Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
6Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Kla'ak Semanál Edisaun 44

Kla'ak Semanál Edisaun 44

Ratings: (0)|Views: 1,807 |Likes:
Borja da Costa nia dadolin, ami nia inspirasaun

Sani Na’in, maun-alin sira, alin-maun sira: “see tilun mai. Ita mesak oan kiak, mesak ema kiak. Mesmesak oan kiak, mesak ema kiak. Tan sa, tan see, tanba see? Tan sa, tan see, tanba see? Tan matan ema taka, tan ema taka dalan, ema deo dalan”. Ho lia-husu ne’e husi ita nia saudozu poeta no jornalista Borja da Costa, mak kla’ak durante semana ne’e hala’o nia servisu. kla’ak sei fiar metin katak “neon atu nakloke, matan atu haree, ita sei haree, ita sei hakarak” nune’e moos jornál ne’e hala’o investigasaun makás hodi hatene see loos mak halo ita hotu kiak (ho informasaun laek), see loos mak taka ita nia matan, see loos mak deo dalan ba dezenvolvimentu iha Timor- Leste.
Semana-semana jornál ne’e hatudu evidénsia katak projetu ne’e dala ruma opsaun ida ne’ebé, tuir peskiza no entrevista kla’ak nian, la dun di’ak ba Timor- Leste. Tan sa, tan see, tanba see? mak Governu sei hakarak la’o ba ohin ho projetu olio pezadu? “Atu sei hakarak ita sei hatene”. Iha semana ne’e Kla’ak hatudu evidénsia balun ne’ebé hatete katak, karik, kompañia ne’ebé manán tender hodi kaer projetu olio pezadu, karik manán ho dokumentu falsu, no evidénsia tan katak kompañia nia osan natoon hodi hala’o obra ne’e no iha artigu seluk moos buka dala no haklaken tuir ukun Timor-Leste nian se se loos mak responsável ba neglijensia ka má administrasaun ka “não kumprimentu da lei”.
“Tan sa, tan see, tanba see?” mak Governo taka matan ba evidénsia? Hanesan Borja da Costa haklaken ba ita: ba Governu nia “Neon atu nakloke, matan atu haree” Governu tenke ser hakarak. To’o ohin loron, públiku seidauk hetan informasaun loloos kona-ba projetu ne’e. Porezemplu, iha loron 24 Outubru 2008, Governu dehan katak Governu asina kontratu hodi harii sentrál elétriku rua (2), fulan hirak liu no ita rona fali katak afinál atu harii fali tolu (3). “Tan sa, tan see, tanba see?”
To’o ohin loron públiku seidauk hetan informasaun ka kópia kontratu, to’o ohin loron Prezidénsia Repúblika seidauk hetan fotokopia ne’e, Parlamentu Nasionál seidauk hetan kópia ne’e, “Tan sa, tan see, tanba see?” Tan Xanana, tan AMP? ita sei hein hodi haree…Tan kompañia ka Pedro Lay? “Se se, se loos se?”
Bainhira batar la fulin, bainhira hare la burit, no impaktu seluk hanesan impaktu ne’ebé Organizasaun Internasionál National Toxic Network Inc. alerta ba ita katak bele mosu iha Timor-Leste tan projetu Governu ne’e, se se loos mak responsabiliza? Kay Rala Xanana Gusmão, Pedro Lay? “Tan sa, tan see, tanba see?” mak Governu taka matan ba evidénsia? Karik Governu deskonfia katak sientista sira husi rai barak no klibur sientista internasionál ne’ebé hakerek relatóriu kona-ba impaktu olia pezadu sira sala hotu, no Governu mesak nia sientista mak loos. Karik Governu hanoin katak Green Peace moos sala, karik komunidade internasionál tomak ne’ebé kritika projetu ne’e sala no Governu Timor-Leste mesak deit mak loos.
Bainhira mak Na’in ulun haraik a’an, hodi simu no rona, bainhira mak sira hahú loke neon, loke tilun, loke matan, no simu katak Na’in ulun la’ós maromak, Na’in ulun sira moos ema, no nune’e, tuir kreda katóliku: ita hotu ema, ita hotu sala na’in. Na’in ulun X, y ka z sira la’ós maromak, sira la’ós perfeitu sira hotu no ita hotu bele sala. Se mak barani simu sala? Di’ak liu simu sala, duke selu sala, tan sei iha sala balun ne’ebé ita labele sala, tan rezultadu sala makás liu no bele kona otas ba otas. Bainhira batar la fulin, bainhira hare la burit, ita sei husu se mak halo povu nia kabun la bosu, se mak halo povu nia kosar been la maran? “Se se, se loos se?”
Bainhira ita nia isin natoon hodi servisu, bainhira ita nia rai krekas, ita nia tasi sai no ita nia ikan laek; Bainhira mota maran, bee matan taka, bei’ala hirus tan ai-laran laek, ita, dala ida tan sai atan, atan tan Na’in ulun ohin loron ta’uk hakraik a’an. Uluk, no ohin loron mak kaer ukun sira sei kobarde nafatin. Ohin loron perigu ba rai lulik ne’e, inimigu ba Nasaun ne’e la kaer kilat no la mai hus
Borja da Costa nia dadolin, ami nia inspirasaun

Sani Na’in, maun-alin sira, alin-maun sira: “see tilun mai. Ita mesak oan kiak, mesak ema kiak. Mesmesak oan kiak, mesak ema kiak. Tan sa, tan see, tanba see? Tan sa, tan see, tanba see? Tan matan ema taka, tan ema taka dalan, ema deo dalan”. Ho lia-husu ne’e husi ita nia saudozu poeta no jornalista Borja da Costa, mak kla’ak durante semana ne’e hala’o nia servisu. kla’ak sei fiar metin katak “neon atu nakloke, matan atu haree, ita sei haree, ita sei hakarak” nune’e moos jornál ne’e hala’o investigasaun makás hodi hatene see loos mak halo ita hotu kiak (ho informasaun laek), see loos mak taka ita nia matan, see loos mak deo dalan ba dezenvolvimentu iha Timor- Leste.
Semana-semana jornál ne’e hatudu evidénsia katak projetu ne’e dala ruma opsaun ida ne’ebé, tuir peskiza no entrevista kla’ak nian, la dun di’ak ba Timor- Leste. Tan sa, tan see, tanba see? mak Governu sei hakarak la’o ba ohin ho projetu olio pezadu? “Atu sei hakarak ita sei hatene”. Iha semana ne’e Kla’ak hatudu evidénsia balun ne’ebé hatete katak, karik, kompañia ne’ebé manán tender hodi kaer projetu olio pezadu, karik manán ho dokumentu falsu, no evidénsia tan katak kompañia nia osan natoon hodi hala’o obra ne’e no iha artigu seluk moos buka dala no haklaken tuir ukun Timor-Leste nian se se loos mak responsável ba neglijensia ka má administrasaun ka “não kumprimentu da lei”.
“Tan sa, tan see, tanba see?” mak Governo taka matan ba evidénsia? Hanesan Borja da Costa haklaken ba ita: ba Governu nia “Neon atu nakloke, matan atu haree” Governu tenke ser hakarak. To’o ohin loron, públiku seidauk hetan informasaun loloos kona-ba projetu ne’e. Porezemplu, iha loron 24 Outubru 2008, Governu dehan katak Governu asina kontratu hodi harii sentrál elétriku rua (2), fulan hirak liu no ita rona fali katak afinál atu harii fali tolu (3). “Tan sa, tan see, tanba see?”
To’o ohin loron públiku seidauk hetan informasaun ka kópia kontratu, to’o ohin loron Prezidénsia Repúblika seidauk hetan fotokopia ne’e, Parlamentu Nasionál seidauk hetan kópia ne’e, “Tan sa, tan see, tanba see?” Tan Xanana, tan AMP? ita sei hein hodi haree…Tan kompañia ka Pedro Lay? “Se se, se loos se?”
Bainhira batar la fulin, bainhira hare la burit, no impaktu seluk hanesan impaktu ne’ebé Organizasaun Internasionál National Toxic Network Inc. alerta ba ita katak bele mosu iha Timor-Leste tan projetu Governu ne’e, se se loos mak responsabiliza? Kay Rala Xanana Gusmão, Pedro Lay? “Tan sa, tan see, tanba see?” mak Governu taka matan ba evidénsia? Karik Governu deskonfia katak sientista sira husi rai barak no klibur sientista internasionál ne’ebé hakerek relatóriu kona-ba impaktu olia pezadu sira sala hotu, no Governu mesak nia sientista mak loos. Karik Governu hanoin katak Green Peace moos sala, karik komunidade internasionál tomak ne’ebé kritika projetu ne’e sala no Governu Timor-Leste mesak deit mak loos.
Bainhira mak Na’in ulun haraik a’an, hodi simu no rona, bainhira mak sira hahú loke neon, loke tilun, loke matan, no simu katak Na’in ulun la’ós maromak, Na’in ulun sira moos ema, no nune’e, tuir kreda katóliku: ita hotu ema, ita hotu sala na’in. Na’in ulun X, y ka z sira la’ós maromak, sira la’ós perfeitu sira hotu no ita hotu bele sala. Se mak barani simu sala? Di’ak liu simu sala, duke selu sala, tan sei iha sala balun ne’ebé ita labele sala, tan rezultadu sala makás liu no bele kona otas ba otas. Bainhira batar la fulin, bainhira hare la burit, ita sei husu se mak halo povu nia kabun la bosu, se mak halo povu nia kosar been la maran? “Se se, se loos se?”
Bainhira ita nia isin natoon hodi servisu, bainhira ita nia rai krekas, ita nia tasi sai no ita nia ikan laek; Bainhira mota maran, bee matan taka, bei’ala hirus tan ai-laran laek, ita, dala ida tan sai atan, atan tan Na’in ulun ohin loron ta’uk hakraik a’an. Uluk, no ohin loron mak kaer ukun sira sei kobarde nafatin. Ohin loron perigu ba rai lulik ne’e, inimigu ba Nasaun ne’e la kaer kilat no la mai hus

More info:

Published by: Kla'ak Semanal Online on Jun 01, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/11/2014

pdf

text

original

 
Kla’ak 
Semanal 13 Abril 2009
2
L E N O
Hakarak haruka lia menon, bele tatoli liuhusi nomeru telefone
7363738
(
No.foun 
)ka ho SMS ba numeru ne’e ho dalan(
dengan cara 
) hakerek hanesan ne’e:
[Lia Menon]_ 
Mensajen..............
 
Bele mos liu husi E-mail: 
klaak_investigativu@yahoo.com
ka 
 
klaak.redasaun@gmal.com
Iha Timor-Leste:
Kompañia beleManán tender ho dokumentu falsu?
rui PINTO
B
ainhira jornál
Kla’ak 
hetan asesuba informasaun barak, jornálne’e servisu todan la halimartanba molok publika, jornáltenke konfirma informasaun hotu-hotu tuir fonte oioin no “cross-check” infor-masaun ne’e to’o hatene se informasaunne’ebé jornál hetan loos ka la’e.
Kla’ak 
rona no entrevista ema balun husikompañia seluk ne’ebé tama iha tender nolakon, sira kestiona kritériu ne’ebé painélMinistériu Finansas uza hodi hili kompañiahodi manán projetu ne’e, no iha loron 21Fevereiru jornalista husi jornál
Kla’ak 
hetanasesu ba dokumentu ida iha lia-xinés ne’ebétuir fonte anónimu ida, dokumentu ne’e maihusi banku
China Merchant Bank 
ba Em-baixada Timor-Leste iha Beijing
 
ne’ebé hatetekatak garantia bankária ne’ebé kompañiaChina Nuclear Industry 22
nd
Construction Co.,Ltd. (CNI22) [kompañia ne’ebé manán ten-der] hato’o ba Ministériu Finansas falsu. Tanbatuir loloos banku
China Merchant Bank 
lafó garantia bankária ne’ebé CNI22 hato’o baGovernu. Alegasaun ne’e deputadu sira husi Partiduopozisaun moos uza hodi kestiona no akuzafalta seriedade iha prosesu tender. Iha artigune’e
Kla’ak 
haklaken didi’ak fundamentu baakuzasaun ne’e, tuir informasaun ne’ebé
Kla’ak 
hetan, konfirma ho fonte oioin.Durante prosesu tender tanba kompañiania kapitál la to’o hodi kaer projetu boot ne’ekompañia tenke husu garantia bankária ida,ida ne’e hatete katak, karik, kompañia hetanimprevistu ruma iha konstrusaun banku ne’ebele taka fali osan ne’ebé kompañia presizaatu ramata obra ne’e.Tuir dokumentu ne’ebé jornál
Kla’ak 
hetan, kompañia CNI22 hato’o dokumentugarantia bankária rua ba Ministériu Finan-sas (
CMBAPGF-081216-01
no
CMBAPGF-081216-02
ho data 16 Dezembru 2008) ga-rantia rua mai husi banku
China MerchantBank 
.Tuir informasaun tan ne’ebé jornál
Kla’ak 
hetan, Embaixada Timor-Leste iha Beijingtatoli surat ida ho referénsia
No.01/Emb.TL.Big./461.1
ba
China Merchant Bank 
hodi konfirma katak garantia bankária ne’ebékompañia uza hodi sira bele manán projetusura rua ne’e loos ka la’e. Iha loron 7 Janeiru2009
China Merchant Bank 
hatán
 
Embai-xada Timor-Leste nia pedidu no hatete katak:«Tuir investigasaun ne’ebé ami nia bankuhala’o ami hakarak hato’o katak 
“Advance Payment Guarantee” 
CMBAPGF-081216-01no CMBAPGF-081216-02 ne’ebé EmbaixadaTimor-Leste husu kona-ba, dokumentu ruane’e la sai husi ami nia banku»Se informasaun hotu ne’ebé jornál
Kla’ak 
hetan loos duni, se dokumentasaun no faktusne’e hotu loos duni, entaun ita bele dehankatak projetu boot liu iha mandatu AMP ma-nán ho surat falsu. Nune’e moos projetu ne’emoos falsu, fabrikasaun husi rejime irres-ponsável, ne’ebé to’o daudaun seidauk ha-klaken ba públiku dokumentu projetu, ne’ebéto’o daudaun la fó oportunidade ba públikuatu sani no hetan dokumentu projetu, nokontratu ne’ebé Governu asina ho kompañia.Governu ta’uk sá ida? Karik Governu sei fiarkatak má administrasaun, má jestaun osanEstadu la iha, favór boot lalika ta’uk. BainhiraGovernu ta’uk atu fó informasaun hotu notomak ba públiku, ita hoti moos deskonfiakarik ema balun mak manán hodi Timor-Leste tomak lakon.
Iha fulan kotuk jornalista
Kla’ak 
rona isu-isu barak husi ema ne’ebé kontra projetu konstrusaun Sentrál elétriku ihaTimor-Leste. Balun la’ós isu, maibé informasaun konkretu husi kompañia seluk ne’ebé hatán projetu ba Governuno ne’ebé to’o daudaun seidauk simu tan sá mak sira nia projetu lakon.
Kompañia CNI22 Nia Kapitál Rejistadu:
To’o Ka La’e Atu Harii Sentrál Elétriku Iha Timor-Leste?
rui PINTO
A
suntu Sentrál-elétriku sai asuntuida ne’ebé polémiku liu iha arenapolítika nasionál no rejionál. Ihaajenda polítika nasionál ita hareekatak situasaun la dun di’ak tan-ba projetu ne’e debate makás, no mem-bru órgaun soberanu balun la simu projetune’e. Biar ne’e, Governu hili atu la’o nafatinho projetu ne’e, projetu ida ne’ebé: la hetankonsensu entre lideransa polítika no ne’ebétuir peskiza
kualitativa 
no entrevista ne’ebé
kla’ak 
hala’o iha distritu Manatuto, projetune’e moos la hetan aprovasaun husi komu-nidade distritu ne’ebá.Dala ruma, ema bele dehan katak rejime AMP sai ditadura ba buat balun no liderrejime ne’e prontu atu sai fali ditadór nohalo ema hotu hakru’uk ba nia hakarak nola’o tuir nia hakarak biar nia hili tuir emabalun nia hanoin dalan sala ida. Ida ne’ebele loos. Dala ruma lideransa sira moosbuka atu sai fali hanesan Indonézia niaaman ba dezenvolvimentu. Maibé iha kazuTimor-Leste, “Aman” ne’e, hamutuk ho inanopresaun no ho bensa husi komunidadeinternasionál sobu informasaun husi públikuno aprova planu atu harii sentrál elétrikuida ne’ebé karu liu no ne’ebé “temporáriudeit”.Kazu Sentrál elétriku hatudu ba Timoroan hotu no moos ba balun ne’ebé dalaruma lakohi simu katak “Podér bele nakfilaema di’ak ba a’at”. Kazu sentrál elétriku ne’emoos hatudu katak Governu rasik lakohisosiedade sivíl no sidadaun interesadu atuhetan informasaun tomak kona-ba halonusa mak Ministériu Finansas fó projetuharii sentrál elétriku ba kompañia Xina. Idane’e hamosu suspeita balun iha sosiedadesivíl nia leet, tuir
Kla'ak 
nia fonte anónimune’ebé fó tulun ba painél avaliasaun projetu,
 
>>
 
Kla’ak 
Semanal 13 Abril 2009
3
LENO
REDASAUN KLA’AK 
Responsavel Jornál Semanal
kla’ak 
:
Kolektiva 
1.
Responsavel Jeral
: almerio ALVAREZ2.
Xefe Redasaun
: zevonia VIEIRA3.
Manu Ain
: maria BIBEL, agostinha XIMENES, efremdos ANJOS, almerio ALVAREZ, isolino VASGA, waidinik,nico zecoro SANTOS, noolok CARMO, danu FREITAS,gerson abel GEMCY,memia FERNANDES, juvito CRÚZ,bendita RIBEIRO, sebastião avan PEDRO 4.
Hakerek Nain
: nuno RODRIGUEZ, zevonia VIEIRA,celina HANJAN, gill GUTERRES, almerio ALVAREZ,efrem dos ANJOS, zeloy aquino VIEIRA, ze’sopolCAMINHA,vital da CRÚZ
klaak-semanal.blogspot.com
referensi:
Mak Sait
(Kolektiva Media Kla’ak),
Knar Fatin
(Alamat),
Hakerek Nain
(Penulis),
Manu Ain
(Wartawan)
, Tatoli Lia
(Koresponden),
Duru basa
(Penerjemah),
Duru Foto
(Foto Grafer),
Banati & Ilas Nain
(Layout & Grafik Design),
Makaer Fukun
(Pengacara),
Lian Maus
(Iklan),
Habelar
(Pemasaran)
Fafahek 
(Distribusi), Banku (Bank)
5.
Duru foto
: ze’sopol6.
Tatoli Lia:
guteriano NEVEZ (Hawai, USA)7.
Banati & Illas Nain
: Zeloy.8.
Makaer Fukun:
arlindo SANCHES9.
Lian Maus
: julião SOARES,nico ZECORO10.
Karikatura
:
 
bayu, zecoro,11
Habelar
: noolok CARMO, julião osorio AMARAL12.
Fafahek 
: noolok CARMO
Knar Fatin
: Farol Rua. De Monzambique 1/IA Palapaso,Dili Timor-Leste
Email:
klaak.redasaun@gmail.com
Númeru kontaktu:
+670 735 1360, +670 727 8247
Resposavel
online 
: atero
Pintor logo
:
Alit Ambara
H A L I R I
Numeru 43/24 Marsu 2009
S
ani Na’in, maun-alin sira, alin-maun sira: “
see tilun mai.
 
Ita mesak oan kiak, mesak ema kiak. Mesmesak oan kiak, mesak ema kiak. Tan sa,tan see, tanba see? Tan sa, tan see, tanba see? Tan matan ema taka,tan ema taka dalan, ema deo dalan 
”. Ho lia-husu ne’e husi ita niasaudozu poeta no jornalista Borja da Costa, mak 
kla’ak 
durante semanane’e hala’o nia servisu.
kla’ak 
sei fiar metin katak “neon atu nakloke, matanatu haree, ita sei haree, ita sei hakarak” nune’e moos jornál ne’e hala’o investigasaunmakás hodi hatene see loos mak halo ita hotu kiak (ho informasaun laek), see loosmak taka ita nia matan, see loos mak deo dalan ba dezenvolvimentu iha Timor-Leste.Semana-semana jornál ne’e hatudu evidénsia katak projetu ne’e dala rumaopsaun ida ne’ebé, tuir peskiza no entrevista
kla’ak 
nian, la dun di’ak ba Timor-Leste.
Tan sa, tan see, tanba see 
? mak Governu sei hakarak la’o ba ohin ho projetuolio pezadu? “
 Atu sei hakarak ita sei hatene 
”. Iha semana ne’e Kla’ak hatudu evidénsiabalun ne’ebé hatete katak, karik, kompañia ne’ebé manán tender hodi kaer projetuolio pezadu, karik manán ho dokumentu falsu, no evidénsia tan katak kompañia niaosan natoon hodi hala’o obra ne’e no iha artigu seluk moos buka dala no haklakentuir ukun Timor-Leste nian se se loos mak responsável ba neglijensia ka má admi-nistrasaun ka “não kumprimentu da lei”. “
Tan sa, tan see, tanba see? 
” mak Governo taka matan ba evidénsia? Hanesan Borjada Costa haklaken ba ita: ba Governu nia “Neon atu nakloke, matan atu haree” Go-vernu tenke ser hakarak. To’o ohin loron, públiku seidauk hetan informasaun lolooskona-ba projetu ne’e. Porezemplu, iha loron 24 Outubru 2008, Governu dehan katak Governu asina kontratu hodi harii sentrál elétriku rua (2), fulan hirak liu no ita ronafali katak afinál atu harii fali tolu (3). “
Tan sa, tan see, tanba see? 
” To’o ohin loron públiku seidauk hetan informasaun ka kópia kontratu, to’o ohinloron Prezidénsia Repúblika seidauk hetan fotokopia ne’e, Parlamentu Nasionálseidauk hetan kópia ne’e, “Tan sa, tan see, tanba see?” Tan Xanana, tan AMP? ita seihein hodi haree…Tan kompañia ka Pedro Lay? “
Se se, se loos se 
?” Bainhira batar la fulin, bainhira hare la burit, no impaktu seluk hanesan impaktune’ebé Organizasaun Internasionál
National Toxic Network Inc.
alerta ba ita katak bele mosu iha Timor-Leste tan projetu Governu ne’e, se se loos mak responsabiliza?Kay Rala Xanana Gusmão, Pedro Lay? “
Tan sa, tan see, tanba see? 
” mak Governu takamatan ba evidénsia? Karik Governu deskonfia katak sientista sira husi rai barak noklibur sientista internasionál ne’ebé hakerek relatóriu kona-ba impaktu olia pezadusira sala hotu, no Governu mesak nia sientista mak loos. Karik Governu hanoin katak 
Green Peace 
moos sala, karik komunidade internasionál tomak ne’ebé kritika projetune’e sala no Governu Timor-Leste mesak deit mak loos.Bainhira mak Na’in ulun haraik a’an, hodi simu no rona, bainhira mak sira hahúloke neon, loke tilun, loke matan, no simu katak Na’in ulun la’ós maromak, Na’inulun sira moos ema, no nune’e, tuir kreda katóliku: ita hotu ema, ita hotu sala na’in.Na’in ulun X, y ka z sira la’ós maromak, sira la’ós perfeitu sira hotu no ita hotu belesala. Se mak barani simu sala? Di’ak liu simu sala, duke selu sala, tan sei iha salabalun ne’ebé ita labele sala, tan rezultadu sala makás liu no bele kona otas ba otas.Bainhira batar la fulin, bainhira hare la burit, ita sei husu se mak halo povu nia kabunla bosu, se mak halo povu nia kosar been la maran? “
Se se, se loos se 
?” Bainhira ita nia isin natoon hodi servisu, bainhira ita nia rai krekas, ita nia tasi saino ita nia ikan laek; Bainhira mota maran, bee matan taka, bei’ala hirus tan ai-laranlaek, ita, dala ida tan sai atan, atan tan Na’in ulun ohin loron ta’uk hakraik a’an.Uluk, no ohin loron mak kaer ukun sira sei kobarde nafatin. Ohin loron perigu barai lulik ne’e, inimigu ba Nasaun ne’e la kaer kilat no la mai husi liur, inimigu ne’e seiburas iha Na’in ulun nia laran, buras bainhira sira hatais fatu, bainhira hanoin katak bele halo hotu, bainhira sai bokur ho kosar been ema seluk nian. Inimigu ne’earrogánsia, inimigu ne’e hamate umildade no halo katak Na’in ulun sira ta’uk hakraik a’an.Se se loos mak ita boot? Bainhira ita boot nia karreta la iha, bainhira eskoltu atuhalo “tiroriroriro” ho lapu dulas-dulas husi kotuk la iha? Bainhira ema atu loke dalanba imi la iha? Sá ema mak o? Bainhira demokrasia hasa’e faru podér ne’ebé ohinloron o hatais? Serake o sei iha umildade nafatin atu sai foho, kaer badi no kudalakeru? Karik rai sei krekas ona tan o nia hahalok, sá ida mak o ema bele halo? Sáida mak ema ida ho laran krekas bele halo hodi halo isin bokur bokur na nafatin?
Borja da Costa nia dadolin,ami nia inspirasaun
 “tuir loloos projetu ne’e [China NuclearIndustry 22
nd
Construction .reds] téknika-mente la dun di’ak hanesan projetu husikompañia seluk [Korean Gas. reds]”. Tuirfonte ne’e no fonte anónimu seluk iha Mi-nistériu Infraestrutura, “Governu hetanoportunidade atu hili projetu seluk husi 14maibé nia hili ida ne’ebé kompañia ida ne’ekarik la iha kapasidade atu ezekuta tuir tem-pu ne’ebé sira promete atu halo.” 
Kla'ak 
sei buka hatene loloos sá pro-blema tékniku mak fonte ne’e hatete ba jor-nalista tanba enkontru ne’e la hotu tan kon-disaun la permite atu mantein anonimatuba
kla’ak 
nia fonte. Liu tiha enkontru ne’e,
Kla’ak 
hahú kontaktu fali kolega sira hobusiness iha Guandong, Xina, no analizadidi’ak kompañia nia kapitál no kréditu.Bainhira
Kla'ak 
hahú halo ida ne’e deskobresá ida mak fonte anónimu hakarak hato’obainhira nia dehan katak dala ruma kom-pañia ne’e la iha kapasidade atu ezekutaobra ne’e.Tuir dokumentu ne’ebé kompañia ChinaNuclear Industry 22
nd
(CNII22) hato’o ba Go-vernu no ne’ebé jornalista
Kla'ak 
foin hetan,kompañia CNII22 nia kapitál rejistadu mak 189,950,000 yuan (maizumenus
27,786,717.38
$ millaun dolar amerikanu
1
) tuirinformasaun ne’e ita bele dehan, katak kom-pañia nia kapitál totál natoon hodi kaerprojetu boboot hanesan harii sentrál elé-triku tolu no liña tranzmisaun ba Timor-Lestetomak, projetu ida ne’ebé han
365 millaun
Dolar Amerikanu.Halo nusa mak Ministériu Finansas fóprojetu ida ba kompañia ne’ebé osan la to’ohodi hala’o obra ne’e? Ida ne’e mak jornál
Kla’ak 
husu ba Sani na’in hotu. Karik, projetuida ne’e bele sai fali hanesan projetu falladuseluk husi Governu ne’ebé Governu avansa40% husi osan totál ba obra no la kleur kom-pañia simu no halai ho osan. Iha istória ne’enia rohan Timor-Leste la hetan infraestru-tura no la hetan osan no ema seluk mak goza fali ita nia rikusoin.Dalan ida tan
Kla'ak 
husu, tan sá mak Governu subar informasaun husi públiku,tan sá mak la fó informasaun?
1
Halo konversaun Yuan-Dolar Amerikanu tuirinformasaun iha: finance.yahoo.com/currency-converter iha loron 29, fulan Marsu tinan 2009.[dolar 1 vale Yuan 6.836]
 Versaun Tetun
Kapitál no kréditu:
kompañia iha kapitál rejistadu ho189,950,000 yuan no osan 943,990,000 nudar totalkapitál total. Durante tinan barak, kompañia la’o tuirprinsípiu onestidade, no fiar metin nafatin nokompetisaun ne’ebé di’ak, no harii reputasaun di’ak ihaindústria no manán prémiu Hubei providence tinan batinan no hetan kréditu tipu “AAA” husi instituisaunfinanseiru sira.
 “Ita la-bele iha edukasaunsem REVOLUSAUNIta koko ona halao edukasaunho DAME durante tinan rihunida atus siaMai ita koko REVOLUSAUNno ita hareSaida mak ita bele halo ohin” 
 
- Hellen Keller

Activity (6)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
Ikun Diroma liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->