használjon több szót


több ke­re­ső­be is be­ír­ni. Kü­lön­bö­ző ered­mé­nye­ket fo­gunk kap­ni. A legegyszerűbb módja a keresés szelektív használatának, ha
A lá­to­ga­tó ol­da­lán az egyik leg­ne­he­zebb fel­adat a ke­re­sés és az több mint egy szót ír be a keresőmezőbe. A találati listában az
ezt kö­ve­tő sze­lek­ció. Az üz­le­ti élet­ben nem túl ha­té­kony a sok első helyen azok az oldalak lesznek, amelyekben mindkét szó sze-
pró­bál­ko­zás vagy a hosszan ­ tar­tó utó­la­gos rend­sze­re­zés. Ép­pen repel, az előfordulások szerinti csökkenő sorrendben. Így valószí-
ezért a passzív szem­lé­lő­nek is is­mer­nie kell a ke­re­sők mű­kö­dé­sét nűleg a keresett oldalak a lista legtetején fordulnak elő.
és hasz­nál­ha­tó­sá­gát. Amennyi­ben az in­for­má­ció­szer­zés fon­tos­sá­
gá­val egyet­ér­tünk, ve­gyük a fá­rad­sá­got, hogy meg­ta­nul­juk ha­té­ko­ Vé­gül na­gyon hasz­no­sak azok a meg­ol­dá­sok, ame­lyek le­he­tő­vé
nyan hasz­nál­ni eze­ket a hasz­nos esz­kö­zö­ket. te­szik, hogy egy-egy konk­rét webhelyen be­lül ke­res­sünk. Ezek a
na­gyon egy­sze­rű­től a pro­fi meg­ol­dá­so­kig ter­jed­het­nek, és a web-
helyen be­lü­li na­vi­gá­ció leg­ha­té­ko­nyabb esz­kö­zei. Ilyen esz­közt
Keresési tanácsok kí­nál­nak CGI-scriptgyűjtemények pél­dá­ul SimpleSearch né­ven,
Íme né­hány ja­vas­lat, ho­gyan hasz­nál­hat egy ál­ta­lá­nos ke­re­sőt de az is­mert ke­re­ső­rend­sze­rek is. A HotBot rek­lá­mok­kal tűz­de­li
ar­ra, hogy könnyeb­ben el­iga­zod­jon: te­le a ke­re­ső­fe­lü­le­tet, de elő­nye, hogy a prog­ra­mot nem kell sa­ját
Használjon + jelet a szavak között szer­ve­rünk­re te­le­pí­te­ni. Pro­fi meg­ol­dást az Excite! ke­re­ső kí­nál,
ame­lyik a web egé­szét pász­tá­zó ke­re­ső­mo­tor­já­nak „le­bu­tí­tott”
Ír­jon + je­let a ke­re­sen­dő sza­vak kö­zé, ha azt sze­ret­né, hogy ver­zi­ó­ját kí­nál­ja a webhelyek tu­laj­do­no­sa­i­nak. Hát­rá­nya, hogy a
mind­egyik ke­re­sett szó sze­re­pel­jen a do­ku­men­tu­mok­ban. A ke­re­ sa­ját webhelyen kell üzem­be he­lyez­ni és fut­tat­ni, te­hát spe­ci­á­lis
ső csak azo­kat az ol­da­la­kat fog­ja meg­mu­tat­ni, ame­lyek­ben min­ jo­go­kat és tu­dást igé­nyel a te­le­pí­té­se és hasz­ná­la­ta.
den szó sze­re­pel, fel­té­ve, ha a szük­sé­ges szó előtt + je­let hasz­nált.
Példa: +travel +france
Használjon - jelet a szavak kivonására
Ír­jon - je­let az elé a szó elé, ame­lyik nem sze­re­pel­het azok­ban A megjelenés nehézségei
az ol­da­lak­ban, ami­ket lát­ni sze­ret­ne.
A keresők a weblap üzemeltetők céljaival ellentétben, nem
Példa: Jaguar -car –automobiles kívánják preferálni egy-egy oldal megjelenését a népszerű kulcs-
Használjon logikai operátorokat szavakra. Ennek az ellentétnek az eredményeként mára jelentő-
sen megváltoztak a weblapok népszerűsítésének szempontjai. Ma
A ke­re­sők ál­ta­lá­ban tá­mo­gat­ják az összes le­het­sé­ges lo­gi­kai
már szinte fölösleges kulcsszavakat írni az eredetileg erre kitalált
ope­rá­tort. A ke­re­ső me­ző­ben hasz­nál­ha­tó­ak az AND, OR, NOT
meta utasításokba, illetve ugyancsak jelentőségét veszette a link-
és az AND NOT ope­rá­to­rok. Ezek az ope­rá­to­rok, és a ve­lük vég­
csere, valamint a bekerülés ilyen célú adatbázisokba. A webol-
re­haj­tott lo­gi­kai mű­ve­le­tek zá­ró­je­lek­kel cso­por­to­sít­ha­tó­ak.
dalak rendezési szempontjairól nem csak keveset lehet tudni, de
Példa: swimming AND (man OR woman). ezek a szempontok egyre gyakrabban változnak, sőt keresőnként
eltérőek. A tartalom szempontjából helyes stratégiát és szem-
Internet helyzetkép 2005 88 Internet helyzetkép 2005 89

pontrendszert eddig a látszat szerint csak a Google-nak sikerült meg. Fontos például az oldal fejléce, a főcímek <h1...h6>, utasítá-
kidolgoznia, illetve a relevancia szempontjából jelentős fejlődést sok, illetve a többi oldalra mutató linkek szövege. Ez utóbbi miatt
ért el a Teoma gárdája. Mindamellett, hogy a Google a találati érdemes azt a megoldást választani, hogy a linket magában a folyó
listát messzemenően tartalmi és minőségi szempontoknak rende- szövegben helyezzük el. Ez az elsődleges szempont. A PageRank
li alá, ezzel egyidőben fizetett hirdetések vásárlására is ösztönzi számítás többi szempontja akkor kap jelentős szerepet, ha a lá-
a weblapok üzemeltetőit, amelynek keretében többek között elő- togató „általános” kulcsszóra keres, amelyre esetleg több millió
nyös pozíciót vásárolhatnak az üzleti célú oldalak meghatározott webhely a válasz. Ezek sorrendbe állítását segíti a PageRank ér-
kulcsszavaira. ték kiszámítása. Amennyiben viszont a keresett kulcsszó egyedi, a
A weboldalak megjelenési sorrendje egy bonyolult szem- PageRank jelentőségét veszti. A keresési szokásokat vizsgálva azt
pontrendszer eredménye, amelyet a Google egyik alapítójáról láthatjuk, hogy a látogatók egyre inkább rászoknak a több kulcs-
PageRank-nak neveztek el. Ez az érték 1-től 10-ig osztályozza az szavas keresésre, illetve a logikai operátorok használatára, így ők
oldalakat a keresőben felállított szempontrendszer szerint. Mind- maguk szűkítik le a szóba jöhető webhelyek listáját kezelhető mé-
amellett elsődleges az is, hogy a weblap tartalma a keresett kulcs- retűre. Emiatt ma az a tendencia, hogy a PageRank érték jelentő-
szóval összhangban legyen. A begyűjtött weblapokat a szolgálta- sége egyre csökken, bár maga a módszer, amivel az kiszámításra
tás több napig elemzi, és számítja ki PageRank értékét. Ma már a kerül, meglehetősen kiforrott, pontos, és a spamszűrési szempon-
kézi regisztráció szinte sehol sem működik, a keresők szoftveres tokkal együtt jól használható.
robotjai (ellentétben a katalógusokkal) teljesen automatikusan
gyűjtik be a weblapokat.
A webhely minőségi mutatója
Ebbe sok minden beletartozik, többek között a korrekten meg-
írt HTML kód, ahol újra szerepet kapnak a keresés és a kulcssza-
PageRank, a találati lista sorrendjének meghatározója vak szempontjából leértékelődött meta-utasítások, amelyek továb-
A PageRank érték, amely a webhely feltételezett színvonalából bi fontos információkat hordoznak.
indul ki és tulajdonképpen a kulcsszavak egyeztetése után meg-
• A webhely struktúrája. Oldalainkat háromféle módon
határozza a találati lista sorrendjét, egy nagyon bonyolult, több-
csoportosíthatjuk belső linkekkel. E három módszer közül a Pa-
lépcsős (általában minimum 48 lépcső + a már leindexelt oldalak
geRank szempontjából leghatékonyabb módszer az, amikor egy
újra számítása) művelet eredménye. Vegyük sorra azokat a szem-
egységes menürendszer segítségével minden oldalról elérhető a
pontokat, amelyek alapján előnyös megjelenésre számíthatunk a
webhely bármely más oldala.
Google illetve a Google holdudvarába tartozó keresőkön:
• Ránk mutató külső linkek. E jelentős tényező megítélé-
Tartalmi rész se a megjelenő találati lista szempontjából elég vegyes, ugyanis
Elsődleges, hogy weblapunk írott része összhangban legyen a PageRank nem csak a bejövő linkek számát, hanem az adott
a látogató által keresett kulcsszóval. Ezen belül fontos, hogy az weboldal minőségi mutatóit (ha úgy tetszik PageRank értékét) is
adott kulcsszavak az oldalon belül hol, milyen formában jelennek beszámítja, amelyet többszörösen átszámítva alakít ki. Amennyi-
ben sok link mutat sokfelé egy jellegtelen linkgyűjtemény oldalán,
Internet helyzetkép 2005 90 Internet helyzetkép 2005 91

egyrészt eleve kis PageRank értékkel számolhatunk, hiszen egy kezdhetjük gyűjteni a bejövő linkeket a fent leírt szempontrend-
linkgyűjtemény tartalmi szempontból értéktelen, másrészt még szer alapján.
ez is eloszlik az oldalról kifelé mutató többi link arányában. Ez- • Bekerülés a Google partneroldalaiba. Mivel a Google és a
zel a PageRank számítási módszerrel gyakorlatilag jelentőségüket DMOZ szorosan együttműködik, és a DMOZ-t a Google szinte
veszették a linkgyűjtemények, még viszonylag magas PageRank minden témában magasan értékeli, az ide való bekerülés a kulcs-
érték mellett is, és még akkor is, ha a linkgyűjtemény vertikális szavakkal harmonizáló témákban jelentős PageRank növekedést
(egy bizonyos témával foglalkozik). Érdekes, hogy a Google az in- okozhat. Különböző oldalainkat különböző címszavak alá helyez-
dulásnál az oldalra mutató linkek figyelembe vételével ért el addig ve webhelyünk egésze magasabb PageRank értékre számíthat,
példátlanul jó relevanciát, ma pedig ennek a szempontnak a jelen- ezért érdemes a főbb témaköröket a legmegfelelőbb helyre elhe-
tős leértékelődését tapasztalhatjuk. Kérdés lehet, hogy a linkgyűj- lyezni.
teménybe kerülés önmagában mekkora értéket képvisel (egy téma
központi oldalán kevés más linkkel együtt hatékony lehet ez is). • A kereső által spamnek tekintett módszerek kerülése. Min-
den olyan próbálkozást, amely a weblapot olyan előnyökhöz jut-
• A ránk mutató linkek szövege. Ebben az esetben a keresők tatják a találati listában amelyet az oldal tartalmi része egyébként
a ránk mutató linkek szövegét a számunkra hasznos kulcsszavak nem indokol, spamnek tekintenek. Ilyen lehet a horizontális link
közé helyezi, a linket tartalmazó oldal PageRank értékének függ- listákban (link csere oldalakon) való megjelenés, vagy a szolgál-
vényében. Éppen ezért, ha egy számunkra értékes oldallal sikerül tatásokért cserébe linkek kérése, tipikusan webringek, számlálók,
a linkcsere, ne a „Kattints ide” feliratot válasszuk, hanem a keres- vagy a cloaking módszer. Ezeket az oldalakat a Google meglehe-
hető kulcsszavak függvényében határozzuk meg a link szövegét. tősen hatékonyan ki is szűrte adatbázisából, illetve az ilyen olda-
Ezzel a módszerrel elérhető például az, hogy egy adott oldal ak- lak az alacsony PageRank érték miatt hátra kerültek a találati lis-
kor is megjelenjen az adott kulcsszóra, ha a keresett szót az oldal tában. Ugyancsak spamnek minősülhet a túl gyakori regisztráció.
maga nem is tartalmazza. Mivel a „kézi” regisztráció lehetőségét mára törölték szinte az
• Frissítések gyakorisága. A keresők részben próbálnak ak- összes keresőből, erre ma már igazán lehetőség sincs. Webolda-
tuálisak maradni, részben viszont a már régóta bizonyító webol- lunk adatbázisba kerülése ki van szolgáltatva a keresőket automa-
dalakat preferálják az újakkal szemben. Ezzel együtt megpróbál- tikusan kiszolgáló webrobotoknak, illetve azoknak az oldalaknak,
ják az adott témában legaktuálisabb oldalakat is feladni, de ekkor ahol sikerül oldalunkra mutató linket elhelyezni (vertikális kataló-
nem feltétlenül a webhely „fiatal” kora jelent előnyt. gusok, fórumok stb.), így a regisztrációt segítő szoftverek is jelen-
Új weboldallal nehéz magas PageRank értéket elérni, mivel ér- tőségüket vesztették ebből a szempontból, ezek ma már inkább az
telemszerűen még nincsenek kívülről rá mutató linkek. Amennyi- oldal optimalizálását segíthetik.
ben nemrég publikáltuk oldalunkat, első körben a minőségi szem- • Tőlünk kifelé mutató linkek. A PageRank értékét jelentős
pontok alapján érhetünk el magasabb PageRank értéket, (korrekt, részben a ránk mutató linkek határozzák meg (illetve a linkeket
teljes HTML kód, megfelelő helyen alkalmazott kulcsszavak, jól tartalmazó egyéb oldalak ránk eső PageRank értéke) de a kifelé
strukturált – címekkel, listákkal, bekezdésekkel –sorban pedig el- mutató linkek is javíthatják pozíciónkat. Egyrészt a keresőknek
(kereső robotoknak) nagy szükségük van keresztlinkelésre, más-
Internet helyzetkép 2005 92 Internet helyzetkép 2005 93

részt ezzel meghatározhatjuk, hogy webhelyünk melyik témakör- A keresés szempontrendszere


be sorolható. A keresők a linkek felderítésével és az így kialakult
A fenti szempontrendszer átgondolása után nézzük meg, hogy
kapcsolatok elemzésével gyakorlatilag képesek voltak feltérképez-
magát a keresőt milyen szempontok szerint lehet értékelni:
ni a web különböző témaköreinek közösségeit, csomópontjait,
az adott téma központi szerepet játszó vezető webhelyeit. A ke- A kereső adatbázisának mérete:
resőknek tehát szükségük van olyan „gazda oldalakra”, amelyek • Ez a szempont meghatározza, a web mekkora része érhető el a kere-
segítségével felderíthetőek egy-egy keresett téma (kulcsszó) össze- sőkben. Jelenleg ebből a szempontból vezet a Google, illetve követi őt:
tartozó oldalai, közösségei, csoportjai. Az is növeli webhelyünk AllTheWeb, AltaVista, Wisenut, HotBot, MSN, Teoma, NLR, Gigablast.
PageRank értékét, ha kifelé mutató linkjeink alapján egy keresett Fontos figyelembe venni, hogy az adott kereső saját vagy vásárolt
témakör/közösség központi „linkgyűjteményeként” működünk. adatbázissal rendelkezik-e, illetve ha mindkettővel, ezeket hogyan kom-
binálja.
Mindamellett tudni kell, hogy a Google a saját érdekeltségein kí-
• Frissítések (indexelések) gyakorisága, a megtalálható oldalak aktuali-
vül eső „konkurens” keresőket és linkgyűjteményeket (gyakorlati- tása, milyen időközönként követi a kereső a weboldal frissítéseit.
lag katalógusokat) nem igazán helyez előre a találati listájában. • A weboldal mekkora részét, hány szavát indexeli le a kereső.
• A tartalom nyelvezete, struktúrája. A weboldal tartalmi • Milyen típusú dokumentumokat (html, pdf, doc, képek, video-k, stb.)
részét gyakran annak a szempontnak rendelték alá a szövegírók, tesz elérhetővé a kereső.
hogy a szövegben a lehető legtöbbször szerepeljen a webhely szá- • Milyen gyorsan válogatja össze a találati listát, illetve átláthatóan ren-
mára előnyös kulcsszó, lehetőleg ragozatlan alakban. Ez gyakran dezi-e a találati sorokat.
„rosszul” megírt, nehezen olvasható, unalmas írások megjelenésé-
hez vezetett. Manapság terjedőben van az a technológia, amely a
A kereső képességei:
• Elfogad-e a kereső logikai operátorokat, több szó esetén automatikus-
keresett témakör szinonimáit is hasonló pozícióban jeleníti meg nak veszi-e az „AND” operátort, használható-e összefüggő szavak kere-
attól függetlenül, hogy a keresett szó pontosan a keresésnek meg- sésére valamilyen operátor (általában idézőjel) vagy checkbox segít-
felelően szerepel-e az oldalakon, vagy sem. Ez nagy előny, olvas- ségével, kezel-e a kereső szinonimákat, ha igen, operátorral (OR) vagy
hatóbb, élvezetesebb oldalak készülhetnek, nem jelent majd hát- automatikusan.
rányt a ragozás és a szinonimák használata, a leírt szöveg sokkal • Szűkíthetjük-e a keresést a dokumentum valamely speciális részletére,
természetesebbé válhat, illetve ennek már ma is érzékelhetjük a fejlécére vagy meta utasításaira, esetleg fájlnévre, kiterjesztésre?
pozitív hatását. • Szűkíthetjük-e a keresés domainnév kiterjesztésre (.net, .com, .edu,
.org, .hu stb.)?
• A releváns oldal helyzete a webhely egészén belül. A kere- • Meghatározhatjuk-e a keresett dokumentum típusát (.pdf, .doc, .ppt,
sett kulcsszóra megjeleníthető oldal minél „beljebb” van (alkönyv- mp3, avi, mpeg stb.)?
tárakban például), annál kisebb PageRank értékre számíthatunk. • Szűkíthetjük-e a keresést meghatározott nyelvezetre? Ha igen, hogyan
Az elérési útvonal (domainnév, alkönyvtár vagy subdomainnév, dönti el a kereső a nyelvet, meta utasításból olvassa-e ki, a domain
az oldal neve) mind beleszámít az adott találatba, ezeket akkor névből, a szerver földrajzi helyéből (IP szám alapján), az oldalban meg-
adott kódlapból, vagy az oldal szövegének elemzésével?
választottuk meg ideálisan ha egyeznek a feltehetően sokak által
keresett kulcsszóval.
Internet helyzetkép 2005 94 Internet helyzetkép 2005 95

• Lehet-e az oldal „kora” vagy legutóbbi frissítése alapján szűkíteni? • Rendelkezik-e a kereső „advanced search” oldallal, ahol bonyolultabb
Van-e a találati listában az oldal legutóbbi frissítéséről, feltöltéséről keresési szempontok is könnyedébben végrehajthatók, mint az egy
információ? mezős keresésnél?
• Meghatározható-e a keresés során kizáró szó (általában „-” operátor- • A kereső nyilvános html oldalak tartalmi részét dolgozza fel (indexeli
ral)? le), vagy saját, és ezáltal mások által nem elérhető, nem leindexelhető,
• Mennyire lehetnek komplexek a keresési feltételek (pl. kulcsszavak nem kereshető adatbázisból dolgozik?
száma), lehet-e logikai összefüggéseket csoportokba rendezni (általá-
ban zárójelek között)? A találati oldal:
• Sok kulcsszavas keresésénél hogyan rendezi a találatokat? Előbbre • A sorrendbe állítás milyen szempontrendszer alapján történik?
teszi-e azokat az oldalakat, amelyekben a keresett kulcsszavak tar- Népszerűség, átkattintás, relevancia, téma szerinti népszerűség, vagy
talmilag is összefüggenek, vagy az oldal egészét vizsgálva, a tartalmi ezek kombinációja?
összetartozás fontosságát nem vizsgálva ad találati listát? • A keresett kulcsszavak mekkora értéket képviselnek a relevancia meg-
• Lehet-e további szűkítést végezni a megjelenő találati listán utólag határozásánál a többi szempont mellett?
további kulcsszavakkal? Ezek a kulcsszavak hogyan viszonyulnak az • Több szavas keresésnél milyen szempontok alapján dönti el az oldal a
előző kereséshez? relevanciát? A megjelenő oldalak mindegyikében szerepelnek-e a sza-
• Össze lehet-e számoltatni, illetve jelzi-e a rendszer a megegyező hely- vak? Ezek milyen tartalmi összefüggésben vannak egymással?
ről származó kereséseket, ha igen, ezeket milyen feltételekkel, és • A keresett szavak ki vannak emelve a találati oldalon? Kikapcsolható/
hogyan? bekapcsolható a kiemelés?
• Egyedire szabható-e a találati oldal? • Az oldalak mely részletét jeleníti meg a találati lista? Fejléc, meta uta-
• Van-e „family” illetve „adult” filter, ezeket lehet-e egyedire szabni, kön- sítások, tartalmi rész, a keresett szó környezete, relevancia szerinti
nyű-e ki, illetve bekapcsolni ezeket? részlet?
• Átkapcsolható-e a kereső „katalógus” üzemmódba? • Össze vannak-e gyűjtve az azonos webhelyről származó különböző
• Kijavítja-e az elírt szavakat (ajánlást tesz, vagy automatikusan), ha oldalak?
nincs eredménye a keresésnek? • Elmenthető-e a kedvenc keresési mód?
• Eredménytelen keresésnél ad-e tanácsokat (pl. nyelvezet átállítására • Megtekinthető-e a kereső cache, ahol a kereső az oldal korábbi, de a
stb.)? kereső által már leindexelt verzióját tárolja?
• Meta-kereső, vagy saját adatbázissal rendelkezik? Esetleg mindkettő? További részletek, adatok:
Ha kombinálva használja saját és mások adatbázisát, a találatnál ezt • http://extremesearcher.com/chart1.html
jelzi-e valamivel? • http://www.bearcanyonseo.com/tips_search_engine_relationship.html
• Vertikális vagy horizontális? Azaz általánosan megtalálható-e bármi- • http://valencia.cc.fl.us/lrcwest/searchchart.html
lyen témakör, vagy csak egyetlen témát dolgoz fel? Kapcsólódik-e a
keresőhöz valamilyen közösség, netán tematikus portál? Látható, hogy a keresés és a találati lista elkészítésének szem-
• Használ-e a kereső valamilyen módszert a weblap üzemeltetők manipu- pontjai nehezen összeegyeztethetőek. Jó példa erre az oldal ér-
lációjának (spam) kiszűrésére? tékének kiszámítási módszere, amely addig elemzi az egymásra
• Nyújt-e a kereső szolgáltatáscsomagot webmesterek, internetszolgál- mutató oldalakat, illetve ezek minőségi mutatóit és egymásra ha-
tatók számára? tásukat, amíg a számítások során a PageRank érték már nem vál-
tozik tovább egyik oldalnál sem. A módszernek, amellett, hogy
Internet helyzetkép 2005 96 Internet helyzetkép 2005 97

minimálisan 48 literációt kell figyelembe vennie, át kell számol- bázisa már 8.168.684.336 weboldalt tartalmaz, ami folyamatosan
nia a teljes adatbázis PageRank értékét az oldalak összekapcsoló- növekszik.
dásának függvényében. A leindexelt, és kereshetővé tett weblapok számának jelentős
növekedése szükségessé tette a kulcsszavas keresés szempont-
• (további részletek: http://www-db.stanford.edu/~backrub/google.html) jainak átgondolását. A keresőket használó látogatók szokásai is
Tudni kell azonban, hogy a PageRank érték, illetve a Goog- részben átalakultak, az átláthatatlan találati lista ellenszere a láto-
le relevanciáját meghatározó „link popularity” módszer ma már gatók oldalán a több szavas keresés, relevánsabb szavak használa-
sok esetben nem elegendő a releváns találati lista kialakításához, ta, illetve a logikai operátorok fokozottabb használata.
a hatalmas mennyiségű leindexelt oldalnak, illetve a weblap tulaj- A találati lista elkészítésének korábbi szabályai tehát elsősor-
donosok eredményesnek tekinthető manipulációjának köszönhe- ban az átláthatatlanra és a korábbi módszerekkel kezelhetetlenül
tően. Éppen ezért a jövőben a témaspecifikus sorrendbe rendezés nagyra duzzadt adatbázis miatt váltak szükségessé, illetve az üzleti
elterjedése várható, amelynek úttörője a Teoma kereső. Ezzel a célú weboldalak agresszív, és nem egyszer manipulált promóciós
módszerrel a web lényegében a keresett téma szerint rendezett módszerei is ellehetetlenítették a látogató szempontjából korrekt
közösségként értelmezhető, a keresés során e közösségek közötti lista elkészítését. A látogatók szempontjából egyre relevánsabb
összefüggések vizsgálatával alakul ki a találati lista sorrendje. listát készítő keresők folyamatos fejlesztés alatt állnak, így maga
a találati lista, és a lista elkészítéséhez használt képlet is folyama-
tosan változik.
Az elterjedt promóciós módszerek ellenszereként a keresők a
Webhelyek promóciója lapok sorbarendezési szempontjait megváltoztatták. Kevésbé érzé-
kenyek azokra a módszerekre, amelyek könnyű lehetőséget adnak
A webhelyek promóciója, illetve az ezzel kapcsolatos szempon- a találati lista manipulálására, illetve arra, hogy egy-egy, sokak ál-
tok az utóbbi években sokat változtak. Mindez a keresők piacán tal keresett kulcsszóra, az első helyre kerülhessen egy weboldal. A
kialakult új helyzetnek köszönhető. Bizonyos piacvezető keresők weboldal fejlécében elhelyezett „meta” utasítások súlya ma már
jelentéktelenné váltak, másokat felvásároltak, illetve jellemző az igen csekély, ezzel szemben újabb szempontok, újabb „meta” uta-
is, hogy a különböző szolgáltatások közös adatbázist használnak. sítások kerültek be a szempontrendszerbe.
Az átalakulási folyamat elsősorban a Google keresőnek kedve- • <meta http-equiv=”expires” content=”0”>
zett, így ez a szolgáltatás ma egyértelműen piacvezető. A látoga- • <meta name=”resource” content=”Document”>
tók keresési szokásai ehhez maximálisan igazodnak is, gyorsan • <meta name=”author” content=”Rentahost.net”>
• <meta name=”audience” content=”All”>
átszoktak a korábban piacvezető keresőkről (Lycos, AltaVista) a • <meta name=”robots” content=”All, Index, Follow”>
Google-ra. • <meta name=”publisher” content=”Rentahost.net”>
• <meta name=”revisit-after” content=”7 days”>
Nemrég még problémát jelentett az, hogy a keresőkön a feltöl- • <meta name=”country” content=”Hungary”>
tött összes információknak csak egy jelentéktelen kis része volt • <meta name=”title” content=”Ingyenes apróhirdetések”>
megtalálható. Ez a helyzet mára sokat változott. A Google adat- • <meta name=”copyright” content=”Rentahost.net”>
Internet helyzetkép 2005 98 Internet helyzetkép 2005 99

• <meta name=”classification” content=”E-business”> semmilyen súllyal nem veszi figyelembe a ROR fájl meglétét, amit
• <meta name=”rating” content=”General”>
• <meta name=”distribution” content=”Global”>
a rorweb.org példái alapján könnyen letesztelhetünk.
• <meta name=”doc-type” content=”Web Page”> A ROR fájl előnye a fejlesztők szándéka szerint az lenne, hogy
a webhely gyökérkönyvtárában elhelyezett ror.xml nevű fájlban
az egész webhelyre vonatkozó releváns információkat helyezünk
Ezek az utasítások akkor lehetnek hasznosak, ha a konkurens
el. A készítők szándéka szerint a ror.xml egyfajta átfogó sitemap-
oldalak nem használják ezeket, illetve ha más módon (pl. külső
ként, hírszolgáltatásként, keresők munkáját segítő kulcsszó adat-
linkekkel) nem tudjuk megnövelni oldalunk PageRank értékét.
bázisként is működne, de ezeknek a funkcióknak szerveroldali
Ezen kívül a fenti meta utasítások segítik a szűkített kereséseket,
feltételei is vannak. A ROR fájl egyelőre az addme.com szolgálta-
például ha az országra, kategóriára, nyelvezetre vonatkozik, a ke-
tás, illetve ehhez a szolgáltatáshoz kapcsolódó partnerek számára
resők robotjainak is ajánlást tesznek a frissítések gyakoriságáról.
hasznos, illetve ma úgy fogalmazhatunk, hogy ezek a szolgáltatá-
Az igazi kereső szolgáltatások számát tekintve az eltelt évek- sok tesztelik.
ben csökkenést tapasztalhattunk. Ráadásul a fennmaradó szolgál-
Amennyiben a kereső szolgáltatások hasznosítani fogják a
tatások egy része azonos eredményt ad a keresés során, felvásár-
ROR fájl tartalmát, úgy átfogó, sok témát tartalmazó, több száz
lásnak vagy partneri programnak köszönhetően. A katalógusok
vagy több ezer kulcsszóval leírható webhelyekről kaphatnak in-
piacán nem csak a DMOZ vált piacvezetővé és egyben a legtöbb
formációt egyetlen szövegfájl elemzésével. Ez erőforrást spórolna
hasonló szolgáltatás partnerévé, hanem a magánkezdeményezésű
meg a web növekedésével a kedvező tendenciák ellenére is lépést
linklisták, link-és bannercsere akciók, tematikus linkkatalógusok,
tartani képtelen kereső szolgáltatásoknak, illetve a webhely tulaj-
linkcserére alapuló „webringek” is értéküket vesztették a weblap
donosok egyszerűbben tehetik elérhetővé sok lapból álló webhe-
promóció szempontjából.
lyeiket, portáljaikat. Mindamellett számítani lehet arra is, hogy a
promóciós módszerek miatt idővel leértékelődik majd ennek is a
• Database of Web Robots: http://www.robotstxt.org/wc/active/html/type.html
jelentősége, illetve várható, hogy ha a nagyobb keresők egyáltalán
Ennek következményeként felerősödött a fizetett pozíciók ér- figyelembe is veszik, ennek súlya nem lesz meghatározó.
téke a keresőkön. Éppen ezért a Google például bárki számára el-
érhető, viszonylag olcsó hirdetési lehetőséget kínál az adott kulcs- Leértékelődött promóciós módszerek
szavakra, amiért a kattintások száma alapján kell fizetni. Az üzleti célú webhelyek promóciója sokszor olyan jól sike-
rült, hogy azok nagyrészt kiszorították a közösségi vagy kevésbé
ROR (Resources of a Resource) agresszívan kezelt tartalmakat. Ezen kívül az ismertté vált és ered-
A ROR fájllal kapcsolatban ma még jelentős fenntartásaink ményes promóciós módszereket a weboldal helyezésének mani-
lehetnek. Egyelőre egy kiforratlan technika, amit bizonyos szol- pulálására is felhasználták. Ezért elsősorban a Google szankció-
gáltatások már tesztelnek. Amennyiben sikeresnek bizonyulnak kat hoz a manipulációk kiszűrésére, illetve azért, hogy a fontos
a tesztek, elképzelhető, hogy a ma piacvezető keresők is részben üzleti célú weboldalak fizetett hirdetés formájában érhessenek el
vagy egészben használni fogják. Ezzel együtt ma a Google még előnyös találatokat a kereső listájában az adott kulcsszóra.
Internet helyzetkép 2005 100 Internet helyzetkép 2005 101

A weboldalakban elhelyezett meta utasítások, elsősorban a Webhelyek optimalizálása


description és a keywords, alacsony jelentőségűek, hiszen ezeket
már minden weboldal tulajdonos használja. Mindamellett, hogy A keresők fent leírt fejlődési folyamata oda vezetett, hogy
ezeket egyre kevésbé, de a különböző keresők különböző mérték- manapság promóciós célokra szinte értelmetlen külön szoftvert
ben veszik figyelembe, újabb meta utasítások használata segítheti használni, hiszen ezeket a keresők vagy figyelmen kívül hagyják,
az előnyösebb megjelenést. vagy egyenesen szankcionálják a használatukkal népszerűsített
Ugyancsak leértékelődött a mindenki számára elérhető link- webhelyeket. Ezekben a programokban mégis található egy olyan
csere és bannercsere oldalak jelentősége. Olyan oldalra bekerülni, szolgáltatás, amely még ma is értékes lehet, mégpedig az oldalak
amelynek célja a linkek gyűjtögetése, meglehetősen értelmetlen optimalizációja céljára.
a keresős megjelenés szempontjából. A látogatók is leszoktak ar- Az oldal optimalizálása a tartalom szerény mértékű módosí-
ról, hogy horizontális linkgyűjteményeket keressenek, illetve ezek tását jelenti, abból a célból, hogy az oldalra jellemző – és felte-
a linkgyűjtemények a keresőkben meg sem jelennek. Hagyomá- hetően többek által keresett – kulcsszavakra előnyös pozícióba
nyos katalógusnak (ahová szükséges bejelenteni a linkeket) ott a kerüljünk.
DMOZ, amellyel a Google szoros együttműködésben dolgozik. Első lépésként legfontosabb az oldal tartalmi részének korrekt
A találati listában mégis jelentős szerepet játszik az, hogy kialakítása. Az oldalban legyen olvasható szöveg, vagyis a Flash
hány más oldalról mutat link a webhelyünkre, illetve ezek az olda- és a képi „tartalom” ebből a szempontból nem értékelhető. A ke-
lak mekkora PageRank értékkel rendelkeznek. Ezeket a linkeket resők ezeket a grafikusan közölt tartalmi elemeket nem tudják ér-
ma már azonban nem egy tartalmatlan és bárki számára nyitott telmezni. Képek esetében mégis van egy kis segítség, mégpedig
linkgyűjteményben kell elhelyezni, hanem meg kell próbálni verti- az <img> utasítás „alt” paramétere, valamint maga a fájlnév. Jobb
kális tartalmat szolgáltató oldalakon megjelenni, lehetőleg minél híján a keresők ezeket a szövegeket is figyelembe veszik, illetve
kevesebb hasonló link között. Erre jó lehetőséget biztosítanak a képek keresésénél jelentős szerepet kapnak. Gondoljunk arra,
például a közösségi fórumok, vagy webhely tulajdonosként mi hogy szinte minden kereső kínál külön képkeresési lehetőséget.
magunk is létrehozhatunk olyan „microsite” hálózatot, amelyek Amennyiben például galériát üzemeltetünk, az „alt” paraméter
más-más domainnév vagy subdomainnév alatt érhetőek el, és a ke- tartalmazza a kép műfaját, alkotóját, címét, egyéb fontos adatait.
resők oldalán pozitívan elbírált linkeket tartalmaznak arra a szol- Az ilyen „láthatatlan” szavak megválasztásánál törekedjünk arra,
gáltatásra, amelynek szüksége van az előnyös megjelenésre. hogy lehetőleg a témára jellemző keresőszavakat használjunk,
Mivel a találati lista rendezésének szempontjai folyamatosan hiszen a képek csak a képhez csatolt szöveg (illetve fájlnév, do-
változnak, korszerűsödnek, illetve üzleti szempontok alapján arra mainnév, elérési útvonal) alapján válnak megtalálhatóvá. Ehhez
ösztönzik a weblap tulajdonosokat, hogy fizetett pozíciókat vásá- azonban információval kell rendelkeznünk arra vonatkozóan, ho-
roljanak a találati listákban, érdemes megjelenésünket, illetve en- gyan alakulnak az adott témában a látogatók keresési szokásai.
nek eredményességét gyakran ellenőrizni, és ha szükséges, módo- Amennyiben „általános” témát dolgozunk fel (computer, áruház,
sítani a weboldal tartalmán. marketing, szoftver, internet stb.), nehéz dolgunk van, mert igen
nagy a konkurencia, sok hasonló témájú oldal van. Próbáljuk meg
Internet helyzetkép 2005 102 Internet helyzetkép 2005 103

a tartalmi részt a témán belül szűkíteni, úgy, hogy az adott témá- A belépő oldalak magasabb jelentősége miatt érdemes egy
nak kisebb legyen a konkurenciája. Ezt a keresőn magán ellen- több témát feldolgozó webhelyen több saját domainnevet alkal-
őrizhetjük különböző kulcsszavak begépelésével, és a feljövő ta- mazni. Ez jó módszer arra is, hogy minden egyes fő témakörnek
lálatok mennyiségének megvizsgálásával. Amennyiben a szűkítés saját (és ezáltal nagyobb jelentőségű) belépő oldala legyen, illetve
nem lehetséges, a keresők oldalain fizetett hirdetéseket vásárolha- hogy a nagy – és emiatt nagy konkurenciával rendelkező – álta-
tunk, de általános kulcsszavak esetén itt is jelentős konkurenciára lános témakört alcsoportokra osszuk. Ezeket a csoportokat így
számíthatunk. elláthatjuk megfelelő designnal, mindig az adott témának megfe-
A keresők általában képesek kezelni a PDF és Word (PPD lelően. Hátrány lehet, hogy a webhely egységessége így felborul.
stb.) dokumentumokban publikált szövegeket. Amennyiben ilye- A keresők a kulcsszavak értékelésénél, és ezáltal a PageRank
neket használunk, ugyancsak számíthatunk arra, hogy lehetséges érték kiszámításánál, nagy súllyal veszik figyelembe nem csak a
ezek keresős leindexelése. A PDF előnye, hogy formailag teljesen domainneveket, hanem az adott téma oldalára vezető útvonalat
megegyezhet a szerkesztett dokumentum képével, hátránya, hogy is. Az al-domaineket, alkönyvtárakat és a html oldalak neveit is
csak komplett dokumentumok (könyvek, katalógusok) publikálá- úgy érdemes megválasztani, hogy az, ha lehetséges, tartalmazzon
sánál van értelme, ehhez pedig külön program szükséges és na- legalább egy olyan kulcsszót, ami a téma szempontjából fontos.
gyobb sávszélesség. Ugyanez még hatványozottabban igaz akkor, ha a képkeresésre
A webhely legfontosabb oldala, a „bejáratként” funkciónáló gondolunk. A keresők a képeket „tartalmilag” nem tudják értel-
„első” oldal az, amelyik a domainnév használatakor megjelenik. mezni, megtalálhatóvá elsősorban csak az útvonal, illetve a file-
Ennek tartalmát, linkjeit, felépítését a keresők nagyobb jelentő- név alapján tudják tenni, másodsorban elemezhető az oldal maga,
séggel veszik figyelembe, mint a többi oldalt, vagy az alkönyvtárak amiben a kép megjelenik.
tartalmát. Több esetben a kereső motorja nem indexeli le a web- A „Link popularity”, azaz a ránk mutató linkek száma és mi-
hely mélyebben található oldalainak tartalmát. Más szempontból nősége, az egyik leghatékonyabb módja az előrébb kerülésnek,
viszont ha a keresett kulcsszavaknak nem a belépő oldal felel meg bár vegyük figyelembe, hogy az oldalban olvasható szavak és az
leginkább, a látogató nem a webhely kezdő oldalára fog megér- éppen keresett kulcsszavak előfordulásának sűrűsége még fonto-
kezni. Éppen ezért a belső oldalakat is fel kell készíteni arra, hogy sabb. Ezzel együtt tudni kell azt is, hogy a ránk mutató linkek
onnan tovább lehessen jutni a webhely struktúráján belül. A web- nem egyformán értékesek. Ami fontos, bekerülni a DMOZ és a
design során elkövethető egyik legnagyobb hiba az olyan oldal, Yahoo! katalógusába, a megfelelő témakörökbe. Érdemes meg-
amelyikről semerre sem vezet tovább link. próbálni a linkcserét olyan weboldalakon, ahol alapvetően kevés a
Érdemes arra is figyelni, hogy a PageRank érték kiszámításá- kifelé mutató link, és nem automatikus a feliratkozás. Nem utolsó
nál elsődleges szempont a keresett kulcsszó „sűrűsége” (keyword szempont annak megvizsgálása, hogy a linkcsere oldala az adott
density). Ez ma már annyival változik, hogy a keresők ezt kiegé- kulcsszóra mekkora PageRank értéket képvisel. Nem érdemes vi-
szítik a szinonimákkal, illetve az oldalra kívülről mutató linkek szont bekerülni webringekbe vagy FFA-hoz hasonló linklistákba,
szövegével. valamint olyan tiltólistán lévő oldalakba, amelyek eleve meg sem
jelennek a keresőben. A ránk mutató linkek leellenőrzésben ma-
Internet helyzetkép 2005 104 Internet helyzetkép 2005 105

guk a keresők is nyújtanak segítséget. Mind az AltaVista, mind Bizonyos keresők leindexelik a rejtett űrlapmezők, illetve a
a Google nyújt olyan szolgáltatást, amivel lekérdezhető, mely böngészőben meg nem jelenő szövegek tartalmát. Ezeken a helye-
oldalakon van domainnevünkre mutató link. Több olyan szolgál- ken gyakorlatilag bármit leírhatunk, de figyelni kell a kulcsszavak
tatás és szoftver is van, amely több keresőben is megvizsgálja a sűrűségére abból a szempontból is, hogy a kereső ne tekintse az
nevünkre mutató linkek számát (amely nem azonos a PageRank oldalt tartalmilag spamnek mert ekkor tiltólistára kerülhet doma-
értékkel). Ilyen például a Optilink (http://www.windrosesoftware. innevünk.
com/optilink/) és egy ingyenes webes szolgáltatás, a http://www.
freewebsubmission.com/link-popularity.html címen. Webmesterek eszközei
Bizonyos keresők azt is vizsgálják, az adott oldalra hányszor A webhelyek megtalálhatóságát olyan sok szempont jellem-
kattintanak rá a felhasználók. Ez a módszer így önmagában kétsé- zi, hogy az optimalizációhoz szükség van különböző eszközökre
ges, hiszen a gyakoribb kattintás önmagát generálja, ha ebben az is. Az egyik legfontosabb dolog annak kiderítése, hogy az adott
esetben az oldal mindig előnyösebb helyen jelenik meg. Bár a kat- témakörben mik a legkeresettebb kulcsszavak. Erre a Google ko-
tintások száma nem közömbös a PageRank érték kiszámításánál, moly segítséget nyújt azoknak, akik csatlakoznak az AdWords
jelentősége nem túl magas, és időben változik is. nevű fizetős rendszerhez. Itt a jobb kihasználtság érdekében ta-
lálhatunk kulcsszó optimalizáló és kereső eszközt. Más progra-
Dinamikus weboldalak (program által generált oldalak, portá-
mokban viszont használhatjuk a „Keyword finder” szolgáltatást,
lok, fórumok) sok esetben nem követhetőek a keresők által, így az
amely a leggyakrabban keresett kulcsszavakról tájékoztat egy-egy
oldalak tartalmi részéhez a keresők nem férnek hozzá. A fórumok
témában, így ezt követhetjük is. A beírt kulcsszó alapján megtud-
már felajánlanak egy „keresőbarát” verziót is, portáloknál ez ne-
hatjuk, mely kifejezésekre kerestek rá a legtöbben. Ezt a szolgál-
hezebben megoldható. Érdemes az ilyen esetekben olyan módon
tatást használva kiderül, hogy az általános témákban (mint pél-
működtetni a portált, hogy a linkek a keresők számára is követ-
dául „domain”) már nem az egyetlen, hanem a két vagy három
hetőek legyenek, az oldalak tartalmi része pedig „olvasható” és
szavas keresések a legnépszerűbbek. Ebben a hónapban 774.000
értelmezhető legyen a számukra is.
keresés volt regisztrálható a „domain name”, 632.000 a „domain
A keretrendszer a webszerkesztés népszerűtlen és sok name registration”, 606.000 a „domain hosting” és csak 333.000
hátránnyal járó technikája. Ennek ellenére vannak olyan esetek, a „domain” kulcsszóra. Ezekből az adatokból nem csak a kulcs-
amikor előnyt jelent a használatuk. Ez esetben a keresős optima- szavakhoz kapcsolható egyéb kulcsszavak értékesek, hanem az is,
lizálás miatt használjunk kulcsszavakat a <noframes> utasítások ha kiderül, bizonyos témákra mekkora az érdeklődés a keresőkön
között. egy-egy adott hónapban.
A keretek használatával ellentétben segít az előrébb kerülés- A keresők is próbálnak segíteni a webszerkesztőknek, ha nem
ben a stílusok (CSS) használata. Mivel a keresők számára nem is az optimalizációban, de legalább az eredményesség ellenőrzé-
értelmezhető kódok az oldalon kívülre kerülnek, azok a robotok sében vagy annak előremozdításában. Az AltaVista http://www.
amelyek nem olvassák be a lap teljes tartalmi részét, több értel- altavista.com/web/webmaster címen található oldalán két hasz-
mezhető szöveget fognak leindexelni. nos eszközt is ajánl: az egyik megmutatja, mely oldalak vannak
Internet helyzetkép 2005 106

leindexelve a kereső adatbázisában, a másik pedig kilistázza az


adott domainre mutató oldalakat. Ez utóbbival arról is tájékozód-
hatunk, milyen cikkek olvashatóak, amelyek kapcsolatba hozha-
tóak domainnevünkkel.
A Google olcsó megoldást próbál nyújtani azoknak, akik
hajlandóak fizetni a megjelenésért. Bizonyos esetekben, amikor
webhelyünk nem kerülhet az első oldalakon elérhető linkek közé
(a webhely fiatal kora, vagy a túl nagy konkurencia okán), érde-
mes kipróbálni az AdWords programot (https://adwords.google.
com/). A regisztráció után a keresőablak jobb oldalán feljövő fi-
zetett szöveges hirdetések közé kerülhetünk. A reklámkampány
megtervezése során eldönthetjük, maximum mennyit fizetünk egy
rákattintásért (a megjelenés önmagában ingyenes, de számolják),
és hogy egy nap mennyit akarunk a kampányért fizetni. A fizetés
fogja meghatározni, hanyadik pozícióban jelenik meg a hirdeté-
sünk. A kampányokhoz meglehetősen sok segítséget és eszközt
kapunk, amellyel optimalizálhatjuk a hirdetés kulcsszavait, illet-
ve azt, hogy kulcsszavanként mennyit ér nekünk egy-egy kattin-
tás. Ugyancsak az AdWords program részeként lehetőség van ún.
konverzió követésre, amely a látogató kampányhoz kapcsolódó
mozgását rögzíti.
Internet helyzetkép 2005 107

Webes funkciók részletezése

Általános lehetőségek
A funk­ci­o­na­li­tás je­len­tő­sé­gé­vel nemcsak azért kell ki­emel­ten
fog­lal­koz­ni, mert ön­ma­gá­ban is ele­gen­dő egy webhely fel­épí­té­sé­
hez, ha­nem azért is, mert rend­kí­vül sok­fé­le le­he­tő­ség lé­te­zik. Eze­
ket a le­he­tő­sé­ge­ket min­den al­ka­lom­mal a webhely pro­fil­já­ba kell
il­lesz­te­ni, ezért az a mi­ni­mum, hogy is­mer­jük őket. Ezek egye­di­re
sza­bá­sát, üzem­be he­lye­zé­sét, ne­tán el­ké­szí­té­sét bíz­zuk a prog­ra­
mo­zó­ra vagy olyan va­la­ki­re, aki már hasz­nál ilyen szer­ve­ren fu­tó
prog­ra­mo­kat. Eb­ben a fe­je­zet­ben nem ki­zá­ró­lag a tár­helybér­lő ál­
tal te­le­pít­he­tő funk­ci­ó­kat vizs­gál­juk meg, ha­nem azo­kat is, ame­
lyek fel­aján­lá­sa és üzem­be he­lye­zé­se a szer­ver fenn­tar­tó­já­nak a
fel­ada­ta.

Az FTP-account
Ez az egyik leg­alap­ve­tőbb szol­gál­ta­tás. Az FTP a File Transfer
Protocol rö­vi­dí­té­se. Ar­ra ad le­he­tő­sé­get, hogy a tár­hely bér­lő­je
ol­da­la­kat és más szük­sé­ges file-okat tölt­sön fel a webszerverre.
Egy accounthoz el­vi­leg ele­gen­dő egyet­len ilyen le­he­tő­ség, de ha
csa­pat­ban fej­lesz­tik a webhelyet, ak­kor nem árt, ha min­den­ki­nek
sa­ját userneve és jel­sza­va van ah­hoz a te­rü­let­hez, ami­n dol­goz­nia
kell. Egy account ese­tén a ki­osz­tott usernév és jel­szó azo­no­sít­ja a
tár­hely tu­laj­do­no­sát, ő ez­zel a be­lé­pés­sel min­den jo­got meg­kap:
ír­hat, tö­röl­het vagy mó­do­sít­hat a webhelyen be­lül. Ugyanígy le­het
hoz­zá­fér­ni pél­dá­ul a le­ve­le­zőrend­szer­hez is, de ezt nem szo­kás
FTP-prog­ram­mal ke­zel­ni. Ha több kü­lön­bö­ző usernevet és jel­szót
is ki le­het osz­ta­ni, ak­kor nem cél­sze­rű az összes jog ki­adá­sa. Eb­
Internet helyzetkép 2005 108 Internet helyzetkép 2005 109

ben az eset­ben is van írás­jog és tör­lé­si jog, de eze­ket pél­dá­ul egy Saját IP-szám
al­könyv­tár­ra le­het kor­lá­toz­ni.
A webhelyek lo­ka­li­zá­lás­ához min­den­kép­pen szük­ség van egy
Az FTP-hoz­zá­fé­rés egy spe­ci­á­lis faj­tá­ja az ún. anonymus FTP, ál­lan­dó IP-számra, amely egy 255.255.255.255 for­má­tu­mú szám­
amely úgy biz­to­sít hoz­zá­fé­rést a webhely tar­tal­má­hoz, hogy nem sor. A tár­hely tar­tal­ma, sőt, az e-mail pos­ta­lá­da és az FTP-te­rü­let
kell konk­rét jel­szót vagy usernevet meg­ad­ni. Eb­ben az eset­ben az is el­ér­he­tő az IP-számon ke­resz­tül. Az IP-szám azért szük­sé­ges,
így be­lé­pő fel­hasz­ná­ló­nak ál­ta­lá­ban csak ol­va­sá­si jo­gai van­nak, mert a webhely azo­no­sí­tá­sa tu­laj­don­kép­pen nem a lá­to­ga­tó ál­
de ez ter­mé­sze­te­sen sza­bá­lyoz­ha­tó, és le­het, hogy pont ol­va­sá­si tal be­írt domainnév alap­ján tör­té­nik, ha­nem a domainnevet irá-
jo­ga nincs, csak fel­töl­te­ni ké­pes. Ezt a faj­ta hoz­zá­fé­rést azért ta­ nyítják az adott IP-számra, és vé­gül ez azo­no­sít­ja a szó­ban for­gó
lál­ták ki, mert FTP-vel egy­sze­rűb­ben és gyor­sab­ban le le­het töl­te­ webhelyet. Emi­att te­hát IP-szám el­ső­sor­ban azért kell, hogy tár­he­
ni pél­dá­ul nagy­mé­re­tű prog­ra­mo­kat, vagy akár egész webhelyet lyünk egy domainnéven ke­resz­tül is el­ér­he­tő le­gyen. Az IP-szám-
is. En­nek el­le­né­re nem cél­sze­rű ilyen account üzem­be he­lye­zé­se, mal azo­no­sí­tott tár­hely és a lá­to­ga­tó bön­gé­sző­je kö­zé be­éke­lő­dik
csak ak­kor, ha pél­dá­ul szoft­ver­ar­chí­vu­mot üze­mel­te­tünk. Ezt a le­ még egy szol­gál­ta­tás, a DNS. A DNS a Domain Name Ser­vi­ce
he­tő­sé­get min­den eset­ben tud­ni kell ki­kap­csol­ni, még ak­kor is, ha rö­vi­dí­té­se. Ez olyan funk­ció, amely a ke­re­sett ne­vet össze­ren­de­li
tár­he­lyünk­höz ez in­gye­ne­sen jár. FTP-szer­ve­rek tar­tal­ma ol­va­sás, a meg­adott IP-számmal. Így vé­gül az adott szó a meg­fe­le­lő tár­hely
az­az le­töl­tés cél­já­ra ren­del­ke­zés­re áll olyan mó­don is, ha egy ha­ tar­tal­mát ol­vassa be a lá­to­ga­tó bön­gé­sző­jé­be. Ilyen DNS-szer­vizt
gyo­má­nyos böngészőprogram szá­má­ra csi­ná­lunk lin­ket a le­tölt­he­ ál­ta­lá­ban a tár­hely üze­mel­te­tő­je ké­pes biz­to­sí­ta­ni a bér­lő szá­má­
tő prog­ra­mok­hoz. Eb­ben az eset­ben nem áll fenn pél­dá­ul an­nak a ra, de domainnevek ki­osz­tá­sát ál­ta­lá­ban már nem. Domainnevet
ve­szé­lye, hogy a lá­to­ga­tó olyan te­rül­etek­hez is hoz­zá­fér, ame­lyek a tár­hely fenn­tar­tó­já­tól füg­get­len szer­ve­zet áru­sít, itt kell meg­ad­
le­töl­té­se nem kí­vá­na­tos. ni a DNS-szer­ver ada­ta­it. Fon­tos te­hát tud­ni, hogy a tár­hely, a
Az FTP-hoz­zá­fé­rés­hez egy kü­lön ún. kli­ens­prog­ram szük­sé­ DNS és a domainnév ki­osz­tá­sa nem ugyanan­nak a szer­ve­zet­nek
ges. Ilyen prog­ra­mok nagy szám­ban lé­tez­nek a weben, az egyik a fel­ada­ta. A leg­jobb, ha az egyes dolgokat at­tól a szolgáltatótól
leg­nép­sze­rűbb meg­ol­dást a Cute FTP kí­nál­ja. FTP-kli­en­se­ket ta­ vá­sá­ro­ljuk meg, amelyik az adott terület specialistája, és jól meg-
lál­ha­tunk weboldalszerkesztő al­kal­ma­zá­sok­ban is, ilyen pél­dá­ul a határozható fő profillal rendelkezik, illetve szá­munk­ra ár­ban és
Dreamweaver. Ez utób­bi elő­nye az, hogy bo­nyo­lult könyv­tár­struk­ meg­bíz­ha­tó­ság­ban a leg­in­kább meg­fe­lel. Lé­te­zik pél­dá­ul in­gye­nes
tú­ra ese­té­ben nem kell a szer­ve­ren is kö­vet­ni a fájl út­vo­na­lát, azt DNS-szer­viz is (http://soa.granitecanyon.com/), amely ugyan nem
a prog­ram au­to­ma­ti­ku­san a meg­fe­le­lő hely­re töl­ti. meg­bíz­ha­tó, és tech­ni­kai se­gít­sé­get sem ka­punk a hasz­ná­la­tá­hoz,
de ide­ig­le­ne­sen fel­épí­tett webes al­kal­ma­zá­sok ese­té­ben elő­nyös le­
Linkek:
• CuteFTP: http://www.cuteftp.com het. Ez utób­bi to­váb­bi elő­nye ak­kor mu­tat­ko­zik meg, ha a doma-
• LeapFTP: http://www.leapware.com/leapftp.html innév és az IP-szám kö­zöt­ti kap­cso­la­tot gyak­ran kell vál­toz­tat­ni.
• WS FTP: http://www.csra.net/junodj/ws_ftp32.htm
• BulletProof FTP: http://www.bpftp.com/ Telnet/SSH-hozzáférés
• FTP FAQ: http://hoohoo.ncsa.uiuc.edu/ftp/faq.html
• További segítség: http://www.iaehv.nl/users/perry/ftp-list.html Ez a faj­ta hoz­zá­fé­ré­si jo­go­sult­ság nem ba­rát­sá­gos és könnyű
hasz­nál­ha­tó­sá­gá­ról hí­res. Gya­kor­la­ti­lag ka­punk egy pa­rancs­tech­
Internet helyzetkép 2005 110 Internet helyzetkép 2005 111

ni­kás, ka­rak­te­res fe­lü­le­tet, amin ke­resz­tül kéz­ben tart­ha­tunk bi­ nem hoz­zák nyil­vá­nos­ság­ra, ezért min­den­kép­pen kér­dez­zük meg,
zo­nyos dol­go­kat, illetve hasz­nál­hat­juk az adott szer­ver ope­rá­ci­ós ha nem ta­lá­lunk er­re utaló in­for­má­ci­ót. Az is elő­for­dul, hogy nem
rend­sze­ré­nek pa­ran­csa­it. Bi­zo­nyos ese­tek­ben – pél­dá­ul má­so­lá­sok­ kor­lá­to­zás, ha­nem csak mé­rés tör­té­nik, és egy bi­zo­nyos ha­tár át­lé­
nál, moz­ga­tá­sok­nál, tör­lé­sek­nél, szer­ver­ol­da­li prog­ra­mok tesz­te­lé­ pé­se után egy­sze­rű­en nö­vek­szik webhelyünk fenn­tar­tá­si dí­ja.
sé­nél – az account megfelelő pa­ra­mé­te­re­i­nek be­ál­lí­tá­sá­nál vagy a A rend­szer­pa­ran­csok­hoz va­ló hoz­zá­fé­ré­si jog a szer­ver­ol­da­li
crontab-funk­ció hasz­ná­la­tá­nál ez a fe­lü­let, bár nem szép, de rend­ prog­ra­mok el­ké­szí­té­sét könnyí­ti. Ál­ta­lá­ban az egyik leg­nép­sze­
kí­vül gyors és elő­nyös. Ilyen hoz­zá­fé­rést ál­ta­lá­ban egyetlen egyet rűbb ilyen pa­rancs a sendmail. Ez a prog­ram a le­ve­le­ző­rend­szer
ka­punk, de sok eset­ben biz­ton­sá­gi okok­ra hi­vat­koz­va egy­ál­ta­lán hasz­ná­la­tát te­szi le­he­tő­vé rend­kí­vül egy­sze­rű mó­don. Ha le­he­tő­sé­
nem is ka­punk ilyen le­he­tő­sé­get. A Telnet-(shell) hoz­zá­fé­rés meg­ get ka­punk más – pél­dá­ul má­so­ló, lis­tá­zó, sze­lek­tá­ló – pa­ran­csok
va­ló­sí­tá­sá­nál is szük­sé­günk van egy kli­ens­prog­ram­ra, amely pél­dá­ hasz­ná­la­tá­ra, akkor szer­ver­ol­da­li prog­ram­ja­in­kat ez­zel is ki­egé­szít­
ul a Win­dows-rend­sze­rek­nek is ré­sze. Ami­kor ilyen mó­don lé­pünk het­jük és egy­sze­rűb­bé te­het­jük bi­zo­nyos fel­ada­tok meg­ol­dá­sát.
be webszerverünkre, akkor a min­ket azo­no­sí­tó usernév és jel­szó
ka­rak­te­res for­má­ban jut el az azo­no­sí­tást vég­ző szá­mí­tó­gé­pig. Ez Amennyi­ben a fen­ti le­he­tő­sé­gek kor­lá­to­zá­sá­val ta­lál­ko­zunk
el­vi­leg könnyen „el­kap­ha­tó”, ami­re ter­mé­sze­te­sen elő­ze­te­sen fel vagy en­nek függ­vé­nye a fenn­tar­tá­si díj, na­gyon so­kat koc­káz­ta­
kell ké­szül­ni, te­hát ez sem ak­ko­ra prob­lé­ma, mint amek­ko­rá­nak tunk. Eb­ben az eset­ben ugyan­is lá­to­ga­tóink szá­ma nem nö­ve­ked­
lát­szik. Ezenkí­vül meg­ol­dást nyújt az SSH-kli­ens­prog­ra­mok és - het meg­fe­le­lő ütem­ben, hi­szen ezek egy ré­sze a til­tás után nem
pro­to­koll hasz­ná­la­ta, amely a be­je­lent­ke­zés­hez szük­sé­ges in­for­má­ tud­ja egy ide­ig el­ér­ni webhelyünk tar­tal­mát. Ez bi­zal­mat­lan­ná
ci­ó­kat tit­ko­sít­ja a kli­ens és a szer­ver kö­zöt­ti út­vo­na­lon. te­he­ti látogatóinkat, és el­ve­szít­het­jük a vissza­té­rő­ket. Min­den­kép­
pen olyan webszervert vá­lasszunk, ahol a ha­vi­díj nem függ a lá­to­
Linkek: ga­tó­ink ál­tal le­töl­tött adat­mennyi­ség­től, és eze­ket nem is kor­lá­toz­
• FiSSH SSH-kliensprogram: http://www.massconfusion.com/ssh/
• PuTTY SSH-kliensprogram: http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/ zák eset­le­ges til­tá­sok­kal.
• SecureCRT: http://www.vandyke.com/products/securecrt/index.html
• Telnet-kliensek: http://www.davecentral.com/telnet.html Crontab
• NetTerm: http://starbase.neosoft.com/~zkrr01/html/netterm.html
• Telnet-linkgyűjtemény: http://www.softseek.com/Internet/Telnet/ A Crontab-pa­rancs az ope­rá­ci­ós rend­szer ré­sze, funk­ci­ó­ját te­
kint­ve is­mét­lő­dő fel­ada­tok vég­re­haj­tá­sá­ra al­kal­mas. Be­ál­lí­tá­sá­hoz
Adatforgalom, CPU-idő, sávszéleség, rendszerparan- ál­ta­lá­ban fel­té­tel a Telnet-el­érés le­he­tő­sé­ge. A fel­ada­to­kat so­ron­
csok ként kell fel­so­rol­ni egy ar­ra al­kal­mas file-ban. A so­rok ele­jén az
is­mét­lő­dé­si cik­lust, utá­na pe­dig a rend­sze­re­sen fut­ta­tan­dó pa­ran­
A fen­ti le­he­tő­sé­gek hi­á­nya vagy kor­lá­to­zá­sa ál­ta­lá­ban aka­dá­
csot kell de­fi­ni­ál­ni. Ez­zel le­het­sé­ges konk­rét prog­ra­mok idő­sza­kos
lyoz­za webhelyünk hasz­nál­ha­tó­sá­gát és prog­ra­moz­ha­tó­sá­gát. Ha
fut­ta­tá­sa, de hasz­nál­hat­juk pél­dá­ul ké­pek, szö­ve­gek vagy han­gok
a szer­ver üze­mel­te­tő­je mé­ri és kor­lá­toz­za a le­tölt­he­tő adat­mennyi­
idő­kö­zön­kén­ti le­cse­ré­lé­sé­re is.
sé­get, a te­le­pí­tett prog­ra­mok ál­tal fel­hasz­nál­ha­tó időt és erő­for­rás­
igényt vagy a le­het­sé­ges sáv­szé­les­sé­get, akkor webhelyünk hasz­ A crontabban az is­mét­lő­dé­si cik­lu­sok tet­sző­le­ge­sen be­ál­lít­ha­
nál­ha­tó­sá­gát koc­káz­tat­ja. Eze­ket az ada­to­kat gyak­ran egy­sze­rű­en tó­ak év­re, hó­nap­ra, hét­re, nap­ra, perc­re vo­nat­ko­zó­an. Gya­kor­la­ti­
Internet helyzetkép 2005 112 Internet helyzetkép 2005 113

lag bár­mi­lyen meg­ol­dás­hoz hasz­nál­ha­tó, amelyik szer­ver­ol­da­lon Az ol­dal­ba il­leszt­he­tő, vissza­té­rő rész­le­tek mel­lett fut­tat­ha­tó
au­to­ma­ti­ku­san, em­be­ri be­avat­ko­zás nél­kül ké­pes le­fut­ni. Hasz­nál­ prog­ra­mok ered­mé­nyei is ilyen mó­don je­le­nít­he­tő­ek meg egy tet­
hat­juk pél­dá­ul na­pi men­té­sek el­ké­szí­té­sé­re vagy idő­sza­kos sta­tisz­ sző­le­ges weboldal tet­sző­le­ges he­lyén. Er­re az egyik leg­gya­ko­ribb
ti­kák le­vél­be­li el­kül­dé­sé­re. Ha­zai szol­gál­ta­tók erő­for­rás­hi­ány­ra pél­da a szám­lá­ló, ame­lyet a be­il­lesz­tett prog­ram lép­tet és meg is
hi­vat­koz­va rit­kán en­ge­dé­lye­zik, ar­ról nem be­szél­ve, hogy a szük­sé­ je­le­nít az ol­da­lon. Ter­mé­sze­te­sen ilyen mó­don bár­mit be­il­leszt­he­
ges Telnet tí­pu­sú hoz­zá­fé­ré­sek ki­osz­tá­sa is rit­ka­ság­szám­ba megy. tünk weboldalunkba, a le­he­tő­sé­gek nem kor­lá­to­zód­nak az egyéb­
Ez a funk­ció ál­ta­lá­ban csak Unix-, Linux-, Solaris-rend­sze­re­ ként tel­je­sen fö­lös­le­ges szám­lá­lók hasz­ná­la­tá­ra. A fen­ti­e­ken kí­vül
ken hasz­nál­ha­tó. A pa­ran­csok és az idő­zí­tés­hez szük­sé­ges ada­tok ké­pe­sek va­gyunk még dá­tu­mok és fájl-méretek ki­ol­va­sás­ra is. Ez
be­ál­lí­tá­sa és meg­írása va­la­mely szer­ver­re te­le­pí­tett szö­veg­szer­kesz­ a gyak­ran fris­sí­tett szoft­ver­adat­bá­zis­ok ese­té­ben elő­nyös, hi­szen
tő, a Pico vagy a Vi se­gít­sé­gé­vel lehetéséges a crontab –e pa­rancs a mé­ret és a ke­let­ke­zé­si dá­tum az ol­dal mó­do­sí­tá­sa nél­kül min­dig
ki­adá­sa után. Ez sok eset­ben na­gyon ké­nyel­met­len és las­sú. Egy­ ak­tu­á­lis lesz.
sze­rűbb, ha so­ra­in­kat meg­szer­keszt­jük sa­ját gé­pün­kön egy szö­veg­ Az SSI hi­á­nya na­gyon ko­moly til­tás­nak szá­mít. Sok hasz­nos le­
szer­kesz­tő­ben, ezt fel­tölt­jük FTP-vel a webszerverre, és a crontab he­tő­ség vagy meg­old­ha­tat­lan­ná vá­lik, vagy nagy­ság­ren­dek­kel több
<filenév> pa­rancs se­gít­sé­gé­vel he­lyez­zük azt üzem­be. Ha a fel­töl­ mun­ka szük­sé­ges bi­zo­nyos fel­ada­tok vég­re­haj­tá­sá­hoz. Az SSI
tött fájl hi­bát tar­tal­maz, a ké­rést a prog­ram fi­gyel­men kí­vül hagy- nem ter­he­li lé­nye­ge­sen a szer­vert, és nem las­sít­ja ész­re­ve­he­tő­en a
ja. A crontab ép­pen ak­tu­á­lis tar­tal­mát a „crontab –l” paranccsal weblapok le­töl­tő­dé­si ide­jét. Min­den­kép­pen olyan szol­gál­ta­tót vá­
tud­juk le­kér­dez­ni, így el­len­őriz­het­jük az ép­pen ak­tu­á­lis ál­la­po­tot. lasszunk, ahol az SSI en­ge­dé­lyez­ett. Gyak­ran meg­esik, hogy az
Linkek: SSI-pa­ran­csok csak az shtml ki­ter­jesz­té­sű ol­da­lak­ban haj­tód­nak
• Crontab manual: http://www.neosoft.com/neosoft/man/crontab.1.html vég­re. Er­re fi­gyel­jünk oda. Ha meg­lé­vő webhelyünket sze­ret­nénk
• Szintaxis és példa: http://www.neosoft.com/neosoft/man/crontab.5.html úgy ki­egé­szí­te­ni ilyen funk­ci­ók­kal, hogy nem akar­juk át­ne­vez­ni ol­
• Magyar segítség: http://net.akg.hu/unix/crontab.html
da­la­in­kat, a webszerver kon­fi­gu­rá­ci­ós le­he­tő­sé­gei kö­zött ar­ra is
mód van, hogy az alap­ér­tel­me­zett ki­ter­jesz­tést át­de­fi­ni­ál­juk a ha­
SSI - Server Side Includes
gyo­má­nyos html-re.
A fen­ti ki­fe­je­zés olyan le­he­tő­sé­gek meg­va­ló­sí­tás­ra al­kal­mas,
Linkek:
ame­lyek­kel egy egy­sze­rű HTML-weboldalba szer­ver­ol­da­li le­he­tő­ • SSI-tutorial: http://www.usd.edu/charlie/tutorials/ssi.html
sé­ge­ket il­leszt­he­tünk be. Ezek a le­he­tő­sé­gek na­gyon sok­fé­lék. Az • SSI-HTML: http://www.kresch.com/resources/HTML/SSI/
egyik leg­cél­sze­rűbb al­kal­ma­zá­sa az, ami­kor több kü­lön­bö­ző ol­dal­ • SSI know-how: http://www.smart.net/references/how-to/ssi.shtml
ba azo­nos tar­tal­mú rész­le­te­ket il­lesz­tünk be. Ez szol­gál­hat­ja az
ol­dal al­ján el­he­lye­zett, min­den ol­da­lon vissza­té­rő link­gyűj­te­mény,
el­ér­he­tő­sé­gi ada­tok és co­py­right in­for­má­ci­ók köz­lé­sét. Ugyan­csak
cél­sze­rű ez­zel a funk­ci­ó­val ol­dal­ba il­lesz­te­ni a gyak­ran vál­to­zó
vagy a több ol­da­lon vissza­té­rő rész­le­te­ket.
Internet helyzetkép 2005 114 Internet helyzetkép 2005 115

Mesteroldal az Interneten ható, hogy meglévő oldalainkat ilyen módon tegyük egységessé.
Utólagos alkamazásánál felmerülhet az, hogy kényelmetlen lenne
A kiadványszerkesztő programokban már régen megszokhat- minden, már publikált oldalt átnevezni SHTML kiterjesztésűre,
tuk a mesteroldalak használatát. A szövegszerkesztőkben is ren- hiszen ebben az esetben az összes linket is újra kéne írni. Éppen
delkezésünkre állnak az egységesen ismétlődő láblécek és fejlé- ezért van arra lehetőség, hogy az alapbeállítást egy konfigurációs
cek. Hasonló lehetőséget az Internetes oldalak készítése során fájl segítségével felülbíráljuk. Ez a fájl általában srm.conf néven
nem találunk, a probléma mégis megoldható. van jelen – vagy ha nincs, akkor létre kell hozni –, de találkoz-
hatunk szervertől függően .bhtaccess és .htaccess nevű konfigu-
Az SSI (Server Side Includes) rációs fájllal is, amely a public_html könyvtárban van, ha pedig
Amennyiben oldalainkat nem keretrendszer segítségével tes- ettől eltérő beállítást szeretnénk használni valamelyik alkönyvtár-
szük „lapozhatóvá”, úgy ésszerű az oldalak alján és/vagy tetején ban, az ott elhelyezett konfigurációs fájl felül fogja bírálni a pub-
egy térkép célját szolgáló linkgyűjteményt elhelyezni, amely lehe- lic_html könyvtárban található beállítást. Amennyiben tehát azt
tővé teszi, hogy látogatónk bármelyik oldalon témát válthasson. szeretnénk, hogy hagymányos HTM vagy HTML kiterjesztésű
Ha megfogalmazzuk azt, hogy ezeknek a „térképeknek” minden oldalainkba is SSI parancsokat illeszthessünk, az ‘AddType text/
oldalon egyformának kell lenniük, felmerül a kérdés, be lehet-e x-server-parsed-html .htm’ vagy az ‘AddType text/x-server-par-
illeszteni egy tetszőleges szövegfájlt mint forráskódot a HTML ol- sed-html .html’ sorral tudjuk felülbírálni az alapbeállítást.
dalak megfelelő pozícióiba ilyen célból. Felmerülhet az is, hogy
bizonyos oldalaknál egyedi, a többitől eltérő tartalomra van szük- Az SSI parancsok alkalmazása
ség, ilyenek lehetnek pl. az eladást szolgáló oldalak űrlapjai. Amennyiben megteremtettük a szerveroldali feltételeit az SSI
A problémára megoldást az SSI funkciók egyike jelent, amely parancsok futtatásának, egyszerűen be kell illesztenünk őket egy
lehetővé teszi, hogy a HTML forráskód tetszőleges helyére tetsző- szabályos HTML oldalba. Az egyik legésszerűbb feladat az ol-
leges tartalmú fájlt illesszünk be. Egyetlen nehézség, hogy a funk- dalakon ismétlődő sorok beszúrása. A webhely üzemeltetőjének
ció működését maga a webszerver kell, hogy támogassa. e-mail címe valószínűleg minden oldalon szerepel. Ha ez meg-
változik, akkor az összes oldalt át kellene írni, és újra publikálni.
Szerveroldali feltételek Ezzel szemben, ha beillesztünk egy hivatkozást, amely egy olyan
szövegfájlra mutat, amely a szükséges információt tárolja, változá-
Amennyiben a webszerver mégis támogatja az SSI parancso- sok esetén elég csupán ezt az egy fájlt átírni és publikálni, ennek
kat, az ilyen utasításokat tartalmazó oldalakhoz általában egy hatására az összes oldalon megváltoznak az adatok. Nézzünk rá
speciális kiterjesztést rendel. Ez a legtöbb esetben nem más, egy példát. Az oldal alján egy, a webhely főbb témáit összefog-
mint SHTML. Amikor a hagyományos HTML dokumentumun- laló linkgyűjtemény van. Ezt szeretnénk egységesen minden do-
kat ilyen kiterjesztéssel publikáljuk, a webszerver tudni fogja, kumentumunk aljára beilleszteni. Mivel gyakran fűzünk új témát
hogy a sorok között végrehajtandó parancsot fog találni, ezért a meglévőkhöz, meg szeretnénk oldani azt, hogy változások ese-
végigolvassa a forráskódot megjelenítés előtt. Ez a funkció nem tén ne kelljen minden oldalt átírni. Ezért az SSI-t támogató oldal
lassítja számottevően a letöltődési folyamatot, ezért bátran ajánl-
Internet helyzetkép 2005 116 Internet helyzetkép 2005 117

megfelelő pozíciójában használjuk az ‘Include file’ funkciót. Meg- pont IP címe, az előző oldal URL címe, a böngésző és operációs
valósítása nagyon egyszerű: csupán a <!--#include file=”bottom. rendszer tipusa stb.
txt”--> sor beírására van szükség. Természetesen ne feledkezzünk
el magának a „bottom.txt” szövegfájlnak a létrehozásáról sem, Az SSI biztonsági kérdései
amely nem mást tartalmaz, mint az adott pozícióba beillesztendő Mivel az SSI segítségével a szerveren operációs rendszer szin-
HTML forráskódot. tű parancsokat is kiadhatunk, így felmerülnek bizonyos biztonsági
A fentiek alapján könnyű elképzelni, hogy az oldalak tetején kérdések ezzel kapcsolatban. Szerver parancsokat az ‘#exec cmd’
ismétlődő képi vagy szöveges elemek tárolására egy „top.txt” nevű ‘#exec script’ és az ‘#exec exe’ utasításokkal futtathatunk. Ezáltal
fájlt használjunk, és a beillesztést szolgáló kódot az oldal tetején lehetősége van a rosszindulatú látogatónak arra, ha ezeket a soro-
helyezzük el. Ugyanez az igény felmerülhet dinamikusan változó kat űrlapból átvett paraméterek alapján generálja, romboló paran-
CGI scriptek által létrehozott oldalak esetén is. Ahhoz, hogy itt is csokat adjon ki, amely az oldal töltődése közben le is fut. Ennek
működjenek ezek a lehetőségek, az ‘AddType application/x-htt- érdekében természetesen a rendszergazdának kell korlátoznia a
pd-cgi .cgi’ sorral kell bővíteni a konfigurációs fájlt. Ennek hatá- látogatók által kiadható parancsok hatáskörét, hiszen nem lenne
sára lehetőségünk nyílik arra, hogy egy űrlapból átadott paramé- jó, ha az rm -fr / parancs bárki által kiadható lenne egy több fel-
terek alapján döntsünk az SSI funkciókról. használót is kiszolgáló webszerveren. Mindamellett a paramétere-
zést kézben lehet tartani azzal, hogy nem kitölthető űrlapmezők,
Az SSI további lehetőségei hanem kiválasztható listaelemek vagy beikszelhető checkboxok
A fenti módszerrel nem csupán tetszőleges fájlokat illeszthe- és rádiógombok határozzák meg a parancsot és annak paramé-
tünk be a dokumentum tetszőleges helyére, hanem programok tereit. Még biztonságosabb megoldás az, ha előre elkészített és
futtatását vagy információk lekérését is kezdeményezhetjük. Az megírt SSI futtatására alkamas HTML oldalakat tárolunk a web-
oldalak alján divatos számlálót is az SSI funkcióval lehet léptetni. szerveren, amelyen tartalmilag a látogató nem tud változtatni, mi
Ez a lehetőség azzal van összefüggésben, hogy az SSI-n keresz- viszont biztosak vagyunk benne, hogy letesztelt és helyesen para-
tül külső programokat is futtathatunk, vagy külső parancsokat is méterezett parancsok vannak benne felsorolva. Nézzünk erre is
kiadhatunk, amelyek az oldal letöltődése közben egyszerűen vég- egy példát.
rehajtódnak. A futtatás érdekében az <!--#exec cgi=”szamlalo. Tételezzük fel, hogy egy űrlap alapján 3 különböző paramé-
cgi”--> sort kell beilleszteni a megfelelő helyre. Természetesen a terrel engedélyezzük egy bizonyos rendszerparancs lefuttatását.
„szamlalo.cgi” feladata az, hogy az oldal letöltődéseinél léptesse Miután az űrlapot kitöltötte a látogató, egy CGI script eldönti,
eggyel a számlálót, és annak aktuális értékét beillessze az oldalba melyik HTML oldal betöltésére van szükség abból a háromból,
grafikus vagy szöveges formában. Ilyen célú CGI programok nagy amit erre a célra előkészítettünk. Ekkor a CGI maga nem jelenik
számban és általában ingyenesen állnak rendelkezésre az Inter- meg, csupán átadja a „terepet” annak az oldalnak, amelyik a he-
neten. További lehetőségek az információk lekérésében vannak. lyes beállításokat tartalmazza. Ehhez a következő foráskódra van
Lekérhetjük a dátumot, a fájlok méretét és frissítési dátumát, va- szükség a CGI script-ben:
lamint a látogatókról néhány olyan adatot, mint pl. a belépési
Internet helyzetkép 2005 118 Internet helyzetkép 2005 119

print “Refresh: 0; URL=program1.shtml”, “\n”;. vés van. Rendelkezésre áll Win95 és WinNT környezetre Apache,
A fenti sor hatására a CGI script 0 sec várakozási idővel betöl- Netscape FastTrack és O’Reilly Wesite Server nevű terméke.
ti a “program1.shtml” oldalt, amely tartalmazza a szükséges SSI Alternatíva még a FolkWeb, a Sambar Server, a W4Server vala-
parancsot a paramétereivel együtt. Természetesen a letöltendő mint az MS IIS vagy az MS Personal Webserver, de ezek vagy túl
oldal nevét a CGI-nek a kitöltött űrlap alapján dinamikusan kell nagyteljesítményű szerverek, vagy nem támogatnak tökéletesen
megállapítania. A biztonsági kérdéseket illetően akkor is körül- minden funkciót. Említésre méltó még a PowerServer, amely egy-
tekintőnek kell lennünk, ha a program futtatását kezdeményező ben Secure site is, és SMTP valamint POP3 levelezőrendszert is
parancsot és annak paramétereit nem adatbeviteli mezőkkel old- tartalmaz. Amikor ezeket a kisteljesítményű programokat üzem-
juk meg hanem fix értékekkel, mert a CGI script űrlap nélkül is be helyezzük, akkor az SSI konfigurálása általában egy szövegfájl
paraméterezhető. Elég kiadni a böngésző felső sorában a http:// (Apache), vagy egy dialógus box (Website Server) segítségével
www.url_cim.com/cgiscript_file.cgi/?valtozo=parameter sort, és a lehetséges, ahol a megfelelő kiterjesztéshez kell hozzárendelni a
CGI máris lefuthat a megadott paraméterekkel, amelyek a CGI- megfelelő mime fájltípust. Ahhoz, hogy a funkció és a szerver ha-
t meghívó HTML oldalból könnyedén kiolvashatók. A felmerü- tása érvényesüljön is, a lokális útvonal helyett a http://localhost/
lő biztonsági kérdések ellenére nincs esélye egy csupán olvasási URL címen keresztül kell tesztelnünk saját oldalainkat, így azok
jogokkal rendelkező látogatónak a rendszer tönkretételére, így a pont úgy fognak működni, mint egy valódi webszerveren. Az
kérdéssel inkább a rendszert üzemeltető rendszergazdának kell egyik legjobb megoldása a szerveroldali funkciók helyi, Windows-
foglalkoznia, mint a webhelyet publikáló webmesternek. os gépen történő tesztelésének a FolkWeb vagy a Website Server
nevű programok telepítése és a nyilvánosan elérhető webserverrel
Az SSI funkciók lokális tesztelése azonos módon történő konfigurálása.
Már többször volt róla szó, hogy ha szerveroldali funkciókat
használunk, akkor telepítenünk kell saját gépünkre egy olyan le- SSL – Secure Socket Layer
hetőleg kisteljesítményű webszervert, amely hasonlóképpen visel- Ez a fen­ti­hez ha­son­ló rö­vi­dí­tés egé­szen más cé­lo­kat szol­gál.
kedik, mint amin az oldalainkat nyilvánosságra hozzuk. Mindez Egy biz­ton­sá­gi pro­to­kollról van szó, amely a lá­to­ga­tó bön­gé­sző­je
igaz volt a CGI scriptek futtatására, de természetesen igaz min- és a webszerver kö­zöt­ti adat­fo­lya­mot tit­ko­sít­ja, pél­dá­ul hi­tel­kár­
den olyan funkcióra is amihez maga a szerver is szükséges, így tya­szá­mok vagy más sze­mé­lyes ada­tok meg­adá­sa ese­té­ben.
ezalól nem kivétel az SSI funkció sem. Amennyiben lokális gé-
A pro­to­koll ön­ma­gá­ban ter­mé­sze­te­sen nem vé­gez pénz­ügyi
pünkön nem helyezünk ilyet üzembe, és alkalmazzuk az azonos
tranz­ak­ci­ó­kat. Ez csak a biz­ton­sá­gos adat­át­vi­telt szol­gál­ja. En­nek
részleteket biztosító #include file SSI parancsot, az webszerver
el­le­né­re min­den olyan webhelyen, ahol ilyen jel­le­gű ada­to­kat ké­
nélkül egyszerűen nem fog megjelenni az oldalon, hiszen a böngé-
rünk a lá­to­ga­tó­tól, ott a pro­to­koll hasz­ná­la­ta kvá­zi szab­vánnyá
sző maga nem veszi majd figyelembe a parancsot tartalmazó sort.
vált. Ilyen­kor a bön­gé­sző­ben http://cím he­lyett https://cím for­má­
Kisteljesítményű webszerverekből igen nagy a választék. Olyan,
tu­mot kell al­kal­maz­ni a webhely el­éré­sé­re, és a bön­gé­sző al­só so­
ami a Perl nyelvű CGI scripteket és az SSI funkciókat is támogat-
ja, üzembe helyezése és konfigurálása is egyszerű, viszonylag ke-
Internet helyzetkép 2005 120 Internet helyzetkép 2005 121

rá­ban la­kat vagy kulcs jel­zi a lá­to­ga­tó­nak a biz­ton­sá­gos adat­át­vi­ Multimédia-támogatás


tel meg­va­ló­su­lá­sát.
Az internetes mul­ti­mé­dia le­he­tő­sé­gei egy­re ki­ter­jed­teb­bek.
Az SSL-pro­to­koll csak a szer­vert és an­nak fenn­tar­tó­ját azo­no­ Ilyen pél­dá­ul a Real Networks ál­tal ki­fej­lesz­tett RealAudio- és
sít­ja, így ez sem old meg min­den prob­lé­mát, tu­laj­don­képp nagy­ RealVideo-fel­vé­te­lek le­ját­szá­sa, de ide so­rol­hat­juk a Flash-t is.
részt csak a lá­to­ga­tó bi­zal­mát erő­sí­ti. Ah­hoz, hogy ez az azo­no­ Ezek­nek a tech­no­ló­gi­ák­nak az az elő­nye, hogy a tel­jes le­töl­tő­dés
sí­tás meg­tör­tén­jen, a szer­ver­hez, il­let­ve a domainnévhez ún. előtt lát­ha­tó­vá vá­lik az ani­má­ció, illetve hall­ha­tó­vá vá­lik a hang.
certificate-et kell vá­sá­rol­ni egy köz­ben­ső szer­ve­zet­től. Ilyen szer­ Ezek­hez ter­mé­sze­te­sen már vi­szony­lag nagy sáv­szé­les­ség kell, va­
ve­zet a Thawte és a VerySign. Né­hány tár­helyszol­gál­ta­tó vi­szont la­mint a webszerveren te­le­pí­tett szoft­ve­res tá­mo­ga­tás is elő­nyös.
fel­ajánl bér­lő­i­nek egy ilyen certificate-tel már ren­del­ke­ző doma- Amennyi­ben ilyen anya­go­kat aka­runk pub­li­kál­ni, győ­ződ­jünk
innevet, amit gyak­ran és fő­leg kül­föld­ön már in­gye­ne­sen ad­nak a meg ar­ról, hogy a szer­ver mi­lyen mó­don se­gí­ti eze­ket.
tár­helybér­lé­si konst­ruk­ci­óhoz. Ilyenkor az SSL-pro­to­koll­ra tör­té­
Szin­te min­den mul­ti­mé­di­ás meg­ol­dás hát­rá­nya, hogy a lá­to­ga­
nő át­kap­cso­láskor meg­vál­to­zik a domainnév, vi­szont in­gyen van,
tó ol­da­lán plugin mo­dul szük­sé­ges az adott anyag le­ját­szá­sá­hoz.
és ez is tel­jes ér­té­kű szol­gál­ta­tás. Amennyi­ben ilyen mó­don hi­tel­
Ez egy­elő­re na­gyon koc­ká­za­tos­sá te­szi pél­dá­ul QuickTime fil­mek
kár­tya­szá­mo­kat ké­rünk be, a tranz­ak­ció le­bo­nyo­lí­tá­sa ér­de­ké­ben
és ké­pek pub­li­ká­lá­sát. Ta­lán a leg­jobb hely­zet­ben a Flash-tech­no­
hi­tel­kár­tya-el­fo­ga­dói szer­ző­dést kell köt­nünk egy er­re al­kal­mas
ló­gia van eb­ből a szem­pont­ból, mert ezt a plugint vi­szony­lag so­
bank­kal.
kan hasz­nál­ják nagy biz­ton­ság­gal. Mi­e­lőtt azon­ban elhisszük a
Online és va­lós­ide­jű hi­tel­kár­tyás tranz­ak­ci­ók meg­va­ló­sí­tás­ra gyár­tó­nak, hogy a Flasht lá­to­ga­tó­ink több mint 90%-a ké­pes le­ját­
ugyan­csak kell egy köz­ben­ső szer­ve­zet, ame­lyik ma­gát a tranz­ak­ sza­ni, tá­jé­ko­zód­junk füg­get­len for­rá­sok­ból is, il­let­ve ve­gyük fi­gye­
ci­ót vég­re­hajt­ja. Ma már itthon is kínálnak a bankok hitelkártyás lem­be azt, hogy a 3-as ver­zi­ó­jú és ko­ráb­bi pluginek nem ké­pe­sek
vásárláshoz áruházba integrálható webfelületet. le­ját­sza­ni a ké­sőb­bi ver­zi­ók min­den le­he­tő­sé­gét. Ép­pen ezért a
Linkek: biz­ton­sá­gos hasz­ná­la­tot nem jel­lem­zi tel­je­sen kor­rek­ten a szük­sé­
• VerySign: https://digitalid.verisign.com/index.html ges mo­dul el­ter­jedt­sé­ge.
• Thawte: http://www.thawte.com/
• Internet Secure: http://www2.internetsecure.com/ A RealNetworks a video- és audioanya­gok pub­li­ká­lá­sá­nak
• Virtual Merchant: http://www.thevirtualmerchant.com/ kvá­zi szab­vá­nyát te­rem­tet­te meg. Bár ezt a mo­dult is ad­ják a
• First Data: http://www.firstdata.com/ bön­gé­szők­höz, el­ter­jedt­sé­ge füg­get­len fel­mé­ré­sek sze­rint na­
• iBILL: http://www.ibill.net/
• Cardservice International: http://www.cardservice.com/ gyon ala­csony, és le­ját­szá­sá­hoz ma­gas sáv­szé­les­ség szük­sé­ges. A
• 1st American Cardservice: http://www.1stamericancardservice.com/ sRealPlayernek rá­adá­sul két ver­zi­ó­ja lé­te­zik, egy in­gye­nes és egy
• MultiCards: http://multicards.com/ pén­zes ver­zió. Ha a lá­to­ga­tó­nak a le­ját­szó mo­dult pén­zért kell le­
• Merchant Now: http://merchantnow.com/
• 1stworldcardservice: http://www.1stworldcardservice.com/ töl­te­ni, va­ló­szí­nű­leg nem teszi azt meg. Az in­gye­nes ver­zió pe­dig
• SSL FAQ: http://webopedia.Internet.com/TERM/S/Secure_Socket_Layer.html elég­gé el van rejt­ve, ezért le­het, hogy tü­rel­mét ve­szít­ve egy­sze­rű­en
• SSL szójegyzék: http://www.netcraft.co.uk/ssl/glossary.html odébb­áll. Se­gít­he­tünk a hely­ze­ten az­zal, ha a prog­ram­hoz szük­sé­
ges lin­ket meg­ad­juk a kér­dé­ses ol­da­la­kon webhelyünkön. Mi­vel a
Internet helyzetkép 2005 122 Internet helyzetkép 2005 123

RealNetworks ol­da­lán (http://www.real.com) az in­gye­nes ver­zió Webes felület


na­gyon ne­he­zen ta­lál­ha­tó meg, hasz­nál­juk a http://www.jumbo.
Mint lát­ha­tó, a webhely szol­gál­ta­tás­vá­lasz­té­ka rend­kí­vül nagy
com/pages/bw/plugin/sections.asp?x_sectionid=14687 cí­met,
le­het, és ezek­nek a szol­gál­ta­tá­sok­nak je­len­tős ré­sze ne­he­zen ért­he­
amely köz­vet­len el­érést biz­to­sít a szük­sé­ges prog­ram­hoz.
tő és hasz­nál­ha­tó. Ép­pen ezért na­gyon nagy előny, ha az elő­re te­
To­vább fo­koz­za a Real-for­má­tu­mú anya­gok pub­li­ká­lá­si ne­héz­ le­pí­tett funk­ci­o­na­li­tás be­ál­lí­tá­sa­i­ra ren­del­ke­zé­sünk­re áll olyan we-
sé­ge­it, hogy a Flash-sel el­len­tét­ben az ilyen for­má­tu­mú anya­gok bes fe­lü­let, amin ke­resz­tül le­tilt­ha­tunk, en­ge­dé­lyez­he­tünk vagy lét­
nemcsak ol­dal­ba be­ágya­zott ob­jek­tum­ként, ha­nem kü­lön le­ját­szó re­hoz­ha­tunk pél­dá­ul FTP vagy POP3 accountokat. Ugyanez igaz
ab­lak­ba is be­tölt­he­tő­k. Gyak­ran elő­for­dul, hogy fi­ze­tős mo­dul hi­ ak­kor is, ha szük­sé­ges­sé vá­lik jel­sza­vunk meg­vál­toz­ta­tá­sa. Eze­ket
á­nyá­ban csak az egyik meg­ol­dás üze­mel a kli­ens gé­pén. Ha­son­ló a fe­lü­le­te­ket ál­ta­lá­ban a szol­gál­ta­tás nyúj­tó­ja fej­lesz­ti, ezért nem
a he­lye­zet a QuickTime-filmek le­ját­szá­sá­nál is, amelynek pluginja egy­sé­ge­sek, hasz­ná­la­tu­kat tu­laj­don­képpen meg kell ta­nul­ni. Ezt
az Apple webhelyéről tölt­he­tő le. Ép­pen ezért azo­kat a szol­gál­ta­ még­is ér­de­mes meg­ten­ni, hi­szen sok­kal egy­sze­rűbb és gyor­sabb
tá­so­kat, amelyeket ilyen mó­don nyúj­tunk, te­gyük el­ér­he­tő­vé egy­ meg­ta­nul­ni egy gra­fi­kus weboldal hasz­ná­la­tát, mint pél­dá­ul Tel-
sze­rű html-ol­da­lak for­má­já­ban is, va­la­mi­lyen szö­ve­ges vagy egy­ net-hoz­zá­fé­ré­sen ke­resz­tül ve­zé­rel­ni bi­zo­nyos ne­he­zen ke­zel­he­tő
sze­rű ké­pek­kel il­luszt­rált ver­zi­ó­ban. szol­gál­ta­tá­so­kat, még akkor is, ha az pél­dá­ul olyan fon­tos do­log,
Ilyen mul­ti­mé­di­ás anya­go­kat több­fé­le prog­ram­mal is elő­ál­lít­ha­ mint egy jel­szó meg­vál­toz­ta­tá­sa.
tunk. Flash-mo­zik vagy ké­pek ké­szí­té­sé­re ké­zen­fek­vő meg­ol­dás a Linkek:
Flash ak­tu­á­lis ver­zi­ó­ja, de fi­gye­lem­re mél­tó a Swish ne­vű prog­ram • http://hosting.rentahost.net/directadmin.shtml
is, amely­be ren­ge­teg elő­rede­fi­ni­ált ef­fek­tust és moz­gást épí­tet­tek A szol­gál­ta­tás­vá­lasz­ték hasz­ná­la­ta mel­lett na­gyon elő­nyös, ha
be. Mi­vel a Flash nemcsak ani­má­ci­ók, ha­nem egy­sze­rű vek­to­ros jel­szó­val vé­dett webes fe­lü­le­tet ka­punk e-mail pos­ta­lá­dánk­hoz. En­
áb­rák pub­li­ká­lá­sá­ra is al­kal­mas, ha­gyo­má­nyos gra­fi­kai prog­ra­ nek ak­kor lát­juk nagy hasz­nát, ha el­uta­zunk sa­ját szá­mí­tó­gé­pünk
mok­ban is ta­lál­ha­tunk ilyen cé­lú ex­port­mo­dult. Real-for­má­tu­mú nél­kül. Ek­kor be­ül­ve egy internetkávézóba, vagy egy is­me­rő­sünk­
kép- és hang­anyag­ok rög­zí­té­sé­re a RealProducer ne­vű szoft­ver al­ től el­in­téz­het­jük le­ve­le­zé­sün­ket anél­kül, hogy le­ve­le­zőprog­ra­mot
kal­mas. A leg­kom­pa­ti­bi­li­sebb al­ter­na­tí­vá­kat azok a Ja­va-al­kal­ma­ ké­ne te­le­pí­te­nünk, illetve az adott gé­pen kelle­ne tá­rol­ni a hoz­zá­
zá­sok biz­to­sít­ják, ame­lyek át­ve­szik a hang- vagy kép­le­ját­szó mo­ fé­rés jel­sza­vát. Ha­son­ló elő­nyök­kel jár­hat egy olyan fe­lü­let, amin
dul sze­re­pét úgy, hogy a lá­to­ga­tó ol­da­lán nem szük­sé­ges plugin ke­resz­tül nem le­ve­le­zé­sün­ket, ha­nem webhelyünk komp­lett tar­
mo­dul. Ilyen al­ter­na­tí­va az AudioCentric Ja­va Applet. tal­mát ér­het­jük el. Ha gyak­ran kell el­utaz­nunk, vá­lasszunk olyan
Link: meg­ol­dást, amely leg­alább le­ve­le­zé­sünk le­bo­nyo­lí­tá­sát le­he­tő­vé te­
• RealNetworks: http://www.real.com/ szi egy egy­sze­rű bön­gé­szőn ke­resz­tül. Ek­kor nem kény­sze­rü­lünk
• Flash: http://www.flash.com/
• Swish: http://swishzone.com/
ar­ra, hogy hi­te­lün­ket ron­tó in­gye­nes e-mail cí­met hasz­nál­junk.
Internet helyzetkép 2005 124 Internet helyzetkép 2005 125

Jelszóval védett alkönyvtárak Hibaüzenetek egyedire szabása


Ugyan­csak a webszerver szol­gál­ta­tá­sa az, hogy bi­zo­nyos al­ Leg­vé­gül ezt az ap­ró­ság­nak lát­szó, de hasz­nos funk­ci­ót em­lít­
könyv­tá­ra­kat és tar­tal­mu­kat jel­szó­val te­gye véd­he­tő­vé. Jel­szó jük. A szer­ve­ren tör­tént hi­bák­ról a lá­to­ga­tó alap­hely­zet­ben egy
mö­gé bi­zal­mas in­for­má­ci­ó­kat vagy fi­ze­tős szol­gál­ta­tá­so­kat rejt­ meglehetősen ba­rát­ság­ta­lan ér­te­sí­tést kap. Ez ál­ta­lá­ban tar­tal­maz­
he­tünk. Jel­sza­vas meg­ol­dá­so­kat min­den eset­ben a szer­ver ilyen­ za a hi­ba szám­kód­ját és na­gyon rö­vid le­írá­sát. A leg­gya­ko­ribb
irá­nyú szol­gál­ta­tá­sá­val old­junk meg, so­ha ne hasz­nál­junk kli­ens­ – ami­vel bi­zo­nyá­ra sokan ta­lál­ko­ztak az internetezők közül – a
ol­da­li meg­ol­dást vagy biz­ton­sá­gi ré­sek­et tartalmazó szer­ver­ol­da­li 404-es hi­ba. Ez egy tö­rött link­et jelez, más szó­val egy nem lé­te­
prog­ra­mot. ző ol­dal­ra utal. Ezt az ol­dalt a hi­ba­üze­ne­tek egye­di­re sza­bá­sá­nak
A jel­sza­vak ki­osz­tá­sa és kar­ban­tar­tá­sa alap­ve­tő­en a szer­ver­re le­he­tő­sé­gé­vel pél­dá­ul le­for­dít­hat­juk ma­gyar­ra, de tet­sző­le­ges kö­
te­le­pí­tett prog­ra­mok dol­ga, amit a gya­kor­lot­tab­bak Telnet-fe­lü­le­ zért­he­tő üze­net­re is lecse­rél­het­jük. Az ilyen mó­don meg­je­le­nő ol­
ten ke­resz­tül ér­het­nek el. Emel­lett ha­tal­mas előny, ha a jel­sza­vak dal­ban nem hasz­nál­ha­tunk SSI-pa­ran­cso­kat, és ez nem tar­tal­maz­
menedzselésére webes fe­lü­le­tű prog­ra­mot te­le­pí­tünk. Ilyen pél­dá­ hat szer­ver­ol­da­li prog­ra­mot sem. Ami­kor ezt az ol­dal el­ké­szít­jük,
ul a CGI-World Password Ma­na­ger ne­vű prog­ram­ja. Ez a prog­ ki­vé­te­le­sen hasz­nál­junk ab­szo­lút út­vo­nal­meg­adá­so­kat az ol­dal­ba
ram a hoz­zá­fé­rést ma­gát nem ke­ze­li, csak a be­lé­pés­hez szük­sé­ges ágya­zott ké­pek és lin­kek ese­té­ben, hi­szen nem tud­hat­juk, hogy a
in­for­má­ci­ót ál­lít­ja elő, amit a webhely bér­lő­jé­nek kell fel­töl­te­nie hi­ba me­lyik al­könyv­tár­ban ke­let­ke­zett. Amennyi­ben Apache-szer­
a vé­dett al­könyv­tá­rak­ba. Ez a prog­ram azt is le­he­tő­vé te­szi, hogy vert fut­tat a szol­gál­ta­tónk, és en­ge­dé­lyezett a kon­fi­gu­rá­ci­ós fájl
meg­ad­juk egy-egy fel­hasz­ná­ló jo­ga­i­nak le­já­ra­ti dá­tu­mát. Ezenkí- hasz­ná­la­ta (a ne­ve ál­ta­lá­ban .htaccess), akkor tölt­sük fel azt a tár­
vül fel­kí­nál egy olyan Usercentert is, ahol a jel­szó­val ren­del­ke­ző hely gyö­kér­könyv­tá­rá­ba, és ír­juk be­le ezt a sort: ErrorDocument
fel­hasz­ná­ló töb­bek kö­zött meg­vál­toz­tat­hat­ja sa­ját jel­sza­vát, vagy 404 /404.html. Ez a 404-es hi­ba ke­let­ke­zé­sé­nél a 404.html ne­vű
le­mond­hat­ja a hoz­zá­fé­rés jo­ga­it. Amennyi­ben gyak­ran kell jel­sza­ ol­dalt mutatja meg a lá­to­ga­tó­nak. Az ol­dal bár­mit tar­tal­maz­hat,
vas vé­del­met elő­ál­lí­ta­nunk és hasz­nál­nunk, ér­dek­lőd­jük meg, le­ sőt, ál­ta­lá­ban ke­zel­ni tud­juk a 401-es, a 403-as és az 500-as hi­ba­
het­sé­ges-e a prog­ram te­le­pí­té­se, vagy eset­leg ez már ren­del­ke­zés­re üze­ne­te­ket is. Ez a funk­ció nem lét­fon­tos­sá­gú, de eset­leg pro­fi,
áll. gyak­ran vál­to­zó webhelyek épí­tő­i­nél jó szol­gá­la­tot te­het.
A jel­sza­vas al­könyv­tá­ra­kat na­gyon sok eset­ben hasz­nál­hat­juk.
Ilyen le­het pél­dá­ul egy zárt kö­zös­ség­nek szó­ló té­ma, nem pub-
likus ada­tok – pél­dá­ul vi­szont­for­gal­ma­zói ár­lis­ták –, vagy nyil­vá­
nos­ság­ra nem hoz­ha­tó in­for­má­ci­ók, például re­cept­re kap­ha­tó A levelezőrendszer szolgáltatásai
gyógy­sze­rek. Jel­szó mö­gé rejt­ve mind­ez csak az il­le­té­ke­sek szá­
má­ra lesz hoz­zá­fér­he­tő. Szer­ver­ol­da­li prog­ra­mok­kal ki­ol­vas­ha­tó E-mail címek, POP3 -postaládák, levelezőlisták, hírleve-
és azo­no­sít­ha­tó a könyv­tár­ba be­lé­pett fel­hasz­ná­ló ne­ve, így még lek, sendmail
to­vább sze­lek­tál­ha­tó a hoz­zá­fér­he­tő in­for­má­ció tar­tal­ma vagy
mennyi­sé­ge. A tár­hely­hez ál­ta­lá­ban sa­ját pos­ta­lá­dát is ka­punk. Ez ön­ma­gá­
ban azért elő­nyös, mert ek­kor le­ve­le­zé­sünk nem kö­tő­dik ah­hoz
Internet helyzetkép 2005 126 Internet helyzetkép 2005 127

a szol­gál­ta­tó­hoz, ame­lyi­ken ke­resz­tül be­tár­csá­zunk az internetre. usernevekre ér­ke­ző le­ve­le­in­ket. Ez a pos­ta­lá­da bár­hol le­het. Ar­ra
Ha a tár­he­lyünk­höz sa­ját domainnevet vá­sá­ro­lunk, ez a név ál­ta­lá­ azonban vi­gyáz­ni kell, hogy ne egy má­sik forwarderre küld­jük to­
ban e-mail cí­münk­ben is meg­je­len­het. Ek­kor pos­ta­lá­dánk bár­hol vább az ere­de­ti le­ve­let, mert eb­ben az eset­ben nem biz­tos, hogy
le­het, és tár­hely-, il­let­ve dial-up vagy bé­relt vo­na­li szol­gál­ta­tón­kat va­la­ha is meg­ér­ke­zik a kül­de­mény. En­nek a funk­ci­ó­nak csak ak­
anél­kül a kel­le­met­len je­len­ség nél­kül cse­rél­get­het­jük, hogy ez az kor van ér­tel­me, ha le­til­tot­tuk a tet­sző­le­ges usernevek hasz­ná­la­
e-mail cí­münk meg­vál­to­zá­sát okoz­ná. tát, így csak az ál­ta­lunk de­fi­ni­ált né­hány cím­re ér­ke­ző le­vél jön
A tár­helyszol­gál­ta­tók aján­la­ta­i­ban ál­ta­lá­ban sze­re­pel­nek e- meg hoz­zánk. A forwarderek to­váb­bi elő­nye, hogy a cí­münk­ben
mail pos­ta­lá­dák is. En­nek egyik oka, hogy aki­től a tár­he­lyet bé­rel­ sze­rep­lő usernév nem azo­nos a tény­le­ge­sen lét­re­ho­zott, jel­szó­val
jük, ál­ta­lá­ban ren­del­ke­zik DNS-szol­gál­ta­tás­sal is. Gyak­ran elő­for­ vé­dett pos­ta­lá­da usernevével. Ez valamelyest biz­ton­sá­go­sab­bá te­
dul, hogy tár­he­lyünk­höz nem egy, ha­nem több, eset­leg kor­lát­lan szi le­ve­le­zé­sün­ket.
szá­mú szab­vá­nyos e-pos­ta­lá­dát ka­punk, ekkor a bér­lő fel­ada­ta a Vé­gül em­lít­sük meg azo­kat a szol­gál­ta­tá­so­kat, ame­lyek a ké­
usernevek, il­let­ve jel­sza­vak ki­osz­tá­sa Telnet-kli­en­sen vagy webfe- ret­len, tö­me­ges e-mail le­ve­lek be­ju­tá­sát blok­kol­ják. Ez a funk­ció
lületű pa­ne­len ke­resz­tül. Az e-mai­lt ke­ze­lő DNS-t olyan mó­don na­gyon hasz­nos, mint már korábban ki­fej­tet­tük, ugyanis a spam,
is üzem­be le­het he­lyez­ni, hogy min­den olyan le­ve­let meg­kap­junk, illetve a név­te­len cí­mek­ről ér­ke­ző le­ve­lek nem te­kint­he­tő­ek ér­
amely domainnevünkre ér­ke­zik at­tól füg­get­le­nül, hogy az e-mail dem­le­ges üz­le­ti cé­lú meg­ke­re­sé­s­nek. A leg­jobb, ha a le­ve­le­zőrend­
cí­met mi­lyen fel­hasz­ná­lói név­re küld­ték. sze­rünk­ből azon­nal tö­rül­jük, vagy vissza­küld­jük őket a cím­zett­
Ugyan­csak a le­ve­le­zőrend­szer szol­gál­ta­tá­sa­i­hoz ta­ro­zik az e- nek. Aki­nek a webhelye egy bi­zo­nyos szin­ten túl nép­sze­rű­vé vá­
mail responder és az e-mail forwarder ne­vű funk­ció. A responder lik miközben „ottfelejtette” saját e-mail címét, annak tö­mén­te­len
tu­laj­don­kép­pen au­to­ma­ta vá­lasz­le­ve­let küld egy bi­zo­nyos e-mail mennyi­sé­gű spammel kell szá­mol­nia. Ez a mennyi­ség könnyen el­
cím­ről. En­nek üzem­be he­lye­zé­sé­nél meg kell ad­ni a fo­ga­dó e-mail ér­he­ti a na­pi 150-200 ké­ret­len és fö­lös­le­ges le­ve­let. A spam kül­dé­
cí­mét és be kell il­lesz­te­ni egy szö­veg­me­ző­be az au­to­ma­ta vá­lasz­le­ sé­nek, illetve tiltásának van­nak tör­vény­ben meg­ha­tá­ro­zott sza­bá­
vél tar­tal­mát. Ez a funk­ció ál­ta­lá­ban kor­lát­lan szá­mú vá­lasz­le­vél lyai, de ezek te­rü­le­ten­ként vál­to­zó­ak, és mi­vel az ere­de­ti kül­dő ne­
lét­re­ho­zá­sát te­szi le­he­tő­vé, fő­leg, ha sa­ját domainnevünkre min­ he­zen de­rít­he­tő fel, a spammerek gyakran egy­sze­rű­en fi­gyel­men
den nekünk szánt e-mail meg­ér­ke­zik an­nak usernevétől füg­get­le­ kí­vül hagy­ják a kor­lá­to­zá­so­kat. A leg­rosszabb, ha a le­mon­dás cél­
nül. Hasz­ná­la­ta ak­kor hasz­nos, ha olyan hely­re me­gyünk nya­ral­ni, já­val vá­la­szo­lunk a be­jö­vő le­vél­re. Eb­ben az eset­ben ugyan­is vi­lá­
ahol sem­mi­lyen mó­don nem hasz­nál­ha­tunk szá­mí­tó­gé­pet. Eb­ben gos­sá vá­lik a kül­dő szá­má­ra, hogy valóban lé­te­zik és működik az
az eset­ben egy „Nya­ral­ni men­tem” témájú e-mai­l-t kül­dhetünk au- e-mail cí­münk, te­hát lehet to­váb­bi ké­ret­len aján­la­to­kat kül­de­ni.
tomatikus válaszként pi­he­né­sünk idő­tar­ta­ma alatt. Nemcsak ki­vé­ Ellenszerként hasz­nál­juk a procmail ne­vű prog­ra­mot, ami a le­ve­
te­les al­kal­mak­kor, ha­nem ál­lan­dó in­for­má­ció­for­rás­ként is mű­köd­ le­zőrend­szerek ré­sze. Ez­zel a prog­ram­mal meg­old­hat­juk a spam-
tet­he­tünk ilyen au­to­ma­ti­ku­s, tá­jé­koz­ta­tó cé­lú szol­gál­ta­tá­so­kat. szűrést. Tud­nunk kell azon­ban, hogy a procmail na­gyon ne­he­zen
ke­zel­he­tő. Sze­ren­csés eset­ben a szol­gál­ta­tónk ké­szít egy webes fe­
A forwarder funk­ció gya­kor­la­ti­lag to­váb­bít­ja a le­ve­lün­ket egy lü­le­tet, aho­vá a szű­ren­dő domainnév vagy e-mail cím be­ír­ha­tó, és
tet­sző­le­ges cím­re. Ez ak­kor na­gyon hasz­nos és elő­nyös, ha csak el­dönt­he­tő az is, mi tör­tén­jen az ér­ke­ző le­vél­lel.
egyet­len pos­ta­lá­dá­ból akar­juk le­szed­ni az összes, de kü­lön­bö­ző
Internet helyzetkép 2005 128 Internet helyzetkép 2005 129

Mostani té­mánk­ba tartozik a le­ve­le­zőlis­ták és hír­le­ve­lek me- kat. A leg­jobb, ha csak ott rek­lá­mo­zunk, ahol az ki­fe­je­zet­ten en­
nedzselése is. Ez a két funk­ció a kö­zös­ség­te­rem­tés leg­egy­sze­rűbb ge­dé­lyez­ett, például ap­ró­hir­de­té­si fó­ru­mokon. A di­rekt rek­lá­mot
esz­kö­ze, mert a kli­ens ol­da­lán nem kell hoz­zá más, csak egy le­ve­ sem pri­vát e-mailben, sem pe­dig kö­zös­sé­gek­ben nem né­zik jó
le­zőprog­ram és egy e-mail cím. A hír­le­vél és a le­ve­le­ző­lis­ta ab­ban szem­mel. Itt fon­tos meg­em­lí­te­ni, hogy a „nem­tet­szés” itt messze
kü­lön­bö­zik, hogy a lis­tán ki­ala­kul­hat egy­faj­ta pár­be­széd, a hír­le­ túl­megy azon, hogy a rek­lá­mok­kal el­árasz­tott kö­zös­ség csend­ben
vél pe­dig egy­ol­da­lú, csak a szol­gál­ta­tás fenn­tar­tó­ja ír­hat rá. mér­ge­lő­dik. A spamszűrésnek má­ra már ha­gyo­má­nya van, erő­tel­
Le­ve­le­zőlis­ták cél­já­ra a leg­gyak­rab­ban a Majordomo vagy a jes moz­gal­mak te­szik a spammereket az üz­le­ti élet je­len­ték­te­len
ListServ ne­vű prog­ra­mot hasz­nál­hat­juk. En­nek üzem­be he­lye­zé­se és hi­tel­te­len sze­rep­lő­i­vé. Mind­amel­lett egy fel­dü­hö­dött kö­zös­ség
és be­ál­lí­tá­sa nem kis fel­adat, ak­kor já­runk jól, ha szol­gál­ta­tónk tech­ni­ka­i­lag meg­bé­nít­hat­ja a rek­lá­mo­zó le­ve­le­zé­sét. A fen­ti­ek mi­
webes fe­lü­le­ten le­he­tő­vé te­szi az üzem­be he­lye­zést és a be­ál­lí­tá­ att új­ra meg­is­mé­tel­jük, csak oda és csak azok­nak küld­jünk rek­
so­kat. A Majordomo tu­laj­don­képp al­kal­mas hír­le­vél fenn­tar­tá­sá­ lám­cé­lú üze­ne­te­ket, ahol ez ki­fe­je­zet­ten en­ge­dé­lyez­ett, vagy akik
ra is, hi­szen egyik funk­ci­ó­já­val le­tilt­ha­tó a be­je­lent­ke­zett ta­gok ezt saját maguk kér­ték pél­dá­ul egy le­ve­le­zőlis­tá­ra vagy hír­le­vél­re
írás­jo­ga. Ké­pes a prog­ram webes ar­chí­vum, valamint idő­sza­ki va­ló je­lent­ke­zés for­má­já­ban.
digestek (gyűj­te­mé­nyek) ké­szí­té­sé­re és pos­tá­zás­ra is. A be­je­lent­ Linkek:
ke­zés és a le­mon­dás min­den eset­ben a ta­gok dol­ga. Azt a faj­ta • http://hosting.rentahost.net/directadmin_email.shtml
• Welcome to CAUCE: http://www.cauce.org/
kö­zös­ség­te­rem­tést ne­ve­zik opt-in mailnek, ami­kor a hír­le­vél meg­ • ChooseYourMail: http://www.chooseyourmail.com/spamindex.cfm
ren­de­lő­je ön­ként dön­tött a csat­la­ko­zás­ról. A csat­la­ko­zás egy­sze­rű • Filter spam out!: http://www.sunworld.com/sunworldonline/swol-12-1997/swol-12-
e-mailben le­het­sé­ges, sőt, a lis­ta üze­mel­te­tő­je e-mailben küld­het spam.html
• Majordomo fejlesztőinek weblapja: http://www.greatcircle.com
be­ál­lí­tás­ra vo­nat­ko­zó pa­ran­cso­kat a lis­tát ke­ze­lő prog­ram­nak. Ter­ • Majordomo részletes kézikönyv: http://www.igc.org/igc/help/conferences/help.
mé­sze­te­sen a hír­le­vél üze­mel­te­tő­je ki­ala­kít­hat webes fe­lü­le­tet is a majordomo/
be­je­lent­ke­zés és a le­mon­dás meg­könnyí­té­sé­re, amely­nek cí­mét és • Majordomo magyar leírás: http://www.nexus.hu/gdflista/majordomo_txt.html
mód­ját min­den ki­me­nő le­vél alá au­to­ma­ti­ku­san oda­il­leszt­he­ti.
A hír­le­vél, ha nem Majordomoval meg­oldott, akkor mene-
dzselhető pél­dá­ul a CGI-World Mailing List Ma­na­ger ne­vű prog­
ram­já­val. Ek­kor a be­je­lent­ke­zés vagy le­mon­dás csak webes fe­lü­ Domainnevekkel kapcsolatos szolgáltatá-
le­ten ke­resz­tül le­he­tséges, de a le­ve­lek kül­dé­se csak jel­szó is­me­ sok
re­té­ben engedélyezett a fenn­tar­tó­nak, ugyan­csak egy weboldalon
ke­resz­tül.
Subdomainnevek
Az e-mail mar­ke­ting az internetmarketing egyik leg­ké­nye­sebb
és leg­el­lent­mon­dá­so­sabb ága. Nemcsak az mi­nő­sí­ti ilyen­ irá­nyú A domainnév alap­ve­tő­en azt a célt szol­gál­ja, hogy webhe-
te­vé­keny­sé­gün­ket, hogy mi­lyen mód­szert al­kal­ma­zunk, ha­nem az lyünk tar­tal­mát a lá­to­ga­tók ne egy szám­sor, ha­nem egy ér­tel­mes
is, hogy mi a tar­tal­ma a ki­kül­dött le­vél­nek. Ha rossz tak­ti­kát al­ szó alap­ján ér­jék el. Ezt meg­je­gyez­ni is könnyebb. Ha nincs sa­ját
kal­ma­zunk, a spammerek szint­jé­re süllyeszt­het­jük vál­lal­ko­zá­sun­ domainnevünk, meg­ol­dás le­het a subdomainnév, amit a domain-
Internet helyzetkép 2005 130 Internet helyzetkép 2005 131

nevek alá in­gye­ne­sen le­het ki­osz­ta­ni. Ez gya­kor­la­ti­lag a „www” Saját domainnevek


ka­rak­te­re­ket cse­ré­li le egy tet­sző­le­ges szó­ra. Ha például a „renta-
Mint lát­juk, a subdomainnevek ki­osz­tá­sá­hoz is min­den­kép­pen
host.net” a tár­helyszol­gál­ta­tónk sa­ját domainneve, kap­ha­tunk egy
szük­ség van egy domainnévre, bár ez le­het, hogy a szol­gál­ta­tó sa­
„utazas” subdomaint, ami után az el­ér­he­tő­sé­günk http://utazas.
ját­ja, nem pe­dig a tár­he­lyet bér­lőé. Ter­mé­sze­te­sen sa­ját domainje
rentahost.net/ lesz. Ez a meg­ol­dás sok szem­pont­ból ru­gal­ma­sabb
nemcsak a szol­gál­ta­tó­nak, ha­nem a bér­lő­nek is le­het. Ez min­den
és ele­gán­sabb, mint a http://rentahost.net/utazas/. Ezek a doma-
eset­ben pénz­be ke­rül. Több cég is kí­nál domainneveket, ezek kö­
innevek egy egy­sze­rű prog­ram se­gít­sé­gé­vel tet­sző­le­ges al­könyv­tá­
zül a két leg­is­mer­tebb a Networksolutions és a Register.com. Itt
rak­ra vagy ol­da­lak­ra mu­tat­hat­nak.
.com, .net, .org, és .edu vé­gű domaineket vá­sá­rol­ha­tunk, il­let­ve a
A subdomainneveket tech­ni­ka­i­lag a szol­gál­ta­tó ol­da­lán két­fé­ Register.com-on domainvég­ző­dé­sek nagy vá­lasz­té­ka áll ren­del­ke­
le­kép­pen le­het ki­osz­ta­ni. Az egyik mód­szer, ami­kor a subdoma- zé­sünk­re kü­lön­bö­ző ára­kon. Rá­di­ók szá­má­ra lé­te­zik .fm, ol­csó
innév egy konk­rét al­könyv­tár­ra mu­tat, de az adott el­éré­si cí­men meg­ol­dást ke­re­sők szá­má­ra .nu, il­let­ve van .tj, és vé­gül .com.tj vég­
meg­vál­to­zik a szer­ver gyö­ke­re. Ez ele­gán­sabb, vi­szont hát­rá­nyos ző­dé­s is évi 8 dol­lá­ros áron. A .hu vé­gű domain nevekkel kap­cso­
ab­ból a szem­pont­ból, hogy nem le­het vissza­lép­ni az adott al­könyv­ lat­ban a http://www.nic.hu cí­men le­het tá­jé­ko­zód­ni. Min­den­képp
tár­ból ké­pek vagy prog­ra­mok el­éré­se cél­já­ból. A má­sik mód­szer, tud­ni kell, hogy a domainneveket ki­osz­tó szer­ve­zet nem ad tár­he­
ami­kor a szer­ver gyö­kér­könyv­tá­ra nem de­fi­ni­á­ló­dik át. En­nek hát­ lyet, il­let­ve nem csi­nál sem­mi kü­lö­nö­set a név­vel, csak ki­oszt­ja.
rá­nya, hogy a lá­to­ga­tó a subdomain után egy al­könyv­tár­ne­vet is Ezenkívül ügyel ar­ra, hogy egy név­ből ne le­hes­sen ket­tő, va­la­mint
lát­ majd, elő­nye viszont, hogy el­ér­he­tő­vé vál­nak az adott al­könyv­ a ne­vet a meg­fe­le­lő DNS-szer­ve­rek­re irá­nyít­ja. A domainnevet ki­
tá­ron kí­vül eső ké­pek és prog­ra­mok is. osz­tó szer­ve­zet­től tech­ni­ka­i­lag füg­get­len a DNS-szer­ver fenn­tar­tó­
Amennyi­ben sa­ját domainnevünk van, az alá mi is ki­oszt­ha­ ja. Ez a köz­ben­ső bá­zis dön­ti el, hogy az adott domainnév me­lyik
tunk tet­sző­le­ges szá­mú subdomaint. Ez ak­kor na­gyon elő­nyös, webszer­ver­re, az­az me­lyik IP-számra mu­tat. Vé­gül mind­ezek­től
ha webhelyünk tar­tal­mát így akar­juk több kü­lön­ál­ló té­má­ra osz­ füg­get­len lehet ma­ga a tár­helyszol­gál­ta­tó.
ta­ni. Ilyen ese­tek­ben az a mód­szer az elő­nyös, ami­kor ké­pe­sek Ér­de­mes tud­ni, hogy a domainnév nem az azt ki­osz­tó vagy me-
va­gyunk ki­lép­ni az el­éré­si út­vo­nal­ból, így ugyanis lin­ke­ket ké­szít­ nedzselő cég tu­laj­do­na, ezért az, aki fi­zet ér­te, tet­sző­le­ges cím­re
he­tünk más al­könyv­tá­rak­ban lé­vő té­mák­ra is. Az, hogy domain- irá­nyít­hat­ja sa­ját tar­tal­má­nak el­éré­se ér­de­ké­ben. Min­den ilyen jel­
nevünk alá ké­pe­sek va­gyunk-e subdomaineket osz­ta­ni, két do­log­ le­gű vál­toz­ta­tást a sza­bály­zat ér­tel­mé­ben in­gye­ne­sen kell el­vé­gez­
tól függ. Az egyik a DNS-szer­ver be­ál­lí­tá­sa. Itt le­het tet­sző­le­ges ni (http://www.nic.hu/regszab/regszab.html). Gyak­ran meg­esik,
subdomainne­vet en­ge­dé­lyez­ni, de le­het ezt til­ta­ni és konk­ré­tan hogy a DNS-szol­gá­la­tot a tár­he­lyet biz­to­sí­tó cég lát­ja el.
spe­ci­fi­kál­ni is. Amennyi­ben a leg­el­ső ver­zió érvényes, úgy a szer­
A domainnevek meg­vá­sár­lá­sá­nak és le­fog­la­lá­sá­nak fel­té­te­le,
ver­re kell még egy szoft­ver, ami mind­ezt menedzseli, és a meg­fe­
hogy ké­pe­sek le­gyünk meg­ad­ni két DNS-szer­ver ne­vét és IP-szá-
le­lő al­könyv­tár­ra irá­nyít­ja az adott el­éré­si cí­met. En­nek meg­va­ló­
mát. Azon­kí­vül bi­zo­nyos ne­vek (pél­dá­ul a .hu vé­gű­ek) ese­té­ben
sí­tá­sá­ra ugyan­csak cél­sze­rű lét­re­hoz­ni va­la­mi­lyen webes fe­lü­le­tet,
szük­ség van ok­má­nyok­ra is, ame­lyek iga­zol­ják, hogy jo­go­sul­tak
ami meg­könnyí­ti a tár­helybér­lő dol­gát.
va­gyunk a ki­vá­lasz­tott domainnév bir­tok­lá­sá­ra. A .com .net .org
Internet helyzetkép 2005 132 Internet helyzetkép 2005 133

vé­gű ne­ve­ket online módon pár perc alatt meg le­het vá­sá­rol­ni min­ A webhely programozhatósága
den­fé­le ext­ra ad­mi­niszt­rá­ció nél­kül, és hi­tel­kár­tyá­val ki is le­het
fi­zet­ni. Ha a kap­cso­ló­dó DNS már be van ál­lít­va, a név pár órán A tár­hely ki­vá­lasz­tá­sá­nál kulcs­kér­dés, hogy oda sa­ját prog­ra­
be­lül mű­kö­dik és el­ér­he­tő­vé te­szi webhelyünket. mo­kat tud­junk te­le­pí­te­ni. Ez biz­to­sít­ja webhelyünk funk­ci­o­na­li­tá­
Előfordult, hogy si­ke­rült 3 és 8 mil­lió dol­lá­ros vé­tel­ára­kat is sát, in­ter­ak­ti­vi­tá­sát. Az e téren al­kal­maz­ha­tó prog­ram­nyel­vek jól
elérni domainnevek eladásakor. Igaz, ezek ér­té­ke­sí­té­sét pél­dá­ul hasz­nál­ha­tó­ak, kö­zülük a két leg­nép­sze­rűbb a Perl és a PHP. Ez
ko­moly és drá­ga rek­lám­kam­pány, road-show előz­te meg. Ha be­ a két nyel­ve­zet ké­pes kap­cso­lód­ni több­fé­le adat­bá­zis­hoz, ráadásul
né­zünk egy-egy domainbró­ker vagy ár­ve­ré­si cég ez­zel fog­lal­ko­zó gyor­san, a webszervert ter­hel­ve, és a kli­ens­ol­da­li kom­pa­ti­bi­li­tás
ol­da­lá­ra, azt lát­hat­juk, hogy az el­adás­ra kí­nált ne­vek nagy ré­szé­re prob­lé­má­ja nél­kül meg­bíz­ha­tó­an mű­kö­dnek. Üz­le­ti cél­lal olyan
egy­ál­ta­lán nincs ér­dek­lő­dés. Ép­pen ezért fon­tos meg­ér­te­ni, hogy a tár­he­lyet vá­lasszunk, ami sza­ba­don prog­ra­moz­ha­tó leg­alább a
név ön­ma­gá­ban csak na­gyon sze­ren­csés eset­ben kép­vi­sel ér­té­ket. Perl- vagy PHP-nyel­ve­ze­tek va­la­me­lyi­kén. Ha töb­bet aka­runk, ke­
A weben a va­ló­di ér­ték a tar­ta­lom. Ezúttal je­gyez­nénk meg, kö­ res­sünk adat­bá­zis-ke­ze­lő le­he­tő­sé­get. A MySQL- és Postgres-adat­
rül­be­lül 300 mil­li­ó­ra be­csü­lik a rend­sze­resen, he­ten­te mi­ni­mum bá­zis­ok na­gyon nép­sze­rű­ek és el­vi­leg in­gye­ne­sek, de alkalmaz­ha­
egyszer internetezők össz­lét­szá­mát, valamint 1, il­let­ve 2 mil­li­árd tunk Oracle- és MS SQL-adat­bá­zi­so­kat is üz­le­ti cél­ja­ink­ra. Az
kö­zöt­ti­re az el­ér­he­tő wehelyek szá­mát, ame­lye­ken össze­sen mint­ adat­bá­zis­ok ke­ze­lé­sé­re vagy sa­ját fej­lesz­té­sű egye­di prog­ra­mot,
egy 500 mil­li­árd weboldal ol­vas­ha­tó. vagy webes fe­lü­le­tet kell hasz­nál­nunk. Ez utób­bit le­het, hogy tár­
helyszol­gál­ta­tónk már te­le­pí­tet­te. Ha ­ez sem elég, több in­gye­nes
Ugyan­csak eh­hez a té­má­hoz kap­cso­ló­dik az a le­he­tő­ség, hogy és pén­zes le­he­tő­ség kö­zött vá­laszt­ha­tunk. Nép­sze­rű a Python- és
sa­ját DNS-szer­vert tart­sunk fenn, az­zal a cél­lal, hogy sa­ját kli­en­ a Miva-nyel­ve­zet, az előb­bi in­gye­nes, az utób­bi pe­dig a ke­res­ke­
se­ink­nek nyújt­sunk ilyen szol­gál­ta­tást a sa­ját domainnevünk alól. del­mi meg­ol­dá­so­kat ma­gas szin­ten tá­mo­gatja. Win­dows-rend­sze­
Eh­hez ter­mé­sze­te­sen ez­zel fog­lal­ko­zó vál­lal­ko­zás szük­sé­ges. Mi­ rű szer­ve­re­ken lé­te­zik ASP-nyelv, de eh­hez ké­pest a PHP sok­kal
vel a tar­ta­lom­szol­gál­ta­tás és a meg­je­le­nés alap­ve­tő­en nem kö­ve­ na­gyobb ha­té­kony­sá­got nyújt. Win­dows-szer­ve­re­ket vál­la­la­ti kör­
te­li meg a tech­ni­kai hát­tér sa­ját tu­laj­do­nú meg­lét­ét, ezért ez­zel nye­zet­ben hasz­nál­nak, az interneten alap­ve­tő­en va­la­mi­lyen Unix
ke­ve­sek­nek kell fog­lal­koz­ni­uk. ver­zió fut. Ilyen ese­tek­re a Chili!ASP nyújt­hat még al­ter­na­tí­vát a
Linkek: prog­ra­moz­ha­tó­ság szem­pont­já­ból.
• InterNIC (.com .net .org): http://www.networksolutions.com/
• Register.com (domain végződések nagy választéka): http://www.register.com/ Nem so­rol­hat­juk a prog­ra­mo­zá­si nyel­vek kö­zé, még­is itt em­lít­
• NIC.hu (.hu): http://www.nic.hu jük meg a Frontpage-webszerkesztő prog­ram szer­ver­re te­le­pí­ten­
• dotFM (.fm): http://dot.fm/ dő ki­egé­szí­té­se­it. Ezek alap­ve­tő­en fö­lös­le­ge­sek, mert egy má­sik
• A legolcsóbb domain (.nu): http://www.nunames.nu/
• GreatDomains.com: http://www.greatdomains.com/ meg­ol­dás­sal (gyak­ran egy­sze­rű JavaScripttel) job­ban meg­old­
• URLMerchant: http://www.weblabor.com/ ha­tó­ak. Hasz­ná­la­tuk mégis ké­nyel­mes akkor, ha a fent em­lí­tett
• http://hosting.rentahost.net/directadmin_youraccont.shtml szoft­vert hasz­nál­juk ol­da­la­ink elő­ál­lí­tás­ra, és eze­ket a ki­egé­szí­tő­
• http://hosting.rentahost.net/domain.shtml
ket gyak­ran al­kal­maz­zuk. Ál­ta­lá­ban in­gye­ne­sek, de te­le­pí­té­sü­ket
kü­lön kell kér­ni. Solaris-rend­sze­ren kom­pa­ti­bi­li­tá­si prob­lé­má­kat
Internet helyzetkép 2005 134 Internet helyzetkép 2005 135

okoz, ha az Allaire ColdFusion ki­egé­szí­té­se­i­vel egy­szer­re kí­ván­ • PHP.Codebase.Org: http://php.codebase.org/


• PHP-programozási példák: http://php.netvision.net.il/examples/
juk hasz­nál­ni. • PHP-kézikönyv: http://www.php.net/manual/
A jog, amely meg­en­ge­di egye­di prog­ra­mok fut­ta­tá­sát bé­relt • MySQL-dokumentáció: http://www.mysql.com/Manual_chapter/manual_toc.html
• MySQL-kézikönyv: http://www.devshed.com/resource/advanced/mysql/index.html
szer­ve­rün­kön, nem csak ak­kor szük­sé­ges, ha saját ma­gunk ké­szí­ • MySQL-lista: http://www.mysql.com/Manual_chapter/manual_Questions.
tünk funk­ci­ó­kat. Ha más­ra bíz­zuk ezt a vi­szony­lag ne­héz mun­kát, html#Mailing-list
vagy weben hoz­zá­fér­he­tő szer­ver­ol­da­li prog­ra­mo­kat te­le­pí­tünk, • http://hosting.rentahost.net/programok.shtml
ak­kor is szük­sé­günk van fut­ta­tá­si, fájlba írási/módosítási/létre- • http://hosting.rentahost.net/directadmin_advanced.shtml
• http://hosting.rentahost.net/installatron.shtml
hozási jo­gok­ra, kü­lön­ben a szoft­ver egy­sze­rű­en nem mű­köd­ik.
Na­gyon gyak­ran ezen kí­vül a prog­ram csak ak­kor mű­kö­dik kor­
rek­t módon, ha ren­del­ke­zé­sünk­re áll a le­ve­le­zőrend­szert ke­ze­lő
sendmail- vagy qmail-pa­rancs. Ép­pen ezért in­gye­nes tár­helyszol­
gál­ta­tók még ak­kor sem nyúj­ta­nak tel­jes kö­rű és kor­lá­to­zá­sok­tól A látogatottság elemzése
men­tes meg­ol­dást, ha CGI-fut­ta­tá­si le­he­tő­sé­get kí­nál­nak, mi pe­
dig le­mon­dunk az adat­bá­zis ke­ze­lés le­he­tő­sé­gé­ről. Szá­mít­ha­tunk A lá­to­ga­tott­ság elem­zé­se olyan le­he­tő­ség, amely gya­kor­la­ti­lag
ar­ra, hogy ahogy nő­nek szer­ver­ol­da­li prog­ra­mo­zás­sal kap­cso­la­tos a webhely fej­lesz­té­sé­nek zá­lo­ga. Ha nem tud­juk, mi ér­dek­li lá­to­
igé­nye­ink, an­nak ará­nyá­ban nő majd szer­ve­rünk fenn­tar­tá­sá­nak ga­tó­in­kat és mi nem, akkor csak sa­ját el­kép­ze­lé­se­ink­re ha­gyat­koz­
ha­vi­dí­ja. Ha az ilyen igé­nyek fo­lya­ma­tos nö­ve­ke­dé­se elő­re lát­ha­ ha­tunk, és ez nem biz­tos, hogy fe­di a va­ló­sá­got. A lá­to­ga­tott­ság
tó, vá­lasszunk olyan tár­helyszol­gál­ta­tót, ahol a prog­ra­moz­ha­tó­ság elem­zé­se tu­laj­don­kép­pen mé­rés. En­nek a mé­rés­nek az alap­ja egy
és az adat­bá­zis-ke­ze­lés nem nö­ve­li a fenn­tar­tá­si költ­sé­ge­ket. olyan szövegfájl, amit ma­ga a webszerver ge­ne­rál. Ez az úgyneve-
zett logfájl. Eb­be min­den al­ka­lom­mal, ami­kor a kli­ens ké­rés­sel for­
Linkek: dul a szer­ver­hez kép, ol­dal le­töl­té­se vagy va­la­mi­lyen prog­ram fut­
• Perl: http://www.perl.org
• Perl-programok: http://www.cgi-resources.com/Programs_and_Scripts/Perl/ ta­tá­sa cél­já­ból, be­író­dik egy sor több-ke­ve­sebb adat­tal. Ab­ban az
• Kézikönyv: http://reference.perl.com/query.cgi?tutorials eset­ben, ha a log több ada­tot rög­zít, na­gyobb pon­tos­ság­gal tud­juk
• FAQ: http://www.webthing.com/tutorials/cgifaq.html ele­mez­ni lá­to­ga­tóink szo­ká­sa­it. Itt fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy bár
• A Perl-nyelvezet: http://language.perl.com/
• Népszerű scriptarchivum: http://worldwidemart.com/scripts/ ez a mód­szer a lá­to­ga­tó ol­da­lán sem­mi­lyen for­má­ban sem lát­ha­tó
• A Perlről magyarul: http://www.sch.bme.hu/misc/howto/perlhun.html vagy kö­vet­he­tő, nem sért sze­mé­lyi­sé­gi jo­gokat. A lá­to­ga­tó e-mail
• A CGI-programozásról magyarul: http://www.infopen.hu/cgi/index.html cí­me, egyéb sze­mé­lyes ada­tai nem ke­rül­het­nek be­le ugyanis eb­be
• Miva: http://www.miva.com
• Miva-info: http://www.snowcrest.net/cgi/miva_info.html
az adat­bá­zis­ba. Azon­kí­vül az adat­gyűj­tés cél­ja nem a lá­to­ga­tó sze­
• Miva-kézikönyv: http://www.cybcon.com/reference.html mé­lyé­re, ha­nem a lá­to­ga­tó szo­ká­sa­i­nak elem­zé­sé­re vo­nat­ko­zik.
• Python webhelye: http://www.python.org
• Hivatalos Python dokumentáció: http://www.python.org/doc/
Vizs­gál­juk meg op­ti­má­lis eset­ben mi­lyen ada­tok ke­rül­nek fel­
• Python „How To” dokumentáció: http://www.python.org/doc/howto/ írás­ra, és nézzük meg azt, hogy ezek­ből mi­lyen kö­vet­kez­te­té­sek­re
• Python-levelezőlista és -hírcsoport: http://www.python.org/psa/MailingLists.html jut­ha­tunk. Egy ide­á­lis log az alábbihoz hasonló fel­épí­té­sű so­ro­kat
• Python magyar nyelvű leírás: http://www.inf.elte.hu/~nyeky/prny4/Python/leiras. tar­tal­maz:
html
Internet helyzetkép 2005 136 Internet helyzetkép 2005 137

• A látogató hostneve 4. A látogató GET-pa­ranccsal kérte le az adatot. Ez le­


• A letöltött fájl útvonala het még POST és HEAD, de ál­ta­lá­ban ké­ré­sek tel­je­sí­
• Dátum és időpont té­se ese­té­ben a GET-parancs a használatos.
• Parancs
5. A le­töl­tött fájl és an­nak út­vo­na­la: /~lezli/nagylogo1.
• A letöltött fájl neve
gif
• Protokoll és annak verziószáma
• Hibakód 6. A hasz­nált pro­to­koll és an­nak ver­zió­szá­ma:
• A fájl mérete HTTP/1.0. Ez az adat nem túl lé­nye­ges a lá­to­ga­tók
• Az előző oldal URL-címe szo­ká­sa­i­nak vizs­gá­la­tá­nál, ezért fi­gyel­men kí­vül hagy­
• A látogató által használt böngésző és operációs rendszer hat­juk.
7. A hi­ba­kód: 200. Ez azt je­len­ti, hogy a ké­rést a szer­ver
Egy ilyen sor a gyakorlatban például így néz ki: si­ke­re­sen tel­je­sí­tet­te. Ha az ol­dal nem ta­lál­ha­tó, akkor
a hibakód pél­dá­ul 404 lehet. A hibakódok fi­gye­lé­se
na­gyon hasz­nos: általuk fel­de­rít­he­tő­ek a tö­rött lin­kek
asn63.whidbey.net /webadmin/home/pub.l/lezli/public_html - [19/
Jan/1997:01:52:33 -0800] „GET /~lezli/nagylogo1.gif HTTP/1.0” 200 21899 vagy a hi­bá­san fu­tó szer­ver­ol­da­li prog­ra­mok.
„http://www.best.com:80/~lezli/index.shtml” „Mozilla/3.01Gold (Win95; I)” 8. A kö­vet­ke­ző adat a „21899” a fájl mé­re­te byte-ban. En­
nek fi­gye­lé­se meg­ad­ja a le­töl­tött adat­mennyi­sé­get. Ez
Ha a fenti sorokat megvizsgáljuk, akkor a következő deríthető ki csak ak­kor hasz­nos, ha a ha­vi­díj a letöltött adatmen-
belőle: nyiség függ­vé­nye.
1. A lá­to­ga­tó az asn63.whidbey.net hostnévről ér­ke­zett, 9. Ezt kö­ve­ti a HTTP_REFERER-vál­to­zó: http://www.
va­ló­szí­nű­leg an­gol nyelv­te­rü­let­ről, szol­gál­ta­tó­já­nak best.com:80/~lezli/index.shtml. Ez an­nak az ol­dal­nak
azo­no­sí­tó­ja va­ló­szí­nű­leg „whidbey.net”. az URL-cí­me, ahon­nan a lá­to­ga­tó el­ér­te az adott fájlt.
Ez az adat na­gyon hasz­nos. Ez­zel az adat­tal együtt fel­
2. A ké­rést a /webadmin/home/pub.l/lezli/public_html de­rít­he­tő pél­dá­ul, hogy a 404-es hi­ba­kód­dal vissza­té­
al­könyv­tár­ban kez­de­mé­nyez­te. Ez az adat ál­ta­lá­ban rő si­ker­te­len ké­ré­sek tu­laj­don­kép­pen me­lyik ol­dal­ról
nem vál­to­zik egy tár­hely vizs­gá­la­ta ese­té­ben, ezért fi­ si­ker­te­le­nek. Ha a lá­to­ga­tó egy má­sik webhelyről ér­
gyel­men kí­vül is hagy­ha­tó, nincs ér­de­mi in­for­má­ció­ ke­zik, tud­ni fog­juk, hon­nan te­szi azt, így kö­vet­he­tő­vé
tar­tal­ma. vá­lik szá­munk­ra, hol ér­de­mes hir­det­ni, lin­ket el­he­lyez­
3. A lá­to­ga­tó ké­ré­se a szer­ver sze­rint 1997. ja­nu­ár 19-én ni. Ha az elő­ző ol­dal egy ke­re­ső, ak­kor itt rög­zí­tés­re
01:52:33-kor ér­ke­zett. Fontos tudni, hogy az idő­pont ke­rül a ke­re­ső un. query stringje is, amely­ből pél­dá­ul
a szer­ver órá­ja sze­rint ke­rül be­írás­ra. ki­szűr­he­tő a ke­re­sőn hasz­nált kulcs­szó.
10. Vé­gül rög­zí­tés­re ke­rül a lá­to­ga­tó bön­gé­sző­je és ope­rá­
ci­ós rend­sze­re: Mozilla/3.01Gold (Win95; I). Ez az
Internet helyzetkép 2005 138 Internet helyzetkép 2005 139

32 external URL used for links.


adat iga­zá­ból csak a bön­gé­szők pi­a­ci ré­sze­se­dé­sé­nek 144 internal URL used for links.
meg­fi­gye­lé­sé­re al­kal­mas. Ez sem ha­szon­ta­lan, hi­szen First date: 12/Mar/1997 02:52:06
a kü­lön­bö­ző ver­zi­ó­jú és tí­pu­sú bön­gé­szők, sőt, azo­ Last date: 13/Mar/1997 02:48:21
nos bön­gé­szők kü­lön­bö­ző ope­rá­ci­ós rend­sze­re­ken 23 hours listed
0.9583 days listed
kü­lön­bö­ző­kép­pen vi­sel­ked­nek. En­nek meg­fi­gye­lé­se a 14.2174 new visitors/hour
webhely fenn­tar­tó­já­nak nem túl lé­nye­ges, a webhely 341.2174 new visitors/day
ki­vi­te­le­ző­jé­nek vi­szont na­gyon hasz­nos. Az így kapott New Visitor’s density: 4 minutes
Sum. active time: 71:39:52
adat nem min­den eset­ben utal a web lá­to­ga­tó­i­nak egé­ Visitor’s average time: 0:13:8
szé­re. Fontos tudni, hogy ezek az ada­tok csak sa­ját 3039 hits/day.
webhelyünket jel­lem­zik, így pél­dá­ul a kulcs­sza­vak 2809 files downloaded
The result code of 104 files isn’t 200
elem­zé­se nem glo­bá­lis ké­pet mu­tat, hi­szen az webhe- 78.8455 MB downloaded
lyünk ere­de­ti té­má­já­hoz kö­tő­dik. 3.4281 MB/hours
GET commands: 2827
Lát­ha­tó, hogy a kor­rekt elem­zés alap­ja az a logfájl, amely­be min­ POST commands: 64
den egyes kép, ol­dal vagy prog­ram ké­ré­se so­ron­ként egyen­ként Other commands: 22
be­író­dik. Ez a log alap­ve­tő­en át­lát­ha­tat­lan, ezért elem­ző prog­
Fon­tos tudnunk, hogy a „hit” nem azo­nos a lá­to­ga­tók szá­má­
ra­mo­kat szo­kás hasz­nál­ni an­nak ér­de­ké­ben, hogy át­fo­gó, több
val. Ha egy ol­da­lon 10 da­rab kép található, akkor az ol­dal le­ké­ré­
szem­pont sze­rint rend­sze­re­zett ké­pet kap­junk az egész­ről. Ilyen
se 10 kép + 1 ol­dal, az­az 11 da­rab „hit” az ered­mé­ny. Ha a lá­to­ga­
prog­ra­mok fut­hat­nak ma­gán a webszerveren, és elképzelhető,
tó vissza­tér több­ször pél­dá­ul egy na­vi­gá­ci­ós cé­lú ol­dal­ra, az is­mét
hogy HTML-ol­dal vagy egy­sze­rű e-mail for­má­já­ban kap­juk meg
csak mint „hit” író­dik be a logfájlba, miközben vélhetően egyetlen
az összeg­zést. Amennyi­ben a log a webhely bér­lő­je szá­má­ra hoz­
lá­to­ga­tóról van szó.
zá­fér­he­tő és le­tölt­he­tő sa­ját gé­pé­re, úgy hasz­nál­hat más, nem a
szer­ve­ren fu­tó elem­ző­prog­ra­mo­t is. Ilyen pél­dá­ul a Wusage vagy a Tud­ni kell ugyanakkor, hogy a gép előtt ülő lá­to­ga­tó­kat sem­mi­
Statmaker. Ezek a prog­ra­mok mint egy­sze­rű Win­dows-al­kal­ma­zá­ lyen mó­don nem tud­juk tel­jes pon­tos­ság­gal meg­szá­mol­ni. Le­het,
sok mű­köd­nek, és gra­fi­ko­no­kat, il­let­ve weboldalakat ge­ne­rál­nak. hogy egy gé­pet töb­ben hasz­nál­nak, és az is le­het, hogy egy va­la­ki
Ké­pe­sek össze­gez­ni és össze­ha­son­lí­ta­ni több kü­lön­bö­ző idő­sza­ több kü­lön­bö­ző gép­ről né­zi meg ugyanazt. Csak a gé­pet tud­juk
kot, ezek­ből ABC, il­let­ve lá­to­ga­tók szá­ma sze­rin­ti ren­de­zett lis­tát, azo­no­sí­ta­ni a logfájl leg­el­ső ada­tá­ból, sőt, nem is a gé­pet, hanem
il­let­ve táb­lá­za­tot ké­szí­te­nek. Néz­zünk pél­dát egy ilyen egy­sze­rű, csak a be­lé­pé­si pon­tot. Ez az adat pe­dig vál­la­la­ti intranethá­ló­za­
szö­ve­ges ki­ér­té­ke­lés­re! tok­nál ak­kor is le­het ugyanaz, ha eset­leg több száz gép­ről le­het­
séges a vál­la­la­ton be­lül az intranet hasz­nál­ata.
A megkapott rövid összegzés:
Total hits:2913 A leg­hasz­no­sabb ol­da­la­ink lá­to­ga­tott­sá­gi top­lis­tá­jának ele­mz­
327 visitors visited the site. ése. Eb­ből ki­de­rül, hogy a webhelynek me­lyik szol­gál­ta­tá­sa a leg­
173 HTML pages visited.
178 pictures downloaded. nép­sze­rűbb, il­let­ve me­lyi­ket kell eset­leg va­la­mi­lyen mó­don nép­sze­
13 other files downloaded. rűb­bé ten­ni. A leg­nép­sze­rűbb ol­da­lak­ra több lin­ket he­lyez­he­tünk
Internet helyzetkép 2005 140 Internet helyzetkép 2005 141

el, ame­lyen ke­resz­tül töb­ben el­ér­he­tik egyéb szol­gál­ta­tá­sa­in­kat is. mi cé­lú webhelyeken nem túl elő­nyös: tu­laj­don­kép­pen egy ide­gen
Ugyan­csak hasz­nos a kulcs­sza­vak top­lis­tá­ja, hi­szen az elem­zők a szol­gál­ta­tás­ in­gyen rek­lámja. Ez a mód­szer a fel­dol­go­zó webhely
ke­re­sős meg­je­le­nés ha­té­kony­sá­gát tart­ják a leg­ma­ga­sabb­nak, leg­ fog­lalt­sá­gá­nak függ­vé­nyé­ben je­len­tő­sen las­sít­hat­ja ol­da­la­ink le­töl­
ala­cso­nyabb­nak pe­dig a fi­ze­tett bannerhirdetéseket ér­té­ke­lik. tő­dé­sét. Sok eset­ben az így lét­re­jö­vő (a va­ló­ság­tól elég­gé tá­vol ál­
Az elemzett ada­to­kat nem kell nyil­vá­nos­ság­ra hoz­nunk. Üz­le­ti ló) sta­tisz­ti­ka nyil­vá­nos, ami megint nem egy­ér­tel­mű­en elő­nyös.
cé­lú webhelyeken a szám­lá­ló mu­to­ga­tá­sa stra­té­gia hi­ba, ar­ról nem Ne fe­lejt­sük el, hogy lá­to­ga­tó­ink egy egy­sze­rű ke­re­sés ered­mé­
be­szél­ve, hogy a rész­le­tes sta­tisz­ti­kai elem­zés­hez ké­pest a szám­lá­ nye­kép­pen bár­me­lyik ol­da­lunk­ra el­jut­hat­nak, sem­mi sem ga­ran­
ló sem­mi­fé­le hasz­nos in­for­má­ci­ót nem hor­doz. To­váb­bi ada­to­kat tál­ja, hogy bön­gé­szé­sü­ket a nyi­tó­ol­da­lun­kon kez­dik, vagy hogy
pél­dá­ul sa­ját spe­ci­á­lis kér­dő­ív ké­szí­té­sé­vel gyűjt­he­tünk, eb­ből el­ egy­ál­ta­lán va­la­ha is érin­tik azt ol­da­la­ink kö­zöt­ti moz­gá­suk so­rán.
vi­leg meg­tud­hat­juk például lá­to­ga­tó­ink ne­mét és ko­rát. Amennyi­ Amennyi­ben nem elég­szünk meg fél­me­gol­dás­ok­kal, ér­dek­lőd­jünk
ben webhelyünk fő pro­fil­ja nem a pi­ac­ku­ta­tás, ez utób­bi nem túl a tár­hely szol­gál­ta­tó­já­nál, ren­del­ke­zés­re áll-e bé­relt webhelyünk
lényeges. Ha ilyen ada­tok után ér­dek­lő­dünk, ke­res­sük fel ku­ta­tók sa­ját logja, és hogy ez mi­lyen ada­to­kat tar­tal­maz. Ha igen, akkor
nyil­vá­nos webhelyeit, és ott sze­rez­zük be a szük­sé­ges in­for­má­ci­ó­ en­nek elem­zé­sé­ről már ma­gunk is gon­dos­kod­ha­tunk.
kat. Az ilyen jel­le­gű, fentiekben említett elem­zé­sek alap­ve­tő­en sa­
Lát­ha­tó te­hát, hogy sa­ját elem­zés ké­szí­té­sé­nek alap­ja a szer­ ját cé­lo­kat szol­gál­nak. Ha min­den­áron rek­lám­fe­lü­le­tek ér­té­ke­sí­
ver ál­tal ge­ne­rált „log”. Pél­dánk­ban egy Win­dows alatt fu­tó prog­ tés­re kény­sze­rü­lünk, lá­to­ga­tott­sá­gun­kat valószínűleg auditáltatni
ram­mal (Statmaker) rend­sze­rez­tük az alap­hely­zet­ben ren­de­zet­len kell (ha­son­ló­an a nyom­ta­tott új­sá­gok el­adott pél­dány­szá­má­hoz).
ada­to­kat. Sok­szor vi­szont ké­nyel­me­sebb, ha az elem­zést ma­gá­ra a Ezt egy köz­ben­ső szer­ve­zet ké­pes el­vé­gez­ni. Eb­ben az eset­ben hir­
webhelyre bíz­zuk. Ilyen elem­ző­prog­ram pél­dá­ul a Wusage webes de­tő­ink lát­hat­ják webhelyünk lá­to­ga­tott­sá­gát, és annak alap­ján
ver­zi­ó­ja, amely meg­adott idő­köz­ön­ként ké­pes e-mailben pos­táz­ni dönt­het­nek, meg­éri-e ne­kik ol­da­la­in­kon rek­lá­moz­ni. Ilyen szol­gál­
az ered­ményt. Ez na­gyon ké­nyel­mes meg­ol­dás. Az egyik ilyen cé­ ta­tást Ma­gya­ror­szá­gon a MATESZ kí­nál. Itt meg­je­gyez­zük, hogy
lú szer­ver­ol­da­li prog­ram a Webtrends, amely szö­ve­ges és gra­fi­ko­ a webhely lá­to­ga­tott­sá­ga nem azo­nos a weboldal lá­to­ga­tott­sá­gá­val
nos for­má­ban egy­aránt el­ké­szí­ti webhelyünk lá­to­ga­tott­sá­gi sta­tisz­ még ak­kor sem, ha a hir­de­té­si fe­lü­let a nyi­tó­la­pon van. Lá­to­ga­
ti­ká­ját. Le­he­tő­ség még a HTTP Analyze és a Website Reporter, tó a ke­re­ső­kön ke­resz­tül bár­me­lyik köz­ben­ső ol­dal­ra is el­jut­hat,
de ezek alap­anyag­ként nem az ere­de­ti logfájlt hasz­nál­ják, ha­nem ki­hagy­va eset­leg a hir­de­tést tar­tal­ma­zó is­me­ret­len lá­to­ga­tott­sá­gú
egy ol­dal­ba épí­tett prog­ram ál­tal ge­ne­rált adat­hal­mazt. Ezek hát­ weboldalt.
rá­nya az, hogy pél­dá­ul ké­pek vagy prog­ra­mok le­töl­té­sét nem mér­
het­jük a segítségükkel, illetve min­den ol­dal­ba be kell épí­te­ni azt a
kó­dot, ami tu­laj­don­képp en­nek a hi­á­nyos lognak az el­ké­szí­té­sé­re
al­kal­mas. Előre telepített szerveroldali megoldások
Ha­son­ló kor­lát­ai és hi­bái van­nak azok­nak a rend­sze­rek­nek,
A fen­ti­ek mű­köd­te­té­se és hasz­ná­la­ta rész­ben függ a webszer-
ame­lyek nem a saját szer­ve­rün­kön fut­nak. Ezek­nél szin­te min­
vert bér­be­adó szol­gál­ta­tótól. Ha több­re van szük­sé­günk, azt nagy­
den eset­ben be kell épí­te­ni egy ké­pet az ol­dal­ba, ami ke­res­ke­del­
Internet helyzetkép 2005 142 Internet helyzetkép 2005 143

részt ma­gunk is meg­old­hat­juk egye­di fej­lesz­té­sű prog­ra­mok te­le­pí­ Formkül­dés cél­já­ra le­het­sé­ges a kli­ens­ol­da­li Javascript hasz­ná­
té­sé­vel, vagy webes script-archívumokban is ta­lál­ha­tunk cél­ja­ink­ la­ta is, de en­nek mű­kö­dé­si biz­ton­sá­ga nem meg­fe­le­lő. Ezért ke­res­
nak meg­fe­le­lő szer­ver­ol­da­li meg­ol­dást. ke­del­mi cé­lú webhelyeken ne koc­káz­tas­suk ilyes­mi­vel a kap­cso­lat­
Ezek a meg­ol­dá­sok szám­ta­lan célt szol­gál­hat­nak. Gyak­ran fel­vé­tel vagy a meg­ren­de­lés le­he­tő­sé­gét.
meg­esik, hogy egy­sze­rű­en nincs igé­nye­ink­nek meg­fe­le­lő prog­ram. Link:
Eb­ben az eset­ben kell csak sa­ját fej­lesz­tés­sel fog­lal­koz­nunk. Ha • http://cikkek.rentahost.net/message.shtml
sze­ren­csénk van, olyan szol­gál­ta­tót ta­lá­lunk, ame­lyik ilyen szol­gál­
ta­tá­sok­ból egye­di­re szab­ha­tó prog­ram­ver­zi­ó­kat bo­csát ren­del­ke­zé­ Vendégkönyv
sünk­re. Így meg­spó­rol­hat­juk a prog­ra­mo­zás ide­jét és költ­sé­gét. Sa­ Egy má­sik, szé­les kör­ben el­ter­jedt webes funk­ció a ven­dég­
ját fej­lesz­té­sű prog­ram­ja­ink te­le­pí­té­sé­nek fel­té­te­le a fut­ta­tá­si jog könyv. Ez gya­kor­la­ti­lag be­kér né­hány ada­tot (lá­to­ga­tó ne­ve, e-mail
az adott nyel­ve­ze­ten. En­nek meg­lé­té­ről még bér­lés előtt tá­jé­ko­ cí­me, üze­ne­te), majd ezek egy ré­szét vagy egé­szét nemcsak pos­táz­
zód­junk. Az alábbiakban összegyűjtöttük az ilyen mó­don igény­be za a webhely fenn­tar­tó­já­nak, mint a form-mailer, ha­nem má­sok
ve­he­tő leg­fon­to­sabb, előre telepített szerveroldali megoldásokat. szá­má­ra is láthatóvá te­szi azt. Gya­kor­la­ti­lag egy üze­nő fü­zet, amit
Link: bár­ki ­ol­vas­hat. Nem rit­ka, hogy ezen funk­ci­ót fel­kí­nál­va „be­szél­
• http://hosting.rentahost.net/installatron.shtml ge­té­sek” ala­kul­nak ki egy webhelyen, bár a ven­dég­könyv nem a
fó­rum sze­re­pét hi­va­tott be­töl­te­ni. A ven­dég­köny­vet gyak­ran ab­ból
Form-mailer a cél­ból alkalmazzák, hogy kri­ti­kát kér­je­nek weblapjukról a fenn­
Ez a funk­ció tel­je­sen alap­ve­tő, és szin­te min­den­ki­nek szük­sé­ tar­tók. Ter­mé­sze­te­sen nem szük­sé­ges a lá­to­ga­tó­kat va­la­mi­lyen
ge le­het rá. A prog­ram egy tet­sző­le­ges HTML-űr­la­pot (más szó­val konk­rét té­ma mi­att be­írás­ra ins­pi­rál­ni. Üz­le­ti cé­lú webhelyeken
kér­dő­ívet, „form”-ot), il­let­ve an­nak tar­tal­mát el­pos­táz­za a webhely nem tart­juk elő­nyös­nek, és nem so­rol­juk a kö­zös­ség­te­rem­tés esz­
tu­laj­do­no­sá­nak. Ha a prog­ram te­le­pít­ve van, csak a ki­töl­ten­dő kér­ kö­zei kö­zé, mert alap­ve­tő­en nem az a cél­ja, hogy a vendégkönyv-
dő­ívet kell el­ké­szí­te­ni. Kap­cso­lat­fel­vé­tel cél­já­ra sok­kal ele­gán­sabb ben egy­más­sal be­szél­ges­se­nek, még ak­kor sem, ha né­ha ez tör­té­
és cél­sze­rűbb, mint az e-mail cím meg­adá­sa. Azon­kí­vül biz­ton­sá­ nik. A ven­dég­könyv a lá­to­ga­tó és a webhely tu­laj­do­no­sa kö­zöt­ti
go­sabb is, mert mű­kö­dé­se nem függ a kli­ens bön­gé­sző­jé­nek ál­la­ nyil­vá­nos üze­net­vál­tást rög­zí­ti és ke­ze­li. Ha kö­zös­sé­get aka­runk
po­tá­tól vagy be­ál­lí­tá­sa­i­tól. Ha pél­dá­ul a lá­to­ga­tó nem a bön­gé­sző­ te­rem­te­ni, hasz­nál­junk fó­ru­mot.
höz adott le­ve­le­zőt hasz­nál­ja, akkor nem biz­tos, hogy ki­töl­töt­te a Link:
szá­má­ra fö­lös­le­ges, de a bön­gé­sző­ből kül­den­dő le­ve­lek pos­tá­zá­ • http://stratofan.rentahost.net/guestbook/guestform.shtml
sá­hoz szük­sé­ges in­for­má­ci­ó­kat. A form-mailer eb­ben az eset­ben
is biz­ton­sá­go­san mű­kö­dik. A prog­ram össze­kap­csol­ha­tó pél­dá­ul Számlálók
le­ve­le­zőlis­ták­ra vagy hír­le­ve­lek­re tör­té­nő je­len­té­zés le­he­tő­sé­gé­vel. A szám­lá­lók is egy­sze­rű szer­ver­ol­da­li prog­ra­mok. Már több­
Alap­hely­zet­ben annyi is ele­gen­dő, ha há­rom szö­veg­me­ző­ben be­ ször em­lí­tet­tük, hogy valójában sem­mi­fé­le hasz­nuk nincs, a jel­
kér­jük a lá­to­ga­tó ne­vét, e-mail cí­mét és üze­ne­tét. zett szám sem­mi­lyen va­lós kap­cso­lat­ban nincs a lá­to­ga­tók szá­má­
val, ugyanis a számlálók rendkívül könnyen manipulálhatóak. En­
Internet helyzetkép 2005 144 Internet helyzetkép 2005 145

nek el­le­né­re ez a funk­ció egy­sze­rű­en nép­sze­rű. Mű­köd­te­té­sé­hez Ha az áru nem igé­nyel fi­zi­kai szál­lí­tást, a meg­ren­de­lés egy­ben tel­
ál­ta­lá­ban szük­ség van SSI hasz­ná­la­tá­ra is, amit szintén a szer­ver je­sít­he­tő is, ha a prog­ram ké­pes el­dön­te­ni a meg­adott hi­tel­kár­tya­
üze­mel­te­tő­je biz­to­sít vagy nem biz­to­sít a szá­munk­ra. A számlá- szám va­ló­di­sá­gát és ér­vé­nyes­sé­gét.
lóknak lé­te­zik ka­rak­te­res és gra­fi­kus for­má­ja. A gra­fi­kus ver­zi­ók Bo­nyo­lul­tabb ese­tek­ben a meg­ren­de­lés alap­ja nem csak egyet­
sok­fé­le­kép­pen meg­je­len­het­nek. Más-más for­má­ban és szín­ben lé­ len ol­dal le­het. Ek­kor a lá­to­ga­tó több ol­da­lon ke­resz­tül gyűj­tö­get­
tez­nek a szám­je­gyek és a szá­mok kö­rü­li ke­re­tek. he­ti a vá­sá­rol­ni­va­lót egy vir­tu­á­lis be­vá­sár­ló ko­sár­ba. Vé­gül vagy
ki­fi­ze­ti az árut, vagy majd vissza­tér ké­sőbb. En­nél a mód­szer­nél
Java-alkalmazások, chatroomok a lá­to­ga­tót va­la­mi­lyen mó­don (pél­dá­ul jel­szó­val) azo­no­sí­ta­ni kell.
Ezek a prog­ra­mok gya­kor­la­ti­lag csevegőszobák. Le­he­tő­vé te­ Gya­ko­ri tech­ni­kai meg­ol­dás vir­tu­á­lis áru­há­zak eset­ében a cookie
szik, hogy lá­to­ga­tó­ink va­lós idő­ben be­szél­ges­se­nek egy­más­sal. Ál­ is, de ne fe­lejt­sük el, sem­mi nem ga­ran­tál­ja azt, hogy egy gé­pet
ta­lá­ban kli­ens­ol­da­li Ja­va Appletek, de lé­te­zik tisz­tán szer­ver­ol­da­li csak egy em­ber hasz­nál. A cookie pe­dig a gé­pet azo­no­sít­ja. Na­
ver­zi­ó­juk is. Kül­le­mük te­kin­te­té­ben gyak­ran el­tér­nek egy­más­tól gyon kel­le­met­len le­het egy ilyen jel­le­gű hi­bás azo­no­sí­tás, vagy az
ezek a szoft­ve­rek, de funk­ci­ó­ju­kat il­le­tő­en nincs köz­tük lé­nye­ges eb­ből ere­dő ér­dek­te­len fel­aján­lás.
kü­lönb­ség. A fej­let­teb­bek le­he­tő­vé te­szik a hát­tér és a szö­veg szí­
Kész webáruházakból nagy a vá­lasz­ték. Ilyen pél­dá­ul a Hassan
ne­zé­sét, han­gok vagy iko­nok kül­dé­sét, va­la­mint pri­vát cse­ve­gést
Shopping Cart vagy a Miva Merchant. Mind­ket­tő pro­fi meg­ol­dást
két em­ber kö­zött. Van olyan, ame­lyik­ben több szo­ba ta­lál­ha­tó
kí­nál. Ha webáruházunk vál­la­la­ti intranethez csat­la­ko­zik, akkor
kü­lön­bö­ző té­mák meg­be­szé­lé­sé­hez, és van, ame­lyik­ben a ne­künk
le­het­sé­ges, hogy a szám­lá­zást és a rak­tár­kész­le­tet a webes meg­ren­
nem tet­sző lá­to­ga­tók meg­nyil­vá­nu­lá­sa­it le­tilt­hat­juk. Ha van a
de­lé­sek­kel szink­ron­ban kell ke­zel­ni. Ez már bo­nyo­lul­tabb szoft­
webhelyünkön olyan té­ma, ami­re kö­zös­sé­get le­het fel­épí­te­ni, ér­de­
vert követel. El­kép­zel­he­tő, hogy nincs min­den igényt ki­elé­gí­tő, a
mes er­re a cél­ra csevegőszobát biz­to­sí­ta­ni. Az ilyen al­kal­ma­zá­sok
meg­lé­vő vál­la­la­ti rend­szer­hez pon­to­san csat­la­ko­zó meg­ol­dás. Eb­
gya­kor­la­ti­lag vir­tu­á­lis kon­fe­ren­ci­ák, ta­lál­ko­zá­sok vagy egy­sze­rű is­
ben az eset­ben egye­di prog­ra­mot kell ké­szít­tet­nünk.
mer­ke­dé­sek hely­szí­nei le­hetnek.
Link:
Link: • http://stratofan.rentahost.net/pcbshop/
• http://chat.rentahost.net/index.php3
Webfórumok
Webáruházak
A kö­zös­ség­te­re­me­tés egyik ha­té­kony esz­kö­ze a webfórum.
Amennyi­ben köz­vet­len ér­té­ke­sí­tés­sel kí­vá­nunk fog­lal­koz­ni (ál­
Ezen meg­ha­tá­ro­zott té­ma­kö­rök­ben kü­lön­bö­ző szá­la­kat, azaz al-
ta­lá­ban B2C konst­ruk­ci­ó­ban), szük­sé­günk lesz egy webes áru­ház­
témákat nyit­hat­nak a lá­to­ga­tók, és azokat töb­ben meg­vi­tat­hat­ják.
ra. Ez gya­kor­la­ti­lag egy meg­ren­de­lő­lap­ból áll, ami a bol­ti prog­ram­
Fó­ru­mok ki­ala­kí­tá­sa cél­já­ra is több­fé­le meg­ol­dás lé­te­zik, az egyik
hoz kap­cso­ló­dik. A prog­ram ki­szá­mol­ja a meg­ren­delt áru ér­té­két,
leg­nép­sze­rűbb ilyen szoft­ver az Ultimate Bul­le­tin Board, ami sok,
azt el­len­őr­zés­kép­pen fel­ajánl­ja a lá­to­ga­tó­nak. Amennyi­ben ez­zel
a fó­rum­hoz kap­cso­ló­dó meg­ol­dást is kí­nál. Ilyen pél­dá­ul a fenn­
a lá­to­ga­tó egyet­ért, a prog­ram be­ké­ri a fi­ze­tés­hez szük­sé­ges ada­to­
tar­tó ál­tal egye­di­re szab­ha­tó fe­lü­let, a mo­de­rá­to­rok be­ál­lí­tá­sai, a
kat, majd el­pos­táz­za a meg­ren­de­lést a webhely tu­laj­do­no­sá­nak.
fó­ru­mok­hoz ren­del­he­tő több­fé­le biz­ton­sá­gi fo­ko­zat, e-mail cí­mek
Internet helyzetkép 2005 146 Internet helyzetkép 2005 147

és sza­vak tiltási lehetősége. További lehetőség, hogy a szoftver a csony lesz, a fe­le­lőt­len meg­szó­la­lá­sok szin­te biz­tos, hogy szük­ség­
té­ma el­ső hoz­zá­szó­ló­já­nak (gaz­dá­já­nak) ér­te­sí­tést küld ak­kor, ha te­len irány­ba ­vi­szik el a fó­ru­mot. Mindez sajnos nem ja­vít­ja, ha­
re­agálás ér­ke­zik a fel­ve­tett té­má­ra. Itt említjük meg az Ultrabo- nem ront­ja webhelyünk egé­szé­nek meg­íté­lé­sét is. Tehát óvatosan
ard2000 nevű fórumprogramot, amely komoly alternatívát jelent- bánjunk a moderálatlan, regisztrációhoz nem kötött fórumokkal.
het. A fó­ru­mok, mi­vel nyil­vá­nos meg­szó­la­lá­sok­nak ad­nak he­lyet,
A fó­ru­mok­ban va­ló rész­vé­telt nem kö­te­le­ző­en, de ál­ta­lá­ban az ér­tel­mes be­szél­ge­tés mel­lett le­he­tő­sé­get ad­nak szél­ső­sé­ges
elő­ze­tes re­giszt­rá­ci­ó­hoz kö­tik. Ez azo­no­sít­ja a hoz­zá­szó­lót. Ek­ vagy in­du­la­tos vé­le­mé­nyek köz­zé­té­te­lé­re is. Ezek­kel az a leg­na­
kor va­lós e-mail cím meg­adá­sa is kö­te­le­ző, hi­szen a meg­adott cím­ gyobb prob­lé­ma, hogy né­hány ilyen jel­le­gű meg­nyil­vá­nu­lás ké­pes
re kerül ­pos­tázásra a be­lé­pés­hez szük­sé­ges jel­szó. Ér­de­mes tud­ni, szét­zi­lál­ni egy egyéb­ként nagy lét­szá­mú nor­má­lis kö­zös­sé­get. Ép­
hogy míg a fó­ru­mok alap­ve­tő­en re­giszt­rá­ci­ó­hoz kö­tik a be­írást, pen ezért cél­sze­rű fó­ru­ma­in­kat va­la­mi­lyen for­má­ban „mo­de­rál­
az ol­va­sást ál­ta­lá­ban nem, tehát fórumunkat az Interneten bárki ni”, ami a té­má­tól tá­vol ál­ló vagy a nem­kí­vá­na­to­san in­du­la­tos üze­
olvashatja. ne­te­ket ki­szű­ri és le­tilt­ja. Az in­du­lat az Internet egyik leg­na­gyobb
Kö­zös­sé­gek ki­ala­kí­tá­sá­ban se­gí­te­nek a fó­ru­mok, de csak ak­ kö­zös­ség­te­rem­tő ere­je. En­nek el­le­né­re nem ajánl­juk, hogy web-
kor mű­köd­nek ha­té­ko­nyan, ha té­má­juk kap­cso­ló­dik webhelyünk helyünket en­nek ren­del­jük alá, hi­szen ez nem hoz­zá­ad, ha­nem el­
pro­fil­já­hoz. Rend­kí­vül hasznos, ha ilyen meg­ol­dást tech­ni­kai se­ vesz an­nak ér­té­ké­ből.
gély­szol­gá­lat cél­já­ból üze­mel­te­tünk. Az ilyen fó­ru­mo­kat cél­sze­ Link:
rű jel­szó mö­gé rej­te­ni, hogy csak ügy­fe­le­ink ol­vas­has­sák. Mi­vel • http://stratofan.rentahost.net/forum/
ezek­ben ke­re­sé­si le­he­tő­ség is van, a meg­vá­la­szolt prob­lé­mák vagy
kér­dé­sek má­sok szá­má­ra is hoz­zá­fér­he­tő­vé vál­nak, sőt, az üze­mel­ Levelezőlisták, hírlevelek
te­tő kör­le­ve­let küld­het a fó­rum re­giszt­rált tag­ja­i­nak. Ugyan­csak a kö­zös­ség­te­rem­tés esz­kö­zei, de annyi­ban kü­lön­
A fó­ru­mok be­in­dítá­sá­hoz elképzelhető, hogy ne­künk, a fenn­ böz­nek a fó­ru­mok­tól, hogy tar­tal­mu­kat csak a kö­zös­ség tag­jai
tar­tók­nak kell be­szél­ge­tést kez­de­mé­nyez­nünk. Tud­ni kell, hogy kap­ják meg, ál­ta­lá­ban e-mail for­má­já­ban. Va­la­mi­vel könnyebb az
az ak­tív internetezőknek csak egy na­gyon kis ré­sze akar nyil­vá­nos ilyen jel­le­gű kö­zös­sé­gek szer­ve­zé­se, mint egy webes fó­rum be­in­dí­
fó­ru­mo­kon meg­szó­lal­ni, és ezt a ma­rok­nyi cso­por­tot ne­héz egy tá­sa. En­nek oka, hogy az egy­mil­li­ó­ra tip­pelt ma­gyar internet-fel-
újon­nan üzem­be he­lye­zett fó­ru­mon kö­zös­ség­be szer­vez­ni. A meg­ használói tá­bor­ból mint­egy 600.000-en csak az e-mailt hasz­nál­ják
lé­vő meg­szó­la­lá­si le­he­tő­sé­gek Ma­gya­ror­szá­gon min­den­kép­pen vi­szony­la­gos rend­sze­res­ség­gel. A le­ve­le­zőlis­ták té­má­ja ál­ta­lá­ban
ele­gen­dő­nek bi­zo­nyul­nak. En­nek el­le­né­re ki­sebb, egy konk­rét té­ kö­töt­tebb, mint egy fó­rum, ez is a mód­szer elő­nyé­re vá­lik. Ha
má­hoz job­ban kap­cso­ló­dó fó­rum be­ve­ze­té­se nem re­mény­te­len üz- nem ké­szül webes ar­chí­vum, ak­kor tar­tal­ma a kí­vül­ál­lók szá­má­
leti célú webhelyeken. ra nem hoz­zá­fér­he­tő, ami nö­ve­li a lis­ta kö­zös­sé­gé­nek bi­zal­mát a
meg­szó­la­lá­sok ese­té­ben. En­nek el­le­né­re az ilyen lis­ták­ra is alap­ve­
Ha ki­zá­ró­lag a hoz­zá­szó­lá­sok szá­mát akar­juk gya­ra­pí­ta­ni, tő­en bár­ki je­lent­kez­het, és megint csak ele­gen­dő né­hány in­du­la­
üzem­be he­lyez­het­jük a fó­ru­mot re­giszt­rá­ci­ós kény­szer nél­kül is. tos meg­szó­la­lás ah­hoz, hogy szét­ver­jék a kö­zös­sé­get és ki­lé­pés­re
Eb­ben az eset­ben vi­szont a fó­rum szín­vo­na­la meg­le­he­tő­sen ala­
Internet helyzetkép 2005 148 Internet helyzetkép 2005 149

ins­pi­rál­ják a nor­má­lis ta­go­kat. Ezért a le­ve­le­zőlis­ták mo­de­rá­lá­sa lóan működik. Egye­di­re szab­ha­tó fe­lü­le­té­vel, jól el­ta­lált pri­o­ri­tá­si
is le­het­sé­ges, sőt, né­ha szük­ség­sze­rű. sor­rend­jé­vel, a kulcs­sza­vas ke­re­sés­nél al­kal­maz­ha­tó lo­gi­kai ope­
A hír­le­vél a le­ve­le­zőlis­tá­val el­len­tét­ben nem te­szi le­he­tő­vé a rá­to­rok­kal teljeskörű, igé­nyes meg­ol­dást kí­nál. A prog­ram ad­mi­
köl­csö­nös be­szél­ge­tést. Itt a hír­le­vél fenn­tar­tó­ja egy­ol­da­lú­an kül­di niszt­rá­to­ra jel­szó se­gít­sé­gé­vel meg­ha­tá­roz­hat és lét­re­hoz­hat több,
ki mon­da­ni­va­ló­ját a be­je­lent­ke­zett ta­gok­nak. Hír­le­ve­let és le­ve­le­ egy­más­tól füg­get­len ke­re­sé­si te­rül­tet is, így a webhely bi­zo­nyos ré­
zőlis­tát is le­het support, azaz terméktámogatási cél­lal üze­mel­tet­ szét, an­nak egé­szé­től füg­get­le­nül le­het ke­res­he­tő­vé ten­ni.
ni. Ek­kor a be­je­lent­ke­zés le­he­tő­sé­gét te­gyük jel­szó mö­gé. Hír­le­ve­
lünk­ben ügy­fe­le­in­ket tá­jé­koz­tat­hat­juk a fej­lesz­té­sek­ről vagy vál­to­
További előre telepíthető szerveroldali lehetőségek
zá­sok­ról, le­ve­le­zőlis­tán­kon pe­dig szol­gál­ta­tá­sa­ink­hoz kap­cso­ló­dó Az ed­di­gi­ek­ben olyan pél­dá­kat so­rol­tunk fel, ame­lyek ál­ta­lá­
té­mák kö­zös meg­be­szé­lé­se vá­lik le­he­tő­vé. A szol­gál­ta­tás nyúj­tó­ja ban a webhely fő pro­fil­já­tól füg­get­le­nül is hasz­no­sak le­het­nek. Ha
ezek­ben a kö­zös­sé­gek­ben szük­ség ese­tén min­dig adjon se­gít­sé­get, csak a fent em­lí­tett le­he­tő­sé­ge­ket hasz­nál­juk, már je­len­tős mér­ték­
ha va­la­mi olyan prob­lé­ma me­rül fel, ami­ben ügy­fe­le­ink nem tud­ ben ja­vít­ha­tunk ol­da­la­ink meg­íté­lé­sén és lá­to­ga­tott­sá­gán. Eze­ken
nak egy­más kö­zött dű­lő­re jut­ni. kí­vül a té­mánk­hoz kap­cso­ló­dó, spe­ci­fi­kus szol­gál­ta­tá­sok­ra le­het
még szük­sé­günk. Ilyen le­het pél­dá­ul ap­ró­hir­de­té­si rend­szer, pá­lyá­
Nemcsak sa­ját, ha­nem má­sok ál­tal üze­mel­tet­tet, de szol­gál­ta­tá­
za­tok, sza­va­zá­sok, ár­ve­ré­sek, link- és bannercsere prog­ra­mok, ké­
sa­ink­hoz szo­ro­san kap­cso­ló­dó szak­mai fó­ru­mo­kon is hasz­nos le­
pes­lap­kül­dők, kvíz-já­té­kok és tesz­tek, egye­di­re szab­ha­tó gra­fi­kus
het a rész­vé­tel. Az it­te­ni meg­szó­la­lá­sa­ink al­kal­má­val mi ma­gunk
fe­lü­le­tek, hí­rek, vagy bár­mi, ami a webhelyünk pro­fil­ját erő­sí­ti.
ne ger­jesszünk in­du­la­to­kat, és ne is re­a­gál­junk az ilyen jel­le­gű fel­
Ilyen funk­ci­ó­kat ha­tal­mas mennyi­ség­ben ta­lál­ha­tunk kü­lön­bö­ző
ve­té­sek­re. En­nek el­le­né­re is elő­for­dul, hogy va­la­hol, tő­lünk füg­
webes gyűj­te­mé­nyek­ben PHP- vagy Perl-nyel­ven ­ír­va. Tal­lóz­zunk
get­len kö­zös­ség­ben fel­me­rül va­la­mi­lyen kér­dés vagy prob­lé­ma az
ezek kö­zött, ha nö­vel­ni sze­ret­nénk ol­da­la­ink in­ter­ak­ti­vi­tá­sát, funk­
ál­ta­lunk nyúj­tott szol­gál­ta­tás­sal kap­cso­lat­ban. Ilyen­kor a cég il­le­
ci­o­na­li­tá­sát!
té­ke­sé­nek hig­gadt meg­szó­la­lá­sa szük­sé­ges, ami­nek ter­mé­sze­te­sen
az a fel­té­te­le, hogy a fó­ru­mot fi­gyel­je va­la­ki, aki­nek az ilyen spon­
tán és füg­get­le­nül szer­ve­ző­dő kö­zös­sé­gek­ben tör­té­nő, a cé­get érin­
tő meg­nyi­lat­ko­zá­sok össze­gyűj­té­se a fel­ada­ta.
A korszerű webhely
A webhelyen belüli navigáció könnyítése
Az utóbbi pár évben divatba jött pár olyan új lehetőség, ame-
Korábban em­lí­tet­tük, hogy a könnyű na­vi­gá­ció na­gyon fon­tos,
lyek korszerűbbé, interaktívabbá tették a webes megjelenést. Ezek
fő­leg szer­te­ága­zó té­má­kat tar­tal­ma­zó webhelyeken. En­nek biz­to­sí­
nagy része szerveroldali program. Az új technológiák már jól fel-
tá­sa le­het­sé­ges az ol­da­lak al­já­ra he­lye­zett link­gyűj­te­ménnyel, jól
szerelt, sokoldalú webszervereket igényelnek. A korábban egyed-
meg­ter­ve­zett ke­ret­rend­szer­rel, va­la­mint egy olyan ke­re­ső­prog­ram­
uralkodó Perl nyelvezet népszerűsége csökkent, manapság a PHP
mal, ami a webhelyen be­lü­li ke­re­sést te­szi le­he­tő­vé. Ez utób­bi­ra
a leggyakrabban használt szerveroldali programozási nyelvezet,
az egyik leg­pro­fibb meg­ol­dás a már több­ször em­lí­tett Excite! Se-
valamilyen adatbázissal, általában SQL, MySQL-el. A divattá vált
arch ne­vű al­kal­ma­zás, ami a nagy ke­re­ső­szol­gál­ta­tá­sokhoz hason-
Internet helyzetkép 2005 150 Internet helyzetkép 2005 151

új technológiák üzemeltetői el is nevezték oldalaikat „Web 2.0 nál figyelni kell a biztonságra, illetve a felfedezett biztonsági rések
kompatibilis”-nek, amit alapvetően ők maguk sem vesznek túl ko- javításaira és ezek üzembe helyezésére. Ugyancsak tekinthetjük
molyan. Az viszont tény, hogy az újabban kifejlesztett és nagy ér- portálok működtetésére alkalmas programnak az ún. CMS (Con-
deklődésre számot tartó, mind a látogatók, mind a webfejlesztők tent Management System) azaz tartalommanager programokat.
oldalán népszerűvé vált funkciókból könnyen építhetünk sokol- Ezek a portálokhoz hasonló, kevés formai és tartalmi megkötést
dalú, egyedeire szabott, népszerű weboldalt. tartalmazó rendszerek. Ilyen például: Coranto, Drupal.
Link:
Portálrendszerek • http://cikkek.rentahost.net/
A „portál” fogalma nehezen megfogható, hiszen már szemé- • http://cikkek.rentahost.net/publish_h.upload.shtml
lyes webhelyeket is „portál”-ként definálnak az üzemeltetők, nem
egyszer a „portál” maga nem más, mint egy webes fórum. Ezektől
Nyilvános naplók
a téves meghatározásoktól eltekintve azt a webhelyet tekinthetjük Az utóbbi időszak egyik nagy divatja a „blog” vagy „weblog”
portálnak, amely egy téma központi szerepet játszó oldalaként de- ami nem más mint egy egyszerű felületen keresztül karbantart-
finiálható. Ez a központi szerep kiépíthető egy jól strukturált fó- ható nyilvános napló. A naplóírás óriási népszerűségre tett szert
rummal, nagy látogatottságú online újsággal, keresővel, vagy bár- igen rövid idő alatt, mindamellett ma több a naplóíró, mint az ol-
milyen nagy érdeklődésre számot tartó közösségi szolgáltatással. vasó. Néhány esetben színvonalas, hasznos információkat is tar-
talmazó naplókkal találkozhatunk, ezeket sokszor tudósítók, új-
Manapság a portálok elterjedtsége okán komplett megoldáso-
ságírók riporterek üzemeltetik, és olyan információkat helyeznek
kat telepíthetünk a webszerverre, amelyen keresztül az üzemeltető
el benne, amelyek hagyományos módon nem jelenhettek meg. A
karbantarthatja a tartalmat. Ezekhez tartozik egy nyilvános felü-
webnaplók nagyrésze azonban értéktelen, és a szerzőn, illetve a
let, amely automatikusan képez nyitóoldalt az új tartalmak struk-
szerző ismerősein kívül látogatottsága sincs.
túrálásával, egy menürendszert a navigációhoz, és egy jelszavas
felületet a tartalom karbantartásához. Ezen programok jelentős A webnaplókra nézve azonban a népszerűség elegendőnek bi-
része nyílt forráskódú, szabadon felhasználható és módosítható, zonyult a publikálók oldalán, és ma már jelentős az a szoftvervá-
de természetesen vannak fizetős verziók is. Ezek a rendszerek ru- laszték, amelyek segítségével webnaplót írhat bárki a saját webhe-
galmasságukkal szinte minden igényt kielégítenek, de elképzelhe- lyén. Ezen programok egy része portál jellegű, hírek fogadására
tőek olyan tartalmi megkötések is, amelyekre egyedi portált kell és küldésére (RSS) is alkalmas, némelyik komplett online újság
fejleszteni. A nyílt forráskódú rendszerek nem egyszer többféle hatását kelti. Pár program, amely erre a célra üzembe helyezhető:
nyelven is rendelkezésre állnak, általában magyar nyelvű verzióval b2evolution, Pivot, WordPress, Feed On Feeds (RSS is).
is. A portálprogramokra jellemző, hogy részletes dokumentációt, Mind a weblog fontos tulajdonsága, mind a portálok egyik fő
fórumot, felhasználói közösséget építenek a fejlesztői weboldal jellemzője a gyakori frissítés. Ez önmagában nem garantál semmit
köré. Nem egy közülük idővel kereskedelmi verzióvá válik, és fi- – főleg a webnaplók esetében –, ezért ezen programok köré szol-
zetős lesz. Jelenleg népszerű portálprogramok: Joomla!, Mambo, gáltatásválasztékot, közösséget kell építeni ahhoz, hogy a szerzőn
PHP-Nuke, PostNuke, Xoops. A portálprogramok alkalmazásá- kívül másokat is érdekeljen a felépített webhely. Jól jellemzi a
Internet helyzetkép 2005 152 Internet helyzetkép 2005 153

weblogíró közösség méretét, hogy az online naplóknak külön ke- lexikonok jöttek létre ezen funkció segítségével. Ilyen program je-
resője is van, amit többek között a Google üzemeltet. lenleg többek között a MediaWiki 1.4.
A webnaplók nem csak tartalmilag hoztak újat az Internet vi-
lágába, a naplókat üzemeltető programok egymással is kommuni-
Kereskedelmi alkalmazások
kálnak, illetve a naplóbejegyzéseket automatikusan leindexeltetik A közösségteremtő eszközök nem lehetnek közömbösek a ke-
a legfontosabb weblogokra szakosodott keresőkbe. Figyelik a kü- reskedelmi célú webhelyek számára sem, de sokszor szükségessé
lönböző bejegyzések közötti kereszthivatkozásokat, illetve az eze- válik komolyabb üzleti alkalmazások telepítése is. Ilyen például
ken keresztül érkező látogatókat is számlálják. egy webes áruház vagy katalógus. Ezekből már kevesebb az in-
gyenesen felhasználható teljes verzió, illetve gyakori, hogy alap-
Link:
• http://blogserver.rentahost.net/ funkciókat telepíthetünk ingyen, majd pénzért bővíthetjük azokat
hasznos modulokkal. Ezeket az alkalmazásokat e-commerce, e-ke-
Közösségépítés reskedelmi alkalmazásnak tekinthetjük. Nagy részük áruházként,
A közösségépítés hagyományos eszköztára nem fejlődött katalógusként üzemeltethető: CubeCart, osCommerce, phpCO-
olyan mértékben, mint a portálrendszereké. Ennek egyik oka az IN, phpShop.
lehet, hogy a web hagyományos közösségpítő programjai már ré- Kereskedelmi és közösségi webhelyek, ha túlléptek egy bizo-
góta léteznek, és beváltak, jelentős újításra nem igazán van szük- nyos látogatószámot, elgondolkozhatnak, érdemes-e oldalaikon
ség. Terjedőben vannak a PHP alapú chat programok, amelyek hirdetési felületet értékesíteni. Egy portálnak, jelentős közösséget
a kliens szempontjából felhasználóbarátabb chatelési lehetősé- tömörítő oldalnak ez ma már nem lehetetlen, de tudni kell, a lá-
get nyújtanak. Ilyen szoftver a phpMyChat. Hírlevelek, levelező togatók oldalán ez nem lesz népszerű intézkedés, az egyébként
listák is könnyen üzembe helyezhetőek. Ezeknél figyelni kell a is mindent elborító webes reklámok miatt. Amennyiben a webol-
„spam” problémára, a fel- és leiratkozás lehetőségeire, moderáci- dalnak vannak más bevételi forrásai, nem biztos hogy jó döntés
óra, karbantartásra, esetleg archívum készítésére, publikálására. a hirdetések üzembe helyezése. Ha mégis emellett döntünk, úgy
Ehhez kapcsolódó szoftveres megoldások: PHPlist, Majordomo, a hirdetések menedzselésére használhatjuk a phpAdsNew progra-
Listserv. Az egyik legrégebbi közösségteremtő program a fórum. mot, amely szinte mindent elvégez a beállított paraméterek alap-
A fórumok esetében is fokozottan figyelni kell a gyakran előfor- ján. Használata, üzembe helyezése nem egyszerű, jelentős méretű
duló biztonsági résekre. Példák: Simple Machines Forum, XMB kézikönyvet kell áttanulmányozni hozzá.
Forum. Ezek készítői hasonló szolgáltatásokkal, részletes kézi- Vállalati, közösségi projektek kézben tartására, irányítására
könyvvel, felhasználói közösséggel segítik a programot üzembe projekt-menedzsment szoftvert használhatunk. Ezek a programok
helyezőket. akkor hasznosak, ha a projekt kivitelezői egymástól távol dolgoz-
A közösségteremtés területén is született egy újdonság, Wiki nak. Jelszavas felület segítségével lehet a feladatokat kiosztani,
néven. Ez a funkció olyan portálrendszer kiépítését teszi lehető- illetve a tervezett vagy elvégzett feladatokkal kapcsolatban meg-
vé amelynek tartalmi részét maguk a látogatók szerkeszthetik, jegyzéseket tenni, dokumentációkat feltölteni. Erre alkalmas töb-
módosíthatják. Szótárak, szinonímaszótárak, értelmezőszótárak, bek között a PHProjekt nevű szoftver, amelynek magyar nyelvű
Internet helyzetkép 2005 154 Internet helyzetkép 2005 155

felülete is van, és támogatja például a projekt tagjai közötti webfe- nosabb weboldalak üzemeltetői (a design „lecsupaszításával” és
lületű levelezést és a chatet is. relámmentesítésével) könnyedén printelhető verzióval kedvesked-
Bizonyos termékek, szolgáltatások esetében fontos lehet az hetnek látogatóiknak.
üzemeltető, gyártó közvetlen supportja (terméktámogatása). Sok Összefoglalásként azt vonhatjuk le, hogy az utóbbi öt évben a
külföldi webáruházban ezt egyszerűen online chat programmal webes tartalom jelentősége tovább növekedett, és az elmúlt idő-
oldják meg. Ha nincs szükség 24 órás élő segítségnyújtásra, he- szak két kiemelkedő újdonsága, a blog és a Wiki is ehhez kapcso-
lyezzünk üzembe egy olyan programot, amelyen keresztül a fel- lódik. Ma már nem ritka az olyan webes szolgáltatás, ahol mind-
használó kérdezhet, és választ is kaphat a problémájára. Ilyen ke- ez eleve rendelkezésre áll, illetve a funkciók, szoftverek üzembe
reskedelmi szoftver a SugarCRM, amelynek egy része ingyenes, a helyezését webes felület segíti. Az ilyen célú webes felületek igen
komolyabb szolgáltatásokért azonban már fizetni kell. sokfélék, mert általában saját fejlesztésűek, de jó kiindulási alap
lehet ezek képességinek demonstrálására a DirectAdmin nevű fe-
Egyéb apró programok lület. Ezen felület része például az „Instalatron”, amelyen keresz-
Amennyiben weboldalunk fő részének találtunk olyan megol- tül a fent említett szerveroldali alkalmazásokat könnyedén üzem-
dást, amelyik igényeink szerint kezeli annak tartalmi, funkcionális be helyezhetjük, illetve utólag is karbantarthatjuk (http://hosting.
részét, még mindig sok apróság közül választhat az üzemeltető. rentahost.net/directadmin.shtml).
Képgalériák, képeslapküldők, „gyakori kérdések” oldala, sitemap,
könyvjelző és link illetve linkcsere oldalak, számlálók, vendég-
könyvek. Hozzátesszük, hogy ezek a funkciók inkább személyes
webhelyek kiegészítői lehetnek, például egy weblog program tár-
saságában. Ami még hasznos lehet kereskedelmi, közösségi web-
oldalaknak is, azok webfelületű naptárak és határidőnaplók (nem
egyszer fórumokba építve is találkozunk ilyennel), üzenetküldő
űrlapok, amelyek a terjedő kéretlen reklámlevelek miatt szinte kö-
telezővé váltak, az oldalra kiírt és ezért automatikusan begyűjthe-
tő privát vagy vállalati e-mail címek védelme érdekében. Népsze-
rűek lehetnek még a szavazások közérdekű témákban: Advanced
Poll, phpESP, Simple Poll, valamint webhelyen belüli keresők,
linkgyűjteményeket, a linkajánlásokat már-már katalógus szinten
kezelő webes megoldások. Használhatunk külön programot arra,
ha a látogató a webhelyünket ajánlani szeretné ismerősének, azt
könnyen megtehesse, illetve arra hogy a webhelyünk szöveges tar-
talmának nyersen, képek és szöveges formázás nélküli elküldése
e-mailben lehetséges legyen. Végül, de nem utolsósorban a desig-

You might also like