• Embed Doc
  • Readcast
  • Collections
  • CommentGo Back
Download
 
társadalom demobilizálása
1948-1965)
Az
J21§:Q~
hatalo~.E~
...
:~~I:ül,(politikai
vezetésnek száos ok(i vQICarra, hogy igyekezzen leszerelni, "demobiliáÍnf' a társadalmat; hogy igyekezzen gyökeresen
beszűkí-
eni a társadalommozgásterét, hogy visszaszorítson, elfojton szinte minden spontán társadalmi törekvést.
Az
új
vezetők
magukkal hozták egy
jövendő
kommu'sta
vagy~szocialist~Jom
l,átillllását és magukkaloztak egy programot,
amelyről
úgy vélték, hogy képes e
övő
társadalmat egy-két évtized alatt
fölépítenLl'udták
erről
az 1945-ös és 1947-es választások eredményeinekeg kellett
győzniükőket
-,
h()gy
nem kaphatnánakarlamenti többséget programjuk megval6sításához. Kórátlan és
ellenőrizhetetlen
hatalomra volt szükségük ahhoz,ogy betöltsék azt a történelmi hivatást, amelyet hitükzerint be kellett tölteniük.
Az
új
vezetők
többsége egy-két évtizedes emigráci6b61ött haza, és gyakorlatilag az egész itthoni társadalmatyanakvással szemlélte, fasiszta nemzetnek, Németországtols6 csat16sának, úri Magyarországnak, klerikális éseakci6s népségnek tekintette és nevezte. Olyannak látta aársadalmat, mint amelyet a feudálkapitalista rendszerosszú évtizedeken keresztül elnyomott, és az egyházak
"
""
'"
""
v
 
legágya, a kapitalistákból
és
bürokratákból álló középostály a régi rendszer híve és így tovább. Kik maradta z a feladat. A társadalom formális és informális, rejtett ésakikben megbízhattak volna? Társadalmi háttér és tám yilvánvaló, személyes és intézményes, gazdasági, társagatás nélkül a
lehető
legteljesebb hatalomra volt szüksé
..
almi és politikai interakciók miriádjainak bonyolult szöahhoz, hogy
ellenőrzésük
alá vonják ezt a vonakodó ete.
Ha
az emberi energiák és törekvések áramlás
át
részben ellenséges társadalmat. lfojtjuk itt, akkor utat
r
magának amott,
ha
ellenőrizzük
A leninizmus-sztálinizmus katonai fegyelmében
felnő
t, akkor kibújik az
ellenőrzés
alól amott.
Lenyűgöző
és
vezetők
abban·
a
meggyőződésben
éltek, hogy feltét gyben nyomasztó látványban van része az embernek, hanélkül alá kell vetniük magukat a párt akaratának, amt a
körültekintő
és már-már kényszeres alaposságot látja
főtitkár
személyében testesült meg. Aligha maradhat s tanulmányozza, amellyel a negyvenes-ötvenes évekbenhely világukban és gondolkodásukban a személyes, a c és kisebb mértékben még
később
is
-az uralkodó elitport-és a társadalmi kezdeményezések számára. Csak ekezett szisztelllatilQ,Isan
tneg!2.s~tani
az e!!!!Jereket jo-kizárólag az uralom és az engedelmesség nyelvét
beszélt~
~któl
és
szabad~~guktól;·
azök.tólaz .
iiiiezményektől
esA SzovjetuniÓ által vezetett nemzetközi kommunizm
siJro?;qktől,ameIyekkel
megvédhették volna magukat;helytartóinak és harcosainak tekintették magukat.
Ebb
októl
á~~a!~l!!~~IQl;.:amJ;!!Ieken
keresztül érvényesítheta helyzetben
nem
is annyira az emberek
együttműködésé
k
vó1I!~
érdekeik.eJj.J}:zol5;.t§l
az
éitékektŐI,
amelyekből
volt szükségük, amire úgyse számíthattak, mint inká
őf~.
~_~:!:~!~tr~t~X_'yQI1!;;l~,_.Ebbéii
.
á
Iejezetben rövidenhatalomra, hogy kordában tartsák
őket.
A kora ötven·_n,eKl:IltJük az
elit!ly~~i!~DYlÍ.taktikátnflkés
stratégiáinakévek hidegháboruja csak tovább fokozta szemükben
~t.
Ez
az áttekintés koiáiítsem teljes, de
arra
talánhatalom és az
ellenőrzés
fontosságát.
legendő,
hogy bemutassa: a demobilizációs eszközökSokszor megírták
r
annak
tőrténetét,
hogyan kez 'lyen
elképesztő
sokaságát vonultatta föl az uralkodó elitel és hogyan
próbálta
megvalósítani ez a
vezető
réte társadalom ellen ezekben az években, évtizedekben.társadalom gyökeres átalakítására és a szocialista moder Elölj áróban
be
kell vallanom, hogy nem tudom
kellő
záéióra vonatkozó, átfogó programját.
Időt
s helyet tak ntossággal meghatározni e könyv gondolatmeneténektunk meg azzal,
ha
nem ismételjük meg az
erről
más
gyik
alapfogalmát, nevezetesen azt, hogy mi
is
értendő
r
elmondottakat. Sokan leírták és méltatták
r
ontosan azon, hogy "uralkodó elit". Olyan paranoiás ésfolyamat eredményeit, de sokan leírták és bírálták hib gyesen szervezett titkolódzás veszi körül nálunk azt, amiés kudarcait is.
Ez
lehetővé
teszi számunkra azt,
hog·
hatalom folyosóin, tárgyalószobáiban, klubjaiban ésfolyamat egyetlen vetületére összpontosítsuk figyelm' adászházaiban -de mindenképpen a színfalak mögött -ket:
arra,
hogy hogyan
próbálta...-az
elit
t~en,
totális örténik, hogy nem lehet tudni hányan vannak és kik azok
ellenőrzése
alá vonni a társadalmat. kik ténylegesen uralkodnak ebben az országban.
k
Sokan vélik úgy -vesen
-,
hogy mi sem könnye rszágos és megyei csúcsokról még csak-csak lehet tudniannál, mint megfosztani az embereket a<szabadságukt alamit, de a hatalmi összefonódásoknak arról a
sűrű
_!!
___
LL_!l1
~~
__
1
__
.s:
_
____
L
___
L~
_
______
~
 
a pártapparátus, körülbelül-a KISZ-apparátus, körülbelül-az államigazgatásországos
jelentőségű
gazdasági,katonai, külügyi, oktatási,
műszaki
vezetők,
körülbelül
10
OOO
fő
Majd megjegyzi, hogy mindezeken belül "körülbel"
+-25
ezerre
tehető
az országos vagy a helyi hatalszonyokat
alapvetően
meghatározó hatalmi pozícióknaszáma Magyarországon"
(Bihari
[1988
c]
5-6.o.
).1
Na~y
lban és egészében erre az embercsoportra utalok majdlikor az uralkodó vagy a hatalmi
elitről
szólok e könyven. Bizonyára lesznek olyanok, akik vitatják ann)gosságát, hogy uralkodó vagy hatalmi "elitnek" neveze
~t
a csoportot. Az "elit" fogalma ugyanis sokak számárilamiféle kiválósághoz
kötődik,
s ilyen értelemben
be
:élnek kulturális
elitről,
tudományos
elitről
vagy akáolitikai
elitről.
Én
értékmentesen, annak jelzésére hasz.álom ezt a kifejezést, hogy a hatalmat gyakorlók széleiborán belül van egy
felső
réteg, amely a hatalomgyakor
LS
legfőbb
eszközeit
tartja
a kezében.
lobllizáció
A "mobilizációnak", és a "mobilizált társadalomnak")galma a hatvanas években került
be
a Kelet-Európáva
)gla~zó
elemzésekbe. Akkor, amikor a kutatók egyr
lkáb~
elégedetlenné váltak a "tota-litáriánus állam" fogaIvaL A mobilizáció stratégiáit azóta már sokan és sokfé:képpen elemezték. Eredményeiket itt
nem
tekintjük át·findössze azt jegyezzük meg, hogy a mobilizációs straté
giá~apvető
célja épp önmag,uk el]entéte voJt· az,
hogY
demobilizálják a társadalmat.
Ha
kényszeríteni lehet
az
embereket arra, hogy
ktzaróta"g
azoknak a céloknak ésprogramoknak a keretén belül gondolkozzanak, érezzenek cselekedjenek, amelyeket a párt ír
elő
a számukra,
akk~r
ezzel meg lehet fosztani
őket
attól a
lehetőségtől,
hogy
bármiről
is másképpen gondolkodjanak, hogy másképp érezzenek és cselekedjenek.
. A
mobilizációs stratégiák a
késő
negyvenes és ötvenesévekben rendkívüli intenzitással folytak, következésképpen nagy demobilizációs potenciál is rejlett bennük. Kétpéldán mutatom be ezt az intenzitást.
Először
is
lássunknéhányat azok közül am ányo közül, amelyek többekközött egy magyar községet
IS
e rtek, és amelyek megnehezítették, megbénították az ottlakók életét a
késő
negyvenes és a kora ötvenes években. ("Dunaapátira" vonatkozó levéltári anyagok alapján, amelyet Magyar Bálint tettközzé.
Magyar
[1986].2)
1947.
június 18.november 25.
1948.
februáráprilis
7.
A~t
szorgalmazó kampány.A parasztokat a..beszolgáltatási
teO!
teljesítésére
ösztönző
kampány. Ezek akampányok
1956-ig
tartottak, kisebbmegszakításokkal
53
végén, illetve 54-ben. A brutalitást és a begyújtött termékek mennyiségét
illetően
51-ben és 55-ben érték el csúcspontjukat.
(Závada
[1984,
19861)
Az
első
kampány az ún.
, , ~ -
lizmus" ellen.
~~averseny.
Minden évbetftöbb ilyen kampány volt.
of 00

Leave a Comment

You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...
You must be to leave a comment.
Submit
Characters: ...