Hantos Gyöngyi
adattovábbítás korszaka
köszöntött be, de még kézbe vehető adathordozókkal. Ottmás jelentette a problémát. Az előállítás olyannyira egyszerűsödött, illetveolymértékben megváltozott a kiadvány kiadás/előállítás menete, a részt vevőszereplők, hogy betarthatatlanná vált pl. a
Kötelespéldány törvény
, amely lehetővétette a nemzeti bibliográfiai központok számára, hogy az adat, ill.információhordozókhoz hozzáférjenek és feldolgozzák azokat.Az Egyetemes Számbavételre a nagy csapást azonban az mérte, hogy a
Web
egyreinkább
elsődleges publikációs helyszínné vált.
Komoly szakmai szövegek,tudományos munkák léteznek úgy a Weben, hogy nyomtatott megfelelőjük nincs is.Természetesen különféle próbálkozások, nemzeti és nemzetközi projektekszerveződtek ezen kultúrkincs megőrzésére, de mind a Web, mint információscsatorna, ill. hordozó természete, mind a financiális korlátokakadályozták/akadályozzák a maradéktalan sikert.
Dippold Péter
2005-ben írta errőldoktori disszertációját,amelyből a téma iránt
érdeklődő átfogóan tájékozódhat.A megőrzés kérdésköre messze túlmutat egy „á propos” bejegyzésen. Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy a Weben napra nap születnek olyan értékes tartalmak,amelyekhez a célzott hozzáférés nem megoldott. Problémát okoz az is, hogy
a„látható”
és robotok által kereshetővé tett
webtartalom csak töredéke a teljeshálótartalomnak
, hogy a robotok, bármily intelligensen/intelligensre programozottakis, egy szöveg jelentésrétegeivel, kontextusaival önmagukban nem tudnak mitkezdeni.
Szövegbányászat
A bibliográfiák tartalmi feltáró funkciója a dokumentumok egészére vonatkozik, ígyrelevanciája lényegesen alacsonyabb, mint az indexelt szöveg alapú visszakeresés,amelyet az elektronikus formátumok lehetővé tesznek. A
szemantikaiösszefüggések feltérképezéséhez
azonban többre van szükség. A
szövegbányászat
célja a dokumentumokban rejtetten meglévő új információkfeltárása, azonosítása és elemzése.
2
Leave a Comment